udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 5551-5580 | 5581-5610 | 5611-5640 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
1997. május 13.
Az Iliescuék szárnyai alatt működő Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt Gyulafehérváron megalakította a Történelmi Megbékélés Fórumát. Az alakuló ülésen egyöntetűen elnökké választották - távollétében - Ion Iliescu elnököt, aki utólag elfogadta a tisztséget. Ez a szabaddemokrata társaság összejövetelein a román nyelvet használja, jórészük elfelejtett magyarul. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./1997. május 13.
James Wolfensohn, a Világbank elnöke, bukaresti tárgyalásai befejezése után sajtóértekezletet tartott, ahol bejelentette: Románia az elmúlt öt hónapban "óriási haladást ért el a reform útján". A Románia iránti bizalom jeleként az országnak nyújtott hitelt százmillióval megemelik, így a kölcsön 625 millió dollárt tesz ki. Ebből az első szakaszban 340 millió dollárt adnak. - Románia adóssága jelenleg 6,5-7 milliárd dollár, ez a GDP 25 %-ának felel meg. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./1997. május 13.
A román-ukrán alapszerződés aláírását követően Csernovicban ukrán-román-német nyelvű multikulturális egyetemet alapítnak. A román és ukrán kormány tervéhez az osztrák kormány is hozzájárul, segítséget nyújt az egyetem felszereléséhez. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./ 1997. május 13.
Ünnepre készül a brassói Áprily Lajos Középiskola, a hajdani Római Katolikus Főgimnázium, az iskola fennállásának 160. évfordulójára emlékeznek. Ez az idő eltörpül a nagyenyedi, marosvásárhelyi és kolozsvári ősi alma materek mellett. Azonban ezen a vidéken ahol a magyar szót a szász és román hatalmasságok próbáltak elfojtani, a magyar iskola fennmaradása csodával határos. Brassóban Felfalusi Kovács Antal apátplébános alapította 1837-ben a magyar katolikus gimnáziumi osztályt. Azután felépült a Római Katolikus Főgimnázium első, szerényebb épülete, ahol 1848-ban 127 tanuló kezdhette meg az új évet. A forradalom leverése után 1856-ban indulhatott meg újra a tanítás. 1901-ben elkészült az új épület. 1937-ben ezer diák részvételével ünnepelték meg az iskola századik évfordulóját. 1948-ban felszámolták az iskola egyházi jellegét, 1960-ban tagozattá redukálták az addig önálló gimnáziumot. 1990-ben újból 12 osztályos magyar iskola lett, de egy román iskola is itt maradt. Az évfordulós ünnepség máj. 30-án lesz. Az Áprily Lajos Középiskola fennállásának 155. évfordulóját 1992-ben tartották, akkor emlékkönyvet is kiadtak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./1997. május 14.
A kolozsvári tanácsban ellenzékben lévő, de kormánypárti tanácsosok közös nyilatkozatot fogadtak el, melyben tiltakoznak Funar Göncz Árpád látogatásáról szóló, ellenséges nyilatkozataival kapcsolatban. Boros János a Kolozs megyei RMDSZ elnöke elmondta, hogy az ellenzéki tanácsosok ez alkalommal is kivonulni szándékoznak a tanácsülésről. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ A Mesagerul Transilvan is tájékoztat a tanácsosok tervéről kiemelve, hogy azok azzal vádolják Funart, hogy aláássa a nemzeti biztonságot. A Libertatea Funar programot készít a magyar államfőnek címmel ismerteti a kolozsvári polgármester kijelentését Göncz Árpád május végi romániai látogatásával kapcsolatban. Az Adevarul de Cluj ismerteti a Kolozs megyei prefektus kijelentését, miszerint reméli, hogy a kolozsvári helyi tanácsban lesz annyi jóérzés, hogy úgy fogadja a magyar államfőt, ahogy illik. Farcas szerint Funar egy olyan kérdésben nyilvánította ki a véleményét, melyben nem kérték azt tőle. A prefektus úgy értékeli, hogy Funar ezen kijelentéseivel akarja visszaszerezni bizonyos pozíciókat a pártjában. Kijelentette, hogy amennyiben a megyei tanács elfogadja Funar javaslatait, akkor a prefektusi hivatal ellenőrzi azt és amennyiben törvénytelenséget tapasztal a dokumentumban megteszi a szükséges intézkedéseket. Farcas kijelentette végül, hogy "nem vetődik fel annak kérdése, hogy eltűrjük az olyan degenerációt, mint amilyenre a polgármester készül". /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), máj. 14., 88. sz./ 1997. május 14.
