udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7627
találat
lapozás: 1-30 ... 4621-4650 | 4651-4680 | 4681-4710 ... 7621-7627
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2007. augusztus 20.
Az ortodox pátriárkaválasztás egyre inkább kezdi magára ölteni a politikai színfalak mögött folytatott egyezkedések jellegét. Nem hivatalosan két név forog közszájon, az egyik a Daniel moldvai metropolitáé, a másik pedig Teofan olténiai metropolitáé. A vita akkor lángolt fel, amikor a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) két tagja, Mircea Dinescu és Constantin Ticu Dumitrescu kijelentette, hogy átvilágítják a papokat. A Ziua című napilap szerint Teofan a hét elején bejelentheti a versenyből való visszavonulását, mert megzsarolták szekuritátés múltjával. A Romania Libera című napilap szerint a legtöbb szavazatot az a jelölt gyűjti majd be, aki elnyeri az egyházi vezetők tetszését. Ez utóbbiak szívesen vennék, ha tekintélyüket újonnan létrehozott metropolita hivatalokkal és érsekségekkel gyarapítanák. Sok szakértő indokoltnak tartja az ortodox egyház átszervezését. /Pátriárkaválasztás előtti forgatókönyvek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./2007. augusztus 20.
Számos magyarországi művész fellépésének köszönhetően augusztus 19-től, vasárnaptól több mint nyolcvan magyar kulturális rendezvényt szerveznek az idén Európa kulturális fővárosa címet viselő Nagyszebenben, ahol bemutatják egyebek között a legendás hírű István, a király című rockoperát is. Az Ars Hungarica név alatt futó, augusztus 19-26. között zajló rendezvény szervezőinek szándéka az, hogy bemutassák a magyar kultúra sokszínűségét. Több mint hétszáz művészt hívtak meg, akik nyolc nap alatt kiállításokat, opera-, színházi és néptánc- előadásokat, könyvbemutatókat, valamint szimfonikus, dzsessz- és ifjúsági koncerteket kínálnak az érdeklődőknek. Konferenciák is lesznek, az Ars Hungarica rendezvényei tematikus napok köré tömörülnek. Egy-egy nap névadójának a magyar kultúra olyan jeles képviselőit választották, akiknek munkássága Nagyszebenhez kötődik. Megemlékeznek Borsos Miklós szobrászról, aki Nagyszebenben született. Nyirő József író is ebben a városban teljesített papi szolgálatot, Barabás Miklós festő pedig szívesen töltötte itt szabadidejét. Kós Károly építészt, írót gyermekkora köti az egykori szász városhoz. Ugyanitt szállt meg erdélyi tartózkodása során Petőfi Sándor, és nagy sikerrel koncertezett Bartók Béla, mint ahogy Bodor Mária textilművész és díszlettervező is Nagyszebenben alkotott. Az István, a király című rockoperát augusztus 23-án a helyi stadionban mutatják be. Premierként közösen lépnek fel egy előadáson az Erdélyben működő öt hivatásos néptáncegyüttes tagjai, akik István és Koppány seregét jelenítik meg. /Elkezdődött a magyar hét. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./2007. augusztus 20.
A nagyszebeni születésű Borsos Miklós szobrászra, grafikusra, költőre, íróra, tanárra emlékeztek az Ars Hungarica első napján Nagyszebenben, Európa kulturális fővárosában. Felavatták a művész szülőházára elhelyezett emléktáblát. Ezt követően a tanácstoronyban nyílt kiállítás a szobrászművész, grafikus munkáiból. Serfőző Levente a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesületének elnöke szerint történelmi pillanatoknak lehettek tanúi. Kassai Péter bemutatta a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítványt értékteremtő, értékmegőrző és közösségépítő munkáját. Délután Bartha Ciupe Ernő szénaszobor-kiállítását nyitották meg. /D. I. : Ars Hungarica Szebenben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./2007. augusztus 20.
