udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7627
találat
lapozás: 1-30 ... 6961-6990 | 6991-7020 | 7021-7050 ... 7621-7627
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2007. november 29.
A tíz éve elhunyt marosvásárhelyi festőművész, Járay Ernő emlékét idézték fel baráti hangulatú esten Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Bemutatták Járay Ernő – Beszélgetés-töredékek, vallomások /Fumus Kiadó/ című könyvet, Járay Fekete Katalinnak, a festő újságíró lányának munkáját, aki édesapjával egykor folytatott beszélgetéseit, az alkotó lejegyzett gondolatait, önvallomásait, visszaemlékezéseit gyűjtötte kötetbe, festmények reprodukcióival dúsítva albummá a kiadványt. Az esten Kozsik József és Kozsik Ildikó verssel lépett fel. Nagy Miklós Kund beszélt a vásárhelyi művésznemzedékek kézfogásáról. /(b. gy.): Végtelen vallomás. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./2007. november 29.
December 1-jén bemutatják Pécska új, román nyelvű monográfiáját, tudományos szerkesztője dr. Constantin Cheveresan, szerkesztője Doina Nicolaita. /(ij): Bemutatják a Pécska-monográfiát. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./2007. november 29.
„Reményik 1941-ben meghalt, de öröksége itt maradt. Ápoljuk ezt, és ezzel a kötettel is adózzunk felejthetetlen emlékének” – mondta Hantz Lám Irén szerkesztő A lámpagyújtogató című, Reményik Sándor levelezését, korabeli fotókat tartalmazó kötet bemutatóján Kolozsváron, a Reformárus Kollégiumban. „Költészetünkben vannak vándortémák, melyek tükrében nézegetjük önmagunkat” – emlékeztetett könyvismertetőjében Egyed Emese irodalomtörténész, utalva arra, hogy a Reményik-kötet címéül szolgáló, „a lámpagyújtogató” kifejezés Kosztolányi által vált ismertté irodalmunkban. /Nánó Csaba: Lámpagyújtogató Reményik. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./2007. november 29.
November 23-24-én immár hatodik alkalommal szervezték meg az Erdélyi Múzeum- Egyesület és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság irányításával a Magyar Tudomány Napját. A tudományos fórum központi témája tudomány és társadalom volt. Görömbei András, a Magyar Tudományosság Külföldön nevű Elnöki Bizottság elnöke kifejtette, számára érthetetlen, hogy a magyar kormánykörök miért akadályozzák meg a Magyar Tudományos Akadémiát abban, hogy megfelelő anyagi és szellemi támogatásban részesítse a határon túli magyar kutatóintézeteket, a tudományszervezést felvállaló intézményeket. Péntek János egyetemi tanárnak, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnökének az előadása /Az (anya)nyelv szerepe a tudományos képzésben és a tudományművelésben/ a romániai magyarság tudományos intézményeinek a kialakításáért folytatott harcát mutatta be. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület szakosztályai sorra tartottak tudományos ülésszakokat. A Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály az erdélyi magyar iskolai oktatás történetével foglakozott. A Természettudományi Szakosztály négy témakörben szervezett tudományos előadásokat: a biológia, a kémia, a környezettudomány és a földtudomány témakörében. Az Orvos és Gyógyszerésztudományi Szakosztály már korábban, november 16-án tartotta tanácskozását a marosvásárhelyi Unitárius Egyházközség Bolyai téri tanácstermében. A Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztály november 24-én szervezte meg ülését a Sapientia EMTE központi épületében. Hasonló volt a helyzet a Műszaki Tudományok Szakosztálya esetében is. A Matematikai és Informatikai Szakosztály november 16-17-én tartotta meg előadássorozatát, míg az Agrártudományi Szakosztály a tudományos előadássorozat időpontját november 24-re tette. A szakosztályok keretén belül 157 tudományos előadás hangzott el, melyek átfogták az erdélyi és a Kárpát-medencei tudományos kutatás legfőbb területeit. /Dr. B. Garda Dezső országgyűlési képviselő: Magyar Tudomány Napja: = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), nov. 29. – 48. sz. /2007. november 30.
