udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7627
találat
lapozás: 1-30 ... 4531-4560 | 4561-4590 | 4591-4620 ... 7621-7627
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2007. augusztus 16.
A kommunista idők bronzszobraiból budapesti mintára múzeumot létesítene egy bukaresti intézményvezető. A bukaresti színház előtti Caragiale-szobornak eredetileg Lenin-feje volt. Alkotója lecserélte. Bukarest külvárosában levő Mogosoaia királyi palotán kívüli téglakert tövében van Lenin és Dr. Petru Groza szobra, gaz lepi el őket. Ceausescu több mellszobra a Nemzeti Történeti Múzeum alagsorában van. A szoborpark-terv nem valósult meg. A román szaktárcánál elmondták: nincs hivatalos kimutatás a romániai relikviákról. Temesváron nem döntötték le a kommunista szobrokat, emlékműveket, mert kevés volt belőlük, azok is félreeső helyeken álltak, számolt be Miklósik Ilona, a Temesvári Szépművészeti Múzeum muzeológusa. A városban állt 1976-89 között az 1944-es fordulat idején jeleskedett Emil Bodnaras kommunista vezér bronz mellszobra, Jecza Péter szobrászművész alkotása. A Bodnaras-mellszobrot nem olvasztották be, visszakerült a szerző gyűjteményébe. Bizonytalan Leontin Salajan kommunista tábornok, volt védelmi miniszter bronz mellszobrának sorsa, kis zöldövezet közepén állt az 1989-es rendszerváltásig. Csíkszeredában köztéri szobrok nem voltak. Márton Árpád képzőművész szerint kisebb szobrok voltak, azok Bukarestben készültek, a szoborgyárában. Bukarestben a hajdani Lenin-szobrot 1989 végén megpróbálták szétverni, nem sikerült, majd 1990-ben egy traktor a tömeg ovációja közepette Lenin szobrát ledöntötte. Kolozsváron a rendszerváltás után elköltöztették azt a bronztankot, amelyet Észak-Erdély visszacsatolása után a Protestáns Teológiai Intézettel szembefordítva helyeztek el. A tank csöve éppen a Teológia épülete felé nézett. A szobor 1990 óta a Házsongárdi temető felső részében, a Hősök Temetőjében őrzi a második világháborúban elesett orosz katonák emlékét. A „kommunista diktatúra gigantikus emlékművei”-ként önmagát reklámozó budapesti szoborparkot 1992–93-ban építették. A 42 szobornak otthont adó park állami tulajdon. Közép-Európában nincs hasonló múzeum. /Sírtalan bronzleninek. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./2007. augusztus 16.
Azért ott volt bennünk, a gondolatainkban Lenin elvtárs, írta Ágoston Hugó. Lenin szobrát Bukarestben eltávolították. Aztán jött a hiánya. A kommunista múltat, sokan egyszerűen elfojtják magukban, ahelyett, hogy feldolgoznák és szakítanának vele. Mintha Romániában senki se lett volna sem fasiszta, sem kommunista. /Ágoston Hugó: Meg sem értenék. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./2007. augusztus 16.
