udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7627
találat
lapozás: 1-30 ... 7051-7080 | 7081-7110 | 7111-7140 ... 7621-7627
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2007. december 4.
A magyar–román határ mindkét oldalán az össznemzeti felelősségérzettől vezérelt emberek aggodalom és remény közepette várták a romániai európai parlamenti választásokat. Attól lehetett tartani, hogy a Kárpát-medence legnagyobb taglétszámú magyar pártja vagy Temesvár 1989-es hőse kudarcot vall, nem jut be a brüsszeli (és strasbourgi) parlamentbe, s így az Európai Unió legnagyobb nemzeti kisebbsége ott nem jut képviselethez. Nem kevesen úgy gondolták, hogy az erdélyi magyarság érdekeit nem eléggé következetesen képviselő RMDSZ megérdemli a bukást, mások viszont úgy vélték, hogy ,,a magyar egységet” megbontó püspök csak maradjon eredeti hivatásánál. Hála Istennek, hála a magyar szavazók aktivitásának, de leginkább hála a román nemzetiségű választók érdektelenségének nem így történt, így a 24+2 teljes jogú magyar képviselőhöz három további fog csatlakozni a 785 tagú európai gyűlésben. Indokolt gratulálni a bejutottaknak és az őket támogató választóknak. Markó Béla maga is gratulált Tőkésnek, viszont Frunda György erre nem volt képes, sőt, sértő módon szólt ugyancsak megválasztott képviselőtársáról. Jövőre önkormányzati és parlamenti választások lesznek, és azokon a románok aktivitása a mostaninál jóval nagyobb lesz. Ahogy csökken a romániai magyar népesség száma, úgy kerül veszélybe a parlamenti küszöb átlépése. A veszélyt csak a magyarok egysége és magas választási részvétele háríthatja el. Tőkés László javasolta, hogy folytassák az egyeztetéseket a közös magyar célokról. A következő hetekben a választási urnáknál kivívott győzelmet kövesse az önvizsgálat, a kibékülés, javasolta Jeszenszky Géza. /Jeszenszky Géza: Győzelem és vészharang. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./ A szerző 1990–94 között Magyarország külügyminisztere volt.2007. december 4.
1990-ben közel egymillió magyar szavazott az RMDSZ-re, ez a szám négyévenként folyamatosan zsugorodott, és most lecsökkent 280 000-re. Hamis az az okoskodás, amely szerint, ha egyetlen zászló alá sorakozik a magyarság, akár négy-öt képviselőt is küldhettek volna. Aggasztó az esztelen negatív kampány tovább folytatása és az RMDSZ székelyföldi kudarcát az alacsonyabb szintekre hárító bűnbakkeresés. Az RMDSZ azokkal a magyarországi politikai erőkkel szövetkezett, amelyek szétverték a magyar–magyar kapcsolatokat, megszüntették az állami szervezeti és intézményrendszert, a Határon Túli Magyarok Hivatalát, a Magyar Állandó Értekezletet, az Illyés Közalapítványt, az Apáczai, az Új Kézfogás és Segítő Jobb közalapítványok és minisztériumi főosztályok mindegyikét. /Sylvester Lajos: Vereség vagy nyereség? (Vita). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./2007. december 4.
Belső pártfegyelemre hivatkozva az RMDSZ tovább építgeti le sorait. Toró T. Tibor képviselő soha utalt arra, hogy valami megingatta volna Tőkés László püspökhöz fűződő viszonyában. Frakcióból való lemondásra szólítani fel, kapitális hiba. A Tőkés-szárnynak is megvan a maga hátországa, amivel az RMDSZ-nek számolni kell. Lokodi Imre, az Új Magyar Szó munkatársa szerint Tőkés László nem érdekelt az egység megteremtésében. „Tartós makacsságában azt hiszi, hogy a valóság úgy működik, ahogy azt ő kívánja diktálni. ” /Lokodi Imre: Kizárni vagy bezárni. = Népszava (Budapest), dec. 4./2007. december 4.
Újabb xenofób megnyilvánulásokba fulladó labdarúgó-mérkőzés volt, most Kolozsváron. A nagy műgonddal megrajzolt gyűlölködő tartalmú feliratok elkobzásáért sem törték kezüket-lábukat a hatóságok. A magyarok elsősorban nem a gyűlölködő skandálására miatt mennek el az országból, de talán azért is. Olyan országban, ahol a hatóság nem tartja fontosnak az állampolgárok emberi méltóságának biztosítását, ott más alapvető demokratikus jogok is csorbulnak. Abban az országban, ahol hasonlóan rasszista, idegengyűlölő kirohanásokat nem sürgősséggel bírál minden arra illetékes szerv, ott nagy baj van az alkalmazott értékrenddel. Ki beszél itt már futballról? /Csinta Samu: Futballgyűlölet. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./2007. december 4.