A kolozsvári városi tanács 31 tagjából csak 13 jelent meg máj. 14-én a Funar polgármester által összehívott rendkívüli tanácsülésen. Így a testület határozatképtelen volt, és nem vitathatta meg a polgármesternek Göncz Árpád kolozsvári látogatását ellenző határozattervezetét. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 15., Népszabadság, máj. 15./ 1997. május 14.
Teljes tanügyi autonómiára van szükség, hangsúlyozta Gálffy Attila. - Elhamarkodottan vezették be például a hat napról ötre csökkenő tanítási hetet, mivel a tantervet, a tananyagot nem csökkentették. Sok helyen az iskolák úgy döntöttek, hogy elnyújtották a tanítási napot. - A romániai magyar iskolaügy a magyarságra tartozik. Miért a többség foglalkozik ezzel a kérdéssel? - A Bolyai Tudományegyetemmel kapcsolatos véleménynyilvánítások egyike sem merítette ki az ún. maximalista fogalmat. Gálffy inkább a megalkuvó és kevésbé megalkuvó besorolást használná. Nem lehet taktikázni, halogatni, "az átmeneti megoldásokat nem lehet elfogadni". /Gálffy Attila: Teljes tanügyi autonómiát. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./1997. május 14.
Máj. 14-én Kolozsvárott felavatták a Francia Kulturális Központot. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./1997. május 14.
Máj. 8-9-e között Kolozs megye 15 önkormányzati képviselője Békés megyébe látogatott, az ottani megye meghívására. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./1997. május 15.
Adrian Severin külügyminiszter bízik abban, hogy Romániát az első körben felveszik a NATO tagjai közé, nyilatkozta Bécsben, máj. 15-én, amikor ismertette Románia külpolitikai célkitűzéseit. Ezt megelőzően ugyanerről beszélt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet /EBESZ/ Állandó Tanácsának ülésén. Severin visszautasította azt a feltételezést, hogy a katonai költségvetés esetleges növelése összefüggésben állna Romániának szomszédaihoz, így Magyarországhoz fűződő kapcsolataival. Hozzátette: amennyiben Románia nem kerül be az első körbe, az nem okoz feszültséget Magyarországgal, viszont akkor a stabilitást célzó struktúrák megteremtésének folyamata lelassul. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./1997. május 15.
A Gheorghe Funar kolozsvári polgármester által máj. 14-ére összehívott tanácsülés előtt a testület 16 tagja, tehát többsége közös nyilatkozatot fogadott el, amelyben elítélik a polgármester kezdeményezését, amellyel Funar "feltételeket" próbált szabni egy, a városi tanács által elfogadandó határozatban Göncz Árpád magyar köztársasági elnök kolozsvári látogatásához. A nyilatkozat aláírói között szerepelnek az RMDSZ tanácsosai, továbbá a többi kormánykoalíciós párthoz, illetve más, parlamenten kívüli demokratikus pártokhoz tartozó városi tanácsosok, sőt, az SZDRP egyetlen kolozsvári tanácsosa is, akik úgy döntöttek, nem jelennek meg a polgármester által összehívott ülésen. A 16 kolozsvári városatya közös nyilatkozata elítéli a nemzeti egységpárti polgármester terveit, és Funar állításait visszájára fordítva éppenséggel őt vádolja azzal, hogy "aláaknázza a nemzetbiztonságot". Mint Boros János, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, városi tanácsos, egy ugyanaznap, máj. 14-én megtartott sajtóértekezleten elmondta, a tanács csak úgy hozhat érvényes határozatot, ha a testület 31 tagja közül legalább 16 jelen van. - Utóbb kiderült, hogy a tanácsülésen mindössze 13-an jelentek meg, két egységpárti tanácsos sem ment el a "rendkívüli" ülésre. Funar ugyan máj. 19-re ismét össze kívánja hívni a testületet, ám a történtek után aligha van esélye arra, hogy keresztülvigye szándékát, és komolyan megzavarja a magyar államfő kolozsvári látogatását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 15., 1027. sz./1997. május 15.
