udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 19591-19620 | 19621-19650 | 19651-19680 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
2006. szeptember 2.
Megnyílt Major Gizella marosvásárhelyi képzőművész pasztelljeiből és szénrajzaiból álló kiállítása Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában. Fényben fogant színhangok, jellemezte a művész munkáit Németh Júlia. Major Gizella a marosvásárhelyi Művészeti Líceum tanáraként a művészképzésben is jelentős szerepet vállalt. /Németh Júlia: Hangzó színek, fénylő színhangok. Major Gizella kiállítása a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./2006. szeptember 4.
– Az európai uniós csatlakozást követően teljesen más megvilágításban jelentkezik majd az elvándorlás és az otthonmaradás kérdése – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök szeptember 2-án a Félixfürdőn tartott V. MIÉRT Akadémián. Amennyiben az ideiglenes nyugat-európai vagy magyarországi tartózkodás akadálymentesebbé válik, a végleges elvándorlásra való késztetés sokak számára megszűnik – mondta. A politikus a Demográfia, statisztika tükrében a romániai magyar ifjúság című rendezvényen vett részt. Előadást tartott többek között Markó Attila, a Kisebbségi Hivatal képviseletében, Arató Gergely, magyar oktatásügyi államtitkár, Antal Árpád parlamenti képviselő, Veres Valér, a Kolozsvári Egyetemi Intézet igazgatója, Kiss Tamás, az RMDSZ ügyvezető elnöksége keretén belül működő demográfiai munkacsoport vezetője, valamint Csata Zsombor, a Babes–Bolyai Tudományegyetem szociológia tanszékéről. Az előadók a demográfiai mutatóknak politikai döntések általi befolyásolásáról, a romániai magyar fiatalság jövőképéről beszéltek. Antal Árpád figyelmeztetett: évente körülbelül 17 ezer magyar ember vándorol el Erdélyből, mely számarány egy Kovászna nagyságú városnak felel meg. Úgy vélekedett: a Magyarországra történő kivándorlást nagy mértékben az anyaországi politikusok is gerjesztik, akik néha beismerik, hogy Magyarország népességcsökkenését az anyaországon kívül élő magyarság áttelepedésével szeretnék pótolni. /Kiss Olivér: Markó: az EU-tagság megállíthatja az elvándorlást. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./ „Nem valakik ellen, hanem valamiért” kívánnak felszólalni azok a reformot sürgető fiatal RMDSZ-es politikusok, akik az elmúlt hétvégén a Félixfürdőn megrendezett V. Miért Akadémián első alkalommal mutatkoztak be a sajtó képviselői előtt. Mindannyian az RMDSZ szerkezetének átalakítását szorgalmazzák. Nagy Zsolt miniszter a változás igényét hangsúlyozta. A beszélgetésen felmerültek a Bukarestben dolgozó, illetve a vidéken és a Miért-ben tevékenykedő fiatal RMDSZ-es politikusok közötti esetleges nézetkülönbségek is. – Ez egy hamis ellentét, szögezte le Kelemen Hunor képviselő. A képviselő elhárította Kovács Péternek azt a kérdését: mi legyen a Frunda György által „megálmodott” RMDSZ-ellenzékkel? „Mi Frunda álmaival nem foglalkozunk” – mondta Kelemen Hunor. Jakab István, a kormányátszervezési okokból távozásra kényszerülő pénzügyi államtitkár átláthatatlannak nevezte a döntéshozatalt az RMDSZ-ben. „A döntések valahol fenn, a csúcsvezetésben születnek. Azt kellene elérnünk, hogy sokkal többen tudjanak beleszólni a dolgok menetébe. Nem természetes az sem, hogy az RMDSZ-es politikusok addig nem mondhatnak véleményt egy adott témában a sajtónak, amíg egy valaki nem nyilvánít véleményt a témáról” – mondta az exállamtitkár. A pártjelleg kialakítására vonatkozó javaslatokkal kapcsolatban Markó Béla elmondta, a szervezeten belüli fegyelem, illetve a felelősségre vonhatóság növelésére van szükség, ugyanakkor továbbra is meg kell őrizni az RMDSZ szövetség-jellegét. /Cseke Péter Tamás: Bemutatkoztak a „bukaresti csávók”. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./ – Kinyílt a bicska a zsebemben – mondta Antal Árpád RMDSZ-es képviselő, Demszky Gábor Budapest főpolgármesterének augusztus 20-án mondott beszédére utalva, melyben Demszky Magyarországra hívta dolgozni a határon túli magyarságot. Antal Árpád szerint a migráció megállításáért az autonómia is sokat tehet. Arató Gergely /Budapest/, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára az anyaországi vezetés dilemmáját vázolta előadásában: a magyar kormány határon túli politikáját kettős irányultság jellemzi. Egyfelől kötelességének tartja, hogy otthont biztosítson azoknak, akik nem érzik jól magukat a szülőföldjükön, másrészt viszont az is célja, hogy a határon túli magyarság szülőföldjén találja meg a boldogulását. Veres Valér kifejtette, a romániai magyarság népességcsökkenése évi tíz-tizenötezer fő, ami egyes számítások szerint még nőhet is. Az elöregedésnek köszönhetően a népességfogyás aránya azokban a megyékben magasabb, ahol a magyarság aránya kisebb. A magyarok körében akár húsz százalékkal is magasabb az idősek aránya az országos átlaghoz képest, míg a fiatalok aránya közel ugyanennyivel kevesebb, mutatott rá Veres Valér. Mint elmondta, a magyarság teljes termékenységi arányszáma a Székelyföldön és a Partiumban a legnagyobb, a születések aránya általában a vidéki településeken magasabb. Ahol kisebb a magyarok aránya, nem csupán az elöregedés és az elvándorlás miatt csökkenhet a létszám: azon megyékben, ahol a magyarok aránya tíz százalék alatti, szinte minden harmadik gyermeket románként anyakönyveznek. A szociológus szerint a romániai magyarság lélekszáma 2025-re mintegy 1,2 millió, 2050-re pedig megközelítőleg 990 ezer lesz. Kiss Tamás, az RMDSZ ügyvezető elnöksége demográfiai munkacsoportjának tagja szerint a jelenlegi becslések szerint a romániai magyarság lélekszáma 1 350 000 körülire tehető. Csata Zsombor elmondta: a népességfogyás ellenére a magyarul tanuló diákok száma nőtt, többek között annak köszönhetően, hogy hozzáférhetővé vált a magyar nyelvű szakoktatás. /Balogh Levente: Antal „bicskanyitogatása” Demszky miatt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./2006. szeptember 4.
