udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7627
találat
lapozás: 1-30 ... 6091-6120 | 6121-6150 | 6151-6180 ... 7621-7627
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2007. október 23.
A grafikai alkotás egész arzenáljával – hagyományos és modern technikákkal, alapanyagokkal, egyedi ötletekkel – ismerkedhetnek meg mindazok, akik ellátogatnak a marosvásárhelyi Kultúrpalota új tárlatára. Ifj. Molnár Dénes grafikus harmadik alkalommal szervezte meg a kiállítást, amelynek látogatói a levonatkészítés és a számítógépes grafika műhelytitkaiba pillanthatnak bele. A tárlat szervezője elmondta, a kiállítás-sorozatot évekkel ezelőtt édesapja, a 2000-ben elhunyt Molnár Dénes grafikusművész kezdeményezte. /Antal Erika: Mindent a grafikáról. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./2007. október 23.
Aradon a Jelen Házban Takács Mihály képzőművész aradi színes városképeit állították ki. /Takács Mihály városképei a Jelen Galériában. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 23./2007. október 23.
Idén is megrendezték Gyulán – október 19–20-án –, a Karácsony János Katolikus Gimnázium szervezésében, a Simonyi Imre Országos Szavalóversenyt. A szakmai zsűribe meghívták Szőcs Géza költőt, írót is. Az irodalmi Simonyi-díjat Böszörményi Zoltán, az Irodalmi Jelen tulajdonos-főszerkesztője alapította összmagyar díjként. A díjat Szőcs Géza nyerte el, aki a szavalóversenyen átvette a díjat a Simonyi Társaság elnökétől, dr. Hevesi Józseftől. Szőcs Géza Gyulán megtartott költői estje kiváló alkalomnak bizonyult az összmagyar irodalmi, művészeti, közéleti kérdések megvitatására. A díjazottat és munkásságát, Elek Tibor békéscsabai irodalomtörténész, az Irodalmi Jelen munkatársa értékelte, mondván, az idei irodalmi díj az életművet nyugtázta. /(HMJ): Könyvbemutató, díjátadás Gyulán. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 23./2007. október 23.
Aranyos-vidék magyarsága /Kriterion Könyvkiadó/ címmel újabb kiadvánnyal gazdagodott a néprajztudomány. Az Aranyosszék, Torda és vidéke a változó időben alcímet viselő, Keszeg Vilmos és Szabó Zsolt által szerkesztett kötetet Kolozsváron, Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén maguk a szerkesztők mutatták be. Ez a kötet egy több évtizedes kísérletnek. Néhány évvel ezelőtt indult be egy konferenciasorozat az Erdélyi Múzeum-Egyesületben, amelynek célja a különböző erdélyi régiók több tudomány felől történő megközelítése. /Köllő Katalin: Új kiadvány az Aranyos-vidék magyarságáról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./2007. október 23.
Székely Mózes lófő székely, a sófalvi sóbánya kamarása, az erdélyi hadsereg parancsnoka, bátor katonaember, hívő keresztény, 1603 májusától három hónapig Erdély fejedelme volt. Székely Mózes az Erdély Mohácsának is nevezett, 1603. július 17-i, Brassó melletti csatában hunyt el négyezer magyar és székely harcostársával együtt a független Erdélyi Fejedelemség védelméért vívott harcban. A felsősófalvi származású, jelenleg Magyarországon élő, jogász végzettségű Szekeres Lukács Sándor október 22-én Sepsiszentgyörgyön mutatta be Székely Mózes, Erdély székely fejedelme című könyvét. Kisgyörgy Zoltán helytörténész szerint minden iskolában helye lenne ennek az igazmondó történelemkönyvnek. A Sepsiszéki Székely Tanács és a Magyar Polgári Szövetség szervezésében tartott könyvbemutatón a szerző vetített képes előadásban ismertette a XVI. század végi és XVII. század eleji magyar, illetve erdélyi történelem Székely Mózeshez kötődő mozzanatait. /(fekete): Igazmondó könyv Erdély székely fejedelméről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./; A szerző korábbi munkája: Szekeres Lukács Sándor: Kodáros kincsei. Fejezetek Felsősófalva és a Székely-Sóvidék történelméből /Székelyudvarhely, 2002/2007. október 24.
