udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7627
találat
lapozás: 1-30 ... 1861-1890 | 1891-1920 | 1921-1950 ... 7621-7627
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2007. április 3.
Hatodszor rendezte meg a Pro Zerind Kulturális Egyesület Nagyzerinden, az Olosz Lajos Művelődési Otthonban a Nótázz velünk! hagyományőrző nótaestet. A Csáky Barna és Pallagi Margit kezdeményezésére beindult, évente megrendezett nótaest eredetileg a Körösköz településeinek a dalolni, nótázni szerető magyarságát kívánta megszólítani, ez később távolabbi településekre is kiterjedt. Több település énekesei léptek fel. /Kiss Károly: Nótázz velünk! = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 3./2007. április 3.
Kisperegen Gerőcs Ildikó nyugalmazott tanítónő szervezi a közművelődési életet. A Peregi Rózsás felnőtt néptáncegyüttes mellett Peregi Rózsabimbó néven az V. és a VI. osztályosoknak is beindult a néptáncoktatás. Húsvétkor az asszonykórus is fellép a kultúrotthonban. /(balta): Kisperegen megmozdult valami. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 3./2007. április 3.
Nyolcadik alkalommal tartották meg a Gyermek- és Ifjúsági Néptánccsoportok Fesztiválját Székelyudvarhelyen a Kékiringó Alapítvány szervezésében. Hét néptánccsoport lépett fel a szépszámú közönség előtt, többek között a baláni és csíkszentdomokosi táncosokból alakult Ördögborda, a parajdi Ide lábam, az alsósófalvi Gyermekláncfű és a segesvári Kikerics. /Néptáncfesztivál nagy lelkesedéssel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 3./2007. április 3.
A hét végén felavatták Kiskadácson az újjáépített fedeles hidat. Az 1829-ben készült építményt 2005 augusztusában az árvíz sodorta el. A megyei tanács támogatásával – fedél nélkül – építették újra. A Székelyudvarhelyi Rotary Klub szervezett gyűjtést a fedél újraépítésére. /(bágyi): Felavatták a fedeles hidat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 3./2007. április 3.
Április 1-jén orgonahangversenyt rendeztek Kolozsváron az evangélikus templomban Terényi Ede zeneszerző műveiből. A koncert után a Reményik Sándor Galériában megnyitották a zeneszerzőnek Dante Isteni színjáték c. műve alapján készített, huszonöt grafikájából álló kiállítását. Posztmodern, álom-, látomás jellegű képek sorakoztak a falon. /Mihály Zsombor: Húsvét zenében, az Isteni Színjáték képekben. Terényi Ede szerzői estje. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./2007. április 3.
Marosvásárhelyen április 1-jén, vasárnap köszöntötték Makra Lajos színművészt, a Tompa Miklós Társulat művészét, aki április 2-án betöltötte 70. életévét. Ez alkalomra műsorra tűzték Görgey Gábor Komámasszony, hol a stukker című komédiáját, amelyet Gali László magyarországi rendező állított színpadra évekkel ezelőtt. Makra negyven évig volt a temesvári színház tagja, a színművészeti főiskola elvégzése után szülővárosába, Taub János társulatához szerződött, jelentős főszerepeket játszott el. A színművészt számos hazai és magyarországi díjjal tüntették ki. 1992-ben Marosvásárhelyre szerződött. /Lokodi Imre: Makra-ünnep. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./2007. április 3.
Megjelent Kolozsváron a 111 vers erdélyi költőnőktől című kötet, a Kriterion antológiasorozatának legfrissebb darabja. H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatója rámutatott, sikeresek az ilyen gyűjtemények, nagyobb az érdeklődés az antológiák iránt. Két antológiasorozatuk is van. Megjelent 101 vers Kolozsvárról, a szerelemről, Székelyföldről. Katona Éva kérte, hogy csak az ő válogatásában megjelent könyveknél használják a 111-es számot. /Stanik Bence: Költőnő-köteg. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./2007. április 4.
