Marosvásárhely 13 körzeti RMDSZ-elnöke és választmánya létrehozta az elnöki testületet, vezetője Gaál Márton lett. /Elnöki testület alakult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19-20./
1993. június 19.
Bukarestben Tornai József, a Magyar Írószövetség elnöke aláírta a magyar-román írószövetségi egyezményt. A fél éve németországi ösztöndíjasként Berlinben élő Mircea Dinescu, a Román Írószövetség elnöke éppen hazalátogatott, ő tárgyalt Tornaival. Dinescu megjegyezte, hogy 1989 óta ez az első nemzetközi egyezményük, ugyanis a többi szomszéddal a változások és az általános kulturális elszegényedés miatt képtelenség szót érteni. Dinescu keményen bírálta a román állapotokat, felrótta a kormánynak a művészek külföldre áramlását, azt, hogy Kolozsváron kilakoltatták a román Apostrof és a magyar Helikon szerkesztőségét. /Cseke Gábor, Bukarest: Román-magyar írószövetségi egyezmény. = Magyar Nemzet, jún. 21./
1993. június 19.
A Tamási Áron Alapítvány félmillió forint alapítványi tőke kamataival támogatja évente egy gimnazista székely fiú vagy lány tanulmányait. Az alapítványt Tamási Áronné hozta létre. /Tamási Áron Alapítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19-20./
1993. június 20.
Az RMDSZ SZKT Marosvásárhelyen tartott ülésén /jún.19-20./. Az előző napon, jún. 18-ám ülésezett az Egyeztető Kerekasztal. Az SZKT ülésén elfogadták a működési szabályzatot, ezzel lehetővé vált a határozathozatal. Megalakultak a szakbizottságok, valamint az alapszabályt kidolgozó szövegszerkesztő bizottság, Takács Csaba beszámolt arról, hogy a készül kisebbségi dokumentum, a romániai magyarság Fehér könyve, a politikai főosztály a kisebbségi törvénytervezeten dolgozik, elkészült a szövetség információs rendszerének tervezete. AZ SZKT határozatában jóváhagyta az RMDSZ részvételét a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában, azzal, hogy ha aug. 31-ig az RMDSZ által benyújtott javaslatok nem oldódnak meg, továbbá a nemzetiségi törvénytervezet addig nem kerül a kormány elé, akkor az RMDSZ visszavonja képviselőit a tanácsból. Az SZKT egyhangúlag elfogadta a Borbély László javasolta állásfoglalást, amely kimondja, Cseresznyés Pál elítélése bizonyítja: a politikai bosszú jogi keretek között lehetséges Romániában, ugyanakkor, amikor a Ceausescu-diktatúra bűnös kiszolgálóit sorozatosan felmentik. Az RMDSZ követeli az igazságtalanul elítélt magyarok szabadon bocsátását. Az SZKT zárt ülésen tárgyalta Tőkés László tiszteletbeli elnök etnikai tisztogatásra vonatkozó, SZKT-hoz intézett levelét. Az SZKT Markó Béla elnököt bízta meg álláspont-egyeztető találkozó megszervezésével Tőkés László és a parlamenti csoport között. Tőkés László egyéb programjai miatt nem tudott megjelenni az SZKT munkáján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./ Csiha Tamás, az SZKT elnöke elégedetten állapította meg, hogy eredményes volt az SZKT ülése. Két új platform jelentkezett, a Gaudeamus és a Szociáldemokrata-újbaloldal platform. Kónya-Hamar Sándor javaslatot tett az ENSZ mellett működő Képviselet Nélküli Népek Szervezetébe való belépésről. Madaras Lázár új parlamenti többségi csoport létrehozását kezdeményezte, ezt az SZKT elvetette. /Mózes Edith: Negyedszerre sikerült. Az SZKT tud dolgozni, ha akar. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 22./ Iliescu elnök sajtóértekezletén kijelentette, hogy az RMDSZ SZKT marosvásárhelyi határozatai meglepték, nincs tudomása ilyen elvárásokról, ilyen gondokról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26-27./
1993. június 20.
