udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 5581-5610 | 5611-5640 | 5641-5670 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
1997. május 20.
Két esztendeje jelent meg a kolozsvári Tinivár Lap- és Könyvkiadó gondozásában, Bartha Zoltán és Szabó Csaba szerkesztésében a Maturandusok összeállítás, alcíme: Az erdélyi magyar érettségizők első évkönyve. 110 erdélyi magyar középiskola, illetve magyar tagozat csaknem 7000 végzettjének névsorát tartalmazta a kötet. Most került ki a nyomdából a harmadik kiadás, bővített és tágabb értelmű, ahogy alcíme mutatja: Az erdélyi, délvidéki, kárpátaljai, németországi magyar nyelven érettségizők évkönyve. Ez az összeállítás 15 megye 58 helysége, továbbá Bukarest, valamint 16 délvidéki, 7 kárpátaljai és egy németországi magyar iskola mintegy 8000 érettségizőjének emlékkönyve. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./1997. május 20.
Nagykárolyban máj. 9-11-e között rendezték meg a Partiumi Irodalmi Napokat, Józsa T. István, Zsemlyén János /Kolozsvár/, Láng Gusztáv /Szombathely), Kereskényi Sándor /Szatmárnémeti/, Deák Endre, Nagy László, dr. Németi János /Nagykároly/ és Végh Balázs Béla /Börvely/ tartottak előadást. A rendezvény kiemelkedő mozzanata volt a városban a Litera Könyvesbolt felavatása. Két fiatal tanárnő, Putovits Tünde és Reszler Éva kultúraszeretetének köszönhetően antikváriumi részleggel és minigalériáknak otthont adó helységgel nyílt meg a könyvesbolt. /Gui Angéla. Partiumra figyelve. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 20./1997. május 21.
Máj. 25-én Emil Constantinescu elnök meghívására hivatalos látogatásra Romániába érkezik Göncz Árpád magyar köztársasági elnök. A háromnapos látogatást a Külügyminisztérium szóvivője, Gilda Lazar asszony fontos eseménynek minősítette, amely illeszkedik a román-magyar kapcsolatokban az utóbbi hónapokban végbement rendkívül pozitív fejleményekhez, melyek közé sorolta a román kormányfő márciusi, a külügyminiszter decemberi, a Szenátus elnökének áprilisi magyarországi látogatását, továbbá számos kormány- és parlamentközi találkozót, kétoldalú egyezményt. A látogatás programjából kiemelkednek az Emil Constantinescu elnökkel tervezett megbeszélések, a Victor Ciorbea kormányfővel, a Parlament két Házának elnökeivel, továbbá egyes pártok vezetőivel esedékes beszélgetések. Göncz Árpád a program szerint Bukarestben felszólal a parlament két házának együttes ülésén, majd látogatást tesz Kolozsváron és Marosvásárhelyen is. A magyar köztársasági elnök máj. 25-én ellátogat az RMDSZ bukaresti székházába is, ahol természetesen találkozik az RMDSZ országos vezet?ivel, a szövetség szenátusi és képvisel?házi frakcióinak vezet?ivel és több tagjával. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 22., 1032. sz./1997. május 21.
Göncz Árpád köztársasági elnök kolozsvári látogatását illetően Kolozsváron a városi tanács máj. 21-i ülésén a kormánypártok tanácsosainak 15 szavazatával a Gheorghe Funar provokatív elképzelését támogató 10 tanácsos voksaival szemben levették a napirendről az egységpárti polgármester javaslatát, amely felhatalmazta volna a kezdeményezőt tiltakozó tüntetések szervezésére. Ugyanezen az ülésen a tanácsosok meghallgatták Bartolomeo Anania ortodox érsek előterjesztését, amelyben a görögkeleti főpap váratlanul azzal állt elő, és természetesen Gh. Funar azonnal fel is karolta a kezdeményezést, hogy a városi tanács utaljon ki egy telket a Főtéren, a néhány évvel ezelőtt megkezdett ásatások helyén, az állam által felépítendő új görögkeleti templom számára, a Szent Mihály templom mellett, így az ortodox egyház visszaadhatná a görög katolikusoktól a kommunisták által elvett és az ortodox egyháznak adott Deák Ferenc utcai templomot. A tanácsülésen több tanácsos a terv ellen érvelt, köztük Romulus Zamfir, a Polgári Szövetség Pártjának tanácsosa és Bucur Ildikó RMDSZ-tanácsos szakemberként mutattak rá arra, hogy a század elejéig építészeti szempontból egységes arculatát kialakított kolozsvári Főtér építészetileg és régészetileg védett terület, ezért itt egyetlen olyan bizottság sem engedélyezheti az építkezést, amely szakemberekből áll. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./1997. május 21.
Kovács Albert felsorakoztatta érveit amellett, hogy Kolozsváron kell lennie a Bolyai Egyetemnek, hiszen ott van az Egyetemi Könyvtár, a botanikus kert, ott vannak a múzeumok, a könyvkiadók., ezért az egyetem érdekében "nekünk kell már számítgatni, tennünk kell". Szerinte a hatalom egyelőre újra lezárta a megvalósítás útját, de mi nem mondhatunk le önmagunkról. Kovács Albert önkényesnek minősíti a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőségének a multikulturalitásra vonatkozó döntését. Szerinte a civil társadalomnak kell létrehoznia az akadémiai bizottságot, EME-, RMDSZ-támogatással, és a közeli EME-közgyűlésnek határozatot kell hoznia a Bolyai Tudományegyetem visszaállításáról, erre a célra alakítson az EME szakmai bizottságot. /Kovács Albert: Egyetlen járható út. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./1997. május 21.
