Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 5748 találat lapozás: 1-30 ... 2671-2700 | 2701-2730 | 2731-2760 ... 5731-5748

Helymutató: Nagyvárad

2001. február 23.

Febr. 25-én Kolozsváron tanácskozott a magyar történelmi egyházak állandó tanácsa. Úgy határoztak, hogy mind a román, mind a magyar miniszterelnöktől meghallgatást kérnek. Kidolgoztak egy olyan dokumentumot, amelyben sürgetik a részletes, korrekt kultusztörvény elfogadását. Ennek megalkotása lassan tizenegy éve húzódik. 1990 szeptemberében merült fel először a kultusztörvény meghozatalának szükségessége. Az előkészületek meg is történtek, sőt létezett egy szövegtervezet is, amelyet közösen dolgozott ki az akkor már hivatalosan is elismert tizenöt felekezet néhány képviselője. Az ügy azonban elakadt, mert szinte minden egyes érintett kormányhivatalban módosítottak a szövegen, egészen addig, amíg az már elfogadhatatlanná vált a kezdeményezők számára. Ezért 1999. december 2-án a romániai magyar felekezetek vezetői hivatalos átiratban kérték a kormányt, vonja vissza a képviselőházból a tervezetet. Most ismét napirendre került a kérdés. A Kolozsváron megfogalmazott beadványt a Vallásügyi Államtitkárságnak címezték, s abban összefoglalták az eddig történteket, ugyanakkor ismertették azt a minimumot, amelynek szerintük be kellene kerülniük a törvénybe. Különösen fontos a felekezeti oktatás státusának tisztázása és az egyházi javak visszaszolgáltatása. A dokumentum kidolgozásakor nem minden egyházi vezető volt jelen, ám a tervek szerint aláírja majd azt dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök, Reizer Pál szatmári római katolikus püspök, dr. Cristoph Klein evangélikus püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök, Pap Géza erdélyi református püspök, Tőkés László királyhágómelléki református püspök, valamint dr. Szabó Árpád unitárius püspök. - Tempfli József római katolikus megyés püspök elmondta, a megbeszélésen arról is határoztak, hogy meghallgatást kérnek Adrian Nastase román kormányfőtől, az utóbbi időszakban felgyülemlett gondok tisztázásának szándékával. Az audiencián az egyházi főméltóságok felvetik majd többek között a felekezeti oktatás, az egyházi személyek méltó fizetésének, a restitutio in integrum elve alkalmazásának kérdéseit. Szóba került a mostani tanácskozáson az önálló magyar tudományegyetem létrehozása is. A résztvevők úgy döntöttek, a Sapientia Alapítvány ezzel kapcsolatos ügyeiről konzultálni szeretnének Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, ezért tőle is audienciát kérnek. /Szeghalmi Örs: Egyházi vezetők tanácskoztak Kolozsváron. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 23./

2001. február 24.

Németh Zsolt külügyi politikai államtitkár febr. 23-án Kolozsváron tartott sajtóértekezletén négynapos romániai látogatását összegezte. Az államtitkár febr. 23-án részt vett az erdélyi magyar magánegyetem létrehozásával megbízott Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülésén, megbeszélést folytatott Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület új püspökével és Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. Németh Zsolt romániai látogatását Gyulafehérváron zárta, ahol az államtitkárt dr. Jakubinyi György római-katolikus érsek fogadta. Takács Csaba elmondta: az ügyvezető elnökségen folytatott megbeszélésen Németh Zsolt a romániai látogatásának eredményeiről és a román-magyar kapcsolatok alakulásáról tájékoztatott. Az RMDSZ pontos képet szerzett arról, hogy melyek a magyar és a román kormány szándékai a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről. Áttekintették a két ország közötti gazdasági együttműködést, valamint a státustörvény elfogadásával kapcsolatos munkatervet. Az RMDSZ ismételten megerősítette álláspontját, hogy az RMDSZ a Magyar Állandó Értekezlet intézményesítése után a legfontosabb politikai lépésnek tekinti a státustörvényt a magyar-magyar kapcsolatok terén. - Németh Zsolt elmondta: a magyar kormány helyesen járt el, amikor kialakította álláspontját az új román kormánnyal kapcsolatban. A magyar kormány álláspontja szerint a konkrét intézkedések alapján kell meghatároznia viszonyát a román kormánnyal. Az államtitkár kifejtette: megteremtődött annak a lehetősége, hogy Románia és Magyarország gyakorlatias és intenzív együttműködést alakítson ki. A közös érdekek sorából az államtitkár az euroatlanti integrációt emelte ki, amelynek fontos feltétele egy elmélyülő román-magyar integráció. A politikus a román-magyar integrációnak négy alapvető vonatkozását emelte ki. A legaktuálisabb és legfontosabb feladatnak az elmélyültebb együttműködés megteremtését tekinti a bel- és igazságügy terén. - Ennek az a tétje, hogy Európa Románia keleti vagy pedig nyugati határán ér véget. Készen állunk arra, hogy ez a határ keleten legyen és egyidejűleg nyugat-európai mintára lebontsuk a magyar-román határokat - fogalmazott az államtitkár. Ide tartozik a vízumrendszer, a határátkelők kérdése, valamint a szervezett bűnözés elleni közös fellépés. A román-magyar együttműködés másik fontos területe a decentralizáció és a regionalizmus. Németh Zsolt biztatónak nevezte a közigazgatási törvény elfogadását. Ugyanakkor fontosnak tartja azt, hogy a román-magyar vegyes bizottsági rendszernek új vetületet adjanak. A magyar politikus pozitívan értékelte az RMDSZ és az RTDP által kötött együttműködési megállapodást, amely, szerinte, jó kiindulópont a kisebbségi jogok garantálására. A román-magyar integráció újabb fontos kérdése a gazdasági integrációt. Az elmúlt években biztatóan alakultak a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok. Németh Zsolt megerősítette: Magyarország Csíkszeredában szándékozik konzulátust nyitni, a Bánságban és a Partiumban konzuli irodákat hoznának létre. Cristian Diaconescu külügyi államtitkárral megállapodtak abban, hogy a konzulátusok megnyitásának kérdése Európában nem politikai, hanem technikai kérdés, az európai normákat ezen a téren is tiszteletben fogják tartani. A román külügyminisztérium közölte azt az álláspontját, hogy Románia is mérlegeli egy konzulátus létesítését Debrecenben vagy Gyulán. Arra a kérdésre, hogy konkrétan mikorra várható a csíkszeredai konzulátus megnyitása, Németh Zsolt elmondta: a magyar kormány készen áll arra, hogy azt akár most is megnyissák. Az erdélyi magánegyetem ügye jól halad előre, állapította meg. Az egyetem pillérei Nagyváradon, Kolozsváron, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen lesznek. Kifejezte reményét, hogy hamarosan sor kerülhet az ideiglenes akkreditációra. A magyar kormány az erdélyi magyar egyetem támogatására 1 milliárd forintot különített el évi rendszerességgel a költségvetésben. Az alapító erdélyi történelmi egyházak jelenleg a további pénzforrások beszerzésén dolgoznak. A készülő státustörvényről Németh Zsolt elmondta: mind a magyar kormánynak, mind az RMDSZ-nek közös érdeke, hogy azt mielőbb elfogadják. Az államtitkár hozzátette: Magyarországnak komoly fejtörést okoz, hogy a határon túli magyaroknak mintegy huszonöt százaléka át szeretne telepedni Magyarországra, amely a magyar gazdaság és társadalom számára elviselhetetlen terhet jelentene. Mint fogalmazott, a felmérések azt bizonyítják, hogy a státustörvény sikeres megvalósítása esetén a Magyarországra kivándorolni szándékozók aránya mintegy ötven százalékkal csökkenne. Mircea Geoana külügyminiszter biztosította Németh Zsoltot arról, hogy Románia egy éven belül teljesíteni fogja a nemzetközi szervek által megszabott feltételeket. Az államtitkár arról is beszámolt: Magyarország érdekelt abban, hogy kidolgozza azt az autópályarendszert, amely Budapestet, Kolozsvárt és Bukarestet kötné össze. /Papp Annamária: Elmélyülő román-magyar integráció. Kolozsváron Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

