udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 5521-5550 | 5551-5580 | 5581-5610 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
1997. május 8.
A közszolgálati televízió kolozsvári stúdiójának igazgatótanácsi ülésén figyelmeztetéssel büntették Csép Sándort, a kisebbségi adások főszerkesztőjét és Bardócz Sándor felelős szerkesztőt az április 30-án közölt adás miatt, melyben Szőcs István a hivatalos román történelemszemlélettel ellenkező módon taglalta Erdély történetének egyes vonatkozásait. A lap szerint az igazgatótanácsi ülésre a magyar tévések elleni túlhajtott sajtókampány kényszerítő hatására került sor. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./1997. május 9.
Az oktatási minisztérium benyújtotta a parlamentnek az oktatási törvény kisebbségeket érintő paragrafusainak módosítását előirányzó javaslatát. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./ 1997. május 9.
Tavaly novemberi megválasztása óta immár öt hónapja nincs irodája Kolozsváron Eckstein-Kovács Péternek, az RMDSZ Kolozs megyei szenátorának. Sem a prefektus, de főleg a Polgármesteri Hivatal nem gondoskodott számára megfelelő irodáról. Minthogy országos viszonylatban egyedülálló esetről van szó, az RMDSZ-honatya úgy döntött, tiltakozásként pénteki, május 9-i fogadóóráit az utcán, pontosabban a Polgármesteri Hivatal Mócok utca 1. sz. alatti bejárata előtt tartja délután 14-16 óra között. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 9., 1023. sz./1997. május 9.
A Romániai Magyar Szó tájékoztat, hogy Birtalan Ákos a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete által rendezett bukaresti sajtótalálkozón megerősítette korábbi Sepsiszentgyörgyön elhangzott kijelentését, miszerint, amennyiben a parlament nyári vakációja előtt nem kerül sor az oktatási törvénynek a kormányprogramban előírtak szerinti módosítására, lemond miniszteri tisztségéről. Hangsúlyozta, hogy már most, két hónappal a tavaszi parlamenti ülésszak lezárása előtt jelzi elhatározását, ne mondhassák, hogy lépése "derült égből villámcsapás". Az Adevarul ismerteti az idegenforgalmi miniszter kijelentését. A lap szerint Birtalan Ákos zsarol. A Szabadság emlékeztetett arra, hogy Markó Béla már Birtalan Ákos kijelentése előtt leszögezte,: az oktatási törvény megfelelő módosítása feltételét képezi az RMDSZ kormányzati részvételének. A lap ismerteti Béres András tanügyi államtitkár, Tokay György kisebbségvédelmi tárca nélküli miniszter, valamint Kelemen Hunor művelődési államtitkár véleményét az RMDSZ-es idegenforgalmi miniszter kijelentésével kapcsolatban. Mindhárman megerősítik, hogy vállalják a szolidaritást Birtalan Ákossal, de kifejezik meggyőződésüket, hogy a nyári parlamenti vakációig biztosan napirendre tűzik az oktatási törvény módosítását. Tokay György hozzáteszi, nem csak azt tartja fontosnak, hogy a módosítási tervezetek határidőre a parlamentbe kerüljenek, hanem azt is, hogy határidőre megszűnjenek a kisebbségi oktatás korlátozásai. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9., Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./1997. május 9.
Neményi József Nándor, a Versenytanács címzetes államtitkára súlyosnak látja a mezőgazdaság problémáit. Felbomlott a termelőszövetkezeti rendszer, amelynek a felét, ha megmentik, ma lennének termőkapacitások. Felszámolták a gépállomásokat, most a gépállománynak csak 10 %-a üzemképes. A jelenlegi reformintézkedések során leépítették az ártámogatásokat, megszüntették a kedvezményes hiteleket, irreálisan fölemelték az üzemanyag, a távközlés, a szállítás díját, megszűnik az exporttámogatás. Neményi szerint az egyik legsúlyosabb baj a vámcsökkentés /a sertéshúsnál 400 %, a marhahúsnál 338 %, stb./. Az agrárpolitika azzal számol, hogy élelmiszerimporttal konkurenciát lehet teremteni a hazai mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak. Neményi ezt nem tartja jónak, a külkereskedelmi mérleghiány 2,4 milliárd dollár volt. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./1997. május 9.