Aki dicsőítő verseket írt Ceausescuhoz, és most is a közéletben tevékenykedik, álljon elő. Erre „sarkall” leleplező-sorozatában a maszol.ro Előre című „könyöklőblogja”, mely eddig Oláh Istvánt és Barabás Zoltánt „vette elő” az Előre régi számai alapján. Mindketten ma is aktív személyek. Gáspárik Attila betársult Salamon Márton László mellé. „Virtuális Múzeumra gondoltam, ahol kiállítjuk régi dolgainkat” – fogalmazott Gáspárik Attila. Egyrészt okulásul a fiatalok számára, másrészt példamutatásként, hogy ne kövessék el ugyanazokat a hibákat. Salamon Márton László szerint a legérdekesebb a nyolcvanas évek második feléből a régi pártlap, az Előre számainak vizsgálata. Közéletileg ma is aktív személyeket találtak az elnyomó kommunista rezsimet kiszolgáló írások közlői között. Az Előre blog Nicolae Ceausescu elvtárs születésnapjára, illetve hozzá írt verseket tett közzé például a Székelyudvarhelyen élő, MTI-Press–díjas Oláh Istvántól, vagy Barabás Zoltántól, ki jelenleg a királyhágómelléki református püspökség Partiumi Közlöny című lapjának főszerkesztője. Azt várják, hogy a versek írói megszólaljanak. „Nem értek egyet azzal, hogy tizennyolc éve Hajdú Győző az egyetlen mumusunk, eközben töretlen karriereket látunk” – állítja Gáspárik. Szerinte az írástudóknak jóval nagyobb a felelőssége. Dicsérő verseket írni nem volt kötelező. Az RMDSZ-en belül is vannak ma tisztségben olyanok, akik írtak dicsérő verseket: Molnos Lajos tanácsos vagy Magyari Lajos. /Gergely Edit: Mumusok és pellengérek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./2007. december 4.
Irigylésre méltó, ahogyan a románok ápolják, építik a nemzeti tudatot, a büszkeséget. Őket hallgatva sokszor felvetődik a kérdés: milyen kimenetele lenne egy közvélemény-kutatásnak a magyarság körében? Bizonyára gyászos, mivel főként az anyaországban a megkérdezettek többsége valószínűleg fölösleges magyarkodásnak, szégyenteljesnek tartaná talán még a magyar megnevezés többszöri ismétlését is, írta a lap munkatársa, Balta János. Mi hiába próbálunk feltekinteni letűnt nagyjainkra, ha napjaink vezérei a hatalmi küzdelemben nem csak a kiárusított anyaországot, de az elszakadt nemzetrészeket is megosztják, tette hozzá. /Balta János: Büszkeség. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./2007. december 4.
A Hargita megyei önkormányzati testület legutóbbi ülésén hárman is sérelmezték, hogy a lap hasábjain megjelenhetett Bayer Zsolt írása. Az is elhangzott, hogy mindaddig, amíg a Hargita Népe a megyei tanács lapja, jogot formálnak arra, hogy beleszóljanak a lap szerkesztésébe. A Bayer-írás fizetett politikai hirdetésként jelent meg, továbbá a megyei önkormányzat nem a lapot hozta létre, hanem jogutódként a lapkiadó jogállását aktualizálta, végül a megyei önkormányzat nem finanszírozza a lap megjelenését. A lap főszerkesztőjét nem a megyei önkormányzati nevezte ki. Tehát nem közpénzből él a Hargita Népe. A lap célja a hiteles tájékoztatás, a véleménynyilvánítás szabadságának tiszteletben tartása mellett. Hargita megyében 50 469 személy szavazott az RMDSZ-re, 49 680 pedig Tőkés Lászlóra. A Hargita Népe napilapra viszont naponta szavaznak az olvasók. /Sarány István: Az olvasó szavaz. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 4 . /2007. december 4.
