udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7627
találat
lapozás: 1-30 ... 4921-4950 | 4951-4980 | 4981-5010 ... 7621-7627
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2007. szeptember 3.
Nemzetpolitikai törvény benyújtását tervezi Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) szeptemberi plenáris ülése után. Szili Katalin szerint jó remény van arra, hogy a testület ülésén konszenzus születik az általa készített anyagról, és erre alapozva szakértői, illetve politikai egyeztetés után jövőre elkészülhet a törvényjavaslat is. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára közölte: a kormány nyitott arra, hogy tárgyaljon a javaslatról. Szili Katalint a KMKF tavalyi plenáris ülése kérte fel egy olyan stratégiai vitaanyag kidolgozására, amely áttekinti, hogy az európai integráció milyen, eddig kihasználatlan lehetőségeket rejt a magyar-magyar kapcsolatok további erősítésére és a közös érdekek hatékonyabb érvényesítésére. Ezt a nem nyilvános dokumentumot a KMKF albizottságai és az állandó bizottsága már megvitatták. A nemzetstratégiai törvény célja a kárpát-medencei magyarság egyetértését tükröző jövőkép és stratégiai választások megjelenítése a magyar állam különböző politikái tartalmának és hatásainak alakításában. A dokumentum több konkrét intézkedést is javasol. Ilyen többek között az, hogy a politikai egyeztetés mellett hozzanak létre olyan véleménynyilvánító fórumokat, amelyeken a civilszféra, az egyházak és a fejlesztési együttműködésbe bevont régiók is részt vehetnek. A gyors egyeztetést kívánó ügyek intézése érdekében pedig célszerű megvizsgálni a határon túli magyar közösségek állandó és intézményes budapesti képviseletének létrehozását. A tervezet szerint fontos lenne a magyar közösségek brüsszeli lobbi irodájának létrehozása, a magyar külképviselet egy beosztott diplomatájának munkaköri leírásában a nemzetpolitikai érdekérvényesítéssel kapcsolatos feladatok megjelenítése. Indokolt megvizsgálni egy a Magyarok Világszövetsége korábbi funkcióinál szélesebb skálán működő, köztestületi jogi státussal rendelkező átfogó, állandó képviseleti és kulturális világszervezet létrehozását. A tervezet szerint az Országgyűlésnek ki kell dolgoznia egy dokumentum tervezetét, amely a magyar nemzet hosszú távú jövőképét tartalmazza, egyben kitér a kárpát-medencei magyarság migrációs stratégiájának a kérdésére. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára hangsúlyozta: a kormány nyitott arra, hogy tárgyaljon a végleges javaslatról. A tervezettel kapcsolatban megjegyezte, semmilyen szempontból nem támogatnák a Magyar Állandó Értekezlet felélesztését. Gémesi Ferenc kérdésesnek tartotta a brüsszeli lobbi iroda létrehozásának ötletét, illetve a magyarok világszervezetéhez hasonló szervezet létrehozását. A határon túli magyar szervezetek budapesti irodájának tervével sem ért egyet. /Nemzetstratégia Szili Katalintól. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./2007. szeptember 3.
A határon túli magyar szervezetek üdvözlik, hogy nemzetpolitikai törvény benyújtására készül Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A magyar nemzetpolitika tizenhét éves sikereit és kudarcait ismerőket aggodalommal töltheti el: a körvonalazódó tervek nem mutatják a magyar–magyar viszony új alapokra helyezését és az újszerű szemléletet. Nézeteltérések mutatkoztak az Országgyűlés elnöke és a kormány között. Ugyanis a Gyurcsány-kabinet részéről Gémesi Ferenc államtitkár máris leszögezte: nem ért egyet régi-új intézmények életre hívásával, mint amilyen például a Magyar Állandó Értekezlet vagy a Magyarok Világszövetségéhez hasonló, a világ magyarságát képviselő mamutszervezet. A magyar kormány mellett Szili Katalin is személyesen próbált hidat építeni Budapest és a határon túli magyar szervezetek között. Sólyom László köztársasági elnök is különutas határon túli magyar politika kiépítésére törekszik, konzultációsorozatot kezdeményezett határon túli magyar tudósokkal. Az újságíró szerint a panaszkultúrát kellene megszüntetnie a kis-Máértnak, annak ugyanis nincs haszna, hogy a kisebbségi szervezetek vezetői összeülnek, s elmondják: milyen rossz a magyar kormány. /Borbély Tamás: Nemzetpolitikák. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./2007. szeptember 3.
