udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7627
találat
lapozás: 1-30 ... 2101-2130 | 2131-2160 | 2161-2190 ... 7621-7627
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2007. április 17.
Magyarország határain kívül élő szerzőket mutat be Kaiser Ottó fotográfus Határtalan irodalom című könyvében, amelynek második kötetét a 14. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon mutatták be. A kétkötetes albumban a portrék mellett rövid interjúk találhatók nemcsak a Kárpát-medencében, de a magyar nyelvterülettől több ezer kilométerre élő írókkal is. Gömöri György, Határ Győző, Sárközi Mátyás, Tomaso Kemény mellett Farkas Árpád, Jánosházy György, Kányádi Sándor, Markó Béla, Selyem Zsuzsa, Vida Gábor, Bogdán László portréja is szerepel. A szerző ötven író és költő portréját közölte eddig, és újabb két kötet megjelentetését tervezi. Kányádi Sándor szerint a határon túli írók mintha többet tudnának egymásról, jobban „hasonlítanak” egymásra, mint a magyarországiak. Tomaso Kemény magyar származású olasz költő elmondta, számára a magyarság nem olyasmi, amit el lehet veszíteni. /Antal Erika: Portrék a nagyvilágból. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./2007. április 17.
Váradi Katalin Visszatérés /Biblioteca Apostrof/ című kötetét mutatták be április 13-án Kolozsváron. A kötet nem csak verseket, hanem prózai részt is tartalmaz. A leírt történetben van egy adag önéletrajzi inspiráció is. /Kb: Visszatérve. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./2007. április 17.
Megjelent Fülöp Lídia legújabb könyve, a Népszínművek /Nagard Kiadó, Lugos/ című gyűjteményes kötet. Lugos irodalmi körének lelke, egykoron a város és az egész Felső-Bega-völgye magyar kulturális életének fáradhatatlan szervezője, a térség egyik legtermékenyebb prózaírója és költője régi adósságot törleszti ezzel a kiadvánnyal, ugyanis egykoron bodófalvi fiatalok kérték arra, hogy írjon számukra népszínművet. Összesen tizennégy, gyerekeknek és felnőtteknek íródott darab sorakozik a kötetben. /P. L. Zs. : Fülöp Lídia “adósságtörlesztése” . = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 17./2007. április 17.
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság valamint az MTA Irodalomtudományi Intézete Illyés Gyula Archívuma április 17-én tartja Budapesten a Nagyváradon megjelenő „Partiumi Füzetek” könyvsorozat bemutatóját. A Partiumi Füzetek következő köteteit mutatják be: Mózes Károly: A nagyváradi egészségügyi oktatás történetéből, 2003. – A műemlékvédelem fölöttébb szükséges voltáról. Évkönyv. Szerk. : Dukrét Géza. 2003. – Nagyvárad tudós püspökei. Szerk.: Fleisz János. 2003. – Mózes Teréz: A révi népi fazekasság monográfiája. 2004. – Emődi János: Telegdi sírkövek, emléktáblák. 2004. – Jósa Piroska: Ezüstös gépmadarak szárnyán érkezett a halál. Nagyvárad bombázása 1944-ben. 2004. – Bozsóky Krestyán Ilona: A temesvári iparoktatás kezdeteiről. 2005. – Dukrét Géza: Hegyköz. Történeti monográfia. 2005. – Kormányos László: Városfejlesztés Nagyváradon a 20. század elején. – Dukrét Géza: A bihari turizmus története. 2006. – Szilágyi József: Tóti község monográfiája. 2006. – Kovács Rozália: Érmihályfalvi temetők. 2006. – Dukrét Géza, Péter I. Zoltán: Nagyvárad városismertető. 2006. – Kupán Árpád, Dukrét Géza: 1956 emlékezete Bihar megyében. 2006./Meghívó/2007. április 18.
Április 19-én szavaz a parlament Traian Basescu államfő mandátumának felfüggesztéséről. Az RMDSZ-es és a liberális honatyák is saját lelkiismeretük szerint voksolnak. Markó Béla szövetségi elnök úgy értékelte: nem a felfüggesztés a legalkalmasabb módja a jelenlegi helyzet orvoslásának. A Szociáldemokrata Párt (PSD) kitart kezdeményezése, az államfő mandátumának felfüggesztése mellett, ehhez a Konzervatív Párt (PC) Nagy-Románia Párt (PRM) támogatását is élvezi. A Demokrata Párt (PD) nemmel fog szavazni. /G. G. : Holnap szavaz Basescuról a parlament. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./2007. április 18.
