Jún. 17-én Bukarestben a hat legjelentősebb ellenzéki párt kormányzási paktumot kötött. A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, a Szociáldemokrata Párt, a Polgári Szövetség Pártja, az RMDSZ, a Liberális Párt és a Demokrata Párt /NMF/ által aláírt jegyzőkönyv értelmében a középen elhelyezkedő pártokból létrehozott legjelentősebb politikai erő lesz képes kivezetni az országot a válságból. Ez az ellenzéki koalíció 47 %-kal rendelkezik a parlamentben, szemben a kormány 34 %-os támogatottságával. Az új koalíció felvállalja a kisebbségek helyzetének rendezését is. /Bogdán Tibor, Bukarest: Hatpárti egyezség. = Magyar Hírlap, jún. 19./
1993. június 17.
Iliescu államelnök Bécsből, az emberi jogi konferenciáról Genfbe utazott, ahol az európai leszerelési fórumon, majd az ENSZ Munkaügyi Szervezetének közgyűlésén is felszólalt. Románia súlyos gazdasági válsága orvoslására több segélyt vár a fejlett országoktól, mondta. /Magyar Hírlap, jún. 23./
1993. június 17.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége jún. 17-én Kolozsvárott ülésezett. A kultusztörvény módosított tervezete hátrányosan érinti az egyházak érdekeit, ezért annak visszavonását és az eredeti tervezet parlament elé terjesztését tartják indokoltnak. Foglalkoztak a szociáldemokrata újbaloldali platform-tervezettel is. /Mit tárgyalt az Ügyvezető Elnökség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./
1993. június 17.
Megalakult az RMDSZ szociáldemokrata-újbaloldali platformja. A kezdeményezők között van Dáné Tibor, Balogh Edgár, Bitay Ödön, Nagy Károly, dr. Pálfalvi Attila. /Megalakult az RMDSZ szociáldemokrata-újbaloldali platformja Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./
1993. június 17.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke sajtótájékoztatóján összegezte romániai látogatásának tapasztalatait. A magyar-román alapszerződést csak akkor érdemes megkötni, h kielégíti mindkét fél érdekeit ? hangsúlyozta. Az alapszerződést meg kell kötni, de nem mindenáron, csak abban az esetben, ha garanciákat tartalmaz a kisebbség védelmére. /F. A.: "Alapszerződést, de nem mindenáron!" = Magyar Hírlap, jún. 17./
1993. június 17.
Jún. 17-én az RMDSZ vezetői sajtótájékoztatóz tartottak Bukarestben. Markó Béla elnök beszámolt arról, hogy jún. 12-én fogadta őt Iliescu államelnök. Markó Béla felsorolta az RMDSZ problémát, megállapítva, hogy nem történt változás. Az államelnök most sem adott határozott választ. Markó Béla elmondta Iliescunak, hogy , hogy az ET jelentéstevői az RMDSZ elvárásait elfogadták. Az RMDSZ elvárásainak megoldása esetén mond igent Románia ET-be való felvételére. Tokay György az RMDSZ-küldöttség kétnapos szlovákiai látogatásáról beszélt. Asztalos Ferenc az oktatásügyet érintette. A vonatkozó kormányhatározat ismét diszkriminatív, mert előírja, hogy a történelmet és a földrajzot román nyelven kell tanítani. Az RMDSZ képviselőinek ismét el kellett magyarázniuk a román újságíróknak, hogy a zetelaki, oroszhegyi és a marosvásárhelyi perek politikai perek voltak és az ítéletre is politikai nyomás nehezedett. /Ferencz L. Imre: (?)escu és a kisebbségek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19-20./
1993. június 17.
