udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7627
találat
lapozás: 1-30 ... 4441-4470 | 4471-4500 | 4501-4530 ... 7621-7627
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2007. augusztus 11.
Szent Imre, a magyar ifjúság védőszentje születésének ezredik évfordulójára megrendezett 500 km-es lovastúra alkalmával a huszárok Parajdon táboroztak. A lovascsapatot Csontos János magyar országgyűlési képviselő vezette, aki elmondta, hogy a részt vevő huszárok a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség tagjai, melynek célja a magyar katonai hagyományok ápolása. A huszárok utolsó harci bevetése 1941 augusztusában Nyikolajev városánál volt. /Parajdon jártak a huszárok. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./2007. augusztus 11.
Az Országos Széchenyi Kör Budapesti Csoportja tisztelgő emlékútjának állomása a zabolai vártemplom castellumának tövében 1991-ben állított gróf Mikó Imre-szobornál volt, ahol Pásztori Tibor Endre a Basa Tamás Gazdasági-Művelődési Egyesület, dr. Szőts Dániel a református Székely Mikó Kollégium nevében helyezte el a tisztelet koszorúját. Jövetelük célja – mely egyben kapcsolatfelvétel is – gr. Mikó Imre és gr. Széchenyi István szellemi hagyatékának közös ápolása. Az országos Széchenyi Kör Budapesti Csoportja meghívta a Basa Tamás Gazdasági-Művelődési Egyesületet a 2007. szeptember 21-i ünnepi rendezvényre Budapestre a Széchenyi-szoborhoz. /(Pásztori): A Széchenyi-kör Zabolán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 11./2007. augusztus 11.
A papválasztás megszervezése miatt megszűnik a csíksomlyói egyházközség egyháztanácsának mandátuma – jelentette ki a Potyó Ferenc pápai káplán, a gyulafehérvári Érseki Hivatal helynöke. Előzőleg az egyháztanács augusztus 8-ára hívta össze azt a közgyűlést, amelyen a hívek titkos szavazás révén dönthettek, kit is szeretnének plébánosnak. Az egyetlen jelölt Gergely István volt, aki, Péter Tivadar egyháztanácsi vezető szerint szóban elfogadta jelölését. „A szerda esti eseménynek az lesz a következménye, hogy az egyháztanács feloszlatásra kerül. Történik ez azért, mert teljesen visszaéltek azzal a jogkörrel, amire kinevezést kaptak a főpásztortól. Amikor elfoglalták tisztségüket, templomi eskü alatt fogadták meg, hogy a szabályzatban foglaltakat, az egyház ügyét védelmezik, és a főpásztortól kapott mandátum szerint fognak eljárni. Ezzel teljesen ellentétbe kerültek, nem beszélve arról, hogy a szabályzat szerint az egyháztanács elnöke a plébános, az egyháztanács pedig nem gyűlhet össze a plébános összehívása és elnöklete nélkül” – részletezte Potyó Ferenc érseki helynök. Az érseki helynök szerint ez tulajdonképpen az érsek elleni kampány. „Csíksomlyó a katolikusságnak a központja, ahol soha nem volt gond a lelkipásztori ellátással, soha nem szenvedett csorbát a hitélet. Azért is nagyon fura és groteszk ez a hisztériába menő nagy aggódás, mert ott van több mint 80 szórványplébániánk, ahol elszórva, nehéz körülmények között élnek magyarok, katolikusok, ahová valóban kemény, határozott és öntudatos papokat kell állítani. Azokért érdekes, hogy senki nem aggódik a magyarság ügyét szívén viselők közül”, fejtette ki az egyházi elöljáró. Potyó Ferenc elismerte, fegyelmi okok is társulnak Gergely István áthelyezéséhez, ám erről bővebben nem kívánt nyilatkozni. /Rédai Botond: Csíksomlyó – Feloszlatják az egyháztanácsot. = Csíki Hírlap (Csíkszereda), aug. 11./2007. augusztus 11.
A Háromszéki Magyarok Világtalálkozóján kultúrcsemegék kerülnek terítékre. Nincs olyan művészeti ág, melynek képviselői ki ne tennének ezúttal magukért. Érdekes fellépések, tollforgatók magukról és művészetükről vallanak, a képzőművészek egy helyütt bemutatkoznak, a zenészek örömkoncertet adnak. /Váry O. Péter: Uborkaszezon után tobzódás (Háromszéki Magyarok Világtalálkozója). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 11./2007. augusztus 11.
A Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának részeként kerül sor augusztus 17-én Sepsiszentgyörgyön az Arany János-szobor avatására, de nem az ajándékba kapott mellszobor kerül talapzatra. Ez ellen számosan kifogást emeltek, mondván, hogy nem igazán hasonlít Arany Jánoshoz. Így aztán a város egy másik mellszobrot rendelt, melyet Vargha Mihály képzőművész készített el. /(vop): Igazi Arany-szobor lesz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 11./2007. augusztus 11.
Anyanyelvápoló, hagyományőrző és közösségfejlesztő szórványtábor zajlik a héten a kalotaszegi Mákófalván, amelyre Maros, Beszterce-Naszód, Kolozs és Szilágy megye településeiről érkeztek 14 évüket betöltött fiatalok. Kirándulásokon, különböző előadásokon, csoport-beszélgetéseken, közösségi játékokon vehettek részt. A mákófalvi egyház által idén szervezett szórványtábor már a nyolcadik, de célja még mindig ugyanaz: szórványközösségből érkező fiatalok anyanyelvükben való megerősítése. /Dézsi Ildikó: Mákófalva. Szórványtábor nyolcadszor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./2007. augusztus 11.
A Lesi-tó közelében található Péniel táborhelyen, a Nyugati-Kárpátok egyik legbővízűbb patakja, a Jád völgyében, már több éve zajlik a Bulgária-telepi ifik által szervezett keresztyén ifjúsági tábor, amelynek idén több mint 70 résztvevője volt. Református lelkészek tartottak előadást, melyet fórumbeszélgetések követtek. /Butyka Anna: Vallásos ifjúsági tábor a Jád patak völgyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./2007. augusztus 11.
Népünk Mária-tisztelete Mátyás királytól napjainkig címmel tartott előadást Oláh Dénes plébános augusztus 8-án Kolozsváron, a Szentegyház utcában. Az uralkodók képek megfestetésével és szobrok megfaragtatásával tisztelegtek a Boldogasszony előtt. 1980-ban II. János Pál pápa új magyar kápolnát szentelt fel a magyarok Nagyasszonya tiszteletére. Mária védőszent jellege megnyilvánult a pénzérmék motívumaiban, alakja felfedezhető a karddíszítéseken, de a Mária-tiszteletről tanúskodnak a búcsúhelyek, a Mária-szobrok és kegyhelyek is. Az adatgazdag előadást követően az Arcadia vonósnégyes lépett fel. /D. I. : Mária-tisztelet régen és most. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./2007. augusztus 11.
Für Lajos, Magyarország diktatúra utáni első szabadon választott kormányának volt honvédelmi minisztere, a Magyar Demokrata Fórum egykori elnöke a vele készült beszélgetésben a jelenlegi kormányról kifejtette: újra megszállták az országot, s ugyanazokat a módszereket alkalmazzák ma is. A kilencvenes évek elején nem gondolták, hogy ugyanezek a figurák tömegesen képesek lesznek újra ,,visszaszállni” az országra. „Kezükbe kaparintottak mindent, amit csak lehet. A gazdaság nagy részét már régebben összeharácsolták, most megszállták a kultúrát, a politikát és persze az államhatalmat is. ” „Teljes káoszt teremtettek, s közben úgy viselkednek, mintha ők lennének a jóléti rendszerváltás, az európai eszme abszolút megtestesítői. ” Visszatekintve megállapította, az Antall-kormány tagjai azt hitték, a régi rendszer emberei szép csöndben eltakarodnak. Rendkívül elnézőek voltak. Ma már azt mondja: „nincs mentségünk. Mert tudhattuk volna, milyen ember a kommunista. Márai Sándor pontosan írt róluk: már nem a bukott rendszert védik, hanem a megszerzett koncot. ” „Naiv módon azt gondoltuk: a demokrácia rendszere majd magától kiszűri őket. ” Tévedtek. „Ezért az Antall-kormány – személy szerint jómagam is súlyos felelősséggel tartozunk a történelemnek. ”1990 júliusában megjelent az úgynevezett Justitia-terv. Ebbe nem csak a politikai számonkérést