udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7627
találat
lapozás: 1-30 ... 1171-1200 | 1201-1230 | 1231-1260 ... 7621-7627
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2007. február 27.
Karácsony Sándor (Földes, 1891. január 10. – Budapest, 1952. február 23.): pedagógus, filozófus, nyelvész, irodalomtudós, író, lapszerkesztő, a legmagyarabb magyar elme a 20. században, írta róla K. Jakab Antal. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-német szakának hallgatója volt, Genf, München, Bécs és Grác egyetemein is megfordult. A harctéren súlyos sérülést szenvedett, élete végéig mankóval, bottal kell járnia. 1927-től a Magyar Tudományos Akadémia Szótári Bizottságának lett a munkatársa. Megalkotta „társas-lélektani” nyelvelméletét, megindítja tízkötetes könyvsorozatát, A neveléstudomány társaslélektani alapjait. 1932-től a debreceni egyetem magántanára, 1942-től professzora. Az 1945 után számos közéleti tisztséget töltött be, és a központilag irányított népműveléssel szemben hatalmas kulturális tömegmozgalmat indított el, a „szabadművelődést”. Az uralomra jutott kommunisták derékba törték kezdeményezéseit, őt magát kényszernyugdíjazták, 1950-ben eltávolították az egyetemről. Főbb művei: A csucsai front (regény, 1928), Hegyi beszéd (regény, 1937), Barátság és szerelem (1938), A magyar észjárás és közoktatásügyünk reformja (1939), A könyvek lelke, irodalmi nevelés (1941), A társaslélek felső határa és a transzcendens nevelés (I–II., 1941–1943), Ocsúdó magyarság (1942), A magyarok Istene (1943), A cinikus Mikszáth (1944), A magyar demokrácia (1945), Magyar ifjúság (1946), Magyar béke (1947), Holdbeli diákélet (1948). /K. Jakab Antal: „Nemcsak magyar nyelven, hanem magyar módon is” 55 éve halt meg Karácsony Sándor. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 27./2007. február 28.
A kötelező magánnyugdíj rendszerről szóló törvény túl késői elfogadása miatt csak március végén kezdődik meg a pénztárak engedélyeztetése, az alkalmazottak egy része pedig augusztustól novemberig választhat pénztárt. A kötelező magánnyugdíjakról szóló törvény januári megjelenésével Románia áttért a hárompilléres nyugdíjrendszerre. /Králik Lóránd: Idén már nyugdíjpénztárat kell választani. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./2007. február 28.
Szeptember 27-én Gyurcsány Ferenc kormányfő vezetésével, hazai és határon túli magyar politikusok részvételével megtartották a Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fórumának alakuló ülését a Parlamentben. Véglegesítették a 2007. évi támogatási célokra és prioritásokra beérkezett ajánlásokat. Gémesi Ferenc nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár elmondta, hogy a támogatáspolitika területén kialakult egyfajta „magyar-magyar szolidaritás”, Vajdaság és Kárpátalja lakossága arányánál jóval nagyobb támogatást fog kapni. A forrásfelosztás és a támogatási prioritások olvashatóak lesznek a www.szulofold. hu honlapon az interneten. /Két milliárd forintra számíthatunk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./ A határon túliaknak szánt összeg meghaladja a kétmilliárd forintot. Budapesten a határon túli magyar szervezetek vezetőinek tanácskozásán az RMDSZ-t Markó Béla és Kelemen Hunor képviselte. Gémesi Ferenc elmondta, a támogatások egy része valamennyi régióra kiterjed: ilyen az anyanyelvű oktatás, a kulturális megtartó intézmények és programok, illetve az egyházak szociális és oktatási feladatainak valamilyen formában történő támogatása. „Akadnak emellett modernizációs célú támogatások is. Olyan feladatokra is javasoltak támogatást a határon túli magyar szervezetek, mint az internetes portálok tartalomfejlesztése. ” – tájékoztatott az államtitkár. /Cs. P. T. : Magyar–magyar szolidaritás Budapesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./ Megalakult a Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fóruma /REF/. A regnáló magyar kormány tudatosítja: senkinek nem jár pénz alanyi jogon. Pályázni kell, terveket előkészíteni, beterjeszteni és elszámolni, írta a lap. /Simon Judit: Máért helyett REF. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./2007. február 28.