Másodszor rendezték meg a kárpát-medencei iskolák találkozóját Budapesten. Boér Mária, a kolozsváriak szervezője elmondta, hogy a találkozót a magyar művelődési minisztériumi Határon Túli Magyarok Főosztálya, a Magyar Kultúra Alapítvány, a Kodály Alapítvány és a Soros Alapítvány finanszírozta. Kolozsvárról és Nagyváradról mentek csoportok a találkozóra. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./ 1997. május 9.
A határon fizetendő 250 %-os benzinilleték ellen a magyar külügyminiszterhez is beadvánnyal fordult Atzél Ferenc, az Erdélyi Magyarságért Alapítvány ügyvezető titkára és dr. Kreczinger István, a Bocskai Szövetség elnöke. Válaszában Kovács László ismertette közbenjárását a román kormánynál, valamint azt, hogy engedmény történt: évi négyszeri határátlépés estén nem kell illetéket fizetni. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./1997. május 9.
A demokrata párti Corneliu Ruse kezdeményezésére parlamenti albizottság fogja kivizsgálni Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ volt elnöke hét évi tevékenysége alatt kibocsátott rendelkezéseit, továbbá megvizsgálják azt is kiknek a lehallgatását rendelte el. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./1997. május 10.
Máj. 10-én az RMDSZ Oktatási, Művelődés- és Egyházügyi Főosztálya és a Diaszpóra Alapítvány szervezésében Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban módszertani szórványtalálkozót tartottak a falvakat, iskolákat és közösségeket érintő gondokról. Az RMDSZ képviseletében Takács Csaba ügyvezető elnök és Kötő József ügyvezető alelnök vázolták érdekképviseleti szervezetünk cselekvési programját a szórványtevékenységre vonatkozóan. Vetési László "Iskolabusz, bentlakás vagy valami más" címmel tartott átfogó ismertetést a szórványmunkáról. Az iskolabuszok megszervezésének, üzemeltetésének problémáiról szólt Becsky Emese /Apanagyfalu/ 21 gyermeket négy faluból hoznak a magyar tagozatra, Sárkány Ferenc /Beszterce/, a Beszterce Művelődési Egyesület elnöke, Szőke Zoltán lelkész /Tordaszentlászló/, Kónya Tibor lelkész /Magyarpalatka/, Éder Ottó /Arad/, Lakatos András /Kalotaszentkirály/ 6-7 településről hozzák a gyermekeket. A szakmai képzés lehetőségeiről szólt Incze Tünde /Székelyudvarhely/, Deák Márton /Szék/, valamint Tőkés Elek, a Vallásügyi államtitkárság munkatársa. A bentlakások, szórványkollégiumok, iskolatelepítés témakörében Vizi Imre /Kolozsvár/, Wolf György /Kolozsvár/, Farkas Miklós /Segesvár/, Juhász Péter /Hétfalu/, Szegedi László /Kőhalom/, Csicsó Antal /Csíkszereda/, Benedek Imre /Brassó/ ismertették a kollégiumok működtetésének tapasztalatait, a csángó oktatás feladatait, és javaslatokat tettek intézmények létrehozására. - Fischer Fülöp Ildikó oktatásügyi előadó a szórványoktatás megszervezésének aktuális kérdéseit világította meg és ismertette a szórványoktatás anyagi alapjainak megteremtésére vonatkozó törvényes rendelkezéseket. Ferenczi Rita pályázati tanácsadást tartott. A megbeszélésen részt vett Egyed Albert és Berki Anna, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője, illetve tanácsosa./Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 12., 1024. sz./1997. május 10.
