Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2111 találat lapozás: 1-30 ... 1081-1110 | 1111-1140 | 1141-1170 ... 2101-2111
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1993. július 18.

Júl. 18-án ünnepélyes keretek között Szentegyházán megnyílt a Bolyai Nyári Akadémia, a Kárpát-medenci magyar pedagógusok szakmai továbbképzője. Mintegy ezer erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági pedagógus fogja Erdély különböző városaiban gyarapítani szakmai ismereteit és erősíteni magyarságtudatát. Több magyarországi egyetemi, főiskolai tanár is tart előadásokat. A megnyitón beszédet mondott többek között Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok elnöke, Sántha Pál, Hargita megyei tanácselnök, Töttösy Istvánné dr., a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetője, Murvai László, a román Tanügyminisztérium osztályvezetője, Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke, Ivan Truter, a Romániai Nemzeti Kisebbségek Tanácsának titkára és Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő. /Borbély László: Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 20./

1993. július 18.

Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke júl. 18-án Székelyudvarhelyen olvasóival találkozva a magyarság sorskérdéseiről beszélt. Az est végén Katona Ádám, az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület /OBKE/ elnöke bejelentette, hogy elkészült Szervátiusz Tibor Orbán Balázs emlékmű-terve Székelyudvarhely főterére, amelyet az OBKE rendelt meg a Budapesten élő szobrászművésztől. - A művész édesapja, Szervátiusz Jenő szoborhagyatékát az OBKE útján Székelyudvarhely városának adományozza. /Csoóri Sándor Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./ Zepeczaner Jenő kifogásolta, hogy nem hirdettek meg nemzetközi szoborpályázatot, ahogy eredetileg tervezték. /Zepeczaner Jenő: Kettő vagy semmi? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24-25./

1993. július 18.

Közel száz résztvevővel /köztük a szomszédos országokból érkezőkkel/ zajlott le Szovátán júl. 11-18-a között az I. Honismereti, Népismereti Népfőiskola az EMKE és a Magyar Népfőiskolai Társaság szervezésében, az Illyés Alapítvány támogatásával. /Népfőiskola Szovátán. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 20./

1993. július 19.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége júl. 19-én Csíkszeredán tartotta meg soros ülését. Határozatot fogadtak el az RMDSZ új kolozsvári székházának létrehozása ügyében. Találkoztak a székelyföldi területi szervezetek képviselőivel, foglakoztak a csíkszeredai polgármesteri választásra való felkészüléssel. Az Ügyvezető Elnökség többes jelölést ajánlott, a jelölteknek RMDSZ Fórum keretében kellene bemutatkozniuk. /Állásfoglalás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

1993. július 19.

Adrian Nastase képviselőházi elnök, a kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja ügyvezető alelnöke a Cronica Romana bukaresti napilap júl. 19-i számában kifejtette, hogy sok a megalapozatlan vita a kisebbségek jogait illetően. A revizionista körök megtévesztik a nemzetközi közvéleményt, amikor a nemzetközi normától eltérőnek tüntetik fel a romániai kisebbségek helyzetét. Megengedhetetlen, hogy "egyes magyarországi politikusok a külföldön élő magyarok különböző hivatalainak nevében, mindenféle ellenőrzést tartanak Romániában", holott nem hivatalos minőségükben érkeznek az országba. Ennek véget kell vetni. /Bogdán Tibor: Adrian Nastase: Kétértelmű helyzet. = Magyar Hírlap, júl. 20./

1993. július 20.

Dumitru Cioflina altábornagy, vezérkari főnök vezetésével román katonai küldöttség utazott Moszkvába, az orosz vezérkari főnök, Kolesnyikov meghívására. Nemrégiben a két védelmi miniszter szakértői megegyezést kötöttek, ennek szellemében parafálják a katonai együttműködési szerződést. A tárgyaláson nem került szóba a Dnyeszteri Köztársaság területén állomásozó 14. hadsereg kérdése. /Románok Moszkvában. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 20./

1993. július 20.