Beváltotta fenyegetését Basescu államfő: bár a kormány kész felelősséget vállalni az egyéni választókerületek bevezetéséről szóló törvénytervezetről, az államfő mégis népszavazást ír ki a választási rendszer reformjáról az EP-választások napjára, november 25-re. A referendumon a következő kérdést intézik a szavazókhoz: Egyetért-e azzal, hogy a képviselőket és szenátorokat egyéni választókerültekben, kétfordulós rendszerben, többségi szavazattal válasszák meg? Az egyéni választókerületes rendszernek ez a formája lényegesen más, mint amiért a kormány felelősséget kíván vállalni. /Kiírta a referendumot az államfő. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./2007. október 24.
Amennyiben a Traian Basescu által javasolt formában vezetik be az egyéni választókerületes rendszert, akkor könnyen előfordulhat, hogy az erdélyi magyarság nagy része elesik a parlamenti képviselettől, vélte Márton Árpád képviselő. – Az RMDSZ legfennebb Hargita, Kovászna és Maros megyében szerezhet mandátumokat, esetleg még Szatmár és Bihar megye egy-egy kerületében, máshol viszont nem. A romániai magyarság több mint felének tehát nem lesz képviselte a parlamentben, hangsúlyozta az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője. Ez a gesztus nem csak az államfőnek az egypártrendszerre való törekvését, hanem magyarellenességét, homogenizáló politikáját is bizonyítja – nyilatkozta a képviselő. /Sz. K. : Búcsút mondhat az erdélyi magyarság a parlamenti képviseltnek? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./2007. október 24.
Magyarországra küldené a „hazájukat 1918-ban elvesztő” magyarokat és az RMDSZ vezető politikusait Daniel Buda demokrata párti képviselő, arra kérve a hatóságokat, lépjenek fel Markó Béla „irredenta kijelentései” ellen, amelyek szerinte alkotmánysértők, sértik a jogállamot és a jogrendet. Buda szerint Markó tudatosan szembeszáll „az 1918. december 1-jén létrejött modern Románia születési pillanatával és Románia nemzeti ünnepével”. A PD-s képviselő feltette a kérdést: mire számíthatnak a szélsőségesektől, ha a mérsékeltnek tartott Markó Béla olyan kijelentéseket tesz, hogy új honfoglalásra van szükség. Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt szenátusi frakciójának vezetője azt követelte: zárják ki az RMDSZ-t a kormányzásból, és tiltsák meg a szövetségnek, hogy részt vegyen az európai parlamenti választásokon. A nacionalista politikus beadványában súlyosan törvényellenesnek nevezte Markó Béla szövetségi elnök és Frunda György, az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltjének kijelentését, miszerint a Szövetség „kérni fogja Európától Székelyföld területi autonómiáját”. A közelmúltban több román politikus – Mircea Geoana PSD-elnök, Dan Voiculescu PC-elnök, Adrian Paunescu szenátor, Emil Boc PD-elnök és Lucian Bolcas PRM-képviselő is hevesen támadta az RMDSZ elnökét, amiatt, hogy kifejtette, az RMDSZ kitartóan küzd Székelyföld területi autonómiájáért. Funar kijelentéseire reagálva az RMDSZ elnöke elmondta, a magyar kártya kijátszása egyes politikai alakulatoknál mindig hatott választási kampány idején. Markó hangsúlyozta, az utóbbi időben nem tett egyebet, mint egy régebbi témát hozott szóba, éspedig a gazdasági fejlesztési régiók átalakítását. A szövetségi elnök szerint viszont egyesek, „nem veszik észre, hogy a javaslat nemcsak a Székelyföldre, hanem Románia valamennyi vidékére vonatkozik”. /Mihály László: Össztűzben az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./2007. október 24.
Manipulációval vádolja a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságot (CNSAS) az ortodox egyház, amely saját testületet kíván létrehozni a papjai és a Szekuritáté viszonyának feltárása. Az ortodox egyház Szent Szinódusának szóvivője szerint „csupán manipuláló szándék” vezeti a CNSAS tagjait, az ortodox egyházat igyekeznek lejáratni. Hozzátette, a CNSAS egyes tagjai viselkedésükben és szóhasználatukban is hasonlítanak a volt rezsim vallatótisztjeihez. /I. I. Cs. : „Besúgják” a CNSAS-t. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./2007. október 24.
