A Román Televízió jún. 28-i magyar adásában megszólaltatták az oroszhegyi magyar elítélteket, akik tudják, hogy igazságtalanul ítélték el őket. Az 1990. jan. 4-én kiadott közkegyelmi rendeletet esetükben nem alkalmazták. Az elhangzottak olvashatók alapban. Elmondták, hogy letartóztatásuk után megverték őket. A tizenöt évre ítélt Nagy István elmondta, nem is volt jelen a történteknél, azért ítélték el, mert nem mondta meg a kihallgatóknak, kik voltak akkor jelen a milicista meggyilkolásánál. Ambrus Pál hiába mondta, hogy nem ő tette, őt is tizenöt évre ítélték. Zetelakán és Oroszhegyen még mindig félnek az emberek. /"Cellán éljük a büntetést" = Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média mell., júl. 22./
1993. július 22.
Romániában idegennek tekintenek minden kisebbséget. A nemzeti kizárólagosságnak hagyományai vannak. Eminescu a legnagyobb román költő írta: "A magyar Európa legzüllöttebb népe. Mijük van? A Nyelvük? Szégyenkezhetnek miatta. A hangok a követek is elborzasztják. A magyar nyelvet én is megtanulhattam volna, hogy megsimogassam a tigrist, de én inkább megölöm azt." I. Bratiuanu miniszterelnök: "Románia a nemzetiségi kérdést a kisebbségek teljes beolvasztásával fogja megoldani." /Czire Dénes: Állandósult idegengyűlölet. = Magyar Fórum, júl. 22./
1993. július 23.
Az új tanévben a Babes-Bolyai Egyetemen 300 hely lesz magyar nyelvű oktatásra, kimondottan pedagógiai szakokra korlátozódik. A megoszlása: matematika 50, informatika 20, kémia-fizika 30, fizika 35, matematika-fizika 20, biológia 20, biológia-kémia 10, földrajz 20, történelem 20, filozófia 20, lélektan 15, defektológia 15, szociológia 15, pedagógia-magyar 10. Ezekre a helyekre /kivéve a románul tanított történelmet/ magyarul lehet felvételizni és a tanítás nyelve is magyar lesz. /300 magyar hely! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./
1993. július 23.
A kisebbségi autonómiák lehetőségeiről és az együttműködés intézményesítéséről kezdenek tárgyalásokat Kolozsváron az RMDSZ és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége /VMDK/ vezetői. A VMDK küldöttsége jún. 23-án érkezik Kolozsvárra Ágoston András elnök vezetésével. Markó Bélával megvitatják majd a kisebbségi autonómiatörekvések esélyeit is. /RMDSZ-VMDK csúcs az autonómiáról. = Népszabadság, júl. 23./
1993. július 23.
A romániai unitárius egyház Kovács Lajos püspök aláírásával felhívással fordult az Egyesült Államok Kongresszusának unitárius tagjaihoz: a legnagyobb kedvezmény megszavazásakor vegyék figyelembe, hogy az országban nem alkalmazzák a kisebbségi egyházra a törvényt, nem kapják vissza a kommunista rendszerben elvett egyházi tulajdont. /Felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./
1993. július 23.
Az Osservatore Romano közölte Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspök, a romániai püspökkari konferencia titkára ismertetését az egyházak helyzetéről. A görög katolikus egyháznak 1948-ban 1,7 millió híve és 1800 temploma volt. Ezután a kommunista állam erőszakkal felszámolta a román görög katolikus egyházat. Az 1992-es népszámlálás szerint 250 ezren vallották magukat görög katolikusnak. Ismerve a népszámlálási adatok manipulációját, valódi számuk ennek duplája lehet. Elvett templomaikból mindössze harmincat kaptak vissza. Az ortodoxok hevesen támadják a görög katolikusokat, a nemzet árulóinak nevezik őket. A római katolikusok 1,3 millióan vannak, ebből több mint egymillió magyar. A romániai magyarok fele katolikus, fele pedig református. A moldvai 200 ezer római katolikus majdnem kizárólag csángó, kisebb részük beszél magyarul. /L?Osservatore Romano cikkét átvette: Heti Magyarország, júl. 23./
1993. július 23.