2001. február 25.

A Keresztény Ifjúsági Mozgalom Nagyváradon levő székhelyén, a Posticumban tartotta fiókszervezeti közgyűlését a Máltai Szeretetszolgálat. A közgyűlésen Barla Zsuzsa, a kolozsvári székhelyű országos szervezet főtitkára elmondta, hogy máj. 11-re tervezik az országos ünnepi közgyűlést. A váradi fiók vezetője dr. Földes Béla maradt. /Tüzes Bálint: Segítő máltaiak Nagyváradon. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 25./

2001. február 25.

2001. február 26.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület febr. 23-i második közgyűlésének napirendjén a Borzási Gyula szalárdi lelkipásztor és Szatmári Elemér nagyszántói lelkipásztor ellen indított fegyelmi kivizsgálás szerepelt. Borzási Gyula Figyelmeztető címmel beadvánnyal fordult a közgyűlés tagjaihoz "a további törvénytelenségek elkerülése végett és a törvénytisztelet mielőbbi visszaállításáért". Tőkés László püspök kifejtette, hogy 1998 óta obstrukciós módszerekkel szinte valamennyi egyházkerületi közgyűlést részben zátonyra futtatták. "Kérem a közgyűlést, hogy utasítsa el ezt az iratot, amely azt sugallja, hogy a testület megszegte a törvényt és további szabálytalanságokra készül... Előzmény és példa nélküli, ahogy Szilágyi László felfüggesztett misztótfalui lelkész cégéreztette az egyházkerületet. Tudatosan és hosszú időn keresztül végezte bomlasztó tevékenységét a püspökség, az egyházkerület ellen. Ez az egész mozgalom arra irányul, hogy felborítsa az egyházkerület szekerét. A Református Megújulási Közösség vállára emelte Szilágyi Lászlót, ő lett a mozgalom lándzsafoka, kiemelt botrányhőse... Nem Szilágyi a főbűnös, őt belekényszerítették a mártírszerepbe, kitették az igazgatótanács székhelye elé, mint egy koldust. Ennek sajnos ő és a misztótfalui gyülekezet issza meg a levét. Senkinek sem volt baja Szilágyi Lászlóval, pedig lehetett volna" - jelentette ki a püspök. Tőkés László helytelenítette, hogy Kapy István, az RMDSZ Bihar megyei elnöke "agyba-főbe dicsérte Baloghot és Borzásit az általuk közzétett felhívásért." Kapy István az érintettség jogán elmondta: "1996-ig a püspök úr körleveleiben mindig arra buzdította a híveket, hogy szavazzanak az RMDSZ-re. A 2000-ben kiadott közlemény azonban elbátortalanította az embereket." Tőkés László kezdeményezésére a közgyűlés elutasította Borzási Gyula Figyelmeztetőjét. A közgyűlés elfogadta, hogy teljes időközi választást tartsanak az új fegyelmi bizottság létrehozására. A választást május 11-re tűzték ki. /Rais W. István: Református egyházkerületi közgyűlés. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 26./

2001. február 26.

Közel kétezren jöttek el febr. 24-én Nagyváradon a Sportcsarnokban a XII. Matyi Napok bábfesztivál gálaelőadására. Sikeres volt a Matyi Műhely Magánbábszínház, ugyanúgy a nagyváradi Árkádia Ifjúsági és Gyermekszínház fellépése. Magyarországi vendégek és táncosok is szerepeltek. /Kulcsár Andrea: Bábvarázs és tánckavalkád a Sportcsarnokban. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 26./

2001. február 26.

Belényesen a farsangi táncesten Toma Lóránt belényesi MIDESZ-elnök beszámolt a helybeli ifjúsági szervezet tavalyi tevékenységéről. A településen tavaly februárban alakult meg a MIDESZ. Jelentős esemény volt az új székház felavatása. A belényesi ifjak szeretnének mihamarabb létesíteni egy ifjúsági kulturális központot. Azt is tervezik, hogy a környékbeli falvakban élő fiatalokat bevonják a MIDESZ tevékenységébe. /Kulturális központot szeretnének a belényesi fiatalok. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 22./

2001. február 27.

Tapolyai Mihály a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzoraként felelősséget érzett a kolozsvári magyar egyetem visszanyeréséért. Ennek érdekében a strasbourgi Emberi Jogok Egyetemének rektorával, Warwick Montgomeryvel együtt levelet írt a román közoktatási miniszternek, Andrei Margának, akivel mint kolozsvári rektorral valaha őszinte baráti viszonyban volt. Választ nem kaptak. A román hivatalos állásfoglalások /elsősorban Iliescu elnök/ szerint "nincs állam a világon, ahol egy kisebbségnek saját egyeteme volna. Egy külön magyar egyetem pedig már szeparatizmus lenne". Ennek ellenkezőjéről győződhetett meg Tapolyai Mihály, amikor a múlt év második szemeszterét az észak-amerikai indiánok között töltötte. Megtudta, hogy a 2,2 millió indiánnak 32 egyeteme és felsőoktatási intézete van! Mind a magyarságnak, mind az észak-amerikai indiánoknak állandó megaláztatásban kell elviselniük ezeket a traumákat és a kisebbségi sorsot, állapíthatta meg a professzor. /Tapolyai Mihály: Magyarok és indiánok kisebbségben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 27./

2001. február 27.