„Románia államfőjét az alkotmány által meghatározott hatásköre és a közvetlen megválasztásából eredő demokratikus legitimitása arra kötelezi, hogy aktív szerepet töltsön be a politikai életben” – olvasható az Alkotmánybíróság indoklásában. Ahhoz, hogy a parlament a felfüggesztés mellett döntsön, 233 szavazat szükséges. A PSD-nek, a PRM-nek és a PC-nek összesen 227 szavazata van, 6 szavazat kell még ahhoz, hogy a szociáldemokraták kezdeményezését elfogadják. Április 19-én szavaz a parlament arról, hogy kezdeményezik-e Traian Basescu tisztségéből való felfüggesztését vagy sem. Traian Basescu államfő leszögezte: az alkotmánybírósági döntésből egyértelműen kiderül, hogy nem sértette meg az alaptörvényt, ezért visszaélés lenne az ő felfüggesztése. Közölte: ha mégis felfüggesztik tisztségéből, akkor a szavazás eredményének kihirdetésétől számított „öt percen belül lemond”. Basescu újabb éles kirohanást intézett a kormány ellen. /Aktív szerepet szán az alkotmány az államfőnek. Tegnap hozta nyilvánosságra indoklását az Alkotmánybíróság. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./2007. április 18.
A szenátus plénuma megvitatta a Nagy-Románia Párt törvénytervezetét, amely kitiltotta volna a közéletből az RMDSZ-politikusokat, mivel ,,1990 után etnikai szeparatizmust akartak megvalósítani Romániában”. A tervezet nemcsak a politikusokat, de majdnem minden magyar értelmiségit sújtott volna, tanárokat, újságírókat, intézményvezetőket. A Törvényhozási Tanács alkotmányellenesnek és alapvető emberi jogokat durván sértőnek ítélte a tervezetet, amely ellentétben áll a Románia által aláírt valamennyi nemzetközi egyezménnyel. Ennek ellenére a javaslatot 25-en megszavazták – 15 SZDP-s szenátor, köztük Ion Iliescu volt államfő és 8 nagy-romániás -, 18-an tartózkodtak. A tervezet ellen voksoltak a liberálisok és az RMDSZ szenátorai. /Megbukott az RMDSZ-ellenes tervezet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./2007. április 18.
Április 17-én sem gyűlt össze elég képviselő a három – jogi, emberjogi és oktatási – képviselőházi bizottságban a kisebbségi törvény megvitatására. A patthelyzet már hosszú hónapok óta tart. Márciusban döntést hoztak a képviselők, hogy politikai állásfoglalással kényszerítik döntésre a pártokat, akkor Márton Árpád RMDSZ-frakcióvezető úgy vélte, közvetlenül húsvét után kimozdulhat a holtpontról a kisebbségi törvény bizottsági vitája. /Patthelyzetben a kisebbségi törvény. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./2007. április 18.
Az aradi kongresszus után első ízben ülésezett április 17-én az RMDSZ testülete, az Állandó Tanács. Az RMDSZ legfelsőbb döntéshozó testülete döntött magáról a testület működéséről. A fórum résztvevői áttekintették az elkövetkező két hónap eseményeit. /Először ülésezett a Szövetségi Állandó Tanács. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./2007. április 18.
Romániában ijesztő méreteket ölt a tébécések száma. Egy 2005-ös felmérés szerint a világ lakosságának egyharmada, vagyis 1,7 milliárd ember tuberkulózisos, közülük 20 millió az aktív beteg. Az európai statisztikai adatok szerint ott él a legtöbb fertőzött, ahol a legnagyobb a szegénység, és súlyos szociális problémákkal küzdenek. Európában 2001-ben Romániában volt a legnagyobb, Máltán a legkisebb a fertőzöttek aránya. Dr. Farkas Evelyn, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem közegészség tanszékének vezetője elmondta, hogy az ENSZ kezdeményezésére Egészség mindenkinek elnevezésű rendezvénysorozat indult, amelynek célja a felvilágosítás, az egészségmegőrzés, a betegségek megelőzése. /Antal Erika: Tuberkulózis – népbetegség. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./2007. április 18.