Háromszéken a megyei és a Sepsiszentgyörgy városi RMDSZ szervezet között ellentét van. Az újságíró Takács Csabát, az RMDSZ ügyvezető elnökét kérdezte, átfogó válságjelenségről van szó vagy inkább Székelyföldön van probléma? Takács Csaba leszögezte, hogy a válság egyedülálló, más, szórványvidéken tapasztalható gondokkal nem hasonlítható össze. Takács Csaba szerint a háromszéki RMDSZ-vezetőknek élni kellett volna a lehetőségekkel, mozdulniuk kellett volna. Viták voltak arról, milyen akciókat kellett volna szervezni a prefektus-ügyben, milyen tiltakozás lett volna megfelelő. A különböző szintű testületek felelősséggel tartoznak egymással szemben. Az RMDSZ brassói kongresszusa után három olyan terület van, ahol országos elvárások szerint kell működnie az RMDSZ-nek: ez a kultúra, az oktatás és az önkormányzat. Nem lehet azt állítani, hogy valaki az RMDSZ-listán indult és semmi köz a szövetséghez. Az RMDSZ meghirdette az önrendelkezés elvét, ezt kell most tartalommal megtölteni. Folyik az önrendelkezési memorandum végleges formába öntésem mely a kulturális, oktatási és közigazgatási autonómiát határozza meg. Ezt majd az SZKT-nak kell jóváhagynia. /Simó Erzsébet: Válság-e a válság?(1). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 16., (2). = jún. 17./
1993. június 17.
Tófalvi Zoltán a szemfényvesztés néhány példáját hozta fel. Emlékezett arra, hogy Marosvásárhelyen a magyar sajtó képviselői várták Raffay Ernő honvédelmi államtitkárt. Raffay Ernő történész több könyvet írt Erdély 1918-1920 közötti történetéről, ismeri a román diplomácia színeváltozásait, mégis besétált a csapdába. Kolozsváron válaszolni tudott Funar polgármester kijelentésére, hogy Kolozsvár nincs a térképen. De Debretin, Seghedin, Budapesta sincs a térképen. Marosvásárhelyen furfangosabb csapda várta. A megye akkori alprefektusnője, Ileana Filipescu addig hordozta keresztül-kasul a városon, kaszárnyáról kaszárnyáig, fényűző fogadásra, hogy a látogatás ideje lejárt, indulni kellett a repülőtérre. Az újságírók hiába várták. És Raffay Ernő nem vette észre az egészet, azt nyilatkozta, hogy jól érezte magát Marosvásárhelyen. - Bálint Lajos érsek misét akart bemutatni a szamosújvári börtönben szenvedő, ártatlanul elítélt oroszhegyi híveknek. A börtönparancsnokság az érsek közelében sem engedte az oroszhegyi foglyokat. - A román külügyminiszter ügyesen végighordozta a nagyköveteket több városon. Fényűző fogadások műemlékek megtekintése. Marosvásárhelyen előre figyelmeztették az újságírókat, kérdéseket feltenni, interjút készíteni tilos. Közben a Maros megyei prefektus beszélt a kisebbségek jogairól, milyen sok magyar tagozat van stb. /Tófalvi Zoltán: Szemfényvesztéssel kikövezett út. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 17./ Raffay Ernő államtitkár 1991. dec. 8-12-e között látogatott Romániába. Raffay Ernő említett könyvei: Erdély 1918-1919-ben /Magvető, Budapest, 1987/, Trianon titkai avagy hogyan bántak el országunkkal /Tornado Damenija, Budapest, 1990/.
1993. június 17.
Jún. 7-én a Legfelsőbb Bíróság megerősítette Cseresznyés Pál tíz éves ítéletét. A román sajtó egy része támadta Frunda Györgyöt védőbeszéde miatt a marosvásárhelyi Cuventul Liber napilap háromrészes sorozatban támadta Frundát, védőbeszédét románellenesnek minősítve. Tófalvi Zoltán újságíró kérdésére elmondta, hogy a román sajtó demokratikus része viszont melléállt és elismerte, az ítéletet igazoló döntés mögött a magyarság kollektív felelősségre-vonása áll. Frunda hangsúlyozta, hogy a törvényszék ítéletével a magyarokat büntette. A Helisnki Bizottság és a román parlament jelentései sem vádolják a magyarságot. A Helsinki Bizottság pedig egyértelműen a volt szekuritátés tiszteket, volt aktivistákat, a szervezőket vádolja. A törvényszék ítélete ezért volt fontos, hogy ellensúlyozza ezt a jelentést. /Tófalvi Zoltán: A Legfelsőbb Bíróság döntött: az ítélet 10 év börtön. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 17./
1993. június 17.