A közelmúltban Nagyváradon tartották meg az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége /AESZ/ szervezésében a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Verseny országos döntőjét a magyar iskolások számára. Az ünnep megnyitóján Péntek János, a magyar szak tanszékvezetője beszédében a magyar nyelv megítéléséről beszélt. Péntek professzor az 1996. évi Hungarológiai Kongresszuson, melyet Rómában tartottak A hitélet anyanyelvűsége címmel tartott előadást. Kitért arra, hogy a katolikus egyház a vatikáni zsinaton az anyanyelv használatát bevezette, ez segített a kisközösségeknek. A moldvai csángók viszont többszöri kérésük ellenére nem gyakorolhatják a hitéletet anyanyelvükön, az eredménye a gyors asszimiláció. Külföldi egyetemeken van érdeklődés a magyar nyelv iránt, idehaza ez nem tapasztalható. Az Erdélyi Néprajzi Múzeumnak /Kolozsvár/ még ma sincs magyar kutatója,a bukaresti Nyelvtudományi Intézet nem foglalkozik a magyar nyelv kutatásával, elmélyed viszont a hindi nyelv búvárlásában. Az utóbbi hónapokban a helyzet változott, bíztató jelek vannak. - A Bolyai Egyetem vitájáról "nem kívánok most szólni. Elmondom a magam véleményét." A kétlépcsős önállósodás híve. Szerinte nem szétválással, hanem önállósítással kell létrehozni a -Bolyai Tudományegyetemet, az 1945-ben létezett hagyományos karokkal, a bölcsész-, természettudományi, jogi és közgazdasági kar újraszervezésével. Nem mondatunk le a Bolyai önállósodásáról, hangsúlyozta. /Komoróczy György: Közéleti teret a magyar nyelvnek. Nagyváradi beszélgetés dr. Péntek János egyetemi tanárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./1997. május 15.
Máj. 15-én ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Jelen voltak: Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József, oktatás-, művelődés- és egyházügyi alelnök, Náznán Jenő, gazdasági alelnök, Székely István, önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős alelnök, Varga Attila képviselőházi frakcióvezető, valamint Birtalan József gazdasági igazgató. 1997. május 15.
A romániai magyar társadalomnak tudnia kell, hogy van például egy színmagyar Magyarléta község, ahonnan egyetlen magyar gyermek sem akar ötödiktől a szomszédos Tordaszentlászlón magyarul tanulni, akkor sem, ha mikrobusz viszi őket iskolába.Ezeknek az adatoknak a birtokában kell szórványprogramot összeállítani. - Sajnos azoknak az embereknek a nevét, akik a közösség megmaradásáért eredményesen harcoltak, nem nagyon kapja fel a sajtó. /Szabó Csaba: Szórvány és szélmalom. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./1997. május 15.
Az első - építési emléktábla - Kolozsvárt 1450-ből való. Három szerző vállalkozott rám hogy összegyűjti és kiadja ezeket a megmaradt emlékeket. Lőwy Dániel-Demeter V. János-Asztalos Lajos: Kőbe írt Kolozsvár /Nis Kiadó, Kolozsvár, 1996/ című munkát ismerteti Rozsnyai László. A könyv alcíme: Emléktáblák, feliratok, címerek. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./1997. május 16.
Kölcsey Ferenc és Szilágyi Domokos után szobra van immár Szatmárnémetiben Dsida Jenőnek is. Az egykori Deák téren máj. 16-án volt a mellszobor /Andrássy Kurta János alkotása/ felavatása, alig száz méterre a költő, Disda Jenő egykori lakóházától. Muzsnay Árpád a helyi Kölcsey kör nevében üdvözölte a megjelenteket Az avatáson megjelent és beszédet mondott többek között Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Dalmay Árpád, a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség elnöke, majd a Filharmónia termében folytatódott az ünnepség, ahol Törzsök Erika, a HTMH elnöke, Varga Attila, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke és Kelemen Hunor művelődési államtitkár mondott beszédet. /Szatmári Friss Újság, máj. 15., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./ Háromnapos Dsida-emlékezést rendezett a helybeli Kölcsey Kör, az EMKE, a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség. Az ünnepség máj. 17-én a kolozsvári Házsongárd temetőben Dsida Jenő sírjának megkoszorúzásával folytatódott, majd este a Protestáns Teológia épületében Cs. Gyimesi Éva, Kántor Lajos és Láng Gusztáv tartottak előadást. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./1997. május 16.
