udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7627
találat
lapozás: 1-30 ... 601-630 | 631-660 | 661-690 ... 7621-7627
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2007. február 1.
Megjelent Murádin László kolozsvári nyelvész, egyetemi tanár, közismert nyelvművelő Mitől szép egy szó /Europrint Könyvkiadó, Nagyvárad/ című anyanyelvi ismereteket tartalmazó kötete. /Komoróczy György: Mitől szép egy szó? = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 1./2007. február 2.
Dominique de Villepin francia miniszterelnök Bukarestbe látogatott és február 1-jén találkozott román partnerével. – Új alapokra helyeződik a román-francia viszony – összegezte francia kollégájával folytatott megbeszéléseit Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök. Tariceanu szerint a román-francia viszony azért is fontos, mert „Franciaország támogatása nélkül Románia valószínűleg egészen más helyzetben lenne”. Dominique de Villepin egyetért azzal, hogy a jövőben többször találkozzék román kollégájával, mert „együtt nagy dolgokat valósíthatunk meg Európa érdekében”. A francia kormányfő látogatása alkalmat adott arra, hogy a két ország megállapodjon a kiskorúak hazatelepítéséről. Villepin szerint 888 Romániából származó, magára hagyott kiskorút azonosítottak Franciaországban. A francia miniszterelnököt fogadta az államfő is. /Sz. L. : Átalakuló román–francia viszony. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./2007. február 2.
A Franciaország területén tartózkodó, hátrányos helyzetű román kiskorúak hazaszállításáról szóló gyermekjogvédelmi megállapodást írtak alá február 1-jén a román és a francia hatóságok Bukarestben. Román hírforrások szerint a két ország között 2002 óta létezik hasonló egyezmény, amely azonban 2005 végén lejárt. Az új egyezmény aláírása azért vált szükségessé, mert állandó feszültségforrást jelentettek a román–francia államközi kapcsolatokban a felnőtt kísérete nélkül Franciaországba került gyerekek. Ezek a gyerekek Franciaországban bűnbandák eszközévé váltak. Megélhetésük érdekében lopásra, prostitúcióra és egyéb törvénytelenség elkövetésére kényszerítették őket. /Francia–román gyermekjogvédelmi megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./2007. február 2.
Törölte a szenátus jogi bizottsága az átvilágítási törvény azon módosítását, miszerint a Román Kommunista Párt (RKP) vezető tisztségviselői, akik központi vagy helyi szinten döntésükkel valamilyen formában befolyásolták a volt Szekuritáté tevékenységét, az egykori titkos-szolgálat kollaboránsainak tekinthetők. A módosítás Eckstein-Kovács Péter szenátortól származott, amelyet most elvetettek. /Megússzák az átvilágítást a kommunista vezetők? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./2007. február 2.
A strasbourgi Európai Emberjogi Bíróság ítéletével újra elmarasztalta Romániát a kárpótlási folyamat leállítása miatt, ezért a kormányülésen Tariceanu kormányfő megrótta Sebastian Vladescu pénzügyminisztert, amiért az elmúlt egy évben nem tett semmit a Proprietatea Alap működésének biztosítása érdekében. Nem hozott eredményt az sem, hogy tavaly tavasszal a Proprietatea Alap majdnem teljes vezérkarát menesztették, ugyanis a törvényi keret hiánya miatt a folyamat nem vihető tovább. A jogszabály-módosítás már több hónapja van a pénzügyminiszter asztalán, aki arra hivatkozik, hogy e kényes ügyet kellő körültekintéssel kell körbejárni. Félő, hogy hamarosan a mintegy 180 ezer kárpótlásra jogosul személy többsége elindul, hogy Strasbourgba keresse igazát. /Králik Lóránd: Csak papíron létezik a kárpótlás. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./2007. február 2.