Arculcsapás érte az erdélyi magyar választópolgárok azon részét, akik az RMDSZ európai parlamenti jelöltjeiben bízva, rájuk ütötték a sokat érő pecsétet: Frunda György, „a legeurópaibb, legmegfelelőbb, legfelkészültebb, legtapasztaltabb, aki a legméltóbban fog bennünket képviselni” (idézet Markó Bélától), visszalépett. Tőkés Lászlónak semmi esélye, és nem is akar az Európai Parlamentbe menni, csak az RMDSZ-t akarja gyengíteni – nyilatkozta Frunda György arrogánsan, több ízben. És közben végig tudta, hogy ő nem akarja az erdélyi magyarokat képviselni. Ez a jól bevált „gyurcsányi” hazugság-technika sikeres alkalmazása itt, minálunk, Erdélyben, írta Papp Kincses Emese. Gyenge érv, hogy az Európai Tanács jogi szakbizottságának lesz az elnöke, hiszen eddig alelnök volt, tizenvalahány évig, és ennek a ténynek semmi hasznát nem látták. Ő javasolta 2006-ban, hogy az EU szüntesse meg Románia monitorizálását, mert a kisebbségi kérdés példaértékűen megoldódott. Pofonokat osztogatna a Tőkés-ellenességéről elhíresült Nagy Benedek és néhány megyei tanácsos a Hargita Népének is, a lapot téve felelőssé az RMDSZ-kudarcért. Büntetéseket és cenzúrázást követelnek. Azonban 1989-ben megbukott a diktatúra. /Papp Kincses Emese: Pofonok. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 4 . /2007. december 4.
Gazdát cserél az Európa Gimnázium és a Művészeti Líceum egy épületszárnya a marosvásárhelyi tanács múlt heti döntése értelmében. Eszerint a marosvásárhelyi római katolikus plébánia tulajdonában levő Európa Gimnázium, a volt 4-es Számú Általános Iskola a város birtokába kerül. Cserébe az egyház a Művészeti Líceumnak az egykori állami kisajátítás után emelt új épülettömbjét veheti majd birtokba. Ezzel a döntéssel a tanács egy több hónapja tartó tárgyalási folyamatot lezáró megállapodást fogadott el. /(benedek): Ingatlancsere a város és a katolikus egyház között. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./2007. december 4.
A Csíkszeredai Egyetemi Lelkészség 6. születésnapja alkalmából december 4-én adventi koncert lesz a csíksomlyói kegytemplom kórusának előadásában a csíkszeredai Sapientia–EMTE nagyaulájában. /Hatéves a CSEL. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 4 . /2007. december 4.
Az utcanevek körüli acsarkodások továbbra is napirenden vannak, ha nem is olyan intenzitással, mint a Funar-korszakban. Nemrég negyven új utca nevéről kellett dönteni, a Kolozs Megyei Tanács által jóváhagyott jegyzéken szereplő utcaneveket szavazták a tanácsosok. Legutóbb a város új villanegyedeinek egyre sokasodó utcaneveiről döntött a tanács. A negyvenből hat utcát neveztek el magyar személyiségről: Pákei Lajos építész, Mátyás Mátyás orvos, Bocskai István, János Zsigmond és Báthory István fejedelmek, illetve Reményik Sándor költő nevét egy-egy kolozsvári villasor viseli. A Nagy-Románia Párt tanácsosai nagy vehemenciával emeltek szót a magyar utcanevek ellen. Tiltakozásuk akkor érte el a tetőfokot, amikor Molnos Lajos RMDSZ-es városi tanácsos javasolta, hogy Ion Lancranjan – a Ceausescu-korszak asszimilációs törekvéseit helyeslő író – nevét viselő utcát ezentúl hívják Regina Maria utcának. Végül mégis elfogadták ezt az utcanév-változtatást. A tanácskozás után egy román újságíró felkiáltott: Bocskai utca Kolozsváron? Ez meg hogy lehet? Miután tájékozódott, az újságírónő arca felderült: ha azt a sáros utcát hívják majd Bocskainak, akkor nincs baj. /Nagy-Hintós Diana: Utcanevek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./2007. december 4.
Gyilkossági kísérlet elkövetése miatt kilenc év letöltendő börtönbüntetésre ítélte december 3-án a bukaresti bíróság Alecu Chitarut, aki tavaly hivatalában megkéselte Tánczos Barnát, az állami birtokok ügynökségének akkori vezérigazgatóját. Irodájában támadt rá Tánczosra. Semmiféle politikai vagy etnikai indíttatása nem volt a bűncselekménynek, Chitaru egyéni sérelmére hivatkozva követte el tettét. Az elítéltnek hét és fél évet kell letöltenie, ugyanis tavaly március 23-tól idén november 8-ig előzetes letartóztatásban volt, és ezt az időt beleszámítják büntetésébe. Chitaru ez utáni szabadlábra helyezését követően az államtitkár védelmet kért a kormányőrségtől családja és saját maga számára. A bűncselekmény elkövetése után az államtitkár két műtéten esett át, ugyanis megsérült a rekeszizma és az egyik bordája. /Kilenc év Chitarunak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./2007. december 4.