Az Erdélyi Magyar Civil Társadalom vitafórumot tartott Csernátonban, máj. 10-én. A tanácskozásról kiadott állásfoglalásuk szerint Románia csatlakozása az Európai Unióhoz a kisebbségek, az erdélyi magyarság önrendelkezési joga korlátozás nélküli gyakorlásának a függvénye. Az Erdélyi Magyar Civil Társadalom követeli az erdélyi magyarságtól erőszakkal elvett és megszüntetett iskolákat és egyetemeket. A kormány foglalja kormányhatározatba az önálló Bolyai Tudományegyetem újraindítását saját épületében, amelyet a magyar állam épített. A romániai magyarságot megilleti a jog az önálló anyanyelvű oktatási hálózatra az óvodától az egyetemig. Az Erdélyi Magyar Civil Társadalom nem ért egyet azokkal, akik kétségbe vonják az önálló Bolyai Tudományegyetem létjogosultságát és új egyetem létesítését szorgalmazzák, hiszen ez jogfosztást, az 1959-es döntés elismerését jelenti, egyben lehetőséget teremt újabb visszavonásra is. Az egyetemnek Kolozsváron, Erdély kulturális központjában van a helye. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./1997. május 10.
Jean-Luc Dehaene belga kormányfő tárgyalt Victor Ciorbea miniszterelnökkel. A megbeszélés után Dehaene kijelentette: fontos, hogy Románia az integrációs folyamat részese legyen, e hiba lenne a folyamat felgyorsítása a megfelelő csatlakozási feltételek megteremtése nélkül. Az első hullámnak ki kell terjedni Romániára is. Dehaene találkozott Emil Constantinescu államelnökkel is. - A hét végén Victor Ciorbea miniszterelnök küldöttség élén Luxemburgba utazik. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./1997. május 10.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozataként román nyelvű gazdasági menedzsment szak indul ősztől Sepsiszentgyörgyön. Kovászna megye prefektusa elmondta, hogy sokan zúgolódnak amiatt, hogy az oktatás román nyelven történik. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./1997. május 10.
Plesa Vass Magda biztos benne, hogy lesz Bolyai Egyetem. Miért? "Mert elkerülhetetlen a kormány részéről tett ígéret teljesítése az egyetemet illetőleg." Szerinte Magyarország és Románia között a Bolyai Egyetem jelenti a "csúcs-kézfogást". /Plesa Vass Magda: Ígéretek és ígérgetések. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./1997. május 10.
Alexandru Farcas, Kolozs megye prefektusa kijelentette, hogy Funar polgármester ellenséges kijelentései "sok hűhó semmiért", nem is érdemes válaszolni rájuk, Funar úgysem tudja megakadályozni Göncz Árpád kolozsvári látogatását. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./ 1997. május 10.
Ion Iliescu volt államelnök máj. 10-én Gyulafehérváron részt vesz a Történelmi Megbékélés Fórumának megalakulásán, ahol valószínűleg elnöknek választják. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./ 1997. május 10.
Az unitárius iskolarendszer és a Brassai Sámuel Líceum /Kolozsvár/ fennállásának 440. évfordulóját ünnepli. A Brassai Véndiák Alapítvány Zurboló néptáncegyüttese Kolozsvár egyetlen felnőtt magyar néptáncegyüttese. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./1997. május 10.
Traian Basescu közlekedési miniszter éppen a napokban íratta alá a vasutak vezérigazgatójának a magyar-román vasúti szállítás korszerűsítéséről szóló megállapodást, majd Amerikába is elutazott, hogy tárgyaljon a román szállítás korszerűsítéséről. Ugyancsak nemrég elhangzott, hogy mielőbb meg kell építeni a Budapestet Bukaresttel összekötő autópályát. Mindennek a magyarázata a következő: amerikai cégeknek a Kaszpi-tenger zónájában lettek olajérdekeltségeik. Ezért kell az utakat korszerűsíteni, írta Tibori Szabó Zoltán. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./1997. május 12.
