udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7627
találat
lapozás: 1-30 ... 5221-5250 | 5251-5280 | 5281-5310 ... 7621-7627
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2007. szeptember 15.
Kolozsvár volt polgármestere, a hírhedt Gheorghe Funar ismét szabadjára eresztett egy torz agyszüleményt Márton Áron püspökről. Márton Áron nem szorul védelemre, élete, tettei, szavai önmagukért beszélnek, olyan szellemi magasságokból, amelyekbe a Funar-félék soha el nem juthatnak. Márton Áron magyar volt, sőt, bizonyos ízléseknek talán túlságosan is magyar. Népének sorsa, jövője minden pillanatban foglalkoztatta, azért vállalt börtönt, meghurcoltatást, házi őrizetet. Erdély katolikus püspöke még a meghurcoltatás idején is testvériesen viselkedett a román néppel szemben. Amikor a békülő kedvű Ceausescu díszvacsorán maga mellé ültette, a püspök ülve maradt, és nem tapsolt együtt a többiekkel a diktátor beszéde után. Börtönből való kiszabadulása után a következő vallomást tette Lucian Muresan görög katolikus papnövendéknek, a jelenlegi balázsfalvi főérseknek: „Jóságában az Isten elvitt szeretetének iskolájába, a börtönbe, hogy ott megtanítson igazán szeretni minden embert, egyik vagy a másik nemzethez való tartozástól, vallási hovatartozástól függetlenül. ” /Ercsey-Ravasz Ferenc: Szamárordítás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./2007. szeptember 15.
„Igazságban élni – Fogalmi fogódzók egy bölcs társadalomhoz és az európai fejlődéshez” címmel nemzetközi konferenciát szervezett szeptember 10–12 között a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem, az UNESCO-CEPES és a DAAD. Jelen volt dr. Jean-Claude Périsset romániai apostoli nuncius, továbbá több püspök, teológiai tanár, katolikus, protestáns és ortodox lelkészek, a kulturális és társadalmi élet személyiségei. A háromnapos konferencia munkálatainak során nemzetközi szaktekintélyek tartottak előadást. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök is az előadók között volt, továbbá a BBTE Római Katolikus Teológia Kar tanárai közül dr. Holló László és dr. Marton József professzor. /Fodor György: Igazságban élni Európában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./2007. szeptember 15.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) szervezésében szeptember 20–23. között Kolozsváron rendezik meg a XII. Kárpát-Medencei Magyar Kulturális Napokat. Kötő József elnök és Dáné Tibor Kálmán ügyvezető igazgató ismertette a részleteket. A rendezvénysorozat hagyományosan a Kárpát-medencei magyar művelődési szervezetek (EMKE, Csemadok, Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség) együttműködésével valósul meg. Minden évben más-más régióban rendezik meg. Tavaly a muravidéki Lendván tartották, idén Kolozsváron és néhány környező településen lesz. A közművelődési seregszemle felöleli minden régió adott évi kulturális termésének a javát, színes és értékes képzőművészeti és hagyományőrző kínálatot tár a mindenkori helyi és Kárpát-medencei közönség elé. A rendezők 60-80 határon túli, és 60 hazai részvevőre számítanak. /Ördög I. Béla: Magyar kisebbségi közművelődési seregszemle. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./2007. szeptember 15.
Szeptember 12-13. között Mákófalván kétnapos képzést tartottak, melynek témája: lelkipásztorok képzése ifjúsági munka terén. Kevesen jöttek el, pedig nagyon fontos az ifjúsággal való foglalkozás. A megbeszélésen szó volt arról, hogy vannak olyan mozgalmak, alakulatok, amelyek nagy segítséget nyújtanak az ifjúsággal való foglalkozás terén, mint az IKE vagy a cserkész-mozgalom. /Szász Lóránt-Levente: Lelkészképzés Mákófalván. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./2007. szeptember 15.
A katolikus karizmatikus megújulás idén ünnepli 40. születésnapját. Az erdélyi közösségek Aradon fogják megszervezni szeptember 22-én az ünnepi nagy találkozót. Világviszonylatban a karizmatikusok száma ma már 100 millió fölé emelkedett (vagyis a világon élő katolikusok 10%-a). II. János Pál pápa szerint “a mozgalomból sugárzó életerő és a jó gyümölcsök arról tanúskodnak, hogy valóban jelen van és működik a Szentlélek az egyházban. ” /Először Aradon a Katolikus Karizmatikus Megújulás Erdélyi Találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./2007. szeptember 15.