Csak három párt, a Demokrata Párt /DP/, a liberális demokraták /PLD/ és az RMDSZ küldöttsége tett eleget november 29-én Traian Basescu elnök Cotroceni-palotába tett meghívásának. Az elnök az egyéni választókerületek bevezetésére vonatkozó törvényjavaslatról tartott megbeszélést. A találkozó végén Emil Boc PD-elnök kijelentette, nincs nagy különbség az általuk s a Szociáldemokrata Párt (PSD) által benyújtott javaslatok között. A PSD képviselői nem jelentek meg a találkozón. Az RMDSZ képviselői átnyújtották az RMDSZ indítványait az oktatási csomaggal kapcsolatosan, megjegyezve: az elnöki hivataltól kapott szövegváltozatban egyetlen mondatban sem szerepel az anyanyelvi oktatás. Basescu elismerte a hiányosságot, és megígérte, tanulmányozza az indítványokat. Az egyéni választókerületes törvénnyel kapcsolatban az államfő hangsúlyozta: mintegy négymillió, a népszavazáson megjelent román állampolgár – köztük az RMDSZ szavazói is – az általa javasolt törvény mellett foglalt állást. Kelemen Hunor viszont azt válaszolta, az RMDSZ olyan rendszer bevezetését tudja támogatni, amely a magyar kisebbséget nem hagyja képviselet nélkül. /Pártkonzultáció pártok nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./ A megbeszélésen RMDSZ képviselői figyelmeztették az államfőt, hogy az általa már korábban elküldött oktatási paktum hiányosságokkal van teli. Emellett sérelmezték, hogy az egyezményt kidolgozó bizottságban egyetlen magyar szakember sem kapott helyet, így a szövegből kimaradtak a magyar nyelvű oktatásra vonatkozó javaslatok. „Az RMDSZ-küldöttség konkrét javaslatokat tett az oktatási törvény módosítására, valamint az iskolák finanszírozásával és a tanterv kidolgozásával kapcsolatban” – jelentette be a találkozó után Kelemen Hunor. Az egyéni választókörzetes szavazási rendszerrel kapcsolatban kijelentették, olyan változatot támogatnak, amely biztosítja a romániai magyarság arányos képviseletét. /Balogh Levente, Nagy B. István: Csonka egyeztetés. = Krónika (Kolozsvár), nov. 30./2007. november 30.
A nép ügyvédjéhez fordult a Nagy-Románia Párt (PRM), amely azt kéri, hogy ismételjék meg a vasárnap megrendezett európai parlamenti választásokat. A megmérettetésen a szavazatok mindössze 4,15 százalékát összegyűjtő nacionalista politikai erő arra hivatkozva fordult az ombudsman szerepét betöltő nép ügyvédjéhez, hogy 24 Kárpátokon túli megyében az RMDSZ és Tőkés László együtt több szavazatot kapott, mint ahány magyart regisztráltak ott a 2002-es népszámlálás szerint. Corneliu Vadim Tudor pártja ezért azt akarja, hogy ismételjék meg a voksolást. Tőkés László Székelyföldön kapta a legtöbb szavazatot – körülbelül 100 ezret, – de régiókra lebontva az arányok szerint a regáti és a moldvai megyékben aratta a legfényesebb győzelmet az RMDSZ fölött. Ezekben a megyékben Tőkés összesen 13 465 szavazatot kapott, míg az RMDSZ csak 6 960-at. Tőkés Bukarestben is győzött, itt 3352 szavazatot kapott, az RMDSZ pedig csak 2359-et. A 2002-es népszámlálás szerint valamivel több mint hatezren vallották magukat magyarnak Bukarestben. Az EP-választások értékelése, illetve az elkövetkező időszak lehetséges forgatókönyveinek áttekintése volt a témája annak a politológusok, szociológusok és a sajtó képviselői között zajló kerekasztal-beszélgetésnek, amelyre a Transindex internetes portál kezdeményezésre került sor. Tőkés László szavazóbázisa a szakemberek szerint: a szavazatok bizonyos része RMDSZ elleni „proteszt” szavazat volt, elsősorban a székely megyékben. Ott kapott Tőkés szavazatokat, ahol az RMDSZ-nek legrosszabbak az eredményei, gyenge a szervezet. Továbbá az a szavazatmennyiség sem elhanyagolható, amelyet a püspök a Kárpátokon túli megyékben szerzett. /Borbély Tamás: Tőkés a Regátban és Moldvában nyerte túl magát. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./2007. november 30.