Vita van a Szerbiához tartozó, de nyolc éve ENSZ-közigazgatás alatt álló tartomány, Koszovó jövendő státusát illetően. A második világháború utáni európai történelemben precedenst jelenthet a nemzetközi jog egy alanyának, jelen esetben Szerbiának a megcsonkítása. Az első világháborút lezáró béketárgyalásokon a többséget alkotó albán népesség akarata ellenére Koszovó Szerbia része lett. A két világháború között a koszovói albánok nem rendelkeztek kisebbségi jogokkal, Belgrád szerbek betelepítésével próbálta módosítani az etnikai arányokat. 1945 után népességrobbanás ment végbe az albánok körében: 1981-ben a koszovói lakosság 80, tíz évvel később pedig már 90%-át tették ki. A lakossági arányok 1999 óta még inkább felborultak: a 2,1 milliós népességen belül a szerbek ma már legföljebb 80 ezret tesznek ki. A NATO 1999 tavaszán végrehajtott katonai csapásai nyomán Koszovóban megszűnt a szerb közigazgatás és katonai-rendőri hatalom, és az albánok úgy érzik: eljött az ideje, hogy jogilag is elszakadjanak a gyűlölt Szerbiától. A nemzetközi közösség egyelőre tanácstalanul figyeli a kötélhúzást. Az államok túlnyomó többségét hidegen hagyja szerbek és albánok perlekedése. Van azonban két kormány, amely másképpen viselkedik, feltehetően azért, mert országuk területén is jelentős lélekszámú kisebbség él. Szlovákiában 550 ezer, Romániában 1,5 millió magyar él. A magyar kisebbség pártjai évek óta napirenden tartják az autonómia gondolatát, amelyről azonban sem a pozsonyi, sem a bukaresti kormány nem akar hallani. A szlovák kormány szerint Koszovó nem válhat függetlenné. Románia ellenzi Koszovó függetlenséget és a határok megváltoztatását. Az RMDSZ, illetve más erdélyi magyar szervezetek 1989 óta 12 tervezetet dolgoztak ki a magyarság autonómiájára vonatkozóan, ezek közül csak öt került a bukaresti parlament elé. Az RMDSZ első kormányzati szerepvállalásának (1996-ban) az volt az ára, hogy a párt háttérbe szorítja az autonómia-követeléseket; cserében a román politikai elit hajlandó kisebbségi jogokat biztosítani. A 2000-ben újból kormányzati pozícióba került RMDSZ kidolgozta a kisebbségi törvény tervezetét (benne az ötödik autonómiatervezettel), a tervezet azóta is a házbizottságoknál van, elfogadását főleg a Demokrata Párt és az államfő akadályozta. Basescu elnök érzi látványos mosolyoffenzívát kezdett Székelyföldön. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen – alig két héttel Basescu székelyföldi látogatása után – magyar és német nyelvű táblák jelentek meg. Olyan táblák, amelyekhez hasonlóknak tavaly novemberi kihelyezése után az egyetem (román többségű) szenátusa leváltotta a táblákat kiszögező két magyar adjunktust. /Belgrádnak „szurkol” Pozsony, Bukarest. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./2007. szeptember 3.
Egyetlen tárgyalási forduló van még hátra az RMDSZ–EMNT–SZNT választási megállapodásáig, Markó Béla és Tőkés László szeptember 6-án, személyes találkozón dönt majd a megegyezésről. A szervezetek munkacsoportjai negyedszer ültek össze a hét végén Kolozsváron, ahol elvileg végleges formát kapott az a dokumentum, amely az együttműködés feltételeit tartalmazza. Az új elképzelés szerint első helyre Markót jelölnék, Tőkés Lászlónak a másodikat ajánlották fel. A felek megállapodtak az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) létrehozásáról, és a támogatáspolitika, valamint a választási együttműködés alapelveiről is szó esett. Kelemen Hunor szerint azért halasztották el a válaszadást, mert olyanokat is kértek, amiket nem lehet teljesíteni. Toró T. Tibor azonban úgy gondolja, ha a határidők és garanciák jelentős részét az RMDSZ nem tartja be, az veszélyezteti Tőkés részvételét az RMDSZ listáján Az RMDSZ területi elnökei egyetértettek abban, hogy folytatni kell a Tőkés Lászlót támogató szervezetek képviselőivel való tárgyalásokat, jelezte Markó Béla szövetségi elnök. /Stanik Bence: Markó–Tőkés tandem? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./2007. szeptember 3.