Nagy Lászlót jelölték a BBTE oktatói Magyari Tivadar mellé. Nagy László újra elfoglalja a rektor-helyettesi tisztséget, derült ki a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar oktatóinak február 1-jei közgyűlésén. Az egyetem önkényes vezetési stílusa miatt novemberben Salat Leventével együtt lemondott rektor-helyettest a magyar tagozatvezetők győzték meg az elmúlt napokban arról, hogy vállalja el a tisztséget. A közgyűlés zárt ajtók mögött zajlott. Magyari Tivadar – akit a tagozatvezetők tanácsa korábban rektor-helyettesnek jelölt – „higgadt, heves vitáktól mentes” gyűlésként jellemezte a találkozót. Magyari ismertette rektor-helyettesi programját: szakmai irányba akarja terelni a magyar tagozat életét, az önálló magyar karok, illetve a feliratozás kritikus kérdésének napirenden tartásával. A rektor-helyettesek jelölése kapcsán néhány ellenvélemény is elhangzott; egyesek kifogásolták az ideiglenesen megürült rektor-helyettesi tisztségek betöltését. Az oktatók jóváhagyták a magyar tagozat működési szabályzat tervezetét, amit még az egyetem szenátusának is el kell fogadnia. „A Bolyai Kezdeményező Bizottsággal (BKB) kapcsolatosan úgy vélekedtek, hogy a tagozatvezetés korábban megfogalmazott álláspontja az irányadó” – tájékoztatott Magyari. A néhány napja született állásfoglalás szerint az oktatók nem értenek egyet a BKB két alelnöke, Hantz Péter és Kovács Lehel elbocsátásával. Azonban nem támogatják a BKB által választott megoldásokat, illetve a szerintük sokszor megfontolatlan eljárásokat, melyek ellehetetlenítik a magyar tagozat önállósítása érdekében tett erőfeszítéseket. /Kelemen Tamás: Régi-új rektor-helyettes. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./2007. február 2.
Elkészült a Tismaneanu-jelentés a kommunizmus elítéléséről. Az eddigi mérleg: sok hozzászólás, kevés érdemi vita. A hatszáz oldalas jelentés tudományos teljesítmény, komoly levéltári kutatások eredménye. A magyarok, általában kisebbségek is benne vannak a jelentésben – bár kissé a „szenvedtek még” szerepkörében. A külföldön munkát vállaló hárommillió, az idehaza, szülei távollétében felnövekvő negyvenezer gyermek – Horváth Andor számára ez a romániai kommunista rendszer fölötti legsúlyosabb ítélet. /Horváth Andor: A Tismaneanu-jelentés. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./2007. február 2.
A határon túli magyarság számára nyújtott támogatásoknak a versenyképességet kell erősíteniük – mondta Eörsi Mátyás, a magyarországi Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) ügyvivője, aki beszámolt arról, hogy az SZDSZ Kóka János magyar gazdasági miniszter vezette delegációja február 1-jén Kolozsváron az RMDSZ országos és a román liberálisok helyi vezetőivel tárgyalt. A küldöttségben Eörsi Mátyás ügyvivő, valamint Ara-Kovács Attila, az SZDSZ külügyi irodájának vezetője vesz részt. Eörsi elmondta: a felek megállapították, hogy nagyon jó a kapcsolat a két párt között, különösen azóta, hogy Calin Popescu-Tariceanu liberális pártelnök tölti be a miniszterelnöki posztot. Az SZDSZ olyan üzenetet próbál megfogalmazni, miszerint az a belpolitikai háború, amely Romániában folyik, sokat árt annak az országnak. A küldöttség február 2-án tárgyal Markó Béla RMDSZ elnökkel. /Kolozsváron az SZDSZ küldöttsége. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./2007. február 2.