„Egy lángot adok, ápold, add tovább és gondozd híven” – hangzott el a Reményik Sándor-idézet a marosvécsi Kemény-várkastély parkjában, ahol a hagyományhoz híven a Helikon–Kemény János Alapítvány évről évre feleleveníti a helikonisták emlékét. Idén három alkotóra: Dsida Jenőre, Szabédi Lászlóra és Vásárhelyi Z. Emilre emlékeztek. Adamovits Sándor, az alapítvány elnöke köszöntötte a külföldi és hazai vendégeket, valamint a Kemény család leszármazottait. Benkő Mihály helyi református lelkész emlékezett: „Immár nyolcvanegyedik éve, hogy a marosvécsi várban írók, költők összegyűltek. Mindennek rendelt ideje van és a rendelt időt is ki lehet használni, báró Kemény János is tudta, hogy mikor kell megszervezze a találkozót. ” Dsida Jenőre munkásságát Böjte Lídia, a szászrégeni Kemény János Társaság elnöke ismertette. Dévai Nagy Kamilla előadása is emlékezetes volt. Szabédi Lászlóról Kovács Emese tanárnő, Vásárhelyi Z. Emilről pedig Adamovits Sándor szólt. /(menyhárt): Emlékezés a helikonistákra. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./2007. augusztus 20.
Augusztus 19-én Ramnicu Valcea baptista templomában megtartották a Regáti Magyarok Szórványtalálkozóját. „Ennyi magyar élne itt lent, Olténiában?” – csodálkoztak a megjelentek. A magyarázatot a kommunista rendszer idején szülőföldjüktől messzire szakadtak szórványsorsa nyújtja. A valceai, craiovai, motrui, ploiesti-i, orsovai, szörényvári és Targu Jiu-i magyarok sokáig jóformán nem is tudtak egymásról. Egyesek tudatosan nem vállalták identitásukat, mások férjhez menésük utáni, megváltozott vezetéknevük mögött rejtőztek. Megtörtént, hogy szomszéd a szomszédról, munkatárs a munkatársról nem tudta, hogy magyar. Az ország déli részén élő magyarokat megyehatárok és százával mért kilométerek választják el, de összeköti őket újrafelfedezett identitástudatuk. A hétvégi regáti szórványtalálkozóra közel kétszáz magyar jött el az Ókirályság több településéről. Egyesek Erdélytől távol született gyerekeikkel is magyarul beszélnek, mások számára a tavaly először megszervezett találkozó az anyanyelvhez és kultúrához fűző egyetlen, hajszálvékony kötelék. A valceai román baptistáktól kölcsönkapott templomban a helyi nyugalmazott tanítónő tolmácsolásában felhangzott a Szózat. Tízéves fennállását ünneplő Ramnicu Valcea-i református gyülekezet. Az Erdélyi Református Egyházkerület és a brassói egyházmegye segítette őket. Lelkészeket küldtek Olténiába, akik talpra állították a református gyülekezeteket. A magyarok felkutatása 1996-ban kezdődött el a térségben, majd 1997-ben, Csiha Kálmán püspöksége alatt megalakult az első valceai református gyülekezet. Egy év múlva létrejött a motrui és a Targu Jiu-i, 2000-ben pedig a craiovai. Az egyház képezte az RMDSZ helyi szervezeteinek melegágyát is. Targu Jiun a héten RMDSZ-székházat avatnak. Ugyanitt román nemzetiségűek is beléptek a szövetségbe, alelnöki tisztséget is szerezve. „Kik voltunk eddig mi itt?” – tette fel a kérdést Farkas Béla dési származású, évtizedek óta Valceán élő hidrológus. „Kallódó Erdély-darabok”, ahogy egyszer volt lelkészük, Kovács István fogalmazott. „Sokan közülünk utólag ismerik be: életük nagy tévedése az volt, hogy vegyes házasságban élve, nem tanították meg gyerekeiket magyarul” – vélekedett Zsold Béla Bukarestben szolgáló lelkipásztor. „Gorj megyében például a 630 magyar nemzetiségű lakos többsége a bányavidékre telepedett férfi. Ám egy férfinak mindig nehezebb megtanítani a saját anyanyelvére a gyermeket, mint egy nőnek. Éppen ezért nyelvkurzusokat kellene szervezni” – fejtegette Serbanoaica Ilyés Klára, az RMDSZ Targu Jiu-i szervezetének elnöke. A ma is székely tájszólásban beszélő asszonyt büszkeséggel tölti el, hogy oltyán férje nemcsak megtanult magyarul, de ő is felvette párja vezetéknevét /Szucher Ervin: Megtartották a Regáti Magyarok Szórványtalálkozóját. = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./2007. augusztus 20.