Júl. 18-án Bukarestbe érkezett Alexander Lange olasz képviselő vezetésével az Európa Parlamentnek az Albániával, Bulgáriával és Romániával kapcsolatot tartó küldöttsége. Júl. 19-én a szenátus és a képviselőház elnökével találkoztak. Júl. 20-án pedig találkozni fognak Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral, a Nemzeti Kisebbségi Tanács elnökével, majd Iliescu államfővel és Vacaroiu kormányfővel. A küldöttség jelentése befolyásolhatja Románia ET-felvételét. /Gyarmath János, Bukarest: Bukarestbe várják az olasz államfőt. = Magyar Nemzet, júl. 20./

1993. július 20.

Romániába látogatott az Észak-atlanti Közgyűlés küldöttsége, élén Loic Bouvard elnökkel. A sajtóértekezleten a NATO jelenlegi szerepköréről beszéltek. A NATO feladata jelenleg a fegyveres konfliktusok megelőzése. A konfliktusok most főleg az etnikai és határkérdések síkján merülnek fel. Oroszországban a visszarendeződés jelei mutatkoznak, ami aggodalomra ad okot. Kollektív bizonságra kell törekedni, amelynek egyik fő tartóoszlopa a NATO. /D. Barta Margit: Kollektív európai biztonság a cél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20.

1993. július 20.

Az amerikai kezdeményezésű Project on Ethnic Relations /PER/ negyedik tanácskozását tartotta júl. 15-17-én a tengerparti Neptunon. A tanácskozáson részt vevő RMDSZ-képviselők /Borbély László, Frunda György, Tokay György/ találkoztak Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral, a Nemzeti Kisebbségi Tanács vezetőjével. A Babes-Bolyai Egyetemen 300 helyet hagynak a magyar nyelven tanulni óhajtó jelentkezőknek. Visszavonják azt a rendeletet, ígérte Hrebenciuc, hogy az elemiben a történelmet és földrajzot román nyelven kell tanulni, továbbá azt, hogy tíz román jelentkező esetén kötelező román osztályt nyitni. Ezentúl ez lehetőség lesz és ezt kiterjesztik a kisebbségi tanulók számára is. Itt tudták meg, hogy a román kormány kész megvizsgálni a Romániai Német Demokrata Fórum által kidolgozott kisebbség- és nyelvtörvénytervezetet. /Magyar Hírlap, júl. 20./ A Neptunon tartott tanácskozásról beszámoló The New York Times azt állította, hogy magyar oldalon is létezik szélsőséges elem: az RMDSZ, amely nem csinál titkot abból a vágyból, hogy Erdélyt visszacsatolják Magyarországhoz. Frunda György szenátor szerint a szélsőségesek minimális célja az autonómia, ő viszont boldogan megelégedne a kulturális autonómiával. Borbély László azt mondta: "Hiszem, hogy Hrebenciuc jóhiszeműen cselekszik." Hrebenciuc kijelentette: biztos benne, hogy Iliescu elnök jóvá fogja hagyni az egyezményt. /David Binder: Romanians and Hungarians Building a Bit of Trust. = New York Times, júl. 20./ Másnap az újság az RMDSZ követelésére helyesbített, szerkesztési hibának /editing error/ nevezve azt az állítást, hogy az RMDSZ szeretné Erdély visszacsatolását. /The New York Times, júl. 21./ Az amerikai lap cikkének magyar fordítását közölte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4., Temesvári Új Szó (Temesvár), aug. 5./

1993. július 20.

Júl. 19-20-án Budapesten tárgyalt Misu Negrioiu román államminiszter, a Gazdasági Stratégiai és Reform Koordinációs Tanács elnöke Kádár Bélával, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterével. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal /ERDB/ közösen tervezik magyar-román bank létesítését. Előrehaladott tárgyalásokat folytat a román Agricola és a magyar Kereskedelmi és Hitelbank közös, Nagyváradon létesítendő bank alapításáról. Kádár Béla felvetette magyar kereskedelmi képviselet megnyitását Kolozsváron. /Román-magyar gazdasági tárgyalások. = Pesti Hírlap, júl. 20./

1993. július 20.