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság elé járult február 27-én George Maior SRI-vezető, tájékoztatta a honatyákat a Petrom privatizációjának háttér-információiról és a székelyföldi autonómiatörekvésekkel kapcsolatos megfigyelésekről. A jelentéseket csak részben oldották föl a titkosítás alól, ezért még a bizottság sem kaphatott százszázalékos tájékoztatást az említett napirendi kérdésekről. A közvélemény elé tárható jelentésváltozatot a Petrom-privatizációról egy héten belül, a székelyföldi autonómia-konzultációról szólót pedig március 20-22-re készíti el a szolgálat. Verestóy Attila szenátor, a SRI-bizottság alelnöke elmondta, hogy a Székelyföld területi autonómiája kapcsán kiírt konzultációra vonatkozóan nem hozott meglepetéseket a szolgálati tájékoztató. „A szolgálat sem állapít meg mást, mint amit mi is nagyon jól tudunk, hogy konzultációt folytatnak egy olyan kérdésről, amelyre eleve egyértelmű a válasz. Voltaképpen tehát ennek a közvélemény-kutatásnak nincs tétje, ezért nem jelent és nem is jelenthet veszélyforrást az állam törvényes rendjére” – tette hozzá a szenátor. A bizottságban George Maior elmondta, hogy a szolgálat az elkövetkezőkben is figyelemmel kíséri a székelyföldi eseményeket. /G. G. : Még titkos a székelyföldi SRI-jelentés. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./ Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor székelyföldi referendumról elmondta, a területi autonómia törvénymódosítás révén megoldható, ebben az esetben a hírszerző szolgálatok nem hivatottak felügyelni a folyamatot. Verestóy szerint a SRI eltúlozta saját fontosságát az ügyben. /Barta Zoltán: Megtűrt referendum. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./2007. február 28.
Még bizonytalan, hogy sikerül-e indulnia, most folyik az aláírásgyűjtés, ezért nincs írásos formában rögzített végleges programja, nyilatkozta Tőkés László református püspök. Azonban kézenfekvőek annak a programnak az elemei, amelyek az indulás lehetősége esetén összeállnak. Ennek kulcspontja a háromszintű autonómia rendszer, egészében véve a közösségi önkormányzat rendszere. Lényegében az RMDSZ-ben rögzített program képviseletére vállalkozna. Az RMDSZ nem képviselte megfelelően az autonómia kérdését. Vissza kell menni a gyökerekhez, ahogyan azt az RMDSZ felvállalta a kolozsvári Szent Mihály-templomban 1992-ben, vagy a brassói RMDSZ-kongresszuson 1993-ban. Jelenleg az RMDSZ-szel való párbeszédre nincs remény, az RMDSZ elvette a lehetőséget. Volt találkozás a felek között, olyan megszólalások hangzottak el, mint Sólyom László köztársasági elnök, vagy Csoóri Sándor és köre, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a volt államelnök vagy az Erdélyi Református Egyházkerület. Nagy igény mutatkozott meg az összefogás iránt. Tőkés László nem az RMDSZ ellen indul – velük akart indulni –, hanem azokért a célokért, amelyeket képvisel. Tibori Szabó Zoltán szerint olyan vélemények is vannak, hogyha esetleg mégis létrejönne valamiféle kompromisszum, egyházi nyomásra, akkor ezentúl az egyházak beleszólhatnak bármilyen más politikai jelöltállításba, rangsorolásba. Az újságíró szerint szétszakadhatnak táborokra az adott egyház hívei is. Tőkés László szerint legfeljebb azzal lehet számolni, mint az MSZP /Magyar Szocialista Párt/ hívő tagozatának a kérdése Magyarországon. Az újságíró megkérdezte, milyen perspektívája van az autonómiának, ha a román sajtó szerint Székelyföld nem tudja eltartani magát? A püspök rámutatott, miután leszegényítették Székelyföldet, felróják neki, hogy központi pénzeket kell visszaosztani. Székelyföldet nem kell félteni. Romániának le kell ülnie a magyarokkal tárgyalni. Egy demokratikus ország nem vehet semmibe félmillió tanügyi tárgyú aláírást. A kilencvenes években legalább három RMDSZ-kongresszus elfogadta Tőkés László javaslatát, hogy átfogó román–magyar kerekasztal keretében rendezzék a román–magyar viszonyt. Ha ehhez támogatást adna Budapest, Brüsszel, ezt követelné az RMDSZ és a magyarság, holtbiztos, hogy leülnének a románok. Az egyházi és a politikai szerep éles szembeállítása a kommunista propaganda eszköze volt. A politizálás nem tetszett a kommunistáknak, nem tetszik a posztkommunistáknak, és bizonyos irányzatoknak sem. Nem tetszik nekik, hogy az egyház állást foglaljon politikai kérdésekben. /Tibori Szabó Zoltán: „Kényszerhelyzet adta szükségből vállalnám a brüsszeli képviseletet. ” Interjú Tőkés László református püspökkel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./2007. február 28.
