udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 5611-5640 | 5641-5670 | 5671-5700 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
1997. május 28.
Markó Béla szövetségi elnök kezdeményezésére a területi rádióstúdiók által sugárzott magyar nyelvű adások kérdéséről tartottak tanácskozást szerdán, máj. 28-án a szövetségi elnök marosvásárhelyi hivatalában. A megbeszélésen részt vettek a Román Rádió Területi és Helyi Stúdiók Főosztályának vezetője, Gheorghe Verman vezérigazgató-helyettes és munkatársai, a kolozsvári, marosvásárhelyi és temesvári rádióstúdiók képviselői, továbbá Márton Árpád képviselő, a Képviselőház művelődés-, művészet- és médiaügyi bizottságának tagja és Bartunek István, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal médiakapcsolatokkal megbízott igazgatója. A tanácskozás célja azoknak a konkrét módozatoknak és lehetőségeknek a felmérése volt, amelyek révén a területi stúdiók műsorrendjének módosításával, a magyar nyelvű adások egyidejűségének megszüntetésével, valamint a műsorszórás műszaki feltételeinek javításával biztosítható lenne a többórás folyamatos magyar nyelvű adás sugárzása, illetve vétele egész Erdély területén. A tanácskozás részvevői megállapodtak abban, hogy az illetékes szakértők a közeljövőben elkészítik a megvalósítás rövid és hosszú távú szakaszait, anyagi és műszaki feltételeit felmérő tanulmányokat. Ugyanakkor a Román Rádió vezérigazgató-helyettese közölte, hogy az Igazgatótanács döntése értelmében a kisebbségi nyelveken is sugárzó stúdiók vezetőségébe ? ahol ez még nem történt meg ? a kisebbségi szerkesztőségeket képviselő főszerkesztő-helyetteseket neveznek ki. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 29., 1037. sz./1997. május 28.
Kolozsvár legrégibb és legnagyobb magyar tanintézete, az unitárius kollégium örökségét is felvállaló Brassai Sámuel Elméleti Líceum máj. 19-25-e között kettős ünnepet ült. Az évente megrendezett Brassai-héten belül az iskola alapításának 440., valamint Brassai Sámuel születési és halálozási kerek évfordulójáról emlékezett meg. Gaal György írásában felelevenítette a nagyhírű Unitárius Kollégium történetének évszázadait. 1948-ban államosították az iskolát, akkor 1-es Számú Magyar Fiúiskola lett a neve. 1954-ben 7-es Számú Középiskola nevet kapta. 1957-ben megünnepelte 400 éves fönnállását és akkor lett Brassai Sámuel Középiskola. 1957-től koncepciós perek indultak, több tanárt elbocsátottak. Megjelentek a magyar iskolában az estis román osztályok. 1967-ben Fiatal Szívvel címmel diáklap indult. 1977-ben műszaki jellegű ipari líceummá alakították, 1985-től nappali tagozaton is megjelentek a román osztályok. 1990-ben a román osztályok átköltöztek az újonnan létesült Avram Incu Líceumba. Az esti tagozatos román osztályok megmaradtak. 1991-től évkönyveket ad ki az iskola, a diáklap rendszeresen megjelenik Remény címmel, jól működik a Kriza János Önképzőkör. A Bogáncs néptáncos együttesük a határon túlra is elvitte az iskola jó hírét. Jelenleg a nappali tagozaton 930 körüli a diáklétszám, emellett a négy unitárus osztályban van 105 tanuló. A 26 estis osztályból 9 magyar nyelvű. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./1997. május 28.
Kolozsváron a Farkas utcai református templomban ünnepélyesen felszenteltek 23 fiatal lelkészt. Az istentiszteleten dr. Csiha Kálmán hirdetett igét. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./1997. május 29.
