udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7627
találat
lapozás: 1-30 ... 6811-6840 | 6841-6870 | 6871-6900 ... 7621-7627
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2007. november 23.
November 2-án nyílt meg Nagybányán a Művészeti Galériában Győri Kinga festőművész és férje, Győri Csaba szobrászművész közös tárlata. /Dudás Gyula festőművész: Győri Kinga és Győri Csaba közös kiállítása. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 15./2007. november 23.
November 22-én Aradon, a Jelen Galériában megnyílt Brittich Erzsébet aradi képzőművész, író ex libris kisgrafikáinak kiállítása. Puskel Péter publicista-helytörténész a kiállított munkákat a grafikai gyöngyszemeinek nevezte. A simonyifalvi születésű Brittich Erzsébet alkotásai a hazai egyéni tárlatokon kívül helyet találtak magyar-, lengyel- és németországi, valamint kínai közös tárlatokon, és eljutottak a világ szinte minden tájára magángyűjteményekbe, intézményekbe és képtárakba. /(Kiss): Brittich Erzsébet ex librisei a Jelen Galériában! = Nyugati Jelen (Arad), nov. 23./2007. november 23.
Inkább figyelemfelkeltő gesztusnak, mint kiállításnak nevezte Jánó Mihály művészettörténész a november 22-én Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban nyílt tárlatot, melyben Ördög Csaba Zsolt építész hallgató párhuzamba állította Sepsiszentgyörgy műemlék épületeinek homlokzatát hasonló magyarországi és finnországi épületekével. A rendezvény célja rávezetni az embereket arra, hogy figyeljenek környezetükre. /Szekeres Attila: Párhuzamok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 23./2007. november 23.
November 22-én Kolozsváron mutatta be Nicolae Steinhardt Napló a boldogságról /Koinónia Könyvkiadó, Kolozsvár/ című munkáját a kiadó igazgatója, Visky András. Nicolae Steinhardt ortodox szerzetes esszé- és regényíró 1912-ben született, zsidó polgári családban. 1940–1944 között zsidó származása miatt üldözték, a kommunista diktatúra idején egy koncepciós perben 13 év kényszermunkára ítélték, a jilavai börtönben ortodox hitre tért, megkeresztelkedett. Szabadulása után, 1980-ban szerzetessé szentelték. Írásaiban a keleti kereszténység tradícióját ötvözte a nyugati kultúra szisztematikus gondolkodásával. A hányatott sorsú, a Szekuritáte által több ízben elkobzott, több változatban és terjedelemben fennmaradt Napló a boldogságról a romániai börtönök élményvilágát feldolgozó, a szerző halála után megjelent nagyregény. A szerző ötvözte az európai esszéírás hagyományait az orosz regényformával, valamint az ortodox kolostorok zárt világában mindmáig megélt mester és tanítvány kapcsolatot felidéző lelkiségi irodalommal. Steinhardt hatása az egész román kultúrára kiterjed, a hivatalos román ortodox egyház, de a nyugati orientációjú (ortodox és görög katolikus) szellemi elit is magáénak tekinti, életművét egybehangzóan a XX. századi román irodalom kiemelkedő teljesítményeként méltatják. A kötet megjelenése fontos momentum a jövő évben 15 éves születésnapját ünneplő Koinónia Könyvkiadó életében. Előzőleg kiadták Steinhardt A gyümölcs ideje c. munkájának részleteit, a könyv két kiadást is megért. Napló a boldogságról megjelent már a francia mellett olasz, görög, héber nyelven, most magyar nyelven is, és előkészületben a spanyol kiadás. /F. I. : Steinhardt Naplója magyarul. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./2007. november 24.
Sokan reménykedtek benne, hogy felülkerekedik a józan ész, és egyetlen, erős táborba szólít mindenkit, de „tovább sújt bennünket ezeréves átkunk, az érdektelenség, a széthúzás, a testvérharc és az árulás. Amelyek reánk zúdították Mohipuszta, Mohács, Világos, Trianon, november 23-a és december 5-e halálos csapásait” – írta a lap munkatársa. „Nincs szükségünk sem Orbán, sem Gyurcsány bábáskodására, nem érdekelnek a magyarországi, tízezrével nevünkre kiállított díszpolgári oklevelek okán és jogán a címünkre postázott kioktatások, kire kell szavaznunk. ” „Tiszta lelkiismerettel szavazzunk bármelyik félre” – írta Balta János. /Balta János: Testvérharcra! = Nyugati Jelen (Arad), nov. 24./2007. november 24.