Ladányi László Zoltánt nevezte ki Hargita megye, Bárczi Győző Istvánt pedig Maros megye alprefektusává legutóbbi ülésén a kormány. A két köztisztviselő versenyvizsga alapján nyerte el a tisztséget. /Belföldi hírek. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./2007. február 2.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) találkozót kért Sólyom Lászlótól, a Magyar Köztársaság elnökétől, aki februárban látogatást tesz Romániában. Ferencz Csaba SZNT-alelnök jelezte, a szervezet levélben fordult a magyar államfőhöz, akivel azért szeretnének találkozni, hogy tájékoztassák a Székelyföld területi autonómiája érdekében tett lépésekről, többek között a nem hivatalos, úgynevezett belső népszavazásról. Ezt februárban tartják Kovászna, Hargita és Maros megyében. /Sólyom Lászlóval találkozna az SZNT. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./2007. február 2.
Kovács Lehel református lelkészt, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnökét támogatja független EP-jelöltnek a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete, a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bürójának többsége, valamint az Erdélyi Magyar Ifjak. A nevesítést arra az esetre tartja az MPSZ, SZNT és EMI, ha Tőkés László református püspök, az Erdély Magyar Nemzeti Tanács elnöke nem vállalná a jelölést. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke szerint Kovács vállalná a jelölést. Hantzot is felkérték, de a BKB másik alelnöke nem vállalja a politizálást. /Ha nem Tőkés, akkor Kovács. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./2007. február 2.
Harminckét küldött képviseli Kolozs megyét az RMDSZ kongresszusán, melyet Aradon tartanak március 2-3-án. László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök közölte: 16 választott képviselő és 16 tisztségviselő képviseli majd Kolozs megyét az aradi kongresszuson. Kolozs megye nem jelöl senkit az RMDSZ elnöki tisztségére, és egyelőre nem is támogat senkit. Eckstein-Kovács Péter szenátor neve merült fel, mint esetleges jelölt, de a politikus nem vállalta a megbízatást. /Papp Annamária: Nem állít saját elnökjelöltet Kolozs megye. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./2007. február 2.
Az RMDSZ álláspontja szerint, mivel az erdélyi magyar aktív választók elsöprő többségének bizalmát élvezik, az egység „megbontására” irányuló kísérletek csakis kívülről érkezhetnek. Ezért a vele szemben fellépő, kisebb súlyú szervezetek a parlamenti jelenlét zavaró akadályát jelenthetik. Az összefogás azt jelenti, hogy az alternatív jelölt(ek) – ha kedves neki(k) a magyarság egysége – visszalép(nek) a biztosabban befutó RMDSZ javára. Most viszont Tőkés László személyében –ha valóban vállalja – a magyar pártnak olyan kihívója akadt, akire nem lehet legyinteni. A püspök ismertségi és bizalmi indexe – a Markó Béláé mellett – a legmagasabb az erdélyi magyarság körében. Az RMDSZ-jelöltek tehát most először találhatják magukat abban a helyzetben, hogy ők azok, akik „egységet bontanak” – azaz veszélyeztetik Tőkés László bejutási esélyeit, s ezáltal az erdélyi magyarság europarlamenti jelenlétét, állapította meg a lap munkatársa. /Papp Attila Zsolt: Az örök másik. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./2007. február 2.
Továbbra is gondot okoz az igazságszolgáltatásban az anyanyelv használata. Főként azért, mert a hivatalos tolmácsok nem vállalják a fordítást. Csíkszeredán, a megyeszékhelyen ezt a problémát kényszermegoldásokkal igyekeznek áthidalni. /Szüszer-Nagy Róbert: Jóindulattal pótolják a tolmács hiányát. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 2./2007. február 2.