A romániai régiók struktúráját kritizálta Klaus Klipp, az ARE – Európai Régiók Gyűlésének főtitkára Árkoson. „Nem hiszem, hogy valaki, aki Bukarestben ül, jó döntést tud hozni más tartományokra vonatkozóan” – mondta. Románia folyamatosan veszít, és eddig is veszített amiatt, hogy a döntéseket nem azokon a szinteken hozták meg, amelyeken kellett volna. Az árkosi Európai Tanulmányok Központban régiós politikusok és köztisztviselők számára szervezett akadémiai képzés indult, a rendezvény megnyitóján vett részt Klaus Klipp is. Az általa képviselt szervezet – az Európai Régiók Gyűlése – tagjai 33 országból kerülnek ki, az unión kívüli országokban is vannak tagjai. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke szerint fontos, hogy Románia számára is világossá váljon, a jelenlegi berendezkedés több szempontból sem jó: először is lassú, másodsorban nincs döntésképesség – a döntések Bukarestben születnek. Romániában jelenleg nem létezik a megyék szakszerű átvizsgálása. Demeter János elárulta: alávetik magukat az ARE szakemberei átvilágításának. /Illyés Judit: „A régiók okosabbak” = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./2007. november 30.
„A román hatóságoknak garantálni kell a pénz visszaadását azoknak, akik a regisztrációs adót jelenlegi formájában fizették ki” – jelentette ki Kovács László brüsszeli adóügy biztos. Az Európai Bizottság előtt halmozódnak a papírcsomók, az adóval elégedetlen román állampolgárok panaszai, állítja a biztos. Az RFI-nak nyilatkozó brüsszeli politikus elmondta, hogy jól ismeri a helyzetet, mert Magyarország is átment ezen a folyamaton, végül az Európai Törvényszékre került az ügy, és ez elítélte Magyarországot. A Románia elleni jogsértési eljárás a második fázisába lépett, a pénzügyminisztérium vezetői azonban ragaszkodnak ahhoz, miszerint az adót fenn kell tartani. /I. I. Cs. : Kovács megrótta Romániát. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./2007. november 30.
Túl a választások eredményhirdetése után érdemes mérlegelni a kialakult helyzetet. Figyelmeztető, hogy 170 ezerrel kevesebb magyar ment el szavazni, mint 2004-ben, és majd’ 300 ezerrel kevesebb, mint 2000-ben. A jövő évi választásokon nem lehet alapozni a románság távolmaradására, és két egymással megméretkező magyar politikai erő kiüti egymást. Egyetlen út marad tehát: a tárgyalások, az ésszerű kompromisszumkötés. Tőkés 176 ezer szavazatot szerzett, a leadott magyar szavazatok negyven százalékát, ez most elegendő volt, de egy következő megmérettetésen kevés lesz. Tőkés László Brüsszelben lesz, itthon másnak kell átvennie az ellenzéket összetartó szerepet, s egyelőre nem látni, ki lehet az a hiteles személyiség. Az RMDSZ ugyancsak sikerként könyveli el, hogy még mindig élvezi a magyarság hatvan százalékának bizalmát. Azonban egyelőre önvizsgálatnak nyoma sincs, bűnbakkeresés folyik, számonkérés, vádaskodás. Az RMDSZ erős pártként igyekszik fellépni, érvényesítik az ,,aki nincs velünk, az ellenünk” elvet. Nem esik szó az ellenzékkel megkezdett tárgyalások folytatásáról. Lehet, alapoznak, hogy Tőkés távollétében szétesik a másik tábor. Valójában nem lehet leírni az RMDSZ-t, de nem szabad semmibe venni ellenzékét sem. /Farkas Réka: Győzelem után. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 30./2007. november 30.
