udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 19621-19650 | 19651-19680 | 19681-19710 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
2006. szeptember 15.
Cs. Gyimesi Éva a katolikus egyházat bírálta: Kolozsváron a visszakapott egyházi ingatlanból kilakoltatják az idősödő, öreg, aggastyán korú embereket. Nem figyelmeztetik őket, kényszerlakhelyre kerülnek. A „lelkekben járnak bulldózerek isten- és emberhitet rombolva” – állapította meg a cikkíró. /Cs. Gyimesi Éva: Boltos utca. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./2006. szeptember 15.
Két, élményekben gazdag, tartalmas hetet tölthetett el harminc magyar, roma és román gyerek a negyedik alkalommal megszervezett multikulturális művészeti alkotótáborban Kolozsváron, a Tranzit Házban. A záróünnepségen zenével, tánccal, az általuk készített animációs filmekkel, sőt videoklippel bizonyították szülőknek, barátoknak, hogy mennyi mindent tanultak. A tábor nehéz anyagi körülmények között élő családokban élő gyerekek számára teremt lehetőséget a kikapcsolódásra. /(-f-): IV. Multikulturális művészeti alkotótábor gyerekeknek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./2006. szeptember 16.
A gyermeklétszám csökkenése miatt nem indulhat magyar nyelvű kilencedik osztály idén Nagyszebenben az Octavian Goga Gimnáziumban, bár Keresztes Gizella aligazgatónő úgy vélekedett, hogy megfelelő politikai akarattal fenn lehetne tartani az anyanyelvi oktatást. A megyében a nagyszebeni középiskola mellett már csak Szászmedgyesen működik magyar kilencedik osztály, és az ingázás helyett a diákok többsége inkább román tagozaton tanul tovább. Keresztes Gizella szerint a középiskolai osztály megszűnésével a nagyszebeni magyarság megmaradása kerülhet veszélybe. A tanárnő szerint az Oktatásügyi Minisztériumban az RMDSZ-t képviselő Murvai László igazgató nyugdíjazása után a Szeben megyei magyarság támogatás nélkül maradt. – Kötő József volt államtitkárhoz hiába fordultunk segítségért. Egyszerűen azt mondta, hogy szerezzünk gyerekeket – mondta az aligazgatónő. – Ezt azonban, nem olyan egyszerű megoldani, hiszen nagyon sok a vidéki fiatal, aki az ingázás és a bentlakási költségek miatt nem választja iskolánkat – tette hozzá. A nagyszebeni pedagógusok úgy érzik, hogy az oktatási tárca igazságtalanul a Szászmedgyesi Országos Gázipari Szakközépiskola javára döntött, hiszen ott indulhat magyar nyelvű osztály. Keresztes Kálmán helyettes főtanfelügyelő úgy vélekedett, hogy a szászmedgyesi középiskola semmivel sem gyengébb, de az érettségi eredmények ennek az ellenkezőjét bizonyítják, mert a szászmedgyesi szakközépiskola összes magyar diákja sikertelenül vizsgázott. Az idén kisérettségiző diákok fele választotta a szakközépiskolát, a többiek Kolozsvárra és Székelyudvarhelyre mentek. Varró Sándor református lelkipásztor Nagyszebenbe kerülése óta egy szórványkollégium létrehozásán fáradozik. Az Apáczai Közalapítvány támogatásával 2004-ben sikerült befejezni az épületet, amely jelenleg húsz diákot tud befogadni. Tavaly csupán tízen választották a szórványkollégiumot szálláshelyül. Varró Sándor egyelőre abban látja a megoldást, hogy a Szeben megyei magyar gyermekeket valamelyik neves egyházi iskolába Nagyenyedre, Marosvásárhelyre, Kolozsvárra vagy Kőhalomra irányítsák. Serfőző Levente, a HID – Szebeni Magyar Egyesület elnöke elégedetlen a Szeben megyei magyar nyelvű oktatást képviselő szakemberekkel. Még az Octavian Goga Gimnázium magyar tagozatának tanárai is a román tagozatra küldik saját gyerekeiket ahelyett, hogy példát mutatva magyar nyelven iskoláztatnák őket. /D. I.: Nem indul líceumi magyar osztály. Nagyszeben diákjai román tagozaton tanulnak tovább. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./2006. szeptember 16.
Az elmúlt napokban némi pánik keletkezett a Szabadság olvasói körében, a lapban megjelent egyik színes, illusztrált reklám miatt. A képen a Mátyás király szoborcsoport látható – némiképpen átkomponált változatban – hiszen a számítógép csodákat művel: királyunk lovastul mindenestül hiányzik a talapzatról. A valóságban még mindig ott, reméljük, soha senki nem fogja onnan elmozdítani. A román lapokban Avram Iancu kolozsvári szobra „szökött meg” az oszlopról, tehát nem a magyarság volt a célpont. /E.-R. F.: A Mátyás-szobrot NEM vitték el. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./2006. szeptember 16.