foglalták bele. Nem csak azokról volt szó, akik gyilkoltak, hanem azokról is, akik visszaéltek a hatalommal, akik kiárusították az országot. Ezért is felelősségre kell vonni őket! De azokat szintén, akik 1956. november 4-e után gazdasági bűncselekményeket követtek el. Nagy a felelősségük, mondta, amiért ezt elmulasztották. Ez feles törvény volt. Megtehették volna, és mégsem tették meg. Ahogy megjelent a Justitia-terv, a sajtó hihetetlen nagy támadásba lendült, boszorkányüldözésről beszéltek. Emiatt a kormány túlzottan óvatos lett. Az állítólagos rózsadombi paktum szerint a régi rendszer haszonélvezőihez nem nyúlhat senki. Igaz-ez?– hangzott a kérdés. Für Lajos nem tud erről, ő nem vett részt efféle megállapodásban. De arról sem tud, „hogy az Antall-kormány bármelyik tagja – beleértve Antall Józsefet is – részt vett volna ezen. Persze, mindenről senki sem tudhat. ” Az talán elképzelhető, hogy egy „úgynevezett informális tanácskozáson, amelyen előzetes, félig hallgatólagos, félig pedig fenyegetésekkel kikényszerített megbeszélésen szóba kerülhetett, hogy kesztyűs kézzel kellene bánni a régi rendszer híveivel. ”Für Lajos első visszavonulása a politikai életből akkor történt, amikor a MIÉP kiszakadt az MDF-ből. Für akkor csak az ügyvezető elnöki tisztségéről mondott le. Ez 1993-ban történt. Azért tette, mert Csurkáékat és az Antall körül tömörülő erőket nem tudta kibékíteni egymással. Nem tudták elkerülni, hogy az első pártszakadás bekövetkezzen. Előzőleg számtalan kísérletet tett, hogy a béke érdekében. A közéletből azonban nem ekkor, 1996-ban vonult vissza. 1996-ban, amikor az MDF-ben Szabó Ivánék, Kónya Imréék, meg a többiek, pusztán azért, mert nem az ő jelöltjüket – mármint Szabó Ivánt –, hanem Lezsákot választották elnöknek, kiléptek a pártból. Puccsszerűen. Ez olyan mértékben megviselte Für Lajost, hogy visszavonult a politikától. A nemzeti pártok szétverésének egyik oka, hogy minden jobboldali pártban ott voltak a küldött emberek, akik belülről romboltak. „Őket küldhették a kommunisták, az SZDSZ, de küldhette őket az a bizonyos III/III hálózati világ. Mindenki tudja: ez a hálózat nagyon szépen működik ma is – suba alatt. ” A nemzeti oldal negyven éven keresztül nem vehetett részt a közéletben, semmiféle politikai szerveződésben. A hatalmon lévő nemzetközisek pedig úgy szervezték meg a maguk működését, ahogy akarták. A nemzeti oldalnak nem volt gyakorlata a szervezkedésben. Mert, ami volt, szétverték. „Ezért is jöhettek vissza az elvtársak 2002-ben. ” Ha a Fidesz nem követ el nagyobb hibát, Für biztos benne, hogy előbb-utóbb fölényes győzelmet arathat. Ha a következő választáson győz a nemzeti erő, legyen irgalom, jegyezte meg Für Lajos. /Frigyesy Ágnes: Katasztrófa felé tart Magyarország. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 11./2007. augusztus 11.
Negyedévenként jelenik meg Székelyudvarhelyen az Örökségünk, alcímével – Történelem. Népélet. Hagyomány – folyóirat. A lap kiadója a Hargita Megyei Hagyományőrzési Központ, igazgatója dr. Hermann Gusztáv Mihály, főszerkesztője Kolumbán Zsuzsanna. Az I. évfolyam két számában (2007/1., 2007/2.) a székelyföldi anyaszék – Udvarhelyszék – históriai és jelenkori bemutatása történt. A 2. számban Mihály János Tájház lesz a Kárpát-medence legöregebb házából címmel írt a homoródalmási, véséssel díszített, hornyolt feliratos épületgerendájú házról, amely az 1645-ös évszámot is tartalmazza. A rozzant, magánkézben levő épület megmentését a Rika Kistérségi Egyesület vállalta fel. /Sylvester Lajos: Örökségünk (Új székelyföldi kiadvány). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 11./2007. augusztus 11.