Népszerű volt az idei EMI-tábor Gyergyószentmiklóson, rendezvény utolsó estéjére, a koncertre már az ötezredik látogatót várták. Öt sátorban és a szabad ég alatt párhuzamosan folytak a rendezvények, közel száz program. Az Áldás, népesség mozgalom képviselői a nagycsalád fontosságáról, örömeiről beszéltek: Csíki Sándor, az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének elnöke, Dánél Sándor, a Csíkszeredai Nagycsaládos Egyesület elnöke és Csép Sándor médiaszakember. Csíki négy, Dánél hét gyerekkel büszkélkedhet. Csíki szerint a példa a fontos: látni nagycsaládosokat, és példát venni tőlük, Dánél pedig állítja, akkor születik a legtöbb gyerek, amikor a legnagyobb nehézségek vannak; a nehézségek családot kovácsolnak. – „Sajnos, sok ember eladja magát, eladja testét és lelkét is” – fogalmazott Gergely István plébános a Magyar prófétai sors Erdélyben című előadásában. Nem azért forog veszélyben a népünk, mert a Kárpát-medencében van, hanem a lelki légkör hiánya veszélyeztet minket. Hangsúlyozta, minden embernek kötelessége a közössége életébe beleszólni, ami nem föltétlenül jelenti azt, hogy politizál. „Nem az az egységbontó, aki kimondja, hogy baj van, hanem az, aki okozza” – fogalmazott Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. A meghívottak között jelen volt Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök, a kampánycsapat vezetője, Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő, az EMNT alelnöke, valamint Sógor Csaba RMDSZ-szenátor. Szilágyi Zsolt kampányvezető rávilágított arra, hogy a magyarok megtanították a magyarokat félni. Böjte Csaba atya a gyerekeket istápoló, felkaroló életéről szólt, arról, hogy milyen nehézségek árán, milyen megpróbáltatásokon és akadályokon kerekedett felül a keresztény szeretet, melynek gyümölcseként ma ezerötszáz „gyermeke” van. – Nem értek a nagypolitikához, nem tudom, ki, mennyit csal, lop, azt tudom, hogy lent rengeteg a probléma, és szeretettel le kell hajolni érte. Ha kis dolgokat nem teszünk meg ott lent, akkor a politikusaink a legjobb szándék mellett sem tudnak semmit tenni – fogalmazott Böjte atya, aki a legnagyobb problémának a Kárpát-medencében az abortuszt jelölte meg, és kijelentette, egyetlen háborúban sem hisz, csupán a szeretetben, a szeretet erejében. A 2006. október 23-i, magyarországi történésekre utalva Borbély Zsolt Attila feltette a kérdést: lehet-e Magyarországon ezek után szabad sajtóról beszélni, Lehet-e még a másik oldallal tárgyalni?Az EMI-táborról Soós Sándor szervezőként elmondta, elégedett lehet, nagyobb rendbontások nem voltak. Az egyetlen problémát az jelentette, hogy kicsinek bizonyult a kemping területe, a táborlakók egy része a tó mellett talált sátorhelyet magának. /Baricz-Tamás Imola, Balázs Katalin: Együtt a magyar fiatalok. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), aug. 16. – 33. sz. /2007. augusztus 16.
Pro Cultura Hungarica kitüntetést kapott augusztus 15-én Kováts László, a bukaresti Petőfi Irodalmi Színpad vezetője. Kováts László 1959-ben szerzett bölcsészdiplomát a kolozsvári egyetemen, majd a kolozsvári és a sepsiszentgyörgyi színház alkalmazottjaként dolgozott. 1991-ben megalapította a bukaresti Petőfi Művelődési Társaság keretében működő Petőfi Irodalmi Színpadot, amely jelentősen hozzájárult a fővárosban élő magyarság identitásának és magyarságtudatának a megőrzéséhez. Az amatőr színjátszó csoport rendszeresen részt vesz a zsámbéki Határokon túli magyar amatőr színjátszók találkozóján. /B. T. : Kitüntették Kováts Lászlót. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./2007. augusztus 16.
Közismert, hogy az 1910-es magyar népszámlálás adatai szerint a Magyarországon élő nemzetiségek 40 százaléka nem beszélte ezeréves uralom után sem az állam nyelvét, nem tudott magyarul. Jelenleg nyelvtanulásra való az óvoda és iskola és a sokféle más, iskolán kívüli forrás, inger, kihívás, csábítás, amely a huszonegyedik század Erdélyében mindenkit elérhet. Nem mindegy, miként tanítják az állam nyelvét. Az idegen nyelvként tanítás csak egy a sokféle módszer közül. /Sebestyén Mihály: A nyelvnek megtanulható voltáról való elmélkedés. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./2007. augusztus 16.