A Szabadság A nap kérdése című rovata megemlítette. hogy Kolozsváron a magyarság sokkal visszafogottabban üdvözölte Göncz Árpádot, mint Marosvásárhelyen. A lap megkérdezte az RMDSZ ügyvezető elnökét, miben látja ennek okát Takács Csaba szerint a kolozsvári magyarok nem bíznak eléggé saját erejükben, a demokratikus jogaik gyakorlását biztosító politikai helyzetben és az ebből következő félelem okaként a kommunista diktatúrát és az azt követő nacionalista agressziót jelöli meg. Takács Csaba ezt nem fogadja el, mivel szerinte ez a nacionalisták malmára hajtja a vizet. Úgy értékeli, hogy a visszahúzódásból csak önmagunk erejével tudunk kilépni. "Hogy a magyar iskolák létszáma is tükrözze a magyarság részarányát. És a közhivatalokban is inkább jelen legyünk. Most, amikor kolozsvári magyarok magas tisztségeket tölthetnének be, nem akad elég jelentkező. egyesek attól tartanak, hogy előtérbe kerülésükkel konfrontációt válthatnak ki" jegyezte meg az RMDSZ ügyvezető elnöke, hozzátéve, hogy "ezeknek a fenntartásoknak mielőbb oldódniuk kell, mert gyáva népnek nincs hazája". /Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./1997. május 29.
Az Adevarul de Cluj ismertette Takács Csaba kijelentését Göncz Árpád kolozsvári látogatásával kapcsolatban. Az RMDSZ ügyvezető elnöke azon a véleményen van, hogy a magyar államfő megmentette a kolozsvári demokrácia amúgy megrongálódott megítélését. Szerinte tévedés lenne a kolozsvári polgárok viselkedését szenzációsnak minősíteni, mivel a kolozsváriakra civilizált magatartás jellemző. Grigore Zanc az RTDP Kolozs megyei vezetője szerint a kolozsváriak civilizáltabbaknak bizonyultak a magyar államfőnél, mivel az "még bocsánatot sem kért a Transilvania Szállodában őreá órákat várakozó emberektől, és még köszönteni sem köszöntötte őket". Zanc azonban nem tagadja a látogatás jelentőségét a jó kapcsolatok szempontjából. A Mesagerul Transilvan kiemelte Göncz Árpád azon kijelentését, miszerint romániai látogatása a két ország közötti megbékélés kapcsán történt román-magyar népszavazás volt. Az utóbbi két lap kiemeli Zoe Petre elnöki tanácsos kijelentéseiből azt a részletet, miszerint Magyarországnak érdeke, hogy barátja legyen Románia. A kolozsvári lapok tájékoztattak arról, hogy a vasárnapi kulturális rendezvények politikai tüntetésekké fajulása után Alexandru Farcas prefektus kijelentette, hogy nem bízik a kolozsvári rendőrségben, amiért az a maga módján értelmezte a prefektusi rendeletet és nem akadályozta meg a tüntetést. /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), máj. 29., 99. sz./1997. május 29.
Gheorghe Funart 1992-ben választották meg Kolozsvár polgármesterének. A szélsőségesen nacionalista politikus szélsőséges megnyilatkozásaival, gyakori magyarellenes kirohanásaival nem keveset tett azért, hogy sűrűn szerepeljen a sajtóban. Megjelent egy kötet /Balázs Sándor-Schwartz Róbert: Funar-korszak Kolozsváron, a helyi sajtó tükrében, 1992-1996. Erdélyi Híradó Könyv- Lapkiadó, Kolozsvár, 1997/, amely közel ötszáz oldalon követi végig azokat az írásokat, amelyek a polgármesterről szólnak. A két válogató teret adott a román nyelvű magyarbarát sajtónak is. /Tükörben a kolozsvári Funar-korszak. = Népszava, máj. 29./1997. május 30.