A Szabadság az RMDSZ ügyvezető elnökét kérdezi több RMDSZ-es kormánytag azon kijelentésével kapcsolatban , miszerint ha a parlamenti nyári szünet előtt nem kerül napirendre a tanügyi törvény módosítása lemondanak. Takács Csaba elmondja, hogy a miniszterek illetve államtitkárok az RMDSZ álláspontjának adtak hangot, mivel a Szövetség vezetősége több alkalommal kijelentette, amennyiben az anyanyelvi oktatás kérdése nem rendeződik megnyugtatóan, az RMDSZ kilép a kormánykoalícióból. Elmondja azonban, hogy a tárgyalások jelenlegi stádiumát tekintve a tanügyi törvény módosítására minden bizonnyal az RMDSZ igényeinek megfelelően és az ígért időben kerül sor. Takács Csaba valószínűnek tartja, hogy a tanügyi törvény tárgyalása e hónap végén megtörténik és pozitívnak ítéli az előkészítő tárgyalásokat. "Azt viszont szeretném hangsúlyozni, hogy a koalíciós partnereinkkel való egyezkedés során semmiképpen sem számíthatnak döntő érveknek a nyilvánosság előtt tett fenyegető kijelentések" - jegyezte meg végül az ügyvezető elnök. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./1997. május 12.
Gheorghe Funar máj. 15-re rendkívüli ülésre hívta össze a Kolozs megyei tanácsot, mellyel el akarja fogadtatni provokatív határozatát: Göncz Árpád csak akkor léphet be Kolozsvárra, ha elismeri az 1918-as egyesülést, ha elhatárolja magát Erdély múltja és jövője című könyvétől, valamint bocsánatot kér a román néptől a bécsi diktátum után Románia területén elkövetett atrocitásokért és elismeri, hogy Magyarország bűnös abban, hogy Észak-Erdélyben 1941 és 1944 között 152 ezer zsidót öltek meg. A tervezet szerint a városi tanács felhatalmazza Funart, hogy nyilvános gyűléseket és tiltakozó megmozdulásokat szervezzen azon szervezetekkel együtt, melyek védik a román nép érdekeit. - Funar ismételten Göncz Árpád könyvének mondja Bajcsy-Zsilinszky Endre munkáját, melyet Göncz Árpád fordított angolból magyarra. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./ Bajcsy-Zsilinszky Endre munkája 1944-ben Genfben angolul jelent meg, 1990-ben magyarul /Erdély múltja és jövője, Tinódi Kiadó, Budapest/, Göncz Árpád fordította és Vígh Károly történész írt utószót a könyvhöz. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./1997. május 12.
Másodízben rendezett polgárfórumot Csernátonban, a falumúzeumban az Erdélyi Magyar Civil Társadalom Székelyföldi Csoportosulása. A fő téma az erdélyi magyarság önrendelkezési joga volt. Vitaindító Király Károly, egykori RMDSZ-szenátor, jelenleg a Székely Faluért Alapítvány elnöke Félelem nélkül, valamint Fábián Ernő /Kovászna/ filozófiatanár Pesszimizmus, félelem és optimizmus a magyarok történelmében című tanulmánya volt. A máj. 12-i Libertatea úgy véli, hogy Markó Béla ihletett volt, amikor nem vett részt azon a csernátoni találkozón, amelyen Király Károly Félelem nélkül című, autonómiaformákról szóló tanulmányát vitatták meg. A lap megemlíti, hogy a találkozón többek között a baróti lelkész kijelentette, hogy az alapszerződés és az RMDSZ részvétele a kormányban megzavarta a romániai magyarságot, amely nem számíthat az anyaország támogatására és oda került, hogy elfogadja a kompromisszumokat. A rendezvényről Király Károly úgy véli, hogy a magyaroknak és a székelyeknek területi autonómiára van szükségük nemzeti identitásuk megőrzése érdekében címmel tájékoztat a Jurnalul National. A Félelem nélkül tanulmány