Csernáton község önkormányzata a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának tiszteletére a sepsiszentgyörgyi Charta Kiadó gondozásában a Kovászna Megyei Tanács támogatásával nyolcvanoldalas, gazdag képanyaggal illusztrált füzetet adott ki – egy leendő falumonográfia előfutáraként. A füzetet Dimény Haszmann Orsolya és Haszmann Pál-Péter szerkesztette. A szerzők a kúriák, udvarházak sokaságát is felvonultatják, a köztéri szobrok, emlékhelyek Csernáton község neves alkotóinak, hírességeinek a galériája. /(sylvester): Csernáton írásban és képekben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 11./2007. augusztus 11.
Góbévicceket, tréfás népmeséket, vidám történeteket gyűjtött össze két új könyvében a Székelyudvarhelyen működő Erdélyi Gondolat Kiadó: a szovátai Gub Jenő, valamint a különböző kiadóknál immár több kötettel is szereplő Kolozsi Gergely István és a kiváló költő, rovásírás-szakértő, néprajzkutató Ráduly János gyűjtéséből. A két kiadvány Gub Jenő, Kolozsi Gergely István, Ráduly János: A furfangos székely góbéságai. Erdélyi népi elbeszélések, viccek, anekdoták, népmesék, tréfák, igaz és vidám történetek /2007/, Kolozsi Gergely István: Mikor legvígabb a székely? /2007/. /Gábor Dénes: Góbéságok gyűjteménye. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./2007. augusztus 11.
Az író amerikai emigrációja kezdetén, az 1950-es években keletkezett publicisztikáiból nyújt válogatást a Wass Albert-életműsorozat újabb kötete (Wass Albert: Amerikai emberek. Egybegyűjtötte, szerkesztette Nagy Pál. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2007). A szerzőt érdekli az „amerikai csoda”, ezen belül pedig az oda sodródott magyarok, illetve azok utódainak sorsa. Az „óhazát”, keresi mindenben, akárcsak Mikesnek Rodostóban, őneki is mindig Magyarország és Erdély jár az eszében. /B. D. : Új könyv. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./2007. augusztus 12.
A marosi és küküllői főesperesi kerület papsága nyílt levélben felháborodással tiltakozik a Gergely István elhelyezésének ügye kapcsán Jakubinyi érseket és egyházmegyét ért támadások ellen. Kifejezik egyházukhoz való hűségüket, érsekükkel szembeni tiszteletüket, engedelmességüket. Szeretettel kérik Gergely Istvánt, hogy határolja el magát a támadók gyalázkodásaitól. /Nyílt levél. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 12./2007. augusztus 12.
Gyergyóremete 6326 lelket számláló katolikus nagyközség a Gyergyói-medencében. Lázár Lajos plébános beszámolója szerint legalább ezren dolgoznak külföldön a lakosok közül, s már 400 üres házat számlálnak. Ennek ellenére az elmúlt évben 75–80 temetésre 60–65 keresztelő és 35–40 házasságkötés jutott. A hitoktatásra nagy szükség van: az V–VI. osztályosok 70–80 százaléka jár hittanra. A nagyközségben működik a Caritas házi gondozói szolgálata. /(bodó): Gyergyóremetei pillanatkép. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 12./2007. augusztus 13.
Traian Basescu államfő augusztus 11-én ebéden látta vendégül Hargita és Kovászna megye több önkormányzati vezetőjét és polgármesterét Kovászna fürdőváros állami üdülőjében. A meghívottak többnyire pozitívan értékelték a Basescuval folytatott kötetlen beszélgetést. Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester közölte: rajta kívül jelen volt a találkozón Hargita és Kovászna megye tanácselnöke és prefektusa, Székelyudvarhely, Csíkkozmás és Kovászna polgármestere, illetve Sepsiszentgyörgy alpolgármestere. A több mint három órát tartó beszélgetésen Bunta Levente Hargita megyei tanácselnök szerint áttekintették a két székely megye gondjait és az európai uniós programok biztosította fejlesztési lehetőségeket. Az államfő is úgy találta, hogy a régió legaggasztóbb gondja a szegénység. Szóba került a decentralizáció, a helyi-pénzügyi autonómia. Hargita megye tanácselnöke egy konkrét igényt is megfogalmazott. Tájékoztatta az államfőt arról, hogy az önkormányzat a vidéki lakosság több mint felének ivóvízhálózatot épített ki, most viszont a szennyvíztisztítást szeretnék megoldani, hogy megőrizzék az Olt, a Maros és a Küküllő folyók tisztaságát. Basescu pozitívan válaszolt a felvetésre, és igényelte, hogy írásban fogalmazzák meg javaslataikat és kéréseiket. Az államfő ismét megerősítette, hogy decentralizáció párti. Az államfő is úgy látja, hogy a jelenlegi romániai régiók túl nagyok. Basescu szerint a két megyének mindenképpen egy közös régióhoz kell tartoznia, ugyanis természetellenes lenne, ha szétválasztanák egymástól őket. Fontos gesztusnak nevezte a találkozón szintén részt vevő Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, hogy az államfő kötetlen beszélgetésre hívta a két megye vezetőit. Emlékeztetett arra, hogy Basescu meglátogatta a 2005-ben árvíz sújtotta Farkaslakát is, hogy megnézze mennyire sikerült az újjáépítés. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke nem tulajdonít nagy fontosságot ennek a találkozónak, mert Romániában az államfő nem rendelkezik azokkal a hatáskörökkel, amelyekkel egy megye fejlesztésébe hathatósan bele tud szólni. „Nyolcvan éven keresztül tudatosan építette le a román hatalom Székelyföldet, és ennek helyrehozására nem elég tizenhét év munkája” – mondta Demeter. Felvetették, hogy több pénzforrás bevonásáért meg kellene alakítani az RMDSZ által szorgalmazott önálló székelyföldi fejlesztési régiót, de erre Basescu kitérően reagált. Demeter János szerinte Basescu éket akar verni az RMDSZ és a választói közé, ugyanis mindenkivel próbálja elhitetni, hogy ő akarja a decentralizációt, ezzel szemben az RMDSZ nem támogatja az elképzelést. Augusztus 10-én este, székelyudvarhelyi látogatásán, Basescu Szász Jenővel együtt ellátogatott a városban zajló Míves Emberek Sokadalmába, ahol egy sörsátorban negyven percen keresztül beszélgettek. Ezen a nem hivatalos találkozón Szász mellett részt vett még Toró T. Tibor, az RMDSZ parlamenti képviselője és Szilágyi Zsolt. Utóbbi kettő az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöki tisztségét is betölti. Toró elmondta: Basescu megismételte azt a korábban is hangoztatott véleményét, miszerint a széleskörű decentralizáció Székelyföld gondjait is megoldaná. Ekkor beszélgetőpartnerei a dél-tiroli minta alapján a régió különleges státusának biztosítása mellett érveltek. Basescu nem mondott véleményt erről. Szóba került egyebek között Székelyföld autonómiája, a régió infrastrukturális elmaradottsága, a román nyelv oktatása, a Babes–Bolyai Tudományegyetem ügye és a romániai magyarság parlamenti képviselete. Ez utóbbi kérdésről Basescu úgy vélekedett – mondta Toró -, hogy a romániai magyarságnak szüksége van parlamenti képviseletre. Ezért az államfő úgy véli, hogy jó lenne, ha az RMDSZ megegyezne Tőkés László református püspökkel. Ezt cáfolta Szász Jenő, aki szerint az államfő csak annyit mondott, hogy az RMDSZ szempontjából érti, miért fontos a romániai magyar érdekvédelmi szervezetnek megállapodni az egyházfővel. „Toró RMDSZ képviselő, őt most aktivizálta az RMDSZ vezetősége, ezért most bizonyítania kell. Lehet, hogy éppen a következő parlamenti mandátumát kötötték ehhez az RMDSZ-törekvéshez. Én értem Toró T. Tibort szubjektív alapon, de nem szabad az egyéni érdekeket összetéveszteni a közösségi szempontokkal. Ezt tudom mondani neki, még akkor is, ha a barátom” – fogalmazott Szász, aki köztudott, hogy ellenzi az RMDSZ és Tőkés kiegyezését. /Borbély Tamás: Székelyföldi vezetőkkel találkozott Basescu. Az államfő kitér a sarkalatos kérdések elől. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./ A Toró T. Tiborékkal folytatott kötetlen beszélgetésen a román idegen nyelvként való oktatása, az autonómia és a fejlesztési régiók, a külföldi munkavállalás és a politikai rendszer átalakítása, a Magyar Polgári Párt (MPP) küszöbönálló bejegyzése és az európai parlamenti választások is szóba kerültek. Az államfő elmondta, szándékosan sokkolta a hazai társadalmat az „idegen nyelvként tanítani a román nyelvet” megfogalmazással. Hozzátette, nagyon súlyos, a kisebbségeket hátrányosan érintő problémáról van szó, és a román nyelv tanításának régóta változásra váró ügyét kijelentésével is ki kívánta mozdítani a holtpontról. Az önrendelkezés kapcsán megismételte: véleménye szerint a decentralizáció jelenti az autonómiát, amit egységes országos modell szerint kell kialakítani – tehát Caracalnak és Székelyudvarhelynek is ugyanolyan autonómiára van szüksége. Basescu Székelyudvarhelyen megtekintette az Emlékezés parkjának szobrait és a főtéri Orbán Balázs-szobrot is. /K. Cs. : Basescu a székely sokadalomban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./2007. augusztus 13.