A falu huszonnégy Ilonáját köszöntötték Mákófalván augusztus 18-án, fellépett a Szent István-napi néptánctalálkozó négy csoportja, köztük a szlovákiai Nádas, a pélmonostori (Horvátország) és a vajdasági Maroknyi néptánccsoport. /(N. -H. D.): Ilona nap Mákóban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./2007. augusztus 20.
24 lelkipásztor, 15 tanító neve szerepel azon a márvány emléktáblán, melyet a hajdani rákosdi iskolából élő gyülekezeti házzá alakult épület falán lepleztek le augusztus 19-én a harmadik alkalommal megrendezett helyi gyülekezeti nap alkalmával. A tanítók sora 1931-ben véget ér, hiszen ez esztendőben beszüntették a Hunyad megyei Rákosd faluban a felekezeti oktatást. Ezután még évtizedekig az állami iskolában tanulhattak anyanyelvükön a helybeli magyar gyermekek, de az utóbbi időben már Vajdahunyadra kell ingázniuk az ottani tagozatos iskolába. Az utolsó két rákosdi magyar tanító néninek az ünnepségen virágot nyújtott át a gyülekezet. Amióta Batizán Attila református lelkész a faluba költözött, a gyülekezeti élet megélénkült (ifjúsági egyesület, kórus megalakulása), felújították a gyülekezeti házat. Közösségi termét már tavaly használatba vették, az idei gyülekezeti napra elkészült további két vendégszoba, konyha, fürdő, amit a falu építészetét tanulmányozó egyetemisták töltöttek be. Kiderült: ez az épület a megye legrégibb még létező iskolaépülete, ezért döntöttek úgy, hogy emléktáblát állítanak a falára. /Gáspár-Barra Réka: Gyülekezeti házat és emléktáblát avattak Rákosdon. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 20./2007. augusztus 20.
Kevesen tudják, hogy Székelyudvarhelyen a városháza Szent István dísztermének névadó szobra dr. Bakosné Barabás Edit alkotása. Hatvan évig szobrászkodott. Sajnos nem érhette meg a 2003-as emlékezetes ünnepséget. Adományozó levelében írta, hogy rengeteget dolgozott, de most tudja, hogy megérte. Eladásra nem gondolt, még a nevét sem véste munkájára. /Névvel, arccal. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 20./2007. augusztus 20.
Véget ért a gyulafehérvári főegyházmegyei Családpasztorációs Szolgálat harmadízben szervezett családos tábora. A 65 gyermek, közel 100 felnőtt, és a gyermekprogramokat felügyelő mintegy húsz segítő részvételével tartott egyhetes programra a legtávolabbról érkezők egy Kanadából hazatelepülő család tagjai, a Kárpátalján szolgáló előadó házaspár, valamint egy-egy kaposvári- illetve Bukarestben élő család. Legtöbben Székelyföld különböző településeiről érkeztek Szovátára, a táborba, de a nyelvi és felekezeti szórványból is jelentős volt a családok képviselete. A lelkigyakorlatos tábor témája a „Családi életünk válasz Jézus Krisztus hívására”. /Családok a családokért. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 20./2007. augusztus 21.
Erdélyszerte megünnepelték Szent István király és a magyar állam ezeréves folytonosságának napját. A Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának augusztus 20-i programja a Szent István napi ünnep jegyében zajlott. Szentmisét tartottak a Kézdivásárhely melletti Perkőn, majd este a hajdani lármafák mintájára minden településen tüzet gyújtottak. A Maros megyei Atosfalván Markó Béla és Tőkés László református püspök jelenlétében avatták fel Boldog Gizella, az államalapító király hitvesének szobrát. A Nagyszebenben zajló Ars Hungarica nevű magyar hét több programja is Szent Istvánhoz kötődik. Szentmisét tartottak az államalapító király emlékére, délután pedig az érdeklődők megtekinthetik a Szent Korona felnagyított képeit. A kolozsvári Heltai Alapítvány szervezte IX. Szent István-napi Néptánctalálkozó záró rendezvényére Kalotaszentkirályon került sor augusztus 20-án. /Erdélyben számos rendezvénnyel ünnepelték meg Szent István napját. Napok óta tartanak a fesztiválok, néptánctalálkozók. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./2007. augusztus 21.