A vártnál kényelmesebb többséggel szavazta meg április 3-án a parlament Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök által vezetett új román kormányt, amely a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ politikusaiból áll. A kabinet beiktatásához 235 „igen” szavazatra lett volna szükség, de ezt a határt jóval felülmúlva, 302 honatya adta le támogató voksát, mindössze 27 ellenszavazatot számoltak. A Demokrata Párt (PD) és a Liberális Demokrata Párt (PLD) képviselői nem szavaztak. A pluszvoksok a konzervatívoktól és a nagy-romániásoktól kerülhetett ki, hiszen egyik pártnak sem volt érdeke megbuktatni a kormányt, s ezzel előrehozott választásokat idézni elő. A Szociáldemokrata Párt (PSD) továbbra is a látszat-ellenzékiség szerepét alakítja, hiszen hangsúlyozták: nem vállalnak felelősséget a kormányzásért, de Mircea Geoana pártelnök tartózkodott a kormánnyal szembeni éles bírálatoktól. A kétpárti kormány a parlament mandátumainak csupán 22 százalékát birtokolja, viszont a legtöbb képviselővel és szenátorral rendelkező ellenzéki PSD vezetői támogatásukról biztosították Tariceanu kabinetjét. Mircea Geoana, a PSD elnöke szerint az új kabinetnek elsősorban az EU által biztosított pénzalapok minél nagyobb arányú felhasználására kell törekednie. Emlékeztetett: Románia a jelenlegi becslések szerint csak négy százalékát tudja majd lehívni az európai támogatásoknak. Hozzátette: ha ezt az arányt nem javítják legalább 15–20 százalékra, akkor az új kormány kudarcot vallott, s akkor a PSD megvonja tőle támogatását. Az RMDSZ nevében felszólaló Kelemen Hunor képviselő sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy felbomlott a liberális-demokrata szövetség. Konkrétan Traian Basescu államfőt okolta emiatt. /B. T. : Megszavazta a törvényhozás az új kormányt. A kabinet nem remélt ellenzéki támogatást is kapott. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./2007. április 4.
Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök két színből álló kormánya valójában három színű lesz – írta április 3-i számában a Jurnalul National, utalva arra, hogy a liberálisokból és az RMDSZ képviselőiből álló új – a parlament által még jóváhagyandó – kisebbségi kabinetnek létfontosságú lesz az ellenzéki szociáldemokraták támogatása. Mindegyik lap felhívja a figyelmet arra, hogy az új kormány szinte „szövetségben” kormányoz majd a legnagyobb ellenzéki erőt képviselő Szociáldemokrata Párttal (PSD). A Romania Libera szerint Tariceanu kormányfő mintha szándékosan olyan listát állított volna össze, hogy azzal a DP-ből származó Traian Basescu államfőre mérjen csapást. Példaként említette a szállítási tárca élére javasolt Ludovic Orbant, aki Basescu egyik legádázabb ellenfelének bizonyult. A külügyminiszternek javasolt Adrian Cioroianut személye is jelentős feszültség forrása volt az utóbbi időben a miniszterelnök és az államelnök között. /Nem létezhet a PSD nélkül Tariceanu új kormánya. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./2007. április 4.
Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke, a politikus lánya, Camelia Voiculescu, George Copos konzervatív párti üzletember, illetve Adrian Cristea, a Román Lottótársaság volt elnöke ellen indított bűnvádi eljárást az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA). Az ügyészek pénzmosással és hamisítással vádolják őket. A PC elnöke kijelentette, hogy a DNA őt és lányát érintő vádjai olyan szakképzetlen személyek aberrációja és hülyesége, akik olyan embereket sároznak be, akik egész életükben dolgoztak. . /Pénzmosással vádolják Voiculescut. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./2007. április 4.
Cozmin Gusa, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának (PIN) elnöke az egyik kereskedelmi televízióban kijelentette, hogy Kozsokár Gábor és Aspazia Cojocaru alkotmánybírósági tagok a Szekuritáté ügynökei voltak. A PIN elnöke szerint ezt egyesek zsarolásukra is felhasználhatják. Gusa szerint a Szekuritáté irattárát vizsgálók bizonyítékokkal is rendelkeznek erről. Kozsokár Gábor /1989 előtt ügyész, majd az RMDSZ szenátora (1990–1998) volt, az RMDSZ jelölte alkotmánybírónak 1998-ban, mandátuma az idén jár le/ határozottan cáfolta a vádat. Soha nem is kapott semmilyen jelzést, pedig őt átvilágították. Mircea Dinescu költő, az átvilágítók /CNSAS/ tagja azt nyilatkozta, hogy Kozsokár Gábor neve soha nem merült fel az ügynöki múltat vizsgálók előtt. A CNSAS-on belüli források közölték: Kozsokár Gábor érintettsége soha nem merült fel, de Aspazia Cojocaru már korábban megkapta a végzést, miszerint politikai rendőrségi tevékenységet folytatott. Aspazia Cojocaru elismerte, hogy két jelentést írt a szekunak, de hangsúlyozta: nem önkéntesen írta a jelentéseket, kényszerítették erre. /Kozsokár és Cojocaru ex-ügynökök? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./2007. április 4.