Az RMDSZ SZKT szakbizottságai: 1. Oktatás, ifjúság, tudomány, elnök: Ungvári Z. Imre. 2. Gazdaság, költségvetés. Elnök: Birtalan Ákos. 3. Politikai kapcsolatok. Elnök: Fekete Zsolt. 4. Közösségfejlesztés, falupolitika, szociálpolitika. Elnök: Sántha Pál Vilmos. 5. Közigazgatás, önkormányzat. Elnök: Dézsi Zoltán. 6. Művelődés, műemlékvédelem, egyház. Elnök: Muzsnay Árpád. 7. Emberjog, jogsérelem. Elnök: Hosszú Zoltán. 8. Program. Elnök: Tokay György. /Az SZKT szakbizottságai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./
1993. június 20.
Bálint Lajos gyulafehérvári érsek körlevélben vont mérleget az eltelt három és fél esztendő egyházi eseményeiről. A katolikus egyházat súlyos igazságtalanságok érték. 1948-ban 182 elemit, 31 középiskolát és 12 gyermekotthont államosítottak. Mindmáig az egyház egyetlen iskolát sem kapott vissza. A csíkszeredai Segítő Mária Líceum egykori saját épületébe megtűrt vendég. Annak idején hét női szerzetesrendnek húsz zárdája volt, a három férfi szerzetnek pedig huszonöt rendháza. 1949-ben mindet elkobozták, 1990-től a semmiből kellett új életet kezdeni. A plébániákról 1950-1952 között elkobozták az összes anyakönyveket és az értékesebb műkincseket, azzal a szándékkal, hogy a magyarság erdélyi múltjának emlékeit eltüntessék. A gyulafehérvári Batthyaneumot nem adták vissza. /A gyulafehérvári érsek számvetése. = Új Ember (Budapest), jún. 20./
1993. június 21.
Vacaroiu miniszterelnök jún. 21-én a szenátusban beszélt a gazdasági helyzetről, a növekvő inflációról /11,5 %-os a tervezett 9,6 %-kal szemben/. Vacaroiu elmondta beszédét a szenátusban, majd távozott, nem adott lehetőséget az interpellációkra és azok megválaszolására. Szó esett arról, hogy mi rontja Románia külföldi képét. Frunda György hozzászólt: a parlament felelős ezért a képért, mert nem teljesítette az ET feltételeit /belügy demilitarizálása, tanügyi, kisebbségi törvény megalkotása, SRI ellenőrzése stb./ Szó esett a súlyos környezetszennyezésről, az elbocsátásokról és az egészségügy gondjairól. /Lukács Róbert. = Miniszterelnöki jelentés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./
1993. június 21.
Petre Roman volt miniszterelnökkel az élen hat demokratapárti /NMF/ képviselő kész letenni az 1989-es forradalomban való részvételét igazoló oklevelet és kitüntetést, mert kiderült, hogy sok arra méltatlan is kapott kitüntetést, olyan, aki a fegyveres elfojtást szorgalmazta. A botrány akkor pattant ki, amikor az Evenimentul Zilei közölte a névsort. /Új Magyarország, jún. 21./
1993. június 22.
A hatalomhoz közel álló Adevarul jún. 22-i számában Dumitru Tinu főszerkesztő Kegyelem a vadállatnak címen hevesen támadta Friedrich Königet, az Európa Tanács jelentéstevőjét, aki Bécsben közölte Iliescu elnökkel, hogy Románia ET-csatlakozásához szükséges lenne, hogy megkegyelmezzen Cseresznyés Pálnak, illetve az oroszhegyi és zetelaki elítélteknek. Tinu szerint az utóbbiak bestiálisan lefejezték és labdának használták az áldozat fejét. /Pesti Hírlap, jún. 23., MTI/
1993. június 22.