Sikeres gálaesttel búcsúztak a kolozsvári közönségtől a IX. Szent István-napi Néptánctalálkozó résztvevői: a kalotaszentkirályi finálé előtt augusztus 19-én Kolozsváron, a Diákművelődési Házban lépett fel a több tucatnyi néptáncos. Sebesi Karen Attila felolvasta a rendezvény atyjának, Pillich Lászlónak üdvözlő beszédét, Boros János kolozsvári alpolgármester pedig a város nevében üdvözölte a komoly múlttal rendelkező fesztivált, kiemelve: Kolozs megye büszke lehet erre a rendezvényre, amely a Szent István-i kisebbségi tolerancia jegyében zajlik. A kolozsvári együttesek közül három is /Kisbogáncs, Zurboló és a Szarkaláb/ színvonalas műsorral örvendeztette meg az egybegyűlteket. Az estet a pancsovai Markonyi Néptáncegyüttes nyitotta meg, megalapozva a jó hangulatot. /S. B. Á., F. I. : Néptáncfesztivál a kisebbségi tolerancia jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./2007. augusztus 21.
Augusztus 20-án zárult a IX. Szent István-napi Nemzetközi Néptánctalálkozó Kalotaszentkirályon, ahol államalapító királyunkra emlékeztek. A messziről érkező huszárcsapat felvonulása a rendezvény egyik fénypontját jelentette. Közös felvonulással indult az ünnep, amelyen részt vett a néptánctalálkozó minden vendégcsoportja, valamint a Kalotaszeg Gyöngye nevet viselő helyi néptánccsoport is, a népviseletbe öltözött táncosokat a Szent Imre millenniumi emléktúrán résztvevő huszárok vezették. A felvonulás első állomása a Szent István parkban elhelyezett Szent István szobornál volt. A Szentkirály Szövetség magyarországi, szlovákiai és erdélyi tagjainak támogatásával emelt szobor ünnepélyes megkoszorúzása a Szózat meghallgatásával indult, majd Péter György Árpád alpolgármester mondott ünnepi beszédet, amelyben a nagy király intelmeiből a türelem, tolerancia fontosságát emelte ki. A helyi iskola udvarán Póka András György emlékeztetett a nap jelentőségére. Csontos János az Együtt Határok Nélkül Egyesület nevében mutatta be a huszárcsapatot, akik augusztus elseje óta járják lóháton Erdélyt. Cseh Áron Gusztáv kolozsvári főkonzul ünnepi beszédében rámutatott: Szent Istvánnak köszönhetjük európai létünket, aki a soknyelvű, erős hazát vallotta. – Egyik erősségünk a magyar néptánc, amely a magyar lélekből fakad, és ősi mozdulatokat idéz – a táncból megérezzük, kik vagyunk, honnan jöttünk és hova tartunk – fogalmazott. /F. I. : Látványos ünnepség Kalotaszentkirályon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./2007. augusztus 21.
Augusztus 20-án Kalotaszentkirályra érkeztek az Együtt Határok Nélkül Szent Imre Millenniumi Emléktúra résztvevői: a lovasok augusztus elsején kezdték meg az egy hónapon át tartó 500 kilométeres túrájukat, amelyből eddig már több mint 300 kilométert tettek meg lóháton Erdélyben. Csontos János magyar országgyűlési képviselő, a túra szervezőjének tájékoztatása szerint a rendezvénnyel Szent István király fiának, az ezer évvel ezelőtt született Szent Imre hercegnek állítanak emléket. A túra ötnapos kiképzéssel kezdődött Szentegyházán, az ottani huszárbandérium vendégszeretetében. Ez idő alatt megkoszorúzták a csíkszeredai Petőfi-szobrot, és a székelyek szent hegyére, az 1801 méter magas Madarasi Hargitára is felmentek lovaikkal. Útjuk során a helyi huszárbandériumok is csatlakoztak hozzájuk. A túra ünnepélyes indulása augusztus 6-án volt Csíkszentimre-Büdösfürdőn, ahol többek között Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke indította el a csapatot. Ünnepségen vettek részt Zetelakán, Farkaslakán megkoszorúzták Tamási Áron sírhelyét, majd Korondon és Parajdon is tiszteletünket tették. Szovátán részt vettek a helyi huszárok zászlóavató ünnepségén, majd Sóvárad, Nyárádszentimre, Marossárpatak, Mezőpanit, Kolozs, Tordaszentlászló érintésével Kalotaszentkirályra érkeztek, ahol részt vettek az augusztus 20-i ünnepségen, majd a Szilágyságba indultak tovább. Augusztus végén érkeznek Szentjobb településre, ahol 31-én az I. Partiumi Huszártalálkozóra egész napos programmal és huszárbállal várják az érdeklődőket a határ mindkét oldaláról. Imre herceg a legenda szerint Hegyközszentimrén vesztette életét: 1031. szeptember 2-án egy vadkan áldozata lett – szeptember elsején egész napos ünnepi programmal ott ér véget az emléktúra. /Lovas huszárok Kalotaszegen. 500 kilométeres erdélyi túra Szent Imre herceg emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./2007. augusztus 21.