szerzője kijelentette a lapnak, hogy az önkormányzás /autoguvernare/ szót tévesen önrendelkezésnek /autodeterminare/ fordították, ami a Romániától való elszakadást jelentené. A lap szerint Király Károly hevesen bírálta az RMDSZ-t, "amiért az hagyja, hogy ámítgassák". A lap megemlíti, hogy az Erdélyi Naplóban megjelent tanulmányban a szerző végül is az önrendelkezés szót használja, amivel kapcsolatban Király Károly kijelentette, hogy ez attól függ, hogy hogyan fordítjuk. "Hátra van annak az eldöntése, hogy a szó melyik értelmére gondolt a baróti magyar lelkész" ? jegyzi meg a lap, majd végül hozzáteszi, hogy a szerző nem fejtette ki, hogy milyen módszerekkel lehet megőrizni a nemzeti identitást, tekintve, hogy az az autonómia követelésének valódi célja. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 14., 88. sz./ Az Adevarul szerint a rendezvény egyik szervezője, Krizbai Imre baróti lelkipásztor kijelentette: "a román-magyar alapszerződés, valamint az RMDSZ részvétele a kormányzásban zavart keltettek a romániai magyarságban, mely oda jutott, hogy elfogadja a kompromisszumokat és nem reménykedik az anyaország segítségében, mely egyszerűen lemondott az erdélyi magyarokról. Területi autonómiát követelünk, önkormányzatot, azt amit az emberek titokban kívánnak és amiről az RMDSZ nem mer beszélni". A lap szerint a lelkipásztor felszólította az RMDSZ-t, hogy követelje az autonómiát és "szemtelenül kijelentette, hogy ha nem érik el azt parlamenti úton, akkor megvalósítják egy lentről szerveződő mozgalommal". A vita után elfogadott határozat kiállt az autonómia, az önálló magyar egyetemi oktatás, a Bolyai Egyetem mellett. A Cronica Romana is beszámol az eseményről, a Rompres hírügynökségre hivatkozva, és megjegyzi, hogy "Magureanunak igaza volt; a székelyek területi autonómiát követelnek és önkormányzatot". Mindkét lap megemlíti, hogy Markó Béla RMDSZ-elnök, Tőkés László a szövetség tiszteletbeli elnöke, Csiha Kálmán erdélyi református püspök, Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke, valamint Eva Maria Barki kisebbségi jogszakértő a meghívások ellenére nem vettek részt a rendezvényen, de levélben üdvözletüket küldték. /cseke/: Értekezlet a székely autonómiáról. = Magyar Nemzet, máj. 13./1997. május 12.
Az Adevarul máj. 12-i száma jelentős teret szentel az RMDSZ-t lejárató cikkeknek. Az RMDSZ-szel való együttműködés gyümölcsei; a kormány magyar egyetemmé alakítja egy árvaház épületét című cikke szerint Remus Opris, a kormány főtitkára a kabinet tagjainak tudta nélkül lopott be a múlt héten egy kormányrendeletet a reformra vonatkozó törvénycsomagba. A rendelet egy, még a Vacaroiu-kormány idején kiadott kormányrendeletet érvénytelenítené, mely a görög katolikus egyháznak utalt ki Székelyudvarhelyen telket árvaház építése céljából. A lap szerint Opris már márciusban "kevesebb mint egy héttel a marosvásárhelyi véres események évfordulója előtt" meg akarta ezt tenni. A lap azt állítja, hogy a székelyudvarhelyi városi tanács két éve küzd az árvák és az apácák ellen, hogy megszerezze az épületet, amely külföldi támogatással épült. "Szász János székely-udvarhelyi polgármester valóra válthatja választási kampányi ígéreteit, miszerint aulát csinál a kápolnából és tantermeket a gyerekek hálószobáiból" - írja az Adevarul, majd hozzáteszi, hogy a tanácsosok 100 fogyatékos inváziója ellen biztosítják be