A kilencvenedik évében levő Ambrus József főesperes Brassóban él, az idős papok otthonában. Az újságíró kérésére visszaemlékezett szenvedéseire /két részletben összesen tíz évet töltött börtönben/. Ambrus József Gyergyószárhegyen hittanórát tartott, amikor 1949. jún. 11-én a plébánia előtt megállt egy fekete autó. A gyerekeket hazaküldte és ott, helyben azonnal vallatni kezdték: kitől kapott utasítást, hogy ne vegye át az államsegélyt. Kifejtette, hogy saját elhatározása volt, mondván: minden papnak adjanak vagy egyiknek sem. A faluban az emberek összegyűltek, kitört a pánik, hogy elviszik a papjukat. Ambrus József hiába nyugtatta az embereket, nem csitultak le a kedélyek. A kihallgatók a fekete autóvak eltűntek. Közben félreverték a harangokat, a környékről, Gyergyóremetéről, Gyergyóditróból is jöttek emberel, hogy megvédjék papjukat. Ambrus József lecsendesítette és hazaküldte őket. Este azután a rendőrök megszállták a községet. Több mint ezer embert fogdostak össze és vittek Gyergyószentmiklósra. Az első napokban egymást támogatva álltak a zsúfolt cellákban. Azután megkezdődtek a kihallgatások. Szörnyű kínzásokat éltek át, korbáccsal, villanyozó géppel, fonott vashuzalokkal verték őket. A papot addig verték, amíg megfeketedett a teste, a talpa csupa seb volt a gumibotozástól. Naponta ismételték a verést. Elmondhatatlan kínokat éltek át. Sokan beleőrültek, belehaltak a kínzásokba, vagy örökre nyomorékká váltak. Gurzó Katalinnak, Bartos Ilonának a haját tépték ki. Hat hét múlva Ambrus Józsefet és 28 szárhegyit Kolozsvárra, majd Brassóba, az ottani börtönbe vitték, ott is folytatták a kínzásokat. Ott találkozott Pál Elek gyergyóremetei plébánossal és 14 remetei hívével. Mindenáron bele akarták keverni a perbe Márton Áron püspököt, azzal, hogy ő lázította őket. Ez azonban nem sikerült, erre kínzással sem tudták rávenni őket. Végül nyolc évre ítélték Ambrus Józsefet. A felsőbányai ólombányába vitték, embertelen feltételek között dolgozott. Hét év után amnesztiában részesült. A borszéki plébániára került, de ott is folyamatosan zaklatták, agyonlövéssel is fenyegették. 1960-ban újra letartóztatták. A vád az volt, hogy erőszakkal kényszeríti a gyerekeket hittanra. Itt nem annyira veréssel, mint lelkileg akarták megtörni. Négy esztendőre ítélték. Hármat leült, 1963-ban szabadult. Maradt az állandó ellenőrzés, az éjjel-nappali váratlan látogatás. Így élt több mint két évtizedig. /Váradi Mária: A kommunizmus pere. Gúzsba kötött ige. Gyergyószárhegy, 1949. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 17./
1993. június 17.