Lemondott Hunyad megye RMDSZ-es alprefektusa. Segesvári Miklóst prostituáltak felbérelésével vádolta a dévai Cuvantul Liber napilap. Az alprefektus az RMDSZ további lejáratásának elkerülése végett jobbnak látta, ha az ügy tisztázásáig megválik tisztségétől. A lemondást Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke máj. 15-én elfogadta. A megüresedett alprefektusi tisztségre az RMDSZ Hunyad megyei szervezete megyei képviselő tanácsának állandó bizottsága hamarosan új személyt fog kijelölni. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./ 1997. május 16.
Ioan Piso, az Erdélyi Történelmi Múzeum /Kolozsvár/ frissen kinevezett igazgatója kijelentette, hogy folytatni kívánja a főtéri ásatásokat. Boros János, Kolozs megye RMDSZ-elnöke viszont elmondta, hogy Piso egyedül nem illetékes a döntés meghozatalában. A városi tanács nem fogja támogatni a munkálatok folytatását. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./1997. május 16.
Bukarestben hajdan misszionárius szerzetesek, a barátok templomot építettek, nevüket őrzi a városban levő Baratia templom. Itt van egyedül a városban vasárnap magyar mise, ide jönnek a város katolikus magyarjai. A pap nem tud magyarul, román beszél, a hívek magyarul válaszolnak. A főoltár jobbján levő mellékoltáron álló királyszobor kezében ugyan oltáralma van, a de a koronája nem ismerős. Megkérdezte az egyik nénit, aki elmondta: a szobor Szent Istvánt ábrázolja. A negyvenes évek végén a koronáját kicserélték, mert elgörbült rajta a kereszt... /Tibori Szabó Zoltán: Magyar mise Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./1997. május 17.
Máj. 17-én számos római katolikus, református, unitárius és evangélikus püspök, hazai és határon túli magyar személyiségek, az RMDSZ parlamenti képviselői, a helyi - Hargita megyei, csíkszeredai - hatóságok jelenlétében kezdődött meg a hagyományos csíksomlyói pünkösdi búcsú, a székelyföldi és erdélyi katolikusok /mondhatni: a magyarság/ nagy ünnepe. A csíksomlyói kegytemplom fölötti hegyoldalra összesereglett többszázezer hívő, erdélyiek, moldvai csángók és a határon túlról - elsősorban Magyarországról - is érkezett zarándokok előtt Paskai László bíboros, esztergomi érsek celebrált misét Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Tempfli József nagyváradi megyéspüspök segédletével. Több jeles protestáns püspök jelenléte a ceremónia ökumenikus jellegét hangsúlyozta. A hagyományos szentmisén részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, az RMDSZ több más országos és megyei, helyi vezetője. Jelen volt Tabajdi Csaba magyar miniszterelnökségi államtitkár, Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete és Hodicska Tibor chisinaui magyar nagykövet, továbbá Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke, a Habsburg-család több tagja, külföldi egyházak számos küldötte. A misét és a pünkösdi körmenetet a Duna Televízió egyenes adásban közvetítette. Ez az ünnep a székelyföldi katolikusok és protestánsok, a magyarság együvétartozásának felemelő megnyilatkozása volt. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./1997. május 17.
Ortodox templomot akar építtetni Kolozsvár főterén, a Mátyás-szobor előtti helyre a helyi görögkeleti érsekség. /Népszabadság, máj. 17./1997. május 17.
Máj. 17-én Kolozsváron, a Protestáns Teológia Bethlen Gábor termében tartotta rendkívüli küldöttgyűlését az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/. Jelen voltak a magyarországi testvérszervezetek, továbbá a Bolyai Társaság és az Erdélyi Múzeum-Egyesület , sőt a Romániai Mérnökök Egyesülete helyi fiókjának képviselői is. A tavaly júniusi küldöttgyűlés óta megalakult az EMT brassói fiókszervezete, fejlődött a sepsiszentgyörgyiek és marosvásárhelyiek infrastruktúrája, megalakult az Országos Bányász és Kohász Szakosztály, nemsokára létrejön a Kertészeti Szakosztály is. Az információáramlást segítik a rendszeres kiadványok EMT Tájékoztató, Háromszéki Műszaki Krónika, Intarzia, Firka/, előkészületben van egy ötnyelvű kémiaszótár és egy építészeti szakkönyv, hamarosan az EMT is olvasható lesz az Interneten. Gazdasági téren is sikeres évet zártak, bevételeik meghaladták a kiadásaikat. Fodor Alpár, az EMT mandátuma lejárta előtt lemondott elnöke megindokolta döntését: nem kapott elég segítséget elképzelései megvalósításához, például ahhoz hogy az EMT konferenciaközpontot hozzon létre Kolozsváron. Megválasztották az EME új elnökének dr. Bíró Károlyt, a kolozsvári Műszaki Egyetem villamosmérnöki szakának professzorát. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./1997. május 17.