Augusztus 20-án a búcsús szentmise a Perkőre vezető úton székelykapu-avatással kezdődött. A kapu a gelencei Both fivérek, László és Imre műhelyében készült. A zarándokok egyházi zászlók alatt Szent István-énekeket énekelve a kézdiszentléleki erődtemplom elől indultak a Perkőre. A zarándokok zöme a Szentföld, azaz a vidék falvaiból érkezett, de Magyarországról és az elszakított területekről is jöttek szép számban. Ez volt a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának záró rendezvénye. A kápolnát és a szabadtéri oltárt a hagyományokhoz híven a kiskászoni ifjak díszítették fel. A kánikula ellenére többezres tömeg vonult a szabadtéri oltár elé az ünnepi szentmisére. Vargha Béla kézdi-orbaiszéki főesperes köszöntötte a jeles vendégeket. Elmondta: a háromszéki papság és a hívek elítélnek minden olyan próbálkozást, amely az egyház és a főpásztor lejáratását célozza. A szentmisét Tamás József segédpüspök celebrálta. Este a baróti TransylMania etno-rockegyüttes Mert tudnom kell... című produkcióját mutatta be. Közreműködött a kolozsvári Ördögtérgye Néptánccsoport, a sepsiszentgyörgyi Belice Néptánccsoport és a kézdiszentléleki Perkő Néptáncegyüttes. Ezt követően 23 órakor a perkői kereszt közelében fellángolt az első őrtűz. /Iochom István: Székely kaput avattak (Szent István-búcsú a Perkőn). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 21./2007. augusztus 21.
Sokan eljöttek a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójára, és sokan nem. Sokan önhibájukon kívül nem jöttek, mert nem jöhettek: azok utódai, akiket a tatárok rabszíjra fűzve elvittek. Azok leszármazottai sem, akiket a törökök janicsárnak vittek. Azok unokái sem, akik a századfordulón kitántorogtak Amerikába. Aztán a két világháború közt Bukarestben szolgálók és mesteremberek azon örökösei sem, akik közben románok lettek. Nem jönnek azok sem, akik most éppen szezonmunkára mentek el, mert most van a szezon. Nem jönnek azok sem, akik itthon nagy magyarok voltak. Akik viszont ‘89 körül mentek ki, azok közül jöttek, de jöttek Ausztráliától Kanadáig, Magyarországról, Nyugat-Európából vagy Skandináviából. Jöttek haza az írók. Hazajött az innen elment magyar orvos, aki Magyarországon azóta is a román orvos. Hazajött a színész, aki Nyugaton sofőrködik. És hazajöttek, akik Háromszékről kirajzottak a környező megyékbe. Majdnem mindenki örül az innen elszármazottak világtalálkozójának. Kivéve azokat, akik az elszármazottak helyébe, máshonnan származtak ide. Pedig ők is szervezhetnének maguknak találkozókat. /Kuti János: Világtalálkoztunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 21./ A háromszékiek szétszórattak a nagyvilágban az idők hullámverésében. A nagy kitántorgások, kivándorlások és kitelepedések idején sokszor úgy ötlött fel bennünk a Tamási-gondolat, hogy mi, székelyek azért vagyunk a világon, hogy lassan kiűzessünk belőle, írta Simó Edmund. Itt vagyunk, itthon vagyunk ismét, hogy sok tízezren összegyűlhettünk áldott szülőföldünkön. És daloltunk, és nótáztunk, és táncoltunk, és Szózatot mondtunk, Himnuszt énekeltünk Háromszék falvaiban, városaiban, lankáin és Pincetetőin pergethettük dobjainkat, lobogtathattuk zászlainkat a Perkőn államalapító nagy királyunk, Szent Istvánunk emlékére. /Simó Edmund: Összegyűltünk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 21./2007. augusztus 21.
