udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 4801-4830 | 4831-4860 | 4861-4890 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
1995. február 21.
Febr. 21-én megkezdődött Bukarestben, a külügyminisztériumban a román-magyar szakértői tárgyalás újabb fordulója. A magyar csoport élén Szőcs Ferenc, illetve Szénási György külügyminisztériumi főosztályvezetők állnak. A román csoportot Nicolae Titu, illetve Dumitru Ceausu főosztályvezetők irányítják. Előzőleg mindkét fél új szövegváltozattal állt elő. A felek parafálták a két ország intézményei közötti kapcsolatok témakatalógusát tartalmazó Emlékeztetőt. Az aláírásra a két fél óhaja szerint hamarosan közigazgatási államtitkári szinten kerül sor. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 23., Népszabadság, febr. 22./Az Emlékeztető a két és fél évvel korábban aláírt okmány felfrissítése. Az alapszerződésről tovább folyt a vita. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./ Az Emlékeztető négy fejezetből áll és 46 témát foglal magában. Az első fejezet politikai és jogi, a második gazdasági, kereskedelmi és infrastruktúrával összefüggő, a harmadik tudományos, kulturális, oktatási, a negyedik konzuli kérdéseket ölel föl, megjelölve a két fél által közösen megoldandó feladatokat. Az alapszerződést illetően a határkérdésben sikerült megállapodni, a kisebbségi jogok ügyében azonban nem sikerült egyetértésre jutni. A magyar fél azt szorgalmazza, hogy bizonyos normák, amelyek csak ajánlásként jelennek meg a nemzetközi dokumentumokban, a román fél számára a belső törvénykezés szintjére emelkedjenek. Erre már van precedens, a román-német alapszerződés. Az alapszerződéssel kapcsolatban a magyar fél konzultált az RMDSZ-szel. /Székely László: Egyedülálló munkaokmány a két ország kapcsolataiban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./1995. február 22.
Febr. 22-én Kolozsvárott ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Takács Csaba beszámolt az atlantai megbeszélésekről, majd az ügyvezető alelnökök referáltak tevékenységükről. Cs. Gyimesi Éva beszámolt a febr. 11-i kibővített oktatási szakértői gyűlésről, ahol elfogadták az oktatási stratégiát. Elkészült a közművelődési egyesületek katasztere. Az Ügyvezető Elnökség elfogadott az RMDSZ területi szervezeteihez és az egyesületekhez szóló üzenetet: márc. 15-ét a kialakult hagyományoknak megfelelően ünnepeljék meg. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 23., 478. sz./ 1995. február 22.
Febr. 22-én Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke találkozott Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral. A találkozón az atlantai közleményben megfogalmazott teendőkről és a politikai légkörről folyt eszmecsere. Markó Béla felvetette, hogy újabb és újabb támadások érik az RMDSZ-t. Az RMDSZ kész a párbeszédre a parlamenti pártokkal. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./ Egyetértettek abban, hogy ki kell alakítani a párbeszéd kereteit, folytatni kell a politikai dialógust. Hrebenciuc közölte, hogy nem fogják felmenteni Ferenczy Ferencet, Székelyudvarhely polgármesterét. A kormány nem indított eljárást az Országos Önkormányzati Tanács beszüntetése érdekében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./1995. február 22.