Jakó Zsigmond történész 90 éves /sz. Biharfélegyháza, 1916. szept. 2./. Középiskoláit a hajdúböszörményi Bocskai István Főgimnáziumban, egyetemi tanulmányait pedig a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarán végezte, ahol 1940-ben Magyarország történetéből valamint a történelem segédtudományaiból doktorátust szerzett. A Magyar Országos Levéltárban szerzett levéltárosi szakképesítést, 1941-ben Kolozsvárra került, az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárában dolgozott. Bekapcsolódott a kolozsvári egyetemen folyó magyar történészképzésbe is, 1941-től nyugalomba vonulásáig (1981) oktatta előbb a magyar történelmet, majd a középkori egyetemes történetet és a történelem segédtudományait. Az erdélyi történet középkori forrásainak feltárása, a segédtudományok valamint az intézmény-, társadalom- és művelődéstörténet területén folytatott kutatásainak eredményeit önálló kötetekben és tanulmányok hosszú sorában tette közzé. Negyven esztendős egyetemi pályafutása során történelemtanárok és kutatók nemzedékei kerültek ki a keze alól. Iskolateremtő professzorként válogatta ki azokat, akiket kutatásokra alkalmasaknak ítélt, pályájukat egyengette. Életének kilencedik évtizedében sikerült a mohácsi vész előtti okleveles források kutatására vállalkozó fiatal munkacsoportot kialakítania. A gyalui vártartomány urbáriumai c. vaskos kötete 1944-ben jelent meg, utána szintén koraújkori emlékiratok és levelek következtek (Misztótfalusi Kis Miklós, Rettegi György), de az enyedi Bethlen Kollégium diáknévsorát is ő betűzte ki. Folyamatosan dolgozott az erdélyi középkori okleveles anyaggal, A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei c., két vaskos kötetre terjedő, terjedelmes bevezető tanulmánnyal kísért forráskiadványa azonban csak 1990-ben jelenhetett meg. Erdélyi okmánytár címen foglalta kiadványba az Erdélyre vonatkozó oklevelek magyar nyelvű kivonatait, az eddig megjelent két kötet után most töretlen munkakedvvel a harmadikon dolgozik, fiatal tanítványai közreműködésével. Ugyancsak az ő felügyeletével látott nyomdafestéket nemrég az Erdélyi fejedelmek királyi könyvei c. kiadvány, nyomdában van a gyulafehérvári káptalan jegyzőkönyveit kivonatoló kötet, és Torda vármegye fejedelemségkori jegyzőkönyvei is nemsokára kiadásra kerülnek. /Sipos Gábor: A kilencven éves Jakó Zsigmond születésnapjára. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./2006. szeptember 16.
A Magyarországon megjelenő Napút irodalmi, művészeti és környezetismertető folyóirat teljes július–augusztusi számát a kincses városnak szentelte. Benne kolozsvári vagy innen elszármazott irodalmár, filozófus, történész, zenetudós, geológus szakemberek, művészek tollából származó írások jelentek meg, ügyelve arra, hogy egyensúly álljon fenn a már befutott idősebb nemzedékek és a maguk helyét kereső fiatalok között. Névsoruk: Kányádi Sándor, Egyed Ákos, Visky András, László Noémi, Szőcs Géza, Kántor Lajos, Kányádi András, Szántai János, Balla Zsófia, Demény Péter, Telegdi Magda, Bágyoni Szabó István, Papp Ágnes Klára, Széles Klára, Csontos János, Balázs Imre József, Király László, Lászlóffy Csaba, Kerékgyártó István, Karácsony Zsolt, Juhos-Kiss János, Rudnai Gábor, Duma István, Veress Zoltán, Ajtay Ferenc, Asztalos Lajos, Balázs Géza, Vincze Ferenc, Deres Péter, Alvinczy Ferenc, Buzogány Klára, Lénár Andor, László Ferenc, Szakolczay Lajos, Csák Gyula és Hoppál Mihály. /Kolozsvár a Napútban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./2006. szeptember 16.