Hétvégén Gyergyószárhegyen tartotta évente megrendezett szakmai táborát a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). A két napos rendezvényen az írott és elektronikus, a közszolgálati és kereskedelmi média egyaránt képviselve volt, ahol kiosztották a MÚRE-díjakat. Az újságírók maguk jelölik e díjakra kollégáikat. A Tomcsányi-emlékdíjat Sajó Norbert pályakezdő rádiós kapta, a marosvásárhelyi Gaga Rádió műsorvezetője, a Sebesi Imre emlékdíjat pedig Rostás Péter István vehette át, 16 éves rádiós munkája elismeréséül. A Gyergyószárhegyi Alkotóközpont díját Jancsó Katalin, a Brassói Lapok olvasószerkesztője kapta. A két legrangosabb elismerést, a MÚRE nívódíját írott sajtóban Bíró Béla publicista, elektronikus médiában pedig Schneider Tibor televíziós szerkesztő, a közszolgálati televízió munkatársa kapta. Idén a sajtónyelv volt az előadások, viták központi témája. Elsősorban az intézménynevek magyarra fordításával, idegen eredetű és jövevényszavakkal kapcsolatos hibákról, hiányosságokról volt szó. A tanácskozás végén az újságírók szakmai szervezete ajánlást szövegezett meg A magyar nyelv védelmében címmel, amelyben arra kéri a szerkesztőségekben dolgozó kollégákat, hogy fokozottan vigyázzanak a magyar nyelv tisztaságára. /F. I.: Kiosztották a MÚRE díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./ Ambrus Attila MÚRE-elnök A sajtó és a köznyelv címmel tartott bevezetője után Komoróczy György nyelvművelő a nyomtatott sajtó nyelvi hibáira irányította a figyelmet, majd Nagy Miklós Kund szerkesztő A közszereplők nyelvi hatásai című előadása következett. A nyelvi tisztaság mintapéldájaként Komoróczy a Krónikát említette. A továbbiakban Szól a rádió címmel Rostás-Péter István, a Kolozsvári Rádió felelős szerkesztője a rádiós nyelvhasználatról tartott előadást. /Jánossy Alíz: MÚRE-közgyűlés: mellőzni az idegen szavakat. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./2006. szeptember 4.
Születésének 75. évfordulóján Jeney Lám Erzsébet Koszinkára (1931-2000), a Barabás Miklós Céh újraalapító tagjára emlékeztek képei társaságában szeptember 3-án, Kolozsváron, a Céh székhelyén. Az érdeklődők a hat éve elhunyt művésznő szellemi hagyatékát vették számba. Németh Júlia alelnök köszöntötte a tárlaton megjelenteket, majd az alkotóművész testvérének, Hantz Lám Irénnek az emlékbeszéde hangzott el. Jeney Lám Erzsébet Koszinka a Ion Andreescu Főiskola hallgatójaként népművészeti gyűjtőmunkát végzett a csángók körében, volt a Művelődés folyóirat munkatársa Bukarestben, majd tárlatvezető a kolozsvári Művészeti Múzeumban, később művészettörténet-oktató a Babes–Bolyai Tudományegyetemen. /Ördög I. Béla: Rendhagyó születésnap. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./2006. szeptember 5.
Mintegy 400 vállalkozó kapott különböző támogatást az utóbbi tíz évben a tevékenységében három megyére (Szatmárra, Máramarosra és a Szilágyságra) kiterjedő Szatmárnémeti Kis- és Középvállalkozások Fejlesztési Központjától, pontosabban azon keresztül az Új Kézfogás Alapítványtól. Elsősorban kamatmentes (másfél millió forintos) mikrohitelekre, a vásárokra való kijutás támogatására és az ISO-minősítés megszerzése közben felmerülő költségek 50 százalékának megtérítésére van nagy igény, nyilatkozta Pécsi Ferenc közgazdász, a Szatmárnémeti Kis- és Középvállalkozások Fejlesztési Központjának elnöke, amely az Új Kézfogás Közalapítvány partnereként három megye vállalkozói számára nyújt segítséget. A vállalkozásfejlesztési központon keresztül ebben az évben külön lehetett pályázni a Szülőföld Programra. Talán a hiányos tájékoztatással függ össze, hogy Szatmár, Szilágy és Máramaros megyéből az első kiírásra, a fiatal vállalkozók sikeres indulását segítő pályázatra mindössze négyen jelentkeztek. Mind a négyen sikeresen pályáztak: két-két millió forint vissza nem térítendő támogatást kaptak. A második kiírásra tízen küldtek be pályázatot. Pécsi Ferenc szerint azért nem jelentkeztek még többen, mert a feltételek közt szerepel egy magyarországi céggel való partneri kapcsolat kiépítése is. Méghozzá azzal a konkrét megállapodással, hogy az ottani partner 10 százalékkal beszáll az itteni vállalkozásba. Ez nehezen kivitelezhető, mert egy ismeretlen szatmári, vagy bányai fiatal még az oly kecsegtető ötletre sem kap könnyen pénzt egy nyíregyházi, vagy miskolci cégtől. Pécsi Ferenc arról tájékoztatott, hogy a magyarországi gazdasági megszorítások az Új Kézfogás által finanszírozott programokat egyelőre nem érintik, és azok továbbra is működnek, kivéve a korábbi mikrohiteleket. A szatmárihoz hasonló központ működik Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Nagyváradon és még néhány erdélyi városban. /Sike Lajos: A finanszírozási program megmarad. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./2006. szeptember 5.