A tiltott fegyvertartás miatt letartóztatott nyolc személyt a törvényes fogvatartás, hatvan nap leteltével szabadon engedték. Ügyüket visszatették a polgári ügyészséghez, mert a parlament megváltoztatta a tiltott fegyvertartásra vonatkozó paragrafust. Összesen tizennyolc gyanúsított várja a további tárgyalásokat. Orza Gyula, az egyik szabadlábra helyezett gyanúsított elmondta, hogy az első három napon nem adtak neki enni, nem bántották, de éjszakai kihallgatáson megbilincselten az ajtóhoz kötözve kellett állnia. /B. Kovács András: Kár lenne most bakot lőni! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./ A gyanúsítottak Málnásfalu és Bükszád lakosai.

1993. július 20.

Erdély vegyes lakosságú vidékein egyes helyeken a Romániai Magyar Szón kívül más magyar lapokra nem fogadnak el megrendelést. Ez történt például az Arad megyei Borossebesen. /Gál Éva Emese: Jog az olvasáshoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

1993. július 20.

Lassan hagyománnyá válik, hogy a Fidesz és a romániai Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége közös nyári szabadegyetemet rendez Bálványosfürdőn. A szervezeésbe idén is bekapcsolódik egy román szervezet, a Polgári Szövetség Pártja. A negyedik alkalommal megrendezett tábor fő célja az aktuális politikai kérdések megvitatása. A meghívott előadók között van Emil Constantinescu, Nicolae Manolescu és Corneliu Coposu, a román ellenzék vezetői, Orbán Viktor, Fidesz elnöke, az RMDSZ képviseletében Markó Béla és Tőkés László. Neves magyar, román, német, szlovén, horvát és lengyel közéleti személyiségek és szakemberek lesznek jelen. /Szabadelvű tábor Bálványosfürdőn. = Magyar Nemzet, júl. 20./

1993. július 20.

Tempfli József nagyváradi katolikus püspök elmondta, hogy sikerült visszakapniuk a Vártemplomot, az erdélyi magyarság közös szentélyét és perrel visszaigényelte a Kanonoksort. A Kanonoksor ad otthont a Bihari Napló szerkesztőségének és a Szent László Gimnáziumnak. Az ökumenizmus szelleme él: Tempfli püspök írt előszót a református Tőkés László püspök Ideje van a szólásnak című könyvéhez, Várad-Hegyalján a reformátusokkal közös templomot építettek, a Kanonoksor kertjében pedig új ökumenikus középiskolát kezdenek építeni. Erdélyben a történelmi magyar egyházak együttműködnek az RMDSZ-szel. /Kászoni Balázs: A szikla pedig Krisztus. Nagyváradi beszélgetés Tempfli József római katolikus püspökkel. = Világszövetség (Budapest), júl. 20./

1993. július 20.

A budapesti Világszövetség újraközölte Tőkés László Egy kifejezés - és ami mögötte van című, a Romániában több évtizede zajló etnikai tisztogatást bemutató írását, de most a tanulmányhoz csatolt táblázatokat is közölték: A magyarság számának és arányának alakulása Romániában, az erdélyi megyékben, a nagyobb erdélyi városokban, magyar nemzetiségűek aránya a vállalatvezetők között stb. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 26., Világszövetség, júl. 20./

1993. július 20.

Negyedik alkalommal kerül sor népismereti táborozásra. A Kászonok, Homoródmente és a Gyimesek után idén Gyergyóorotva ad otthont júl. 20-28-a között az eddig kilencven jelentkezőnek, akik között budapesti gimnazisták és dunaújvárosi egyetemisták is vannak. Néprajzi előadásokat hallgatnak a megjelentek, népdalokat és néptáncot, fafaragást tanulnak, gyűjtőmunka is lesz. /Kristó Tibor: Ma nyílik a népismereti tábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 20./

1993. július 21.