A Kodály-emlékév jegyében Temesváron a belvárosi református egyházközség Újvárossy Ernő termében megemlékeztek a világhírű magyar zeneszerző születésének 125., illetve halálának 40. évfordulójáról. Ohanovics Miklós nyugalmazott temesvári egyetemi tanár tartott előadást Kodály Zoltán /1882-1967/ munkásságáról. Kiemelte, hogy a művész inkább az énekes, semmint a hangszeres zene iránt vonzódott, a legnagyobb magyar énekes-zeneszerző, és a zeneoktatásban, a nevelésben játszott nagy szerepet. Az emlékelőadáson közreműködött a Bartók Béla Vegyeskar és Mátray László színművész. /(pataky): Kodály – a legnagyobb magyar énekes-zeneszerző. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./2007. december 4.
December 2-án, Advent első vasárnapján mutatta be a bánsági néptáncmozgalom legfiatalabb csoportja, a temesvári Eszterlánc, hogy “mi van a tarsolyában”, mennyit csiszolták az ifjú táncosok tehetségét a megalakulástól eltelt két év alatt. Az együttest egyesek “kinőtték”, ezért ősztől már kis- és nagycsoportban foglalkoznak a gyerekekkel: a próbákon Tamási Emese irányítja a 9–14 évesek munkáját, a 6–9 évesekkel pedig Márton Csilla és Péter Csilla foglalkozik. Idén megalakult az Eszterlánc Kulturális Egyesület, amely a kis- és nagycsoportot, valamint a Búzavirág néptáncegyüttest hivatott támogatni. A szakmai munkát Gombos András, a Szeged Táncegyüttes oktatója vezeti, aki hathetente jár Temesvárra. /P. L. Zs. : Gyökeret eresztett az Eszterlánc. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./2007. december 4.
Emil Hurezeanu a rádió egyik szerkesztője elmondta: ez a film nem egy klasszikus dokumentumfilm. Ebben a filmben a szereplők történeteiből áll össze a kép. Mesélnek a rádiósok, a terroristák, a rádióhallgatók, a titkosszolgálat emberei, a kommunista párt egykori vezetői, románok, németek, amerikaiak, franciák egyaránt. A több mint száz órás összegyűjtött anyagból a rendezőnek szelektálnia kellett, hogy képet fessen a Ceausescu korszakról. Nestor Ratesh, a Szabad Európa Rádió egykori szerkesztője szerint a film történelmi film is egyben, a rádióhallgatók történelme. A dokumentumfilm egy rövid felvezető után az 1977-es földrengéssel indul, amikor elkezdődött egy bilaterális kommunikáció a Németországban élő rádiós kollégák és Románia között. A kommunizmus első számú ellenségeként elkönyvelt rádióállomás munkatársai közül is jó néhányan áldozatául estek a kommunista terroristatámadásoknak: először egy robbantás tett hatalmas kárt a rádió székhelyében, majd a rádió igazgatójánál és szerkesztőinél állapítottak meg rákos daganatot. Azt, hogy ezeket az embereket szándékosan mérgezték meg, mai napig nem sikerült bizonyítani, de egy nyilvánosságra hozott, szekuritatés dosszié szerint következtetni lehet arra, hogy a megbetegedések nem voltak véletlenek. A történetben első alkalommal nyilatkozik Carlos, a Sakál nevet viselő terrorista is. A Szabad Európa Rádió-ellenes terrortámadásokban való szerepvállalását nem tudták bizonyítani, de Carlos beszél a kommunista politikusokkal való kapcsolatairól. /Dézsi Ildikó: Kommunizmusellenes harc kicsit másképp. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./2007. december 5.
A főügyészség közleménye szerint még nem cáfolták meg Ion Iliescu volt államfő ellen a kivizsgálás megindítását az 1990. évi bányászjárás ügyében, az ügyészeknek pedig 20 nap áll a rendelkezésükre, hogy megválaszolják Iliescu ügyvédjének a határozat ellen benyújtott kérését. A Legfelsőbb Bíróság ügyészei korábban cáfolták, hogy megindítanák a nyomozást Iliescu ellen. /Huzavona Iliescu ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./2007. december 5.