Az Áprily Lajos Középiskola /Brassó/ igazgatója, Nedeczky László ismertette helyzetüket. Végre megkapták az ígért hárommilliárd lejes világbanki támogatást, s ezt az összeget a megegyezés szerint az önkormányzat kiegészítette harmincszázaléknyi hozzájárulással. A pénz két iskolát, az Andrei Saguna Kollégiumot és az Áprily Lajos Középiskolát illeti. Megkezdték a felújítást, így az iskola fűtőberendezésének a korszerűsítését. Remélik, tizennyolc hónapon belül új, korszerű köntöst kap a már omladozó épület. - Szinte minden tanáruk elismert szaktekintély a maga területén. Bálint Ferenc informatikatanár az iskola diákszínjátszó csoportjával, a határon túl is ismert Grimasszal is foglalkozik, Bencze Mihály matematikatanár a Kárpát-medencében egyedüliként jelentet meg angol nyelvű matematikai lapot, az Oktogont, de a tanítványaival közösen szerkeszt egy diákoknak szóló matematikai lapot is. A rendszerváltás utáni esztendőkben gyakran foglalkozott a magyar sajtó az Áprily Lajos Középiskola gondjaival, azonban a helyi RMDSZ megalkuvásának köszönhetően nincs változás: az épületbe befészkelte magát a 6-os számú román általános iskola, s bár lenne hová költöznie, még mindig ott működik. Több mint ezer diák tanul, két váltásban az iskolában. Nincs elég tanterem, laboratórium. Bentlakás hiányában sokan kénytelenek a román középiskolákat választani. "A hatalom így újból győz, miközben a mi elöljáróink hálásan tapsolnak a félmegoldásoknak." - állapította meg az igazgató. Az RMDSZ-vezetők nem merik napirenden tartani a szülők és diákok jogos követeléseit minden kül- és belföldi szervezetnél - az úgynevezett tolerancia jegyében. /Váradi Mária: Elkelne az elismerés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 27./

2001. február 28.

Febr. 22-én Nagyváradon találkozott Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő a város iskolai magyar tagozatainak képviselőivel, hogy tájékozódjon a problémákról. Miklós Mihály főtanfelügyelő-helyettes a jelenlévők segítségét kérte, hogy a Művészeti Középiskolában az idén is indulhasson magyar kilencedik osztály. A gondok: a magyartanárhiány krónikussá vált. Negyvenen vannak, akiknek különbözeti vizsgát kellene tenniük a kolozsvári magyar tanszéken, de a magas költségek miatt erre nincs lehetőségük. Nincs elegendő tankönyv, a meglévő tankönyvek többsége pedig rossz minőségű, gyakran magyartalan. Az iskolák könyvtárában alig 10-15 százalék a magyar könyvek aránya. Szilágyi Zsolt arra kérte a pedagógusokat, hogy foglalják írásba a problémákat, ő pedig továbbítja a panaszokat a megfelelő helyre. /Nagy Tibor: Magyar tagozatok gondjairól volt szó. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 28./

2001. március 1.

A Magyarországi Kiállítás- és Vásárszervezők Szövetsége (MKVSZ), febr. 26-án Debrecenben tartotta idei közgyűlését. A szövetség fő törekvése, hogy egyre szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki a határ menti országok kiállítóival. Ez a törekvés egybeesik az ITD Hungary Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. Törekvéseivel. Az ITD ebben az évben hét különféle üzletember-találkozót, szemináriumot és konferenciát szervez Románia különböző városaiban, így Nagyváradon, Kolozsváron, Csíkszeredán, Sepsiszentgyörgyön és Brassóban. - A határ menti régiók együttműködésének támogatása keretében rendezték meg febr. 26-án Debrecenben a magyar-román üzletember-találkozót. George Cojocaru, a román vásárszervezők egyesületének elnöke - aki egyúttal a Romexpo elnök-vezérigazgatója szerint különösen jó együttműködést alakítottak az elmúlt években Szegeddel, Péccsel és Debrecennel, valamint a Hungexpóval. /Magyar-román kiállításszervezői találkozó Debrecenben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2001. március 1.

Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör legutóbbi ülésén Puskel Péter újságíró Szántó Györgyről és aradi kapcsolatairól tartott előadást. Szabó György Aradon szerkesztette irodalomtörténeti jelentőségű művelődési szemléjét, a Periszkopot /öt számából négy Nagyváradon látott napvilágot, csak az utolsót adták ki Aradon/ és húsznál több regényt írt. Szántó György 28 évesen, szinte teljesen vakon költözött Aradra. A műépítésznek készülő fiatalember végül a festészet és grafika mellett döntött. Betegsége miatt le kellett mondania a képzőművészetről. Cikkeit, regényeit feleségének mondta tollba. Szántó György később Budapestre költözött. /Tóth Árpád Irodalmi Kör. Szántó György és Arad. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 1./

2001. március 3.

Márc. 2-i sajtóértekezletén Sorin Bota, a közmunkaügyi, szállítási és lakásügyi minisztérium államtitkára több, Kolozsvárt érintő projektről számolt be. Elmondta: a lakásépítés felgyorsítására az Országos Lakásépítő Ügynökség (ANL) irodát nyithat Kolozsváron. Elmondta: jövő héten a minisztérium felügyelői vizsgálatot folytatnak a Kolozsvár-Bánffyhunyad útvonalon. Bota úgy tudja, a korszerűsítési munkálatokat még a múlt év végén be kellett volna fejezni. Azt is elmondta, hogy az új lakónegyedek a Hója erdő közelében, Apahidán és Szászfenesen épülhetnek. Az államtitkár prioritásnak tekinti a Kolozsvár-Nagyvárad vasútvonal villamosítását. Adatai szerint a korszerűsítés több mint fél órával lerövidítheti a két város közötti útszakasz megtételét. Az államtitkár kijelentette: a Budapestet Bukaresttel összekötő autópálya nem Kolozsváron halad majd át, hanem Nagylakon, Aradon és Nagyszebenen. Németh Zsoltnak magyar külügyi államtitkárának azon kijelentésére, amely szerint a magyar állam hajlandó támogatni a Nagyvárad-Kolozsvár-Brassó autópálya felépítését, Bota elmondta: - Ez csak afféle politikai nyilatkozat, kétlem, hogy a szándék komoly. Hozzátette: a román félnek semmi ellenvetése nincs, hogy Magyarország támogassa a Kolozsváron áthaladó autópálya felépítését. /Kiss Olivér: Nem hisznek Magyarország autópálya-terveiben Bota: a magyar fél nem érdekelt a Budapest-Kolozsvár-Bukarest útvonalban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

2001. március 3.