Azért javasolták, hogy az EP-jelöltlistán Markó Béla és Tőkés László is befutó helyen szerepeljen, hogy jövőre való tekintettel is pozitív üzenetet továbbítsanak a választóknak, magyarázta a sajtótájékoztatón Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A megállapodás szerint az RMDSZ és az ellenzéki szervezetek képviselői fele-fele arányban alkotják majd a leendő Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot (EMEF). A kerekasztal feladata lesz annak kivitelezése, miszerint a helyhatósági választásokon a tömbmagyarságban ki-ki saját jelöltlistát indíthat, de ahol az önkormányzati képviseletet a magyar részarány alacsony volta veszélyezteti, a politikai sokszínűséget megjelenítő közös listát indítanak. A tárgyalás az ellenzék biztosítékokat tartalmazó cselekvési tervének vitáján elakadt. „Tőkés Lászlóval nem vagyunk összeveszve, de nem is vagyunk állandó kapcsolatban. A viták nem két személyről szólnak, és nagyon remélem, hogy lesz erdélyi magyar szolidaritási jelöltlista” – fogalmazott Markó Béla. /Benkő Levente: Csúcsra járatott tárgyalás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./2007. szeptember 3.
A Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezetének vezetősége szerint Tőkés László református püspöknek, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének nem kellene elfogadnia az RMDSZ javaslatát a közös EP-listára vonatkozóan, amelyen Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László lenne a listavezető. /Az MPSZ ellenzi a közös listát. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./2007. szeptember 3.
A magyar nemzet sorsáért aggódók hosszú ideje hiányolnak egy olyan átfogó stratégiai koncepciót, amely felvázolná a Kárpát–medence több országában élő magyar nemzeti közösség jövőjét. Magyarország alkotmányában ugyan benne van, hogy felelősséget érez a határon túli magyarokért, de ez a felelősség kimerül a hol vastagabban, hol vékonyabban csordogáló anyagi jellegű támogatásokban, de az anyaország nemigen hallatja hangját, ha a határon túli magyarok jogaik megsértésére panaszkodnak. Szükség van nemzetstratégiára. /Veres István: Mégis lesz egyszer nemzetpolitika? = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 3./2007. szeptember 3.
A július 30-i Markó–Tőkés-csúcstalálkozó nyomán létrehozott munkacsoportok az eltelt hónap során számos kérdésben jutottak elvi megállapodásra, az EP-választás ügyében azonban még mindig nem született előrelépés. Az RMDSZ kontra Tőkés László választási csata minden eddiginél kiélezettebbé tenné az erdélyi magyar politikai palettán kialakult versengést. /Rostás Szabolcs: Hitelképesség. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./2007. szeptember 3.
Az RMDSZ és a Tőkés Lászlót támogatói közötti viták a Szövetség kezdetéig nyúlnak vissza. Akkor ugyan még az RMDSZ politikáját megkérdőjelezők nem alakítottak szervezeteket, csak csoportosultak a püspök köré. Simon Judit, a lap főmunkatársa szerint a Fidesz kormányra kerülése után jutottak addig az ellentétek, hogy különböző RMDSZ-en kívüli alakulatok jelentek meg. Az RMDSZ megalakulásakor természetes volt, hogy a temesvári forradalom hőse, Tőkés László legyen a szervezet tiszteletbeli elnöke. 1990-ben Egységben a jövő volt az RMDSZ első kongresszusának jelszava, de Tőkés László és az alelnökké választott Szőcs Géza már akkor radikálisabb politizálást sürgettek. Az RMDSZ II. kongresszusán újraválasztották Domokos Gézát, az elnökségben szép számban helyet kaptak a későbbi úgynevezett radikálisok: Szőcs Géza és Kolumbán Gábor alelnökök, Borbély Imre, Csapó József, Béres András, Patrubány Miklós, Toró T. Tibor, Beder Tibor, Takács Csaba elnökségi tagok. /Az újságíró Tokay Györgyöt is a radikálisok közé sorolta. / A brassói III. kongresszuson Markó Bélát választották meg szövetségi elnöknek. Akkor döntöttek az autonómiastatútumok kidolgozásáról is. Az erdélyi magyar autonómia kérdését