Garda Dezső képviselő október 23-án felszólalt a parlamentben. 1956. október 23-án, amikor a budapesti magyar egyetemisták békés tüntetést szerveztek, senki sem gondolt arra, hogy megmozdulásukkal döntő módon hozzá fognak járulni a világ első kommunistaellenes forradalmának kitöréséhez, fejtette ki. A szovjet tankok október 24-i megjelenése sem félemlítette meg a forradalmárokat. Nagy Imre miniszterelnök bejelentette Magyarország kiválását a Varsói Szerződés tagállamai közül, és kinyilvánította az ország semlegességét. A szovjet hadsereg leverte a forradalmat, Kádár János ellenforradalmi kommunista kormánya a szovjet hadsereg segítségével került hatalomra november 4-én. A romániai értelmiségiek, tudósok és egyetemisták szolidaritást vállaltak a magyarországi forradalmárokkal. Romániában a bebörtönzöttek száma meghaladta a tízezret. Számos írót, tudóst, egyetemi tanárt és egyetemistát deportáltak és köteleztek kényszermunkára. A legtöbbet a romániai magyarság képviselői szenvedtek. Így a korabeli Magyar Autonóm Tartomány területén az 1956. október 26. és 1965. december 31. közötti időszakban több mint 1100 személy ellen indult bűnvádi eljárás. Korlátozták a romániai magyarság jogait, megszüntették a kolozsvári Bolyai Egyetemet, felszámolták a korlátozott önkormányzatisággal rendelkező Magyar Autonóm Tartományt. /Dr. B. Garda Dezső felszólalása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./2007. október 24.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke korábban azt állította, hogy Traian Basescuval lezajlott találkozója során felvetette az önrendelkezés kérdését. Az államfő később cáfolta ezt. Egy héttel Dan Voiculescuval, a Konzervatív Párt /PC/ elnökével folytatott megbeszélése után, Szász Jenő szóvivője révén cáfolta, hogy támogatást ígért volna a székelyföldi ortodox egyháznak. Szász Jenő leszögezte, a párt közleményének „támogatásos fejezetéből” semmi sem igaz. /Lokodi Imre, Szőcs Levente: Szász Jenő-Dan Voiculescu kulturális csere: valaki hazudik. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./2007. október 24.
Tom Lantos, az amerikai kongresszus külügyi bizottságának elnöke kemény hangvételű levélben fordult Robert Fico szlovák miniszterelnökhöz, hogy magyarázatot kapjon azokra a magyarellenes intézkedésekre, tettekre, amelyek a felvidéki magyarságot sújtják a 2006-os parlamenti választások után hatalomra kerülő nacionalista szlovák kormánykoalíció beleegyezésével. A New York-i székhelyű Hungarian Human Rights Foundation (HHRF) két olyan dokumentáció-csomagot bocsátott Tom Lantos rendelkezésére, amely a Benes-dekrétumok parlamenti megerősítésére és Malina Hedvig meghurcolására hívta fel a figyelmet. /Lantos levele Ficóhoz. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./2007. október 24.
Helyi hivatalosságok, román és magyar közéleti személyiségek részvételével tartották október 23-án a Chios Étteremben a kolozsvári magyar főkonzulátus által az nemzeti ünnep alkalmából szervezett fogadást. Ünnepi beszédében Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul kiemelte, emlékezni valamennyiünknek szükséges, de nem csupán a mártírok miatt, hanem magunkért is, és a magyarságért. A főkonzul úgy véli: 1956 kivéreztetve bár, de győzött a történelemben. – Győzött, mert megmutatta a világnak nemcsak a magyarok hősiességét, de azt is, hogy a zsarnok elsöpörhető. /Emlékezni a magyarságért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./2007. október 24.
Október 22-én Kolozsváron a belvárosi unitárius templomban az egyház, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Kolozs megyei szervezete és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület szervezésében rendezett ökumenikus istentiszteletet és ünnepi műsort, az 1956-os forradalom áldozatainak tiszteletére. Bálint-Benczédi Ferenc kolozsvár-belvárosi unitárius lelkész bevezetője után a történelmi egyházak képviselői léptek mikrofonhoz. Gyenge János, az Erdélyi Református Egyházkerület előadó-tanácsosa, Köncze Geréb Árpád evangélikus-lutheránus esperes, Kovács Sándor római katolikus címzetes kanonok és dr. Szabó Árpád unitárius püspök. Az iskola Péterffy Gyula énekkara is fellépett. /Ö. I. B. : 1956-ra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./2007. október 24.