Az egész romániai magyarságot szeretném képviselni Brüsszelben, Markó Bélától Szász Jenőig, az RMDSZ-től a Magyar Polgári Szövetségig, az egyházak, a civil szféra, az önkormányzatok képviseletére vállalkozom – hangsúlyozta február 27-én Sepsiszentgyörgyön Tőkés László református püspök, aki független jelöltként kíván indulni a májusi romániai EP-választásokon. Felhívta a figyelmet, hogy a református lelkészi státus nem jelenti kötelező támogatását, minden pap maga dönti el, hogy ki mellé áll. Kiemelte: kötelességének érzi az egyházak érdekeinek képviseletét az EP-ben, és Európának is szüksége van arra, hogy visszataláljon gyökereihez. Tőkés László köszönetet mondott mindazoknak, akik aláírásukkal támogatták, támogatják jelölését. A püspök szerint ,,a nemzetpolitika kulcskérdése az autonómia, Székelyföld területi autonómiája”.,,A szó szoros értelmében nem az RMDSZ ellen indulok. A szövetséget nem szabad összetéveszteni annak vezetőivel” – hangsúlyozta.,,Jól állunk, de nem nagyon jól. Arra kérek mindenkit, hogy erősítsen bennünket” – mondotta Szilágyi Zsolt, Tőkés kampányfőnöke. Amennyiben az aláírásgyűjtés jelenlegi ütemben halad, sikerül az induláshoz szükséges 100 000 támogatásnál többet összegyűjteniük. Beszélt arról, hogyan próbálták az RMDSZ-esek megtéveszteni a polgárokat, és felhívta a figyelmet, hogy az RMDSZ-listát aláírók egy tulipános jelvényt támogatnak, míg Tőkés László hívei egy hiteles, karizmatikus személyiség Brüsszelbe jutását segítik. /Farkas Réka: Az erdélyi magyarság képviseletét vállalja (Tőkés László Sepsiszentgyörgyön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 28./2007. február 28.
Tőkés László püspök a március 2–3-án Aradon tartandó kongresszus előtt ironikusan gratulált Markó Bélának újraválasztásához. “Az RMDSZ egészséges elveket valló tagjainak semmi esélyük nem lesz, hogy a kongresszust jó irányban befolyásolják, így már a választás előtt gratulálok Markó Béla RMDSZ-elnöknek az új mandátumhoz” – mondta Tőkés László sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón. Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök, Tőkés László kampányfőnöke szintén “gratulált”. “A kongresszusnak nincs tétje, az EP-választási listát pedig már meghatározta egy szűk kör, az RMDSZ-tagokat nem kérdezték meg, kiket szeretnének a listára” – mondta Szilágyi. /Tőkés “gratulált” Markónak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 28./2007. február 28.
“A Temes Megyei RMDSZ elnöksége február 26-i ülésén megvitatta Tőkés László püspök úr átiratkozási kérelmét. Az elnökség döntése értelmében Tőkés László a továbbiakban a Temes Megyei RMDSZ tagja, olvasható a sajtóközleményben. A püspök kilépett a Kolozs megyei RMDSZ-szervezetből, amelyet önkényes, méltánytalan magatartással vádolt, egyúttal kérte a tagfelvételét a Temes megyeibe, amely “az idők folyamán mindig nyitottságával tűnt ki, a szövetség gyakori pártos elhajlásaival és torzulásaival szemben”. Pataky Lehel Zsolt, a lap munkatársa szerint Tőkés László nehéz helyzetbe hozta a megyei RMDSZ-elnökséget. /Pataky Lehel Zsolt: Rosszkor időzített tagfelvételi kérelem. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 28./2007. február 28.
Visky S. Béla, a református teológia tanára idézte az egyházi felhívást: „Az Erdélyi Református Egyházkerület Elnöksége és az Esperesek Kollégiuma, Istentől kapott megbízatása alapján, azzal a határozott kéréssel fordul az SZKT tagjaihoz, hogy találják meg a közös lista állításának lehetőségét, és a független jelöltet tegyék a második helyre. ” (Szabadság, 2007. február 16.). Visky kifogásolta az „Istentől kapott megbízatása alapján” kitételt. A cikkíró megjegyezte, az evangélikus, az unitárius, a katolikus elöljárók semleges álláspontra helyezkedtek a választási támogatása ügyében, arra szólítva híveiket, hogy mindenki saját lelkiismerete szerint szavazzon. /Visky S. Béla, a református teológia tanára: Nehéz ma reformátusnak lenni. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./2007. február 28.