A kezdeményezők /Lakatos István szociáldemokrata veterán, Dáné Tibor, Balogh Edgár, Bitay Ödön, dr. Csucsuja István történész, egyetemi tanár, Ferencz Imre újságíró, Nagy Károly ny. egyetemi adjunktus, dr. Pálfalvi Attila ny. egyetemi tanár, dr. Péter György ny. egyetemi tanár, Zsoldos Árpád színész/ nyilvánosságra hozták a szociáldemokrata-újbalodali platfor tervezetét. Az RMDSZ-ben a dolgozók, kistulajdonosok érdekeit egyik platform sem képviseli, ezért alakították meg a szociáldemokrata-újbalodali platformot. Szoros együttműködésre törekednek a Romániai Magyar Dolgozók Egyesületével. Felfogásukat a szociáldemokrácia értékei határozzák meg. Új, globális szemléletmódra van szükség. A vegyes tulajdonra épülő szociális piacgazdaság hívei. Az RMDSZ programjával egyetértenek. /Szocáldemokrata-újbaloldali platform (tervezet). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./
1993. június 22.
Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció elnöke Varsóban járt, ahol kifejtette a Konvenció álláspontját. /Emil Constantinescu Varsóban járt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./
1993. június 22.
Nicolae Spiroiu román védelmi miniszter jún. 22-én Athénban tárgyalt görög kollégájával, Janisz Varviciotisszal, egyetértettek abban hogy országaik elleneznek mindenfajta katonai beavatkozást a Balkánon. /MTI/
1993. június 23.
Mircea Geoana külügyi szóvivő visszautasította az Európa Tanács jelentéstevőjének igényét a marosvásárhelyi, zetelaki és oroszhegyi magyar elítéltek ügyének felülvizsgálására. Ezek a perek törvényesek voltak. Elutasította az RMDSZ álláspontját, hogy magyar kisebbségiek elleni perek politikai jellegűek voltak. Azok a törvényesség szigorú tiszteletben tartásával zajlottak le, hangsúlyozta. Az RMDSZ egyedül marad a romániai politikai erők között, mondta, mert a többi mind támogatja az ET-be való felvételt. /Román külügyi szóvivő. A perek törvényesek voltak. = Új Magyarország, jún. 24./
1993. június 23.
A parlament jún. 23-án nyílt szavazással elvetette a külföldi beruházók földtulajdonhoz való jogát, hiába érvelt az európai struktúrák átvétele mellett Birtalan Ákos. /Demeter J. Ildikó: Ágyő, külföldi beruházók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
1993. június 23.
Ion Iliescu elnök jún. 23-án fogadta Gheorghe Funar polgármestert, a Román Nemzeti Egységpárt elnökét és a párt más vezetőit. A megbeszélés zárt ajtók mögött folyt, utána viszont Funar a tévében összegezte a tárgyalás eredményét. Elmondta, hogy beolvastak Iliescunak: nem eléggé elnöke a románoknak. Több miniszter leváltását követelte, így Misu Negritoiu reformügyi miniszter menesztését, továbbá Hargita és Kovászna megyékbe román alprefektusok kinevezését. /Látogatóban a román elnöknél. Gheorghe Funar étvágya végtelen. = Pesti Hírlap, jún. 24./
1993. június 23.
Iliescu államelnök sajtóértekezletén az RMDSZ-t támadta. Szerinte igazságtalan, hogy egyedi ügyekből /prefektusok kinevezése, magyar bebörtönzöttek kérdése/ az egész romániai magyarság helyzetére következtetnek. A román-magyar kapcsolatok helyzetéért a magyar vezetőket hibáztatta: nem kezdtek magas szintű tárgyalásokat. Iliescu szerint a külügyminisztériumnak fehér könyvet kellene összeállítani az utóbbi három év magyar-román eszmecseréiről. Iliescu a belügyekbe való beavatkozásnak nevezte azt a törekvést, hogy védnöknek kiáltsák ki magukat más országban élő kisebbségek szervezeti fölött. /Bogdán Tibor, Bukarest: Fehér könyv a magyar-román kapcsolatokról? = Magyar Hírlap, jún. 24./
1993. június 23.
Kolozsváron a Demokratikus Konvencióba tömörült pártok párbeszédet folytattak választóikkal. Doina Cornea megkérdezte, mi történt a Funar viselt dolgait tartalmazó memorandummal, melyet eljuttattak a szenátushoz. Dr. Octavian Buracu figyelmeztetett: a helyi /kolozsvári/ választáson éppen a Vatra Romaneascával való békülékenység miatt ért el gyengébb eredményt a Demokratikus Konvenció. Nem szabad ezzel a szervezettel összefogni. /Dr. Octavian Buracu: Román szól a magyarhoz. Választók és választottak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./
1993. június 23.