Február 1-jén ünnepelte a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központban működő kolozsvári központú Diakóniai Keresztyén Alapítvány marosvásárhelyi fiókszervezete egy éves fennállását. Dr. Ábrám Zoltán egyetemi tanár, a kuratórium elnöke és Kántor Attila esperes, a kuratórium titkára tartott sajtótájékoztatót. Az otthoni betegápolásban a Caritas rendelkezik a legelterjedtebb hálózattal. Megyeszerte kilenc hasonló profilú alapítvány működik, de ez sem elegendő, ezért jött létre ez a szervezete, amelynek célja a város és a Maros megyei házi beteggondozó hálózat kiépítése. Kántor Attila esperes elmondta, hogy marosvásárhelyi egyházközségek diakónusokat alkalmaztak, akik egyenként 45-50 idős személy gondozását vállalják fel. /Mezey Sarolta: Egyéves a marosvásárhelyi Diakóniai Keresztyén Alapítvány. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 2./2007. február 2.
A társadalomkutatás Kolozsvár esetében is megkísérelte feltérképezni és modellezni az elmúlt periódusra jellemző hatásokat és következményeit. Ezekről a kérdésekről beszélgetett 2006 legvégén egy Szociológia Nyílt Est keretében szervezett kerekasztal alkalmával Benedek József humángeográfus, Macalik Arnold építész, Pásztor Gyöngyi városszociológus, Szabó Árpád Töhötöm néprajzkutató, akik idevágó kutatásaik eredményeit összegezték. A vitát Péter László szociológus moderálta. A vizsgálódások egyik iránya Kolozsvár népességszerkezetére, valamint térszerkezetére vonatkozik. A magyarok aránya a tágabban értelmezett Belvárosban, illetve a Belvároshoz közel eső háznegyedekben (Bulgária telep, Fellegvár) magasabb, mint a 19 százalékos városi átlag, illetve kisebb a kommunizmus éveiben felépített tömbház-negyedekben, azonban inkább szétszórt a városi térben és már nem beszélhetünk domináns magyar városrészekről. Kolozsvár esetében is láthatók a negatív folyamatok, amelyek szegregációra utalnak. Exkluzív elit negyedekké válik az Attila út környéke, a Dónát út, valamint a Györgyfalvi negyed házakkal beépített része, illetve az olyan újonnan megjelent villanegyedek mint Európa, Borháncs vagy Mező utca. Ezzel párhuzamosan a szegénység is egyre jobban láthatóvá válik a régi ház-negyedekben (Irisz negyed, Nyárfasor), mind pedig a túlnépesedett a lakótelepek eldugottabb részein. Példaként említhető a monostori a Gorbó- és a Mehedinti utcák környéke vagy a Marasti negyedbeli „Gödör”, ahol többségben elsőgenerációs városlakók élnek. Érdekes a Belváros funkcióváltása, a lakófunkció visszaszorulása elsősorban a szolgáltató funkció javára. 1992 és 2002 között a város közel tízezer lakost vesztett el, ez a tendencia erősödni látszik. /Pásztor Gyöngyi, Péter László: Kolozsvár – honnan, merre, mitől? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./2007. február 2.
Folytatja a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájáért január 31-én elkezdett éhségsztrájkját Sándor Lajos református lelkész, akihez továbbra is csatlakozik az Erdélyi Magyar Ifjak szervezetének egy-egy tagja, naponta váltva egymást. A nagyváradi tanács RMDSZ-frakciója nevében Pásztor Sándor frakcióvezető bejelentette, a februári tanácsülésen újra napirendre tűzik a sportpálya ügyét. Pásztor szerint azonban az éhségsztrájk és a hasonló radikális lépések nem hoznak megoldást az ügyben, ehelyett kompromisszumra kell törekedni. A pálya tulajdonosa, az ortodox Szentháromság egyházközség munkásai megduplázták a sportpályát körülvevő kerítést. Tőkés László püspök ugyanakkor Tolnay István és Antal János előadó tanácsosok társaságában látogatást tett Virgil Bercea görög katolikus püspöknél és Fejes Rudolf Anzelm premontrei főapátnál. Bercea jogosnak ismerte el a református egyház küzdelmét a sportpálya visszaszerzéséért. Fejes Anzelm főapát szintén támogatásáról biztosította az egyházkerületet, és közölte, szívesen rendelkezésükre bocsátaná a premontrei rend egykori iskolájának sportpályáját. Ezt azonban nem teheti meg, hiszen a rend nem kapta még vissza kolostorát, iskoláját és a templom udvarát, amelyeket a Vointa Sportegyesület használ. Tőkés Markó Béla RMDSZ-elnökhöz, valamint Kiss Sándor Bihar megyei tanácselnökhöz fordult segítségért, akik többször is támogatásukat ígérték a sportpálya visszaszerzése ügyében. A nagyvárad-ősi református egyházközség presbitériuma közleményében „mélységesen elítéli a nagyváradi bíróság részrehajló határozatát a sportpálya ügyében” és bejelentette csatlakozását a polgári engedetlenségi mozgalomhoz. A Lorántffy-gimnázium diákjai szolidaritásuk jeléül lemondtak a hét végére tervezett farsangi bál megtartásáról. /Gergely Gizella: Szolidaritás a sztrájkoló lelkésszel. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./2007. február 2.
Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában február 2-ától újra nézhető a magyarországi Hír TV, Zilahon majd valamikor. A különböző szolgáltatók révén 240 ezer romániai háztartásba eljutó Hír TV adását az UPC-hálózatban legutóbb egy hete láthatták. A megvonás a székelyudvarhelyi, csíkszeredai és zilahi nézőket érintette, összesen 32 ezer háztartást. Az UPC nem volt hajlandó újabb szerződéskötésre, sokallva a Hír TV által kért jogdíjat. Az Astralt 2006 októberében felvásárló UPC egyoldalúan módosította a szerződést: a Hír TV az alapcsomagból átkerült az extra csomagba. „E lépés következtében egycsapásra háromezer körülire csökkent a korábbi 16 ezer háztartás, ahol nézhettek bennünket” – mondta el Sipos Gábor, a Hír TV terjesztési igazgatója. A mostani tárgyaláson a felek a korábbiakkal nagyjából megegyező feltételrendszer mellett araszolgattak a megegyezés felé. Egyetlen magyar csatorna sem szerepel a piacon nemrég megjelent Dolce televíziós műsorszolgáltatás ajánlatában. A RomTelecom szolgáltatása műholdon keresztül sugározza az alapcsomagba foglalt 45 televízió műsorát. A cég marketingosztályának munkatársa a Krónikának azzal magyarázta a magyar adók hiányát, hogy rendkívül rövid idő alatt vezették be a Dolcét. /Csinta Samu: UPC–Hír TV: árvita kiegyezéssel. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./2007. február 2.
Az elmúlt századokban Arad megyében több száz kisebb-nagyobb könyvtár létezett, amelyek zömét mára teljesen széthordták. A legjelentősebb pusztítás, akárcsak az ország többi megyéjében, a vállalati, szakszervezeti könyvtárak állományát érintette. Az egykori szocialista vállalatok a rendszerváltást követően csődbe jutottak, részben privatizálták azokat, a vállalati könyvtár az esetek túlnyomó részében a szemétbe, pontosabban a zúzdába került. Olyan helyről is kerültek szemétbe könyvek, ahol állítólag a magyar kultúrát ápolják. Azokban a nagyvállalatokban, ahol az új tulajdonosi kör értelmes emberekből állott, a szakszervezetnek sikerült átmentenie a nyomtatott vagyont. Aradon, a megyeszékhelyen a legjobb megoldást az egykori esztergapadgyár – ma ARIS – szakszervezete választotta: a vállalati könyvtár szépirodalmi részét tíz évvel ezelőtt átadták a Vlaicu Egyetemnek. Aki szemfüles volt, a ‘90-es évek elején még vásárolhatott a leleményesebb szakszervezetek kiárusításain. A tehervagyongyári szakszervezet 2003-ban felkínálta a köteteket megvételre a szakszervezeti tagoknak. Ami megmaradt, vidéki iskoláknak, a megyei könyvtárnak adományozták. Matekovits Mihály akkori főtanfelügyelő-helyettes hozott magyar tanárokat, akik kiválogatták a számukra szükséges köteteket, és elszállították. Vidéken a községi könyvtárak általában a mai napig megmaradtak, mert a kultúrotthonok még működnek. Pécskán, például, a községi könyvtár száz éve, szinte megszakítás nélkül nyitva áll a kultúrházban. Az ‘50-es években