A Pankotán született, lelkésznek készülő, majd az írói pályát választó Csiky Gergelyt a magyar drámairodalom egyik legsikeresebb szerzőjeként szokták emlegetni. Csiky Gergelyről valamennyi méltatója úgy ír, mint rendkívüli munkabírású, kivételes műveltségű, több nyelvet beszélő alkotóról. Van több mint harminc színműve, írt verset, elbeszélést, regényt, tanulmányt, több nyelvből fordított. Megszerezte a hittudományok doktora címet, szentszéki ügyész Temesváron, egyházjogot tanított. Lapot szerkesztett, a Nemzeti Színház dramaturgja, a Színiakadémia tanára, a Kisfaludy Társaság egyik vezető személyisége. Alig 49 évet élt. A színészként, újabban szépíróként és publicistaként ismert Jancsó Miklós ezúttal más műfajjal mutatkozott be: Csiky Gergely színpadi világa /Scientia Kiadó, Kolozsvár, 2005./ című, Csiky Gergely színműveiről írott (doktori értekezésnek készült) kötetével. /Kozma Dezső: Csiky Gergely színpadi világa (Jancsó Miklós könyvéről). = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./2006. szeptember 18.
Gálfalvi György, a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztője közölte, a fejük fölött döntöttek, nem közölték velük, hogy fedél nélkül maradnak. A döntést csak a fellebbezési határidő letelte után közölték a Látó szerkesztőségével. A körülmények az 1999-ben történtekkel azonosak. Ekkor a Látó és a Vatra szépirodalmi folyóiratokkal együtt a Magyar Újságírók Romániai Egyesületét, a Romániai Magyar Szó fiókszerkesztőségét és más országos román nyelvű lapok és hírügynökségek tudósítóit törvényszéki döntés alapján kiköltöztették a Városháza utcai székházból. A korántsem megnyugtató helyzet ellenére a Látó Irodalmi Színpada évadot kezdett a hét végén. Marosvásárhely és a folyóirat vendége volt a zalaegerszegi Pannon Tükör szerkesztősége. A zalai szerkesztők elmondták, a folyóirat a világban és a Kárpát-medencében élő és alkotó magyar írók fóruma, szerző- és szerkesztőgárdájához tartozik a Párizsban élő Nagy Pál, a kárpátaljai Balla D. Károly, a kolozsvári Lászlóffy Aladár, a muravidéki Bence Lajos, az írországi Newcastle-ban alkotó Kabdebó Tamás és a chicagói Makkai Ádám, munkatársa volt a nemrég elhunyt Major-Zala Lajos Svájcban élt költő is. /Lokodi Imre: Batyut köthet a Látó. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./2006. szeptember 18.
Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában megnyílt Kabán József fotóművész több évtized alatt felgyűlt alkotásaiból nyílt tárlat. A fotók az erdélyi magyarság képzőművészeinek, irodalmi nagyságainak, színészeinek (Kós Károly, Szervátiusz Jenő, Cseh Gusztáv, Gy. Szabó Béla, Incze Ferenc, Bisztrai Mária stb.) arcképeit mutatja be, emellett a hagyományos fényképészet hatáskörét túllépve, sokszor grafikába menő kompozíciókkal is jelentkezett. Annak idején a Korunk Galéria az ő kiállításával indult útjára. /Ö. I. B.: Kabán József, a múltidéző. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./2006. szeptember 19.
Több mint kétszáz diák kezdte meg tanulmányait a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári tagozatán. A két létező szak mellett idén beindították a Nemzetközi kapcsolatok – európai tanulmányok szakot is 40 diákkal. A tervek szerint 2008-ra felépül a Sapientia új otthona Kolozsváron. A nyitóünnepélyen felszólalt Szilágyi Pál rektor, Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, Tonk Márton dékán, Jakab-Benke Nándor IV. éves hallgató, valamint Geréb Zsolt, a Partiumi Keresztyén Egyetem rektora. /(nhd): Tanévnyitó ünnepség a Sapientián. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./2006. szeptember 19.
„Az első kitűzött célunkat már megvalósítottuk, államvizsga-eredményeinkkel a romániai felsőoktatás élvonalába kerültünk, a második célt, a magyar miniszterelnök által sugalmazott akadémiai oktatást a tudományos kutatás minél magasabb szintre emelésével érhetjük el. Ehhez azonban megfelelő laboratóriumi felszerelések szükségesek, amivel később anyagi forrásokhoz juttathatjuk egyetemünket” – mondta Marosvásárhelyen, a campusban dr. Hollanda Dénes, a Sapientia Egyetem Műszaki és Humán Tudományok Karának dékánja. A magyar miniszterelnöki hivatal főosztályvezetője kifejtette, hogy a Sapientia a magyar kormány részéről kiemelten kezelt intézmény. Dr. Szilágyi Pál, az egyetem rektora hangsúlyozta, hogy az intézmény működése óta az idei évtől, a Partiumi Keresztény Egyetemmel – mint társegyetemmel – és a csíkszeredai meg a kolozsvári karral együtt a hallgatók létszáma 4000-re növekedett. A rektor rávilágított arra, hogy a magánegyetemek nem vállalják fel a mérnökképzést, a Sapientia kivételt képez, mert az itt folyó ez irányú oktatás – az elindított műszaki szakokkal – egyike a legjobbaknak. Suba Csongor István a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) elnökeke felvázolta a HÖK tevékenységét és eddig elért eredményeit – a Darázsfészek című egyetemi lap, a Kampusz Rádió, a Gólyatábor, Gólyabál, Mikulás-kupa, Tudományos Diákkonferencia. /Ferencz Melánia: Hallgatói fogadalom szeptemberben. Tanévnyitó a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./2006. szeptember 19.