Márc. 2-án Szatmárnémetiben találkozott Szabó János magyar és Ioan Mircea Pascu román védelmi miniszter. A két küldöttségben helyet kapott Bali József helyettes államtitkár és George Maior védelempolitikai és integrációs ügyekkel foglalkozó államtitkár, továbbá a két hadsereg nagyvezérkarának helyettes vezetői, Havril András és Constantin Gheorghe tábornokok, illetve más főtisztek. Jelen volt Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet is. A megbeszélés után a két miniszter sajtótájékoztatót tartott. Ioan Mircea Pascu elmondta, hogy a találkozó elérte a célját, tehát hogy "megismerjük egymást, személyes kapcsolatot alakítsunk ki". Áttekintették a kétoldalú kapcsolatokat és kölcsönösen informálták egymást a két hadsereg reformjának jelenlegi állásáról. Szabó János tájékoztatta őt a NATO-csatlakozással kapcsolatos magyar tapasztalatokról, illetve szó esett a NATO-bővítés további perspektíváiról. Szóba került, hogy a magyar fél eldöntötte, F-16-os repülőket fog lízingelni. A miniszter szerint Romániának nincs miért tartania attól, hogy Magyarországnak ilyen gépei lesznek, mert Magyarország NATO-tag, és Románia is az akar lenni. Szóba került még a román-magyar-szlovák közös fellépés lehetősége Cipruson, melyről Pascu kijelentette: remélik, hogy az ENSZ emellett a hármas szereplés mellett dönt. Tárgyaltak a katonai sírhelyek kérdéséről. Miután tavaly októberben Budapesten már felavatták a román katonák sírhelyét, Pascu elismerte, hogy román részről is meg kell tenni a viszontgesztust. Úgy vélekedett, hogy a magyar kérésre nagyon hamar pozitív válasz születhet. /Wagner István: Román-magyar védelmi miniszteri találkozó. Kiváló kétoldalú kapcsolatok. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 3./

2001. március 3.

A Magyar Távirati Iroda (MTI) műholdas hírszolgáltatására vonatkozó szerződést írtak alá március 1-jén Budapesten a Kárpát-medencei magyar lapok képviselői, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének vezetői a nemzeti hírügynökséggel. Ezt ellátták kézjegyükkel az Illyés Közalapítvány és a Határon Túli Magyarok Hivatalának reprezentánsai is. Az elmúlt évhez hasonlóan, az idén is tíz határon túli magyar szerkesztőség - köztük a Bihari Napló - részesül hírszolgáltatásban. A Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) budapesti székházában rendezett szerződés-aláírást sajtótájékoztató követte. Vas Éva, az MTI gazdasági elnökhelyettese kiemelte a határon túl élő magyarság hiteles tájékoztatásának fontosságát. Hozzáfűzte, hogy ezt az együttműködést a jövőben is folytatni kell. Bátai Tibor, a HTMH Dokumentáció, Sajtó és Tájékoztatási Főosztályának vezetője hangsúlyozta, hogy az MTI műholdas hírszolgáltatása jól beépült a Kárpát-medence meghatározó magyar lapjaiba, segíti a lapszerkesztők operatív, kiegyensúlyozott tájékozódását és az olvasók sokrétű tájékoztatását. 1997-ig a HTMH kötötte meg a hírszolgáltatási szerződést, amelyet a rendelkezésére álló sajtótámogatási alapból finanszírozott, 1995-től az Illyés Közalapítványnál megpályázott összeg terhére. 1997-ben felmerült a közvetlen szerződéskötés lehetősége a szerkesztőségek és az MTI között, így lehetővé vált az áruforgalmi adó megtakarítása. Először 1993-ban kötöttek hírszolgáltatási megállapodást öt újsággal, ma már tíz határon túli magyar lap veheti igénybe ezt. A Bihari Napló 1999 óta kapja az MTI híreit. Bátai Tibor elmondta: az MTI hírszolgáltatás jelentős hozadéka, hogy továbbra is egységes marad a magyar nyelv. A magyarországi közszolgálati elektronikus sajtó egy átfogó Kárpát-medencei magyar médiaháló kiépítésén dolgozik. Az idén 37 millió forintot szántak arra, hogy az MTI híreit felhasználhassák a határon túli magyar lapok. Gáspár Sándor, a MÚRE ügyvezető elnöke kifejtette: néhány héten belül megkezdi működését az erdélyi magyar hírügynökség, amely részese kíván lenni az alakuló egységes magyar médiahálónak. /Rais W. István: Ünnepélyes szerződéskötés Budapesten. Hírszolgáltatás Kárpát-medencei magyar lapoknak. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 3./

2001. március 5.

Nagyszalontán Arany János születésének évfordulója alkalmából az idén is megrendezték a költő nevével fémjelzett szavalóversenyt, Arany humora - a humor aranya címmel. A márc. 3-i elődöntőre 46 versenyző gyűlt össze. "Minden kategóriában láthattunk legalább egy színész-palántát" - mondta Meleg Vilmos zsűrielnök. Senki sem távozott üres kézzel, nyilatkozta Nagy György József főszervező, az AJME elnöke. /Átverselt hétvége Arany János városában. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 5./ Nagyszalontán hatodik alkalommal rendezték meg az Arany János-versmondóversenyt. A három korcsoportban közel félszáz versenyző (Arad, Bihar és Szilágy megyékből, valamint a magyarországi Hajdú-Biharból) egy szabadon választott humoros-tréfás Arany János-költeménnyel, valamint egy, a magyar irodalomból vett humoros-tréfás verssel jelentkezett. /Arany János-versmondóverseny Nagyszalontán. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./

2001. március 6.