Elkezdte évadát a marosvásárhelyi Ariel Színház, a bábszínház. Barabás Olga rendező beszélt a magyar tagozat közelgő előadásairól. Az elmúlt évadban színpadra állították a Zurinka című gyerekelőadást, amellyel Marosvásárhelyen nem léptek fel, csak turnéztak vele. Idéntől látható lesz ez a roma folklórra épült produkció. A Vitéz szabócska tulajdonképpen egy Grimm-mese, a bemutatója ősszel lesz. A csizmás kandúrból bábmusical készül. Felújítják az Óz, a csodák csodáját. És műsoron tartják a Mirkó királyfit. Októberben újra megszervezik a szokásos miniévadot. December 5-én Kovács Ildikó rendező nyolcvanadik születésnapját ünnepli a kolozsvári bábszínház, a marosvásárhelyiek is felköszöntik a Pinocchióval, amelyet néhány évvel ezelőtt ő rendezett. Barabás Olga örömmel újságolta el, hogy a társulathoz jöttek azok közül, akik a vásárhelyi színművészetin létrehozott bábszakon befejezték tanulmányaikat. /Nagy Botond: A bábmusical idénre várható. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./2007. szeptember 15.
Temesváron szeptember 13-án tartotta Mátray László színművész egyéni előadóestjét. A Csiky Gergely Állami Magyar Színház tagja magyar, román, ausztrál és szír költők, prózaírók szerzeményei alapján írta meg “vádbeszédét” Az állat is ember címmel. /(pataky): Mátray László egyéni előadóestje. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./2007. szeptember 15.
A Kormos Egyesület 2000-ben alakult meg Erdőfülén. Tevékenységi területe: kultúra, ifjúság. Küldetése: a faluban elő fiatalok erkölcsi, nevelési és anyagi támogatása, pénzügyi, gazdasági és jogi tanácsadás, pályázatok írása a falu fejlődésének előmozdítására. Céljaik között szerepel a hagyományápolás, az egyesület keretében hat éve működő Aranyosok amatőr színjátszó csoport támogatása. /Civil híradó: Kormos Egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./2007. szeptember 15.
Egyed Ákos Gróf Mikó Imre ― Erdély Széchenyije című könyve az első, debreceni kiadást követően most már a sepsiszentgyörgyi Charta Kiadónál is megjelent. A könyvet szeptember 13-án Sepsiszentgyörgyön bemutatták. /Váry O. Péter: Mikó Imre ismét hazajött. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./2007. szeptember 15.
A neves budapesti kutató, Sümegi György újabb monográfiával egészítette ki a festő Nagy Istvánról szóló irodalmat. Az 1873-ban, Csíkmindszenten született és 1937-ben Baján elhunyt „nagy magányos, stílusirányzatokba nehezen sorolható” festő különleges egyénisége, sajátos életútja, művészete a művészettörténeti érdeklődés homlokterébe került, így született róla az idők folyamán több könyv, Surányi Miklós, Lyka Károly, Pap Gábor, Solymár István és Murádin Jenő monográfiái. A három országban, Romániában, Magyarországon és Jugoszláviában élt és alkotott festőről megszületett a hatodik monográfia. Sümegi György felkutatta és közzétette a bajai író, újságíró Lóránth László kutatásainak eredményeit, amelyek egy 1950-ben készülő monográfia részeként fontos adatokkal gazdagították a Nagy Istvánról szóló irodalmat. A kötet második felében Sümegi azokat a dokumentumokat adja közre, amelyeket kutatómunkája során fedezett fel. /Lóránth László – Sümegi György: Nagy István, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2007./ A monográfiát Nagy István pasztelljeiről, szénrajzairól készített színes és fekete-fehér fotók egészítik ki. /Németh Júlia: Küzdelmes menetelés határokon innen és túl. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./2007. szeptember 15.