Febr. 22-én külpolitikai vitanap volt a magyar parlamentben. Kovács László külügyminiszter kifejtette, hogy a kormány külön figyelmet szentel a magyar-román és a magyar-szlovák kapcsolatoknak és az alapszerződéseket nem célként, hanem eszközként kezeli. A szerződésekről folyamatosan konzultálnak a határon túli magyarság képviselőivel is, a döntést azonban a kormány hozza meg. /Népszabadság, febr. 23./ "Elégedettek vagyunk a kormány külpolitikájával" - szögezte le Eörsi Mátyás, az SZDSZ külpolitikai ügyvivője. /Magyar Hírlap, febr. 23./ Für Lajos, az MDF elnöke a holocausttal egy sorban emlegette a magyarság hetvenéves fogyását, amelynek következtében 3,5 millió magyar hiányzik a Duna-tájról. A "helyzet valóban drámai." Antall József "tett is valamit a 15 millió magyarért." Ha viszont az európai integráció érdekében feladják a magyarság érdekeit, az "több mint hárommillió magyar feláldozását" jelentené. A független kisgazdák szónokaként G. Nagyné Maczó Ágnes kijelentette: "a magyar külpolitikával tulajdonképpen csak annyi probléma van, hogy sokszor olyan, mintha román lenne." Szerezzenek annyi jogot a kisebbségeknek, mint amennyit a dél-tiroli és belgiumi németek, a finnországi svédek élveznek. Németh Zsolt /Fidesz/ új külpolitikát hirdetett, bírálta a külügyminisztert, főleg Horn Gyulát, károsnak minősített lépéseiért, a "mosolydiplomáciáért", a "proletár nemzetköziségre rímelő" történelmi kibékülés gondolatáért. Szerinte az SZDSZ, majd az MSZP már május előtt fölmondta a külpolitikai konszenzust. Horn Gyula miniszterelnök arról beszélt, hogy az Európai Unióba és a NATO-ba való felvételnél a partnerek igénylik, hogy Magyarország rendezze viszonyát szomszédaival. Csapody Miklós /MDF/ úgy fogalmazott, hogy 1957 óta nem tapasztalható olyan drámai mértékű romlás Magyarország külföldi megítélésében, mint most. Tabajdi Csaba, a kisebbségeket felügyelő államtitkár határozott kiállást ígért a határon túli magyarság ügyei mellett. Kovács László külügyminiszter vitazárójában hangsúlyozta, hogy megvan az esély a konszenzusra az alapvető külpolitikai kérdésekben. /Népszabadság, febr. 23./ /A külpolitikai vitanapról összefoglaló: Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./ Kereskényi Sándor Van-e nemzetpolitikája a magyar kormánynak? címmel számolt be a külpolitikai vitanapról. Németh Zsolt "nem egészen alaptalanul -a kormány "mosolydiplomáciája" mögött meghúzódó személyes és csoportérdekek némileg hívságos voltára figyelmeztetett." Horn Gyula miniszterelnök kifejtette, hogy a "kormány külpolitikája nem bizonytalan, nem kapkodó, hanem rugalmas és szakmailag megbízható..." "Az európai megoldás 15 millió magyar egyszeri esélye a régóta várt találkozásra, és ezt az esélyt hiúságból vagy figyelmetlenségből elszalasztani nem szabad." Tabajdi Csaba államtitkár figyelmeztetett: a kisebbségpolitika nemcsak külpolitikai kérdés, hanem "a nemzet történelmi sorsvállalásának kérdése" is. Kádár Béla a nemzetpolitika globális kereteinek határozottabb kijelölését sürgette. A magyar kormánynak kell előállni a megoldás gazdasági-politikai forgatókönyvével. "Ehhez azonban a kormánynak nem titkolnia, hanem végre körvonalaznia kellene nemzetpolitikai stratégiáját." - ezzel a megállapítással fejeződik be a tudósítás. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 1./ 1995. február 23.
A tárgyaló felek Atlantából való hazatérése napján tartotta fontosnak a Román Televízió közvetíteni a szenátusi és képviselőházi RMDSZ-t elítélő kampányának közvetítését. A hazaérkező Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke emlékeztetett: 1992-ben, az RMDSZ marosvásárhelyi kongresszusán ő már javasolta a román-magyar kerekasztal-megbeszélést. Jimmy Carter kijelentette, hogy akár Romániába is eljön, ha szükség van jószolgálata folytatására. Az atlantai küldöttség egyik tagja, dr. Kelemen Árpád kolozsvári tanszékvezető professzor a magyar diákoknak az egyetemekről való kirekesztésére hozott adatokat: százezer román anyanyelvű lakosra 1800 egyetemista jut, addig a magyar lakosságnál ez az arány 700 fő. Az agresszív, nyílt asszimiláció az elmúlt öt esztendőben is folytatódott, felelte Markó Béla az Antenna tévéadás kérdésére. /Tófalvi Zoltán: Atlanta szelleme hazatér? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./1995. február 23.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének és az Európai Néppártok Csoportjának 38 tagja febr. 10-én közzétette a 236. számú írásos nyilatkozatot a kisebbségi jogok romániai tiszteletben tartásáról. A nyilatkozat aláírói aggodalommal értesültek arról, hogy a román kormány szorgalmazza, hogy nyilvánítsák alkotmányellenesnek az RMDSZ-t. Románia csak egy részét teljesítette az ET-be felvételekor vállalt kötelezettségeinek, ezért szükségesnek tartják Románia további ellenőrzését. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./1995. február 24.