A Kolozsvári Magyar Opera társulata szeptember 4-én tartotta évadkezdő gyűlését. Simon Gábor igazgató és Szép Gyula aligazgató, valamint Selmeczi György karmester-rendező megköszönte a társulat eddigi tevékenységét. Simon Gábor igazgató kitért a nyári, magyarországi zenei – nyírbátori és zempléni – fesztiválokon elért sikerekre. Szép Gyula aligazgató szerint a Kolozsvári Magyar Opera a legsikeresebb romániai magyar színház. Október 12-re tervezik a Falstaff-bemutatót. Október végén gálaműsorral tisztelegnek az 1956-os forradalom előtt. November első Budapesten, az Erkel Színházban vendégszerepelnek. Selmeczi György karmester-rendező méltatta a két hangversenymester, Barabás Sándor és Ferenczi Endre teljesítményét. Az évadnyitó előadás szeptember 24-én lesz, a Csárdáskirálynővel kezdik a 2006/2007-es évadot. /Nagy-Hintós Diana: Évadkezdés a Kolozsvári Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./2006. szeptember 5.
A kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum vezető testülete nyílt levélben tiltakozott az ellen, hogy Kósa Mária igazgatónő helyett a líceum élére külső személyt kíván kinevezni a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség. Bitay Zsófia, a Brassai-líceum aligazgatója szerint a tanfelügyelőség szokásos tanév végi kérésére a líceum vezető testülete nem javasolt személyi változást az igazgató személyét illetően. Kósa Mária igazgatónő a lapnak nyilatkozta: telefonon hívatták a tanfelügyelőségre, ahol megkérdezték: vállalná-e az aligazgatói tisztséget olyan körülmények között, ha más, kívülről jött személy lesz az igazgató? Ő elutasította ezt az ajánlatot. Török Ferenc Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes nem óhajtott ez ügyben nyilatkozni. A líceum vezető testülete a tiltakozó nyílt levelet eljuttatta Markó Béla RMDSZ-elnökhöz, Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkárhoz, Titiana Zlatior Kolozs megyei főtanfelügyelőhöz, Török Ferenc főtanfelügyelő-helyetteshez, Lakatos Andráshoz, az RMDSZ tanügyi alelnökéhez, László Attilához, a Kolozs megyei RMDSZ elnökéhez, valamint az RMPSZ országos és Kolozs megyei szervezetének vezetőihez. Kósa Mária, igazgató hat éven keresztül lelkiismeretesen vezette az iskolát. Igazgatása alatt az iskola végig „nagyon jó” minősítést kapott a Kolozs Megyei Tanfelügyelőségtől. /Igazgatócsere miatt tiltakozik a Brassai-líceum vezetősége. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./ – Az elmúlt 16 év alatt négyszer neveztek ki új igazgatót, ennek mindig az volt a következménye, hogy megszakadtak a különben jól zajló folyamatok, nyilatkozta Kassay Ildikó, a Brassai Sámuel Gimnázium matematikatanára. A tanfelügyelőség azonban nem enged. – Döntésünk végleges: Kósa Mária mandátuma lejárt, a közeljövőben versenyvizsgát szervezünk az igazgatói tisztség elfoglalására – közölte Titiana Zlatior megyei főtanfelügyelőnő. Elmondta: azért voltak kénytelenek ehhez a lépéshez folyamodni, mivel szerintük az igazgatónő több hibát is elkövetett. Tavaly az oktatók kinevezésére szervezett versenyvizsga körül voltak gondok, ugyanakkor az iskolaépület állapota sem kielégítő, erre is többen panaszkodtak a tanfelügyelőségen. /Kelemen Tamás: Tiltakoznak az oktatók. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./2006. szeptember 5.
Idén márciusban ünnepelte fennállásának 120. évfordulóját a Kolozsvári Református Bethlen Gábor Földész Dalkör. Az ünnepség alkalmából egy kicsiny kézikönyvet is kiadtak, amely az emlékek, a krónikák, a jegyzőkönyvek alapján foglalja össze az elmúlt 120 évet. A kötet összeállítója, Sipos Gábor levéltáros időszakokra osztotta a történteket. 1886. február 8-án volt az alakuló ülés. 1918-ig az énekkar az egyházi és a világi hatóságok széleskörű támogatásával dolgozott. 1945 után egy ünnepségen a díszzászló alatti felvonulásért meghurcoltatás, a zászló elkobzása, bírság volt a fizetség. A kommunizmus évtizedei alatt a dalárda az egyház védőszárnyai alatt működött tovább. Jelenleg a négy szólamú énekkar ápolja a magyar dalkultúrát Kolozsváron. /E.-R. F: Százhúsz tavasz emléke. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./2006. szeptember 5.
A múlt hét végén hatodik alkalommal rendezte meg a Szilágybagosi Bánffy Napokat a helyi Bánffy Kulturális Egyesület. Megemlékeztek a település világháborús áldozatairól, fogadták a magyarországi testvérfalu küldöttségét, volt néptánc-vetélkedő, ügyességi verseny stb. Szilágybagos valamikor a Bánffy család legkedveltebb birtoka volt. A művelődési otthonban a Szilágysági gyerek vagyok népdalvetélkedő zajlott, amelyet 1990 óta minden évben meghirdet a Szilágy Társaság, és minden alkalommal más faluban tartják a döntőt. Most Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató volt a zsűri elnöke. Az ünnepség fénypontja volt azoknak a nyugdíjas pedagógusoknak megjutalmazása, akik 35–40 éve nem csak oktatták a bagosi gyerekeket, hanem egész életüket a községnek szentelték. A két világháborúban elhunyt bagosi áldozatok emlékoszlopánál elsőként Cseh Áron, kolozsvári magyar főkonzul rótta le kegyeletét. /Józsa László: VI. Bánffy Napok Szilágybagoson. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./2006. szeptember 6.