Márc. 5-én a Szamoson az árhullám elhagyta Dést, Máramaros megyében a Tisza és a Lápos folyók szintje növekedőben van. Kolozs megyében az áradások következtében 21 gazdaság, 1421 hektár szántóföld van víz alatt, 30 méter falat és egy szénaraktárt sodort magával az ár. A megyében a Szamos mintegy 120 kilométeres utat rongált meg. Az Aranyos áradása újabb ökológiai szennyeződést okozott. A Fehér megyei abrudbányai Bányakitermelő Vállalat ismét szennyezi az Aranyost. A folyó vastartalma a negyvenháromszorosára nőtt. A megengedettnél több a mangán- és a réztartalom is. A tordai Vízművek a szennyezés elterjedésének megelőzésére Sinfalva közelében négy kutat ismét bezáratott. /Nánó Csaba: Árvízeket okozott a hirtelen felmelegedés. Ismét szennyezett az Aranyos vize. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./ Bihar, Beszterce-Naszód, Máramaros, Szatmár és Suceava megyében negyven települést érintett az utóbbi napok esőzései miatt keletkezett áradás. Bihar megyében Biharkaba, Biharrósa, Magyarremete, Berettyószéplak, Robogány és Bihardobrosd községekben 55 háztartást öntött el a víz. Az előrejelzések további esőzést jósolnak. Az áramszolgáltatás is megsínylette a vihart: Borszeg, Almásfegyvernek, Alsótótfalu, Kozmaalmás, Szarkó, Nadántelek, Kővág, Berettyófarnos, Berettyócsohaj, Hegyközszentimre teljes egészében, Szalárd pedig részben áram nélkül maradt. Nagyváradon évről évre mind nagyobb gondot okoznak az eldugult csatornák. /Aszály után áradás. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 6./ Bihar, Beszterce, Máramaros és Suceava megyékben több mint 1.100 házat érintett, mintegy száz helységben az árvíz, ráadásul 1500 ha mezőgazdasági földterületet is elöntött a víz, utakat, hidakat rongált meg, megszakította az áramellátást. /Árvizek. = RMDSZ Sajtófigyelő, márc. 6. - 44. sz./

2001. március 6.

Nagyváradra látogattak a hollandiai OGO Alapítvány képviselői, akik fontosnak tartják az erdélyi és kárpátaljai református középiskolák támogatását. Ennek köszönhetően egy évvel ezelőtt tizenöt korszerű számítógépet hoztak a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumnak, továbbá teljes egészében felszereltek egy számítógéptermet- tájékoztatott Popper Cserepes Zsófia, az iskola igazgatója. /Kulcsár Andrea: Segítő holland reformátusok. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 6./

2001. március 6.

A Festum Varadinum szervezőbizottsága véglegesítette a programtervezetet. A máj. 13-20. között Nagyváradon zajló Varadinum 2001 gazdag programmal várja az érdeklődőket. Az idei ünnepségsorozat máj. 13-án, vasárnap kezdődik a Bazilikában tartandó szentmisével. Ugyanott este zenés-verses összeállítás lesz a Szent László ének- és zenekar, a Szigligeti Társulat és a Kiss Stúdió művészeinek fellépésével. Máj. 15-én Magyar vagyok, nem turista címmel olvasói fórumot rendez a Bihari Napló és az Erdélyi Napló a Református Püspöki Palota nagytermében. Ennek témája a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarok jogállását szabályozó törvénytervezet. Meghívott előadó Németh Zsolt magyar külügyminisztériumi államtitkára. Máj. 16-án A 20. század tudományossága címmel előadás-sorozatra kerül sor, 17-én a civil társadalom napját tartják meg. Máj. 18-án könyvbemutató lesz a Szent László Gimnáziumban. Aznap ünnepélyesen felavatják a felújított Arany János Kollégiumot. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület meghívta az eseményre Pokorni Zoltán magyar oktatási minisztert. Máj. 19-én István királlyal Európában elnevezéssel vetélkedőt rendez az Ady Endre Középiskola, a MIDESZ és a Rákóczi Szövetség. Máj. 20-án, vasárnap 10 órától kezdődik az ünnepségzáró ökumenikus istentisztelet a várad-olaszi református templomban. 12 órától az Ezredévi Emléktéren promenád jellegű eseményre várják az érdeklődőket. Este az Állami Színházban a Honvéd kórus lép fel. /Rais W. István: Varadinum 2001. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 6./

2001. március 6.

Az új koltói Gyülekezeti Otthonban hagyományőrző hétvégét tartottak februárban, a Romániai Magyar Cserkész Szövetség (RMCSSZ) partiumi segédvezető-képző programjának részeként. Az Erdély valamennyi tájáról összegyűlt ifjak a különböző népi hagyományokat, viseleteket, népi hangszereket, játékokat, valamint egyes népi mesterségeket ismerhettek meg. Vetítésre is sor került, a csángók életéről Kallós Zoltán néprajzkutató tartott előadást. A különböző népviseletek és táncok szóbeli bemutatása után, a nagybányai Túróczi Klára-Jurje László házaspár tartott előadást a fazekasmesterségről. Nem maradt el a táncház sem. A háromnapos koltói rendezvény megszervezését és a házigazda szerepét Dobes Hajnal csapatparancsnok, illetve a nagybányai Gróf Teleki Sándor Cserkészcsapat vállalta. /(szika): Cserkészek a hagyományokért. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 6./

2001. március 6.

Nagykárolyban az élő kulturális élet jele, hogy nemrég megjelent Sróth Ödön szerkesztésében - ő a Kaffka Margit Művelődési Társaság elnöke - Átmentett igék címmel egy olyan rangos antológia, melyben huszonnégy Nagykárolyban élő költő, író, közíró, tudományos kutató, fotóművész, grafikus sorakozott fel. /Gúzs Imre: Vidék és művelődés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 6./

2001. március 6.

Az Udvarhelyi Fiatal Fórum márc. 9-11. között megrendezi a VI. Hóhányó Olimpiát a Madarasi Hargitán. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 6./

2001. március 7.

Nagyváradon a megyei RMDSZ elköltözött eddigi helyéről, a református püspöki palotából és átköltözött új ingatlanába, a Sas Palota egyik szárnyába. Az RMDSZ megyei vezetői azt szeretnék, ha igazi Magyar Ház alakulna ki ebben az ingatlanban. Egyelőre nincs áram az új székházban, a telefonokat sem sikerült még átkötni, belső munkálat is hátravan. A költöztetésnél az RMDSZ, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség és a MIDESZ fiataljai is segítettek. Szabó Ödön ügyvezető alelnök elmondta, siettek az irodák átadásával, hogy ne akadályozzák a Partiumi Keresztény Egyetem működését, illetve az akkreditációs folyamatot. A tervek szerint ebben a Magyar Házban lesz a MIDESZ, az NMD, a RODOSZ és a civil szervezetek, az EMT, az EME, a Sapientia Alapítvány képviselete, a nőszövetség és a gazdaegyesület. /Szeghalmi Örs: Magyar Ház készül Nagyváradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 7./

2001. március 7.

Zilahon megnyílt Balajti Károly László tervezőépítész kisgrafikai kiállítása a Romániai Ex Libris Társaság nagyváradi filiáléja szervezésében, a kiállítás áprilisban a Bihar Megyei Könyvtárban lesz látható. A kiállító Balajti Károly László alapító tagja a Romániai Ex Libris Társaság nagyváradi szervezetének, idén márciustól hasonló filiálénak Zilahon; a londoni székhelyű nemzetközi szövetségnek szintén. Egyéni és társas kiállításokon vett részt több alkalommal Nagyváradon, más városokban és külföldön is. /Fejér László: Ex libris kisgrafikai kiállítás Zilahon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./

2001. március 8.