Dr. Kelemen Árpád ismeri különböző országok oktatási rendszerét, több időt töltött a német és az amerikai egyetemeken. Ő szervezte meg a kolozsvári műegyetem elekrotechnikai karát, amelynek dékánja is volt, jelenleg a villamos meghajtások és robotok tanszékének vezetője. Az utóbbi időben segített az RMDSZ-nek a magyar nyelvű főiskolai hálózat létrehozásában. Dr. Kelemen Árpád tagja volt az Atlantába utazott RMDSZ-küldöttségnek. A tanácskozás alatt jó kapcsolatot alakított ki Gabriel Andreescuval. A tárgyaláson kitűnt, hogy a román fél semmilyen engedményre nem hajlandó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./1995. február 24.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ székhelye és mindegyik szakosztálya Kolozsváron van, kivéve az orvostudományit, amely Marosvásárhelyen működik. Munkájukról dr. Pap Zoltán egyetemi tanár, szakosztályi elnök és dr. Benedek István titkár számolt be. Szakmai továbbképzéssel foglalkoznak. A szakosztály elnöke 1990-től 1994 februárjáig Puskás György egyetemi tanár, titkára dr. Bérczes Judit volt, utóbbi lemondott, utóda 1994-ig dr. Péter H. Mária lett. Évente tartanak tudományos üléseket /1991: Székelyudvarhely, 1992: Kézdivásárhely, 1993: Nagyvárad, 1994: Csíkszereda, 1995 szeptemberében Marosvásárhelyen tervezik/. A tudományos üléseken felolvasott dolgozatokat a szakosztály Értesítő címen kiadja. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./1995. február 24.
1993 októbere óta működik Marosvásárhelyen a Népi Egyetemen a magyar néprajzi és népművészeti tanfolyam. A tanfolyam hat hónapos. Kolozsváron kívül állami oklevelet magyar néprajzból csak itt lehet szerezni, ezért a szomszédos megyékből is jönnek erre a tanfolyamra. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./1995. február 25.
Dr. Pap István professzornak, a romániai agrárszakírás nagy alakjának első posztumusz műve jelent meg a kolozsvári Alsand Könyvkiadó Kft. Gazdakönyvtár sorozatában: Hagyomány és korszerűség a gazdálkodásban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25-26./1995. február 26.
Negyven éves kényszerszünet után 1990-ben állt helyre a diplomáciai kapcsolat a Szentszék és Románia között. John Bukowksy kinevezett apostoli nuncius 1990. nov. 19-én mutatta be megbízólevelét Bukarestben. A pápa Bukowskyt Moszkvába helyezte át, aki 1995. jan. 24-én Bukarestben, a Szent József katedrálisban celebrálta búcsúmiséjét, akkor búcsúzott el a romániai püspököktől, papoktól és hívektől. Utóda a lengyel származású dr. Janusz Bolonek érsek. /Vasárnap (Kolozsvár), febr. 26./1995. február 27.
Kolozsváron a febr. 27-i rendkívüli tanácsülés egyetlen napirendi pontja: Molnos Lajos és Boros János RMDSZ-tanácsosok leváltása, mert tagjai az RMDSZ önkormányzati tanácsának. A javaslatot egyszerű többséggel elfogadják, mire Kölnből hazatér Funar polgármester, jelenthetik neki, hogy a döntés megszületett, kérheti a prefektustól a tanácsosok fölmentését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./ 1995. február 28.