azóta folyamatosan felvállalja az RMDSZ – írta Simon Judit. A kongresszus után Markó visszautasította, hogy megválasztásával a „mérsékeltek” kerültek hatalomra. A 90-es évek elején három vezető politikus – Frunda György, Tokay György és Borbély László – a PER meghívására Neptunon tárgyalt nem hivatalosan a román hatalom képviselőivel. Hosszú éveken keresztül, szinte minden RMDSZ-ülésen a tiszteletbeli elnök a „neptunosok megalkuvásáról” beszélt. A Tőkés Lászlóhoz tartozók azt akarták, hogy az RMDSZ mondjon le a kompromisszumos politikáról. A hivatkozás alap az 1992-es Kolozsvári Nyilatkozat néven ismertté vált dokumentum, amelyben az RMDSZ szenátorai, képviselői és tisztségviselői vállalják az autonómia megvalósítását. A Neptun-ügyel kapcsolatban Tőkés László a hatalommal való egyezkedés módját tartotta elhibázottnak. Szerinte a „kis lépések taktikája” legfeljebb jóhiszemű megalkuvás; a román hatalom kis amerikai besegítéssel megtalálta a kedvére való „partnereket” a diszkriminatív politika fenntartására. A Tőkés és Markó közötti viszony egyre feszültebb lett. 1994 után Tőkés László és az SZKT-ban platformokat alkotó – a legnagyobb a Reform Tömörülés – csoportok hevesen támadták a magyarországi szocialista–liberális kormányt, és elvárták, hogy az RMDSZ se tartson fenn jó viszonyt a Horn-kabinettel. 1996-ban Tőkés már azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ kommunista jellegű párt. Markó Béla egy interjúban elmondta: „Tőkés László tiszteletbeli elnök érveiben és ellenem felhozott vádjaiban szem elől tévesztette az RMDSZ egészét és annak sokszínűségét, és az RMDSZ egy bizonyos csoportosulása, illetve szárnya szempontjából közelítette meg a kérdéseket”. 2000-ben tartotta a Reform Tömörülés, az RMDSZ nemzeti liberális platformja harmadik, rendkívüli kongresszusát Székelyudvarhelyen. Kérték az RMDSZ stratégiájának felülvizsgálását a parlamenti választások előtt. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke bátrabb politizálásra ösztönözte az RT-t. Nem sokkal később az RT kivált az RMDSZ-ből, majd csendben kimúlt. Megalakult viszont az Magyar Polgári Szövetség, később létrejött a Székely Nemzeti Tanács /SZNT/. A 2000-es választások után az RMDSZ évente megállapodást kötött a kormánypárttal, a PSD-vel. Az RMDSZ nem szorgalmazta az autonómiát. Ezért Tőkés és támogatói megalkuvást, árulást emlegettek. 2002-ben Tőkés László beperelte az RMDSZ-t a bukaresti bíróságon, mert az RMDSZ vezetősége és az SZKT a kongresszus korábbi elhatározását figyelmen kívül hagyva „elszabotálta a belső választások kiírását”. 2003-ban az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán a püspököt megfosztották az RMDSZ tiszteletbeli elnöki tisztségétől. Tőkés László a szatmárnémeti Láncos templomban létrehozta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, amely a különböző autonómiaformák elérését tűzte ki céljául, és meghívta az RMDSZ-t mint a politikum képviselőjét, hogy a civil szervezetekkel és egyházakkal együtt vegyen részt a Nemzeti Tanács munkájában. A 2004-es választások előtt Tőkés László az RMDSZ ellen emelt szót. /Simon Judit: RMDSZ-Tőkés: vonzások, taszítások. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./2007. szeptember 3.
Hiába várták a Hargita és Kovászna megyei románok képviselői a Kovászna megyei Bodzafordulóra Traian Basescu államfőt, az előzetes bejelentéssel ellentétben az államelnök nem jelent meg szeptember 2-án a település hagyományőrző fesztiválján. A megye elöljárói levélben készülnek összefoglalni a gondokat, amelyek megoldásában Basescu támogatására is számítanak. „A levélben a megye önkormányzati vezetői utalnak a rossz állapotban lévő kovásznai szívkórház újjáépítésére, az infrastruktúra javítására és a befektetők térségünkbe való vonzására is” – nyilatkozta György Ervin prefektus. /Hiába várták Basescut. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./2007. szeptember 3.