A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány évente 15-35 millió lejjel tudott hozzájárulni a táncháztáborok szervezéséhez, egyes együttesek külföldi fellépéséhez, a kolozsvári táncház újraélesztéséhez. Ez utóbbi havi félmillió lejbe kerül, mai árakon. Az elmúlt öt év alatt kialakultak azok az intézményes keretek, amelyek lehetővé teszik a helyi szervezést, ezért a Heltai Alapítvány az idei évtől nem támogatja a táborok, nyári találkozók szervezését. Ehelyett a népi hagyományőrzés szakmai-tudományos tevékenységét kívánják támogatni: szakmai tanácskozásokat, népi hangszeres képzés és táncoktató-képzés beindítását, foglalta össze terveiket Pillich László. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./1997. május 19.
Késedelem nélkül beindult az ellenséges hangulatkeltés: a bukaresti Adevarul napilap megháborodott követeléseknek nevezte az RMDSZ oktatási igényeit, a lap elítélte azt, hogy a kormány módosította az 1995-ös oktatási törvényt. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./ 1997. május 19.
Emil Constantinescu elnök Costin Georgescut javasolja a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatói tisztségébe. Costin Georgescu 55 éves építészmérnök, egy fejlesztési intézet igazgatója volt 1996-ig, amikor a Nemzeti Liberális Párt jelöltjeként bejutott a képviselőházba. 1992 óta tartozik Emil Constantinescu közvetlen munkatársai közé. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./1997. május 19.
Máj. 2-án dr. Czirják Árpád érseki helynök nyitotta meg a Kolozsváron először megrendezett emzetközi Egyházzenei Kórusfesztivált, amely Bárdos Lajos és Kájoni János életműve köré fonódott. Az első egyházzenei fesztivált 1990 szeptemberében rendezték Sepsiszentgyörgyön, emlékezett dr.Terényi Ede zeneszerző. Székelyudvarhelyen következett, majd Marosvásárhelyen a Bárdos-Nagy István fesztivál, közben Zilahon megszervezték az első egyházzenei zeneszerző versenyt, amelyet a következő években megismételtek. A Varadinum /Nagyvárad/ egyházzenei hangversenyeit is meg kell említeni. A kolozsvári fesztivál szervezését a Szent Mihály templom új zenei vezetője, Magyari Rita vállalta magára. A fesztiválon magyarországiak is felléptek, továbbá az 1991-ben alakult Vox Juventutis aradi gyermekkar, a sepsiszentgyörgyi, Szilágyi Zsolt vezette Vox Humana, a kolozsvári Kós Károly Kamarakórus és a marosvásárhelyi Nagy István Vegyeskar. /Dr. Terényi Ede: Kolozsvári Tedeum. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./1997. május 19.
Máj. 18-án ismeretlen tettesek vandál pusztítást végeztek Máriaremetén, a budapesti kegyhelyen, ledöntötték a keresztúti állomás szobrait, köztük a Szűzanya szobrát, éppen a másnapi budapesti körmenet előtt. Máj. 19-ére, pünkösd hétfőjére zarándoklatot hirdettek a budapestiek részére, melyet Paskai László bíboros prímás, esztergomi érsek vezetett. A kegyhelyre érkező hívek ezrei láthatták az előző éjszakai pusztítás nyomait. Paskai felhívta a hívők figyelmét arra, hogy ne engedjék a szívükben eluralkodni a haragot, a szeretet civilizációjára van szükség. - A hívek virágot helyeztek el a ledöntött szobrokra. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./1997. május 20.