A múlt hét végi kétnapos tanácskozást rendezett a temesvári Szórvány Alapítvány Temesváron, a Kós Károly Közösségi Központban, egyúttal a szervezet székházát is felavatták. A konferencia „A nyelvi/emberi jogok és a közigazgatási jog” címet viselte, amelyen bánsági, erdélyi, magyarországi, felvidéki, muravidéki és ausztriai előadók, tudományos kutatók, pedagógusok vettek részt. A helyzetet számtalan tanulmány, kutatás eredményével elemezték, és dolgoztak ki a nyelvhasználat és nyelvi jogok védelmében irányadó stratégiákat; a Kárpát-medence különböző vidékeiről érkezett vendégek a náluk tapasztalt hiányosságokat, hátrányokat vagy előnyöket, jogi rendelkezéseket osztották meg egymással. – Kizárólag szakmai, tudományos jellegű rendezvény volt – fejtette ki Bodó Barna, az alapítvány elnöke. Péntek János kolozsvári akadémikus kijelentette: “Mi és az általunk képviselt intézmények nem küzdhetünk nyelvi jogok biztosításáért, legfeljebb bátoríthatjuk a nyelvhasználatot. Viszont az ezt a harcot megvívó politikai és érdekvédelmi szervezeteket megfelelő anyaggal, információval fegyverezhetjük fel.” A neves professzor a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet konferenciakötetei sorában megjelent könyvek bemutatóján mondta ezt, egyebek között kifejtve azt is, hogy a magyar nyelv státusának a megerősítése, és “határtalanítása” (vagyis: ne beszéljünk magyarországi, vagy erdélyi, kárpátaljai, hanem egyetemes magyar nyelvről) a cél. Elismerte, hogy nehéz újraéleszteni a magyar nyelvet, mert mind mondta: “Tudjuk, hogy kell oktatni idegen nyelvként, tudjuk azt is, hogy kell – vagy kellene – tanítani iskoláinkban, de csak sejtjük, miként kellene tanítani azoknak, akik valamikor tudtak magyarul, de már nem beszélik, mint például a moldvai csángók.” Péntek János szerint a 20. században “szétfejlődött” a magyar nyelv, és a különböző régiókban használatos formákat egyesíteni kell. A Szórvány Napokon előadást tartott Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke is, aki a rendezvényen bejelentette, hogy január elsejétől lemond az IKA élén betöltött posztjáról. A döntését azzal indokolta, hogy nem látja biztosítottnak a magyar kormány részéről a közalapítvány jövőjét, s ekként a határon túli magyarok szervezeteinek támogatását. /Pataky Lehel Zsolt: Szórvány Napok – 2006. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./2006. szeptember 20.
A színház-dramaturgiával foglalkozó 180 órás továbbképzés beindításával egy időben ért véget egy másik kötelező, kreditpontokkal járó ingyenes program a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban. A kötelező ötévenkénti továbbképzés tanítóknak és óvónőknek szólt: 2005 novemberében indult és idén ősszel ért véget. A programokat vakációban és hétvégeken tartották. Fehér megye minden magyarlakta településéről voltak jelentkező. A csaknem egyéves programot dr. Demény Piroska magyartanár mindenesként szervezte. A program tanárai a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemről, illetve a nagyenyedi Tanítóképző Főiskoláról kerültek ki. /Bakó Botond: Nagyenyed. Sikeres pedagógus-továbbképzés a Bethlen Gábor Kollégiumban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./2006. szeptember 20.
Kolozsváron két hóstáti hagyományőrző néptánccsoport működik: a Virágos Együttes és a hídelvi Kalandos Társulat Tánccsoportja. Eddig külön-külön léptek fel, legutóbb pedig a magyarországi Erdélyi Klub hívta meg a néptánccsoportokat, felléptek Tápiószelén. /Butyka Anna: Tápiószelén jártak a hóstátiak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./2006. szeptember 20.