Márc. 7-én a parlament együttes ülésen vitatta meg az állami titoktartás, valamint az idegenrendészeti törvényről készült egyeztető bizottsági jelentést. A parlamenti vitán részt vett Adrian Nastase kormányfő, Hildegard Puwak integrációs, Rodica Stanoiu igazságügyi, Ioan Mircea Pascu honvédelmi, Aurel Constantin Ilie környezetvédelmi, Dan Ioan Popescu ipari, Ecaterina Andronescu tanügyi, Daniela Bartos egészségügyi és Octav Cozmanca közigazgatási miniszter is. Az ülésen először az állami titoktartásról szóló jelentést vitatták meg. A szünetet a Demokrata Párt (DP) és az RMDSZ kérésére rendelték el, ugyanis mindkét párt képviselői úgy vélték, hogy az említett jogszabályt a közérdekű információk hozzáférhetőségéről rendelkező törvénnyel egy időben kellett volna megvitatni. A két párt képviselői azt is kifogásolták, hogy a kormány az egyeztetés után újabb módosító javaslatokat terjesztett elő, amelyeket a parlament plénumának kellett megtárgyalnia. Adrian Nastase kormányfő arra kérte a testületet, hogy fogadja el az állami titoktartás törvényét, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy Románia lekerüljön a vízumköteles országok listájáról és mielőbb csatlakozzon az Európa Unióhoz. Az állami titoktartás törvénye, többek között, előírja, hogy az államtitok védelme állampolgári kötelesség, amely kifejezi az ország iránti hűséget. /Vita az állami titoktartásról és az idegenrendészetről Mindkét jogszabály Románia euroatlanti integrációját segíti elő. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8 A kormányfő kijelentette: alaptalan a gyanú, miszerint a titokvédelemről szóló törvény növelné a Román Hírszerző Szolgálat hatáskörét. A két ház elfogadta az idegenrendészeti törvényt is. A jogszabály többek között kimondja, hogy a 15 napnál több időt Romániában töltő külföldit a házigazdája köteles bejelenteni a rendőrségen. /Ismét kötelező a külföldiek bejelentése. Elfogadták a titoktörvényt. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 8./ / Márc. 7-én fogadta el a parlament két háza a titoktörvényt. Eszerint "minden állampolgárnak kötelessége az államtitok megőrzése, bármilyen módon jut is birtokába". Államtitoknak számítanak a hadititkok, a hadsereg felépítésével, tevékenységével kapcsolatos információk, a távközlési rendszerek felépítése, a földtani, ásványtani tanulmányok, a nemzetbiztonsággal kapcsolatos tudományos, gazdasági tevékenységek. A jogszabály értelmében minden alkalmazott, aki államtitok birtokába jut, köteles ezt felettesének jelenteni, aki majd ennek alapján értesíti a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) illetékeseit. A törvény hatályba lépésével jelentősen gyarapszik a SRI hatásköre is. A hírszerzők feladata lesz ellenőrizni az államtitok megőrzésének módját, a SRI fogja véleményezni a kinevezéseket is az olyan személyek esetében, akik munkájuk által államtitkok birtokába juthatnak. A törvény értelmében tíz évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható az, aki államtitkot nyilvánosságra hoz. Bár az RMDSZ-képviselők többsége megszavazta a tervezetet, Toró T. Tibor képviselő felsorolta fenntartásait a törvény szövegével szemben. Mint mondta, a titoktörvény elfogadását egy olyan jogszabálynak kellett volna megelőznie, amely az információhoz való jogot biztosítja. A törvény hibája, hogy nem ad lehetőséget jogorvoslatra azoknak, akiket a törvényre hivatkozva korlátoznak az információhoz való jogukban. És nem utolsósorban - mutatott rá az RMDSZ-es képviselő - a törvény olyan jogokkal ruházza fel a SRI-t, amelyek valójában meghaladják hatáskörét. /E. Ferencz Judit: Tovább bővül a SRI hatásköre. Újra jelenteni kell a külföldi látogatókat. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./

2001. március 8.

A magyar külügyi tárca sajnálatosnak tartja, hogy az elmúlt napokban a magyar kormánytisztviselők romániai látogatásával és a bukaresti magyar nagykövet konzultációjával kapcsolatban megalapozatlan állítások jelentek meg a román sajtóban - olvasható a márc. 7-i magyar külügyi közleményben. A kommüniké szerint Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet márc. 5-én korábban történt egyeztetés alapján folytatott konzultációt Mihail Dobréval, a román külügyminisztérium főigazgatójával. A megbeszélés témája a napirenden lévő magas szintű látogatások előkészítése volt. A munkatalálkozón Mihail Dobre maga is megerősítette, hogy Németh Zsolt politikai államtitkár februári hivatalos látogatásáról, beleértve a program vidéki elemeit is, időben tájékoztatást kaptak, és annak hivatalos minőségét román részről nem kérdőjelezték meg. A tárca nyugtázza a román külügyminisztérium sajtóosztálya vezetőjének ez ügyben tett nyilatkozatát. A magyar külügyminisztérium megítélése szerint a román sajtóban megjelent megalapozatlan megnyilvánulások, téves beállítások ellentétesek a Magyarország és Románia közötti kapcsolatok szellemével. A magyar fél nem lát semmilyen problémát abban, ha román politikusok a magyarországi román kisebbség képviselőivel Magyarországon is kapcsolatot tartanak, rendezvényeiken részt vesznek, illetve konzultációt folytatnak velük a román nemzeti közösség és az anyaország közötti kapcsolatokról áll a közleményben. Magyarország bízik abban, hogy az ügy lezártnak tekinthető, és a magyar-román kapcsolatok építése zavartalanul folytatódik. /Kétoldalú államközi kapcsolatok. A magyar külügy közleménye. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 8./

2001. március 8.