Október 23-án az öt közjogi méltóság koszorúzott Budapesten az Ötvenhatosok terén az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékművénél: Sólyom László államfő, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Utánuk két ötvenhatos elítélt, majd a mártírhalált halt Nagy Imre miniszterelnök két unokája koszorúzott. A Kossuth Lajos teret a rendőrség kordonokkal teljesen lezárta. A területre csak a meghívott vendégek és az akkreditált újságírók mehettek be. A kordonon kívülről mintegy 60 személy próbálta füttyszóval, a miniszterelnököt gyalázó bekiabálásokkal megzavarni a rendezvényt. Az október 22-e esti heves összecsapásokat követően, 23-ra helyreállt a rend a magyar fővárosban, de a készültség jelei még észlelhetők voltak, mindenfelé civil rendőrautók és járőrautók cirkáltak, ha csoportosulást láttak, igazoltattak. A tüntetők és a rendőrök előző délutáni, illetve éjszakai ütközete nyomán összesen öt sérültet, egy rendőrt, három újságírót és egy tüntetőt szállítottak kórházba. A rendőrök több személyt előállítottak, Egy fiatalembert több forrás szerint „a rendőrök irányából” lábon lőttek, a helyszínen egy orvos ellátta a sebét, majd a MÁV-kórházba szállították. A rendőr-főkapitányság azt állítja, nem használtak lőfegyvert. /Keddre helyreállt a rend a magyar fővárosban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./2007. október 24.
Akár tavaly, idén is rendbontások zavarták meg az 1956-ra emlékező ünnepségeket Magyarországon. Tizenkilenc ember sérült meg a budapesti, utcai rendbontásokban, amelyek miatt húsz embert állítottak elő. A rendőri vezetők kijelentették, a Szabadság téren október 22-én rendezett – bejelentett – tüntetést követően rendzavarások történtek. Egy személy van szabálysértési őrizetben: Toroczkai László, a Szabadság téri demonstráció szervezője. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke az Astoriánál mondott beszédében kijelentette: „Addig nem nyugszunk, amíg a 2006. október 23-ai események elkövetőit, a felbujtókat és az értelmi szerzőket fel nem derítjük, felelősségre nem vontuk,” Hozzátette: „az elkövetők, a verőlegények közvetlen parancsnokai, a rendőri vezetés, az őket biztató politikusok máig azt hiszik, elkerülhetik a felelősségre vonást, de tévednek. ” Kifejtette: 2006. október 23-án békés, törvényt tisztelő polgárok emberi méltóságát taposták sárba maszkjaik mögé rejtőzött „verőlegények”, mögöttük a megrendelő hatalom jól kivehető sziluettje. Orbán Viktor szerint ami ma Magyarországon van, az nem a nyugat és nem a XXI. század, ez a keleti élet és a múlt század, amit húsz év óta próbálunk magunk mögött hagyni, de újra és újra elér. Az Astoriánál Tőkés László püspök megemlékezett arról, hogy Romániában 1956-ban magyarok és románok éreztek együtt a magyar forradalommal, és szervezkedtek, sokukat börtönbüntetésre ítéltek. A Fidesz nagygyűléséről az emberek a Terror Házához vonultak. /Ismét erőszak tombolt. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./2007. október 24.
Október 22-én este kilenc óra tájban a rendőrök kiszorították a tüntetők egy részét Budapesten a lezárt Operaház környékéről, ahol eközben tartott az október 23-ai ünnepi megemlékezés, s beszédet mondott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Mintegy kétezer tüntető indult a Magyar Önvédelmi Mozgalom Szabadság téri demonstrációjáról az Operaház felé. A Nagymező utcánál a rendőrök könnygázgránátot vetettek be a demonstrálók ellen. Sólyom László köztársasági elnök ünnepi beszédében kifejtette: „Az ötvenhatos forradalmat immár nem csupán a tizenhárom nap történeteként ismerhetjük meg, hanem az előző és az azt követő évtized itthoni és nemzetközi összefüggéseibe ágyazva. Megtudhattuk, hogy mily keveset számított egy kis nép szabadságharca a világpolitika sakktábláján. De felmérhettük szabadságharcunk szellemi hatását is, amely az egész világon megrendítette a kommunista ideológiát, és a magyar forradalom melletti kiállást a tisztesség mércéjévé tette. Ismertté vált az is, mennyire nem voltunk egyedül. Hogy mellettünk állt a határon túli magyarság, hogy mennyien szenvedtek Csehszlovákiában és a Szovjetunióban üldöztetést, súlyos börtönbüntetést forradalmunkkal való szolidaritásukért. Csak Romániában 20 halálos ítéletet, és – szinte hihetetlen – 14 ezer évnyi börtönt szabtak ki magyarokra ‘56 miatt. Az áldozatokra való emlékezés és a velük való szolidaritás is a tavalyi évfordulón teljesedett ki, és vált mindenki számára ‘56 történetének részévé. Kértük és kérjük a romániai elítéltek rehabilitálását. Itthon pedig nemcsak arra a több száz kivégzett mártírra emlékezünk, akiknek neve Nagy Imre újratemetésén egymás után hullt bele a tömeg csendjébe. ” /Tüntetők és rendőrök összecsapása az 1956-os évforduló előestéjén Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./2007. október 24.