Az Élet és Irodalomban Köteles Lajos, a Tessedik Sámuel Főiskola gyulai fakultásának igazgatója kifejtette, hogy a „román határ menti együttműködésnek nagy perspektívái vannak, de nem a békési, csongrádi, és bihari agrártérség számára. Vagy észrevettük, vagy nem, de a határ túloldalán már újjászerveződött az a nagyvárosokból – Kolozsvár, Nagyvárad, Arad, Brassó, Temesvár, Nagyszeben, Szatmárnémeti – álló modernizációs erőközpont, amely viharos gyorsasággal fejlődik. Nem kérdés, ezek a városok néhány éven belül megkérdőjelezhetetlenül a valóságos történeti és gazdasági régió motorjaivá válnak. Mi pedig nem alkalmazkodunk hozzájuk, szűklátókörűen, csak az országhatárokon belül gondolkodunk. ” Magyarországnak ezen a vidékén a szocializmus a maga módján és átmenetileg „megoldotta” a helyi társadalom nincstelenjeinek problémáit. Az állami gazdaságok, a termelő- és ipari szövetkezetek és a hetvenes évek elejétől kitelepülő fővárosi nagyipar vidéki telephelyei felszívták a tömeget. Azonban ennek már vége, nő a leszakadás, a munkanélküliség. A térségi, hálózati és innovációs gazdaságfejlesztésnek szinte minden feltétele hiányzik. /Lokodi Imre: Hazafelé. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./ A hivatkozott cikk: Bod Tamás: „Politikai elitünk még mindig nem hiszi, hogy a tűzzel játszik” /Élet és Irodalom, 2007. márc. 30./2007. április 18.
A háromszéki önkormányzat évek óta próbál a dél-tiroli autonóm tartománnyal együttműködési kapcsolatot kialakítani, a nyitás első jele csak most érkezett: a Római Szerződés aláírásának ötvenedik évfordulójához kötődő rendezvények keretében a dél-tiroli Trentóban nemzetközi konferenciát tartottak Európa határai és a régiók címmel, melyre a dél-tiroli kormány meghívta a megye tanácselnökét is. Demeter János előadásában Háromszéket, a székelyföldi regionális és autonómiatörekvéseket mutatta be. Dél-Tirolban tapasztalható, hogy tényleg jobb ott az élet, és láthatja a fantasztikus fejlődést. Demeter János javasolta a dél-tiroli elnöknek, hogy Romániából hívjanak meg fiatal politikusokat, közéleti embereket, magyarokat, románokat egyaránt, hogy megtapasztalhassák, miként működik egy autonómia, hátha így csökkenteni lehetne az üggyel szembeni idegenkedést. Különben a tartomány alelnöke tagja az Európai Régiók Bizottságának, tehát ott kollégája Demeter Jánosnak, s már tárgyaltak arról, a különböző autonóm területekről származó képviselőket hívják meg Háromszékre, a témában szervezendő szakmai konferenciára, hogy mondják el tapasztalataikat. /Szekeres Attila: Dél-Tirol nyit felénk (Székelyföldi Autonómia). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./2007. április 18.
A kommunizmus üldözötteinek kárpótlására vonatkozó 118/1990-es törvény érintőlegesen, de a múlt év nyarán megjelent kiegészítő jogszabály tételesen is foglalkozik a múlt rezsimben kuláksorsban szenvedettek jóvátételével. Vorzsák János, a Volt Politikai Foglyok Romániai Szövetsége Hargita Megyei Fiókjának munkatársa elmondta, hogy a tavaly közzétett kiegészítő jogszabály értelmében a kommunizmus áldozatának számító volt kulák vagy hozzátartozója igényelheti a jóvátételt. Eddig megyei viszonylatban több százan igényelték a kárpótlást, s továbbra is élhetnek a jogszabály adta lehetőséggel, lévén, hogy az nincs határidőhöz kötve. Jóvátételként a volt kulák egy évre számítva 50 lejre, a hátramaradt házastársa utódnyugdíj címen annak felére tarthat igényt. Gyermekek esetében az számít irányadónak, hogy a kuláklistán nyilvántartott családfő életében hány évig voltak annak eltartásában. /Kristó Tibor: A volt kulákok kárpótlásáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 18./2007. április 18.