Az ingatlanárak évek óta nőnek, ez vonatkozik a házbérekre is. Ősszel befolyásolja a házbérek alakulását az új tanévet kezdő diáksereg: Kolozsváron körülbelül százezer diák tanul, idén több mint 28 ezren kezdik az első évet, ezerrel többen, mint tavaly, és elenyésző azok száma, akik diákotthonban találnak szállást. Idén 10–15 százalékos, mások szerint akár 30 százalékos is lehet a házbérnövelés. A legkeresettebbek az egyszobás lakások: tavaly 150 euróért már lehetett ilyent bérelni, idén 200 eurót mindenképpen elkérnek majd, de a városközpontban akár 300-at is. A bérlőknek a házbér mellett a költségekkel is számolniuk kell: a központi fűtés, telefon, kábeltévé, internet-szolgáltatás még körülbelül három, három és fél millió régi lej közköltséget, plusz kiadást jelent a bér mellett. /Ú. I. : Ősztől drágul az albérlet, növekednek az ingatlanárak. Ruhaszárítókat, tetőtereket is lakássá alakítanak vállalkozók. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./2007. szeptember 3.
A minisztérium honlapján (www.edu.ro) közzétették a 2007-2008-as tanévtől érvénybe lépő, a kisérettségit helyettesítő egységes dolgozatok módszertanát és időpontját. A hetedik osztályos tanulók román nyelv- és irodalomból, matematikából vizsgáznak, továbbá anyanyelv- és irodalomból. /Egységes dolgozatok novembertől. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./2007. szeptember 3.
Az 1993-ban alakult Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság ma már talán az ország legszámottevőbb olyan magyar civil szervezete, amelynek célja az épített örökség megőrzése és a cselekvő honismeret erősítése. A társaságnak Partium néven saját időszakos kiadványa van, a népszerű Partiumi Füzetek-sorozatban pedig közel félszáz tanulmány látott napvilágot. A Kárpát-medencében szinte nincsen olyan rangos kulturális esemény, évforduló, szobor- vagy emléktábla-avatás, ahol a társaság ne képviseltetné magát. Az évente más helyen megrendezett szakmai konferenciákon pedig rendszerint jelen vannak az anyaországi honismereti és örökségvédelmi társaságok és más civilszervezetek, szakkiadványok képviselői. Az idén Szatmárnémetiben, a Szent Alajos Konviktusban megtartott 13. konferencia újdonsága az volt, hogy a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottságból jogi bejegyzéssel tavasszal Társasággá átalakult civilszervezet decemberben megkapta a Kós Károly-díjat. Ugyanakkor évente a társaság által alapított Fényes Elek-díjjal honorálják az örökségvédelemben kimagasló teljesítményt nyújtó tagok munkáját. Tavaly óta a díjátadást kiterjesztették az önkormányzatokban felelős tisztséget betöltő személyekre is. A konferencia idei négy díjazottja között volt még Dánielisz Endre nagyszalontai kutató, aki pályája elején több évig tanított Aradon és ma is erős érzelmi szálak fűzik e városhoz. Az idei konferencia előadói négy témakörrel foglalkoztak: II. Rákóczi Ferenc Erdélyben, Pusztuló műemlékeink, Településeink arculata, illetve A 20. század öröksége. A háromnapos konferencia több mint félszáz résztvevője szeptember 2-án, vasárnap szakmai kiránduláson kereste fel Szatmár megye műemlékeit. /Puskel Péter: Honismereti konferencia Szatmárban. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 3./2007. szeptember 3.
Kettős ünnepségre gyűltek össze Temesváron szeptember 2-án a Belvárosi Református Egyházközségben a hívek: a temesvári Ifjúsági Keresztény Egyesület (IKE) megalapításának 80. évfordulójára, illetve a felújított orgona avatására. Bányai Ferenc tiszteletes az egyházközség lelkészeként üdvözölte a megjelenteket. Megható pillanata volt az ünnepségnek a “staféta” átadása, amikor is az alapító tagok közül még élő, 102 éves Pintér Saroltától átvette a bibliát és az ifjúsági terem kulcsát az IKE legfiatalabb tagja, a tavaly konfirmált Kindle András. Az orgona felújítását az egyházközség saját forrásaiból és a hívek adományából fedezte, a munkát Pünkösdi Apor krasznai orgonajavító végezte el. A temesvári IKE 1927. szeptember 18-án alakult meg, 55 taggal, Szabolcska Mihály pap-költő fia, Szabolcska László irányításával. A második világháború végéig töretlen lendülettel működött, de azt követően, főleg 1956 után hanyatlott. /Pataky Lehel Zsolt: Az IKE alapításának 80. évfordulójára emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 3./2007. szeptember 3.