Október 23-án egy év után ismét összecsaptak a demonstrálók a rendfenntartó erőkkel Budapest utcáin. A Kossuth Lajos teret a rendőrség kordonokkal teljesen lezárta. A területre csak a meghívott vendégek és az akkreditált újságírók mehettek be. A kordonon kívülről füttyszóval, a miniszterelnököt gyalázó bekiabálásokkal igyekeztek többen megzavarni a zuhogó esőben zajló rendezvényt. Október 23-án a Szabadság téri Hazatérés A református templomban felavatták Horthy Miklós, Kossuth Lajos, Szabó Dezső és Wass Albert mellszobrát. A templom előtti emelvényen ifj. Hegedűs Lóránt református lelkész felszólította a parlamentet, hogy hívják össze a nemzetbiztonsági bizottságot, és a testület vizsgálja meg, hogyan akarja Izrael megvenni Magyarországot. A Fidesz– akárcsak a tavaly – az Astoriánál tartotta nagygyűlését, amelyen a szervezők szerint 250 ezren, a rendőrség becslése szerint 30 ezren vettek részt. Wittner Mária, a Fidesz országgyűlési képviselője, 56-os halálraítélt beszédével kezdődött a Fidesz ünnepi nagygyűlése. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke mondott beszédet, rajta kívül Tőkés László királyhágómelléki református püspök is beszélt. „Most jövök Aradról, a magyar Golgotáról, az erdélyiek üzenetét hozom, az erdélyi kisebbség üzenetét, a magyarországi kisebbségnek, a magyarországi új többségnek” – kezdte beszédét a püspök. Mint mondta, az 1956-os forradalomnak és szabadságharcnak Erdély- és Románia-szerte is komoly kihatása volt, hiszen megmozdult a magyarsággal együtt a románság is. A református püspök szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc várva várt félszázados évfordulóját tavaly tönkretették. A nagygyűlés végén a résztvevők a Terror Háza Múzeumhoz indultak, a menet élén többek között Orbán Viktor, Semjén Zsolt KDNP-elnök, Lezsák Sándor és Tőkés László haladt. A rendőrség teljesen lezárta az Opera környékét, ahol Gyurcsány Ferenc kormányfő beszélt, az Andrássy út a Bajcsy-Zsilinszky úttól az Oktogonig zárva volt, csakúgy, mint az odavezető mellékutcák. A rendőrség tájékoztatása szerint a tömegoszlatásnál vízágyút és könnygázgránátot alkalmazott. /Ünneplés könnygázban. = Krónika (Kolozsvár), okt. 24./2007. október 24.
Valami hibának kell lennie egy országban, ahol az utóbbi időben egyetlen nemzeti ünnep sem zajlik le rendbontás nélkül. Az idei októberi ünnepség sem telt el könnygázos, vízágyús bevetés nélkül az anyaországban. S mindez azóta folyik, amióta kiszivárgott, hogy a demokratikus választásokat megnyerő párt miniszterelnöke nem is olyan demokratikus eszközökkel nyerte meg a választásokat, és hazugságot hazugságra halmozott. Gyurcsány miniszterelnök ájtatos képpel csodálkozik rá a dolgokra és népére, és teszi, amit szerinte tennie kell. /B. É. : Menni vagy nem menni?! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./2007. október 24.
Magyarországon az 1956-os forradalom évfordulóján ismét az utcára vitt politika tartja feszültségben a társadalmat, „a csőcselékes ösztönöket mozgósítva” rombolják az ünnep és az ország hitelét. Romániában régen betegessé vált a hatalmi harc, amelyet az államelnök a parlament és a kormány, jelesen a miniszterelnök ellen, illetve az igazságszolgáltatás politikai befolyásolása érdekében elindított. /Ágoston Hugó: Le(le)plezett kisajátítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./