Napirend előtt, magyar nyelven interpellált a marosvásárhelyi tanács november 29-i ülésén dr. Benedek István képviselő, aki ismételten azt kérte számon a polgármesteri hivatalon, hogy bár 2001 óta van elfogadott határozata a marosvásárhelyi tanácsnak, melynek értelmében a város utcáit két nyelven kell feliratozni, az illető határozat életbe ültetése a mai napig nem történt meg. Dorin Florea polgármester, aki több más hasonló interpellációra válaszolt, erre a felszólalásra nem adott választ. /(benedek): Válasz nélkül. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 30./2007. november 30.
Takács János marosvásárhelyi vállalkozó, illetve Dézsi Zoltán, az Állami Tartalékalap Országos Ügynökségének vezetője lehet az RMDSZ szenátusi frakciójának két új tagja, amikor Frunda György, valamint Sógor Csaba átveszik európai parlamenti mandátumukat. /Dézsi Zoltán és Takács János az RMDSZ „szenátorutódai”. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./2007. november 30.
„Toró T. Tibor ügye nem külön napirendi pontja az ülésnek, mert a képviselő ügye nem külön ügy, még akkor sem, ha tudom, hogy a sajtót általában a szenzáció érdekli” – fakadt ki Márton Árpád képviselőházi frakcióvezető, amikor arról kérdezték, a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) ülésén szóba kerül-e a korábban Tőkés László független jelölt mellett korteskedő Toró T. Tibor képviselő esetleges kizárása. Toró kapcsán megjegyezte: az a megállapodás született, hogy azokon a frakcióüléseken, amelyeken a testület kizárólag az RMDSZ kérdéseivel foglalkozik, a képviselő nem vesz részt. „Elfogyott a bizalom” – jelentette ki a frakcióvezető. /Lokodi Imre: Márton: nincs külön Toró-ügy. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./2007. november 30.
Rossz ómennek tűnik a romániai magyar–magyar tárgyalások újrakezdéséhez a Toró T. Tiborral szembeni RMDSZ-es bizalommegvonás. Az eljárásnak üzenete van a szövetség és ellenzéke közti megegyezés esélyeire vonatkozóan. A „belső ellenfél” ebben a logikában „külsővé” válik, aki már nem érdemesül a párt lojális politikusainak bizalmára. /Papp Attila Zsolt: Kizárásos alapon. = Krónika (Kolozsvár), nov. 30./2007. november 30.
„A két fél közötti párbeszéd folytatását és az együttműködést szorgalmazom, bár egység nem lesz” – jelentette ki Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő. Egyetért Borboly Csaba kezdeményezésével, hogy felül kell vizsgálni, és ki kell értékelni a választás eredményeit. Sógor Csaba az RMDSZ reformját sürgeti. Szerinte létre kellene hozni egy bizottságot, amelynek tagjai között az RMDSZ hat képviselője, míg a többi magyar szervezetnek négy küldöttje kapna helyet. Feladatuk az RMDSZ reformjának kidolgozása lenne. /Bálint B. Eszter, Székely Zita: Sógor az RMDSZ reformját sürgeti. = Krónika (Kolozsvár), nov. 30./2007. november 30.
Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki területi elnöke elhárította a Nemzeti Szabadelvű Kör RMDSZ-platform lemondásra való felszólítását, de kész a számadásra. Albert Álmost meglepte Dénes István, a liberális platform vezetőjének reakciója, aki a kampánynak csupán az utolsó két-három napjában állt az RMDSZ mellé. Dénes István szerint az RMDSZ nem igényelte támogatásukat. /Kovács Zsolt: Elszámolna Albert Álmos. = Krónika (Kolozsvár), nov. 30./2007. november 30.