Az Evenimentul Zilei szerint a Román Nemzeti Bank tartaléka mindössze 50 millió dollár, az esedékes törlesztés pedig 340 millió dollár. Amennyiben nem sikerül a Nemzetközi Valutaalappal megállapodni a készenléti hitelről, akkor Románia fizetésképtelenné válik. - A dollár napi árfolyama május elejétől 600-ról 780 lejre nőtt. /Románia, Fizetésképtelenség? = Új Magyarország, júl. 23./
1993. július 23.
Király Károly a határkérdésről mondta el véleményét. Erdély a türelem földje volt mindig, az is kell, hogy maradjon. Amennyiben Magyarország aláírná a követelt határzáradékot, akkor a magyar kisebbség kiszolgáltatottsága teljes volna. Király Károly a megoldást az autonómiában látja. /Mag Péter: Beszélgetés Király Károllyal a romániai magyarság jövőjéről. = Népszabadság, júl. 23./
1993. július 23.
Vacaroiu miniszterelnök figyelmeztette a megyei prefektusokat, mint annak idején az megyei pártvezetőket, az első titkárokat, hogy augusztus elsejéig be kell fejezni az aratást, szervezzék meg váltásban a munkát. A rendőrséget felszólította az éberség fokozására a búza biztonságát illetően. /A kormány félti a búzatermést. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./
1993. július 23.
Petre Ninosu igazságügyi miniszter menesztette a bukaresti törvényszék elnökét, Turianut. Ismeretes, hogy Turianu az 1992-es választás idején érvénytelenítette Iliescu szenátori jelölését. Ugyancsak az igazságügyminiszter kinevezte Burea ezredest, Petre Mihai Bacanunak, a Romania Libera főszerkesztőjének egykori szekuritátés vallatóját a Belügyminisztérium Konzuli Hivatala elnökének. /Bíró Béla: A helyet változatlan. = Brassói Lapok, júl. 23-29./
1993. július 23.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung négy részes cikksorozatban számolt be az erdélyi kisebbségi sorsról, elkísérve a FUEV küldöttségét. Először a csángókról olvashattunk Egy elfeledett népcsoport: a csángók alcímmel. Az RMDSZ és a csángók képviselői a moldvai katolikus papságot a csángók elnemzetlenítésének támogatásával vádolják. - A kétmilliós erdélyi magyarság azonosságtudatának megőrzésében segítettek a magyar történelmi egyházak, ugyancsak segített az ökumenizmus. - A kisebbség harcol az anyanyelvi oktatásért. - Különösen szembetűnő a biztonsági erők jelenléte a magyarlakta területeken. /Frankfurter Allgemeine Zeitung, jún. 7.,8.,12.,19., átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20.,21.,22.,23./
1993. július 24.
Eredménytelenül végződött a román korány tárgyalása a Nemzetközi Valutaalappal, mert a kormány ne teljesítette az igényeket, az infláció növekedése megállíthatatlan és tovább finanszírozzák a ráfizetéses vállalatokat. Ez az ország fizetésképtelenségét eredményezi, ami könnyen újabb valutaelkobzást eredményezhet, vélik a megfigyelők. /Újból elkobozzák a valutát? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./
1993. július 24.
Traian Chebeleu elnöki szóvivő pozitívnak ítélte meg az etnikumközi kapcsolatoknak szentelt neptuni összejövetelt. A találkozó a romániai kisebbségeket foglalkoztató problémákra összpontosult. A külföldi vendégek méltatták, hogy Romániában a kisebbségeket foglalkoztató problémák megvitatása, elemzése, megoldása van túlsúlyban, míg a szomszédságban e problémák néha erőszakos konfrontációhoz vezetnek. A résztvevők szerint megoldható Románia történelmének és földrajzának anyanyelven történő tanítása. /Az elnök szóvivője szerint. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./
1993. július 24.