Tudomány és Társadalom címmel rendezték meg november 22-én Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) és a Kolozsvári Akadémiai Társaság (KAB) közös szervezésében az erdélyi magyar tudományos világ hatodik ünnepi seregszemléjét. A konferencián a hazai és anyaországi tudományos élet jelentős képviselői tartottak előadást. Az előadók kiemelten foglalkoztak az anyanyelvnek a globalizáció feltételei közötti jelentőségével. Egyed Ákos, az EME elnöke arra emlékeztetett, hogy napjaink megváltozott viszonyai közepette „nem maradhat közömbös a társadalom a tudomány iránt”. A kis és fejletlen országoknak szembe kell nézniük a globalizáció negatív következményeivel is, például mulandóban a földtulajdon közösségalakító, népességmegtartó ereje. Egyre nehezebb történelmi örökségünk megőrzése, amelyben szerepet kap az EME és a nemrég megalakult KAB közötti együttműködés. Lipták András, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke kifejtette, Magyarországon általános káosz uralkodik a kilátásba helyezett egészségügyi reform, sőt a tanügyi problémák miatt is. Erdélyben a látványos fejlődést ki kell használni arra, hogy a fiatalok számára megteremtődjenek a szülőföldön való maradás feltételei. Görömbei András (az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke) előadásában az anyanyelvről, mint az egyén és a nemzet létezésének legfőbb mutatójáról, Gyenge Csaba egyetemi tanár a műszaki kutatásoknak a társadalom fejlődésére gyakorolt hatásáról beszélt. Péntek János KAB-elnök szerint annak ellenére, hogy a magyar nyelv teret vesztett a környező nyelvekkel szemben, a Kárpát-medencében még mindig 39,2%-os vezető pozícióban található. Nálunk az utóbbi időben javult az anyanyelv használata, de a hozzávaló intézményhálózat nagyon hiányos. Átnyújtották a 2007-es évi Gróf Mikó Imre Emléklapokat. A díjazottak: Gyenge Csaba, Kása Zoltán és Kovács Kiss Gyöngy. A fórum november 24-én az EME szakosztályi üléseivel zárul. /Ördög I. Béla: „Nem maradhat közömbös a társadalom a tudomány iránt”. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./2007. november 24.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége egy hónapja osztotta ki az idei Ezüstgyopár díjakat, melyekből kettő Temes megyébe jutott: Vámos Margit óvónő munkásságát, valamint Tácsi László tevékenységét post mortem ismerte el a szakmai szervezet. Vámos Margitot így jellemezték: “Kisebbségi létben, ráadásul szórványban rendkívül fontos olyan nevelők munkálkodása, akik nemcsak szakmájukért, hírnevükért, de nemzetükért is tenni akarnak. ” Nyugdíjazása után megírta az Egy óvónő emlékei című riportkönyvét, amely egyelőre nem jelenhetett meg. Tácsi László /Temesvár, 1935. febr. 11. – Temesvár, 2005. szept. 28./ tanári oklevelet a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett 1957-ben. Pedagógusi pályája Zsombolyán kezdődött, ott volt tanár, majd igazgató 1957–1963 között. Pályafutásának csaknem felét tanfelügyelői tevékenysége határozta meg (1973–1990). 1990 után nyugdíjazásáig, 1998-ig, a Temes Megyei Fogyatékos Személyek Állami Felügyelőségén dolgozott főfelügyelőként, emellett számos civil- és karitatív szervezet alapításánál bábáskodott (róla nevezték el a Pentru Voi Alapítvány idén márciusban megnyitott, fogyatékos felnőtteket gondozó napközi otthonát). Tudományos munkássága is kiemelkedő, aktív egyénisége volt a megye magyar kulturális és közéletének. Nyugdíjasként is fáradhatatlanul dolgozott, óraadó tanár volt a Nyugati Egyetem szociológia–pszichológia karán, az aradi Goldis főiskola keretén belül pedig magyar nyelvű tanítóképzőt indított Temesváron, amely gyakorlatilag halálával szűnt meg. /Tisztelgés a nemzet napszámosai előtt. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 24./2007. november 24.