Az MTI-hírügynökség Markó Bélával készített interjút. Az RMDSZ elnöke a Románia és Magyarország rendkívül fontos állomásaként értékelte Göncz Árpád romániai látogatását. Külön kiemelte Göncz Árpád erdélyi látogatásának és a két államfő együttes erdélyi jelenlétének fontosságát és azt a fogadtatást, amelyben Kolozsváron és Marosvásárhelyen részesítették a két elnököt. Ez, mutatott rá, bebizonyította, hogy itt valóban nemcsak a politika igényli a két ország közötti megegyezést és a problémák megoldását, hanem a közvélemény is ugyanilyen szándékokkal és érzelmekkel tekint erre. A két elnök kijelentésével kapcsolatban, mely arra vonatkozott, hogy a két ország közötti kapcsolatban elindult egy folyamat, Markó Béla megjegyezte: "tehát semmiképpen sem egy folyamat befejezéséről van szó, hanem valamiképpen egy kezdetről is". Mindez valóban akkor válik történelmi jelentőségűvé, ha az elkövetkezőkben sorra megszületnek a megfelelő megoldások - tette hozzá a szövetség elnöke. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./1997. május 30.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a vele készült interjúban a magyar államfő látogatásával kapcsolatban kijelentette: "Nem szeretem előre történelminek minősíteni az eseményeket" és elmondta, hogy Göncz Árpádnak átadott egy levelet, melyhez a mostani helyzetet szemléltető dokumentációt mellékelt. Levelében azt írta, akkor fog történelmivé válni az esemény, ha az integrációt szolgáló és jószomszédi kapcsolatokat javító eredményei kiegészülnek, a romániai magyarság helyzetét javító eredményekkel. Tőkés László vérszegénynek tartotta az oktatási és a közigazgatási törvény módosítását. Az oktatási törvény szerinte két alapvető dologban elmarad az eredeti, félmillió aláírással támogatott változattól, az egyik a Bolyai Egyetem kérdése, a másik pedig az egyházi vagyon kérdése. Homályosnak tartja az egyházi iskolákkal kapcsolatos megfogalmazást és úgy értékeli, hogy az egyházi ingatlanokkal kapcsolatban fennmaradt az a szerencsétlen megfogalmazás a törvénymódosításban, hogy azok a tanügy anyagi alapjai. A Bolyai Egyetem kérdésében úgy véli, hogy jóvátételre van szükség. Tőkés László Göncz Árpád azon kijelentésére, "hogy ha még a magyarok között sincs egyetértés a Bolyai Egyetem ügyében, akkor mit várjunk el" utalva elmondta, erről eszébe jut Horn Gyula miniszterelnök kijelentése, miszerint, "ha még a magyarok sem tudják, hogy az autonómián mit értenek, akkor ők mit támogassanak". Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kifejtette, hogy az utóbbi kijelentésben látványos valóságelem van, "viszont látni kell, hogy a Bolyai Egyetem ügyében való egyet nem értés gerjesztett folyamat eredménye. Addig a pillanatig mindenki egyet értett, amíg a kérdés terítékre nem került". /Érdemi, gyökeres változás nem történt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./1997. május 30.
Az Adevarul de Cluj ismerteti Tőkés László Népszabadságnak adott interjúját, melyben a tiszteletbeli elnök ugyan elismeri, hogy a látogatást megelőzően a román kormány számos intézkedést foganatosított a kétoldalú kapcsolatokat illetően, de a lényeges kérdésekben szerinte nem történt előrelépés. A szövetség tiszteletbeli elnöke szerint Göncz Árpád a fontos kérdésekben túl békülékeny volt. A kolozsvári lap megemlíti, hogy a Magyar Hírlap azt tartja fontosnak, hogy a két ország között állandósuljon a törékeny bizalmassági légkör. A magyarországi lap szerint Göncz Árpád látogatása határkő volt ezen az úton. A kolozsvári lap szerint a magyarországi sajtó körültekintően kommentálta a magyar államfő romániai látogatását. Az Adevarul de Cluj tájékoztat ugyanakkor, hogy Emil Constantinescu az Alexandru Farcas Kolozs megyei prefektushoz intézett levélben megköszönte azt, ahogyan a megyefőnök megszervezte Göncz Árpád kolozsvári látogatását. /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), máj. 30., 100. sz./1997. május 30.
Sürgősségi kormányrendeletet hoztak a zsidó hitközségtől elkobzott hat ingatlan visszaadására. A szenátus emberjogi bizottsága azonban ezt a beterjesztett rendeletet elvetette. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./1997. május 30.