„Dévai gyerekmentőként” Erdélyben és külföldön egyaránt ismert Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke immár több mint tíz éve az erdélyi magyar árva és szegény gyerekek mentőangyala, hiszen Erdély-szerte több mint 40 intézményben 1300 gyereknek nyújtanak „testi és lelki táplálékot, magyar identitást és jövőt”. Csaba testvér 1992-ben tette az első lépéseket az árvák és szegények felkarolására, amikor a maga köré gyűjtött, utcán tengődő gyerekekkel beköltözött a dévai ferences kolostorba és azt gyermekotthonná alakította. Azóta Erdély-szerte kiépült a védőháló, s ma gyermekotthont működtetnek Déván, Szászvárosban, Szovátán, Petrozsényban, Torockón, Zsombolyán, Szárhegyen, Nagyszalontán, Kolozsváron, Kőrisbányán, Sóváradon és Illyésmezőn is. Két típusú otthon létezik, az egyik a gyermekotthon, ahol az árva gyerekek laknak, akiknek teljes ellátást, taníttatást biztosítanak. E központokban a csoportok nagycsalád modellre épülnek, 8-10 gyerekkel foglalkozik egy nevelő. A másik típus a napközi otthon, ahol ebédet, tanszereket, ruhát és délutáni oktatást biztosítanak azoknak a gyerekeknek, akik otthon rossz körülmények között élnek, azonban „ha a család már nem tudja ellátni a gyerekeket, akkor befogadjuk őket az otthonba. Összesen 600 bentlakó gyerekünk van és további 700-nak biztosítunk napközi otthonokban ellátást” – tájékoztatott Böjte Csaba. „Nevelőink munkakönyves alkalmazottak, mellettük azonban nagyon sok önkéntes tevékenykedik, akik jóindulatból jönnek és gondoskodnak az apróságokról. Úgy érzem, ha Isten megengedte, hogy gyerek legyen valahol a világon, aki azért sír, hogy valaki ölbe vegye, akkor kell lennie olyan személynek is, aki azt szeretné, hogy ölbe vehessen valakit” – vélekedik a szerzetes. A gyerekek a legkülönbözőbb utakon kerülnek az alapítványhoz. Mindenképpen megpróbálják a családokat összetartani. Az általuk gondozott gyerekeknek 20%-a roma nemzetiségű. Az alapítvány 2002-től Magyarországon is be van jegyezve, onnan is jönnek adományok. /Menyhárt Borbála: Árvák és szegények gondviselője. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./2006. szeptember 8.
A kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum beadványára válaszolva – amelyben a tanárok kitartanak Kósa Mária igazgató tisztségben maradása mellett, és megkérdőjelezik a főtanfelügyelő azon jogát, miszerint megtilthatja, hogy a tantestület továbbra is igazgatónak jelölje Kósa Máriát – Titiana Zlatior, a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség vezetője a Szabadsággal közölte: nem tágít eredeti álláspontjától. A hatásköre – nyomatékosította – feljogosítja őt arra, hogy ilyen esetekben fegyelmi intézkedéseket foganatosítson, s szakellenőrzéseket végeztessen, ugyanis komolyságot és kellő hozzáállást vár el az érintettektől. – Legfőbb törekvésem az, hogy a tanévkezdésig a Brassai líceum élére olyan igazgatót nevezzek ki, aki minden valószínűség szerint nem az iskola tanerői közül kerül majd ki. /N.-H. D.: Bekeményít a főtanfelügyelő a Brassai-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./2006. szeptember 8.
Marosvásárhelyen tartotta jubileumi erdélyi turnéja első koncertjét a Kaláka együttes. A Kossuth-díjas magyarországi zenekar huszonöt éve lépett fel először Erdélyben, az évforduló alkalmával szervezett körút során Székelyföldön, majd Kolozsváron és Nagyváradon is koncerteznek. A Kaláka testvérpárjával, Gryllus Vilmossal és Gryllus Dániellel beszélgettek a lap munkatársai. Az 1981-es koncertek nemcsak az erdélyi közönség számára maradtak emlékezetesek, de számunkra is, beszéltek a kezdetről. Az 1989 előtti időszakban többször is vissza szerettek volna jönni, de a hatóságok nem engedték. – A Kaláka a klasszikus és a népi hangszerek híve. /Kiss Dénes, Szucher Ervin: Megzenésített versek a gyerek nőttére. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./2006. szeptember 8.
E nyáron másodszor lépett fel Garai Zsolt Kolozsváron a Farkas utcai református templomban megtartott orgonahangverseny-sorozat keretében, ezúttal sem okozva csalódást a közönségnek. Eddigi hangversenyein általában egy-egy saját szerzeményt is előadott. /Nagy-Hintós Diana: Szívesen látott vendég. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./2006. szeptember 8.
Kolozsváron, a Bánffy-palotában megnyílt Tosa Szilágyi Katalin festészeti kiállítása, amelynek fő témája a hangszerek világa. A tárlat a művésznő doktori disszertációja alkalmából készült alkotások zömét vonultatja fel. /Ö. I. B.: Muzsikáló képek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./2006. szeptember 9.
