udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7627
találat
lapozás: 1-30 ... 3901-3930 | 3931-3960 | 3961-3990 ... 7621-7627
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2007. július 11.
Basescu államfő sajtótájékoztatón jelentette be, hogy nem írja alá a nyugdíjtörvényt, amíg teljesen nem tisztázódik, mi az emelés fedezete, mert addig hazug törvénynek tartja. Basescunak nem tetszik, hogy a társadalombiztosító finanszírozza az emelést, mert az a kereső lakosság bőrére megy. /Basescu: nem írok alá hazug törvényt. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./2007. július 11.
Az RMDSZ számára is elfogadható döntés született az egyéni választókörzetes rendszerre vonatkozó törvénytervezet kapcsán – fogalmazott Markó Béla RMDSZ- elnök sajtóértekezletén. A megmaradt szavazatok bekerülnének egy kosárba, ahonnan újraosztanák azokat. Ezáltal elvben biztosítani lehetne az arányos képviseletet. /Markó: Az RMDSZ számára fontos az arányos képviselet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./2007. július 11.
A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint Gigi Becali lekörözte a Nagy-Románia Pártot (PRM) és legfőbb riválisát, Cornaliu Vadim Tudort. Becali a referendum óta támogatja Traian Basescu elnököt, de ez nem gátolja meg abban, hogy elnökjelöltnek tekintse magát. George Becali, a pásztorból lett milliárdos felküzdötte magát a legnépszerűbb politikusok közé. Becali Viorel Lis volt bukaresti főpolgármestertől megvette a nacionalista Új Generáció Pártot (PNG). A PNG 2004-ben a szavazatok 2,5 százalékát szerezte meg, George Becali elnökjelöltre pedig a választók 1,77 százaléka szavazott. Nagy botrány lett, amikor kiderült, hogy Becali több közvetítő útján pénzt juttatott a Pro TV-nek – többek között kifizette a tévétársaság tetemes adósságát -, cserében a tévécsatorna híradója a PNG elnökével kezdődött-végződött. Becali maga mellé vett egy neves politológust, Dan Pavelt. Becali hazát, Istent emleget, uszít a roma és a szexuális kisebbségek ellen. Retorikája a Vasgárdát, a misztikus ultranacionalizmust idézi. A legutóbbi felmérések szerint a PNG 13,1 százalékos támogatásnak örvend, a PRM viszont 4,1 százalékkal nem érné el a bejutási küszöböt, Becali pedig a harmadik legnépszerűbb politikus Traian Basescu és Mircea Geoana mögött. /Simon Judit: Gigi Becali lekörözte Vadim Tudort. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./2007. július 11.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) megsértette Dinu Patriciu magánélethez való jogát, amikor lehallgatta az olajmágnás telefonbeszélgetéseit – döntött a Bukaresti Törvényszék. Ugyanakkor 50 ezer lej erkölcsi kártérítésre kötelezték a hírszerző szolgálatot. Dinu Patriciut, a Rompetrol kőolajipari társaság tulajdonosát különböző gazdasági bűncselekmények elkövetésével vádolják. A vádirat a liberális olajmágnás lehallgatott telefonbeszélgetésit is tartalmazza. Dinu Patriciu azonban a törvényszékhez fordult a lehallgatások ügyében, a bíróság pedig helyt adott az üzletember keresetének. A SRI az 1991/51-es törvényre hivatkozva hallgatta le az olajmágnás telefonbeszélgetéseit. Az említett jogszabály a nemzetbiztonságra veszélyes bűncselekményekről rendelkezik. A bírák emlékeztetnek, hogy az Európai Bíróság döntései alapján a hatóságok csakis akkor hallgathatják le titokban az állampolgárok telefonbeszélgetéseit, ha ez elengedhetetlenül szükséges a demokratikus intézmények védelméhez. /Farcádi Botond: Törvénytelenül hallgatott le a SRI. = Krónika (Kolozsvár), júl. 11./2007. július 11.
Lemondott Kibédi Katalin államtitkár a miniszterek tevékenységét vizsgáló államfői bizottsági tagságáról. Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára elmondta: a túlterheltség miatt döntött úgy, hogy távozik a bizottságból. Hozzátette: döntése nincs összefüggésben a bizottság Nagy Zsolt ügyében kiadott állásfoglalásával, amelynek alapján Traian Basescu felfüggesztette tisztségéből a nemzetközi bűnszervezet támogatásával gyanúsított informatikai és távközlési minisztert. /Távozott az elnöki bizottságból Kibédi Katalin. = Krónika (Kolozsvár), júl. 11./2007. július 11.