magukat, attól félve, hogy azok megbontanák az etnikai egyensúlyt. A lap úgy véli, hogy ez rontja Románia image-et, mivel a külföldiek nem tesznek különbséget a magyar tanácsosok és a hálátlan románok között, akik megakadályozzák egy árvaház működését. A lap szerint a kormány főtitkára még mindig nem indokolta meg tettét. Valeriu Stoica igazságügyminiszter állítólag kijelentette, hogy Vacaroiu rendelete betartja a törvényes kereteket. Az intézkedés ellentétes Constantinescu államfő azon kijelentésével is, melyben szorgalmazta az árvák védelmének fokozását - áll az Adevarulban, mely azt sejteti, hogy az intézkedés meghozatala az RMDSZ-nek tett olyan engedmény, mely a reformintézkedések elfogadásához nélkülözhetetlen parlamenti többség megszerzéséhez szükséges. A lap közöl egy olvasói levelet, melynek szerzője úgy véli, hogy az RMDSZ az oktatási törvény módosításával el akarja magyarosítani a román nyelvet, és Erdélyben etnikai alapú autonómiát akar megvalósítani. Az olvasó végül felteszi a kérdést, hogy a világon melyik országban fogalmaz meg egy együtt élő nemzetiség ennyi követelést, amit el is fogadnak. Egy másik cikkben, melynek címe Mindenáron kétnyelvű feliratokat ismerteti a Máramaros megyei Kővárremete község polgármesterének levelét, miszerint a községhez tartozó Kővárremete faluban az 1.150 lakosból csak 4 magyar nemzetiségű és nem 14,5%, mint ahogy azt az RMDSZ állította. A Cronica Romana ismerteti az RNEP elnökének, Valeriu Tabaranak Iasi-ban tett kijelentését, melyben az a kolozsvári polgármester múlt heti kijelentéséhez hasonlóan nyilatkozott. Valeriu Tabara elmondta, hogy Göncz Árpád részéről bocsánatkérést kéne igényelni, azért amit Erdély, múlt és jövő című könyvében írt. A lap megemlíti, hogy Gheorghe Funar rendkívüli ülésre hívta össze a Kolozs megyei tanácsot, melyen "a tanácsosok úgy döntöttek, hogy Göncz Árpád csak akkor léphet be Kolozsvárra, ha elismeri az 1918-as egyesülést, ha visszavonja említett könyvét, valamint bocsánatot kér a román néptől". A lap szerint a megyei tanács felhatalmazta Funart, hogy nyilvános gyűléseket és tiltakozó megmozdulásokat szervezzen azon szervezetekkel együtt, melyek védik a román nép érdekeit. Valeriu Tabara Iasi-ban kifejtette meggyőződését, hogy Románia nem csatlakozik az elsők között a NATO-hoz, valamint hogy második csatlakozási hullám nem fog létezni. "A NATO határának tőlünk nyugatra való megállapítása, Magyarország és Románia között, nagy gondokat fog okozni nekünk, legfőbbképpen Erdély miatt, köztudomású lévén, hogy Magyarország akárhányszor a háta mögött tudott egy nagyhatalmat rendkívül agresszív politikát folytatott" jelentette ki az RNEP elnöke. A Cronica Romana beszámolójából megtudjuk, hogy a Funar által összehívott tanácsülésre csak május 14-én kerül sor. A lap ismerteti a polgármester tervezetét, melyben feltételekhez köti a magyar államfő látogatását. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 12., 86. sz./1997. május 12.
Máj. 11-én kétnapos látogatásra Bukarestbe érkezett James D. Wolfensohn, a Világbank elnöke, aki Victor Ciorbea miniszterelnökkel tárgyalt. A mezőgazdasági struktúraváltásra szolgáló kölcsön összege 250 millió dollár, ehhez járul egy 50 millió dolláros szociális kölcsön, és tárgyalnak még a 180 millió dolláros ipari szerkezetváltási hitelről is. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./1997. május 12.