Simon Gábor, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója az elmúlt évadról számolt be. Három bemutatót tartottak: Az álruhás kertészlány című operát Katona Zs. József rendezésében és az innen elszármazott Gábor Ferenc karmester vezényletével, a Kálmán-operettet, a Csárdáskirálynőt, Selmeczi György rendezésében és Incze G. Katalin vezényletével, majd a Schubert-kamaraopera bemutatója következett, a karmester Kulcsár Szabolcs volt. Két operát turnéváltozatban játszottak. Felléptek Brassóban, Marosvásárhelyen és Nagyváradon. Május végén a Székelyföldön turnéztak, ahol a társulat nagy sikert aratott. Örömmel tettek eleget a Miskolci Operafesztivál szervezői meghívásának. A tél folyamán három rövidebb svájci vendégszereplésre is adódott lehetőség. Augusztusban tíznapos magyarországi fellépéssorozatuk volt. Az új évad első operabemutatója Verdi Falstaff című operája, a tervek szerint október 12-én. Ekkor ünnepelik meg azt, hogy a társulat örökös tagja, Hary Béla karmester ötvenedik évadját kezdte meg. Már elkezdődött Ionel Pantea rendezésében Mozart A varázsfuvola című operának a felújítása, és nem feledkeznek meg a magyarországi 1956-os forradalom tiszteletére rendezett ünnepi gálaestről sem. Idén nem hirdetnek meg bérletes előadásokat. Az eladott bérletek száma annyira lecsökkent, hogy már a bérletek kinyomtatása is feleslegessé vált. /Nagy-Hintós Diana: Új évad: tervek, remények és lehetőségek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./2006. szeptember 9.
Hozzászólások a Brassai-ügyhöz Kósa Mária, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum igazgatója személyét ért támadások hatására megmozdult a szakma, az RMPSZ helyi és országos szinten egyaránt, az iskola vezető tanácsának a tagjai, tanár kollégák, a szülői bizottság. Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes elfoglaltságára hivatkozva nem kívánt hozzászólni a vitához. Hozzászólások: a/ Érthetetlen, miért zavarja a hatalmat az, hogy egy közösség tiszteli, szereti vezetőjét, kiáll mellette, Kinek van erre a hangulatra szüksége? A főtanfelügyelőnek és Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettesnek. Tőle hangzik el a nyílt levélben megfogalmazott segítségkérésre: „Legyen csend!” Az igazgatói versenyvizsgát megelőzően Titiana Zlatior főtanfelügyelő asszony kijelentette, hogy nem akarja Kósa Mária mandátumát meghosszabbítani. Ezzel már a történtek előtt megkérdőjelezte a megmérettetés tisztaságát. A vizsgáról „természetesen” Török Ferenc hiányzott. Kósa Mária jelentkezett újabb vizsgára, annak ellenére, hogy Zlatior írásban közölte az iskola vezetőségével: Kósa Mária neve nem szerepelhet az iskola által a tisztségre javasoltak között. Mit tesz az érdekképviselet? Markó Béla az oktatásért is felelő miniszterelnök-helyettes. Az ő segítségét is kérték. /Szőcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség országos alelnöke: Egy segélykérő levél tanulságai. „Legyen csend!”/ b/ Kassay Ildikó tizenhat éve tanít a Brassaiban, szereti az iskolát. Minden alkalommal az RMDSZ-re szavazott. Az RMDSZ tisztségviselői eljöttek, tanácsot adtak, erkölcsileg támogattak. Elvárta volna az RMDSZ azon tisztségviselőit, akik Kolozsváron a tanügyi osztályt képviselik. Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettesnek mindenképpen el kellett volna jönnie, azonban nem mer szembenézni a tanári karral. Ehelyett telefonon üzenget, újságokban nyilatkozik, és ítéleteket közöl. Ezek után Török Ferenc beadhatja lemondását. /Kassay Ildikó, a Brassai Líceum matematika szakos tanára: Egy segélykérő levél tanulságai/ c/ A Brassai Sámuel Líceum Szülői Bizottsága megdöbbenéssel értesült a sajtóból, hogy valakiknek nem megfelelő az iskola igazgatónője, Kósa Mária, s ezért le akarják váltani. A szülői bizottság elítéli ezt a diktatórikus módszert. /Feischmidt János, a szülői bizottság elnöke: Elégedett a szülői közösség/ d/ Érthetetlen, hogy négy-öt éven át nagyon jó minősítést kap az igazgatónő, utána pedig hirtelen lefokozzák. Zavaró, ahogy a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség bármi áron mást akar kinevezni Kósa Mária helyett. /Nagy-Hintós Diana: Elégedett a szülői közösség. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./2006. szeptember 9.
Perújítási kérelmet nyújtott be Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd a kolozsvári törvényszék mellett működő ügyészségre Wass Albert rehabilitációjának ügyében. A kérelmet augusztus 23-án iktatták, és a jogszabályok szerint a perújítási kérelmet az ügyészség harminc napon belül köteles átküldeni az illetékes törvényszéknek. Kincses elmondta: Vekov Károly történész, volt parlamenti képviselő segítségével sikerült olyan dokumentumokat találni a pitesti-i katonai levéltárban, valamint a román külügyminisztérium archívumában, amelyekből kiderül, hogy kik voltak a tényleges felbujtók a Vasasszentgothárdon és Omboztelkén elkövetett gyilkosságok esetében. Mint ismeretes, Wass Albertet és rajta kívül még 19 személyt 1946-ban a Kolozsvári Népbíróság távollétükben halálra ítélt. Az iratanyagokból kiderül, hogy az omboztelki gyilkosságokért nem Wass Albertet terheli a felelősség, hanem Körösi polgármestert, valamint egy Szakács nevű férfit. /P. A. M.: Perújítási kérelem a Wass Albert-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./2006. szeptember 9.
Szeptember 8-án Kolozsváron a Korunk Galériában megnyílt Könczey Elemér karikatúragyűjtemény-kiállítása, melynek sokatmondó címe: Gondolmánia. A Kolozsváron élő, de Erdély-szerte évtizede ismert grafikusművész Kántor Lajos méltatása alapján – mániákus rajzoló. Kézzel, számítógéppel egyaránt alkot, miközben a festészet és a könyvtervezés terén is jártas. /Ördög I. Béla: Gondolmánia, à la Könczy. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./2006. szeptember 9.