Máj. 23-25-e között Nagyváradon tartották meg az Erdélyi Egyetemi és Főiskolás Napokat. A rendezvénysorozat házigazdája a Sulyok István Református Főiskola diákszervezete volt. Meghívottként részt vettek a kolozsvári, marosvásárhelyi, temesvári magyar diákszövetségek és az Ifjúsági Keresztyén Egyesület képviselői. A házigazdák kifejtették, hogy a hagyományteremtés és az erdélyi magyar főiskolások közötti kapcsolatteremtés volt a céljuk. Dr. Kötő József, az EMKE ügyvezetője kifejtette, hogy az önálló magyar egyetem létrehozása nem lehet napi politikai ügy, az nemzetstratégiai kérdés. A stratégia része a magyar nyelv használatának szentesítése minden oktatási intézményben. Felszólalt Antal Attila is, az Országos Magyar Diákszövetség /OMDSZ/ nemrég megválasztott elnöke is. /Bihari Levente: Érdekérvényesítés és szórakozás. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 30./1997. május 31.
1994 októberében az Európai Idő interjút közölt Ferenczi István kolozsvári régészprofesszorral. A beszélgetésben kifejtette, hogy Erdély keleti határvidékén még ma is jól kivehető töltésvonalak nem a rómaiak idején, hanem Szent László király idején épültek, s határvédelmi szereppel bírtak. Lényegében tehát egy Árpád-kori magyar védelmi rendszerről van szó, amelyhez várak is tartoztak /pl. Firtos vára, Kustaly vára, Rapsonné vára stb./ Az interjú végén a professzor jövőbeli terveiről elmondta: "Ha még élek és valahonnan valami segítséget tudok összekaparni, akkor elsőrendű feladatom lenne az Oroszhegy-Görgényüvegcsűr közötti törésvonal feltérképezése, és ha még tudnék dolgozni, akkor a még fel nem tárt háromszéki vonal, az ún. Homárka következne..." Az Európai Idő szervezésével megindul ez a tervezett feltárás: július 1-jén kezdődik, két hétig tart az ásatás, Ferenczi professzor irányításával, Kolozsvárról és Magyarországról is érkeznek egyetemisták a munkához. - Ferenczi István régészprofesszor /sz. Kolozsvár, 1921. ápr. 15./ 1949-ben doktorált régészetből és földrajzból László Gyulánál és Tulogdi Jánosnál. László Gyula Budapestre távozása után átvette a régészeti tanszéket a Bolyai Tudományegyetemen. 1972-ben a Korunkban öccsével, Ferenczi Gázával közösen írt Székelyföldi gyepük című tanulmánya nagy feltűnést keltett. Ebben a tárgyban folytatta tanulmányait és ma már újszerű elméletét képes bizonyítani: a székelyföldi töltésvonalak nem a rómaiak, hanem Szent László korában épültek. /Az Európai Idő szervezésében nemzetközi régészeti tábor. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), máj. 31. - jún. 13./1997. június 1.
Marosvásárhelyen rendezett kétnapos /máj. 31.-jún. 1./ tanácskozást a PER /Project on Ethnic Relations/ nem kormányzati amerikai szervezet. A közigazgatási, védelmi, illetve kisebbségvédelmi minisztériumok képviselőin kívül jelen volt többek között Horváth Andor kolozsvári egyetemi tanár, a Bolyai Társaság elnöke, valamint Maros, Hargita és Kovászna megye vezetői. A résztvevők az új helyhatósági törvény gyakorlati rendelkezéseivel járó kérdésekre kerestek választ. Hangsúlyt kaptak a törvény kétnyelvűségi előírásai. Allen H. Kassof, a PER elnöke és Livia B. Plack ügyvezető igazgató kifejtette, hogy az itteni megoldások modell értékűek más országok számára. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./1997. június 1.