Vetési László lelkész a szórványkérdésről, annak egyházi vonatkozásáról fejtette ki gondolatait. "Az egyház az utolsó olyan intézmény, amely a kisközösségben intézményként működik, és ezért rá nehezedik minden teher." Több mezőségi faluban a lelkész a nyelveszakadt konfirmandusokat így tanítja meg: eu-s crs, tin reformata maghiar. Már románul tanulja meg, hogy ő magyar református, de megtanulja, él benne az eredet- és hovatartozástudat. "Ugyanígy cserélt nyelvet - de nem hitet - Küküllőkarácsonyfalva magyar reformátussága." A Fehér megyei Borbánd római katolikusai egy évszázada cserélték át nyelvüket, de nem a kultusz nyelvét. Ugyanez a helyzet Verespatak unitárius, katolikus és református népével. Nagyváradon működik egy olyan szlovák adminisztrációjú apácarend, melynek belső nyelve ma is magyar. Az egyház sokat tehet, anyanyelven szól és szervez. Szigetfalu volt Vetési László első gyülekezete, a Szeben megyei Bürkös, ahol a nősülni vágyók 30-40 km-re levő magyar faluba mentek, hogy magyar társat keressenek. "De fenntartható ez a modell?" Az egyház egyedül nem tud megfelelni a beolvadástól való őrzésnek. A múlt században Czelder Márton lelkész Havaselvére ment a hívek után, Koós Ferenc Bukarestbe, templomokat építettek. 1881-ben azután megszületett az a református egyház egyetemes zsinati döntése, ez új alapokra fektette a szórványmunkát. Ekkor mondták ki a körlelkészség megszervezését, új templomok építését. Az ekkor indult "szórványszolgálat egyik legáldottabb eredménye az, hogy még vagyunk a Mezőségen, Dél- és Belső-Erdélyben." A múlt század végétől szolgálatának nagy részét lelkészekre, gyülekezetekre építette az EMKE is. Trianon után jöttek Reményik Sándor versei. A falumisszió útbaindítását a népi irodalom adta: Szabó Dezső, Ignácz Rózsa, Makkai Sándor, Rákosi Viktor, Nyírő József. A Mezőség apostolaként említették a két világháború között Földes Károlyt, Mezőújlak lelkipásztorát. Az elmúlt nehéz évtizedekben Szegedi László /Magyarigen/ és Herman János /Nagysármás/ lelkészek tették mindig azt, amit kellett, a szórványmunkában. - Vetési László figyelmeztetett: még mindig nem született átfogó szórványstratégia. Közben egyre közelebb húzódik a tömbökhöz a nyelvhatár. - Vetésinek ez a tanulmány a Jelen és jövő a mai szórványkutatásban című kötetben jelent meg. /Vetési László: Szórványszolgálat és az egyház. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./ 1997. május 12.
1994. ápr. 28-án avatták fel Tordán a Jósika Miklós tiszteletére elhelyezett emléktáblát. 1994. jún. 2-án a prefektúra hatálytalanította a tordai városi tanács határozatát, és elrendelte a tábla levételét. Hosszú pereskedés indult, közben - 1995. szept. 30-án éjjel - lemeszelték a táblát. Az épülettől 25 méterre van a rendőrség. Végül idén áprilisban az RMDSZ helyi szervezete letisztította a táblát, így most újra látható. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./Jósika Miklós Tordán született, 1794. ápr. 28-án.1997. május 12.
A tordai RMDSZ 1995. okt. 29-én az ótordai templom főbejáratánál a II. világháború áldozatainak emlékére kopjafát állított. Emiatt eljárást indítottak az ótordai református egyház ellen, kétmillió lej büntetés kifizetését és az emlékoszlop lebontását követelve. Nagy Albert református lelkésznek és Szedilek Lenke jogásznak köszönhetően ez év februárjában megnyerték a pert. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./1997. május 12.
Máj. 1-jén Torockóban, a Tóbiás Ifjúsági Házban találkoztak a DUMA, a Romániai Magyar Diákújságírók Egyesületének tagjai. Ez volt a DUMA hetedik közgyűlése. Tizennégy diákszerkesztőség /újság és rádió/ képviselői voltak jelen. A többnapos /máj. 1-4./ találkozón mindegyikük elmondta a problémákat, de keresték a megoldást is. A következő rendezvényük, a nyári szaktábor Erdőcsinádon lesz. Jövőre lesz ötéves a DUMA, amely 1993 májusában alakult meg Torockón azzal a céllal, hogy biztosítsa a fiatalok szakmai képzését és érdekképviseletét. A mostani találkozón elnöknek újraválasztották a kolozsvári Gyenge Zsoltot. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 12., Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 13./1997. május 13.