Láng Zsolt novellákat, tárcákat, elbeszéléseket tartalmazó könyve, a Kovács Emma születése /Elbeszélések. Koinónia Kiadó, Kolozsvár, 2006./ bizonyos értelemben folytatja az előző rövidprózakötet, A szomszéd nő világát. Külön színfolt a Kovács Emma születése, amely már címével is Déry Tibor hajdan visszhangos sikerű elbeszélésére, a Simon Menyhért születésére céloz. /Bogdán László: A felügyelő és a mozgó világ (Olvasólámpa). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 9./2006. szeptember 11.
Kolozsváron szeptember 9-én ülésezett RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa (TEKT). Nőtt az RMDSZ helyi tisztségviselőinek száma ebben az évben azt követően, hogy több független polgármester és helyi tanácsos a szövetséghez csatlakozott – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök. Markó Béla ismételten bírálta a kormánykoalíciót. /Ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./ Az Európa parlamenti képviselők választására vonatkozó törvénytervezet a legfontosabb jogszabály, amelyet a kormány az elmúlt időszakban elfogadott – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) ülését követő sajtótájékoztatón. Markó beszámolt a Budapesten tartott Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumáról is, ahol tájékoztatta a magyar hivatalosságokat arról, hogy nem ért egyet a munkaerőpiac korlátozására vonatkozó elképzelésekkel. Az RMDSZ-nek ma a legfőbb gondja az, hogy növekszik a nacionalizmus Romániában és Szlovákiában, továbbá mi lesz a kisebbségi törvénytervezettel, amelynek folyamatos halogatása tünetértékű, illetve mi a helyzet az erdélyi és székelyföldi fejlesztési programokkal. Markó Béla elutasította a Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd által megfogalmazott, személyét ért támadásokat, emlékeztetvén arra, hogy őt a nyolcvanas években állandó megfigyelés alatt tartotta az egykori Szekuritáté, és iratcsomójában csupán a lehallgatott telefonbeszélgetéseknek a szövege mintegy ezer oldalt tesz ki. /Papp Annamária: Európa parlamenti képviselőválasztást sürget az RMDSZ. Még nem került szóba az RMDSZ elnökjelöltjeinek személye. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./2006. szeptember 11.
A Kolozsvár Társaság Főtér 22. szám alatti galériáját megtöltötték az érdeklődők, a képzőművészet mellett a zene és irodalom is helyet kapott Kun Árpád György szobrászati kiállításának megnyitóján. /-f-: Archetípusok formákban. Kun Árpád György szobrászati kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./2006. szeptember 11.
Megjelent az Erdélyi Múzeum (Kolozsvár) legújabb száma. Néhány cím: Bakk Miklós: A politikai identitás; Szász Alpár Zoltán: A magyar kisebbséget képviselő pártok választási sikeressége (1990–2004), Pomogáts Béla: Mikó Imre és a magyar irodalom; Ifj. Toró Tibor: A „Bolyai-ügy”; Vallasek Magdolna: A nyugdíjrendszer reformja Romániában. /Erdélyi Múzeum (2006/1–2). = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./2006. szeptember 12.
Török Ferenc, a Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes székébe kerülhet a kolozsvári Brassai Sámuel Líceum igazgatónőjének leváltása körüli botrány. László Attila alátámasztja Tárkányi Erika álláspontját. „Nem arról döntöttük, hogy Kósa Máriának mennie kell, hanem arról, hogy üljünk le, beszéljünk mindenkivel” – hangsúlyozta. Török László főtanfelügyelő-helyettes azt mondja, többször is kiállt Kósa Mária mellett, veszélyeztetve ezáltal saját funkcióját. Kósa Mária cáfolta a tanfelügyelő vádjait. Ami a képességvizsgát illeti, az igazgatónő beismerte, hogy tévedett. „Velem együtt a másik négy igazgató is. Mindenkit le kellett volna váltani” – mondta. László Attila nyilatkozta, hogy Törököt le kell váltani, mert nem végzi megfelelőképpen a munkáját. /Debreczeni Hajnal: Török székébe kerülhet Kósa menesztése. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./2006. szeptember 13.
Október elsejétől a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) keretében kezdi meg az új tanévet a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola, az erről szóló megállapodást augusztus 25-én írták alá az egyház és az egyetem képviselői. A papnevelde diákjaira és tanáraira ezentúl a BBTE diákjainak és tanárainak jogai és kötelességei vonatkoznak, az intézmény pedig a Római Katolikus Teológiai Kar keretében fejti ki tevékenységét. „A többi teológiai fakultáshoz hasonlóan, a pasztorális teológia szak is a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség és a Babes–Bolyai Tudományegyetem Rektorátusának közös felügyelete alatt működik majd, az érsekség megőrzi döntési jogát a sajátos kritériumokra vonatkozóan, ezen döntéseket pedig a katolikus kánonok és az állami törvények alapján hozza meg” – áll a dokumentumban. A közlemény szerint az egyház megőrzi tulajdonjogát valamennyi ingó és ingatlan vagyona fölött, hasonlóképpen megmarad a Római Katolikus Hittudományi Intézet jogi személyisége is. Katolikus hívek egy csoportja aláírásgyűjtésbe kezdett, ellenezve, hogy a teológia önként feladja függetlenségét, az internetes felhívást közel négyszázan írták alá. A papnevelde csatlakozásáról az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei is tanácskozást tartottak, a megbeszélésen egyetlen egyház sem támogatta a katolikusok törekvéseit, ugyanakkor hangsúlyozták, nem áll szándékukban beleszólni az érsekség belügyeibe. A gyulafehérvári érsekség álláspontját Darvas-Kozma József csíkszeredai esperes tárta a nyilvánosság elé, kifejtve, a csatlakozás nem jelenti az önállóság feladását. „A papnevelő intézet nem válna állami intézménnyé, továbbra is önálló egyházi intézményként működne, a kispapok pedig továbbra is Gyulafehérváron tanulnának – áll a sajtóiroda közleményében. – Az integráció csupán a főiskola szervezeti rendszerét érinti. A csatlakozás csakis az egyház számára esedékes előnyök érdekében történhet: ez az egyetlen módja annak, hogy papjaink államilag is érvényes diplomát, kispapjaink ösztöndíjakat szerezhessenek, valamint különféle akkreditált posztgraduális képzésekben vehessenek részt.” /Lukács János: Aláírták a megállapodást a gyulafehérvári teológia és a BBTE képviselői. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./2006. szeptember 13.