Magyarországon választások lesznek 1994-ben. A hatalmon levő kormánykoalíció programjához híven igyekezett a lehető legnagyobb erkölcsi és anyagi támogatást nyújtani a határon túli magyarságnak. Antall József miniszterelnök lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke akart lenni. A választások közeledtével az ellenzék, a liberálisok ellenségesen viseltetnek az MDF-koalíció összmagyarságot segítő erőfeszítéseivel szemben. Takarékosságot követelnek a magyar műholdas adás rovására. A szocialisták, az MSZP szerint többet kellene törődni a magyarországiakkal és kevesesebbet a határon túliakkal. /Dénes László: Köldöknézések kora jön? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 17./
1993. június 17.
Kézdivásárhelyen emléket szeretnének állítani Gábor Áron harcostársának, Turóczi Mózesnek. Vetró András szobrászművész már elkészítette a mellszobor gipszváltozatát, amit a városban a Céhtörténeti Múzeumban már kiállítottak. A szoborállításhoz még pénzre lenne szükség, ezért kérik az adakozók segítségét. /(Iochom): Lesz-e Turóczi Mózes-szobor? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17./
1993. június 18.
Az RMDSZ-nek nem kis része van abban, hogy végre sikerült a parlamentben felállítani az Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ ellenőrző bizottságot, ezzel az SRI parlamenti ellenőrzés alá kerül. /Demeter J. Ildikó: Egy furcsa nap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./
1993. június 18.
Az Európa Tanács jelentéstevője kérdéseire Dudita adta meg a választ, az RMDSZ erről utólag értesült. Ezért Frunda György utólag válaszol néhány kérdésre, kifejtve, hogy a kisebbséget nem védi meg az igazságszolgáltatás, a magyar és cigány kisebbség a jogsérelmek jegyzékét elküldi az igazságügyminiszternek. Az RMDSZ többször tett bűnügyi feljelentést a Romania Mare főszerkesztője ellen, magyarellenes cikkei miatt, választ azonban sohasem kapott. Az 1990-es marosvásárhelyi eseményekkel kapcsolatban csak magyarokat és cigányokat ítéltek el, ugyanakkor nem vonták felelősségre az események szervezőit, az öt halálos áldozat gyilkosait. Az oroszhegyi és zetelaki elítéltekre nem vonatkoztatják az amnesztiát. /Frunda György: Válaszlevél az ET jelentéstevőjéhez. = Orient Expressz (Bukarest), jún. 18./
1993. június 18.
Dr. Friedrich König osztrák képviselő, az Európa Tanács Politikai Bizottságának romániai raportőre válaszolt Alexandru Todericiu, a Romania Libera munkatársa kérdéseire. Elmondta, hogy előtte Gunnar Jonssonon, az ET jogi bizottságának raportőre járt Romániában. Mindketten hasonlóan látják, Romániának meg kell oldani bizonyos dolgokat. Több területen kell változást elérni, így az igazságszolgáltatás területén a főügyész magas rangú tábornok volt. Az ET kérte, hogy civil váltsa fel a tábornokot. Ez megtörtént, azonban a raportőr megtudta, hogy a tábornokot ezután a főügyész helyettesévé nevezték ki. A sajtószabadság területén is vannak problémák, az újságírók például csak speciális engedéllyel vehetnek részt a parlament ülésein. Az újságpapír elosztásánál különbségeket tesznek. Nem lehet sajtószabadságról beszélni, ha egyetlen, a kormányzópárt által felügyelt televízió és rádióadó működik. Szükség van kisebbségi törvényre és az oktatási törvényre és azokat az ET 102-es dokumentumának megfelelően alkalmazzák. König felvetette még az 1990-es marosvásárhelyi eseményekre vonatkozó bírói döntések során a magyar és roma kisebbséget ért megkülönböztetéseket, továbbá Funar polgármester túlkapásait. Hargita és Kovászna megye magyar kisebbségével kapcsolatban megjegyezte, hogy Romániában a prefektusok közreműködésével centralizált vezetés folyik. König sürgette a titkosszolgálat /SRI/ parlamenti ellenőrzés alá helyezését. Probléma, hogy a kormány szélsőséges, kisebbségellenes, antiszemita pártok /Nagy-Románia Párt, Románok Nemzeti Egységpártja/ támogatásától függ. Ugyanígy nem jó a korrupciós botrány, melybe magasrangú állami tisztségviselők is belekeveredtek. /Románia és az Európa Tanács. "Egyes lényeges kérdések előzetes megoldásától függ Románia felvétele". (I) = Népújság (Marosvásárhely), jún. 16., (II.) = jún. 18. ? Alexandru Todericiu cikke magyar fordításban átvéve a Romania Libera 966. és 967. számából/
1993. június 18.