A Gyergyói Fiatal Fórum ifjainak összefogása, közmunkája és néhány jóindulatú vállalkozó segítsége eredményeként kitisztították a dancurási hősi halottak emlékművének környékét, újradeszkázták az emlékműhöz vezető hidat és felújították a járdát, lépcsőket. Augusztus 18-án a Gyergyói Fiatal Fórum (GYFF) történelmi megemlékezést szervez a Gyergyószentmiklóstól mintegy 20 kilométerre, a gyilkostói út mellett lévő emlékműnél. Dr. Becsek-Garda Dezső történész előadást tart. Az emlékmű mai, tisztázott helyzetért sokat tett a Hargita Népe is, amelynek hasábjain éveken át írások jelentek meg annak érdekében, hogy ne változtassák román hősi emlékművé. Ugyanis a ‘80-as évek végén az RKP propagandaosztályának aktivistái, eltüntették a kis katonai temető tölgyfakeresztjeit, földgyaluval lemaratták az oldalt, és olyan emléktáblát helyeztek el, hogy az román katonák temetője. A táblát az 1989. decemberi események alatt leszerelték a gyergyóiak. 1990-ben új tábla került a helyére, immár semleges, csak a hősi halottakra emlékező. A gyergyószentmiklósi csendőralakulat még néhány évig koszorúzott október 25-én, a román hadsereg napján, amikor megismerték a valóságot, hogy ott az Osztrák–Magyar Monarchia katonái nyugszanak, abbahagyták az ünnepléseket. Az emlékoszlopon ma az egri Segít a Város Közhasznú Alapítvány jóvoltából olvashatók a polgármesteri hivatalban megtalálható okmányokban szereplő nevek. A kidöntött tölgyfa-sírkereszteket Tinka Kálmán akkori alpolgármester szedette össze és vitette a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumba. /Bajna György: Aggódó örömmel. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./2007. augusztus 16.
Nagygalambfalván a templom felújítása alkalmából tartott hálaadó istentiszteleten Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdette az igét. A püspök elmondta, hogy az egyházkerületben jelenleg a lelkészek száma 550 körül van. Az egyházi törvények szerint a végzősök két évig segédlelkészi szolgálatot teljesítenek. Az egyházi javak birtokba vételére törvény van, ennek ellenére a folyamat nagyon lassú. Több polgármesteri hivatal megfellebbezi a restitúciós bizottság döntését, s így két-három éves per kezdődik, aminek következménye az, hogy az épület állaga sokat romlik. Ötvenévi használat után romos állapotban adják vissza, s így minden esetben az épület felújításával kell kezdeni. /László Miklós: Sok helyen akadályozzák az egyházi javak visszaadását. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./2007. augusztus 16.
Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján Máriaradnán a háromnyelvű ünnepélyes szentmisét Roos Márton temesvári megyés püspök celebrálta. Kevés magyar volt jelen, a szentmise magyar részein felhangzó magyar ima moraja nem volt erősebb a németnél. Egyik legbensőségesebb, legszebb ünnepünket, a máriaradnai búcsújárást átengedjük az idegeneknek, írta a lap munkatársa. /Balta János: Nagyboldogasszony napja Máriaradnán. Hol voltak a magyarok? = Nyugati Jelen (Arad), aug. 16./2007. augusztus 16.
Száz év telt el a legutóbbi libántelepi kápolnaszentelés óta. 1907-ben a helyi gyár egyik tulajdonosa emeltetett kápolnát, amelyet ünnepélyes keretek között avattak fel. Nemsokára a helyi közösség összefogása eredményeként avatnak új istenházát a közigazgatási szempontból Gyergyóújfaluhoz tartozó, de a zeteváraljai plébános által ellátott telepen. Sokat segítettek az építkezés fő mozgatójának, Barabás Zsolt libántelepi egyházgondnoknak az újfalvi közbirtokosság és az erdőcsoportosulási társaságok is. Az épület elkészült, bútorzatra már nem futotta idén. Ennek ellenére szeptember 16-án a Szentkereszt felmagasztalása ünnepén megtartják a kápolna búcsúját, s akkor költöztetik a két harangot is a templomocska tornyába. /Bajna György: Száz év után új kápolna. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./2007. augusztus 16.
A külföldi magyarság lelkipásztori ellátásának püspökévé szentelték augusztus 15-én Cserháti Ferencet az esztergomi bazilikában, a Nagyboldogasszony-napi misén, melyen számos határokon túlról érkezett hívő is részt vett. Cserháti Ferenc 1947-ben született Túrterebesen. A Szatmári Egyházmegyében káplánként szolgált 1971 és 1979 között. 1984 és 2002 között a magyar katolikus misszió vezetője a München-Freisingi Főegyházmegyében, 2002-től a Német Püspöki Konferencia Németországban élő magyarokért felelős delegátusa. /Felszentelték a szórványmagyarság püspökét. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./2007. augusztus 16.