Megjelent Fazakas István kolozsvári kutató Erdély nagy pedagógusai című antológiája /Pallas–Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ Bibliotheca Transsylvanica művelődéstörténeti sorozat 54. köteteként. Kereszturi Pállal kezdve, Brassai Sámuelig, hét tudós életművének bemutatásával, az 1600-tól 1900-ig terjedő háromszáz évet fogja át. /Barabás István: Örök leckék. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./2007. szeptember 16.
Három évtized után ismét a maga szépségében áll a miklósvári egyházközséghez tartozó Nagyajta római katolikus kápolnája. Az alig 40 lelket számláló kis katolikus közösség önerőből újította fel a lepusztult kápolnát. A felújított Isten hajlékát Hajdu János kerületi főesperes áldja meg. /(Keresztes Zoltán)? Újba öltözött nagyajtai kápolna. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 16./2007. szeptember 16.
Elhunyt Zita nővér (1926–2007), augusztus 13-án helyezték örök nyugalomra Nagyváradon. „Évtizedekkel ezelőtt nem volt Karitász, de segélyszolgálat nálam, a lakásomon mindig. Így ismertek meg Várad szegényei, akik már úgy hívtak: Jézus ócskása… Ha csengettek, ha kopogtak, ha egy rászoruló kérni jött, adtam. Jézus kopogtatott, neki adtam…” – emlékezett a kezdetekre. A nagyváradi Caritas Catolica hivatalosan 1990 tavaszán alakult. Egyik alapító tagja Zita nővér volt, aki az intézmény kinevezett igazgatóhelyettese lett. A város szegényeit jól ismerte, látogatta és felkarolta, így lettek mind többen a Szent Márton öregotthon lakói. /Hegedűs Ilona, Nagy Andrea: A világban éltem, de nem a világgal, szabadon jártam, de nem éltem a szabadságommal… Zita nővér – Jézus ócskása (1926–2007). = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 16./2007. szeptember 17.
Újabb Markó Béla és Tőkés László közötti találkozóra tett javaslatot a hét végén Sógor Csaba, az RMDSZ EP-képviselő-listájának második helyezettjeAz ÚMSZ kérdésére, hogy Tőkés püspök és az őt támogató hat szervezet miért él fenntartással jelöltségét illetően, a szenátor azt mondta: jelölését Tőkésék ez év januárjában elfogadták volna, amikor még nem volt számukra összegyűjtve a 143 ezer aláírás. A politikus felhívására mindeddig nem reagáltak a felek. /Lokodi Imre: Újabb Markó-Tőkés? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./2007. szeptember 17.
Megvan a veszélye annak, hogy sem az RMDSZ jelöltjei, sem a függetlenként induló Tőkés László nem jut be az Európai Parlamentbe – nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke Budapesten. A szövetségi elnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán vett részt a magyar fővárosban. /Nagy B. István: EP-választás RMDSZ-szemmel. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./2007. szeptember 17.
Borbély László, az RMDSZ alelnöke cáfolta, hogy a szövetség érdekelt lenne abban, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) a kormánykoalíció tagjává váljék. Borbély az RMDSZ és a legnagyobb ellenzéki párt közötti egyeztetések körüli találgatásokra reagált. Az alelnök szerint semmi furcsaság nincs abban, hogy a két politikai párt tárgyalásokat folytat olyan témakörökben, mint a jövő évi állami költségvetés vagy a nyugdíjemelés. /Nagy B. István: Az RMDSZ nem kíván kormányozni a PSD-vel. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./2007. szeptember 17.
A következő választási ciklus reménybeli önkormányzati tisztségviselőinek felkészítését szolgálta az a képzéssorozat, amelynek Homoródfürdő adott otthont az elmúlt hét végén. A Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) és a Demokrata Magyar Ifjak Szövetsége (DMISZ) szervezésében zajló képzésen mintegy félszáz – elsősorban székelyföldi – önkormányzatis (polgármester, alpolgármester és képviselő), illetve ifjúsági szervezeti vezető vett részt. A jelenlévőknek Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, Tánczos Barna államtitkár, Klárik László SAPARD-elnök, Jakab István vezérigazgató és Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke tartott előadást. /Csinta Samu: Képzés pénzteremtésre. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./2007. szeptember 17.