A Transylvania Trust Alapítvány az Egyházi Építészeti Örökség Szakosztálya keretén belül 1997. jan. 1-jétől létrehozta az Egyházi Műemlékvédelmi Segélyszolgálatot. Céljuk: az építészeti örökség szakszerű megmentése. A segélyszolgálat ingyenes. Felkérésre kiszállnak a helyszínre, megállapítják a műemlék műszaki állapotát, a gyors beavatkozás szükségességét. Szaktanácsadást nyújtanak,. A Központi Egyházi Műemlékvédelmi Segélyszolgálat ideiglenes igazgatója dr. Szabó Bálint tartószerkezet-szakértő, helyettese Benczédi Sándor építész. A segélyszolgálat területi központokat is kialakít, ilyen van már Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön és Nagyszebenben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./1997. május 21.
Egyhetes néptáncra került sor Szatmárnémetiben, a Marosvásárhelyi Folk Center Alapítvány és a szatmári MADISZ szervezésében. Négy táncoktató jött Marosvásárhelyről, szatmári, széki, mezőségi táncot tanítottak az érdeklődőknek. Nagyváradon, Nagybányán, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön már régóta van táncház, nemrég Kolozsváron is beindult, Brassóban is. Közel száz ember jött el a mostani tánctanításra, így remélhetőleg Szatmárnémetiben is beindul a táncház. Takács Zoltán, a Marosvásárhelyi Folk Center Alapítvány elnöke elmondta: sok helyre elmennek gyűjteni, felveszik a táncot, gyűjtik a népdalokat is, emellett szívesen segítenek a tanításban is. Amit gyűjtenek, azt szeretnék átadni a következő nemzedéknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./1997. május 21.
Erdély 17 városából és falvából 65 amatőr színjátszó és rendező ápr. 2-6-a között Sepsiszentgyörgyön végzett tanfolyamot, beszéd, mozgás-, színésztréning-gyakorlatok voltak. Eldugott falvakból, a brassói egyetem Harag György Színjátszó Köréből, Balánbányáról, Kézdivásárhelyről, Kovásznáról, Homoródszentpálról és máshonnan, többek között Kolozsvárról, továbbá Sepsiszentgyörgy négy műkedvelő csoportjából. Fort Krisztina beszédtanár Budapestről érkezett, Bocsárdi László, aki most Sepsiszentgyörgyön a Tamási Áron Színház főrendezője, maga is a műkedvelőkkel kezdte pályafutását, mint a gyergyószentmiklósi Figura Együttes vezetője, ezután végezte el a színművészetit Marosvásárhelyen. Ugyanígy kezdte Barabás Olga, aki most a sepsiszentgyörgyi színház rendezője. Az amatőr csoportokat öt éve összefogó Jádzó Társaság egyre több taggal működik. A Soros Alapítvány, az Illyés Közalapítvány és mások támogatják a műkedvelőket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./1997. május 22.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke közzétette állásfoglalását a tanügyi törvény módosítási törvénytervezetével kapcsolatban. Úgy értékelte, hogy a tanügyi törvény módosításának igazi tétjét a romániai magyarság számára nem egyes jobbítások vagy könnyítések képezik, hanem az RMDSZ-nek az az önálló törvénytervezete, melyet 1995 nyarán félmillió magyar nemzetiségű adófizető román állampolgár támogatott, s mely jogellenes módon azóta sem kerülhetett a román törvényhozás napirendjére. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint a szövetségnek nem volna szabad az általa képviselt választók közösségi törvénytervezetét részkövetelményekre leszűkülő módosító javaslatokra felcserélnie. Az RMDSZ saját programjával és politikai irányvonalával kerül ellentétbe, ha az önálló Bolyai Tudományegyetem helyett beéri egy magyar tagozattal, tanügyi törvénytervezetét pedig módosítványokra cseréli, figyelmeztetett. Az RMDSZ-nek továbbra is ragaszkodnia kell a tanügyi autonómiával kapcsolatos célkitűzéseihez. "Szövetségünk a napirenden lévő, főbenjáró kérdések kezelése terén azt a kisebbségi alárendeltségből fakadó, rossz emlékezetű politikai magatartás idézi, mely jogok helyett beérte engedményekkel" ? jelentette ki Tőkés László. Szerinte a kormány által ígért engedmények nem föltétlenül indokolják az RMDSZ kormánykoalícióban való részvételét és hozzáteszi, hogy "ennyiért nem volt érdemes a kormányba belépni", mivel kisebb nagyobb enyhüléseket a kedvező európai konstellációban megalkuvás nélkül is elérhettünk volna. A Szabadság jelezte, hogy az MTI-nek adott nyilatkozatában Markó Béla "az RMDSZ vezetése elleni súlyos támadásként" minősítette Tőkés László állásfoglalását. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 22., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./1997. május 22.