„Nem akarjuk kockáztatni a magyarok brüsszeli képviseletét, nyitottak vagyunk a párbeszédre, azonban Tőkés László részéről eddig még nem érkezett válasz a meghívásomra” – nyilatkozta Markó Béla sajtótájékoztatóján. Az egyeztetést Szilágyi Zsolt, Tőkés kampányfőnöke javasolta egy nappal korábban. „A Markó-Tőkés találkozóra július huszadikán kerülhet sor, ugyanis abban az időszakban várhatóan mindkét magyar politikus a nyári szabadegyetemen lesz. Azonban, ha a július 20-ára tervezett nyilvános fórumra Markó nem látogat el, az mind a szervezők, mind a résztvevők számára nagy csalódást jelenthet” – fejtette ki Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő. Markó a sajtótájékoztatón elmondta, még nem döntött arról, hogy ott lesz-e Tusnádon, ugyanis „a meghívás lényege nem az, hogy részt veszek-e egy nyári szabadegyetemen, hanem hogy létrejöjjön a kommunikáció az RMDSZ képviselői, illetve Tőkés László és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviselői között”. /Illyés Judit: ‘Nem kockáztat’ az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./2007. július 11.
Az RMDSZ az európai parlamenti választások kérdésében konzultációkat akar folytatni a magyar közösség szervezeteivel, hogy ne veszélyeztessék a magyar közösség képviseletének biztosítását Brüsszelben, jelentette ki Markó Béla. Ami a Tőkés László püspöknek eljuttatott beszélgetésre való meghívást illeti, Markó kijelentette: a találkozás célja, hogy megállapodjanak bizonyos együttműködési keretben, megjelöljék a közös prioritásokat, és az európai parlamenti választások képviselőjelölt listákról tárgyaljanak. /Szó eshet a lista módosításáról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./2007. július 11.
Tibori Szabó Zoltán szerint sok mindent sikerült az elmúlt években elérni a magyarság jogainak biztosítása terén, vannak magyar iskolák, magyar művelődési intézmények, amelyeket a román állam eltart, elismerték a magyar nyelv használatának jogát, meghozták az elkobzott javak visszaszolgáltatását lehetővé tevő törvényeket. Más kérdés, hogy ez lassan történik, de sok magyar magánszemély, egyház és intézmény visszakapta elrabolt javait. Két fő célkitűzés van azonban, amit az RMDSZ-nek nem sikerült megvalósítania: az egyik az önálló állami magyar egyetem létrehozása, a másik az autonómia. Most ezekre kellene összpontosítani. Ehelyett Tibori szerint jól fizetett európai, helyi önkormányzati és román parlamenti helyekért folynak harcok. Az RMDSZ-ből kiszorult erők azt akarják, hogy a szövetség lépjen velük koalícióra. Tőkés Lászlót az erdélyi magyarság 22 százaléka támogatja, egy közvélemény-kutatás szerint. Tőkés László egyházi segítséggel összegyűjtötte a szükséges támogató aláírásokat. Tibori szerint Markó Béla kényszerhelyzetbe került, „engedni kényszerül a zsarolásnak”. Belement abba, hogy a következő időszakban találkozzon a püspökkel. Tőkés László az RMDSZ-t „erdélyi nemzeti kerekasztal” mellé kényszerítené, amelyen a szövetség elveszítené az „első az egyenlők közötti” státusát, és meg kellene állapodnia a szervezetből az elmúlt években távozott sértődöttek által létrehozott alternatív szervezetekkel. /Tibori Szabó Zoltán: Bűvös kör. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./2007. július 11.
Nagykorúsodott, 18. születésnapjához érkezett a tusványosi szabadegyetem, és negyedik alkalommal szervezik meg a konkurens rendezvényként kitalált MIÉRT EU-tábort. A kilencvenes évek elején, amikor Bálványoson megrendezték az első szabadegyetemet, magyarországi és hazai magyar politikusok voltak az előadók. Mára ellenzéki táborrá változott, az anyaországból a Fidesz, Erdélyből pedig elsősorban az RMDSZ ellenzékének tekintett személyek, csoportosulások vesznek részt a rendezvényen, bár még mindig presztízskérdés az RMDSZ színeiben politizálók számára is, hogy meghívást kapjanak egy-egy előadásra. A MIÉRT EU-tábor az RMDSZ-es politikusok rendezvénye. Ezen a héten megfordul Tusnádon mindenki, aki számít a szövetségben, és jelen lesznek a magyarországi támogatók közül az MSZP képviselői. Többnyire a kérdések egyoldalú megvilágítására lehet számítani. A média és politika viszonyáról például kizárólag politikusok szólnak, ők tartanak előadást arról, hogy függetlenek-e a romániai magyar újságok. A jövő héten kezdődő tusványosi szabadegyetemen jelen lesz több RMDSZ-es politikus, és véleményt mondanak román elemzők, politológusok is. Érdekesnek ígérkeznek a társadalomtudományi előadások. Egyelőre nem szerepel a programban a Markó–Tőkés találkozó. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is tart majd előadást. Két tábor, melyben hasonló témaköröket vizsgálnak, de különböző időpontban. Éppen arra lenne szükség, ami a kilencvenes évek elején jellemezte a Bálványosi Szabadegyetemet, hogy egy asztalnál folyjon a vita, közösen keressék a megoldásokat. /Farkas Réka: Tábor és ellentábor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./2007. július 11.