Georghe Funar kolozsvári polgármester felháborodottan visszautasította Friedrich König megállapításait, aki szerinte hamis képet fest a román valóságról és az ő nevét is említette. Funar szerint a König-jelentésben valótlanságok vannak. Szerinte Octavian Buracut nemhogy Európa Tanács tanácsosi állás illetné meg, inkább egy portási állás a tanácsnál. /Németh Júlia: Polgármesteréknél minden rendben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./
1993. június 18.
Georghe Funar kolozsvári polgármester rendeletére jún. 18-án karhatalmi segédlettel kilakoltatták a Helikon hetilapot szerkesztőségi helyiségeiből, arra hivatkozva, hogy nem fizettek bérleti díjat. Két vagon típusú helyiséget kaptak. /J. T. I.: Megoldódott a Helikon sorsa is. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./ A Helikon kiköltöztetésénél arra hivatkoztak, hogy nem fizettek bérleti díjat. Valójában nem vették át tőlük a kérdéses összeget. /Kilakoltatták a kolozsvári Helikont. = Magyar Hírlap, jún. 19./
1993. június 18.
A kormányszóvivő adatokkal illusztrálta a vámosok körében történő korrupciót. Rendőri ellenőrzés állapította meg, hogy 19 vámos fogadott el nagyobb összegeket, sőt egyesek még a csempészésbe is bekapcsolódtak. /Ferencz L. Imre: Korrupció minden szinten? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./
1993. június 18.
Sok szó esik az autonómiáról, erről kérdezte az újságíró néhány RMDSZ-tisztségviselő véleményét. Katona Ádám leszögezte, a tavaly októberi KOT /Küldöttek Országos Tanácsa/ óta a romániai magyarság számára kulcsfogalom a belső önrendelkezés. Ezt még azoknak is tudomásul kell venniük, akik a román politikai erőkkel keresnek szövetséget. Katona szerint kevés román szövetségesünk van, Octavian Buracu, az ifjú liberálisok és Doina Cornea. A szórványban a személyi autonómia az identitás megmaradásának egyetlen lehetősége. Verestóy Attila szenátor szabadkozott, ő nincs a barikád másik oldalán, az autonómiát ő eszköznek tekinti. Hajdu Gábor szenátor szerint hiányoznak az anyagi eszközök az autonómiához. /Máthé Éva: Autonóm vélemények az ? autonómiáról. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./
1993. június 18.
Az oktatási bizottságban dolgozó RMDSZ-képviselők - Nagy Benedek, Németh János, Rákóczi Lajos és Asztalos Ferenc képviselő, valamint Magyari Lajos szenátor - munkalátogatáson voltak Budapesten. Találkoztak az Országgyűlés oktatási bizottságával. Kölcsönösen tájékoztatták egymást az oktatási törvénytervezetről. Az RMDSZ küldöttségének tagjai elmondták, jól jött a magyar kormány részéről érkező anyagi, szellemi és erkölcsi támogatás az erdélyi magyar iskolarendszer talpraállítására. /Abafái R. István: Nemzetiség ? katedrán és iskolapadban. Asztalos Ferenc képviselő magyarországi útjáról. = Orient Expressz (Bukarest), jún. 11./
1993. június 18.