Medgyessy Pétert, Magyarország volt miniszterelnökét, utazó nagykövetét fogadta Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ Elnöki Hivatalában, Bukarestben. A két politikus az európai parlamenti választások nyomán kialakult helyzetet értékelte, a találkozón szóba került a román–magyar kapcsolatok alakulása is. /Medgyessy Péterrel találkozott Markó Béla szövetségi elnök. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./2007. december 5.
Csapody Miklós MDF-es politikus elsősorban a vajdaságiaknak kérne kettős állampolgárságot, de amint elmondta, az Európai Unióhoz csatlakozott országokban élő magyarság is joggal támaszthat ilyen igényeket. Minden határon túli magyar közösségnek jogos igénye van a kettős állampolgárságra. A kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazás félresiklott. A felvidéki és a romániai magyarság is tagja lett az EU-nak, nem lehet mondani, hogy ezzel bármit is megoldódott volna. A felvidéki magyarság amellett, hogy a politikai nemzet része, nem államalkotó, ugyanúgy a romániai magyarság sem. Megszűnt a Máért, van helyette – Csapody szerint – „bizonyos szempontból előbbinél még jobb fórum, ez a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma”. Arra a kérdésre, hogy jár-e az EU-hoz csatlakozott nemzeti közösségeknek kettős állampolgárság, Csapody kifejtette, nem annyira fontos, de támogatandó a kettős állampolgárság, ugyanúgy, mind a Schengenen teljesen kívül rekedő magyaroké. /Lokodi Imre: „Másfél állampolgárság kellene” = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./2007. december 5.
Eörsi Mátyás szabad demokrata országgyűlési képviselő a vele készült interjúban elmondta, nem érti, hogy a kettős állampolgárság ügye hogyan került megint előtérbe, hiszen már rég lekerült napirendről. Eörsi azt állította: minden felelős politikai erő egyetértett abban, hogy a 2004-es népszavazás óriási felelőtlenség volt. Szerinte egyes magyarországi politikusok számára a határon túli magyarok ügye nem több mint holmi eszköz belpolitikai feszültségek létrehozatalához. Eörsi elveti kettős állampolgárság kérdését, hallani sem akar róla. Azon országok, amelyek egyelőre nem tagjai az Európai Uniónak, a vízumrendszer leegyszerűsítésével, a költségek jelentős csökkentésével akarja elérni, hogy a vajdasági és a kárpátaljai magyarok kapcsolattartása Magyarországgal ne szenvedjen csorbát. /L. I. : „Inkább önrendelkezésre van szükség” = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./2007. december 5.
Többek között a nemzetpolitikai stratégiáról tanácskozott határon túli magyar egyházi vezetőkkel Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke december 5-én Budapesten. Az egyházi vezetők javasolták, hogy év közben is folytassanak hasonló megbeszéléseket, azért, mert idén a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma elfogadta azt a nemzetpolitikai stratégiát, ami alapján jövő év szeptemberére előkészíthető egy nemzetpolitikai törvény. Ez a törvény szabályozza majd a nemzetpolitikával kapcsolatos intézményrendszert, a párbeszéd rendszerét. A KMKSZ négy albizottsága felvállalta, hogy a jövő év tavaszán foglalkozni fog a határon túli egyházi kapcsolatokkal, finanszírozási, oktatás kérdésekkel. /Szili egyházfőkkel tárgyalt. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./ A nemzetpolitikai stratégiáról tanácskozott a határon túli magyar egyházi vezetőkkel Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke december 4-én Budapesten. Tőkés László református püspök elmondta, a kormányzati megszorítások miatt nemigen tudnak túllépni a protokolláris szinten.,,Minden évben elmondjuk ugyanazt, minden évben megtárgyaljuk ugyanazt, azonban gyakorlati előrelépés alig van” ― fogalmazott. Tőkés László ugyanakkor említésre méltónak nevezte a nemzetpolitikai törvénytervezetet, amelyet Szili Katalin és munkacsoportja szorgalmaz. Szerinte igazán szükség lenne erre a stratégiára, mert a nemzetpolitika ma mélyponton van. A püspök arról is beszélt, hogy az Európai Parlamentben ezután együtt lesz a Felvidék, Erdély és ,,kis-Magyarország” képviselete, ugyanakkor a schengeni csatlakozással kizáródik Kárpátalja és a Délvidék. Emiatt olyan politikai akaratra van szükség, amely nemzetstratégiában gondolkodik, és ,,nem a megszorítások alacsony röptű politikáját folytatja” ― tette hozzá a püspök. /Mélyponton a nemzetpolitika. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./