Emil Simon, a kolozsvári filharmonikusok nyugalmazott karmestere 70 éves. Közel 45 éve szolgálja a zenét a városban, a zenei szolgálattal együtt a zenekedvelő embereket is. Köszöntik a mestert mindazok a tanítványok, akik karmesterként nála végeztek. /Barta Tibor: Szolgálat és hűség. Emil Simon 70 éves. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./2006. szeptember 22.
Tovább folyik a pusztítás Házsongárdi temetőben. A régi terméskő emlékeket többnyire a betonozó munkások törték össze az elmúlt négy évtizedben. Azután az 1990-es években jöttek a fém-tolvajok. Minden mozdítható portrét, fém díszt, öntvényt lefeszítettek a sírokról, még a kerítések láncait sem átallják magukkal vinni. Csak az utóbbi években a kaputól pár lépésre lévő Kovács György színművész (azóta pótolták), arrébb Gócz Mihály színész, Jordáky Lajos történész-szociológus (helyreállították), Cseke Péter orvos (pótolták), Márton Gyula nyelvészprofesszor, Kuun Géza orientalista tudós (két szobor!), Incze Ferenc festőművész sírszobrát, szoborportréját feszítették le, vitték el lelketlen sírrablók. És most, 2006 júniusában a Téglás Gábor mellszobrára is sor került. Ifjabb Téglás Gábor a századforduló Kolozsvárának volt jellegzetes alakja, jogász-újságíró és költő. Kolozsvár kedves egyénisége volt. Sírszobrát gyűjtésből készíttették. Veress Zoltán és Kozma Erzsi művészek csokornyakkendővel, gomblyukában szegfűvel örökítették meg a távolba néző fiatalembert. Szobra ott volt a baloldali főút mentén, igazi műalkotásnak számított. Talán nem is fémrablók, hanem műgyűjtők rendelésére történt ellopása. Talapzatát döntötték ki, s arról szerelték le a szobrot. Már csak vagy négy magyar fémszobra maradt az egész temetőben. /Gaal György: Téglás Gábor szobrát is ellopták. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./2006. szeptember 24.
Megjelent Bura László: A szatmárnémeti Szent János-plébánia temploma 1906–2006 (Verbum Keresztény Kulturális Egyesület, Kolozsvár 2006) című munkája. Érdeklődéssel és csodálattal olvastam a település történetét, írta Schönberger Jenő püspök a könyv előszavában. /Részlet Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök előszavából. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 24./2006. szeptember 25.
Október közepén utcai tüntetéseket szervez a kolozsvári magyar tannyelvű állami Bolyai Egyetem létrehozásáért az Erdélyi Magyar Ifjak és a Magyar Ifjúsági Tanács. A tervek szerint a megmozdulásokra párhuzamosan 5–6 erdélyi városban kerül majd sor, valószínűleg lesznek megmozdulások Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Nagyváradon, Csíkszerdában, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen is, közölte Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke. /Utcára vinnék az egyetem ügyét. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./2006. szeptember 25.
Kalotaszentkirály falunapján a Kalotadámosról, Jákótelkéről és a szilágylompérti testvériskolából érkezők is részt vettek. Nagyobbaknak szólt az Ady Endre életéhez és munkásságához kötődő verseny. Több kiállítás közül mindenki találhatott kedvére valót: faragásokat, varrottasokat, felújított guzsalyokat, kendertörőt. Az Ady Endre Kulturális Egyesület a költő életútját mutatta be képekben, a Művelődési Ház pedig Török János hegymászó, alpinista, síző 2004-es Himalája-exepedícióján készült képeit. A gálán felléptek a Kolozsvári Magyar Opera művészei, a szamosújvári Kaláka, a helyi Felszeg Gyöngye néptánccsoport, valamint a szilágysági Ady Endre testvériskola csoportja. /Vincze Judit: Guzsalyok és az elrabolt ara. Színes falunapi forgatag Kalotaszentkirályon. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./2006. szeptember 26.