Júl. 21-én egynapos látogatásra Bukarestbe érkezett Oscar Luigi Scalfaro olasz elnök. A román lapok kiemelték, hogy először kereste fel olasz államfő az országot. A külföldi tőkebefektetés szempontjából Olaszország az első helyen áll /86 millió dollár/. Ugyanezen a napon távozott az Európa Parlament küldöttsége, az RMDSZ részéről Borbély László tárgyalt velük. /Magyar Nemzet, júl. 22./

1993. július 21.

A Fidesz részéről Németh Zsolt, a romániai Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége részéről Toró Tibor nyitotta meg jún. 20-án a IV: Bálványosi Nyári Ifjúsági Tábort és Szabadegyetemet Bálványosfürdőn, a Kovászna megyei fürdőhelyen. Többszáz fiatal gyűlt össze. Horia Rusu, a Liberális Párt 93 ügyvezető elnöke és Octavian Buracu, a kolozsvári Interetnikai Párbeszéd csoport elnöke tartott bevezető előadást. Buracu rámutatott, a Funar-jelenség a nacionalista szólamok és az ellenzék gyengeségének az eredménye. /Nyári szabadegyetem Kovásznán. = Pesti Hírlap, júl. 21./

1993. július 21.

Bálványosfürdőn, a szabadegyetemen júl. 21-én Tőkés László püspök tartott előadást. Az ellenzék, a Demokratikus Konvenció /DK/ tevékenységét elemezte, példákkal bemutatva, hogy a kisebbségi kérdésben rendre magára hagyta a DK az RMDSZ-t, nem állt ki mellette. Borbély Imre szerint a román ellenzék és az RMDSZ között mindig addig lehetséges az egyetértés, amíg a nemzeti kérdés nem kerül terítékre. Nemcsak a kormánypártnak, hanem a DK-nak sincs átfogó kisebbségi politikai programja. "Három év óta, ha parlamenti csoportot támadnak, az az RMDSZ - írta Kónya-Hamar Sándor -, és az ellenzék nem mindig állt ki mellettünk, azazhogy majdnem soha - Ugyanakkor viszont elvárnák, hogy mi mindig velük tartsunk." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./ Szinte kivételesnek kell tartani néhány jeles román demokrata - Doian Cornea, Octavian Buracu, Smaranfa Enache - állásfoglalását. Eljött az ideje annak, hogy a DK felülvizsgálja nemzetiségi politikáját. /Tőkés László: Próbára tettem a Konvenciót? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24-25./

1993. július 21.

Funar polgármester sajtóértekezletén kijelentette, nem engedi meg a románok kiszorítását a Kolozsvár főteréről, nem kerülhetnek magyar kézbe a főtéri épületek. Beperel minden olyan egyházat, amelyik visszaköveteli vagyonát. Leállítja azt is, hogy az unitáriusok birtokba vegyék a Sora élelmiszerboltot. /(németh): Magyartalanítás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

1993. július 21.

Vezér Erzsébet ismertette Tőkés László püspök Ideje van a szólásnak /Királyhágómelléki Református Egyházkerület, Nagyvárad/ című, a püspök 1990 és 1992 között közötti beszédeit, üzeneteit, közérdekű leveleit tartalmazza. Tőkés László könyvét mindenkinek el kell olvasnia, aki együttérez a romániai magyarsággal és ismerni karaja életük nehézségeit, harcaikat ? ajánlotta Vezér Erzsébet. /Segélykiáltás a világhoz. = Népszabadság, júl. 21./

1993. július 22.

Misu Negritoiu reformügyi államtitkár hazatért budapesti látogatásáról. Elmondta, hogy Budapesten megkezdte azt a tárgyalássorozatot, amelyez Románia kezdeményezett a hasonló státusú, vagyis az Európai Közösség majdani teljes jogú tagállamaival. Szabó tamás priatizációért felelős miniszter a privatizáció terén közös bizottság felállítására tett javaslatot Negritoiunak. /Magyar ajánlat Bukarestnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

1993. július 22.

Brüsszelben parafálták Románia és az Európai Közösség közötti ideiglenes egyezmény járulékos jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyvnek megfelelően javul a Romániából származó ipari és mezőgazdasági termékek importrendszere az Európai Közösség piacain. /Parafálás Brüsszelben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

1993. július 22.