Magyar-magyar oktatási kapcsolatokról jó tíz évvel ezelőtt gyakorlatilag nem beszélhettünk. Azóta oly sokrétűvé és szerteágazóvá vált, intézményes keretek között és civil kezdeményezések révén, átszőve az egész Kárpát-medencei magyarságot, hogy részletekbe menő számbavételük és régiók szerinti éles elkülönítésük szinte lehetetlenség. A Romániai Magyar Szó néhány olyan nagyobb programról kérdezte Pokorni Zoltán magyar oktatási minisztert. Az Apáczai Közalapítványt kormánydöntéssel 1998-ban hozták létre. Az alapítvány stratégiai programokkal beruházásokat, kifejezetten oktatási, döntően felsőoktatási kezdeményezéseket, pályázatokat támogat, évről évre nagyobb összegből gazdálkodva. A közalapítvány a határon túli magyar oktatás támogatására az idén valamivel több mint 750 millió forintot oszthat szét pályázati úton. A 2000/2001-es tanévben beindított Hallgatói Ösztöndíj Program a felsőoktatásban és a középfokú szakképzésben szülőföldjükön tanulóknak nyújt támogatást. Ennek keretében pályázati úton a Kárpát-medencében több mint 1500 magyar fiatal részesül 7000 Ft-nak megfelelő havi juttatásban. Az ösztöndíjak 51%-át Erdély kapja. A Magyarországon történő képzések esetében a hangsúlyt a részképzéses programokra fektetik. A minisztériumban működő Határon Túli Magyarok Főosztálya 2001-ben 400 millió forinttal gazdálkodik, amelyet részben magyarországi és szülőföldi ösztöndíjakra, részben pedig a máshol alig támogatott magyar nyelvű közoktatás fejlesztésére fordít, elsősorban a pedagógusok szülőföldi és magyarországi szakmai továbbképzésének, illetve a szomszédos országokban működő magyar pedagógusszövetségek munkájának támogatásával. - Magyarországon minden pedagógus 15-16 ezer forintot költhet a saját továbbképzésére évente, és kb. hasonló összeggel gazdálkodhat szakkönyvek vásárlására. Ezt a támogatási formát a státustörvény részeként szeretnék kiterjeszteni a magyar nemzetiségi oktatásban résztvevő pedagógusokra is. - Jelenleg folyik a határon túli magyar iskolák bekötése a magyarországi oktatási internetes hálózatba: 32 határon túli magyar iskoláról van szó. Most ennyire volt keret. A jövőben ez a hálózat bővíthető. A pedagógusszervezetek által kiválasztott iskolákat számítógépes laborokkal szerelik fel. Ez nyolc számítógépből áll és egy központi nagy szerverből, jár hozzá egy képleolvasó és egy nyomtató is. Ezek az informatikai laborok ugyanolyanok lesznek, mint amilyeneket a magyar iskolák kapnak, amikor bekötjük őket az internetre. A 32 oktatási intézmény közül 18 erdélyi, név szerint a következők: Nagyváradról a Sulyok István Református Főiskola, Nagyenyedről a Bethlen Gábor Kollégium, Székelyudvarhelyről a Benedek Elek Tanítóképő Főiskola, Kézdivásárhelyről a Bod Péter Tanítóképző Főiskola, Gyimesfelsőlokról a Szent Erzsébet Katolikus Szeminárium, Aradról a Csíki Gergely Iskolacsoport, Brassóból az Áprily Lajos Elméleti Líceum, Csíkszeredából a Márton Áron Elméleti Líceum, Székelykeresztúrról az Orbánt Balázs Elméleti Líceum, Gyergyószentmiklósról a Salamon Ernő Elméleti Líceum, Kolozsvárról a Báthory István Elméleti Líceum, Sepsiszentgyörgyről a Mikes Kelemen Elméleti Líceum, Nagybányáról a Németh László Elméleti Líceum, Marosvásárhelyről a Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Szatmárnémetiből a Kölcsey Ferenc Elméleti Líceum, Temesvárról a Bartók Béla Elméleti Líceum, Szilágysomlyóról a Református Oktatási Központ és a Teleki Oktatási Központ révén a Szovátai Elméleti Líceum. Az informatikai laborokat az iskolák csak használatba kapják, a tulajdonjog az iskolákat támogató alapítványoké lesz. - A Testvériskolai Program idén fog elindulni. A költségvetésből erre 40 millió forint van. Az a cél, hogy az Oktatási Minisztérium összefogja, és megpróbálja bővíteni, egyfajta mozgalommá formálni azokat az évek, illetve évtizedek óta létező szórványos kapcsolatokat. Most folyik a már kialakult kapcsolatok teljes körű felmérése, a Magyar Állandó Értekezlet Oktatási Szakbizottságának keretében. Ez nagyon fontos a határon túli magyar gyerekeknek, hogy társaik, barátaik, partnereik legyenek itt. Ami talán még fontosabb: ez erősítené a magyarországi diákok ismereteit a határon túli magyarokról. - Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem 2000 áprilisában megkezdődött létrehozásának és fejlesztésének évtizedes munkája a jószomszédi politika jegyében történik. Hasonló fontossággal bír, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen is erősödjön a magyar nyelvű képzés. Andrei Marga rektor úr is szorgalmazza a magyar nyelvű képzés bővítését, meghívására februárban nyolc magyarországi rektor látogatott Kolozsvárra. A Sapientia Alapítványt is meglátogatták, és tárgyaltak a román akkreditációs bizottság tagjaival is, hogy támogatásukat kérjék az EMTE szakjainak akkreditálásához. A folyamat befejezéséig az egyetem tulajdonosa és működtetője az erdélyi történelmi egyházak által életre hívott Sapientia Alapítvány. A magyar adófizető állampolgárok által nyújtott - az Országgyűlés által az 1999-es és 2000/2001-es költségvetésben is jóváhagyott - összesen közel 6 milliárd forintos támogatás nagylelkű és értékes segítség. Első lépése annak a hosszú távú tervnek, amelynek végeredménye egy teljes erdélyi egyetemi intézményrendszer lesz. A támogatási keretet a Külügyminisztérium felhatalmazása alapján a Határon Túli Magyarok Hivatala kezeli, amely szoros szakmai együttműködést valósít meg az Oktatási Minisztérium Nemzetközi és Határon Túli Felsőoktatási Fejlesztési Programirodájával. A tervezett egyetemi hálózat rektorátusi központja a kolozsvári Bocskai-ház. Négy önálló campusszal - Kolozsváron, Nagyváradon, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában - várja a leendő hallgatókat. Csíkszeredai központtal az élelmiszeripari mérnök, környezetvédelmi mérnök, agrárközgazdász; könyvvitel, gazdasági informatika, rurális gazdaság és szociológia, valamint marosvásárhelyi székhellyel a szociálpedagógia szakok indítási kérelmei a román Akkreditációs Bizottság döntésére várnak, indításuk 2001 őszén várható. Folyamatban van a környezettudományok, az angol nyelv és kultúra, a műszaki informatikus mérnök, a gazdasági informatika, a könyvvitel és számítógépes nyilvántartás, a zenei felsőoktatás szakok akkreditációs csomagjainak összeállítása. Kolozsváron a posztgraduális és kiegészítő képzések igényszintjének felmérése zajlik. Januárban megkezdődött az EMTE jogász-közgazdász szakkollégiumának a szervezése is. Folyik egy több százezer kötetesre tervezett egyetemi könyvtár és informatikai központ terveinek kidolgozása, amely az elképzelések szerint egyben konferencia- és oktatási központ is lesz. Az oktatási programok összeállításával, a nemzetközi kapcsolatok felvételével, valamint az üzleti terv elkészítésével beindult az EMTE Üzleti Iskolájának kialakítása. Az Egyetem elkezdte saját kutatóintézetének felállítását Kutatási Programok Intézete néven. A doktorandusi ösztöndíjpályázat kiírásával elkezdődött a leendő oktatószemélyzet toborozása. - Hasonló ambíciójú, kulcsszerepet betöltő egyetemfejlesztés Szlovákia és Jugoszlávia irányában ebben az évben indult be. Természetesen ezek kisebb mértékűek lesznek, hisz Felvidéken és Vajdaságban a magyarság is kisebb lélekszámú. Szlovákia esetében Komáromban indulna a közgazdasági képzés, ha minden jól megy, akkor idén ősztől. A Vajdaságban is hasonló folyamat körvonalazódik. A komáromi egyetemfejlesztésre a tervek szerint 5-600 millió forintot fordítanánk évente. Vajdaságban terveznek valamilyen felsőfokú, alapítványi formában működő intézményt. - A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénytervezet - az úgynevezett státustörvény - érinti az Oktatási Minisztériumot is. /Guther M. Ilona: Interjú Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszterrel. Szívemhez közel álló a Testvériskolai Program. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