George Maiort és Claudiu Saftoiut jelölte Traian Basescu államfő a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ), illetve a Külügyi Hírszerző Szolgálat (KHSZ) élére. A bejelentés meglepetést keltett, George Maior ugyanis a Szociáldemokrata Párt (SZDP) szenátora, míg a külügyi hírszerzés vezető tisztét az eddig elnöki tanácsadóként aktiváló Saftoiu töltheti be. Maiort az államelnök az ellenzéki párttal való egyeztetést követően nevezte meg Radu Timofte lehetséges utódjaként. A két hírszerző szolgálatot jelenleg ideiglenesen Mihai Florian Colda illetve Silviu Predoiu vezeti. /Váratlan jelölések a hírszerzés élére. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./ Adrian Iorgulescu liberális művelődésügyi miniszter közölte: az államfő „kezet nyújtott a PSD-nek” Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor ugyancsak csodálkozását fejezte ki a döntés kapcsán, hozzátéve: mindkét személyről jó véleménye van. A 38 éves Claudiu Saftoiu, a SIE igazgatói posztjának várományosa a Bukaresti Egyetem bölcsészkarán végzett, majd újságíróként tevékenykedett. A 39 éves Kolozsvárt született George Cristian Maior – jelenleg a szenátus védelmi bizottságának PSD-s elnöke – a Babes–Bolyai Tudományegyetem jogi karán szerzett diplomát, a Nastase-kormány idején pedig a védelmi minisztérium államtitkára volt. /Farcádi Botond: Basescu az ellenzéknek adta a SRI vezetését. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./2006. szeptember 26.
Szeptember 17-én valami megváltozott Magyarországon. A cinikus és nyílt beismerés hatására néhány óra alatt több ezres indulatos tömeg gyűlt össze az Országháznál. „Mondjon le!”, „Gyurcsány, takarodj!”- zúgott a tömeg. A hazudozás nyílt beismerése által kiváltott budapesti megmozduláshoz több vidéki városban is csatlakoztak. Gyurcsány Ferenc azonban nem ijedt meg a következményektől, sőt, internetes köznaplójában büszkén vállalta balatonőszödi mondatait. A cinikus és trágár szöveg példa nélkül való a magyar politikatörténetben. Szeptember 19-én az Európai Néppárt lemondásra szólította fel a Gyurcsány-kormányt. Egyre több vidéki városban volt tüntetés, szimpátiatüntetés volt ezen kívül Szabadkán, később Zentán, Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, de tüntettek New Yorkban és Londonban is az ott élő magyarok. A Kossuth téren fölolvasták az Erdélyi Magyar Ifjak üzenetét. Ugyancsak támogató nyilatkozatot adott ki az erdélyi és a délvidéki Magyar Polgári Szövetség. Petrétei József rendvédelmi miniszter bejelentette, hogy „az elmúlt napokban a fegyverhasználat is jogos lett volna”. A rendőrök számos ártatlan járókelőt is brutálisan megvertek és letartóztattak. Elhurcolt a rendőrség például egy tizennégy év körüli gyereket a saját házuk kapujából. Édesanyja hiába szaladt utána sírva, hogy a fiú ott lakik, és semmi köze az eseményekhez. Számos újságírót bántalmaztak munkavégzés közben. A Gyurcsány-beszéd a közszolgálati Magyar Rádióban hangzott el először. Ennek az intézménynek az SZDSZ-es kötődéséről ismert Such György az elnöke. Valószínű, hogy az Gyurcsány Ferenc beleegyezésével, netán kezdeményezésére történt a beszéd közlése. /Ágoston Balázs: Forradalom van a mi utcánkban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 26./2006. szeptember 26.
Gyimesi anziksz, ezzel a címmel illette a Lépések Színekben és Formákban elnevezésű alapítvány elnöke, Timár Károly azt a kiállítást, amely szeptember 23-án nyílt meg Kolozsváron, a Bulgakov Kávéházban. Timár Károly, maga is az itt kiállítok közé tartozva, elmondta: 1999-ben alakultak, az alapítvány fő célja pedig az együvé tartozás, hogy mindazok, akik nem végeztek ugyan főiskolát, de festészettel, grafikával, fafaragással foglalkoznak ezen a vidéken, otthon legyenek valahol. A 42 tagot számláló szervezetből tízen hozták el munkáikat Kolozsvárra. /(köllő): Lépések. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./2006. szeptember 26.