Máj. 22-én ülésezett a Diáktanács és leváltotta a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnökségét. A Kiss Olivér elnök, Kovács Lehel és Kali Zoltán alelnökök ellen 18 pontos listát állítottak össze. A volt elnöknek felrótták - többek között - a Bolyai Tudományegyetem ügyében alakult akciócsoport sikertelenségét, a csapatmunka hiányát. Kiss Olivér elmondta, hogy leváltását külföldi távolléte alatt készítették elő, így váratlanul érte. A történteket puccsnak lehet értékelni, mondta. Nem tudja, hogy ez az akció mennyire a Bolyai Egyetem melletti kiállásának következménye. - A diáktanács Puskás Attilát nevezte ki megbízott elnöknek. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./1997. május 22.
Máj. 22-én több ezer ember vett részt Bukarestben a román-ukrán alapszerződés elleni tüntetésen, melyet a Nagy-Románia Párt, a Vatra Romaneasca és más nacionalista szervezetek rendeztek. A kormánypalota előtt Corneliu Vadim Tudor felolvasta a tiltakozás szövegét, melyet átadtak a kormánypalota képviselőjének. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./1997. május 23.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette álláspontját a tiszteletbeli elnök állásfoglalásával kapcsolatosan. Markó Béla az MTI hírügynökségnek nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy Tőkés László eleve nem értett egyet a kormányzásban való részvétellel, többször megkérdőjelezte a szövetségi vezetők koalíciós tevékenységét, bár annak idején a belépést bíráló véleményével majdhogynem egyedül maradt az RMDSZ-ben. "Tőkés Lászlót vagy félretájékoztatták, vagy félreérti a módosító javaslatokat, hiszen szó sincs arról, hogy a szövetség vezetősége egy pillanatig is megfeledkezett volna a majdnem 500 ezer aláírással támogatott kisebbségi oktatási törvénytervezetről" - jelentette ki Markó Béla, hozzátéve, hogy "amit Tőkés László állít állásfoglalásában, egyszerűen nem igaz". Ugyanis a mostani módosító javaslatok majdnem teljes egészében lefedik az RMDSZ szóban forgó törvénytervezetét, az intézményalapításra, illetve a vagyonok visszaszolgáltatására vonatkozó pontok kivételével, de ezek más törvényekre tartoznak. Markó Béla kijelentette, hogy nem szívesen vitázik egy olyan időszakban, amikor az RMDSZ előtt nehéz feladatok állnak, amikor még hátra van a módosítások parlamenti megvitatása, illetve a helyi közigazgatási törvény módosítása és vitája. Szerinte egy ilyen időszakban teljes összefogásra lenne szükség az egész RMDSZ, a közvélemény részéről, s nem a kudarcérzés felébresztésére, a kudarc előrevetítésére. A törvénytervezettel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a parlamenti vitának mielőbb meg kell kezdődnie azt követően, hogy a kormány véglegesít néhány, nem a kisebbségi témákra vonatkozó részletet. A koalíciós politikusok támogató nyilatkozatait természetesnek nevezte, hiszen a tervezet koalíciós egyeztetés eredménye. Markó Béla nem tartja meglepőnek az Egységpárt vagy a Nagy-Románia Párt állásfoglalásait, de sokatmondónak nevezi azt, ahogy az RTDP színeit váltogatja; miután tavaly a választások előtt aláírásig vitte a román-magyar alapszerződést és most élesen támad olyan megoldásokat, amelyek megfelelnének az abban foglaltaknak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23., Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./ Markó Béla válaszát ismerteti az Adevarul de Cluj is. A Romania Libera szerint Markó Béla rendkívül veszélyesnek minősítette Tőkés László állásfoglalását. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 23., 95. sz./1997. május 23.
A Szabadság ismerteti Göncz Árpád köztársasági elnök romániai látogatásának programját. Az elnök máj. 25-én érkezik meg, először Emil Constantinescu elnökkel tárgyal, majd Victor Ciorbea miniszterelnökkel, Ion Iliescu volt elnökkel, máj. 26-án felavatja Snagovban a Nagy Imre emlékoszlopot. Beszédet mond a parlamentben, Kolozsvárra, máj. 27-én Marosvásárhelyre érkezik, onnan indul majd vissza. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./1997. május 23.
Alexandru Farcas, Kolozs megye prefektusa máj. 23-i sajtóértekezletén kifejtette, hogy Kolozsvár kultúrvárosi hírnevéhez méltóan államfőnek kijáró tisztelettel fogadja majd Göncz Árpádot. Az esetleges rendzavarások megakadályozására máj. 25-27-e között betiltja a tüntetéseket. Funar polgármester nem szerepel a meghívottak között, amennyiben mégis megjelenik a hotel bejáratánál, a Biztonsági és Őrszolgálat /SPP/ emberei feltartóztatják. - Mindennek ellenére Gheorghe Funar nyílt levélben értesítette Emil Constantinescu elnököt, hogy máj. 24-27-e között több nyilvános gyűlést rendez Kolozsváron A román nemzet egysége és méltósága néven. A szervezők: Vatra Romaneasca, Avram Iancu, George Baritiu, illetve a Hargita, Kovászna és Maros Megyéből Elüldözött Románok Szövetsége. Funar szerint Göncz Árpád látogatása az RMDSZ és néhány ezer Magyarországról hozott fiatal diverziója. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./ Az SPP az államelnökség mellett működő testőrszolgálat /Biztonsági és Őrszolgálat/, a kilenc román titkosszolgálat egyike.1997. május 23.
Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora nyilatkozatban értékelte a tanügyi törvény módosítását célzó törvénytervezetet. Szerinte a módosító tervezet az 1995-ben hatályba lépett tanügyi törvényhez hasonlóan nem tesz eleget a román oktatás követelményeinek, mivel a valóban lényeges változtatásokhoz elsősorban a törvény koncepciójának megváltoztatására lenne szükség, a jelenlegi indítványok pedig nem hordozzák magukban a valós egyetemi reform feltételeit. Marga szerint azok csupán az oktatás normalizálására és nem a reformjára vonatkoznak. "A tanügyi törvény módosításának tervezete tehát igen kevés reformintézkedést tartalmaz, és azt a látszatot kelti, mintha mélyreható átszervezésre csupán az anyanyelvi oktatás esetében van szükség" áll a rektor közleményében. Marga szerint a módosító tervezet mindegyik intézkedése újabb kiegészítésre szorul. Szerinte elmarad a pontos jogi szabályozás a multikulturális szerkezetű és tevékenységű felsőoktatási intézmények esetén is. Fontosnak tartja az egyetemek saját jövedelmét illető pontos megfogalmazást is. Marga végül kijelentette, hogy a módosító tervezetben érintetlenül maradnak például a doktorátus, illetve a fokozati vizsgákkal kapcsolatos kérdések, a minisztérium mellett segédkező szakbizottságok tevékenységi körének meghatározása és az európai felsőfokú intézményeket foglalkoztató, az egyetemi reformmal kapcsolatos kérdések is. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./1997. május 23.
Tokay György kisebbségügyi miniszter máj. 20-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy a közösségi javak visszaszolgáltatását szabályozó törvény elfogadásáig a kormány több szimbolikus értékű ingatlan visszajuttatását ígéri a nemzeti kisebbségeknek. A Kisebbségvédelmi Hivatal tárca nélküli minisztere szerint a kormány ezzel az intézkedéssel az kívánja bizonyítani, hogy az ígérgetések szintjéről a tettek mezejére lép. Iulian Sorin, a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa ebben az ügyben illetékes bizottságának elnöke elmondta, hogy a törvény szövegét a tanács jogi bizottsága már véglegesítette, de mivel az NKT egy éve nem ülésezett megvitatására nem kerülhetett sor. Tájékoztatott, hogy jelenleg folyik az elkobzott javak feltérképezése. Elmondta, hogy egyedül a zsidó közösségi igények tisztázódtak mindeddig. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./1997. május 24.
Máj. 24-én Kolozsváron ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. Jelen voltak Markó Béla szövetségi elnök, az ügyvezető elnökség részéről Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József oktatási, művelődési és egyházügyi alelnök, Székely István önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős alelnök, meghívottként Tokay György kisebbségvédelmi miniszter, Kovács Adorján mezőgazdasági államtitkár, Molnár B. Géza egészségügyi államtitkár, Asztalos Ferenc, a Képviselőház oktatásügyi szakbizottságának alelnöke, Bartunek István, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal igazgatója, továbbá Fischer Fülöp Ildikó, az ÜE oktatásügyi főosztályának főelőadója. Háromszék és Arad megye kivételével jelen voltak a területi szervezetek elnökei vagy azok megbízottai. Takács Csaba ügyvezető elnök elemezve az RMDSZ kormánykoalícióban való részvételét, a szövetség szakmai és politikai eredményességét pozitívnak ítélte, ugyanakkor elmondta, hogy a koalíciós együttműködést a törvényhozás szintjén csak a parlamenti ciklus lezárásakor lehet minősíteni. A minisztériumok megyei kirendeltségei, valamint más állami intézmények élére az RMDSZ-t megillető tisztségekbe történő kinevezések helyzetéről szólva a folyamatot nehézkesnek ítélte, és úgy fogalmazott, hogy ez károsan befolyásolja a kormányprogram helyi végrehajtását. - Tokay György kisebbségvédelmi miniszter tájékoztatta a jelenlevőket a tanügyi törvénnyel, valamint a 69-es helyhatósági törvénnyel kapcsolatos helyzetről. Hangsúlyozta, hogy a módosításoknak az összes romániai kisebbség érdekeit kell szolgálniuk. Asztalos Ferenc képviselő beszámolt az oktatási reformfolyamatról, a reformot biztosító körülmények megteremtésének nehézségeiről és e nehézségek kiküszöbölésének módozatairól. Kötő József ügyvezető alelnök tájékoztatott a következő tanévtől beinduló nemzetiségi történelemoktatásról. Kiemelte, hogy az anyanyelvi oktatás önállósodási folyamatát helyi szinten kell megoldani a specifikus problémák ismeretében, oly módon, hogy a globális igény helyi igénnyel találkozzon. Fischer Fülöp Ildikó tájékoztatott a Románia és Magyarország között megkötött, az oklevelek kölcsönös elismerésére vonatkozó szerződés parafálásáról, a szerződés jelentősebb előírásairól. 1997. május 25.
A megyei prefektus tilalma ellenére máj. 25-én megtartotta magyarellenes rendezvényét Gheorghe Funar polgármester. A román nép egységéért és méltóságáért című megmozdulást a kolozsvári rendőrség úgy értékelte, hogy megemlékező jellegű, ezért nem vonatkozik rá az Emil Constantinescu államelnök és Göncz Árpád elnök kolozsvári látogatására elrendelt gyülekezési tilalom. /Funar kolozsvári gyűlése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./1997. május 25.