A Nagy-Románia Párt kettészakadt, egy csoport kivált és Nagy-Románia Mozgalom néven újabb szélsőségesen nacionalista szervezetet hozott létre. A különválók nem értettek egyet Corneliu Vadim Tudor pártelnök tekintélyuralmával, a párt szélsőséges, fasisztoid irányvonalát viszont nem vitatják. /B. T.: Kettészakadt a Nagy-Románia Párt. = Magyar Hírlap, jún. 23./
1993. június 23.
A háromszéki RMDSZ szervezet tisztújító közgyűlést tartott, Gazda Józsefet, a kovásznai városi szervezet vezetőjét választották meg elnöknek. /Flóra Gábor: Gazdára lelt egy üres szék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./
1993. június 23.
1991-ben Székelyudvarhelyen megalakult az Emberért, holnapunkért Alapítvány. Az alapítvány ügyvezető titkára, Sófalvi László elmondta, hogy az alapítvány a felsőoktatást célozta meg. Az RMGE, a magyar Földművelésügyi Minisztérium és a helyi polgármesteri hivatal segítségével sikerült megegyezniük a gödöllői Agrártudományi Egyetemmel, az egyetemhez tartozó gyöngyösi Vállalatgazdasági-üzemmérnöki Intézettel. A gyöngyösiek üzemgazdászokat, menedzsereket képeznek. Az erdélyi hallgatók /109 fiatal/ a gyöngyösi főiskola hallgatói Hargita, Maros és Kovászna megyéből. A látogatásnélküli tagozat hallgatói, otthon készülnek fel, a vizsgák Gyöngyösön lesznek. Megkapják Gyögyösről az anyagokat és itt sokszorosítják a hallgatóknak. A napokban megjelent Székelyudvarhelyen az Infopressnél első tankönyv, az Agrártörténet. /Oláh István: Meg kell küzdeni érte! . = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./
1993. június 23.
Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke megbeszélést folytatott Catherina Lalumiere asszonnyal, az Európa Tanács főtitkárával Svájcban, Luganóban. Entz Géza az Európa Tanács égisze alatt megrendezett összeurópai kisebbségvédelmi konferencián vesz részt Luganóban. A találkozón Entz Géza átadta Jeszenszky Géza külügyminiszter üzenetét. Az üzenet lényege: Szlovákiának az Európa Tanácsba történő felvételének elő kell mozdítania a szlovákiai magyar közösség helyzetének rendezését. /Kisebbségvédelemről ? miniszteri szinten. Entz- Lalumiere találkozó. = Új Magyarország, jún. 23./
1993. június 23.
Kolozsváron a vasúti állomáson kapható Hitler Mein Kampfja, melyet a Pacifica Könyvkiadó jelentetett meg. /A Mein Kampf mint könnyű úti olvasmány. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./
1993. június 23.
A jún. 23-i bukaresti lapok bőségesen idézik a Le Quotidien de Paris egyik cikkét, miszerint Budapest szítja a szeparatizmust a szomszédos országokban élő magyar kisebbség soraiban. /B. T.: Párizsi lapvélemény a bukaresti újságokban. = Magyar Hírlap, jún. 24./
1993. június 23.
Jún. 5-én ünnepelte százéves fennállását Gyergyószentmiklós ipartestületi férfikara, az Ipartestületi Dalegylet. Az ünnepségre megjelent Bálint Ákos karnagy Gyergyószentmiklósi Ipartestületi Dalegylet centenáriumi emlékkönyve /Gyergyószentmiklós, 1993/. Dézsi Zoltán polgármester köszöntötte az ünnepelteket. Iszlai Attila, a dalegylet elnöke a kórus múltját ismertette. Hajdó István gyergyószentmiklósi plébános fölszentelte a dalegylet új zászlaját. Az ünnepségen több vendégkórus fellépett. /Komán János: Százéves Gyergyószentmiklós ipartestületi férfikara. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./
1993. június 24.
Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök Vacaroiu kormányfő meghívására kétnapos látogatásra jún. 24-én Romániába érkezik. /Meciar: Nincs szükség etnikai sorompókra. = Magyar Hírlap, jún. 24./
1993. június 24.
Iliescu elnök méltánytalannak minősítette az RMDSZ álláspontját a nemzetiségi jogsérelmek ügyében. Szerinte csak egyedi, elszigetelt jelenségek vannak. - Meciar szlovák miniszterelnök Bukarestben kijelentette: a "magyar nemzeti kisebbség közös gondja Romániának és Szlovákiának". /Iliescu és az RMDSZ vitája. = Népszabadság, jún. 25./ Iliescu elnök jún. 24-i sajtóértekezletén megismételte tételét: az első világháború után 200 ezer román élt Magyarországon, mára alig tízezren maradtak, a magyar állam asszimilációs politikája miatt. /Magyar Nemzet, jún. 25./
1993. június 24.
A vártnál magasabb árnövekedés miatt a kormány jún. 1-jétől újabb bér-és nyugdíjemelést rendelt el. Az eddig gyakorlatot követve a béreket havi 2800 lejjel, a közalkalmazottakét 6 %-kal indexelik, ezt a 6 %-ot kapják a nyugdíjasok is. /Újabb indexelés ? vajon a hányadik? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./
1993. június 24.
Az RMDSZ SZKT jún. 20-21-i marosvásárhelyi ülésén nyilatkozatot fogadott el Cseresznyés Pál és a többi igazságtalanul elítélt magyar ügyében. Az RMDSZ az ország közvéleményéhez fordul, hogy újra szóvá tegye a mérhetetlen igazságtalanságot. Az RMDSZ fölhívja az Európa Tanács figyelmét arra, hogy Romániában jelenleg is folynak koncepciós politikai perek, magyarellenes eljárások. 1989 karácsonya után magyarokat tartóztattak le Zetelakán és Oroszhegyen, majd koholt vádak alapján súlyos börtönbüntetésre ítélték őket. Az 1990 márciusi marosvásárhelyi események miatt számos magyart és cigányt ítéltek el, köztük a legsúlyosabban Cseresznyés Pált. Kizárólag magyarokat és cigányokat vetettek börtönbe. Az RMDSZ követeli, hogy vessenek véget a törvénysértő pereknek és bocsássák szabadon az igazságtalanul elítélteket. /Politikai bosszú jegyében. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 24./
1993. június 24.
A Pro Europa Liga egyik legfontosabb alapeszméje a nemzetiségi és vallási tolerancia, mondta el Smaranda Enache, a liga társelnöke. 1991-ben alapítottak egy újságot, a Gazeta de Murest, hogy bizonyítsák, Marosvásárhelyen létezik más hang is, nem csak az agresszív, ultranacionalista sajtóé. A lap első korszaka 1993 januárjában csőddel zárult, áprilistól újraindították G. M. néven. A hetilap a nemzetiségek együttélésének évszázados szellemét próbálja föléleszteni. A Pro Europa Liga külföldi küldöttségek előtt is beszélt a kisebbségi jogok helyzetéről, a marosvásárhelyi bebörtönzöttekről. /Gál Éva Emese: Képesek vagyunk együtt élni. Beszélgetés Smaranda Enachéval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./
1993. június 24.
A készülő Fehér könyvhöz néhány adalék olvasható Ujj János tollából, Tőkés László igazsága címmel. A nemzeti tisztogatásnak, a kivándorlásnak és a beolvasztásnak tudható be, hogy a trianoni békeszerződés óta Arad megye magyar lakossága 116 ezer főről 60 ezerre csökkent. Bizalmi állásokba csak kivételesen alkalmaztak nemzetiségieket, a katonaságnál a magyarok nagy részét bányákba, kikötőkbe, munkatáborokba vitték. ? Már régen össze kellett volna gyűjteni a bizonyító anyagot. /Ujj János: Tőkés László igazsága. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 24./