A faluünnepek zajlanak nyáron, sörrel, több-kevesebb kultúrával. Érdemes Vetési László téli, a Magyar Kultúra Napján Sepsiszentgyörgyön tett kijelentéseire emlékezni. A szórványügyeket kiválóan ismerő református lelkész arra figyelmeztetett, hogy a tömbmagyarságnak feladatai, kötelezettségei lennének mostoha nyelvi közegben élő nemzettársaikkal szemben. A szórvány – mondta – a nemzet lelkiismerete, s a pár magyar lelket számláló közösségekért közösen kellene, lehetne tenni, elsősorban innen, a belső anyaországnak is tekintett kompakt térségből. A székely falvak testvértelepülési kapcsolatba léphetnének a szórványosodó településekkel. Ez azonban hiányzik. Magyarországi testvértelepülésekkel szinte minden székelyföldi falu büszkélkedik, azonban elvétve lehet látni szórványvidéki meghívottakat. /Mózes László: A szórványra is figyelni kell! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./2007. július 11.
Jogerősen pert nyert a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem vezetőségével szemben a temesvári bíróságon Bodó Barna, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke, aki a bírósági döntésről elmondta: „Azzal, hogy a táblabírósági döntésnek megfelelő sajtónyilvánossága van, gyakorlatilag azt az erkölcsi megerősítést kaptam, hogy nem voltam bűnös abban, amiben engem bűnösnek nyilvánítottak. Ezek után számomra már csak az marad hátra, hogy a perre költött kiadásaimat a törvényes procedúra visszaszolgáltassa. ” Bodó leszögezte: „A Bolyai Egyetemért folytatott harc nyilvánvalóan nem áll le, legfeljebb bizonyos változások következnek be, mint ahogy a BKB három embere intézményen kívül került. Bodó szerint a kolozsvári igazságszolgáltatás nagyon közel áll a BBTE-hez. /Lokodi Imre: Bodóék nem adják fel. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./2007. július 11.
Borbély Tamás cikkében (Buktató mulasztás, Szabadság, július 9.) felsorolta azokat a gondokat, amelyek a BBTE magyar tagozatának megosztottságát okozzák. A rendszerváltás előtt az egyetemi oktató számára kötelező tulajdonságokhoz egy további is társult: a politikai megbízhatóság, amely gyakran döntő mértékben pótolta az egyéb hiányosságokat. Az 1990-ben újra beindult magyar tagozatra meghirdetett posztokról a túlnyomó részben vagy egészében román nemzetiségű oktatókból álló tanszéki, kari, szenátusi tanácsok döntöttek. Az újrainduló magyar nyelvű szakokon sokkal fontosabb lett volna a jó előadó készség és pedagógiai gyakorlat, azonban a létszám feltöltése elsősorban a kutatói területekről történt. A magyar tisztségviselők (dékán-helyettes, tudományos titkár, szenátusi tagok) kijelölésénél az egyetem vezetőségével szemben túlzottan lojális magyar tanárok kerültek túlsúlyba, s ez megmutatkozott az önállóságra való törekvések elutasításánál. A professzori cím elérése egyre nehezebb a magyar oktatók számára, mivel nem elég hozzá a feltételek teljesítése, a poszt létesítése is szenátusi román többség kezében van. A magyar tagozati professzori státus létesítésére nincs akarat. Emiatt a doktori iskolák vezetése csak egyes professzorok jogosultsága, és nagyon kevés magyar egyetemi tanár jogosult doktori iskola vezetésére. Megoldás csak a magyar anyanyelvű témavezetésben rejlik. Jelenleg a legtöbb karon/tanszéken egy-egy magyarul tudó vizsgabizottság kijelölése is komoly nehézségekbe ütközne. A fentieket összefoglalva Kessler Jenő professzor más következtetésekre jutott, mint Borbély Tamás a magyar tagozat oktatóinak megosztottságának tekintetében: 1. nem megfelelő a kiválasztási feltételrendszer a magyar oktatói gárda tekintetében; 2. túlzott a lojalitás tanúsítása sokuk részéről a román vezetőség irányában; 3. a karokra, tagozatokra, tanszékekre lebontott konkrét elképzelések hiánya, illetve a meglévők összehangolatlansága. Ugyanis lényegesen mások az elvárások és lehetőségek a természettudományi és a bölcsészeti vagy társadalomtudományi szakokon. Ezeknek pontos definiálása, elfogadása, együttes követelése vezethet eredményre. /Dr. Kessler Jenő, a BBTE nyugalmazott professzora: Kívülről – belülről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./2007. július 11.