Tudott valamit a pártelnökségre készülő Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, amikor kijelentette: ha nem kapja meg a kongresszus szavazatának hetvenöt százalékát, lemond miniszterelnökségéről is. Gyurcsány biztos volt benne, hogy folytatni fogja szerepét. A pártfegyelem jól működik. „A pártfegyelemnek az MSZP-ben most különösen működnie kell, hiszen a harcos kedvű ellenzék a demokratikus szabályokat és egyebeket felrúgva állandóan az utcasarkokon kürtöli össze hadfiait” – írta a lap munkatársa, Lokodi Imre. /Lokodi Imre: Összejött a randevú. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./2007. február 28.
Végleg elutasította a szakadár, oroszbarát Dnyeszter Menti Köztársaság, hogy közös államot alakítson Moldovával, amelyhez nemzetközi jogilag tartozik. A nemzetközileg el nem ismert szakadár terület parlamentje határozatban rendelkezett arról, hogy hatályát veszítette több olyan korábbi határozata, amely a Dnyeszter-mellék és Moldova konföderációját, illetve föderációját irányozta elő. /Végleges a Dnyeszter mentiek szakítása. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 28./2007. február 28.
Tizenhét évvel a marosvásárhelyi „fekete március” után a Maros Megyei Törvényszék európai elfogatási parancsot adott ki az akkori események következtében elítélt Barabás Ernő ellen. A tíz év szabadságvesztésre ítélt Cseresznyés Pál mellett a márciusi eseményeket követően Magyarországra távozott Barabás Ernőt is ugyanennyi ideig tartó börtönbüntetésre ítélték, a magyar állam azonban egyszer már elutasította kiadatását. Barabás Ernőt Kincses Előd ügyvéd képviseli, aki kijelentette, hogy jogi és politikai hibának tartja a törvényszék eljárását a Barabás-ügyben. Barabás Ernő kegyelmi kérvényét az államelnök elutasította. Kincses Előd szerint furcsa, hogy a Maros Megyei Törvényszék, noha azt is vizsgálja egy párhuzamos perben, hogy a büntetés végrehajtható-e vagy sem, még mielőtt megszületett volna az erről szóló döntés, európai elfogatási parancsot bocsátott ki. Ugyanakkor úgy véli, hogy az RMDSZ vezetősége nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy a márciusi eseményekről kiderüljön az igazság. Ugyancsak Kincses Előd képviseli Szoboszlay Aladár családját abban a perben, amelynek célja rehabilitálni az 1958-ban tizedmagával kivégzett Szoboszlay Aladárt. /Antalfi Imola: Kegyelem helyett európai elfogatási parancs Barabás Ernő ellen. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 28./2007. február 28.
A minisztériumba sok visszajelzés érkezett az összevont osztályok felszámolásával kapcsolatban, ezért Mihail Hardau oktatási miniszter úgy döntött, hogy egyenként elemzi az eseteket. Ennek érdekében el kell készíteni egy kimutatást, amely tartalmazza a szimultán oktatást végző iskolák adatait, a gyereklétszámot, az illető településekre vezető utak hosszát és minőségét stb. /Takács Éva: Komolyan veszik a javaslatokat? = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 28./2007. február 28.
Március 1-jétől a Balassi Intézet látja el a megszűnő, hasonló elnevezésű magyar kulturális intézet, valamint a Külföldi Kulturális Intézetek Igazgatósága és a Márton Áron Szakkollégium feladatait. A Balassi Intézet létrehozásáról tavaly decemberben döntött a magyar kormány. A Balassi Intézet egyfajta integrált „szolgáltatóház” lesz, amely korábbi tevékenységeit folytatva központi szerepet kíván betölteni a hungarológiai oktatóhelyekkel való kapcsolattartásban, a nemzetközi tudományszervezési feladatokban, a magyar nyelv tanításának, illetve a képzés módszertani központjának kialakításában. Az intézet továbbra is foglalkozik a Kárpát- medencei magyarság, illetve a nyugati szórványban élők nyelvi felkészítésével, szakkollégiumi képzésével. A Balassi Bálint Intézet 2002 januárjában jött létre a magyar kultúra éltetésére és terjesztésére, a Magyar Nyelvi Intézet és a Nemzetközi Hungarológiai Központ jogutódjaként. /Újjáalakul a Balassi Intézet. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 28./2007. február 28.