A Partiumi Közlöny újabb száma beszámol a Miskolcon működő Károli Gáspár Theológiai és Misszió Intézetről, amely egyházellenes szellemben képez misszionáriusokat, a Bihari Naplóban is hirdette "misszionáriusképzésre" toborzó felhívását. Ezt az intézetet a Westminster Biblical Misions működteti, titkára Robert Rapp. A Partiumi Közlöny idézeteket közölt az intézet körleveleiből. Az intézet a református egyházteles reformációját akarja elvégezni, igyekszik lejáratni a püspököket, így Csiha Kálmán kolozsvári püspökről körlevelükben az olvasható, hogy "rosszindulatú ember, aki szembeszegül Krisztus igazságával és lelkével, s ezért Isten ellensége, akivel maga Isten fog majd leszámolni", népét "szörnyűséges sötétségbe vezeti", Tőkés László püspökről az, hogy "tengernyi ökumenikus pénz vesz körül" és "soha nem tesz különbséget a protestáns szószék és a római oltár között". Mindkét püspök "együtt fekszik be az ökumenikus kurva ágyába" /sic!/ /1993. aug. 28-i körlevél/. Dr. Hegedűs Lóránd püspök "emlékeztet arra a főpapra, aki Jézusra mutatott, mondván: ennek az embernek meg kell halnia". A körlevelek elítélően írnak a református teológiai képzésről is. - A Partiumi Közlöny bemutatja a Hit Gyülekezete nevű szektát is, jelezve, hogy róluk tanulmányt írt Váczi Gábor /Magyar Szemle (Budapest), 1993. máj./, most pedig a Demokrata (Budapest) hetilap máj. 8-i számából átvették Varga Domokos György írását. /Partiumi Közlöny - A Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapja (Nagyvárad), máj. 25.., VII. évf. 6. sz.- /1997. május 26.
Romániai látogatásának második napján, máj. 26-án, a Magyar Köztársaság elnöke, Göncz Árpád felavatta az emlékoszlopot, amelyet a Bukarest közelében levő Snagovban állították Magyarország 1956-os miniszterelnökének, Nagy Imrének és társainak emlékére, akiket a forradalom leverése után itt tartottak fogva. Az emlékoszlopot Szilágyi András tervei szerint Budapesten faragták. Erre az alkalomra Snagovba érkezett az akkor fogva tartottak túlélőinek egy csoportja, valamint az 1956-os romániai volt politikai foglyok képviselői. Sokukat azért börtönözték be, mert kiálltak a forradalom mellett. Ezután Göncz Árpád fogadást adott, melyen a román politikai, gazdasági, kulturális élte, az egyházak és a romániai magyarság számos vezetője jelent meg. A magyar államfő a parlamentbe hajtatott, ahol Petre Roman szenátusi és Ion Diaconescu képviselőházi elnökkel tartott megbeszélést, majd ismét találkozott meghívójával, Emil Constantinescu elnökkel, akivel az éppen Romániában tartózkodó Leni Fischer asszony és Daniel Tarschys - az ET Parlamenti Közgyűlésének elnöke, illetve az ET főtitkára - jelenlétében folytatott újabb megbeszélést. Délben a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete Szőcs Ferenc nagykövet adott fogadást a magas rangú vendég tiszteletére, amelyen részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, a szövetség parlamenti képviseletének több tagja, az RMDSZ kormányzati tisztségviselői között Tokay György kisebbségi, és Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter. Délután Göncz Árpád beszédet mondott a parlament két házának együttes ülésén. A magyar államfő a két ország kapcsolatában bekövetkezett alapvető fontosságú változásokról szólva rámutatott arra, hogy ezeket a változásokat nemcsak a két ország, hanem Európa és a világ közvéleménye is elismeréssel és megnyugvással fogadta, a magyar-román jószomszédi kapcsolatokat régiónk stabilitásának fontos tényezőjeként tartják számon. Göncz Árpád méltatta a romániai demokrácia és jogállam intézményeit, azt, hogy a parlamentben képviseleti jogot kaptak a nemzeti és etnikai kisebbségek, köztük ? számarányának megfelelően a magyar kisebbség is, és kiemelkedő jelentőségűnek nevezte azt a tényt, hogy az RMDSZ szerepet kapott és vállalt a román kormányban. Ez, mondotta "felelősséget és elkötelezettséget jelent egész Románia boldogulása, demokratikus fejlődése és gazdasági virágzása, euroatlanti csatlakozása mellett, és összeurópai szinten is modellértékű lehet az etnikai kérdések megoldásában". Elégedetten szólt arról, hogy a román kormány a nemzetiségek érdekeinek megfelelő módosításokat fogadott el az oktatási törvényre, valamint a helyi közigazgatási törvényre vonatkozólag, és reményét fejezte ki, hogy a parlament is hasonló értelmű döntést hoz. Az európai integrációról, az egységes Európa megteremtéséről szólva kijelentette, Magyarországnak életbevágó érdekei fűződnek ahhoz, hogy Romániát mielőbb hívják meg a NATO-val folytatott csatlakozási tárgyalásokra. - Este a magyar államfő és kísérete Kolozsvárra utazott, ahol részt vett Kodály Zoltán Székely fonójának díszelőadásán az Állami Magyar Színházban. Az előadáson a megye és a város hivatalosságai és közéleti személyiségei között jelen voltak Alexandru Farcas prefektus, Buchwald Péter alprefektus, az RMDSZ több szenátora és képviselője, a szövetség megyei és városi szervezetének vezetői, megyei és városi tanácsosok, a kormányzó és más demokratikus pártok helyi szervezeteinek képviselői, az erdélyi és kolozsvári szellemi élet kiválóságai. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./ 1997. május 26.