Székelyföldi önkormányzatok, kulturális központok, alapítványok és egyesületek alkalmazottainak körében gyakran találhatók a Sapientia–EMTE Műszaki és Társadalomtudományok Kara Társadalomtudományi tanszékén végzett szociológusok. Pár napja államvizsgáztak az első kommunikáció szakos hallgatók is, jelezte dr. Biró A. Zoltán professzor, kari kancellár. A 38 kommunikáció szakosból 26 minden vizsgáját letette és 24 jelentkezett államvizsgára. Mindannyian nagyon jó eredményt értek el. A négy év alatt tanítottak többek között eseményszervezést, weblapkészítést, protokollt, reklámtárgyakat, médiaszövegek szerkesztését, sorolta a professzor. Napjaink Székelyföldjén a sikeres kommunikálás az egyik legfontosabb szakmai tudást jelenti. A végzettek el tudtak helyezkedni. Ősszel indul a szociológia-vidékfejlesztés szak akkreditációja. Amennyiben három szak sikeres hitelesítése megtörtént, következhet majd az egyetemé is. Szakmai hátterüket egy kutatóintézet, a KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja – is segíti. /Kozán István: Társadalomtudományi képzés, mint húzóágazat. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./2007. július 11.
Kovászna megyében négyszeres a túljelentkezés a címzetes tanári állásokra – tájékoztatott Keresztély Irma megyei főtanfelügyelő, a 216 állásra 712-en jelentkeztek. Korábban nem volt példa erre, sőt tavaly kevesebb jelentkező volt, mint szabad állás. A túljelentkezés ellenére sem oldódik meg az a többéves probléma, hogy Kovászna megyében túl kevés román nyelv és irodalom tanár keres állást. /Kovács Zsolt: Túljelentkezés tanári állásokra. = Krónika (Kolozsvár), júl. 11./2007. július 11.
Az érettségin a legtöbben a román írásbeli miatt kényszerülnek majd újravizsgázni, az idén is leginkább a magyar diákok kerültek hátrányba. „A tanterv egyenlőséget von a román és más anyanyelvű gyerekek között, ez pedig helytelen” – szögezte le az Balázs Lajos, a Sapientia Egyetem román tanszékének vezetője. Hátrányos helyzetbe kerül a magyar gyerek úgy a vizsgán, mint később, az elhelyezkedésnél. Országosan 5000 óvást jelentettek be, s ezeknek a nagy része is a román írásbelit érintette. /Bakó Zoltán: Diákgyilkos” volt a román érettségi vizsga. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./2007. július 11.
Közzétették a végleges érettségi eredményeket. A közel kétszázezer érettségiző tanulóból a sikeresen vizsgázók aránya meghaladja a 80 százalékot. Kolozs megyében is a legtöbb fellebbezés a román nyelv és irodalomból kapott osztályzatokat érinti, a sikeresen érettségizők aránya meghaladja a 78 százalékot. Désen 149-en érettségiztek, ebből 28-an magyarok. A 9 megbukott tanuló közül 7-en magyarok voltak. Tordán 197-en érettségiztek, ebből 32-en magyarok. A vizsgázók közül 18-nak nem sikerült az érettségije, 17-en magyar tagozaton tanultak, ők matematikából és románból nem érték el az átmenő jegyet. Bánffyhunyadon 30 magyar diák közül 6-an megbuktak, Szamosújváron 29 magyar közül 3-nak nem sikerült a vizsgája. Kolozsváron a Református Kollégiumban 58-ból 9-et elvágtak, a Pázmány Péter Katolikus Gimnáziumban 30-ból 6-ot, a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban 59-ből 13-at, az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban 87-ből 13-at, a Báthory István Elméleti Líceumban 84-ből egyet, a Brassai Sámuel Elméleti Líceumból 160-ból 17-en nem jelentek meg az érettségi vizsgán. A megjelentek közül 75 diáknak volt sikertelen a vizsgája, a bukottakból 56-an az esti tagozaton tanultak. Beszterce-Naszód megyében 54 magyar diák érettségizett, közülük 11 bukott meg. Szilágy megyében 88 magyar diák érettségizett, közülük 8-at elvágtak. Fehér megyében a magyar líceumok közül Gyulafehérváron a Gróf Majláth Gusztáv Teológiai Szemináriumban 27-en vizsgáztak, 8-an sikertelenül. Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban 97-en iratkoztak be vizsgázni, 20 főt elvágtak, románból. /Nyolcvan százalék feletti a sikeresen érettségizők aránya. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./2007. július 11.