Albertini Zoltán sikeresen vizsgázott Bukarestben a Maros megyei főtanfelügyelő-helyettesi állásra, amit korábban is betöltött. Albertini Zoltán az ellenőrzésekért, a kisebbségi oktatásért, a továbbképzésért, a magánoktatásért és az európai programokért felel. /Teljes a megyei tanfelügyelőség vezetősége. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 28./2007. február 28.
A Csíki-medence középkori településtörténetének kutatási tervét készíti, ehhez számos adatra van szüksége, magyarázta Botár István régész. A településtörténet részét képeznék az olyan kérdések tisztázása, mint: a korai letelepedések időszaka, a szeges-, szeres-települések, az utcahálózat, faluközpontok kialakulása stb. Arra gondolt, hogy a kutatói tevékenységbe jó lenne bevonni a helytörténet iránt érdeklődőket. Saját telkeiken kellene begyűjteni a cseréptöredékeket és egyéb relikviákat. /Kristó Tibor: Kutassuk együtt Csíkszék középkorát! = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 28./2007. február 28.
Csíkszeredán lép fel a tavaly ősszel alakult háromszemélyes székelyudvarhelyi Nézőpont Színház. Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjét egészen sajátos megoldással viszi színre a társulat. A három Magyarországról jött, alapító színész – Kroó Ádám, Magyari Tekla és Tamás Kinga – úgy viszi színre a tizenkét szereplős darabot, hogy négy-öt szerepet ugyanaz a színész alakít. Az ötletes kivitelezés Csáki Csilla kézdivásárhelyi születésű, Budapesten élő rendező, illetve a minitársulat érdeme. /Antal Ildikó: Hárman tizenkét szerepben. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 28./2007. február 28.
Nagy sikere volt szeptember 26-án a Maros Művészegyüttes Édes kicsi Jézusunk című előadásának a Kolozsvári Magyar Operában. A székely betlehemes és farsangi népszokásokat a táncosok néhány jelenettel idézték fel. /D. I. : Betlehemes és farsang az operában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./2007. február 28.
„Most már tudom, beértem arra, hogy fessek” mondta nem is olyan régen a Mester, a 93 éves Cs. Erdős Tibor. Valóban idős korában festette meg rendre az erdélyi történelmi festészet hagyományaihoz híven, nagy méretű tematikus kompozícióit. Dokumentációs értékűek jellegzetes művészeti tárgyú írásai, előadásai, tárlatvezetései. Műfaja a grafika, a festészet és a monumentális művészet. Cs. Erdős Tibor /sz. Berettyóújfalu, 1914. febr. 27./ a képzőművészeti főiskolára kerülése előtt tíz évig vasesztergályosként dolgozott és csak 26 évesen, 1940-ben lett egyetemista. Az 1940–45-ös években Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. A budapesti egyetemi évek után 1945-ben másodszor is Nagyváradra költözött. Miklóssy Gáborral megalapították a máig is jól működő Képzőművészeti Iskolát. 1948 és 1960 között a kolozsvári Képzőművészeti Főiskola tanára volt. 1948-ban Kolozsváron megalakították a Magyar Művészeti Intézetet, amely három fakultással működött: képzőművészeti, színművészeti és zeneművészeti karokkal. A tanszemélyzetet Kovács Zoltán festőművész-alapító rektor vezetésével Erdély legkiválóbb alkotóművészeiből és tanáraiból verbuválták össze. 1960-tól 1975-ig, nyugdíjazásáig a Kolozsvári Állami Magyar Színház részére modern felfogású, újszerű díszletek sorát tervezte. A kolozsvári Reményik Sándor Galériában rendezte Cs. Erdős Tibor Válogatás egy hosszú életműből című visszatekintő kiállítását (2006. dec. – 2007. jan.). /Starmüller Géza: „Most már tudom, beértem arra, hogy fessek” Cs. Erdős Tibor 93 éves. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./2007. február 28.
Megjelent Csutak István volt integrációs államtitkárnak a fejlesztési régiókkal foglalkozó könyve /Új? Régi? Jó? Alutus Kiadó, Csíkszereda/. Választ ad többek között arra, hogyan sikerült a Székelyföldet is magában foglaló régió központját Gyulafehérvárra telepíteni. A fejlesztési régiók létrehozása óta először láthatók az uniós támogatások régiókon belüli eloszlása. Számszerűsített adatok is alátámasztják, hogy az erdélyi megyék uniós támogatások terén alultámogatottak. A magyarok által nagyobb számban lakott térségek akár a Székelyföldről, akár a Partiumról van szó, az előcsatlakozási alapok vesztesei. /Salamon Márton László: Új? Régi? Jó? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./