Aradon a református parókia imatermében tartott előadást dr. Marjanucz László történész, szegedi egyetemi tanár Nemzetiségek térnyerése Magyarországon a török kiűzése után címmel. A XV. század második felének körülbelül 85%-ban magyarok lakta Magyarországában csökkent az államformáló nemzetiség a XVIII. század elejére mindössze alig több mint 20%-ra, majd növekedett II. József idejére 34%-ra. Az előadás végén kitekintett a XIX. század nemzetiségi problematikájára, az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc ez irányú politikájára is. Nem esett szó az osztrák kormányzat célirányos felekezeti telepítéseiről sem (az elnéptelenedett Alföldre pl. “megbízható” katolikusokat telepítettek), valamint ennek ellenreakciójáról, a főleg arisztokrata irányítású magyar nemzetiségű protestáns telepítésről sem (lásd Körösköz). /Lehoczky Attila: Anyanemzet és nemzetiségek. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 24./2007. november 24.
Kézdivásárhely után Sepsiszentgyörgy is gazdagabb lett egy új sportlétesítménnyel. November 23-án – közel egyéves késéssel – Borbély László regionális fejlesztési miniszter jelenlétében adták át a városban a 150 férőhelyes sportcsarnokot. /Tibodi Ferenc: Felavatták az új sportcsarnokot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 24./2007. november 24.
Népművészeti kiállítással egybekötött, háromnapos Népművészeti Akadémia kezdődött november 23-án Máréfalván. A második alkalommal sorra került rendezvénysorozaton kézművesek, iparművészek, valamint reklámmenedzsmenttel foglalkozó szakemberek vettek részt. A nemzetközi konferencia népművészeti kiállítás megnyitójával kezdődött. Lőrinc Zsuzsanna, a szervező Artera Alapítvány elnöke elmondta, az elmúlt évben tartott hasonló rendezvényen megfogalmazódott a népművészettel foglalkozók körében, hogy az EU-csatlakozás küszöbén a népművészet és ajándéktárgyak körébe tartozó szolgáltatások színvonalának emelése érdekében meg kell tenni a szükséges lépéseket. Ennek tudatában hívták életre a konferenciát. /Szász Emese: Népművészeti seregszemle Máréfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 24./2007. november 24.
Négyüléses iskolapadok a kicsi falusi iskolákban voltak. Fontos kellékei lehetnének az iskolatörténeti kiállításoknak. A régi taneszközökkel együtt meg kell menteni az iskolapadokat is. A Szeged melletti Ópusztaszeren bemutatják például a régi iskolát is. A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban mintaszerűen berendezett gazdag iskolatörténeti kiállítás is van. Összehangolt értékmentésre lenne szükség. /Borbély László: Értékmentés iskolákban. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 24./2007. november 24.
Deáky András gyimesbükki csángó tanár, panziós a gyimesbükki vasúti őrház felújításához és vasúti múzeummá alakításához várnának anyagi segítséget. A román vasút eladta egy román embernek, tőle vette meg Deáky András és a gyimesbükki önkormányzatnak adományozta. A tervek már elkészültek és a jövő évi csíksomlyói búcsú idejére már szeretnék a felújítást befejezni. Ehhez támogatásra van még szükség. Deáky András kiemelte: „Ez a kis vasúti őrház számunkra, magyarok számára, sokkal többet jelent, mint egy bakterház. Itt volt az ezeréves határ és mellette van a Rákóczi-vár. Az épület nagyon rossz állapotban van, teteje beszakadt, az ablakok, ajtók tokostól kitépve. Az épületet megvásároltam, de nem a magam számára, hanem valamennyi magyar számára, majd újrafödtem és a gyimesbükki önkormányzatnak adományoztam. Csíkszeredában nyitottam egy számlát, ahova várjuk az adományokat az őrház megmentése érdekében. ” /A gyimesbükki vasúti őrház megmentése. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./2007. november 24.
A múlt héten Hová mensz? című CD-jét bemutató koncertkörúton járt Magyarországon a sepsiszentgyörgyi Kalagor zenekar, mely úgy megszerettette a moldvai csángó muzsikát és táncokat a táncházas közösséggel, hogy jövőre is visszavárják őket. /Fekete Réka: Visszavárják a Kalagor együttest. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 24./2007. november 24.
Élet a színházban címmel tartottak békéscsabai színművészek interaktív előadást a nagyenyedi Bethlen Kollégium dísztermében. Sikerült bekapcsolni a kezdetben kissé tartózkodó diákközönséget is, elevenebbé varázsolva az előadást. A színészcsapat 1983 óta járja Erdélyt, Torockóhoz kötik baráti szálak, eléggé gyakran látogatnak oda, ahol elő is fogják adni a műsort. Az előadásokért nem kérnek pénzt, elmondásuk szerint az erdélyiekért jönnek, azért, hogy ne vesszen ki a szép magyar szó, a vers és a dal főleg a fiatalság köréből. /Sz. B. : Békéscsabai színművészek interaktív előadása. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 24./2007. november 24.
