udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7627
találat
lapozás: 1-30 ... 2251-2280 | 2281-2310 | 2311-2340 ... 7621-7627
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2007. április 25.
A parlament április 24-i ülésén a törvényhozók a május 19-i népszavazási dátum kitűzése mellett olyan rendelkezéssel egészítették ki a referendumtörvényt, mely szerint egy esetleges érvénytelen népszavazás esetében a parlamentnek kell megállapítania, mi legyen Basescu sorsa. Ezzel megteremtették a jogi alapját annak, hogy újabb népszavazást írjanak ki, s meghosszabbodjon Basescu „kényszerszabadsága”. A romániai magyaroknak az az érdekük, hogy parlamenti köztársaság mellett tegyék le voksukat a Traian Basescu felfüggesztett államfő leváltásáról szóló népszavazáson – jelentette ki Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. Markó hozzátette: az egyszemélyes hatalomkoncentráció egyszínűvé tenné az országot, és ilyen típusú döntéshozatalban nem lennének jelen a kisebbségi közösségek. /B. T. : Újabb csapdát állított Basescunak a parlament. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./2007. április 25.
Nicoale Vacaroiu, a szenátus elnöke, aki ideiglenesen ellátja az államfői teendőket, megnevezte több közeli munkatársát, írta a Cotidianul című lap. Úgy tűnik, hogy a Basescu felfüggesztésére irányuló referendumig hátra levő hónapban egykori kommunista vezetők állnak az ország élén, ugyanis Vacaroiu tanácsosai 1989 előtt is fontos vezetői tisztségeket töltöttek be. Az elnöki kancelláriát vezető Alexandru Stanescu 1983–1989 között miniszterhelyettes volt az iparügyi tárcánál. Ezt követően államtitkár lett, majd a Vacaroiu-kormányban miniszter. A külügyi kérdésekkel foglalkozó Ghiorghi Prisacaru szenátor Románia utolsó kommunista kormányfője volt. /Kísért a múlt a Cotroceni-ben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./2007. április 25.
Nicolae Vacaroiu az elnöki palotában – olyan, mintha visszarepültünk volna 1993-ba, a posztkommunista semmittevés és halogatás éveibe, amikor a volt kommunisták utódjai tartották kezükben a hatalmat és az országot. Tariceanu miniszterelnök és az RMDSZ árulásának eredménye most mérhető le igazán, írta a lap munkatársa. Most a Ceausescu-rezsim relikviái osztják az észt. Halaszthatatlanul fontos, hogy kormányrendelettel megváltoztassák a népszavazási törvényt úgy, hogy a volt államfő soha ne térhessen vissza. A külügyi titkosszolgálat vezetője, Corneliu Saftoiu két hónapja parlamentben heverő lemondását is el kell fogadni, s a liberális-szocialista-RMDSZ-es érdekeknek megfelelő embert kell helyébe ültetni. Senki sem veszi észre, hogy a változtatások lényegét Iliescu sugallatai alapján Vacaroiu és Geoana fogalmazza meg. /Simó Erzsébet: Időutazás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./2007. április 25.
A Demokrata Párt (PD) Kovászna megyei szervezete kétnyelvű, román és magyar nyelvű plakátokat nyomtat a választási kampányra, mivel a magyarokat is meg akarják szólítani, hogy saját lelkiismeretük szerint voksoljanak, és ne úgy, ahogyan azt az RMDSZ diktálja. /Kétnyelvű választási plakátok Kovászna megyében. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./2007. április 25.
Constantin Balaceanu-Stolnici liberális vezető együttműködött a Szekuritátéval, tájékoztatott a Cotidianul című bukaresti napilap. Constantin Balaceanu-Stolnici beismerte, hogy „Laurentiu” név alatt írt jelentéseket. Constantin Balaceanu-Stolnici neurológus, egyetemi tanár a Nemzeti Liberális Párt (PNL) aktív tagja. /Laurentiu” név alatt jelentett a Szekuritáténak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./ Az idegspecialista a bukaresti gerontológiai intézethez került osztályvezetőként. A páciensek nagyrészt külföldiek voltak, emiatt az intézetnek szinte szerves részét képezték a Szekuritáté emberei, akik az orvosoktól szereztek információkat. Balaceanu-Stolnici a PNL negyedik „nagy öregje”, akiről kiderült, hogy jelentett a Szekuritáténak. Alexandru Paleologu volt az egyetlen, aki ezt elismerte. Dan Amedeo Lazarescu, Calin-Popescu Tariceanu PNL-elnök mostohaapja volt, akinek szekusmúltjára 2002-ben bekövetkezett halála után derült fény. Mircea Ionescu Quintusról még PNL-elnökként derült ki, hogy együttműködött a Szekuritátéval. /Fall Sándor: Balaceanu-Stolnici jelentett a szekunak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./2007. április 25.