Magára valamit is adó magyar lakosú falunak kell legyen egy népi táncegyüttese, szögezték le tavasszal a Fehér megyei Felvinc ifjú házaspárjai. Az új néptánccsoport nem hagyományt őriz. Az egykori Aranyosszék virágzó magyar településének a 2002-es népszámláláskor már csak 670 magyart számláló vegyes lakosú falunak nincsen jellegzetes népviselete, se tánca, se népzenéje. Viszont már az óvodásoknak is megvolt a székelyruhája, az iskolai ünnepségek fénypontját pedig minden alkalommal a magyar táncok jelentették. A 60-as évek végén önálló néptánccsoport alakult a faluban s ez kisebb megszakításokkal, meg-megújulva még 1991-ben is működött. A megyei ünnepségeken, fesztiválokon a felvinci táncosok voltak a “magyarok”, sikerüket pedig nem egy oklevél bizonyítja. Köszönhette pedig mindezt az ifjúság és a falu olyan pedagógusoknak, mint Hudicska József és Olga, Siklódi Sándor, Kiss János vagy Nagy Ilona. Az új csoportban hat pár ropja a táncot. A szervezőmunkát, a csoport vezetését Vincze András RMDSZ-es alpolgármester vállalta magára. /Takács Ildikó: Kell egy tánccsoport. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 16./2007. augusztus 16.
A hét végén a Szent István-napi búcsú előestéjén a mikházi ősi Kacsó-portán újra találkozik a família feltehetően száz tagja. Kacsó Sándor /1901-1984/ író leszármazottairól van szó. A másfél napos együttlét alatt bemutatkoznak az új családtagok, virágot helyeznek el az időközben elhunyt családtagok sírjára, megtekintik a falu nevezetességeit, felavatják, illetve megszentelik a Csűrszínház bejáratánál felállított székely kaput. /Kacsó-leszármazottak újabb találkozója Mikházán. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./2007. augusztus 16.
A Gyergyó Területi Ifjúsági Tanácsnak közel ötven tagszervezete van. Ezek között található a Ditrói Kulturális Egyesület, a Nosztalgiázó Fiatalok Klubja és a Remetei Plébániai Fiatalok. Gyergyóditróban Ditrói Kulturális Egyesület elnöke Bíró Zsuzsanna. Olyan ditrói csoportosulások ernyőszervezeteként működik, melyek nincsenek bejegyezve. Ilyen például a Ditrói Népizenekar, a Mazsorett Tánccsoport, a Ditrói Hagyományőrzők és a Ditrói Aranyeső Gyerektánccsoport. Jelenleg a fiatalok neptáncképzése zajlik, nemrég fejeződött be a fiatalok népművészeti ismereteinek bővítése. A ditrói Teleház működtetése mellett tárlatnyitók szervezése, különböző programokban való részvétel is szerepel az egyesület céljai között. Nevükhöz fűződik a Ditrói Hírlap ünnepi számának megjelenése is. A Nosztalgiázó Fiatalok Klubja 2005 júliusában alakult, olyan gyergyói fiatalok részvételével, akik a rockzenét szeretik. Célunk a civilizált szórakozási lehetőség megteremtése, koncertek szervezése. A tagság körülbelül 200 többé-kevésbé állandó résztvevő, az előkészítő munkálatokat 6–7 ember végzi. A Remetei Plébániai Fiatalok csoportja négy éve működik rendszeresen. Átlagosan 30–40 fős a csoport. Szombat esténként találkoznak, bibliaórákat, elmélkedéseket szerveznek, fjúsági énekeket tanulnak. Évente farsangi bulit szerveznek, meghívjuk a mozgássérülteket is. /B. K. : Bemutatkoznak a fiatalok. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), aug. 16. – 33. sz. /2007. augusztus 16.
Augusztus 11-én a Zákányszéki Kis Újság és a borszéki Források szerkesztősége tartott kerekasztal-megbeszélést a két újság közti együttműködésről. A két szerkesztőség egy-egy újsággyűjteményt adott át a másik félnek. /Farkas Aladár: Kis újságok tapasztalatcseréje Borszéken. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), aug. 16. – 33. sz. /2007. augusztus 17.
Augusztus 16-án Mircea Geoana, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke bejelentette: miniszterelnök akar lenni. Elsősorban azért, mert ezt a tisztséget csakis egy pártelnök töltheti be. A jelenlegi kormánynak kimerültek a politikai erőforrásai. /Sz. K. : Geoana: Kormányfő akarok lenni! = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./2007. augusztus 17.