Nagyenyed börtönében vannak a tíz éven felüli büntetésre ítéltek. Az RMDSZ képviselői mentek Nagyenyedre, hogy meglátogassák a 19 évre ítélt zetelaki Boldizsár Ferencet. Az újságírót csak különböző engedélyező telefonok után engedték be, fényképezni nem lehet. Katona Ádám megkérdezte a börtön igazgatójától, mi van a börtön kápolnájával. Az már nincs meg, lebontották. Buchwald Péter szenátor kifejtette, Boldizsár Ferenc koncepciós per áldozata. A magyarok ellen hozták ezeket az ítéleteket. Az RMDSZ harcol az ártatlanul elítéltkért, így Boldizsár Ferencért is. Elővezették Boldizsár Ferencet, aki elmondta, Csíkszeredán és Jilaván verték, itt már nem, itt dolgozhat. Most láthatta először letartóztatása után született gyermekét. Vekov Károly átadta neki a csomagot. A helyi RMDSZ ezután havonta küld neki csomagot, akárcsak a kolozsvári RMDSZ, ők a szamosújvári elítélteknek küld csomagot. /Csomafáy Ferenc: Beszélőn. Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./
1993. június 18.
Jún. 18-án kezdi meg tanácskozásait a Népfőiskola a Kisebbségekért Szervezet Budapesten. Pászkán Zsolt, a szervezet elnöke hangsúlyozta, hogy a továbbképzés gyakorlati megvalósítása a céljuk. Ingatlant akarnak szerezni Szencen, majd Sepsiszentgyörgyön, ahol számítógépes és más ismeretek elsajátítására teremtenek lehetőséget. Dr. Pick Tamás elmondta, hogy hat ország képviselői vesznek részt a tanácskozáson. Többek között Balász Sándor Identitásbeli zavarok a kisebbségben címen tart előadást. /(czegő): Népfőiskola a kisebbségekért. Gyakorlati segítség a nemzetiségeknek. = Magyar Nemzet, jún. 18./
1993. június 18.
Az 1988-ban, a romániai falurombolás elleni nagy társadalmi megmozdulás idején született Erdélyi Szövetség a hét végén Debrecenben tartja tisztújító közgyűlését. Az Erdélyi Szövetség füzetsorozatot indított. Az elmúlt években Magyarországon mintha elsorvadt volna a figyelem, megfáradt a felelősségérzet a kisebbségi létbe szorított magyarság iránt, írta Beke György, aki az Erdélyi Szövetség elnöke. Az Erdélyi Szövetség mindenkor kötelességének érezte az erdélyi valóság tudatosítását az anyaország és a világ közvéleményében. Ezért szervezett tanácskozásokat, Erdélyt megismertető vetélkedőket és ezért vállalkozott könyvkiadásra is. 1991-ben Erdély jelene és jövője címmel jelentetett meg tanulmánykötetet, 1992-ben pedig Dsida Jenő vallomását, a Psalmus Hungaricust. Nem az egyetlen szervezet, amelyik kiadói tevékenységet is vállal. Az Erdélyi Magyarok Egyesülete Vigyázó címmel időnként időszaki romániai magyar sajtószemlét ad ki. /Beke György: Megfáradt felelősségérzet. Szembenézés Trianon örökségével. = Magyar Nemzet, jún. 18./
1993. június 19.
Iliescu elnök Svájcban részt vett Crans Montanában a gazdasági világfórumon és ott jún. 19-én sajtóértekezletet tartott, kifejtve, hogy a magyar kisebbség számára biztosított az anyanyelvi képzés egyetemi fokon is, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Nagyváradon. Másnap, jún. 20-án Iliescu elnök felszólalt a stabilitás és biztonság kérdéseivel foglalkozó összejövetelen, ahol figyelmeztetett: a feszültségek fokozódásához vezethet, ha valaki "más államokbeli kisebbségek által lakott területek védnökének" kiáltja ki magát. /Magyar Hírlap, jún. 21./ Iliescu államelnök Svájcban sértődötten magyarázta Lalumiére-nek, az ET főtitkárának, hogy Románia ET-tagságához igazságtalanul kemény feltételeket szabnak. /Magyar Hírlap, jún. 23./
1993. június 19.