Török Ferenc Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes terjedelmes írásában válaszolt a tevékenységét elítélő cikkekre, megírta a maga védelmében, hogy mi mindent tett. 1997 óta tölti be ezt a tisztséget. Cáfolta, hogy Bálint Kelemen Attilával konfliktusa volt a múltban. Török Ferencnek egyik fő célkitűzése volt, hogy a Brassai Sámuel Elméleti Líceumból az esti tagozatot elköltöztesse. 2005 novemberében végre a tanfelügyelőség vezetősége, az unitárius egyház (az épület tulajdonosa) vezetősége, Kósa Mária, a Brassai igazgatónője, és Lakatos András az RMDSZ országos oktatásügyi alelnöke aláírták az erről szóló megegyezést. Később Török Ferenc szerint Kósa Mária letagadta, hogy aláírta volna a megegyezést, a tanfelügyelőséget betolakodónak állította be. Török Ferenc szerint ezért haragszik Zlatior főtanfelügyelő asszony Kósa Mária igazgatónőre. Idén tavasszal lejárt Kósa Mária igazgatói mandátuma. A tanfelügyelőség versenyvizsgát írt ki az állást. Egyetlen pályázat érkezett be, Kósa Máriáé. Kósa Mária egyik vizsgája nem sikerült. Török Ferenc megbeszélést tartott az RMDSZ és a magyar pedagógusszövetség /RMPSZ/ kolozsvári vezetőségével arról, hogy támogatják-e Kósa Máriát a Brassai Sámuel Elméleti Líceum igazgatói posztján. A megbeszélésen mindenki azon a véleményen volt, hogy a Brassaiban megtörténjék a váltás. „Aki a jelenlévők közül mást állít, az hazudik” – írta Török, aki még az újságírónőt is elmarasztalta. /Török Ferenc: Ami a „CSEND” mögött van. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./2006. szeptember 13.
Dr. Dobai István jogászprofesszor, az ENSZ-per fővádlottja a Boldogok a békességre igyekezők című memorandum szerzője. Az emlékiratnak, mely Erdély közjogi helyzetének megváltoztatását követelte, az ENSZ-hez kellett volna eljutnia. 1957 márciusában letartóztatták Dobai Istvánt. életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1964-ben szabadult. Jelenleg Kolozsváron él. Dobai István elmondta, hogy perükben senki nem tagadott semmit, nem voltak hajlandók megtagadni az ügyet. Közülük Kertész Gáborral bántak a Szekuritátén a legkegyetlenebbül, mert a legfölényesebb volt, s a szekustisztek ezt nem tudták elviselni. Rabtársaival verették őt. Dobai István Erdély lakosságcserével való újraszervezése mellett volt. 1964-ben, szabadulásuk után ellenségesen fogadták őket, egyeseket még a családjuk is. Többen öngyilkosok lettek kiszabadulásunk után. A Szekuritáté módszere az volt, hogy mindenkit szembe kell fordítani mindenkivel. Dobainál a vallató a nagyon terhelő dolgokat nem írta be a jegyzőkönyvbe, azonban Dobai szólt, hogy írja be, különben nem írja alá. A memorandum hivatalosan nem jutott el az ENSZ-hez, egyetlenegy lehetőségük maradt, a Szekuritáté jegyzőkönyveibe rögzíteni a magyarság igényeit. Amikor Dobait letartóztatták, kiderült, hogy tíz éve figyelték, 1000-1500 oldalas iratcsomó volt már róla. A rabtársakat is szembeállították egymással: ő már rád vallott, mondták. Mindenkit mindenkivel szembefordítottak, így a teljes bizonytalanságot sulykolták a rabokba. Mindenkit besúgás gyanújába kevert a börtön vezetősége. Romániában a politikai foglyok közül kivették a hazaárulókat, nekik külön börtönt rendeztek be, teljesen elszigetelve a környező társadalomtól, senki nem tudta, hogy hol vannak, a fegyőröket is rendszeresen cserélték, 4-5 évenként költöztették a rabokat más-más börtönökbe. Tudomása szerint 1948-ban kezdődött a hazaárulók elkülönítése. Máramarosszigeten volt az első ilyen börtön, később átköltöztették a rabokat Karánsebesre, Galacra, Pitesti-re, végül Désre. Amit el lehet egy börtönbüntetés során képzelni, azt mind alkalmazták a hazaárulókon. Nem volt szabad munkába menni, lehetetlen körülményeket teremtettek. A romániai börtönökben természetes volt, hogy a román hazafiak verték a magyarokat, ez nemzeti kötelességük volt. A hazaárulók közül is elkülönítettek 40-45 személyt. Ezt a csoportot fantomcellának nevezték, mert a létezésük titok volt, a fegyőrök sem tudtak róluk. 15 hónapig voltak a fantomcellában. Változatos módon kínozták őket, nem adtak levegőt, ivóvízről vagy mosdóvízről nem is beszélve, kanalat nem adtak az ételhez. Télen fél napokat vizes betonon kellett feküdni fűtetlen szobában. Ebben a csoportban három magyar volt: Bányai Miklós, Varga László és ő. A fantomcella után a hazaárulók börtönébe vitték őket. Dobai tuberkulózisban megbetegedett. Szabadulása után is figyelték, lehallgatók voltak a házában. Dobai szerint jó lenne, ha a politikai szervezetek az egykori politikai foglyokat meghívnák tanácskozásaikra. Romániában a magyar politikai foglyoknak nincs külön szervezete, csak a román szervezet tagjai lehetnek. Kétszeres-háromszoros nyugdíjakat, kárpótlásokat osztanak mindenféle címen a politikai elítélteknek, a magyaroknak szinte semmit, csak a nyugdíj-kiegészítést kapják, ami mindenkinek jár. Az ötvenedik évfordulót az 1956-os forradalom ellenségei akarják ünnepelni. /D. Szentes Szidónia: 1956 Erdélyben „Hazaárulásért” életfogytiglani börtön. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 13./2006. szeptember 13.