Traian Basescu államfő magánlátogatása során Szász Jenővel, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnökével, Székelyudvarhely polgármesterével is találkozott. A nem hivatalos beszélgetésen Szász mellett részt vett még Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke is. Szóba került minden olyan kérdés, ami a román–magyar viszonyban problémaként jelentkezik. Toró. Jelezte, hogy a kisebbségi törvénytervezetről nem esett szó. /Lokodi Imre: Sör mellett az ellenzékkel. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./2007. augusztus 13.
Alternatívát kell nyújtani a verespataki bányászoknak, hiszen ciánmentes bányászati technológiák is léteznek – fejtette ki Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke. Olteanu Chilében találkozott egy ott élő, bányászati kutatásokat végző román tudóssal, aki azt állítja, a verespataki aranykitermelés ciántechnológia alkalmazása nélkül is lehetséges. /Bogdan Olteanu: Ciánmentes alternatívát! = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./2007. augusztus 13.
Egész Erdélyben károkat okozott a hétvégi felhőszakadás és vihar. Temesváron fákat csavart ki, gépjárműveket tett tönkre az esőzés. /Oborocea Mónika: Áldozatokat követelt a hétvégi ítéletidő. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./2007. augusztus 13.
Új nemzetpolitikát szeretne képviselni az SZDSZ, amely az európai integráció értékeire, valamint az emberi jogok, a demokratikus intézmények, a kulturális hagyományok és a kisebbségek jogainak következetes védelmére épül, mondta Kóka János pártelnök Eckstein Kovács Péternek, amikor Budapesten találkozott a Szabadelvű Kör vezetőjével. A nemzetpolitikával kapcsolatban az SZDSZ azt fogalmazta meg, hogy az nem épülhet a 20. század sérelmeire, mert „ha sérelmeken, kudarcokon alapul, és nem a kibontakozás lehetőségét keresi, hanem a konfliktuspontokat, akkor az tartós kilátástalanság-érzéshez vezet. A magyarországi konzervatívok a sérelmekre és kudarcélményekre rájátszva tartották karban ezeket a vitákat. Úgy gondolom, nekünk ki kell lépnünk ebből a viszonyrendszerből, pragmatikusan, a fejlődést szolgáló programokat megfogalmazva kell megteremtenünk a határon túli politika vízióját”, mondta Kóka. Ebben a kontextusban jelölte ki Budapesten a két liberális politikus a „közös kulturális tér kitágítását”. Markánsan ellenezte az SZDSZ a kettős állampolgárság bevezetését, mivel „a nemzet egyesítése nem teátrális gesztusok által kell történjen, hanem az Európai Unión belül”. Az SZDSZ a két ország, a határon túli magyarság integrációjában véli megvalósulni a nemzet egységét, és az európai normarendszerre, valamint a gazdasági fejlődésre, együttműködésre, a kultúrára alapozza a nemzetpolitikát. Ide sorolja továbbá a szomszédság-politikát. „Magyarország jó együttműködése azokkal a szomszédos országokkal, ahol magyar kisebbségek élnek, szintén megoldást jelent a kisebbségi jogok, az identitás megőrzésére” – áll az SZDSZ egyik, a külpolitikára vonatkozó dokumentumában. A kormány nemzetpolitikáját, az új támogatási rendszer bevezetését alapjaiban a liberális Törzsök Erika szociológus, a Miniszterelnöki Hivatal Külkapcsolatokért és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkárságának főigazgatója dolgozta ki. A liberálisok szerint a kisebbségben élő közösségek csak az adott állam többségi nemzetével együttműködve érhetik el kitűzött céljaikat. /Simon Judit: Liberális nemzetpolitika Kóka módra. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./