Dr. Andrei Marga professzor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora az újságokból értesült egy magyar tagozat intézményesítési szándékáról. Az egyetemen működő magyar tannyelvű tanári, művészi és újságírói szakoknak már van intézményesített képviselete egy rektor-helyettes és az egyetemet vezető Szenátus magyar tagjai személyében. A rektor nem fogadj el egy etnikai alapú struktúra szerveződését az egyetemen. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./ 1995. február 28.
Ismét tolvaj járt a kolozsvári Szent Mihály templomban, csak két faliperselyt sikerült felnyitnia. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./ 1995. február folyamán
Bányai László vezetésével 1945-ben az ún. "Erdélyi százak" memorandumot írtak alá, amelyben Petru Groza miniszterelnök rábeszélésére kijelentették, hogy az erdélyi magyarság a Romániához való tartozás mellett döntött. Dr. Venczel József egyetemi tanár társaival, Korparich Edével, a Hangya szövetkezeti elnökével, Búza László egyetemi tanárral, Juhász Istvánnal, a kolozsvári teológia rektorával, Nagy Gézával, az Erdélyi Múzeum-Egyesület titkárával és Márton Áronnal elhatározták, hogy egy másik memorandumot készítenek és azt eljuttatják a békeszerződés magyar tárgyaló delegációjának. Abban kölcsönös lakosságcserét javasoltak és a határok olyan módon való meghúzását, hogy a kétmillió magyarból 1,2 millió a magyar állam területén maradjon. A román hatóságok nagy kirakatperben ítélték el a résztvevőket. Az utolsó szó jogán dr. Venczel József elmondta, hogy a térképet ő készítette, "ez a térkép a békeszerződést tárgyaló nagyhatalmak elé kerül, és ezért nagyon pontos és becsületes akartam lenni, hogy senki se tudja az általam feltüntetett adatok ellenkezőjét állítani." "Mi meghalhatunk a börtönben, de ettől az erdélyi magyarság problémája nem lesz megoldva. Ezt a tényt nem lehet börtönnel megoldani, csakis a tárgyalóasztalnál, kölcsönös áldozatokkal." Venczel József 12 év után, súlyos betegen szabadult. /Mátrai Béla: Megemlékezés egy prófétáról. = Erdélyi Magyarság (Budapest), 21. sz., január, február, március/ 1995. március 1.
Márc. 1-jén RMDSZ-küldöttség utazott Budapestre, hogy részt vegyen a magyar kormány politikai államtitkára, Tabajdi Csaba által kezdeményezett konzultáción a határon túli magyar szervezetek vezetőivel. A Markó Béla szövetségi elnök vezette delegáció tagjai: Tőkés László tiszteletbeli elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke és Frunda György szenátor, az RMDSZ Európa Tanács-i képviselője. Tabajdi Csaba bevezető előadása után /A határon túli magyarság érdekeinek megjelenítése nemzetközi fórumokon/ Kovács László külügyminiszter tájékoztatta a romániai, szlovákiai, kárpátaljai, szlovéniai, horvátországi, vajdasági magyarság vezetőit a magyar-román és a magyar-szlovák alapszerződésekkel kapcsolatos kérdésekről.Stratégiai kérdéseket vitattunk meg, jelentette ki Tabajdi Csaba. Szükség van a magyar szervezetek belső egységére, a magyar diplomáciának pedig határozottabban, ám az európai elvárásoknak megfelelően kell megjelenítenie a határon túli magyarok igényeit, mondta. Ezeket a találkozókat rendszeressé teszik. Markó Béla eredményesnek könyvelte el a találkozót: "Az együttgondolkodás lehetővé teszi a bizalmatlanság elosztását is. "Kovács László külügyminiszter hangsúlyozta: azon vannak, hogy az alapszerződések márc. 20-a előtt megszülessenek. "Viszont ha a román fél nem óhajt minimális jogi biztosítékokat adni, akkor nincs miről alapszerződést kötni" - jelentette ki az Erdélyi Naplónak. - A magyar szervezetek képviselőit fogadta Horn Gyula miniszterelnök is. - Tőkés László így foglalta össze a történteket: "Követelményeink, kritikáink, aggályaink feltárását követően Horn Gyula kifejtette, hogy a magyar kormány megközelítése némileg különbözik a miénktől." Tőkés László meglepőnek tartotta Kovács László külügyminiszternek a BBC-ben elhangzott kijelentését: "Az alapszerződéseket a magyar kormány köti a szomszédos országokkal, nem a magyar parlament, nem is a magyar ellenzéki pártok, és nem a határon túli magyarság." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 8./"Hangot adtam annak a reményünknek, hogy a nagy sietségben ez a konzultáció nem csupán formális jellegű, hanem valóban bele tudunk szólni a minket érintő kérdésekbe." - nyilatkozta Tőkés László. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke hangsúlyozta: Mi nem kérdőjelezzük meg, hogy a magyar kormánynak kell véghezvinnie a szerződéskötések aktusát. De mindenképpen figyelembe kell vennie annak az ötmilliónak az érdekét és helyzetét, akit tőle elszakítottak, még akkor is, ha sürgetik bizonyos vállalások és törekvések. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./1995. március 1.