A tiltott fegyvertartás és orvvadászat miatt letartóztatott kilenc málnásfalusi, illetve bükkszádi fogvatartását újabb harminc nappal meghosszabbították, ügyüket katonai ügyészségre helyezték át. A hozzátartozók első alkalommal meglátogathatták őket. A katonai ügyészség saját védőügyvédjük jelenlétében hallgatja ki a gyanúsítottakat. /B. Kovács András: A "vagy-vagy" napjai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19-20./
1993. június 19.
Fel kell mérni a veszteségeket, ez lenne az RMDSZ fontos feladata, sürgetett Csergő Bálint cikkében, össze kell vetni a háború előtti állapotokat a háború utánival, mennyi intézményt, épületet stb-t vettek el, ehhez szükséges az egyházak, a szerzetesrendek segítsége. /Csergő Bálint: Így látom? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19-20./
1993. június 19.
Király Károly /sz. Dicsőszentmárton, 1930. szept. 26./ nevét az erdélyi magyarság a Szabad Európa Rádió adásaiból ismerte meg. Király Károly nevét ugyanis 1972-ben lemondott megyei párttitkári tisztségéről, tiltakozva az erdélyi magyarság jogainak csökkentése miatt. Romániában a kisebbségi kérdést mindig alárendeltnek tekintette a hatalom, hangsúlyozta. Néhány hete Király Károly lemondott az RMDSZ-ben vállat tisztségéről /az RMDSZ Kovászna megyei elnöke volt/, mert nem ért egyet az RMDSZ politikájával, melyet lemondónak, megalkuvónak tart. Szerinte az RMDSZ-ben túlsúlyban van a lemondás, a megalkuvás politikáját szorgalmazó vonal. Amikor Sütő András megvédte Tőkés Lászlót, őt is támadni kezdték, végül Király Károly Sütőt megvédeni akaró cikkét egyik erdélyi magyar lap sem hozta le. Az RMDSZ-nek még nincs elfogadott önrendelkezési nyilatkozata, csak az elvet fogadták el. /Szondy Zoltán, Csíkszereda: Beszélgetés Király Károllyal sepsiszentgyörgyi otthonában. Az erdélyi magyarság érettebb az RMDSZ-nél. = Pesti Hírlap, jún. 19./
1993. június 19.
A kormányzó Demokratikus Nemzeti Megmentési Front bukaresti szervezetének konferenciáján a Ion Solcanu és Vasile Vacaru szenátorok által vezetett "kemény vonal" erőteljesen bírálta a mérsékeltek vezéralakjaként ismert Adrian Nastaset. Elsősorban azzal vádolták Nastaset, hogy része volt abban, hogy a kamara elfogadta a külföldi beruházók földvásárlását engedélyező törvényt. Ezzel kiárusítják az országot, hangoztatták, hiszen a románság legnagyobb ellensége, a magyarok, a magyar milliomosok kezébe kerülne a föld. A törvényt egyébként a szenátus elutasította. A vádakra Nastase úgy felelt, hogy amennyiben ellenzik elveit, akkor lemond. /Magyar Hírlap, jún. 22./
1993. június 19.
Bukarestben járt Sir Leon Brittan, az EK alelnöke és kijelentette, fölveti Románia csatlakozásának fölgyorsítását. /Sir Leon Brittan Bukarestben. = Magyar Nemzet, jún. 19./
1993. június 19.
Kisvárdán lezajlott a határon túli magyar színházak évente megrendezett fesztiválja. A Nagyváradi Színház Szigligeti Társulata kapta a közönségdíjat. A zsűri különdíjában részesült a marosvásárhelyi Színművészeti Akadémia Szentgyörgyi István tagozatának versenyelőadása, továbbá a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház előadása is. /Így kerek a tudósítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19-20./