Kolozs megye prefektusa megtiltott mindenféle rendezvényt május 24-27 között, Kolozsvár polgármestere e napokon nyilvános gyűlést szervez az Avram Iancu téren A román nemzet egysége és méltósága gyűjtőnévvel. A lap szerint a megyei rendőrség tájékoztatott, hogy csak akkor lép közbe, ha a kulturális rendezvények politikai tüntetéssé fajulnak. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./1997. május 26.
Alexandru Farcas prefektus kijelentette: a máj. 25-én általa rendezett fogadásra nem hívta meg Gheorghe Funart, mivel nem engedheti meg magának, hogy a polgármester valami faragatlanságot kövessen el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./ A Mesagerul tájékoztat, hogy a tegnapi kolozsvári rendezvényeken a polgármester mellett részt vett számos RNEP-es és NRP-s honatya, valamint a Vatra Romaneasca Kulturális Egyesület és az Avram Iancu Szövetség vezetőségének képviselői. A résztvevők kiáltották, hogy "Le a kormánnyal" és kérték a jelenlegi vezetés eltávolítását, mivel az nem biztosítja Románia nemzeti érdekeit. / /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 26./1997. május 26.
A Ciorbea-kabinet törvényrendelet formájában életbe léptette a helyi közigazgatási törvény több előírására, így a kisebbségi nyelveknek a helyi közigazgatásban való használatára vonatkozó új szabályozást. A rendelet értelmében ott ahol egy adott kisebbség eléri a 20 százalékot, az illető kisebbség tagjai használhatják anyanyelvüket a közhivatalokkal való érintkezésben. Azon helységekben, ahol a tanácstagok egyharmada a kisebbséghez tartozik, a kisebbség nyelvét is lehet használni és az ülés dokumentumait román nyelven állítják ki. Azon helységekben, amelyekben a lakosság legalább 20%-a kisebbségi, azokra a tisztségekre, amelyek írásban vagy szóban a lakossággal tartják a kapcsolatot, megfelelő számú a kisebbség nyelvét is ismerő személyt vesznek fel. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./1997. május 26.
A lapok tájékoztatnak, hogy Tom Lantos amerikai kongresszusi tag amerikai, kanadai és magyarországi üzletemberek kíséretében Romániába érkezett. A magyar származású politikus megbeszélést folytatott máj. 25-én Victor Ciorbea miniszterelnökkel, melynek során ismertette az üzletemberek szándékát romániai gazdasági tevékenység kifejtésére. Tom Lantos kijelentette, hogy át fogja nyújtani Bill Clinton elnök román és magyar államfőhöz intézett személyes levelét. Ciorbea miniszterelnök kijelentette, hogy az amerikai politikus látogatása a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésével kapcsolatos tárgyalásokról való áttérést jelenti azok megvalósítására. Az Adevarul arról tájékoztatott, hogy Tom Lantos június közepére az Egyesült Államokba hívta Victor Ciorbeat. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 26., 96. sz./1997. május 27.
Máj. 27-én, látogatásának harmadik napján a magyar államfő Kolozsváron villásreggelin fogadta az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit, majd megtekintette a Szent Mihály katolikus és a Farkas utcai református templomot. A görögkeleti egyház utolsó pillanatban érkezett meghívása következtében a magyar államfő meglátogatta a helyi ortodox katedrálist is. Ezután az időközben Kolozsvárra érkezett Constantinescu államfővel koszorút helyeztek a Biasini-ház falán lévő Petőfi-emléktáblához, valamint a Memorandisták emlékművéhez. A magyar államfőt mindenütt lelkes tömeg fogadta. Göncz Árpád kíséretével Kolozsvárról Marosvásárhelyre érkezett, megkoszorúzta a Székely Vértanúk Emlékművét, és beszédet mondott a város főterén.A zuhogó eső ellenére tízezres tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa a beszédet. Göncz Árpád kifejtette: Magyarország érdeke, hogy Románia az Európai Unió tagja legyen, hiszen akkor biztonságban tudhatja Erdély magyarjait, s nem választja el őket nehezen átjárható határ. Látogatásának célja az együttműködés feltételeinek megteremtése volt. Emil Constantinescu elnök történelminek nevezte ezt a találkozót. Szerinte a közös látogatás a francia-német partnerség mintájára biztosíthatja Románia és Magyarország megbékélését. Marosvásárhelyen mondott beszédében Göncz Árpád utalt arra, hogy a kétoldalú kapcsolatok jelenlegi kedvező légkörének kialakulásában nagy szerepet játszott az európai integrációban való részvétel vágya, és hangsúlyozta, hogy mindkét ország érdeke, hogy szomszédja az első körben csatlakozzon a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. A magyar államfő elmondta, hogy országa minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy Románia beilleszkedjen Európába, de kiemelte, hogy ez főleg Románia polgáraitól függ, akik nem kis áldozatokat kell vállaljanak. Göncz Árpád kijelentette, hogy látogatásának célja az volt, hogy Constantinescu elnökkel végiggondolják a román-magyar együttműködést a csatlakozást illetően, illetve megteremtsék az együttműködés feltételeit. Hozzátette, hogy hite