A tájékozódás és az egyeztetés hiányával magyarázta Törzsök Erika, a magyar Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának vezetője a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZESZ) kifogásait a Szülőföld Alap pályázati kiírásaival kapcsolatban. Az MCSZESZ vezetői állásfoglalásukban a kiírások tematikáját és az összegek elosztását elemezték. Felhívták a figyelmet többek között az ifjúsági, a mezőgazdasági támogatások, illetve a kis költségvetésű helyi rendezvények támogatásának hiányára. Törzsök Erika kifejtette, az ifjúság számára a Szülőföld Alap mindhárom kollégiuma nyújt támogatást, a mezőgazdasági támogatások viszont a magyar Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hatáskörét képezik. Közölte, a kis költségvetésű helyi projektekre a keretösszeg tíz százalékát különítették el. „A pályázati kiírások megjelenése előtt több hónapos egyeztetés zajlott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Markó Béla RMDSZ-elnök között – fogalmazott Törzsök Erika. – A Szülőföld Alap működési alapelve, hogy az adott régiók képviselői határozzák meg a térség támogatási prioritásait. ” Hangsúlyozta, mindhárom kollégium testületében jelen vannak az RMDSZ által javasolt erdélyi szakértők is. /Fülöp Noémi: Egyeztetés orvosolná az MCSZESZ kifogásait. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./2007. április 25.
Halasztással kezdődött a Magyarországon tartózkodó Barabás Ernő ellen kibocsátott nemzetközi elfogatási parancs ügyének a tárgyalása. A budapesti Fővárosi Bíróság úgy döntött, hogy amíg a vesepanaszokkal kórházba került Barabás fel nem épül, nem tűzhetnek ki újabb időpontot. A Miskolcon élő férfi ellen a Maros megyei ügyészség februárban bocsátott ki elfogatási parancsot. Azzal vádolják, hogy kivonja magát a tízéves börtönbüntetés letöltése alól. A budapesti Fővárosi Főügyészség az európai elfogatóparancs végrehajtásának megtagadása mellett foglalt állást. /Szucher Ervin: Magyarország nem adja ki Barabás Ernőt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./2007. április 25.
Veress Dávid csíkszeredai RMDSZ-alelnök és alpolgármester lett a csíkszeredai Székely Tanács elnöke, az új elnökségnek pedig több RMDSZ-es tanácsossal együtt tagja Ráduly Róbert polgármester is. A tisztújító gyűlés Ráduly Róbert javaslatára az SZNT-t addig ideiglenesen vezető EMI-seket is beválasztott az elnökségbe, ők azonban lemondtak tisztségeikről, így gyakorlatilag az RMDSZ vezetése alá került az SZNT csíki szervezete. Három évvel ezelőtt a Ráduly által vezetett tanács nem tűzte napirendre az SZNT népszavazási kezdeményezését, Veress Dávid, pedig, aki most a csíki székely tanács újdonsült elnöke, három éve visszautasította az SZNT vezetőtanácsában való tisztség vállalását. Ezért vonult ki az EMI testületileg. /B. Zs. : RMDSZ-kézben a csíki SZNT. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 25./2007. április 25.