2001. március 8.

Arany János születésére (1817. márc. 2.) emlékezve Gáll Annamária és Péterffy Lajos Epilógus című előadásukkal léptek fel a nagyváradi Eminescu Országos Kollégium dísztermében. A költő verseiből, önéletrajzi írásaiból mozaikszerűen összeállított műsorra telt háznyi néző, főként diákok voltak kíváncsiak. /Emlékműsor a születésnapra. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 8./

2001. március 9.

Az osztrák-magyar Forum Verlag Kiadó ügyvezető igazgatói Josef Kogler és Kovács Géza márc. 8-án bejelentették, hogy cégük tulajdonába kerültek a Bihari Napló és a Jurnal Bihorean nagyváradi napilapok. Többen leépítéstől tartanak. Arról tájékoztatták a két lap újságíróit, hogy a Bihari Napló szerkesztőségét a továbbiakban is Rais István vezeti, míg a Jurnal Bihorean főszerkesztőjévé Mircea Jacant nevezték ki. Kovács Géza elmondta, hogy mindkét napilapot családi lapként képzelik el, amelyek a helyi közéletről, helyi emberekről tájékoztatják az olvasókat. Szándékaik szerint a tájékoztató anyagok lesznek túlsúlyban, nem akarnak ugyanis véleményt alakítani. Az ügyvezető szerint szükség van a szerkesztőség karcsúsítására. Rais István kifejtette, hogy véleményanyagok is helyet kapnak majd a lapban, nem kívánják feladni a nagyváradi újságírás hagyományait. A Bihari Naplónál fájlalják, hogy külföldi kézre került a kiadó. /Simon Judit: Elbizonytalanodtak az alkalmazott újságírók. Osztrák tulajdonba került két nagyváradi napilap. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./ Nagyváradi lapokat vásárolt a debreceni központú Inform Média Kft. - jelentette be Szabó Miklós, a cég helyettes ügyvezető igazgatója, a megállapodást március 7-én írták alá. Százszázalékos tulajdonukká vált a román nyelvű Jurnal Bihorean című lapot megjelentető Multiprint Részvénytársaság és a lapot értékesítő Floris Kft., 95 százalékos tulajdonosi részesedést szereztek a magyar nyelvű Bihari Naplót kiadó cégben is. A két megyei lap eddigi tulajdonosa, Kiss Sándor nagyváradi vállalkozó tavaly augusztusban vette meg a lapokat kiadó társaságok részvényeinek többségét, de az év végén már új vevő után nézett. Az 1990. januárjától megjelenő Bihari Napló az egyik legnagyobb példányszámú magyar nyelvű napilap Romániában. - A magyarországi tőke 1999 végén jelent meg a romániai magyar sajtóban, amikor egy magyar pénzügyi befektető csoport 1,2 millió dolláros beruházással útjára indította a kolozsvári székhelyű, országos terjesztésű Krónika című napilapot. /Erdélyi lapokat vásárolt a debreceni Inform Média. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

2001. március 9.

Marosvásárhelyen, a Pro Europa Liga székházában szervezett találkozót újságírókkal a havonta immár önállóan, 16 oldalon megjelenő Provincia. Az önállósulás előnyt és hátrányt is jelent, mondotta Molnár Gusztáv politológus, felelős szerkesztő, aki 1988-ban települt át Magyarországra, jelenleg nagyváradi és budapesti egyetemen is tanít. A találkozón jelen volt még a másik felelős szerkesztő, Alexandru Cistelecan irodalomkritikus, valamint Bakk Miklós újságíró-politológus és Marius Cosmeanu kolozsvári szociológus is. - A Provinciát lényegében a világhálón szerkesztik, hiszen munkatársai nem egy városban, sőt nem is egy államban élnek. A jelenlevők elmondták: a lap vitafórum, munkatársai között sincs véleményazonosság, de a konstruktív dialógus hívei. Az eddig tabu témának számító jelenségekkel kapcsolatban ankétokat közölnek, és várják a társadalom, a szakemberek véleményét, reagálását. Az első két önálló számban például magyar és román történészek arra a kérdésre válaszoltak: szükség van-e egy objektív Erdély-történet megírására, illetve hogy miként lehetne ezt megvalósítani. Román újságírók ama kérdésére, hogy milyen viszonyban állnak Sabin Ghermannal, illetve hogy a "provinciások" célkitűzései között szerepel-e egy "transzetnikus" erdélyi párt létrehozása, Molnár Gusztáv elmondta: egyelőre Sabin Gherman egy személy, aki mögött nincs politikai alakulat. Majd ha lesz, akkor kiderül, hogy az kikből áll, milyen a programja, elképzelése, és akkor majd véleményt lehet mondani róla. A Provincia minden hónap első munkanapján kerül a standokra. Magyar nyelvű változata 1000, a román lap pedig 1400 példányban jelenik meg. Immár Magyarországon is kezdenek felfigyelni rá. A Beszélő című folyóirat átvette, közölte egyes írásait. A lapot egyelőre a kolozsvári Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja adja ki, de a továbbiakban szponzorokat keresnek. /(Máthé Éva): Provincia - a világhálón szerkesztett lap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

lapozás: 1-30 ... 2671-2700 | 2701-2730 | 2731-2760 ... 5731-5748