szerint a tavalyi választások után, az RMDSZ részvételével létrejött új román kormány biztosíték a romániai nemzetiségek érdekeinek, jogos igényeinek figyelembe vételét. Kifejezte örömét aziránt, hogy a román kormány szándékában áll az oktatási törvény módosítása, mellyel reméli, hogy a parlament is egyet fog érteni. Göncz Árpád elégedetten nyugtázta, hogy a román kormánynak az önálló magyar nyelvű egyetem létesítése ellen sincs elvi kifogása. A magyar államfő kijelentette, hogy látogatásán meggyőződhetett, hogy a demokráciát igenlő román társadalom, a parlamenti képviselők többsége, Románia minden felelős vezetője elkötelezte magát a román-magyar alapszerződésben foglaltak mellett. Végül a magyar államfő felhívta a Marosvásárhely főterén egybegyűltek figyelmét arra, hogy "ne hagyjuk, hogy bárki, bárhol, bármilyen nagyhangú is, gátat vessen a kétoldalú jó szándéknak, elemi érdekeink érvényesítésének, egymást és Európát gazdagító közös jövendőnknek!". Göncz Árpád Marosvásárhelyen újabb megbeszéléseket és találkozókat tartott meghívójával, Emil Constantinescu román államfő beszédében történelminek minősítette a csúcstalálkozót. Szerinte a közös látogatás a francia-német partnerség mintájára biztosíthatja Románia és Magyarország megbékélését, olyképpen, hogy Európának ebben a részében államaink stabilitási és biztonsági tengelyt képezzenek. Kifejtette, hogy közös elhatározás, hogy mindkét fél szorítsa háttérbe a szélsőségeseket. A Romania Libera kiemelte a román államfő kijelentését, miszerint Göncz Árpád látogatása érdeklődés és fontosság szempontjából átlépi az ország határait. A lap úgy vélte, hogy a funarista típusú nacionalizmust otthonában győzték le, és megemlíti, hogy Kolozsvár utcáin, valamint a állami hivatalokban lobogtak a román és magyar zászlók. A marosvásárhelyi látogatásról beszámolva, a lap azt írta, hogy hét évvel a tragikus marosvásárhelyi események után a két államfő jelenlétében románok és magyarok kezet nyújtottak egymásnak. A lap megemlítette, hogy a két államfő találkozott a helyi hatóságok képviselőivel, köztük Fodor Imre polgármesterrel is, valamint Markó Bélával az RMDSZ elnökével és Frunda György szenátorral, később pedig Göncz Árpád rövid megbeszélést folytatott Sütő Andrással, a marosvásárhelyi események egyik áldozatával. A lap A magyar vállalkozók hajlandók befektetni tőkét Romániába alcímmel tájékoztat, hogy a két államfő Marosvásárhelyre való érkezése előtt a helyi Kultúrpalotában román és magyar üzletemberek találkoztak. Az Evenimentul Zilei címként kiemeli a magyar államfő kolozsvári beszédéből, "Úgy érzem magamat, mint a román nép testvére". A lap beszámolójának kezdetén azonban Alexandru Farcas Kolozs megyei prefektus és a polgármester közötti nézeteltérést ismerteti kimerítően. Az Adevarul "Elszórt füttyök - tapssal fedve" címmel számol be a magyar államfő kolozsvári és marosvásárhelyi látogatásáról. A lap közli Adrian Suciu tudósítását is, mely szerint a marosvásárhelyi polgármester, Fodor Imre leszedette a román zászlót a polgármesteri hivatal épületéről. A megyei tanács elnöke Ioan Toganel állítólag megmagyarázta a polgármesternek, hogy a 69-es törvény értelmében kötelező a zászlók jelenléte a közhivatalok épületein. Dorin Suciu szerint noha azzal is lehetne érvelni, hogy az eset csak vihar volt egy pohár vízben, nem szabad elfeledni, hogy 1990 márciusa óta a város román lakossága érzékeny az ilyen dolgokra". Az eseménnyel a Cronica Romana is kis terjedelmű cikkben foglalkozik. A Ziua kiemeli Göncz Árpádnak az ortodox katedrálisba való ellátogatását is. A lap úgy tudja, hogy Constantinescu elnök egy telefonbeszélgetésen kérte Funart, hogy a látogatás incidensek nélkül zajlódjon le. Az Azi egyik cikke "Ellenezünk bármiféle szélsőségességet" címmel számol be az eseményről, melynek a lap szinte egyoldalas anyagot szentel. A tegnapi Jurnalul National kiemeli, hogy több mint ezer kolozsvári fütyülte ki a magyar államfőt, azt kiabálva, hogy "Le a Ciorbea-kormánnyal". A lap egy másik cikke szerint a magyar államfő tiszteli Ion Iliescut, a román-magyar alapszerződés aláírásában játszott meghatározó szerepéért. Göncz Árpád elnök romániai látogatása különleges jelentőségű, nyilatkozott Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Romániai Magyar Szónak, tájékoztatva a magyar államfővel való találkozón felvetett kérdésekről. Elmondta, hogy Göncz Árpáddal a két ország kapcsolatairól, a Romániában végbement politikai változásokról, az RMDSZ kormánybeli jelenlétének jellegéről és jellemzőiről beszéltek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ A Romania Libera megemlíti, hogy Göncz Árpád a demokrácia elveit tiszteletben tartva, ideiglenes bukaresti szállásán fogadta Ion Iliescu RTDP-s szenátort, volt román államfőt. A megbeszélés során a román-magyar együttműködés kérdéseit tárgyalták meg. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 27., 97. sz./1997. május 27.