A nemzetközi Stiefel cég nagyváradi kirendeltsége nemrég készítette el Kolozsvár új térképét. Kitűnő, nyomdai kivitelezésben napvilágot látott a 123 x 88 cm-es nagyságú térkép. Az új várostérkép statisztikai adatokkal szolgál a város népességét, területét, valamint általános tudnivalókat illetően. /Elkészült Kolozsvár új várostérképe. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./2006. szeptember 14.
Október 20-ára nem készül el a kolozsvári Sétatéren felállítandó 1956-os emlékmű. A kezdeményező Kolozsvár Társaság elnöke, Kántor Lajos tájékoztatása szerint a romániai megemlékezések központi rendezvényének a helyszíne Kolozsvár lesz, a 4 méter magas szobor helyett azonban az ünneplőknek be kell érniük csupán az „alapkőletétellel”. Előre nem látott ügyintézési bonyodalmak merültek fel. Jelenleg úgy tűnik, a magyarországi ’56-os Emlékbizottság mintegy 4,8 millió forinttal finanszírozza az emlékműállítást, az Illyés Közalapítvány pedig 600 ezer forinttal járul hozzá a szoborállítás költségeihez. – A szobor „napszimbolikus” kapu a szabadságvágy, a jóreménység, a szebb jövő, a felszabadulás eszméjének szimbóluma. Az emlékmű alkotója Szakáts Béla /sz. Székelyudvarhely, 1938/ Temesváron él, egyetemi tanár. Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor a romániai ’56-os elítéltek rehabilitációját kérte a parlament őszi ülésszakának első napján. A politikus különbizottság felállítását javasolta, amely csak ’56 eseményeivel foglalkozna, és feladata lenne megvizsgálni valamennyi ítéletet. Sógor Csaba emlékeztetett arra, hogy a Szekuritáté a Román Munkáspárt utasítására elfojtott minden, a magyarországi eseményekkel szimpatizáló megnyilvánulást, s több ezerre tehető a romániai letartóztatások és ítéletek száma. Egymást követték az elhurcolások, a letartóztatások és hidegvérrel kimondott halálos ítéletek. Az áldozatok között volt olyan csoport, amelynek tevékenysége az 1848-as hősök emlékművének a megkoszorúzására szorítkozott, vagy fehéregyházi megemlékezésben nyilvánult meg. Mások át akartak szökni a határon, hogy a pesti srácokhoz csatlakozzanak, vagy memorandumot szerkesztettek, amelyet az ENSZ-hez szándékoztak benyújtani. Egyesek fegyveres felkelést kíséreltek meg szervezni a kommunista rendszer megdöntésére, de még addig sem jutottak el, hogy találkozzanak. Ott voltak a temesvári diákok – románok és szászok! –, akik közül legalább kétezret tartóztattak le és ítéltek el. /(ercsey, farkas, pam): Nem készül el időben az ’56-os emlékmű. Kolozsváron zajlanak a központi ünnepségek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./2006. szeptember 14.
Az 1956-os főrendezvényt Kolozsváron tartják: az Állami Magyar Operában gálaest várja a meghívottakat. Az RMDSZ és a kolozsvári magyar főkonzulátus közös szervezésében tartandó eseményen Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus című művét élvezheti a közönség. A bukaresti magyar nagykövetség november 4-én Brassóban évfordulós emlékünnepséget szervez. Ennek keretében emléktáblát lepleznek majd le mindazoknak a tiszteletére, akiket az 1956-os magyar forradalom szimpatizánsaiként meghurcoltak, bebörtönöztek vagy kivégeztek Bukarestben újszerű kiállítás nyílik október 23-án. Varga Andrea, az immár tizenegy éve Romániában élő és kutató magyarországi történész saját eddigi kutatásainak anyagát és az újabban előkerült dokumentumokat felhasználva kiállítást szervez a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság megbízásából /Nagyszabású rendezvénysorozat Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./2006. szeptember 15.
Fontos volt, hogy az Európai Unió (EU) központi intézményei friss tájékoztatást kapjanak a romániai magyarsággal kapcsolatos problémákról az Európai Bizottság (EB) Romániáról szóló országjelentése előtt – jelentette ki Gál Kinga (Fidesz-MPSZ) európai parlamenti képviselő Brüsszelben, miután találkozott az erdélyi magyar politikai erők által delegált küldöttséggel. Más magyar EP-frakciókhoz hasonlóan a néppárti delegáció is vendégül látta az Erdélyből érkezett reprezentatív küldöttséget, amelyben helyet kapott mások mellett Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Sógor Csaba, az RMDSZ Hargita megyei szenátora, Toró T. Tibor, az RMDSZ képviselője, és Szilágyi Zsolt, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) tagja. Lényeges, hogy ez az első delegáció, amely magában foglalja mind az RMDSZ, mind az EMNT képviselőit. Így az a vád nem állhat meg a lábán, hogy az erdélyi magyar képviselet nem egysége, mondta el a képviselő asszony. A delegáció által szerzett tapasztalatok közül Gál Kinga elmondta: érdemi egyeztetés eddig a kormánnyal egyik autonómia-elképzelésről sem volt. A kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban az EB-től is felhívás érkezett a román kormányhoz a megoldás érdekében, de nem történt előrelépés. Az ingatlan-visszaadásra vannak törvények és rendeletek, de a végrehajtási procedúra akadozik. Az oktatás területén a kolozsvári állami magyar karok, illetve egyetem létrehozásában nincs haladás. /Egységes erdélyi érdekképviselet Brüsszelben. Gál Kinga: egyelőre keveset tudni az országjelentésről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./