Alapfokon pert nyert a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) ellen Bodó Barna, az önálló magyar egyetemért és magyar karokért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke. Bodó elmondta: a temesvári törvényszék arra kötelezi a felsőoktatási intézmény vezetőségét, hogy vonja vissza a vele szemben hozott szankciót. A BBTE tavaly nyáron részesítette írásbeli figyelmeztetésben a BKB elnökét. A BKB küzdelme 2005 őszén kezdődött, amikor a magyar oktatók egy részét tömörítő civil szervezet Erdély fontosabb egyetemi városaiban tüntetéseket szervezett az önálló magyar egyetem visszaállítása érdekében. A BKB-sok a BBTE-n belüli magyar karok létrehozása mellett is síkra szálltak. A konfrontáció tavaly ősszel érte el a csúcsot, amikor Hantz Péter, a BKB szóvivője saját kezűleg helyezett el magyar feliratú táblákat a BBTE épületeiben. Kísérletét megakadályozták, majd a BKB másik frontemberével, Kovács Lehellel együtt eltávolították az egyetemről. A BKB több jogorvoslati eljárást is indított. Bodó Barna emlékeztetett: tavaly nyáron Hantz Péter ellen is eljártak, de Bodó írásbeli figyelmeztetésénél súlyosabb büntetést szabtak ki rá, azaz megrovásban részesítették. Ezt a döntést Hantz is megtámadta a bíróságon, ügyét a kolozsvári törvényszéken tárgyalják. Ezzel párhuzamosan mindketten panaszt tettek a román oktatási minisztériumnál, de egyelőre egyik oktató sem kapott választ a szaktárcától. Hantz és Kovács az egyetemről való eltávolításuk ügyében is kétféle úton keresnek jogorvoslatot: egyrészt panaszt tettek az emberjogi biztosnál az egyetem általuk törvénytelennek tartott eljárása miatt, másrészt pedig munkajogi pereket indítottak. A jogi eljárások még folynak. /Jogi úton keresik igazukat az egyetemi oktatók. Bodó Barna már pert nyert. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 25./2007. április 25.
Egyesek az RMDSZ házi szociológusának tartják Magyari Tivadart, az erdélyi magyar liberális értelmiség jellegzetes alakját. Szeret román körökben forgolódni, és – mintha kisebbrendűségi komplexusa lenne – abban az illúzióban ringatja magát, hogy többre fogják becsülni, ha sikerül a túlsó térfélen elfogadtatnia magát. Magyari Tivadar elfogadta a Babes–Bolyai Tudományegyetem román vezetése által felkínált rektor-helyettesi posztot. Észre kellett volna vennie, hogy ha fel is használják, a románok is ugyanannak tartják, mint a magyarok: árulónak. Vajon megköszönte már Magyari Tivadar Hantz Péternek a rektor-helyettesi posztot? – kérdezte az Erdélyi Napló. /S. P. : Találgatás Magyari Tivadarról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 25./2007. április 25.
Közös fejlesztési stratégiát dolgoz ki Szatmárnémeti város és Kárpátalja régió önkormányzata. „Ki kell használjuk régióink kedvező geopolitikai adottságait” – hangsúlyozta Viorel Solschi projektvezető, Szatmárnémeti alpolgármestere. /Babos Kriszina: Román–ukrán stratégia. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./2007. április 25.
Román, magyar és angol nyelven olvasható immár az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem bejárata fölött az intézmény neve. A bejárati ajtó fölött elhelyezett elenyészően kis tábla hirdeti immár a „multikulturalitást” az egyetemen, egészen közel kell menni, hogy olvasható legyen a szöveg. Egy többnyelvű felirat kihelyezése még nem oldotta meg a valós problémákat, a magyar oktatás helyzete ettől még nem változott. Hol maradnak az önálló magyar karok, a magyar nyelvű képzés a laboratóriumi gyakorlatok vagy a klinikai oktatás esetében, az egészségügyi középkáderek magyar képzése, a beiskolázási arány módosítása, a magyar oktatók és adminisztratív személyzet alkalmazása, a vezetői tisztségekben a paritás? És egyáltalán: a problémák civilizált megvitatása? Az épületen belül még nincsenek látható jelei a „multikulturalitásnak”, állítólag erre még várni kell, amíg az épület felújítását befejezik. /(antalfi): Háromnyelvű felirat a MOGYE-n. A porhintés újabb állomása. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 25./2007. április 25.
A romániai magyar anyanyelvű, római katolikus egyetemisták országos találkozóinak gondolata 1994-ben vetődött fel először. Azóta a részvevők száma egyre gyarapodott. A fiatalok most évente kétszer, tavasszal és ősszel szerveznek OKET-et (Országos Katolikus Egyetemista Találkozó) a nagyobb egyetemi központokban: Kolozsváron, Temesváron, Brassóban, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Gyulafehérváron. Az idei első találkozó április 20–22-e között Temesváron zajlott. A szervező TEKMEK (a Temesvári Keresztény Magyar Egyetemisták Közössége) az erzsébetvárosi szalvatoriánus rendházban és templomban fogadta a mintegy 200 fiatalt, akik Erdélyből és Szegedről érkeztek. Helyem egy új világban – fiatalként egy megváltozott Európában címmel Kiss Ulrich budapesti jezsuita szerzetes tartott átfogó, előadást. “Európa valójában puzzle-játék, amit nekünk kell létrehozni, kirakni. A siker a nyitottságban, érdeklődésben, a felkészültségben, a változásra való képességünkben rejlik” – fogalmazott P. Kiss Ulrich SJ. Kitartásra, helytállásra buzdította a fiatalokat szentbeszédében Roos Márton megyés püspök is. /Sipos Enikő: Magyar egyetemisták találkozója Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./2007. április 25.
