udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 7627 találat lapozás: 1-30 ... 7111-7140 | 7141-7170 | 7171-7200 ... 7621-7627 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2007. december 6.

Jelentősen csökkenti romániai jelenlétét a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai-román vegyes vállalat, amely Verespatakon akart ciántechnológiás aranybányát nyitni. Az alkalmazottak kétharmadát elbocsátják, a befektetéseket csökkentik, mintegy fokozatosan kivonulnak az országból. Az aranybánya terve kezdettől fogva megosztotta a társadalmat. Működik az elköltözni nem hajlandó helybéliek civil szervezete, az Alburnus Maior. A szakvélemények nyomán sorra dőltek meg az RMGC állításai. Kiderült, hogy nem várható annyi haszon, mint amennyit ígértek, a környezetvédelmi intézkedések nem megbízhatóak. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Verespatak: vége? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

2007. december 6.

Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete, az Arad-belvárosi Református Egyházközség, a Szegedi Katolikus Ifjúsági Alapítvány rendezésében vetítik december 7-én Dulka Andor Emberek a halál árnyékából c. történelmi dokumentumfilmjét, amely a délvidéki magyarok elleni 1944-ben történt atrocitásokat mutatja be. Dulka Andor történelemtanár /sz. Beodra, 1952/ feleségével, Viola Lujzával együtt egy Versec melletti magyar faluban, Ürményházán tanítanak. Dulka Andor tagja és szervezője a Vajdasági Magyar Pedagógusok Szövetségének, a Szórvány Közalapítványnak, melynek keretében a bánáti szórványban élő magyar gyerekeket próbálják összegyűjteni és magyar iskolába járatni, kollégiumi ellátást biztosítva nekik. A Vajdaságban élő magyar nemzetrész megmaradásáért folytatott küzdelme, keresztyén szellemiségű közművelődési tevékenysége elismeréseként megkapta az Aracs-díjat, a Márton Áron-emlékérmet és a Teleki Pál-érdemérmet. /Meghívó filmvetítésre. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 6./

2007. december 6.

Eredményes évet zárt Marosvásárhelyen a Református Kollégium Bolyai Farkas Elméleti Líceum Öregdiákok Baráti Köre, hangzott el Kirsch Attila beszámolójában a múlt hét végén megtartott évi közgyűlésen. A baráti kör elnöke sikeresnek nevezte az ötödik világtalálkozót, amelyen a gazdag program mellett az öregdiákok kezdeményezésére került vissza az egykori angyalos címer az iskola homlokzatára. A világtalálkozó alkalmából kiadták az évfolyamok tablóját tartalmazó könyvet, emléktáblát avattak (hat egykori tanár plakettje készült el Mátyás Zoltán támogatásával), s a tornacsarnokban a volt diákok munkáiból összeállított kiállítás is sikeres volt. A baráti kör tervei között szerepel többek között a Bolyai Farkas és Bolyai János polihisztor- és informatikadíj valamint a Kozma Béla irodalmi díj megítélésének és kiosztási körülményeinek véglegesítése, a tanári arcképcsarnok valamint az élsportolók emléktáblájának a kiegészítése, az iskola jubileumi évkönyvének a kiadása és a 2010-re tervezett hatodik világtalálkozó megszervezése. /(bodolai): Díjalapító öregdiákok... = Népújság (Marosvásárhely), dec. 6./

2007. december 6.

A marosvásárhelyi Vályi Gyula Matematikai Társaság a múlt hét végén a 14. alkalommal rendezte meg a Marosvásárhelyen született kiváló matematikusról, a propeller atyjáról elnevezett versenyt, amelyen az idén 128 V–VIII. osztályos diák vett részt. A verseny december 1-jén kezdődött Sebestyén Júlia matematikatanár, a Vályi Gyula Matematikai Társaság elnöke, a rendezvény főszervezőjének köszöntőjével. Az első három helyezettet díjazták. Emellett Bandi Árpád a Matematikai Lapok szerkesztősége nevében azokat a tanárokat díjazta, akik a lapok feladatmegoldó versenyét támogatták. Egy emléktáblát állítottak fel Vályi Gyulának a Bolyai iskola udvarán, de szeretnének hajdani háza helyén egy köztéri emlékművet is felállítani. /(vajda): XIV. Vályi Gyula-matematikaverseny. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 6./

2007. december 6.