Basescu elnök is felfedezte a Székelyföld alulfejlettségét. Ennek okát a magyar befektetőkben, illetve a vélt etnikai konfliktusok által megriasztott más befektetők hiányában és az utak állapotában látja. A székelység megmaradt a földművelés és állattenyésztés mellett, s ezekből tengeti életét. 2000. augusztus 24-én a Tusnádfürdőn megtartott Székelyföld Konferencia többek között javasolta a gazdasági erőforrások értékesítési fokának emelését, a közlekedés problémák állami, önkormányzati, lakossági feladatokra való lebontását, és így tovább. /Székedi Ferenc: Egy évszázad magány. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./2007. augusztus 17.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) bejelentése nyomán, hogy bizalmatlansági indítványt tervez szeptember elejére, újra elkezdődtek a koalíciós latolgatások. A mostani ellenzéki alakulattal korábban együttműködő RMDSZ két megoldást lát: a szociáldemokraták nyíltan támogassák a kormányt 2008-ig, vagy buktassák meg a kabinetet, és jöjjenek az előrehozott választások. Markó Béla szövetségi elnök szerint, harmadik lehetőség nincs. Az RMDSZ a választásokra készülve tárgyalásokat folytat a Tőkés László nevével fémjelzett ellenzékkel, és nem engedheti meg magának, hogy közösséget vállaljon a szocdemekkel. /Simon Judit: Az RMDSZ nem fordul balra. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./2007. augusztus 17.
„Béla úr, gondolt-e ön arra, mit éreznek most a románok?” – ezt a kérdést szegezte Markó Bélának egy nagy-romániás képviselő, amikor az RMDSZ-elnök Kovászna és Brassó megye határán felavatta a Székelyföld határát hirdető háromnyelvű táblát. Válaszában a politikus leszögezte: az államfő szerint is önálló identitású régiót jelent a két székelyföldi megye. Augusztus 16-án a Székelyföld határát hirdető pannót avatása Kovászna és Brassó megyék határán, Kökösnél avatták fel. A rendezvény helyszínére vezető utak stratégiai pontjain csendőrségi kocsik parkoltak, rendőrök is megjelentek. Elsőként Demeter Jánost, Kovászna megye tanácsának elnökét vették tűz alá a tudósítók. „Néhány napig idegeskedés lesz, aztán minden megy tovább a maga medrében. A rendőrség túlbuzgóságának tudható be ez a mozgósítás” – magyarázta az elöljáró. Olguta Vasilescu, a Nagy-Románia Párt (PRM) Dolj megyei parlamenti képviselője, az alakulat ifjúsági szervezetének elnöke kijelentette: „Székelyföld területi-közigazgatási egységként nem létezik, és nem értem miért nem lépnek közbe a hatóságok”. „Traian Basescu elnök is elismerte nyilatkozataiban, hogy különleges identitású régióról van szó. A táblaállítás jelképes, és a rengeteg ellenkezés bizonyítja, hogy hosszú út van még elfogadtatni Székelyföldet” – magyarázta Markó. /Domokos Péter: Jelképes székely kapuk a Székelyföld kapujában. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./2007. augusztus 17.
Augusztus 17-én Marosvásárhelyen újra asztalhoz ül az RMDSZ, illetve a Tőkés László EP-jelöltségét támogató szervezetek tárgyalócsoportja. A megbeszélésektől Szilágyi Zsolt, a református püspök kampányfőnöke azt várja, hogy tisztázást nyer a székelyföldi autonómia kérdése. „Mi partnerként elfogadtuk az EMNT-t, illetve az SZNT-t is, s azt mondtuk, mostantól hajlandóak vagyunk így szemlélni az erdélyi magyar politikai életet, hajlandóak vagyunk közös listát állítani az EP-választásra” – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Lokodi Imre: Autonómiáról egyeztetnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./2007. augusztus 17.
Egy hivatalos és titkos választáson szerzett legitimitás sokkal többet ér, mint egy népgyűlésen tett kinyilatkozás. Tőkés László püspök 140 ezer aláírásával szemben az RMDSZ 340 ezret tudott összegyűjteni. A csendes többség véleménye fölötte áll a még oly lármás kisebbség akaratának is! – írta a lap munkatársa, hozzátette, Tőkés László elhallgatta, hogy nem bírja a történelmi egyház, a katolikusok hivatalos támogatását, akik ellenezték, hogy egyházi személyiség politikai szereplést vállaljon. Az újságíró szerint ezért Tőkés Lászlónak az RMDSZ ernyője alá kell állnia. /Sike Lajos: Ernyő alatt. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./