Neptunon, a román-magyar tanácskozáson Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár az első napon zsarolásnak nevezte a magyaroknak kisebbségi törvénnyel, az anyanyelvi oktatással és a kétnyelvű feliratokkal kapcsolatos követeléseit. Másnapra azután engedékenyen elfogadott mindent. Bizonyára jelzést kapott, hiszen a tárgyalás az egykori Ceausescu-villában volt, a villa összeköttetésben volt Bukaresttel. /(n. j.): A Ceausescu-villa szimbolizmusa. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./
1993. július 24.
Kolozsváron köztulajdonú helységet magyar nemzetiségű csak kivételesen kap. /Krajnik Nagy Károly: Nyomnak? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./
1993. július 24.
A magyarok voltak a főszereplői a Funar-vezette párt sajtóértekezletén: Horia Pop, a Román Nemzeti Egységpárt parlamenti képviselője pártja azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy románellenes népirtást folytat Hargita és Kovászna megyében, elüldözi a románokat. A népirtást Magyarország támogatja, ebben oroszlánrészt vállalt a Magyarok Világszövetsége. /Bogdán Tibor, Bukarest: Funarék újabb magyar ellenes kirohanása. = Magyar Hírlap, júl. 24./
1993. július 24.
Bálványosfürdőn, a szabadegyetemen Fábián Ernő azt hangsúlyozta, hogy a kelet-európai forradalmak nem eredményeztek elitváltást. Az átalakulási időszakban elakadt az újítási készség. Marian Tata, a Pro Democratia román emberjogi szervezet elnöke kijelentette, hogy a konzervativizmus restaurációs erő, nehezíti a demokratikus átalakulást. Molnár Gusztáv, a Dunatáj Intézet vezetője arról beszélt, hogy hiányoznak az életképes politikai erők. /(n. i. zs.): Az erdélyi szabadegyetem a távlatokról. = Magyar Nemzet, júl. 24./ Markó Béla RMDSZ-elnök Bálványosfürdőn kifejtette, hogy az RMDSZ autonómia-igény hangsúlyos. Az RMDSZ autonómia-igényéről nem fog lemondani. Ezért a Demokratikus Konvenció válaszút előtt áll. /Az RMDSZ nem mond le az autonómiáról. = Népszabadság, júl. 24./ Markó Béla Bálványosfürdőn előadásában az RMDSZ és a Demokratikus Konvenció /DK/ viszonyát elemezte. A DK a nemzetállami mentalitás alapján áll, a közösségi jogokat, az autonómiát nem fogadja el. A román ellenzék nyugati megítélésének fontos eleme a kisebbségi kérdéssel kapcsolatos álláspont. Az RMDSZ-nek is érdeke az együttműködés, azonban programjából nem engedhet. /Markó Béla bálványosi előadása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 27./
1993. július 24.
Bálványosfürdőn, a szabadegyetemen páncélkocsi és mintegy nyolcvan rendőr /!/ vigyázott a meghívottakra. Júl. 24-én Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Magyarország külpolitikájáról tartott előadást. Amennyiben a Fidesz megnyeri a választásokat, nem változtat a magyar külpolitika irányvonalán, hangsúlyozta. A Fidesz is a magyar külpolitika alappillérének az európai integrációt, a regionális és kisebbségi politikát tekinti, akárcsak a kormányzó pártok. Nem a kormány hibájából került defenzív helyzetbe a magyar külpolitika, mondta, de offenzívvé, kezdeményezővé kellene változtatni. Zalatnay István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának helyettes vezetője azt hangsúlyozta Bálványoson, hogy nem defenzív a magyar külpolitika. Téves az a felfogás, hogy Magyarország csak akkor integrálódhat Európába, ha nem sürgeti a magyar kisebbségek helyzetének rendezését. Magyarország nem beszélhet a magyar kisebbségek helyett, ehhez csak az adott közösségek legitim képviselői jogosultak. /Balló Áron: Orbán Viktor: Változatlan külpolitikát. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27., Európai integráció, magyar kisebbség. = Új Magyarország, júl. 26./ A Bálványosi Nyári Egyetemre idén minden eddiginél többen jöttek el. A bejelentkezettek száma hétszáz volt, egyhamaduk erdélyi, egyharmaduk román és egyharmaduk anyaországi. /B. Kovács András: Bálványosi Nyári Egyetem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./
1993. július 24.