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a vele készített interjúban az oktatási és a helyi közigazgatási törvényt módosító törvénytervezetekről beszélt. Az oktatási törvényre vonatkozó tervezettel kapcsolatban, melyet a kormány máj. 18-án hagyott jóvá, kijelentette, hogy a törvénytervezetbe foglaltak csak akkor emelkednek törvényerőre, ha a parlament mindkét háza elfogadja a módosításokat. Minderre még a jelenlegi parlamenti ülésszakban, a tervek szerint június 15-ig kerül sor. A helyi közigazgatási törvénnyel kapcsolatban elmondta, hogy a legélesebb vita az anyanyelvnek a közigazgatásban való használatával kapcsolatban folyt. Az RMDSZ javaslata szerint ott ahol a kisebbségek számaránya eléri a 8-10 %-ot, lehetővé kell tenni a kétnyelvű feliratok használatát. A koalíciós pártok 30 %-ot javasoltak, és végül a középútnak tűnő 20 %-ban állapodtak meg a koalíciós partnerek. Takács Csaba szerint olyan kompromisszum ez, mely természetesen nem elégíti ki a magyar nemzeti közösség jogos igényeit. Az ügyvezető elnök szerint a többségi politikai akaratból jelenleg csak ennyire futotta, és hozzátette, hogy sajnos a nemzetközi gyakorlatban nincs egyértelműen szabályozva, hogy milyen számarányú kisebbség élhet az anyanyelvhasználat jogával. Egyes térségekben 30, máshol 10 vagy éppen 1 % számára biztosítják az anyanyelv használatát a közigazgatásban - jegyezte meg a szövetségi politikus. Takács Csaba kifejezte bizalmát aziránt, hogy a koalíciós partnerek ott is tiszteletben tartják a koalíciós megállapodásokat, ahol azok jogerőre emelkednek, a parlamentben és hozzátette, hogy amennyiben a parlament nem fogadná el az említett módosításokat, "természetesen újraértékelnénk koalíciós együttműködésünket". /Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./1997. május 20.
Baracs Dénes, az MTI munkatársa Kolozs megye prefektusával készített interjút. Alexandru Farcas szerint az igazi kolozsváriak, akik szeretik a várost, idegenek az abszurd soviniszta megnyilvánulások és ők elégedetten várják Göncz Árpádot. "Azt szeretnénk megmutatni, hogy mi kolozsváriak valóban európaiak vagyunk, a kolozsvári román társadalom kiegyensúlyozott. Még ha vannak is egyes lármacsinálók, nem ők, hanem mi adjuk meg a hangot" - jelentette ki Alexandru Farcas. A Babes-Bolyai Tudományegyetemmel kapcsolatos vitákat lényegesnek ítélte, fontosnak tartotta, hogy a viták ne merevedjenek be, hogy ne valamilyen külső utasítás döntse el, akár a miniszterelnök részéről, hogy így vagy úgy kell eljárni. A prefektus szerint a magyaroknak igazuk van abban, hogy küzdenek minden lehetséges jog kivívásáért és hozzátette, hogy "nekünk pedig be kell bizonyítanunk, hogy készek vagyunk erre ? ez azonban nem könnyű, mert nem minden román akarja ezt". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20., Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./1997. május 20.
A Magyar Népi Szövetség /MNSZ/ többszöri közbenjárására a művészeti minisztérium 1946. ápr. 9-i, 276. sz. rendeletével létrehozta Kolozsváron az Állami Magyar Zene- és Színművészeti Főiskolát. A főiskola 1946. okt. 14-én nyitotta meg kapuit. A megnyitáskor Nagy István karnagy, a főiskola igazgatója mondott beszédet.Felszeghy Ödön a nemzetiségi iskolapolitika vívmányait méltatta, Szentimrei Jenő, az erdélyi magyar művészeti ügyek vezérfelügyelője elmondta, hogy a Bolyai Tudományegyetem, az Állami Magyar Színház és után ez a főiskola az MNSZ és a Groza-kormány harmadik nagy alkotása. Kurkó Gyárfás, az MNSZ elnöke is ott volt a megnyitón, őt azután 1949-ben letartóztatták sok más erdélyi magyar vezetővel együtt, 1951. júl. 30-án kezdődött meg a koncepciós per tárgyalása. 1951-ben az Állami Magyar Zene- és Színművészeti Főiskola megszűnt mint önálló magyar intézmény. 1954-ben a színművészeti főiskolát Marosvásárhelyre áthelyezték, ezzel egyúttal az önálló magyar rendezői képzés is megszűnt, mert Marosvásárhelyen már nem volt rendezői kar. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./