A marosvásárhelyi közép- és ipari iskolák mutatják be ajánlatukat a 2007–2008-as tanévre. Az idei tanévre 5890-en iratkoztak be a nyolcadik osztályba, ami szám szerint kevesebb, mint a múlt iskolai évben. A végzősök a megye 138 líceumi és 73 ipari iskolai osztálya között választhatnak. Mezőgazdasági, közigazgatási, turisztikai gazdasági szakon, egy kivételt leszámítva, Marosvásárhelyen továbbra sem indul osztály magyar nyelven. Jövőre nem indíthatnak magyar nyelvű fodrász és lakatos-szerkezetlakatos osztályt sem. /(bodolai): Ajánlatok a továbbtanulásra. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./2007. április 18.
A Szatmár megyei római katolikus püspökség le akarja bontani a Szatmárnémeti központjában fekvő nyári színházat. A székesegyház mögötti udvaron az 1960-as években kialakított szabadtéri színház helyén föld alatti parkolóház, illetve bevásárlóközpont létrehozását tervezi az egyház, mivel tavaly visszakapták a területet. Jelenleg Szatmárnémetiben a nyári színház az egyetlen olyan létesítmény, ahol nagyszabású rendezvényeket lehet szervezni, ugyanis a városnak nincs sportcsarnoka, és az Északi Színház és a művelődési ház befogadóképessége meglehetősen kicsi. „A püspökség már bemutatta a tanácsosoknak a székesegyház udvarára vonatkozó átszervezési terveit, hogy ezeket bevehessük a városrendezési tervbe. A zárt udvart megnyitnák a főtér, illetve a régi poliklinika irányába, így létrehoznának egy átjárót, ami beleillik a városrendezési tervbe” – nyilatkozta Ilyés Gyula polgármester. Kifejtette, jövőre az önkormányzat egy másik szabadtéri színház építését tervezi, ezzel szeretnék pótolni a várost ért veszteséget. /Babos Krisztina: Színházat bont az egyház. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./2007. április 18.
Erdélyben több civil szervezet, tervező és kivitelező cég tevékenykedik a műemlékvédelem szakterületén. A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT) célja az alapszabály szerint, a kegyeleti, építészeti, egyházi, régészeti, történeti, képzőművészeti vagy néprajzi jelentőségű, romániai magyar vagy más nemzetiségekkel közös érdekű műemlékek szellemi és jogi védelmének érvényesítése az ország törvényei alapján, Románia területén. A társaság szakembereivel részt kíván venni a műemlékvédelmi alapelvek kidolgozásában és támogatja a kidolgozott alapelvek gyakorlatba ültetését. A KLMT az egyedüli műemlékvédelemmel foglalkozó szervezet, amely országos hatáskörben fejti ki tevékenységét. A KLMT feladata, hogy intézményesítse az erdélyi magyar műemlékvédelmi tevékenységet. /Maksay Ádám: A KLMT helye az erdélyi és romániai műemlékvédelemben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./2007. április 18.
A magyar kormány pénzelvonása érinti a közszolgálati médiát, többek között a Duna Televíziót is. Kevesebb pénz jut a határon túli stúdiók működtetésére. Kolozsvárról egyelőre nem lesz élő kapcsolat, a helyi Videopontes stúdió nem írta alá az új szerződést, mert Marius Tabacu stúdióvezető szerint sokkal kevesebb pénzt kínálnak a műsorgyártásra. Cselényi László, a Duna Televízió elnöke cáfolta a karcsúsítás hírét. Ugyanakkor a határon túli magyar munkatársak Budapesten tartott ülésén Cselényi László elismerte, hogy ellehetetlenülhet a Duna Televízió határon túli tudósítóinak munkája, mivel a Szülőföld Alap nem tudja átvállalni az optikai kábeles összeköttetés finanszírozását. Az Autonómia csatorna a Duna Tv kebelében pénz hiányában már új műsort nem készít, csupán a régieket ismétli meg. Egy magát megnevezni nem akaró tévéalkalmazott elmondta, hogy már azért is komoly belső konfliktusok vannak, ha valamelyik műsorkészítő például Tőkés Lászlót szeretné adásba hívni. Az RMDSZ vezetői emiatt már nemcsak a Duna Tv elnökénél tiltakoznak, hanem magyar kormánykörökben is nyomást próbálnak gyakorolni, hogy az erdélyi magyar nemzeti oldal jelesebb képviselői, Tőkés László, Szász Jenő, Szilágyi Zsolt és mások ne kerülhessenek műsorba. Legutóbb az utolsó pillanatban állították le dr. Eva Maria Barki nemzetközi jogász meghívását a Duna Televízió egyik műsorába. /Megélhetési gondok a Duna Televízióban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 18./2007. április 18.