Mircea Snegur moldovai elnök a parlament hozzájárulását kérte a FÁK-hoz való társulás ratifikálására. Alecu Reneta, a Moldovai Népfront képviselője, Moldova és Románia egyesítésének híve a leggyalázatosabb árulásnak nevezte Snegur kérését. /"A leggyalázatosabb árulás". = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./
1993. július 24.
A Vremea című lap közzétette Adrian Paunescu főszerkesztő, szenátor, a Szocialista Munkapárt alelnöke, Ceausescu hajdani hű lakája 50. születésnapján megjelentek listáját. Köztük van Ovidiu Gherman, a szenátus, Adrian Nastase, a képviselőház, egyben a kormánypárt elnöke, Vacaroiu miniszterelnök, több miniszter, Ceausescu lányának családja és Paul Everac, a televízió igazgatója. /A szenátor születésnapi vendégei. = Új Magyarország, júl. 24./
1993. július 24.
Háromszék román prefektusa kifakadt, mondván, ha kifogást emelnek ellene, felfüggeszti a megye huszonhét magyar polgármesterét. /(b. kovács): Népszavazás előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./
1993. július 25.
Születésének századik évfordulóján, júl. 25-én Kolozsvárott ünnepi istentisztelettel emlékeztek Bartalis János költőre, aki egyben a kolozsvári evangélikus egyházközség felügyelője is volt, majd leleplezték a templom falán, Reményik Sándor márványplakettja mellett a neki szentelt emléktáblát. Ezután az ünneplő gyülekezet koszorút helyezett el a házsongárdi temetőben Bartalis János kopjafájánál. /Miklós László: In memoriam Bartalis János. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./
1993. július 25.
Júl. 18-25-e között került sor Korondon a Firtos Művelődési Egylet, a Hazanéző című helyi folyóirat és más szponzorok jóvoltából a lassan hagyományossá váló irodalmi táborozás, melyen a magyar irodalmi tantárgyverseny 19 díjazottja mellett 15 diák a szórványból és heten Magyarországról vettek részt. A szervezők - köztük Ambrus Lajos, a Hazanéző főszerkesztője és Burus Lajos tanfelügyelő - gondoskodtak a változatos programról. A magyarországi Dinnyés József műsora mellett Dávid Gyula irodalomtörténész és Gábor Dezső tanár /Fehéregyháza/ tartottak előadást. A diákok megtekintették Józsa János keramikus műhelyét, jelen lehettek a Hazanéző-esten, amikor a folyóirat munkatársai összegyűltek, itt volt dr. Ferenczi István régész, Majla Sándor, Bölöni Domokos és a parajdi Deák-Sárosi László fiatal költő is. /(b. d.): Irodalmi tábor Korondon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 29./
1993. július 26.
Az Adevarul újból támadta Tőkés László püspököt Tőkés püspök ultimátum-gyónása címen. A püspök Bálványosfürdőn elmondott beszéde képezi az alapját a támadásnak, összefüggéseiből kiragadott idézetekkel ismertette az Adevarul főszerkesztő-helyettese a beszédet, mögöttes szándékot és zsarolást tulajdonítva Tőkés Lászlónak. /Gyarmath Jáénos, Bukarest: Tőkés vallomását bírálja a román sajtó. = Magyar Nemzet, júl. 26./
1993. július 26.