A parlament szakbizottsága meghallgatta meg Korodi Attila környezetvédelmi államtitkárt, akit Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök a környezetvédelmi tárca vezetésével bízott meg új kormányában. Korodi Attila elmondta, a bizottsági felszólalók több mint fele támogatta elképzeléseit. /Korodi Attila bemutatta miniszteri ütemtervét. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./2007. április 4.
Megnyugtatták azokat a fiatalokat, akik az elmúlt napokban katonai behívót kaptak. Az érintettek megtudhatták, hogy a kötelező katonai szolgálat megszüntetését előíró törvény nyitva hagyott egy kiskaput, azért, hogy lajstromba lehessen venni a hadköteles fiatalokat. Mert ki tudja, megtörténhet, hogy mozgósítani kell őket. Nem feltétlenül háború miatt, hanem katasztrófa-elhárításra, rendkívüli állapot megszüntetésére vagy más előre nem látott esemény kapcsán. Emiatt a fiatalok kötelesek megjelenni az illetékes katonai parancsnokságon nyilvántartásba vételre. Mindenkinek fel kell mutatnia a személyi igazolványát, és a háziorvostól beszerzett egészségügyi adatlapot. /Sipos János: Behívó 18 éveseknek. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./2007. április 4.
A szlovákiai lapokban nem csendesedik a visszhangja a Magyar Koalíció Pártjában (MKP) végbement vezetőváltásnak. A SME a kormányhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezetőjét, Ján Slotát idézte, aki a magyar párt Bugárt Bélát váltó új elnökéről, Csáky Pálról azt nyilatkozta, hogy „ezzel (Csákyval) én életemben soha szót se váltottam, de ez egy mocsok. ” A szlovák lapok kulcskérdésnek tekintik, megerősödik-e a Csáky oldalán álló Duray Miklós helyzete és ezzel együtt az autonómiakérdés hangsúlya, radikalizálódik-e az ellenzéki helyzetben levő MKP? /Ján Slota „mocsoknak” nevezte Csáky Pált. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./2007. április 4.
Csáky Pállal, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja új elnökével készített interjút a Krónika. „A régiók képviselői és a nyitottabb politizálás hívei győztek” – szögezte le Csáky. Bugár Béla, az előző elnök kijelentette: a hazugság győzött. Ez szerencsétlen kifejezés volt. Csáky megegyezett vele, hogy leülnek baráti beszélgetésre. Csáky Pál szeretne több nyitottságot, több professzionalizmust bevinni a párt, a szlovákiai magyarság életébe. Elő szeretné készíteni a generációváltást. -Radikalizálódásra semmilyen jel nem utal, szögezte le. A szlovák politikai közgondolkodásban az autonómia leszakadást jelent. Ezért az autonómia kifejezést óvatosan fogják használni, helyette inkább az önkormányzatiságról beszélnek. Csáky arra kérte a kongresszust, változtassák meg az alapszabályt, és konkrét személyeket javasolt a párt legfontosabb posztjaira. Javaslatát elfogadták, az általa javasolt személyeket titkos szavazással, a nagy többség megszavazta. /Gazda Árpád: Autonómia, óvatosan. Interjú Csáky Pállal, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja új elnökével. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 4./2007. április 4.
Várhatóan korlátlan idejűek lesznek a magyar igazolványok. Eddig 870 ezer magyar igazolványt adott ki a magyar állam, ebből heteken belül több mint ötszázezer érvényességi ideje lejár. Csere helyett inkább meghosszabbítaná az érvényességi időt a kormány. A javaslat szerint akinél betelt a kedvezményeket igazoló melléklet, pótfüzetet kérhet és megszüntetnék a külön kiadott, úgynevezett járulékos igazolványokat. Utóbbi körbe tartozik a diák- és pedagógusigazolvány, illetve az oktatási kártya. A magyar igazolványokról is rendelkező, a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény 2002. január 1-jén, az Orbán-kormány idején lépett életbe, majd 2003-ban a Medgyessy-kormány módosította azt. A határon túli magyarok a törvény által biztosított kedvezményeket és támogatásokat a magyarigazolvány birtokában vehetik igénybe. A külalakjában a magyar útlevélhez hasonló dokumentum utazási kedvezményt, illetve oktatási, kulturális támogatásokat biztosít. /Korlátlan ideig érvényesek lesznek a magyarigazolványok. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./2007. április 4.
Marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján Tőkés László püspök független EP képviselőjelölt, elmondta, hogy „bejött az első várható” akadályoztatás: a református egyházon belüli megosztás. „Olyan emberekről van szó, akik RMDSZ-elnökök és magyar lakta településeken pásztorkodnak” – jelentette ki a püspök. A püspököt támogató szervezetek felhívást intéztek a romániai állami intézményekhez és a román politikai elithez, hogy ne támogassanak egy esetleges, kizárásukra vonatkozó, RMDSZ kérést. A 137 199 aláíró nem azért támogatott, hogy az RMDSZ listán induljak, hanem azért, hogy egyéniként induljak” – mondta a püspök. /Tőkés László hű marad támogatóihoz. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 4./2007. április 4.
Idén mind a keleti, mind a nyugati kereszténység együtt ünnepli a húsvétot. Szeptemberben Nagyszebenben lesz a harmadik európai ökumenikus találkozó. A keresztény egységtörekvés jegyében először 1989-ben protestáns városban, a svájci Baselben tartották meg az első kongresszust, a másodikat 1997-ben az osztrák Grazban, mint katolikus városban, a harmadikat viszont ortodox városban akarták megtartani. Így esett a választás Nagyszebenre. A gyulafehérvári főegyházmegye alapításának ezredik évfordulóját, millenniumát ünnepeli 2009-ben. Ötéves előkészítő programot dolgoztak ki. Az idén, 2007-ben a téma: Életünk válasz Jézus Krisztus hívására. Jakubinyi György érsek húsvéti körlevelében felhívta a figyelmet az erdélyi magyar kisebbség szomorú sorsára. A püspökök és papok a katolikus egyházi törvénykönyv szerint nem „politizálhatnak”. Ezért az érsek csak azt kéri a hívektől, hogy az eljövendő szavazáson vegyenek részt, mert katolikus keresztény hívő nem lehet közömbös a fennálló helyzettel szemben. Olyan személyekre szavazzanak, akikről tudják, hogy az egyház és „nemzetünk érdekeit képviselik”. /Jakubinyi György érsek húsvéti körlevele. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 4./2007. április 4.
Csép Sándor újságíró, szerkesztő, televíziós szakember évtizedek óta a népességfogyás súlyos következményeire hívja fel az erdélyi magyar közvélemény figyelmét. Elmondta, hogy Ágyában, ahol édesapja református lelkész volt, látta, hogyan zsugorodik a gyülekezet. Ez indította el benne a téma iránti érdeklődést. Az ezernyolcszáz lelkes ágyai közösség mára jóval ezer fő alatti közösséggé zsugorodott össze. Egyetemista korában írt egy szubjektív szociográfiai riportot faluja népességcsökkenésének történetéről. A kéziratot a Korunknak adta, a szerkesztőség elfogadta, de a cenzor kidobta a cikket. Csép 1968-tól a Kolozsvári Rádió, majd a bukaresti közszolgálati televízió magyar szerkesztőségének lett a munkatársa. Akkoriban telepedett le Kolozsváron, és látta, hogy a népességfogyás a régióban még tragikusabb méreteket ölt, mint Arad megyében. Főleg a közeli Kalotaszeg foglalkoztatta. 1975 táján újra szemügyre vette a kérdést. Akkoriban a Székelyföld demográfiai mutatói Románián belül nagyon jók voltak, szemben Kalotaszeggel. Így született meg az Egyetlenem című film forgatókönyve. Végül is a film elkészült, műsorra került, és nagy visszhangja lett, sokan emlékeznek rá. Kós Károlytól Sütő Andrásig és Kányádi Sándorig még aznap este, a film bemutatását követően mindenki gratulált. A Ceausescu-rendszerben ez volt az első vészharang a magyarság fogyásáról. Utána Csép Sándor ötévenként visszajárt a forgatás helyszíneire, és figyelemmel kísérte a további eseményeket is. A rendszerváltást követően a vizsgálódást kiterjesztették egész Erdélyre. Csép kezdeményezte az Áldás, népesség mozgalmat. Tőkés László jelezte, hogy az egyházkerület, illetve az esperesek kollégiuma védnökséget vállalna egy ilyen mozgalom létrejöttéhez Az első jelentősebb találkozó 2004-ben volt. Csép most dolgozik egy