Varga László jogász akart lenni, kirúgták az egyetemről. Elment teológiát hallgatni. Református lelkész lett Abrudbányán. 1956-ban napi sok kilométert gyalogolt a felfordult Budapesten, hogy Erdélybe hiteles hírt hozzon. Hazajött, életfogytiglanit kapott a kolozsvári bíróságon. Először politikus akart lenni. Nemzetközi jogot hallgatott a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen, már elsőéves korában tagja volt Búza László nemzetközi jogi szemináriumának. Számba vette a lehetőségeket, hogy lehet a kommunizmussal szembeszállni. A református, katolikus és unitárius, vagyis a három egyházi ifjúsági mozgalom tudatosan összefogva megpróbálta megőrizni a beszivárgó marxista-kommunista irányzattal szemben a népi-nemzeti hangulatot, ők a népi írók tanítványai voltak. Az 1948-as fordulat után eltávolították a híres egyetemi tanárokat az egyetemek éléről, és jött helyükbe mindenféle csirkefogó. Megkezdődött a politikai tisztogatás, és az első kolozsvári koncepciós per során hármukat kirúgták az egyetemről, reakciós magatartás vádjával. Varga László a kolozsvári református teológiára ment. 1952-ben végzett a teológián, Abrudbányára került, a Kárpát-medence legkisebb városába; ott volt egy százötven lelkes kis gyülekezet. A magánbányákat megszüntették, kötelezték a lakosságot, hogy adja le az államnak a bányászattal nyert aranyát, aki pedig elrejtette, addig verték, míg meg nem mondta, hova rejtette. A kisebb enyhülést kihasználva Varga László Magyarországra ment turistaútlevéllel, tanulmányi szabadságra, két hónapra, 1956 szeptemberében. A forradalom idején Budapesten mindenki szervezkedett, a pártok, az egyházak, az ifjúság. Hazatért, és itthon tudta meg, hogy az oroszok bementek Budapestre. Otthon barátainak elmondta, milyen volt a forradalom Magyarországon. Barátaival elkészítette az ENSZ-hez címzett memorandumot, közben Szekuritáté már tudta, mire készülnek. A kolozsvári bíróság hazaárulás vádjával kiszabta rá az életfogytiglani ítéletet. Az ügyész ötükre halálos ítéletet kért, de aztán „csak” életfogytiglanit kaptak. Több mint három évet a szamosújvári börtönben ült, volta a pitesti-i, a dési, a kolozsvári börtönökben is. 1964-ben szabadult, összesen hét és félévet ült. Börtönélményeit megírta a Püski Kiadónál megjelent A fegyencélet fintorai című könyvében. /Lokodi Imre: Erdélyi ötvenhatosok. Elfelejtettük a félelmet. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./ Emlékeztető: ez volt a Dobai-per 1957-ben, melyben kilenc magyar értelmiségit ítéltek el.2006. szeptember 27.
Gigi Becali újabb magyarellenes kirohanását a Diszkriminációellenes Tanács vizsgálja. A milliomos „nyomorult magyarnak” nevezte Nagy Miklós partjelzőt – ez kiállításhoz vezető szabálytalanságot jelzett a Steaua ellen. „Hogy a kolozsvári CFR nyerje a bajnokságot nálunk otthon, a hazánkban lopnak meg minket a magyarok – kacag rajtunk a világ! Úgy kell nekünk!” – fakadt ki Gigi Becali, miután csapata kikapott „ősi” ellenfelétől a bukaresti Dinamótól. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács vizsgálatot indított az ügyben, panasszal azonban még senki sem fordult hozzájuk. Gigi Becalit megbánta kijelentéseit, és hosszasan bizonygatta, hogy neki semmi baja a magyarokkal, csak „azzal a partjelzővel.” „Felháborítónak tartom azt, amit Gigi Becali mondott, sértve érzem magam, mert nemzeti hovatartozásom alapján bántottak” – nyilatkozta Nagy Miklós, a „magyarságáért hibás” partjelző. „Amit Gigi Becali mondott, az etnikai gyűlöletre való uszítás – mondta Muresan, kolozsvári CFR klub elnöke -, a román fociban rengeteg nemzetiség képviselve van, ezeket nem szabad diszkriminálnunk.” Gigi Becalinak nem ez az első ilyen megnyilvánulása. Bölöni Lászlót „árulónak, hitványnak és gyávának” nevezte, akinek „nem áll jogában kijelentéseket tenni a román futballról, mert ő magyar, nem román”. A Pro Európa Liga tiltakozásában elítélte Gigi Becali kijelentéseit, mivel azok súlyosan sértik a személyi méltósághoz való jogot, sőt, nemcsak azt sugallják, hogy Bölöni áruló, hanem azt is, hogy ez az egész romániai magyar közösség jellemzője. A Diszkriminációellenes Tanács akkor felmentette Becalit, mivel kijelentései „nem sértik Bölöni emberi méltóságát és magyarságát”, ugyanakkor a „szörnyeteg” és „aljas” jelzők „nem képeznek diszkriminatív aktust”. A szélsőjobboldali, ultrakonzervatív nézeteket valló Gigi Becali a nyilvánosság előtt elismerte, hogy a vasgárdisták egykori kapitányának, Corneliu Zelea Codreanunak a követője. A román sajtó beszámolt arról, hogy Becali légionárius kiadványok finanszírozásában és a vasgárdista mozgalom anyagi támogatásában is részt vett. /Isán István Csongor, Tapasztó Ernő: Gigi Becali és a „nyomorult magyar”. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./2006. szeptember 27.