Iliescu elnök szóvivője, Traian Chebeleu elismeréssel üdvözölte a magyarországi kisebbségi törvényt. Véleménye szerint Magyarország kitűnt a kisebbségek kényszerű beolvasztásával, az új törvény azonban védelmet nyújt a kisebbségeknek. Chebeleu szerint Magyarország visszautasítja Románia részvétekét a Közép-európai Kezdeményezés munkájában. /A KEK és Románia. = Pesti Hírlap, júl. 26./
1993. július 26.
Júl. 26-án Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció /DK/ elnöke Sepsiszentgyörgyön találkozott a Polgári Szövetség vezetőivel. Constantinescu szerint az RMDSZ kiválása a DK-ból tragikusan érintené az ellenzéket, mert az RMDSZ-nek nemzetiségi konfliktus-helyzetekben kiegyensúlyozó szerepe van. /Simó Erzsébet: Emil Constantinescu Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 27./
1993. július 26.
Románia visszafogadja a Lengyelországban illegálisan tartózkodó állampolgárait. Erről írt alá megállapodást Varsóban Danescu román belügyminiszter és lengyel kollégája, Andrzej Milcanowski. Románia korábban hasonló megállapodást írt alá Németországgal. /Bodgán Tibor, Bukarest: Román-lengyel toloncegyezményt írtak alá. = Magyar Hírlap, júl. 26./
1993. július 27.
Liberális társadalmak születnek címen júl. 26-29-e között rendezi meg Illyefalván a Civitas és a Pro Europa, valamint a magyarországi Pro Minoritate Alapítvány azt a konferenciát, amely a térség szabadelvű pártjai közötti együttműködést kívánja előmozdítani. Az előadók, meghívottak között van Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció elnöke, Horia Rusu liberális politikus, Smaranda Enache, Markó Béla, Domokos Géza, Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Konrád György. /B. T., Bukarest: Liberális találkozó Illyefalván. = Magyar Hírlap, júl. 27./
1993. július 27.
Úgy látszik, nem volt hiába Corneliu Vadim Tudor következetes cigányellenes uszítása, mert jún. 24-én Ploiestiben megalakult az Antonescu nevét viselő Cigányság Elleni Harci Szervezet, jelentette a Romania Libera, több megyei szervezetük is van. A Ku-Klux-Klan példáját veszik alapul. A tagok hűségesküvel fogadták meg a románok ellen vétő cigányok kegyetlen megbüntetését. Gyújtóbombákat, bénító permetet, gránátokat, fegyvereket szereznek be. /Domokos Péter: Kezdődik a cigányirtás? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 27., Megszületett a román Ku-Klux-Klan! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), B. T.? Bukarest: A fasiszta diktátor neve alatt. Román Ku-Klux-Klan a cigányok ellen. = Magyar Hírlap, júl. 27./
1993. július 27.
Az erdélyi magyar pedagógia történetében páratlan rendezvénysorozatot jelent a Bolyai Nyári Akadémia. Július végén Erdély számos városában /Csíkszereda, Gyergyószárhegy, Sepsiszentgyörgy, Kolozsvár, Gyulafehérvár, Brassó, Nagyvárad/ zajlott a magyar pedagógusok továbbképzése, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság szervezésében. Sepsiszentgyörgyön például a fizika, kémia és matematika tanárok /összesen 174-en/ gyűltek össze, köztük voltak felvidékiek és vajdaságiak is, egy hét alatt 78 főiskolai és egyetemi tanár előadását hallgathatták. Az erdélyieken kívül Budapestről, Nyíregyházáról, Sopronból, Miskolcról, Szegedről érkeztek előadók. Nemcsak tanárok érkeztek, eljött többek között Baranyi Károly miniszteri tanácsos, Pungor Ernő tárca nélküli miniszter, az MTA alelnöke is. Az előadó tanárok önzetlen támogatását jelzi, hogy saját költségükön érkeztek, előadásukért semmit nem fogadtak el. Az előadásokat tájismeretei rendezvényekkel, kirándulásokkal egészítették ki. /Sylvester Lajos: Bolyai Nyári Akadémia. Hivatásébresztő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 27./