összefoglaló íráson, Egy aggodalom évtizedei címmel. Néhány éve Romániában is változott a gyerekvállalásra történő odafigyelés, hiszen az átlagfizetéssel szinte megegyező gyereknevelési támogatás sok magyar család számára is jelentős ösztönző erő. Az első rendezvény sikeres volt. A Fidesz akkor ígérte, hogy továbbra is előteremtenek pénzt a folytatásra. Az ügy mellé állt az RMDSZ is: egyik alelnöke, Kötő József tartott előadást. A félixfürdői találkozót követően kb. négy hónapra Tatabánya mellett rendeztek egy hasonló Áldás, népesség konferenciát Tőkés László és Orbán Viktorné Lévay Anikó fővédnökségével. Az előadók között ott volt Duray Miklós a Felvidékről, és sokan mások. Harrach Péter volt szociális miniszter szervezésében a Gellért Szállóban megtartottak egy nagyobb értekezletet, ahol jelen volt a téma ébren tartója, Fekete Gyula író is. Úgy tűnik, a mai magyar kormány távol-keleti betelepítésben látja a magyar népességfogyás problémájának a megoldását, és nem a születések számának hatékony növelésére törekszik. Kárpátalja nagyon szegény vidék, a népesedési mutatókban mégis sokkal jobban áll, mint Magyarország vagy Erdély. /Makkay József: A magyarságot ki kell mozdítani a demográfiai holtpontról. Beszélgetés Csép Sándorral, az Áldás, népesség mozgalom megteremtőjével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 4./2007. április 4.
Miért nincs magyar nemzetpolitika? Mi vezetett ide, és milyen következményei lehetnek ennek? Hogyan válhatunk tudatos nemzetté?- ezekre és hasonló kérdésekre kereste a választ április 2-án Sepsiszentgyörgyön tartott előadásában Éhn József, a Társaság a Kárpát-medencei Magyarságért közhasznú szervezet elnöke. A magyarországi civil szervezetet a 2004. december 5-i népszavazás kudarca után közéleti személyiségek hozták létre, az elnök bevallása szerint azért, hogy ,,munkájukat, jövedelmüket, energiájukat arra áldozzák, hogy összefogják a magyar nemzet jótékony elemeit”. Következetes nemzetpolitika hiányában a magyarság nem válhat tudatos nemzetté. Bizalomra, kapcsolatteremtésre, együttműködésre, illetve világos, tiszta beszédre lenne szükség a közéletben, erősíteni kellene a magyar nyelvű oktatást, a történelmi egyházak szerepét, és vissza kellene állítani a nemzeti jelképek tiszteletét – fejtette ki Éhn József, aki nem csak a magyarországi, de a kisebbségbe szorult magyarság helyzetére is utalt. Nemzetpolitikai minimumként sorolta a nemzeti ipar és föld védelmét, a vállalkozások esélyegyenlőségét, az arányos közteherviselést, az anyanyelv és kultúra védelmét, az önfeladás helyett a szülőföldön boldogulás támogatását és a felelős magyar kormány szükségességét. Felhívta a figyelmet az ,,egység hamis kultuszára”, amely megtagadja a demokrácia alapját, a véleménykülönbséget.,,Egység nem létezik. Az lenne a fontos, hogy megtaláljuk azokat a nemzetpolitikai célokat, amelyek lehetővé teszik az együttműködést” – hangsúlyozta. Meggyőződése szerint az autonómia a kisebbségi létbe kényszerült nemzeti közösségek természetes megmaradási joga. A kulturális autonómia ma már kötelező kisebbségi jog az EU-ban, a személyi elvű és területi autonómia megadása mellett kell érvelni, és felhívni az EU figyelmét, hogy az erdélyi magyarok nem kisebbségiek, nem bevándorlók, hanem államalkotó tényezők. Székelyföld jogosan várja el a magyar kormánytól, hogy támogassa autonómiaköveteléseit, mert a régió ,,történelmi szerepe magyar nemzeti örökségünk és felbecsülhetetlen értékünk” – szögezte le. A magyar kormány köteles anyagi és eszmei támogatást nyújtani az autonómiaharcban – mondotta, és példaként a dél-tiroli autonómia létrejöttét, az osztrák-olasz együttműködést említette. /Farkas Réka: Megmaradásunk záloga (Előadás a magyar nemzetpolitikáról). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./