A lapok ismertetik Bill Clinton amerikai elnöknek Emil Constantinescuhoz és Göncz Árpádhoz intézett üdvözlő levelét, melyet Tom Lantos kongresszusi tag nyújtott át a román és a magyar államfőnek. Az amerikai elnök történelminek minősíti a két államfő találkozóját és hangsúlyozza, hogy a megbékélés, valamint a barátság megszilárdítása Magyarország és Románia között példaértékű Európa és az egész világ számára. A találkozón, valamint a barátságot szilárdító többi intézkedésen keresztül a két nemzet, Románia és Magyarország bebizonyították, hogy közös jellemzőjük a nyugati értékek és rendelkeznek akarattal ezeknek a gyakorlatba ültetésére, áll Bill Clinton levelében. "Tudom, hogy a két kormány és nemzet eldöntötték, hogy ezen az úton haladnak, amilyen mértékben egy meg nem osztott Európa felé tartanak." /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 27. 97. sz./1997. május 27.
A Romania Libera beszámol az ET Parlamenti Közgyűlésének tavaszi ülésszakáról, mely tegnap kezdődött meg Bukarestben. Tegnap az Emberjogi Bizottság ülésén felvetették az európai titkosszolgálatokra vonatkozó szempontokat, egy európai büntetőtörvénykönyv alapelveit és a kisebbségi jogok kérdését. Gunnar Jansson az ET-megfigyelő, valamint a bizottság elnöke kijelentette, hogy felfüggesztették Románia monitorizálását, mivel a jelenlegi román hatóságok eleget fognak tenni a felvállalt kötelezettségeknek. Hangsúlyozta azonban, hogy a kötelességek nem teljesítése esetén a monitorizálási folyamatot újraindíthatja az azzal foglalkozó bizottság. A lap szerint sokat tárgyalt kérdés volt a kisebbségi kérdés. Az ET képviselői az RMDSZ kormányzásban való részvételét a Ciorbea-kormány toleráns meglátásának értékelték, amely előnyt képez a romániai kisebbségek számára, de nem feltétele a kisebbségi jogoknak. A lap megemlíti, hogy a résztvevők pozitívként értékelték az 1201-es ajánlás jelenlétét a román-magyar illetve a román-ukrán alapszerződésekben. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 27. 97. sz./1997. május 27.
A parlament két házának együttes máj. 26-i ülése egyetértett azzal, hogy Costin Georgescu legyen a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ vezetője. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./ Az ellenzéki honatyák többsége is támogatta Georgescunak RHSZ-igazgatói tisztségbe való kinevezését. Az Evenimentul Zilei megemlíti, hogy Verestóy Attila felszólalásában "természetesnek ítélte a magyar közösség részvételét is a törvényhozásban, és az RHSZ új struktúráiban lehetséges, egy RMDSZ-es megjelenése is". A lap szerint világos Verestóy szenátor utalása arra, hogy egy igazgatóhelyettesi tisztséget szövetségi politikus számára igényel az RMDSZ. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 27. 97. sz./1997. május 28.
Működött-e kontraszelekció, tette fel a kérdést Kisgyörgy Réka Cs. Gyimesi Évának. A magyar tanszék tanára cáfolta ezt: olyan kevesen juthattak be, annyira lecsökkentették a létszámot, nehezen lehetett bejutni. Azok jó évfolyamok voltak. Most viszont fennáll a kontraszelekció veszélye, mert túl nagy a választási lehetőség. Valamilyen szűrőrendszert ki kellene alakítani. Ő azt szorgalmazza, hogy akik bejutottak, és már az első évben bizonyították rátermettségüket, azokat igyekezni kell "hozzáédesgetni a mi egyetemünkhöz". A Collegium Transylvanicumot azért hozta létre, hogy ezt az ügyet szolgálja és alkalmas volt arra, hogy kineveljen "egy magyar kulturális elitet." Ők jelentik az utánpótlást az egyetemi oktatásban. A kolozsvári "Láthatatlan Kollégiumból kerültek ki a Magyarországon PHD-tanulmányokat folytató doktorjelöltek is, akik közül többeknek már megvan a helyük, várjuk őket vissza". Ők "itthon kiemeltebb infrastrukturális feltételeket élvezhettek, mint az átlagegyetemisták". A kolozsvári egyetemeken tanuló mintegy 3000 magyar hallgató közül sokan egyáltalán nem tanulnak magyarul. - Cs. Gyimesi Éva korjelenségnek tartja, hogy sok érettségiző nem tudja, hogy mit akar tenni a jövőben. Úgy látja, hogy "ez az ifjúság eszményeit vesztve, egy felnőtt társadalomban nem látott olyan viszonyulási pontot, amelyhez méltó lett volna mérnie az életét." Nem tudatosították, hogy a tehetségükkel való sáfárkodás nem pusztán magánügy. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./1997. május 28.
Feltételes közkegyelmet nyújtó törvénytervezetet fogadott el a kormány máj. 28-án. Ennek megfelelően 9 700 foglyot bocsátanak szabadon a következő napokban. Az amnesztia a maximum két évre ítélt bűncselekményekre és a tízmillió lejig terjedő pénzbírságokra vonatkozik. A 2-5 év közötti börtönbüntetések a felére csökkennek. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./