Máj. 31-én Mészkőn ünnepi díszbe öltözött templom fogadta az Aranyosszékről és Kolozsvárról összesereglett egyházi méltóságokat, közéleti személyiségeket és a számos vendéget, akik Balázs Ferencre emlékeztek, halálának hatvanadik évfordulóján. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök istentisztelete nyitotta meg az emlékezést. Cseke Péter Balázs Ferenc önfeláldozó életútját méltatta, arra emlékeztetve, hogy temetésén, 1937. máj. 24-én az erdélyi szellemi élet nagyjai búcsúztatták. Felavatták Balázs Ferenc mellszobrát, ifj. Stalmüller Géza alkotását a templom cintermében, majd a temetőben megkoszorúzták Balázs Ferenc sírját. A mészkői unitárius gyülekezet mindössze 112 lelket számlál, de ismételten bebizonyította, hogy méltó módon emlékezik a nagy elődre, olvasható Makkay József beszámolójában. A következő napon, jún. 1-jén Kolozsváron tartottak Balázs Ferenc-emléknapot, melyet az unitárius egyház, az EMKE és a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság szervezett. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök megnyitója után dr. Egyed Ákos történészprofesszor, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság elnöke hangsúlyozta, hogy a rendezvény célja nem egyszerű múltidézés, hanem Balázs Ferenc szellemében a továbbképzés lehetőségeinek megtalálása, olvasható Papp Annamária tudósításában. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./1997. június 2.
Jún. 2-án Kolozsváron, az RMDSZ székházában, Takács Csaba ügyvezető elnök fogadta Orbán Viktort, a FIDESZ - Magyar Polgári Párt elnökét és Király Andrást, a FIDESZ külügyi titkárát. A megbeszélésen részt vett Székely István ügyvezető alelnök. A találkozóra azt követően került sor, hogy a FIDESZ - MPP küldöttség megbeszéléseket folytatott a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt kolozsvári szervezetének vezetőségével, Alexandru Farcas Kolozs megyei prefektussal, valamint Radu Sarbuval, az Állami Vagyonalap igazgatójával. A vendégek tájékoztatták az RMDSZ ügyvezető elnökét a lefolytatott tárgyalásokról. Megállapítást nyert az a tény, hogy a látogatás jó alkalom volt a román ? magyar gazdasági kapcsolatok fejlesztésében rejlő lehetőségek felmérésére. Továbbá értékelték a két ország küszöbön álló euroatlanti integrációjának jelentőségét. Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatta a FIDESZ - MPP elnökét az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról, kiemelve az önkormányzati és a tanügyi törvény módosításának fontosságát, és a koalíció erre vonatkozó álláspontját. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 3., 1040. sz./ Jún. 2-án tartott sajtóértekezletén Radu Sarbu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt Kolozs megyei szervezetének elnöke Magyarország jövendő miniszterelnökeként mutatta be Orbán Viktort. /Népszabadság, jún. 3./ Orbán Viktor beszámolt kolozsvári látogatása eredményeiről. A beszélgetés tárgya volt Románia és Magyarország általános politikai helyezte, szó esett a jövő évben esedékes magyarországi parlamenti választások esélyeiről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 5., 1042. sz./1997. június 2.
Székelyudvarhelyen folytatott a város területén levő csereháti árvaház jogvita, amely a svájci adományozó, a beruházó és a görög katolikus egyház között folyik A telket, amelyen az épület áll, a kormány tavaly a görög katolikusoknak adta, de ezt az új kormány érvénytelenítette Máj. 28-án Székelyudvarhelyen nyilvános tiltakozás volt, a tüntetők kivezették az épületbe illegálisan beköltözött négy apácát. Kolumbán Gábor Hargita megyei tanácselnök máj. 30-án sajtóközleményt adott ki, hangsúlyozva, hogy az Adevarul híreszteléseivel ellentétben a székelyudvarhelyi kisegítő iskola ügyének nem etnikai vagy vallási, hanem tulajdonjogi háttere van, s ugyanakkor tisztázatlanok az építkezés pénzügyei. Mivel több cég is érdekelt az ügyben Kolumbán Gábor felkérte az illetékeseket, hogy ellenőrizzék az adomány és az építkezés költségvetését. Eugen Serbanescu kormányszóvivő máj. 30-án kijelentette, hogy az RMDSZ kormánybeli képviselői elhatárolták magukat bármilyen erőszakos cselekménytől, és emlékeztetett arra, hogy Szász Jenő udvarhelyi polgármester nem tagja az RMDSZ-nek, hanem függetlenként nyerte meg a választásokat. /Éleződő konfliktus Székelyudvarhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./ Székelyudvarhelyen az önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal közleményt adott ki, ebben elítéltek minden olyan eszközt, amely nem a törvényesség határain belül történik. Sajnálatukat fejezték ki az apácákkal történtek miatt. Bíznak abban, hogy a fogyatékos gyermekek érdekében folyó tárgyalások eredményesek lesznek. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 3./1997. június 2.