54 helyi szövetségből 263 küldött érkezett szeptember 1-jén Torockószentgyörgyre, az Unitárius Nők Országos Szövetségének konferenciájára, közgyűlésére. Szabó Árpád püspök kiemelte a nőszövetségeknek azt rendkívül nagy értékű munkáját, amitől az egyházi élet egésze is nagymértékben függ. A tisztújítás nem hozott változást a vezetőségben. Versek, népdalok hangzottak el, majd előadás a szociális szerepvállalásról. /Bakó Botond: Unitárius nők konferenciája Torockószentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./2007. szeptember 3.
A kölcsönös tolerancia ma már nem elégséges. Ma arra van szükség, hogy érdeklődéssel forduljunk a másmilyen kultúrák felé – hangoztatta dr. László Ferenc muzikológus azon az előadássorozaton, amelyet a Kolozsvári Zsidó Hitközség Horea úti Deportáltak Templomában tartottak. A hitközség elnöke, prof. Kallós Miklós köszöntője után először dr. Gyémánt László tartotta meg előadását, az erdélyi zsidóság történetéről. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Egymás megismerésére van szükség. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./2007. szeptember 3.
Úgy tűnik, lesz elég tanár a csángó iskolákban, a helyi hivatalok negatív hozzáállása azonban nem változott. Az oktatás teljes mértékben való biztosítása, attól függ, hogy a bákói tanfelügyelőségen sikerül-e elfogadtatni a törvény által előírt, de általuk letagadott óraszámokat – mondta Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége oktatási részlegének vezetője. Sok magyarországi tanár szeretne náluk tanítani, őket azonban csak iskolán kívüli keretek között tudják foglalkoztatni. Ősztől sikerül beindítani két új helyszínen is az oktatást, először csak iskolán kívüli keretek között: így négy új kolléga fog dolgozni Nagypatakon és Diószegen. Még mindig van 25-30 olyan csángóföldi falu, ahol még nem tanítanak. A tanfelügyelőség 130 magyarórát hirdetett meg, holott a törvényes rendelkezések szerint legkevesebb 210 magyarórára számítanak a Bákó megyei román tannyelvű iskolákban. Vannak olyan falvak – Csík falu vagy Diószén –, ahol évek óta folyik a magyar nyelv oktatása, mégis eltűntek a tanfelügyelőség statisztikáiból. Máshol megvan a törvényes számú kérvény az iskolai magyarórák beindítására, az iskola azonban megtagadta a tanári állás meghirdetését. /Erdős Zsófia: Csángó tanárgondok vége? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./2007. szeptember 3.
A népművészeket tömörítő Bokréta Kulturális Egyesület szeptember 7-9. között a Régiók Találkozója keretében ünnepli meg a születésnapot, közösen a Romániai Magyar Népművészek Szövetségével, az Alterával, a Palóznoki Hímzőkörrel és az Erdélyi Kézmíves Céhhel. A vásáros kiállítással egybekötött háromnapos rendezvény Mákófalván zajlik, Kalotaszegi csillagok elnevezéssel. A kalotaszegi kézművesek mellett székelyföldi és magyarországi mesterek is érkeznek Mákófalvára. /Ötéves a Bokréta Kulturális Egyesület. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./2007. szeptember 3.
Temesváron a Roma Művészet Nemzetközi Fesztiválja rendkívül fontos, mert egy nép a legszebb fegyverével harcol a faji és etnikai megkülönböztetés ellen, a saját művészetével – fejtette ki Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke. A fesztivál a művészet eszközeivel veszi fel a harcot az előítéletek ellen, bemutatva a világ roma művészetének kiemelkedő személyiségeit és alkotásait. /Pataki Zoltán: Villamos az előítélet ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./2007. szeptember 3.
Mintegy 150-en vettek részt szeptember 2-án azon az imatüntetésen, amelyet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezett Nagyváradon a Lorántffy-sportpályánál. A tüntetésen nagyrészt a református hívek, a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium diákjai és tanárai jelentek meg. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület képviselői bojkottálni kívánják a nagyszebeni ökumenikus nagygyűlést. „Tiltakozó akciókat szervezünk a nagyszebeni református templom előtt. A nagygyűlésen részt vevő egyházak felének vagy legalább harmadának a támogatására számítunk” – jelentette ki Tőkés László püspök. /Szebenben is tiltakoznak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./