Orvostan- és gyógyszerészhallgatóból álló népes fiatal közönség előtt egyre sikeresebb a Marosvásárhelyi Magyar–Román Hallgatók Egyesületének Együtt Európában címet viselő rendezvénysorozata. A meghívottak magyarországi kutatók és gyakorló orvosok. Az októberben tartott első rendezvényre a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvosi Karáról érkeztek vendégek. Az elsőhöz hasonló sikernek örvendett a december 3-án megtartott rendezvény is. Két civil szervezet is bemutatkozott. Nagyhegyi Hunor, a gyógytornaprogram vezetője ismertette a marosvásárhelyi Rheum-Care Alapítvány tevékenységét és céljait. A Gyulafehérvári Caritas munkájáról, a marosvásárhelyi kirendeltség otthoni beteggondozási programjáról Ludescher László, a kirendeltség vezetője és Koszta Piroska számolt be. Az előadássorozatot a Keresztény Orvosok Szövetsége támogatta. /Előadások a kutatásról és orvoslásról. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 6./

2007. december 6.

Dr. Kelemen József nevét viseli a csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház frissen felújított könyvtára, melynek átadását és névadó ünnepségét december 5-én tartották. Dr. Bachner István menedzser elmondta, a könyvtárat fordítófülkével is ellátták, így konferenciák szervezésére is alkalmas. A Sapientia Egyetem könyvtárával és annak munkatársaival együttműködve sikerült a kórház könyvtárának könyvállományát átszervezni, rendszerezni. Emellett öt számítógép is helyet kap itt, ezek segítségével a kórház orvosai internetes kapcsolatba léphetnek hazai és külföldi szakkönyvtárakkal, hozzáférhetnek azok könyvállományához. A kórház alkalmazottai közül Kelemen főorvosnak a legátfogóbb a tudományos munkássága, kutatások, új módszerek kidolgozása, tudományos dolgozatok és egészségnevelő írások megjelentetése fűződik a nevéhez, ezért döntöttek úgy, hogy a nyugalmazott kórboncnokról nevezik el a felújított könyvtárat. – Nagyon meglepett engem ez a dolog – nyilatkozta dr. Kelemen József, és hozzátette: úgy érzi, hogy az itt eltöltött 32 éves munkásságának az elismerése ez a névadás. /Forró-Erős Gyöngyi: Megyei sürgősségi kórház. Átadták a felújított könyvtárat. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 6 . /

2007. december 6.

Temesváron december 5-én átadták át a 2007. évi Pro Cultura Timisiensis díjakat, okleveleket és emlékérmeket. Temes megye kulturális életének felvirágoztatásáért, munkásságukért tizenöt kiemelkedő személyiséget díjaztak, köztük Nicolae Corneanu ortodox metropolitát. Idén a bánsági magyar közösség három képviselője is kiérdemelte a megtisztelő díjat. Eszteró István ny. tanár, költő munkásságát Pongrácz Mária író, a Nyugati Jelen és az Irodalmi Jelen főmunkatársa méltatta, hangsúlyozva, hogy két szerencsés esemény döntő módon befolyásolta a végvári származású költő irodalmi karrierjét. Az egyik a Jelen Könyvkiadó létrehozása, amely közkinccsé tette Eszteró István költeményeit, a másik Serban Foarta költővel és feleségével, Gábos Ildikóval való találkozás, amelynek köszönhetően megszületett a Concertino című közös, magyar és román nyelvű kötetük. Dr. Bodó Mária, a Nyugati Egyetem előadótanárának zenetudományi, valamint sikeres zongoraoktatói tevékenysége miatt részesült a díjban. A Pro Cultura Timisiensis díj “ifjúsági” változatát hét fiatal művész érdemelte ki, köztük Magyari Etelka, a Csiky Gergely társulat tehetséges művésze, akinek magyar és német nyelven egyaránt kiemelkedő színészi teljesítményéről Ildikó-Jarcsek Zamfirescu, a temesvári Német Színház művésze mondott laudációt. /Pataki Zoltán: Átadták a 2007 évi Pro Cultura díjakat. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 6./

2007. december 6.