A máj. 29-i városi tanácsülésen a kolozsvári tanácsosok többsége leszavazta az ortodox érsekség Főtérre tervezett templomépítési kérelmét. Az Adevarul de Cluj ezzel szemben azt írja, hogy a kérdésben való döntést az e heti tanácskozásra halasztották. A Szabadság szerint az éles vitában az RMDSZ-es tanácsosoknak nem is kellett különösebben részt venniük, mivel "kellemes meglepetésként a parasztpárti és a liberális kollégáik a leghatározottabban kiálltak a város jelképéül szolgáló Főtér klasszikus arculatának a megőrzéséért". A tanácsosok hangsúlyozták, hogy minden ilyen durva beavatkozás sem szakmai-építészeti szempontból, sem a lakosság jó együttélése szempontjából sosem képzelhető el. A polgármester kifejtette, hogy ameddig tisztségben marad, nem mond le a tervről. A Stirea megemlíti, hogy a parasztpárti és liberális tanácsosok javasolták Funarnak, hogy "építtessen a Főtéren egy dák szenthelyet, egy zsinagógát, egy mecsetet és emeltessen magának egy lovas mellszobrot". A lap megemlíti a polgármester kijelentését, miszerint a tanácsosok az RMDSZ parancsára szavaztak. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./1997. június 3.
Victor Ciorbea miniszterelnök a parlament két háza jún. 3-i együttes ülésén beszédében megvonta a kormány hat hónapos tevékenységének mérlegét. A kabinet eddig 600 törvényt és rendelkezést dolgozott ki, sikeresen hajtja végre programját, a nemzetközi szervek már "román modellről" beszélnek. Az év elején meglódult infláció visszaesett, a márciusi 30 % fölöttiről áprilisban 6,3, májusban 4,5 %-ra csökkent. A Nemzeti Bank valutatartaléka elérte az 1,7 milliárdot. Az Állami Vagyonalap hetente 53 vállalatot privatizált az elmúlt időszakban. Ezután Dan Mircea Popescu ellenzéki szenátor felolvasta a volt kormánypárt, a Román Nemzeti Egységpárt és a Nagy-Románia Párt 140 képviselője által aláírt terjedelmes szövegű bizalmatlansági indítványt. Az indítvány kalandorsággal vádolta a kormányt, szemére vetette az "életszínvonal drámai csökkenését". A bizalmatlansági indítványt jún. 6-án tárgyalja a parlament. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./1997. június 3.