Az Európa Parlament küldöttsége háromnapos látogatásra /júl. 19-21./ érkezett Bukarestbe. Zsúfolt programjuk volt, tájékoztatott Borbély László, aki RMDSZ-t képviselte a megbeszéléseken. Nem jutott idő a részletes tárgyalásra, de az RMDSZ helyzetfelmérő dokumentumát átadta, ugyanígy azon kérdések listáját is, amelyek az ET-tagság elnyeréséig megoldhatók. A küldöttség tagjai fogékonyak voltak a kisebbségi kérdés iránt, vezetőjük, Alexander Langer a dél-tiroliakat képviseli az Európa Parlamentben. /Gyarmath János: Versenyfutás az idővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./ Alexander Langer 21-én találkozott Nicolae Vacaroiu miniszterelnökkel is, aki a piacgazdaságra való áttérésről, a privatizációról beszélt és arról, hogy Románia nehezen jut külföldi pénzforráshoz. /Vacaroiu kormányfő az Európa Parlament küldöttségével találkozott. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./

1993. július 22.

Kolozsváron tanácskoztak a magyar nyelvű oktatásról a magyar egyetemi oktatók és az RMDSZ-küldöttek a főiskolai és egyetemi oktatók fórumán. Három vitaindító hangzott el /Balázs Sándor: A Bolyai Társaság elképzelése a magyar nyelvű egyetemről, Magyari Nándor László: Tájékoztató a Civitas Alapítvány távoktatási programjáról, Beder Tibor: A székelyföldi főiskola tervezetének bemutatása/. A megjelentek megállapították, hogy a központi célkitűzés az önálló, teljes struktúrájú Bolyai Egyetem létrehozása, amely kihelyezett karokkal működhet. E cél érdekében kérni kell a nemzetközi szervezetek és az anyaország támogatását. Az önálló egyetem mellett létre kell hozni az önálló magyar nyelvű főiskolai hálózatot is Székelyföldön és a Partiumban. Cs. Gyimasi Éva a magyar nyelvű oktatás minőségének emeléséről tartott előadást. A tanácskozáson elfogadták a magyar diákok számbavételének javaslatát. Az RMDSZ az oktatáspolitikai elképzelés képviselője, míg a szakmai jellegű problémák megoldását a pedagógusszervezetek vállalják. Rendszeresíteni kell a kölcsönös konzultációt. Szükség van egy szűkebb szakmai tanács megalakítására. Beder Tibor főtanfelügyelő elmondta, hogy Székelyföldre éves átlagban 20 új végzős tanár érkezik és 10 megy nyugdíjba. Jelenleg 860 tanárt érettségizett helyettesít és a tanári kar kiöregedett. Szükség van tehát főiskolai hálózat kiépítésére. A külföldi képzést nem tartja célravezetőnek. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./ Markó Béla RMDSZ-elnök megállapította, hogy a különböző oktatási szervezetek, a felsőoktatás tanárai és az RMDSZ politikai vezetősége között még mindig nincs állandó jellegű konzultáció. Van már eredmény, a nagyváradi Sulyok István Főiskola. Egyházi kezdeményezés van Marosvásárhelyen. /Csomafáy Ferenc: A tudományban nincs többség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

1993. július 22.

Dr. Octavian Buracu ismét hangsúlyozta, hogy országa nem jogállam, ahol Calin Nemes tiltakozásul öngyilkos lett, mert nem tárják fel, mi történt 1989 decemberében, az akkori gyilkosokat, akik agyonlőttek több mint ezer román, magyar és német fiatalt. Ehelyett "néhány ártatlan magyar fiatalembert igazságtalanul meghurcoltak, hosszú évekre börtönbe vetettek". A kolozsvári Mesagerul Transilvan "szennyes" lap néhány nappal a temetés után szidalmazza a román forradalom kolozsvári hősét, Calin Nemest, azt állítva, hogy ő a vétkes abban, hogy 1989 decemberében Kolozsváron vér folyt. Ez a lap, amely fölvállalta a Vatra Romaneasca képviseletét, most "újra gyűlölettől átitatott támadást intéz a magyar etnikum és azok ellen, akik megpróbálják védelmükbe venni a kisebbségek jogait. Azokat a jogokat, amelyeket a Románia által aláírt nemzetközi egyezmények szentesítenek!" / Dr. Octavian Buracu: J?acusse! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

1993. július 22.