Erdővidék Múzeuma alapgyűjteményének adományozójára, Kászoni Gáspárra (1896–1989) emlékeztek a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójára hazatérő barótiak. A hétköznapi használati tárgyaitól a céhes hagyományokat őrző felszereléseken át mindent megőrző órásmester emléktábláját Éltes Barna képzőművész készítette. A múzeum vezetője, Demeter László Kászoni Gáspárt a megye múzeumalapítói közé sorolta, még akkor is, ha az intézmény megnyitóját nem érhette meg. /Hecser László: A múzeumalapító emlékezete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 21./2007. augusztus 21.
A felsorolások mindig veszélyesek, valakik kimaradnak. Sepsiszentgyörgyre gondolva emlékezni kell Balogh Lászlóra /1946-2003/, akinek regényírói munkássága a kilencvenes években teljesedett ki. Jánó Mihály művészettörténész munkássága többirányú, a múlt feltárása éppúgy foglalkoztatja, mint a jelen képzőművészete. Nem hiányozhat Zágoni Attila humorista neve sem. Fontos könyvet adott ki Gocz József (3006 év hadifogságban), s több kötetet is megjelentetett Szonda Szabolcs, akit már igazán nem lehet az ,,induló tehetségek” közé sorolni… És fontos tanulmányokat írt a történész és régész Székely Zoltán /1912-2000/, remélhetőleg ezek is megjelennek egyszer könyv alakban. /Bogdán László: Adalék a városhoz és irodalmához. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 21./2007. augusztus 21.
Nagyszebenben az Ars Hungarica augusztus 19-i megnyitóját a Budapest Barokk Együttes hangversenye előzte meg. A megnyitó a Szentegyházi Gyermekfilharmónia Örömódájával kezdődött. Serfőző Levente, a HÍD – Nagyszebeni Magyarok Egyesületének elnöke hangsúlyozta: az itt élő magyar közösség számára történelmi ez a pillanat, hiszen nem szerveztek még ilyen nagy horderejű rendezvényt Nagyszebenben, amióta a vidéket magyarok lakják. Sebestyén Márta és meghívottjai Rákóczi-dalokkal, csángó és román népdalokkal örvendeztették meg a közönséget. A székelykeresztúri Pipacsok Néptáncegyüttes az Együttélésben című műsorát adta elő. Augusztus 20-án Szent István király napját ünnepelték Nagyszebenben is. Reggel ünnepi szentmise kezdődött a Szentháromság római-katolikus templomban Szent István király emlékére Sebestyén Márta közreműködésével. Az előző este az 1792 óta működő kolozsvári Állami Magyar Opera 120 művészének előadásában hangzottak el opera és operett részletek a város Nagypiacterén. /Dézsi Ildikó: Színvonalas rendezvények a kultúra szerelmeseinek Nagyszebenben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./2007. augusztus 21.
Schönberger Jenő megyéspüspök celebrálta augusztus 20-án Szatmárnémetiben, a római katolikus székesegyházban az ünnepi szentmisét, amelyet államalapító királyunk, Szent István tiszteletére tartottak. A zsúfolásig megtelt templomban ott voltak a többi történelmi egyházak, valamint az RMDSZ és a civil szervezetek képviselői is. /Ünnepi szentmise Szatmárnémetiben. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./2007. augusztus 21.
Szent István, ünnepét a Gyulafehérvár közeli Boroskrakkón ünnepelte a Fehér megyei magyarság. Bárócz Huba református esperes igehirdetése mellett Gál Alajos c. kanonok, a gyulafehérvári Szent István székesegyház plébánosa, Veres Ferenc bethlenszentmiklósi unitárius lelkipásztor, valamint RMDSZ részről Bakó Botond, választmányi tag, nyugdíjas pedagógus mondott beszédet. A történelmi emlékekkel telített, egykoron virágzó Hegyalja mindennapjairól, a templomok helyzetéről Gudor Botond magyarigeni lelkipásztor emlékezett. /Boroskrakkói emlékezések. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./