Újságíró-olvasó találkozó színhelye volt Kolozsváron a Donát úti református egyházközség gyülekezeti terme, ahova az RMDSZ Donát úti szervezetének elnöke, Somogyi Gyula hívta meg az Erdélyi Napló főszerkesztőjét, Makkay Józsefet. Makkay József bemutatta a rendszerváltás után alakult Erdélyi Napló eddigi történetét, azt az utat, amelyen a lap az utóbbi évtized markáns ellenzéki kiadványává vált. Úgy fogalmazott: az RMDSZ által dominált romániai magyar közélet éppen olyan beteg, mint a magyarországi. Ebben a közéletben, amely ezer szálon függ a politikai klientúra által ellenőrzött támogatásoktól, az ellenzéki hangnemet megpróbálják kiűzni, perifériára szorítani. A főszerkesztő úgy vélte: az Európai Unió keretei között példátlan az a módszer, ahogyan Erdélyben az RMDSZ irányításának van alárendelve bármilyen pályázati lehetőség. Ebből következik, hogy kiszűrnek minden ellenzéki szervezetet. ”Tessék utánanézni a hozzáférhető közalapítványi adatbázisokban, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Egyesület, illetve más ellenzéki szervezetek vagy az ezekhez közelebb álló sajtókiadványok mikor kaptak utoljára támogatást? A kép megdöbbentő: szinte soha!” – fogalmazott a lap vezetője. Szerinte: „Ha kezünkbe veszünk bukaresti román lapokat és a romániai magyar napilapok mellé tesszük, a romániai magyarság valós helyzetéről, és főleg az RMDSZ-ről szinte csak a bukaresti román lapokból értesülhetünk érdemben. Olyan a sajtónk, mintha nem is létezne: nem a magyarság reális gondjaival, bajaival foglalkozik, nem a magyarság jogsérelmeit veszi górcső alá, nem az autonómiaküzdelem valós kihívásairól ír, hanem olyan dolgokról, amelyeknek alig van közük a romániai magyar olvasóhoz. ” Az RMDSZ a közalapítványokon keresztül a romániai magyarság számára juttatott romániai és magyarországi pénzeket önkényesen osztogatja szét a lapok között, eleve kizárva ebből a néhány ellenzéki hangvételű kiadványt. /Kolozsvári találkozó olvasóinkkal. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 18./2007. április 18.
A múlt héten ismeretlenek eredeti magyar neveikkel látták el Nagyvárad egyes utcáit. Többek szerint a tettesek megunták az RMDSZ tétlenségét, az RMDSZ helyi vezetője viszont természetesen nem díjazza az akciót. Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi elnöke korábban kijelentette: az EMI polgári engedetlenségre is kész a magyar utcanevekért. Körös utca, Kapucinus utca, Zöldfa utca, Szent László tér – ezek az elnevezések jelentek meg Nagyvárad belvárosában, ezek azonban nem a helyi tanács által kihelyezett utcanévtáblák, hanem fekete festékkel, titokban az épületek falára rótt írások. Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezetének elnöke azt nyilatkozta: nem tudja, kik lehettek a „tettesek”, de mint mondta, „úgy látszik, a kezdeményezésünknek hatása volt abban, hogy valakik ezt megcsinálták. Mi továbbra is folytatjuk hivatalos küzdelmünket az utcaelnevezések ügyében, de úgy látszik, egyesek megunták azt a módot, ahogyan mi küzdünk”, tette hozzá. Barta Béla, az EMI váradi alelnöke úgy értékelte, hogy ez minden bizonnyal üzenet az RMDSZ-nek, hogy tegyen többet a magyar elnevezésekért. Szabó Ödön, a Bihar Megyei RMDSZ ügyvezető elnöke az eset kapcsán kijelentette: „Vannak olyan típusú lehetőségek, melyekkel élni lehet. Jogos az, hogy legyenek magyar feliratok a városban, de azzal nem értek egyet, hogy éjjel valaki partizánakciószerűen felírja az épületek falára az elnevezéseket; már csak azért sem, mert azok az épületek lehetnek műemlékek, templomok is. Az épületek tulajdonosai biztos, hogy ennek így nem örülnek”. (A Bihari Napló nyomán) /Visszakapták nevüket Nagyvárad utcái. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 18./2007. április 18.