az országban a könyvtárak állományát alaposan átfésülték, kidobták például az 1944. augusztus 23. előtti “ellenőrizetlen fordítású” könyveket. Hivatalos adataink szerint Hunyad megyében az 54 vidéki könyvtár közül egyetlen egyet számoltak fel az utóbbi években. Hunyad megyében tavaly öt könyvtár maradt könyvtáros nélkül, az idei januártól pedig hatodikként felzárkózott Solymos is. Urikányban most nincs könyvtáros, pedig a könyvállomány jelentős, közel 16 ezer kötet áll a 10 ezer urikányi lakos rendelkezésére. A statisztikai adatok szerint a megyében még további 14 vidéki könyvtár tengődik önkormányzati támogatás nélkül. A részben magyarlakta falvak közül egyedül Csernakeresztúr büszkélkedhet saját könyvtárral /14 ezres állományának több mint fele magyar nyelvű/, de csak hetente egyszer van nyitva. De azért van olvasója, évente körülbelül 200 ember fordul meg itt, mondja Cizmas Terezia könyvtáros elmondta, kevesen igénylik a magyarok közül ezeket a könyveket. Az ötvenes években más volt a helyzet, akkor sokan olvastak még magyarul Csernakeresztúron is, meg Sztrigyszentgyörgyön is, ahol annak idején gazdag könyvtár működött az odatelepedett bukovinai székelyek számára. A hatvanas években azonban a könyvállományt átadták a pusztakaláni vasgyár szakszervezetének, amelyet az utóbbi másfél évben már csak a peres ügyei tartanak életben. A könyvállomány viszont megmaradt a városi művelődési házban és most éppen azon dolgoznak, hogy az köztulajdonba kerüljön. A vajdahunyadi szakszervezeti könyvtár viszont él, közel 100 ezer kötetes. A Zsil-völgyi szakszervezeti könyvtárak a maguk nemében egyedüliek a térségben. Petrozsényon kívül Petrillán, Urikányban és Aninószán van 10-10 ezer körüli kötetet számláló közkönyvtár. /Gáspár-Barra Réka: Elpusztított könyvtárak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 2./2007. február 2.
Temes megyében az egykori állami vállalatok könyvtárainak állománya az 1989-es rendszerváltást követő magánosítás alatt eltűnt. A rendszerváltás előtt politikai alapon szüntettek meg bizonyos könyvtárakat. Az akkor magyar nyelvű megyei napilap, a Szabad Szó szerkesztőségének a könyvtárát a korabeli hatalom elvitte azon a címen, hogy a közkönyvtárba szállítják el, de ez nem történt meg. Temes megye legtöbb településén még működnek a tékák, sőt a megyei önkormányzat művelődési főosztályának törekvése a gyűjtemények fenntartása, bővítése a községekben. Rendhagyó kezdeményezése volt az önkormányzatnak az úgynevezett mobiltéka, a tavaly nyáron útjára indult könyvtárbusz, amit a Rajna-vidéki regionális tanács adományozott a Temes Megyei Tanácsnak. A könyvtárbusszal falvakra, főleg a félreeső településekre akarják eljuttatni az olvasmányokat, ha igény lesz rá, magyar és más nyelvű könyveket is visznek. /Pataky Lehel Zsolt: Temes. Kézen-közön eltűnt gyűjtemények. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 2./