Székely Istvánnal, az RMDSZ önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős osztályának vezetője a helyi közigazgatási törvényre vonatkozó kormányrendelet kapcsán elmondta, hogy az önkormányzati törvény módosítás elsősorban decentralizáció kérdése, majd, hogy " a módosítások elsősorban a prefektus szerepének lényeges csökkentését, illetve a minisztériumok kirendeltségei hatáskörének a helyi és a megyei tanácsokhoz való átutalását jelenti". Megjegyezte azonban, hogy mindezt részben sikerült megvalósítani, mivel a jelenlegi alkotmány részletesen szabályozza a prefektúra intézményét és áttörést csakis alkotmánymódosítással lehet elérni. A nemzeti kisebbségek jogaival szabályozásával kapcsolatosan megemlítette, hogy a kormány lényegében nem tett mást, mint beemelte a törvénybe azoknak a nemzetközi dokumentumoknak a rendelkezéseit, melyeket Románia aláírt. Székely István elmondta, hogy a módosítások helyi végrehajtásáért a polgármester felel és úgy vélte, "valószínűleg sok helyen a polgármestert a közigazgatási bíróság határozatával kell majd arra kötelezni, hogy ezeket a rendelkezéseket tiszteletben tartsa". Az RMDSZ ügyvezető alelnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a törvény településekről rendelkezik és ennek értelmében azokban a községekben is, ahol a nemzeti kisebbség nem éri el a húsz százalékot, de a községhez, városhoz tartozik egy olyan falu, ahol valamely kisebbség aránya meghaladja a húsz százalékot, ebben a faluban is kötelezőek a kétnyelvű feliratok. Székely István végül kifejtette, hogy a törvény egyik jelentősége az, hogy megteremti a törvényi feltételeit annak, hogy a nemzeti kisebbségek szabadon használhassák anyanyelvüket a helyi önkormányzatokban, és végre rendeződik a kétnyelvű feliratok kérdése. A húsz százalékos küszöbértékkel kapcsolatban megjegyzi, hogy "most ennyit sikerült elérni. A magasugró is ha átugrik egy adott magasságot, fennebb emeli a lécet, és újból nekifut". /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./1997. június 3.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Kolozs megyei prefektúra meghívására Kolozsvárra látogatott. Orbán Viktor kijelentette, pártja fontosnak tartja a román demokratikus pártokkal a közvetlen kapcsolatok létesítését és elmélyítését. A magyarországi politikus hangsúlyozta a gazdasági kapcsolatok megerősítésének fontosságát. A kisebbségi jogsérelmek orvoslásával kapcsolatban a kolozsvári magyar napilapnak elmondta, hogy a kérdés nem Kolozsváron, hanem Bukarestben dől el, ezért nem képezte a megyei parasztpárt vezetőségeivel folytatott tárgyalások tárgyát a kérdés. Azt azonban hozzátette, hogy ez nem jelenti azt, hogy a Fidesz ne sürgetné továbbra is az egyházi ingatlanok ügyének rendezését, a magyar egyetem ügyének megoldását, a módosított tanügyi törvény alkalmazását. A Ciorbea-kormánynak a nemzeti kisebbségi kérdés terén tett lépéseiről szólva elmondta, hogy "továbbra is csak óvatos bizakodásra van okunk" és a kijelentette, hogy akkor lehet mondani, hogy történt valami, amikor az egyházi ingatlanok sorsa megnyugtatóan rendeződik Erdélyben. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./1997. június 3.
Máj. 20-án összehívták a Pro Zilah Egyesület kezdeményező bizottságát, tájékoztatott Kerekes Edit, a zilahi RMDSZ elnöke. Jún. 3-án közgyűlést tartanak, akkor véglegesítik az alapszabályzatot. Az egyesület mindazokra számít, akik tenni szeretnének valamit a városért. Terveik között szerepel a hagyományőrzés, a zilahi fazekasság újraélesztése, Ady-emlékház létesítése és a régi református temető feltérképezése. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./1997. június 4.
Bajban van a kormány agrárreformja, mert a parlament elvette azt a javaslatot, hogy zárjanak be vagy privatizáljanak 75 állami gazdaságot. A minisztérium előzőleg közzétette 75 olyan állami gazdaság listáját, amelyek veszteségesek, összes adósságuk 150 millió dollárt tesz ki, ez mezőgazdaságban felhalmozódott veszteség 40 %-át jelenti. A szenátus úgy döntött, hogy egyenként kell megvizsgálni az egyes állami gazdaságok helyzetét. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./1997. június 4.
Halász János tanácsos, a bukaresti magyar kereskedelmi kirendeltség vezetője elmondta, hogy 1996 novemberétől újkorszak kezdődött a román-magyar kapcsolatokban, 14 megállapodást írtak alá, többet, mint fél évszázad alatt. Románia ápr. 12-én csatlakozott a Közép-európai Szabadkereskedelmi Egyezményhez /CEFTA/, ennek értelmében az ipari termékek 80 %-ának vámja július 1-jétől teljesen, a többi 2000 jan. 1-jéig fokozatosan megszűnik. Ez azért jelentős, mert Románia és Magyarország között a vámok fennmaradtak, de a CEFTA változást hoz, kedvezőbbek lesznek a vámok. A megkötött egyezmények között van a máj. 7-i, a PHARE-program részéről a magyar-román határ menti együttműködésre biztosítandó összegekről szóló egyezmény, amely rövid távon 15 millió ECU támogatást tesz lehetővé, de megnyitja az utat tízszer annyi támogatásra is. /A magyar üzleti elit részvételével. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./1997. június 4.