A következő tanévtől megszűnik a köpecbányai I–IV. osztályos iskola és az óvoda. A baróti Gaál Mózes Általános Iskola arra a következtetésre jutott, hogy a köpecbányai oktatás a legnagyobb jóindulat mellett sem tartható fenn, hiszen a négy évfolyamra csak húsz diák iratkozott be. Megoldható, hogy egy tanító párhuzamosan négy osztályt is oktat, de ez a minőség rovására megy. Nemcsak a gyermeklétszám alacsony, hanem az óralátogatás is. A diákokat jövő esztendőtől a köpeci iskola fogadja be, szállításuk a minisztérium által megígért iskolabusszal történik. /Hecser László: Bezárják a köpecbányai iskolát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./2007. július 11.
A torjai községháza előtt 2005 szeptemberében felállított életfa mintájára az idei július 2-i Sarlós Boldogasszony-napi fogadalmi nagybúcsú alkalmával Futásfalván a templomkertben, az 1896-ban épített faluház előtt életfát állítottak, melynek törzsére kis réztáblákra a 2005 után született futásfalviak neve került fel. /Iochom István: Futásfalvi életfa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./2007. július 11.
A volt kommunista tábor sajátosságai, valamint a kormányváltások miatt lehetetlenné vált, hogy az átvilágítás az igazság feltárása és a nemzeti megbékélés jegyében történjék. A lezáratlan folyamatot valamennyi országban időről időre kisajátítja magának a napi politika – vélte július 10-i elemzésében a Le Monde francia napilap. A lap szerint az egyesülést követően Németországban 1990-ben elfogadták az átvilágítási törvényt, megalakult a ,,Gauck-hivatal”, amely évi százmillió eurós költségvetéssel működik. A dossziék 1992 óta hozzáférhetőek, a berlini fal leomlásakor a Stasi-ügynökök által fecnikre szabdalt dokumentumokat tizenöt kutató próbálja helyreállítani az állam által finanszírozott különleges logisztikai eszközökkel. Csehország eleinte a német példát kívánta követni az 1991-es átvilágítási törvénnyel, de a kommunista Állambiztonsági Hivatal (StB) anyagaihoz való szabad hozzáférés egészen 2007-ig nem volt lehetséges. A Le Monde szerint a megtisztulási folyamatban Bulgária és Románia maradt le a leginkább. Magyarországon ,,az exkommunisták visszatértével a hatalomba” az emlékezés munkája háttérbe szorult. Horn Gyula miniszterelnökként ellenezte, hogy Magyarország a német példát kövesse. Az archívumokat 1997-ig nem lehetett kutatni, és azóta is nagy részük államtitoknak minősül. Lengyelországban a kerekasztal-tárgyalásokon 1989 áprilisában a pártok a nemzeti megbékélés politikája mellett kötelezték el magukat. A balti államokban a folyamat azért sajátos, mert Litvánia, Észtország és Lettország a Szovjetunió részei voltak, így az ő titkosrendőrségük maga a KGB volt. A függetlenségük kikiáltása után a dokumentumok jelentős része Oroszországba került, miközben az országokban jelentős orosz kisebbségek maradtak. Ezért a balti államok esetében sem megbékélésről, sem szakításról nem lehet beszélni: a baltiak és az oroszok között mindennaposak a feszültségek. Az átvilágítási törvényeket ugyanakkor megszavazták, s az emigrációból hazatért államfőknek köszönhetően a folyamat ott békésebb módon zajlik, mint a többi kelet-európai országban. /A kommunista múlt a napi politika szolgálatában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./2007. július 11.
A Partiumi Írótábor irodalmi díjával tüntették ki Nagyváradon július 7-én Lászlóffy Csabát, laudációt mondott Pomogáts Béla. A díjat „az egyetemes kultúra egységének munkálása terén elért kiemelkedő irodalmi tevékenysége” elismeréseként ítélték oda Lászlóffy Csabának. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./