Székkutason ikerkopjafákat állítottak a Rákosi korszakban halálra ítélt és kivégzett két fiatal tanyasi férfiú emlékére. A kopjafákat nem valami közület, alapítvány vagy hivatal állította, hanem Rostás János, a két mártírral együtt halálra ítélt falusi ember, aki 1950-ben még fiatal legény volt. Büntetését életfogytiglanira mérsékelték, és tízévi fegyház után szabadult. Megjárta a szegedi Csillagbörtönt, Márianosztrát. A magyarországi Fehér Gárda-monstrumper kevésbé ismert. Megjelent egy vaskos kötet, amely a periratokat is tartalmazza. A Fehér Gárda az ‘50-es években az egész országot behálózó szervezkedés volt, amelynek az a különlegessége, hogy főleg falusi emberek kapcsolódtak be az ellenállási mozgalomba. A beszolgáltatások, padlásseprések, letartóztatások, az osztályharc brutalitása és igazságtalansága-embertelensége hajszolta az embereket a mozgalom felé, akik, az amerikaiak segítségében reménykedtek. A mozgalmat, még mielőtt tagjai valamit is cselekedhettek volna, a beépülő ávósok felgöngyölítették, a résztvevők többségét azonosították, és a hatósággal lekapcsoltatták. A két, Hódmezővásárhely környéki halálra ítélt a fő szervezők közé tartozott, a mozgalom első emberei voltak. A szervezkedésben részt vevők nem is ismerték egymást, csak azt a négy-öt főből álló szűkebb kört, akiket beszerveztek, s akik a maguk során újabb tagokat toboroztak. Jellemző a Fehér Gárda megnevezés is, amely a bolsevizmussal szembeszegülő oroszországi polgárháborúra utal. Rostás János szabadulása után Budapesten telepedett le, mert vidéken, lévén büntetett előéletű, sehol sem kapott munkát, a ‘90-es rendszerváltoztatás után kezdett hazajárni Székkutasra, ahonnan valamikor elhurcolták. Gazdálkodott, olajütő malmot létesített, amelyet egészsége megromlása miatt kellett eladnia. Elhatározta, hogy a két egykori mártírnak saját költségén állít emléket Székkutason. Rostás János a szegedi klinikán találta meg azokat a dokumentumokat, amelyek szerint a kivégzettek tetemét átadták az egyetemi klinikának, ahol a holttesteket feldarabolták, és kukákba rakva klinikai maradványként a megsemmisítő helyre szállították. Idén március 15-én volt az ikerkopjafák ünnepélyes avatása. Beszédet mondott Lázár János országgyűlési képviselő, Hódmezővásárhely fideszes polgármestere, Rostás János és a kopjafa készítője, a sepsiszentgyörgyi származású Balázs Antal /akit Kopjás Antinak hívnak/ is szólott az egybegyűltekhez. Rostás János elmondta, hogy Székkutas önkormányzatának javasolta: a jelenlegi Kun Béla és a Ságvári Endre utcanevek helyett a kommunizmus ellen fellépő és mártíriumot szenvedő két ellenálló kapjon utcanevet. A szocialista többségű tanács kezdetben egyetértett a javaslattal, de utólag egy férfi és egy nő aláírásgyűjtésbe kezdett az utcanevek megőrzése érdekében. Többek között arra hivatkoztak, hogy az utcanévváltoztatás ,,időbe és pénzbe” kerül. Amikor Lázár János polgármester felajánlotta, hogy a hivatal illetékes személyzetét az akció befejezéséig kirendeli a helyszínre, és hogy a személyi iratok kicserélésének költségeit magára vállalja az önkormányzat, a székkutasiaknak ezt a csoportját ezzel sem győzte meg. Így állt elő az a helyzet, hogy Székkutason két, virágkoszorúkkal körülbástyázott kopjafa őrködik a Rákosi-korszak két mártírjának emléke fölött, s ugyanott bolsevistákat idézik az utcanévtáblák. /Sylvester Lajos: Háromszéki kopják Székkutason (mártírok és gyilkosok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./