Szokásosnak mondható támadás érte az EMI-t egy szélsőséges román szervezet részéről a Kárpátia-koncert kolozsvári megszervezése után. Ezzel párhuzamosan támadta az EMI-t egy magyar etnikumú szélsőséges liberális. Ezek a liberálisok kevesen vannak, közpénzek garmadája szükséges működésben tartásukhoz. Ez a mostani támadás tartalmazza szinte az összes olyan, az SZDSZ által használt toposzt, amelyet a megnevezett párt használ. Joggal tarthatunk attól, hogy Erdélyben is meghonosodik ez a beszédmód, írta Bagoly Zsolt. A támadó liberális szerint szélsőjobboldali az, aki: nemzetben gondolkodik, ismeri történelmét, keresztény, kommunistaellenes, heteroszexuális, nem Gyurcsány-párti, csatlakozik egy szervezethez, magyar gyereket nevel. Czika Tihamér Transindex-közeli RMDSZ-es alkalmazott blogger, saját bevallása szerint szabadkőműves, aki blogján rendszerezte az érveket. Czika Tihamér az EMI-t egy platformra helyezte a szélsőséges Noua Dreaptával. Czika felvázolta az alaptételeket. Szerinte szélsőjobboldali az, aki nemzeti szellemben való nevelésben gondolkodik, fontosnak tartja a történelmi érzést, aggódik az országhatárok által tőle elválasztva élő magyarokért, hangsúlyozza a népfogyatkozás veszélyeit, foglalkozik a második világháborúval és az „ősmúlttal”, konkrétan a honfoglalással. Czika Tihamér második ideológiai csomagja az Ultrakonzervativizmus és kereszténységmánia címet viseli. Ebből kiderül, hogy a szélsőjobboldali ember ellenzi a kommunizmus, szocializmus és liberalizmus nevű közösségromboló eszméket, szeretné megvédeni a keresztény értékeket, „egészséges családot” szeretne, tehát „nyíltan” homofób és abortuszellenes, rendezvényeiken esetenként jelen vannak a „nemzeti egyházak”, papok, teológusok. Ráadásul „muszlimfóbiája” is van. A szélsőjobboldaliak továbbá elutasítják a globalizációt a kultúrában és a kereskedelemben egyaránt, „immigráns-ellenesek” és paranoiásan félnek a többség rendőreitől. ”Szervezkedjünk, hogy átvegyük a hatalmat” érzés jellemzi a szélsőjobboldaliakat, derül ki Czika Tihamér következő szempontjából. A szélsőjobboldali a nacionalista gondolatot terjeszti a fiatalság körében. Czika Tihamér mindebből levonta a következtetést: az EMI sötét és káros. /Bagoly Zsolt: Miért vagyunk szélsőjobboldaliak és hogyan ne legyünk azok? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 25./2007. április 25.
Leghamarabb 2008-ban kezdődhet el az egyre rohamosabban pusztuló kolozsvári Mátyás király szoborcsoport restaurálása, de a helyi önkormányzat gondjai tovább késleltethetik a felújítást. Boros János kolozsvári alpolgármester elmondta: a műalkotás helyreállítása érdekében várhatóan már a héten kiírják a tendert. /2008-ban restaurálhatják a Mátyás szobrot. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25/2007. április 25.