Mint eddig is minden évben, a gyoroki temető rendbetétele érdekében idén is példamutatóan összefogtak a helybeli magyarok. A temetőben nyugvó, a második világháborúban elesett 10 magyar honvéd síremlékének mindegyikére György Anna egy-egy vaskeresztet készíttetett. Unokája, György Szilárd segítségével évek óta rendben tartja a hősök sírjait. /(b): Újra összefogtak a temetőért. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 6./

2007. december 6.

Aradon a Jelen Házban a Gyöngyház Egyesület hatodszor rendezte meg az immár hagyományos Mikulás-napi ünnepségét, együttműködve a Csiky Gergely Iskolacsoporttal. Erdei Emese betanításában a Csiky mazsorettjei szórakoztatták a gyerekeket, akik téli énekekkel és jellegzetes táncjelenettel is emelték a Mikulás érkezését megelőző várakozó hangulatot. /(Kiss): Mikulásjárás a Jelen Házban. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 6./

2007. december 6.

Karácsonyi megbékélésért imádkoznak a vitázók a 6200 lelkes, román többségű, Kolozs megyei Aranyosegerbegy 1100 lelkes református gyülekezetében. A heves szócsatáktól terhes perpatvarban a hívek egy része a lelkészt és az egyházközség presbitériumát, utóbbiak és a gyülekezet másik része az előbbieket teszi felelőssé a kialakult helyzetért. Többen Gede Sándor lelkészt teszik felelőssé a kialakult helyzetért, mert a lelkész nem látogatja a betegeket, a presbitérium jóváhagyása nélkül vásárolt és rendelt bútordarabokat az egyházközségi irodába, és egyéves halogatás után helyezte el a bankban azt a 42 millió lejnyi összeget, amelyet a holland hittestvérek hoztak az egerbegyi gyülekezetnek. Amikor a presbiterek felszólították a lelkészt a pénz bankbeli elhelyezésére, a lelkész kihívta az egyházi pénzügyi ellenőröket, akik megrovásban részesítették a presbitériumot, amiért nem az egyházközség nevére helyezték el a pénzt a bankban. A viták miatt a presbiterek egymás után mondtak le, 2003 januárjában pedig szabálytalanul kellett tisztújító közgyűlést tartani, miután senki sem vállalta a presbiteri megbízatást. A lelkész szerint a felsorolt állítások nem fedik a valóságot. /Benkő Levente: Gonosz szóra jót várnak. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./

2007. december 6.

Az utóbbi időszakban valóságos támadássorozat indult el azok ellen, akik nem szidták, vagy gyalázták a másik oldalt, írta Garda Dezső. Az RMDSZ kampányában az RMDSZ kortesvezérei a Garda által megvalósított eredményekkel dicsekedtek, de arra nagyon ügyeltek, hogy nevéről ne történjen említés. Markó Béla szövetségi elnök és Kelemen Hunor ügyvezető elnök nemtetszésüket fejezték ki Garda Dezső kampánybeli magatartása miatt. Garda nem cáfolta meg Tőkés László püspök bírálatait az erdőirtással kapcsolatos korrupcióra vonatkozóan, mert ezeket az erdőpanamákat maga Garda tárta fel. Boszorkányüldözés helyett egységre van szükség, szögezte le a képviselő. /Dr. B. Garda Dezső országgyűlési képviselő: Boszorkányüldözés egy választási győzelem után. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), dec. 6. – 49. sz.

2007. december 6.

Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténész, szerkesztő veheti át 2007. évi Kriterion Koszorút. A döntéssel a júniusban elhunyt Domokos Géza, a csíkszeredai Kriterion Alapítvány alapító elnökének óhaját tartják tiszteletben. A csíkszeredai Kriterion Házban december 14-én átnyújtásra kerülő kitüntetéssel Dávid Gyula több évtizedes munkáját jutalmazzák, amely során irodalomtörténeti könyvek, lexikonok, monográfiák, tankönyvek és tanulmányok sokaságát jelentette meg. /Dávid Gyula a Kriterion Koszorú idei kitüntetettje. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./

2007. december 6.

Több száz kötet gyűlt össze a szatmárnémeti Caritas szervezet Adj könyvet, adj tudást címmel megszervezett könyv- és tanszergyűjtő akciója során. Az adományozott könyvekből két könyvtárat hoznak létre, egyiket a szatmárnémeti Barátság Házában, a másikat az erdődi Integretto Központban. A Caritas említett két intézményében szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok számára tartanak nappali foglalkozásokat. /Könyvadomány hátrányos helyzetű gyerekek javára. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./

2007. december 6.