Ioan Piso professzor, a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új vezetője nem ért egyet Bartolomeu Anania érsek javaslatával, hogy Kolozsvár főterén ortodox templomot építsenek, az ásatások folytatását viszont fontosnak tartja. Szerinte még legalább két évig kell folytatni a főtéri ásatást. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./1997. június 4.
Peter Tündét választották meg Kolozs megyében meggyei tanfelügyelőnek, ő lép Tőkés Elek helyébe. Ősztől lehetővé válik, hogy a román tannyelvű iskolákban a fakultatív magyar nyelv- és irodalomoktatás. Ahol hét magyar tanuló kéri, ott bevezethető a tanítás. Most térképezik fel azokat az iskolákat, ahol beindítható a magyar oktatás. Kolozs megyében a tanfelügyelőségnek három magyar tagja van, még egyet felvehetnek. A megyében még nincs magyar vezértanfelügyelő-helyettes, mert Ioan Sasarman vezértanfelügyelő kijelentette: nem tud együtt dolgozni Bálint Kelemen Attilával. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./1997. június 4.
A megyei lapok plusz egyetlen országos napilap modellt a diktatúra teremtette meg. Azóta a nyolcadik év telik, de nem sikerült ebből a keretből kitörni. A Hargita Népére például előfizetni sem lehet a szomszédos megyében, nemhogy a lapárusnál meg lehetne venni. Egy-egy megyei lap csak a saját megyéjében terjeszthető. Remélhető, hogy egyszer egy lap csak kitör ebből a bezártságból, és megteremti a többszólamúságot, írta B. Kovács András. /B. Kovács András: Összerdélyi újság. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./ 1997. június 4.
1989 előtt magyar kulturális rendezvények nem nagyon voltak Szilágy megyében, pedig a megye legalább egynegyede magyar nemzetiségű. Szórványban szokták nevezni a Szilágyságot, pedig egészséges magyar tömbök élnek mind Tövisháton, mind Berettyófelvidéken. A megyéhez csatoltak hét kalotaszegi falut is, Váralmást és környékét. Ezen a vidéken fogják immár nyolcadik alkalommal megrendezni Zsobokon, a kultúrházban, jún. 7-én a Szilágysági gyerek vagyok nevű vetélkedőt, az emberek szeretnek énekelni. Gáspár Attila, a megyei Művelődési Felügyelőség tanácsa elmondta, hogy a felügyelőség támogatja a rendezvényt. Évente megrendezik a nemzetiségi fesztivált. 1996-ban emléktáblát helyeztek el Márton Gyula nyelvészprofesszor szülőházán, Nagymonban. /Szabó Csaba: Egy tanácsos sokat segíthet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./1997. június 4.
Megjelent a Kraszna kulturális kiadvány I. évfolyamának 4. száma. A lapot a Pro Crasna Alapítvány adja ki, főszerkesztő Oláh Miklós. helyettese Takács Felícia. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./ Krasznán februárban látott napvilágot az első szám.1997. június 5.
Románia három újabb, összesen 550 millió dolláros kölcsönt kap a Világbanktól, jelentették be Washingtonban. A Világbank támogatja a reformot. A feltételek kemények: Románia költségvetésének fizetési hiányát még az idén az össztermék /GDP/ 3,7 %-ára kell leszorítani, ez tavaly 8,3 %-volt. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./1997. június 5.
Harmadik napja tartózkodik Kolozsváron az a Bitay Károly magyar külügyminisztériumi tanácsos által vezetett, gazdasági és építészeti szakemberekből álló bizottság, amelynek az a feladata, hogy megfelelő épületet találjon a helyi Magyar Konzulátus berendezkedéséhez. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 5., 1042. sz./