Ötven éve halt mártírhalált gróf Esterházy János, aki a két világháború között és a második világháború alatt a szlovákiai magyarság vezetője, parlamenti képviselője volt – emlékezett az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elmondott egyperces felszólalásában Duka-Zólyomi Árpád szlovákiai magyar EP-képviselő (MKP). A szlovák állam parlamentjében ő volt az egyetlen, aki 1942-ben nem szavazta meg a zsidók deportálását elrendelő törvényt, és sok cseh, szlovák és zsidó embert mentett meg – tette hozzá. Felidézte: Esterházyt 1945-ben a szovjetek elhurcolták, és tíz év munkatáborra ítélték. 1947-ben távollétében a szlovák népbíróság halálra ítélte. 1949-ben a súlyosan tüdőbajos foglyot Csehszlovákiába szállították, ahol életfogytiglani, majd 25 évi fogságra ítélték. 1957-ben börtönben halt meg. /Esterházy Jánosra emlékeztek az EP- plenárison. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 25./2007. április 25.
A Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fóruma a kilencvenes évek társadalmi fordulata után a kulturális, virtuális intézményi adatbázis létrehozatalának feladatát a Magyar Kollégiumra mint civil szervezetre és a budapesti Magyar Művelődési Intézetre mint költségvetési intézményre bízta, hogy az anyaország és a határon túli régiók között sokcsatornás kapcsolat jöhessen létre. Azonban a magyarországi támogatáspolitika nem képes kezelni a felmerülő igények teljességét. A tanácskozást szervezők kiemelt fontosságot tulajdonítanak annak a felismerésnek, hogy civil szervezeti munkánkhoz (szakmai, módszertani) a legtöbb segítséget anyaországi civil szervezetektől kapnak. 2005-ben a budakalászi találkozón javasolták a Kárpát-medencei Kulturális Szövetség megalakítását Tibád Sándor, Sylvester Lajos, Dukrét Lajos és Pásztori Tibor Endre. A 2006-os találkozón megalakult a szövetség, a bíróságon is bejegyeztették. A Kárpát-medencei 110 szervezet képviselőiből 53 erdélyi, illetve romániai volt, mert képviseltette magát a bukaresti és a csángó magyarság is. A 2007. évi, hetedik fórumon mintegy száz fő részvételére számítanak nyolc országból, köztük a határon túli közművelődést támogató anyaországi civil szervezetek, intézmények, közalapítványok, hivatalok vezetői. /Pásztori Tibor Endre: Háromszékiek a budakalászi találkozón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./2007. április 25.
Idén Gyimesközéplok szervezte meg április 14-én a XIII. Felcsíki Egyházi Kórustalálkozót. A 18 faluból érkezőket (több mint 600 kórustag) nagyon sok esetben a kántor vagy a karvezetők mellett plébánosuk is elkísérte, jelen volt Tamás József püspök is, aki a szentmisét celebrálta. A sorban felvonuló kórustagok két-két művet adtak elő, majd mindenkit szeretettel megvendégeltek. A költségek nagy részét a helyi önkormányzat állta, de segített a Communitas Alapítvány, elfogadva a CSIKK (Csángó Ifjak Középloki Közössége) által benyújtott pályázatot. /Ambrus Róbert, Gyimesközéplok: Kórustalálkozó Gyimesközéplokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 25./2007. április 25.
2005. nyarán a Romániai Magyar Szó akkori kiadója csődöt jelentett, két hónapig nem jelent meg a lap, majd 2005. októberében a lap új néven, új kiadóval, és javarészt megújult szerkesztői gárdával újraindult. Salamon Márton László főszerkesztő szerint mérvadó országos közéleti és családi napilapot szerkesztenek, „amelyet szeretnek az olvasói, és tisztel a szakma”. A példányszámot viszont nem sikerült emelniük. /Salamon Márton László: Felelősség. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25/2007. április 25.
Első ízben szervezte meg a kolozsvári Octavian Goga Megyei Könyvtár a Kolozsvári kiadói év – könyv és sajtó elnevezésű kiállítást, amelynek keretében számos díjat is kiosztottak. A kiállításon harmincnál több kiadó termékei, továbbá több tucatnyi újság és folyóirat példányai tekinthetők meg: összesen mintegy 600 cím mutatja be az elmúlt év kolozsvári kiadói és nyomdai termését. A rendezvényt Doina Popa igazgatónő és Kerekes Sándor megyei tanácselnök nyitotta meg. A könyveknek megítélt díjak közül egy magyart részesítettek elismerésben, a gyermekkönyv kategóriában a 300 példányban megjelent Titokmorzsák a természetből /Stúdium Kiadó/ című könyvet, szerzője, Kiss Bitay Éva, aki idős kora ellenére megjelent a díjkiosztón. /F. I. : Kiosztották a 2006-os kiadói év díjait. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./