Az önálló romániai felsőfokú oktatással kapcsolatos vitáról az érdeklődő olvasó nem kaphatott összefoglaló jelentést. Sz. Nagy Csaba tehát összefoglalja a vitát, ahogyan ő látja. Az RMDSZ liberális platformja jan. 31-én konferenciát tartott és ezen több előadó az egyetem felállításának szakmai elhamarkodottságát kifogásolta. Egy hónap múlva Cs. Gyimesi Éva cikkéből /Erdélyi tudományegyetem, Magyar Hírlap, febr. 22./ kiderül, hogy négynyelvű egyetemet szeretne létrehozni. Ezt az elképzelést Kincses Előd /Az angol lord és a dzsungel, Magyar Hírlap, febr. 27./ életidegen ötletnek bélyegezte meg. Sz. Nagy Csaba szerint a jó képességű erdélyi diákok magyarországi vagy nyugati egyetemre mennek. Szerinte csak a második vonal tanul Romániában. Sz. Nagy Csaba nem ért egyet Horváth Andornak az önálló egyetem melletti érvelésével /Önálló egyetem - politikai próbakő, Népszabadság, márc. 22./, azt állítja, hogy Horváth Andor nem ismerte a többnyelvű egyetem melletti érveket, Andrei Marga rektor okfejtését. Sz. Nagy Csaba kifejtette, hogy Horváth Andornak nem volt igaza, amikor bírálta Törzsök Erika tanulmányát /Ellenségkép nélkül, Magyar Hírlap, jan. 25./, azt a látszatot keltve, minta a HTMH elnöke nem állt volna ki az önálló egyetem mellett. Valójában Törzsök Erika "egyértelműen kiáll az erdélyi magyarság természetes igénye mellett, miszerint egyetemei legyenek, csupán attól óv, hogy azok meggondolatlanul" jöjjenek létre. /Sz. Nagy Csaba: A Bolyai egyetem szindróma. = Magyar Hírlap, máj. 13./ Cs. Gyimesi Éva jan. 31-i előadása szerint a következőket jelenti az önálló magyar egyetem: "egy szabadalmazott, és a bevált modellekkel nem törődő, helyi gyártmányú, barkácsolt torzszülöttet és egyfajta szellemi gettót: bezárkózást a nyelvi-nemzeti sajátosságba". Ehelyett két- vagy akár többnyelvű egyetem szükséges. /Horváth Anikó: Lényegében erről volt szó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ Sz. Nagy Csaba talán nem tudja, hogy Horváth Andor a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára, tehát nagyon jól ismeri a rektor érveit.1997. május 13.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja Szovátán, máj. 10-én tartott ülésén elfogadott nyilatkozatában bírálta az RMDSZ koalíciós partnereit, "mivel hiányzik politikai akarat az egyházi javak visszaszolgáltatásának megoldására". Constantinescu elnöknek az egyházi vezetőkkel lezajlott találkozóján sem történt előrelépés. Az EMK tiltakozott Virgil Magureanunak, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ leköszönő elnökének kijelentése ellen, miszerint az EMK és a Székelyföldi Egyeztető Tanács tevékenysége alkotmányellenes, az RMDSZ egyetlen képviselője sem vette védelmébe a platformot és a tanácsot. Dr, Csapó József szenátor mellett sem álltak ki, akit a szenátusi vitában a romániai magyar nemzeti közösség önrendelkezési jogának ismertetésekor a román szenátorok kifütyültek. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./ A Ziua is tájékoztat máj. 14-i számában az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nyilatkozatáról, a lap szerint az RMDSZ-en belüli radikálisok szalmát dobtak a kormánykoalíció tüzére. A Ziua azt állította, hogy Katona Ádám, az EMK szóvivője, 1993-ban ki akarta kiáltani a székelyek autonómiáját. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 14., 88. sz./ 1997. május 13.
Rövid luxemburgi látogatásáról hazaérkezve Victor Ciorbea miniszterelnök kijelentette, hogy vendéglátója, Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök támogatja Románia NATO-felvételét az első körben. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./ 1997. május 13.
A szenátus egészségügyi, környezetvédelmi és sportbizottsági küldöttsége Ion Carciumaru elnök vezetésével hivatalos látogatást tett Magyarországon, máj. 13-án megbeszélést folytattak az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságával, Baráth Etele, a bizottság elnöke fogadta őket. A tárgyalás során érintették a Magyarországon áthaladó folyók szennyezettségének kérdését és megállapították, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a vízkészlet tisztaságára. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./