A (Madártej) HumorTerápia kabarétársulat november 24. én ismét új darabbal /Basszus, rendőr lettem/ című zenés kabaré-előadással lép a marosvásárhelyi közönség elé. A zenét pedig az LKL zenekar szolgáltatja. A társulat ötödik születésnapja alkalmából összeállított előadást elsőként november 3-án a Kovászna megyei Nagyajtán mutatta be a csapat, majd Baróton, Zágonban, Szentegyházán és Kápolnásfaluban nevettették meg a közönséget, Gyergyószentmiklóson a Műszit (Műkedvelő Színjátszók Találkozója) sztárvendégeiként léptek fel. /(menyhárt): A Madártej utolsó két előadása. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./2007. november 24.
Murádin Jenőnek szerencséje volt. Még kifogta azokat az időket, amikor a kolozsvári egyetemen művészettörténetet oktattak, s azokat a nagy tudású professzorokat, akik ezt a szakmát szívvel-lélekkel tanították. Azután az Igazsághoz, az akkori kolozsvári magyar nyelvű újsághoz került, ahol több mint három évtizeden keresztül (1967-1988) szerkesztőként kellett robotolnia. Murádin Jenőt az erdélyi képzőművészet múltja érdekelte, a szerkesztőségtől mindössze néhány lépésre állott az Egyetemi Könyvtár. A napilaptól elcsent órákon át dolgozott a könyvtárban, hogy Erdély képzőművészetének sajtóirodalmát összeszedje. Összegyűjtött sajtóbibliográfiai anyaga egymás után adta a jobbnál jobb témákat. Feltérképezhette az erdélyi magyar képzőművészetet. A könyvtári ismereteket sok-sok utánajárással, családi levéltárak felnyitásával igyekezett kiegészíteni. A hallatlanul nagy szorgalommal gyűjtött anyag több elegáns kötetté, ízléses monográfiává állt össze. Ezek a könyvek – A Barabás Miklós Céh, A Ferenczy művészcsalád Erdélyben, Klein József, Maticska Jenő, Nagy István, Gy. Szabó Béla – már a diktatúrában évente-kétévente megjelentek. /Tibori Szabó Zoltán: Murádin Jenő 70. születésnapjára. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./2007. november 24.
Aradon a Jelen Galériában mutatták be Takács Mihály képzőművész aradi színes városképeit, amelyek a művésznek a 2008-as falinaptárába, valamint annak címlapjára kerülnek. Most látott napvilágot a közkedvelt falinaptár. /K. K. : Megjelent Takács Mihály új falinaptára. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 24./2007. november 24.
Egész életemen át egyetlen vágyam, egyetlen célom volt, hasznára lenni a köznek, hasznára lenni fajomnak – írta dr. Bernády György volt marosvásárhelyi polgármester. Megjelent a Bernády György-emlékiratok című könyv a dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány gondozásában. A lehetetlent is vállalta, írja róla Nagy Miklós Kund, a kötet szerkesztője. Bernády 1917-ben lemondott főispáni tisztségéről, majd kétévnyi budapesti tartózkodás után szembefordult a távozók áradatával, hazatért az impériumváltás nyomán árván maradt népét bátorítani, jogait védelmezni, a csüggedőknek példát mutatni. /B. D. : Akinek a neve is fogalom: Bernády. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./2007. november 24.
Székely-Benczédi Endre /sz. Csokfalva, 1949. febr. 2./ 1971 óta tanít megszakítás nélkül Csíkfalván. 1968-ban közölték első versét, és most adta közre első verseskötetét: Kökényvár a senki földjén /Marosvásárhely, Juventus Kiadó, 2007/ Elsőkötetes nagyapa vagyok – vallotta a szerző. /Réthy Géza: Kökényvár a senki földjén. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./2007. november 25.
November 11-én tartották Feltorján a Szent Márton-búcsút. A jelenlegi katolikus templomot az 1940-es években építették a helybéli hívek. Most a jelenlegi plébános, Papp Antal, miután egy modern, többfunkciójú közösségi ház építését a hívek összefogásával befejezte, új templom építése mellett úgy döntöttek, amelynek alapkövét a búcsús misét követően tették le. Az ünnep főcelebránsa Tamás József segédpüspök volt. Közreműködött a kézdivásárhelyi Cantus kamarakórus. Az új templom építésénél a németországi Remscheidban lebontott és elszállított Szent Teréz-templom anyagát (oltárok, szobrok, padok, nyílászárók stb.) fogják felhasználni. /Fórika Balázs: Alapkőletétel Feltorján. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 25./