Külső pénzforrások bevonása nélkül épít Kolozsváron új campust a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE). Az intézmény négyszeres árat remél egy öt évvel ezelőtt vásárolt telekért. Az eladásból származó összeg akár félmillió euróval is nagyobb lehet, mint a tervezett beruházás 2,5 millió eurós összköltsége. Az elképzelések szerint laboratóriumok, könyvtár, illetve a média szak stúdiója is ebben az épületben lesz majd. /Kelemen Tamás: Saját forrásokból tervez egyetemi központot a kolozsvári Sapientia. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./2006. szeptember 27.
A Mezőség-kutatás eredményei címmel interdiszciplináris konferenciát szervez az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya október 20–22-én Kolozsváron és (esetleg) egy mezőségi településen. /Konferencia a Mezőség-kutatásról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./2006. szeptember 28.
Idén folytatódtak az észak-erdélyi autópálya építési munkálatai. A négysávos autópálya, amelynek hossza eléri a 415 km-t, Brassótól észak-nyugatra kezdődik és egészen Nagyváradig, azaz a magyar határig tart, s olyan nagyvárosok mellett halad el, mint Brassó, Fogaras, Segesvár, Marosvásárhely, Kolozsvár, Zilah és Nagyvárad. Kolozs megyében még csak a földmunkáknál tartanak. Korszerű, minden igényt kielégítő autópályára 2013-ban lehet számítani. A Bechtel cégnél jelenleg 1200 ember dolgozik – két váltásban, napi tíz órát, vasárnap kivételével. /N.-H.D.: Lassan haladnak az autópálya építési munkálatai. Kétévi huzavona eredménye: nulla kilométer. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./ 2006. szeptember 28.
Teljes egészében megkapta a volt mezőgazdasági középiskola régi épületét a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozata. Az épületet felújították, tizenkét tanteremmel, díszteremmel, két informatikalaborral, egy-egy áru- és anyagismeret laboratóriummal várja a hallgatókat az egyetem. Idén elkezdik az egyetemi campus építését. /(sz.): Évnyitóra készen (Egyetem Sepsiszentgyörgyön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 28./2006. szeptember 28.
A Magyar Nemzet napilap első fokon elvesztette azt a pert, amelyet rágalmazás vádjával indított ellene Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) volt elnöke. Bálint-Pataki azt követően kezdeményezett jogi eljárást jóhíre védelmének érdekében, hogy a Magyar Nemzet tavaly augusztus 22-től kezdődően több cikkében „hírbe hozta” a volt hivatalvezetőt egyik munkatársnőjével, aki – a lap állítása szerint – férjével együtt a román hírszerzésnek dolgozott. A Magyar Nemzet azt állította, hogy Szatmári Ildikó, aki „korábban a HTMH-nál vállalt munkát, így került bensőséges viszonyba főnökével”, és így elérte azt, hogy a hivatal szabotálhassa a határon túli magyarságnak szánt támogatásokat, valamint azt is, hogy az erdélyi magyarság számára hátrányos kormányzati döntések szülessenek. A Magyar Nemzet „kisebbségi szakértőjét”, Lukács Csaba újságírót vette igénybe állításainak bizonyítására. Lukács szerint forrásai meg nem nevezett HTMH-munkatársak voltak, továbbá „névtelen leveleket, elektronikus anyagokat kapott pontosan meg nem határozható forrásokból”. Bálint-Pataki elégtételt kapott, de aligha nyert. A helyreigazítás nem volt hírértékű sem Budapesten, sem az Evenimentul Zilei háza táján, de Kolozsváron és Székelyudvarhelyen sem. Bálint-Pataki József, Szatmári Tibor, Szatmári Ildikó – „ezt a három embert aljas, koholt vádakra alapozott módon hurcolták meg, penderítették ki állásából és alázták porig.” – írta Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság kolozsvári tudósítója, a Szabadság munkatársa. /Tibori Szabó Zoltán: „Ismeretlen forrásból” tönkretett életek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./ 2006. szeptember 28.
Néhány napja régészárokra figyelhettek fel Kolozsváron a Central központi nagyáruház mögött elhaladók. Az egyik kutató, a csíkszeredai, jelenleg Budapesten doktoráló Dobos Alpár. Elmondták, olyan rétegre bukkantak, amelyből Árpád-kori kerámiadarabok kerültek elő, lejjebb haladva pedig római kori omlásrétegre akadtak. /Balázs Bence: Árpád-kori leletek a Central mögött. Régészárkok – az építkezők rémálmai. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./