Február közepén, nyolcvankét éves korában elhunyt Domokos Sámuel professzor, aki közel fél évszázadon oktatta a román irodalmat az Eötvös Loránd Tudományegyetem Román Tanszékét. Egy román többségű faluban született /Alsófüged, 1913. márc. 16./, tanulmányait a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban végezte, majd Kolozsváron a Ferdinánd Egyetemen szerzett magyar és román szakos tanári oklevelet. Doktori disszertációját a magyar eredetű román szavakról írta. 1945-ben áttelepedett Magyarországra, 1947-től 1983-ig volt a román tanszék tanára, majd tanszékvezetője. 1966-ban jelent meg legfontosabb munkája: Román irodalom magyar bibliográfiája. Kevesen tudják, hogy az arányokhoz mérten magyarul a legteljesebben a román irodalom olvasható. Az első kötetben 438, a másodikban 700 román író magyarra fordított műveinek adatait tartalmazza. Domokos monográfiát írt Octavian Gogáról, 1982-ben adta ki A budai egyetemi nyomda román kiadványainak dokumentumai című gyűjteményét. 1984-ben jelent meg a Magyar-román irodalmi kapcsolatok című munkája. /Magyar Nemzet, márc. 2./1995. március 2.
Emil Constantinescu, az /új nevén/ Román Demokratikus Konvenció elnöke a napokban Kolozsváron Románia megaláztatásaként értékelte az atlantai tanácskozást. Az RMDSZ kiválásával mi lesz az egymillió szavazattal, kérdezték tőle. Neki nem az egymillió magyar szavazata fáj, hanem azé a hárommillió románé, aki 1992-ben nem rá szavazott, felelte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./1995. március 2.
A romániai magyarság egyharmada nyelvi és etnikai veszélyeztetettségben, egynegyede pedig halmozottan hátrányos helyzetben él. Összmagyar szórványprogramra, felelősség szerint lebontott stratégiára, koordináló szervre van szükség. Az elmúlt öt évben voltak már próbálkozások, de hiányzott az összehangolt-ság. Jelentős lépés volt a nagyenyedi szórványtalálkozó, ahol tizenhat tájegységet jelöltek ki: Bukarest, Galac (Munténia), Csángóvidék (Bákó), Beszterce, Máramarossziget (Avas), Nagybánya, Mezőség, Marosmente (Felső-Marosmente), Fehér megye, Szeben megye, Brassó megye, Déva környéke, Zsil völgye, Arad, Temes, Krassó-Szörény. A feladatok, problematikák a következők: anyanyelvápolás, kultúra (műkedvelés), felnőttoktatás, tájékoztatás (sajtó), kegyhelyek-emlékhelyek gondozása, ifjúság, szociális és gazdasági kérdések, elméleti-statisztikai feladatok, az egyházra háruló feladatok a diakóniai szolgálat, a lelkigondozás, a tömb-szórvány kapcsolatok építése. A szórványtanács megalakítása céljából ápr. 4-én Kolozsváron lesz tanácskozás. Jelentkezéseket vár Bodó Barna politikai alelnök és Vetési László tiszteletes, szórványügyi előadó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./1995. március 4.