Az RMDSZ vezetőségében „a győzelmi mámor után” van amit rendbe tenni. El kell gondolkodni azon, hogyan lehet egyeztetni a pluralizmust a leszögezett szervezeti fegyelemmel, milyen mértékben engedhető meg, hogy különösen néhány RMDSZ- képviselő egyszerre legyen bent is meg kint is. Az RMDSZ-nek a jelenségeket jóval mélyebben kell elemeznie. /Székedi Ferenc: Utóhangok. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./2007. november 30.
Hargita megyében Csíkban különösképpen nagyok az ellentétek az RMDSZ-ben, a tét is nagy: választások lesznek jövőre. Borboly Csaba, az RMDSZ területi elnöke, a megyei tanács alelnöke a kampány során megjelent mindenhol, vitázott, dolgozott, sokat szerepelt. A jövő évi választásokon szükség lesz egy elnökre a megyei tanácsnál, s „jólértesült források” szerint Borboly Csaba el tudná képzelni önmagát is ebben a szerepkörben. Az EU-kampány végén elmondták, Csík győzött, Csík megmentette az RMDSZ becsületét. Borboly Csaba volt ennek a győztese. /Szondy Zoltán: Az igazi győztes. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 30./2007. november 30.
A média ma már megkerülhetetlen politikai kommunikációs szerepet tölt be a választások idején. Szilágyi Zsolt így értékelte az erdélyi magyar médiát: „A romániai magyar sajtó egy igen jelentős része az RMDSZ által osztogatott pénzekből él. Ez tulajdonképpen pártsajtónak tekinthető, még akkor is, ha nagyon sok újságíró büszke szakmai függetlenségére. A végtermék azt mutatja, hogy nagyon sok híradást irányítanak. Nem a teljes információ, csak részinformációk jelennek meg. Ez is bizonyítja, hogy a romániai magyar közéletben változás kell. Az a módszer, ahogy a közpénzeket egyik vagy másik politikus saját klientúrájának és saját sajtócégeinek osztogatja, azt mutatja, hogy az erdélyi magyaroknak szükségük van egy objektív és tárgyilagos sajtóra, hogy a sajtószabadságot ne szolgáltassuk ki a mindennapi politikának. Nem politikusok napi érdekei kell megszabják az újságírók lelkiismeretét, és az újságírók által leírható szövegeket. ” Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke ezt visszautasította. A romániai magyar sajtópiacon vezető helyet szerzett megyei lapok valahánya nyereséges. Szerinte a hazai és külföldi alapítványok által nyújtott támogatások az éves pénzforgalom mindössze két-három százalékát jelentik. Ambrus szerint az erdélyi magyar megyei lapok működését nem valamely politikai alakulat jótékony támogatása, hanem a menedzser típusú főszerkesztőknek nevezett szakemberek megjelenése szavatolja. /Ambrus Attila: A média szerepe a kampányban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./2007. november 30.
Márton Árpád képviselő a Krónika és a Háromszék lapokat vádolta az RMDSZ választási kudarcáért. Az a jó lap, mely dicshimnuszokat zeng Markóról és csapatáról. Amelyik nem dicséri őket, az támogatást sem kap. A Háromszék nem pártlap, hanem független. Mindkét véleménynek helyet ad. Ahelyett, hogy a választási kudarcért vállalnák a felelősséget, és a kampányfőnökök lemondanának RMDSZ-es vezetői tisztségeikről, bűnbakot keresnek. /Iochom István: Bűnbakkeresés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 30./2007. november 30.
„Ahol a magyar lakosság aránya meghaladja a húsz százalékot, ott minden vasútállomáson kifüggesztjük a kétnyelvű feliratokat. ” – szögezte le Tánczos Barna szállításügyi államtitkár, hangsúlyozva: ez az ügy nagyon régóta húzódik, és nem tűr halasztást. Tánczos most veszi leltárba azokat a helységeket, ahol a törvényes előírások ellenére hiányoznak a magyar feliratok. Tánczos a helyi és megyei önkormányzatokhoz fordul, és felszólítja őket, hogy még az év végéig orvosolják a feliratproblémát. /Magyar feliratokat! = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./