A szabadegyetemen, Bálványoson, az első napon, júl. 20-án Németh Zsolt a Fidesz nevében "bálványosi folyamatnak" nevezte a romániai és magyarországi liberálisok és demokraták közötti párbeszédet. Dr. Octavian Buracu polgárjogi harcos és Horia Rosu ifjú liberális pártvezér tartott előadást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./ A Demokratikus Konvencióval való együttműködést nehezíti, hogy az egységes román nemzetállam alkotmányban rögzítését szorgalmazza az ellenzék több vezetője is, mondta el Bálványosfürdőn Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Valenti Gagrielescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt szenátusi frakciójának vezetője szerint a Demokratikus Konvenció és az RMDSZ között nincs komoly nézeteltérés. /A nemzetiségi kérdés kezelésében megosztott Iliescu ellenzék. = Magyar Nemzet, júl. 22./ Az első napon nem jelent meg a Demokratikus Konvencióhoz tartozó négy meghívott: Emil Constantinescu elnök, Smaranda Enache, Nicolae Manolescu és Vladimir Tismaneanu. /Bálványosi kérdőjelek. = Új Magyarország, júl. 24./

1993. július 22.

A Project on Ethnic Relations /PER/ irodát nyitott Marosvásárhelyen. A júl. 21-i megnyitón megjelent az alapítvány ügyvezető igazgatója, Allen Kassoff, Livia B. Plaks társigazgató, Larry Watts, a bukaresti iroda ügyvezető igazgatója, Burkhardt Árpád alispán, Frunda György szenátor és Borbély László képviselő. Livia B. Plaks elmondta, hogy a PER, az etnikai kapcsolatokkal foglalkozó hivatal székhelye az USÁ-ban van, és a közép-kelet-európai új demokráciákkal foglalkozik. Főleg az etnikai problémák érdeklik a PER-t és úgy látják, Románia meg tudja oldani a problémát. Plaks szerint vannak felvilágosult emberek Romániában, akik képesek megoldani az etnikumok közötti problémákat. A múlt héten Neptunon tartottak egy megbeszélést, melyen jelen volt Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár, Traian Chlebeu elnöki szóvivő, a New York Times újságírója. A nyugatiak csak megfigyelőként vettek részt, a románság és a kisebbség képviselői vitatkoztak és döntéseket hoztak. A többnyelvű feliratok problémája váltotta ki a leghevesebb vitát. /(mózes): PER iroda Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./ Jellemző, hogy nem hangzik el, kik vettek részt a kisebbségek részéről.

1993. július 22.

Egész oldalas összeállítást közölt román lapokból az Erdélyi Napló a román tengeri flotta eladásáról, hangsúlyozva, hogy korrupciós ügyletről van szó, amelyben a felső vezetés is benne van. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média melléklet, júl. 22./

1993. július 22.

Kolozsváron a kétes eredetű önsegélyező szervezet, a Caritas /az egyházak tiltakoznak névhasználata miatt/ hatalmas tömegeket vonz: a befizetett összeg nyolcszorosát fizeti vissza három hónap után. Az emberek tódulnak, egyre többen jönnek, befizetnek különböző összegeket. Nem tudják, kik állnak mögötte, honnan van a pénz. Funart népszerűsíti ez a vállalkozás, uszító lapja, a Mesagerul Transilvan közli a következő alkalommal esedékes kifizetések listáját. Az ország minden részéből érkeznek emberek, hogy befizessék a pénzt. A Caritas jövedelméből befizettek nagy összegeket a polgármesteri hivatalnak és az ortodox egyháznak. /Miklós László: A Caritas-jelenség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./


lapozás: 1-30 ... 1081-1110 | 1111-1140 | 1141-1170 ... 2101-2111




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998