Domokos Géza, az RMDSZ első elnöke visszavonult a politikai élettől, de most terjedelmes nyilatkozatot adott, Cseke Gábor kérdéseire válaszolva, melyben élesen bírálta Tőkés Lászlót és a köré gyűlő csoportot. Amennyiben az RMDSZ vezető testületei eltűrik Nagy Benedek képviselő kizárását, Domokos nem tudja, a jövőben lesz-e helye az RMDSZ soraiban. Szerinte az SZKT-ben vannak emberek, akik "belső ellenzékre vadásznak". A Tőkés László köré gyűlő csoport a kolozsvári RMDSZ-kongresszuson rendet akar teremteni, a város az erdélyi magyar radikalizmus győzelmének színtere lesz. Tőkés László és tanácsosai nem vették észre az atlantai találkozóval a román-magyar viszony nemzetköziesítését. A neptunosok, Tokay, Borbély László, Frunda túl nagy falatnak bizonyultak, nem sikerült őket eltávolítani, Nagy Benedek viszont "áldozatául esett az ezúttal jobban megszervezett lejáratási, elszigetelési erőfeszítésnek." Mindkét vád ürügy volt, állítja Domokos Géza, az igazi címzett a mérsékelt politika. /Hol tartjuk az eszünket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4-5., az interjú fontosabb részleteit idézi, ismerteti Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője: Magyar Nemzet, márc. 4./1995. március 4.
Nagyváradon is megünnepelték /márc. 4-én/ a Vatra Romaneasca megalakulásának ötödik évfordulóját. A rendezvényen megjelent Traian Chebeleu államtitkár, elnöki szóvivő, Zeno Opris, a Vatra országos elnöke, Ionel Ungur, Bihar megye prefektusa, Petru Filip, Nagyvárad polgármestere, Gheorghe Funar és Adrian Paunescu. Chebeleu arról beszélt, hogy a Vatra Romaneasca nagy szerepet játszott abban, hogy a közhangulat toleránssá vált. Felolvasták a Vatra kolozsvári szervezetének nyilatkozatát, amelyben "az RMDSZ nevű terrorista szervezet" betiltását követelték, ez a követelés hatalmas tapsot kapott. Funar ünnepi beszédében kijelentette: pártja kérni fogja az RMDSZ betiltását. Funar kikelt az alapszerződés ellen és azt javasolta a Vatra és az Avram Iancu helyi szervezeteinek, hogy a márc. 15-i ünnepségek megakadályozására mindenütt szervezzenek ellentüntetéseket. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 8., Magyar Nemzet, márc. 7./ A rendezvény díszvendége Traian Chebeleu államelnöki szóvivő volt, akivel Simon Judit készített interjút. Chebeleu szerint az Európa Tanács 1201-es ajánlása nem kerül be az alapszerződésbe. A kisebbségek "jogainak szavatolása nem része a kétoldalú szerződésnek." - mondta. Történt-e egyeztetés a román és szlovák kormány között? - hangzott a kérdés. Véleményt cseréltek, válaszolta Chebeleu, konzultációt folytattak, de nem egyeztettek. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 8./1995. március 4.
Márc. 4-én Kolozsváron a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége nevében Erőss Péter tanácskozott Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével, Kötő József alelnökkel a moldvai csángó közösség szervesebb bekapcsolódásáról a romániai magyarság önépítési tevékenységébe és a csángómagyarok önazonosságának megőrzéséért kifejtett munkáról. Emlékeztetőt írtak alá, amely összefoglalja a feladatokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./1995. március 4.