A pátriárka-választás nem csak az ortodox egyházat osztotta meg, hanem a volt politikai rendőrség leleplezésére létrehozott tanácsot /CNSAS/ is. A CNSAS helyes döntést hozott, amikor megtiltotta a vizsgált személyekre vonatkozó adatok előzetes kiadását. Sokan igyekeznek lejáratni a tanácsot, hogy azután felróják az eredménytelenségét. Nincsenek könnyű helyzetben a Diszkriminációellenes Tanács tagjai sem, amikor Basescu elnök kijelentéseit vizsgálják. /Ágoston Hugó: Az ólálkodó ördög. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./2007. szeptember 17.
Elfogadta a Szili Katalin által előterjesztett nemzetpolitikai stratégiát és az erről szóló nyilatkozatot a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) hét végi budapesti ülésén. Mint a házelnök elmondta, az ülésen elfogadott stratégia alapja lehet egy törvénynek, amely létrehoz egy intézményrendszert, és hosszú távon kiszámíthatóvá teszi a támogatási és finanszírozási kérdéseket. Markó Béla szövetségi elnök úgy értékelte: sikerült kidolgozni egy olyan nemzetstratégiai dokumentumot, amely közös nevezőre juttatja a határon túli közösségeket. Az Országgyűlés elnökét, Szili Katalint a KMKF tavalyi plenáris ülése kérte fel egy olyan stratégiai vitaanyag kidolgozására, amely áttekinti, hogy az európai integráció milyen, eddig kihasználatlan lehetőségeket rejt a magyar–magyar kapcsolatok további erősítésére és a közös érdekek hatékonyabb érvényesítésére. Ezt a nem nyilvános dokumentumot a KMKF albizottságai és az állandó bizottsága már megvitatták. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a kettős állampolgárság egyéni kérelem alapján történő megadását tartaná a legfontosabb megoldásnak. /Lokodi Imre: Szili új nemzetpolitikája. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./2007. szeptember 17.
Magyarországon tüntetéssorozattal emlékeznek arra, hogy egy évvel ezelőtt került nyilvánosságra Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elhíresült őszödi beszéde. Sólyom László köztársasági elnöknek az Országgyűlés őszi ülésszakának megnyitóján mondott beszéde ismét megosztotta a társadalmat, írta a Simon Judit, a lap munkatársa, magyarországi elemzőkre hivatkozva. Az ellenzék a demokráciát védelmező megszólalásnak minősítette a felszólalást, a kormányoldal viszont úgy vélte, a köztársasági elnök nem ítélte el kellő erélyességgel a szélsőjobboldali, neonáci megmozdulásokat. A balliberális elemzők szerint Sólyom László felszólalásában elsősorban a rendőrök felelősségre vonását kérte számon, és nem a tavaly októberben az utcákon randalírozók megbüntetését. Az elnök félelemkeltőknek minősítette azokat, akik a neonáci veszélyre hívják fel a figyelmet, és szinte egyenlőségjelet tett egyfelől a kormánypártokat elítélő, másfelől a szélsőségesek megnyilvánulásai között. „A frakciótársaknak szóló miniszterelnöki beszéd ismertté válása mélységesen megrázta Magyarországot. A felháborodás jogos volt. Az országszerte kialakuló békés tüntetések számomra az emberek egészséges erkölcsi érzékét bizonyították. A katarzis, a megtisztulás azonban elmaradt. (...) A miniszterelnök folyamatosan kitér az alapkérdés tisztázása elől. Nem ismeri el, hogy megengedhetetlen eszközöket használt annak érdekében, hogy a hatalmat megtartsa és azután fogjon hozzá az állami pénzügyek rendbetételéhez” – fogalmazott tavaly, az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után a köztársasági elnök. A szélsőjobboldal elégedetlen a köztársasági elnök beszédével. Simon Judit elítélte Sólyom Lászlót, mert előzőleg nem fogott kezet minden Kossuth-díjjal kitüntetettel és megakadályozta Horn Gyula volt kormányfő kitüntetését. Az újságíró szerint Sólyom Lászlót a határon túli magyarsággal kapcsolatosan is közel áll az ellenzék álláspontjához. /Simon Judit: Tűzoltó vagy gyújtogató a magyar elnök? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./