Az addigi elnökség lemondása után márc. 4-én Kolozsváron a Bolyai Társaság beszámoló és tisztújító közgyűlésén megválasztották az új vezetőséget. Elnök: Horváth Andor egyetemi adjunktus, alelnökök: Kerekes László műegyetemi tanár, Jung János /Marosvásárhely, Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem/, titkárok: Dezső Gábor és Gyéresi Árpád, egyetemi tanárok. Balázs Sándor korábbi elnök visszavonulását így indokolta: "A Bolyai Társaság válsághelyzetbe került. Az elnök erélytelen és alkalmatlan volt arra, hogy a belső és külső konfliktushelyzetet megoldja." Több figyelmet érdemel a tanulók szociális helyzete, hangzott el a közgyűlésen. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 11., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./ 1995. március 4.
A Collegium Transsylvanicum Alapítvány kétéves taktikai csomagtervvel készül az anyanyelvi oktatás legégetőbb gondjainak megoldására, mondta Cs. Gyimesi Éva tanszékvezető, az alapítvány elnöke. Az alapítvány olyan háttérintézményt hozhat létre, amely megfelelő infrastruktúrával kiegészíti a munkafeltételeket. A minőségi képzést a szakkollégiumok pótolják, ilyen a Láthatatlan Kollégium, vagy a hat kis szakkollégiumból álló Tudományos Kutatási Programok Intézete. A Collegium Transsylvanicum képzett tanárok faluhelyen, a szórványiskolai központokban való letelepedését is segíti. Sántha Attila több hónapos New York-i irodaszervezési gyakorlat és kiadványok szerkesztése után került menedzserként az alapítványhoz. Megszületett a "Fogadj be egy diákot" program, melynek keretében egy külföldi magyar vállalja egy itteni diák támogatását. Az Illyés Alapítvány, a Soros Alapítvány, a New York-i Magyar Emberjogi Alapítvány is segít. Ottlik Géza egész könyvtárát a Collegium Transsylvania Alapítványnak adományozta az író hagyatékát kezelő Lengyel Péter. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./1995. március 7.
Márc. 7-én tisztújító közgyűlést tartott Gyergyószentmiklóson az RMGE Gyergyó területi szervezete. Dr. Borboly István leköszönő elnök visszatekintőjében elmondta, hogy amikor 1990 augusztusában megalakult az RMGE a téeszek felszámolásának tényezője volt, azonban a folyamat lezajlása után a tevékenysége visszafejlődött. Borsos Géza, az országos RMGE alelnöke kifejtette, hogy az RMGE információs rendszert alakít ki, melynek már van központja Szatmárnémetiben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön. Ideiglenes vezetőséget választottak, elnök: Gál József, alelnökök: dr. Borboly István és Elekes Józsa Márton. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./1995. március 8.
Hazai és külföldi értelmiségiek átnyújtották az Országgyűlésnek Nyilatkozat a Magyarok Világszövetsége megújításáért című javaslatukat. A nyilatkozat aláírói szerint az MVSZ nem felel meg hivatásának, nem az összmagyarságot tömörítő szervezet, hanem egyetlen politikai irányzat "világszövetsége". Az MVSZ a maga világnézetén kívül semmilyen más felfogást nem tűr meg. A nyilatkozatban Pomogáts Bélára, az Anyanyelvi Konferencia elnökére is hivatkoznak, aki szerint álszervezetek kaptak a magyarországi tagozat felépítésénél vezető szerepet. Az aláírók kifogásolták azt, hogy ha kisebbségi szervezetek anyagi támogatásért az MVSZ-hez fordultak, az Illyés Alapítványhoz küldték őket. Az aláírók az Országgyűlést kérték arra, hogy vizsgálja meg az MVSZ működését. Az 1995. január 20-án kelt nyilatkozat ötvenhárom aláírója között van többek között: Ágoston Vilmos író, újságíró, Beke Kata, Bodor Pál újságíró, Cs. Gyimesi Éva /Kolozsvár/, Donáth László lelkész, országgyűlési képviselő, Eörsi István, Faludy György, Fejtő Ferenc, Győrffy Miklós újságíró, Halász Péter író /München/, Jancsó Miklós filmrendező, Kende Péter, Kenedi János, Lőcsei Pál, Méray Tibor, Nagy Csaba /Zürich/, Nagy Pál költő /Párizs/, Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság (Kolozsvár) napilap főszerkesztője, Ungvári Tamás. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, márc. 8./ Sajnálatos, hogy az MVSZ-t támadó nyilatkozat ilyen széles nyilvánosságot kapott a magyar sajtóban, a szervezet tevékenységéről azonban kevés szó esik, jelentette ki Bakos István, az MVSZ főtitkára. A levelet Nagy Csaba küldte szét a világ számos MVSZ-szervezetéhez. Bakos István elmondta, hogy már korábban is tudomásuk volt a levélről, de nem akartak reagálni a fejléc és aláírás nélküli papírra írt vádaskodásokra. Furcsának tartotta, hogy az aláírók nem az MVSZ 1992-es kongresszusán mondták el véleményüket. /Cáfol a világszövetség főtitkára. = Esti Hírlap, márc. 9./ A világ negyven országából mintegy 850 ezer tagot összefogó MVSZ főtitkára, Bakos István alattomos támadásnak minősítette a nyilatkozatot. Ismertté vált az, hogy a szerző Nagy Csaba, aki már korábban hírhedtté vált a határon túli magyarok körében, Zürichben etikátlan magatartása elhatárolódtak tevékenységétől. A támadás beleillik a nemzeti intézmények, a Duna TV vagy a Nemzeti Színház elleni támadássorozatba. /Népszabadság, márc. 8./ Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára problematikusnak érzi az MVSZ-ben az anyaország társadalmi képviseletét. A levél valós problémákat feszeget, ugyanakkor úgy tűnik, folytatta az államtitkár, hogy a nyilatkozók nem tájékozódtak a szövetség belső munkájáról. Közvetlenül a nyilvánossághoz fordultak anélkül, hogy az MVSZ-szel konzultáltak volna a problémák orvoslásáról. /Népszabadság, márc. 10./ Az Országgyűlés házbizottsága állást foglalt a levélírók nyilatkozatával kapcsolatban: társadalmi szervezetek alkotmányban rögzített autonómiáját sértené, ha a törvényhozás beleavatkozna az MVSZ ügyeibe. /Magyar Hírlap, márc. 11./1995. március 8.
Márc. 9-án ülésezett Kolozsvárott az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Takács Csaba beszámolt a Határon Túli Magyarok Hivatalának rendezésében létrejött márc. 1-jei tanácskozásokról a határon túli magyarság szervezeteinek vezetőivel, Horn Gyula miniszterelnökkel és Kovács László külügyminiszterrel. Az elnökség határozatot fogadott el a csángómagyarok támogatásáról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 10., 489. sz./1995. március 8.
Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, az MDF képviselője márc. 8-án és 9-én Kolozsváron tartott előadásokat. Az elveszett presztízstől a rendszerváltozásig címen történészi tapasztalata alapján bemutatta, hogyan változott a Magyarországról alkotott kép az elmúlt évszázadban. Másik előadásának címe Európa és a kisebbségi kérdés volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11-12., Új Magyarország, márc. 10./1995. március 8.
1848. márc. 21-23-án Kolozsvárt a magyar ellenzék tanácskozott, majd márc. 27-28-án a kolozsvári román ifjúság hívott össze gyűlést. Nyolc pontból álló petíciót fogalmaztak meg, ennek szövegét közli Egyed Ákos. A követelések között szerepel az, hogy Erdély rendjei ismerjék el a román egyenlőnek, országos tisztségekbe válasszanak be arányuknak megfelelően románokat, a teljesen vagy túlnyomórészt románlakta megyékben a hivatalos nyelv a román legyen, a román iskolákban - akárcsak eddig - az egyetlen tanítási nyelv a román legyen. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./1995. március 11.
Márc. 11-én Kolozsváron az RMDSZ területi szervezetei, platformjai a belső választások kérdését vitatták meg. Többen aggályaikat fejezték ki a megszervezés módozataival kapcsolatban. Kölcsönös tájékoztatás történt Markó Béla szövetségi elnök, az Ügyvezető Elnökség, a területi szervezetek és platformok vezetői között az alapszerződéssel, a márc. 15-i ünnepségekkel kapcsolatban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 13.., 490. sz./