Harmadik alkalommal rendeztek ünnepélyt a fogyatékossággal élő gyermekek számára Aranyosgyéresen. Elsőként az árvaház színjátszó csoportja adott elő zenés, táncos műsort, majd beteg gyermekek fellépését tapsolta meg a közönség. /Schmidt Jenő: Aranyosgyéres. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

2007. december 6.

A Madéfalva–Gyergyószentmiklós között közlekedő vonat száz évvel ezelőtt, 1907. december 5-én futott be először a város pályaudvarra. Erre emlékeztek december 5-én Gyergyószentmiklóson, a városünnep alkalmából. A városban több kulturális és szórakoztató rendezvénnyel kezdődött meg az ötnapos ünnepség. /Jánossy Alíz: A százéves vasutat ünnepelték. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./

2007. december 6.

A katolikus értelmiségiek nemzetközi társasága, a Pax Romana az I. világháború befejeztével született meg. A II. világháború után a magyar katolikusok is bekapcsolódtak a mozgalomba, az emigrációban élő magyar értelmiségiek alapították meg a magyar szervezetet 1947-ben – 60 éve. A rendszerváltás után, 1991-ben volt az első magyarországi, győr-pannonhalmi kongresszus. Szintén a rendszerváltás után alakult meg az Erdélyi Pax Romana. Idei kongresszusukon a keresztény értelmiségiek folytatták tavaly elkezdett önvizsgálatukat: az erdélyi identitást próbálták körvonalazni. Horváth István szociológus a vegyes házasságok preferenciákat vizsgálta. Vetési László református szórványügyi előadó a diaszpóra akut helyzetét illusztrálta. Rüsz Fogarasi Enikő történész az erdélyi fejedelemség toleranciaeszményéről beszélt. Nagy György Attila ifjúsági főlelkész a fiatalok katolikus identitástudatát vizsgálta. A Romániai Magyar Pax Romana elnökévé Birtók Józsefet választották. /Pax Romana. Erdélyi identitásainkról. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 6./

2007. december 6.

Elhunyt Reiff István tanár, népművelő /Brassó, 1926. jan. 22. – Brassó, 2007. dec. 1./ A Bolyai Tudományegyetem francia–magyar szakát 1953-ban végezte el. 1946–1948 között pedagógus volt a brassói Római Katolikus Főgimnáziumban, később tanár a brassói magyar vegyes líceumban. 1951-től igazgatója lett a 2-es számú Általános Iskolának, 1953-ig nemzetiségi tanfelügyelő a brassói tanügyi osztályon. 1953–57 között igazgató a magyar vegyes líceumban. 1958–88 között az Unirea Líceum tanára. Az 50-es évektől a brassói magyar kulturális élet irányítója lett, mint rendező, szövegíró, tánctanár. Színpadi művei: Szeretsz-é, hogy szeresselek (csángó guzsalyos); Édesanyám rózsafája (csángó mátkásodó); Görög Ilona (balladajáték); Fürjecském, fürjecském... (barcasági guzsalyos); Aki szép lányt akar venni (barcasági lakodalmas); Csáki bíró lánya (balladajáték). 1949-ben alakította meg a magyar középiskolában az első népitánc-csoportot, a Búzavirág népi együttes elődjét, majd éveken át a Búzavirág vezetője volt. A néptáncegyüttes a brassói magyarság fontos intézményévé vált, fiatalok százaiban erősítette a magyarságtudatot. Reiff István 1992-ben az RMDSZ Brassó megyei szenátora lett. Alapító tagja az Apáczai Csere János Kulturális Egyesületnek, tagja volt a Romániai Magyar Cserkészek Szövetségének. Brassó díszpolgára volt. /Elhunyt Reiff István. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 6./

2007. december 7.

A Basescu–Tőkés-találkozót bírálta Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke. Traian Basescu államelnöknek fontosabb a magyar radikálisok szavazatainak biztosítása, mint a fellépés a románok ismételt „sértegetése” ellen, jelentette ki. Voiculescu szerint az államelnöknek nem kellett volna közösséget vállalnia Tőkés Lászlóval, aki az európai parlamenti választási kampány idején számos románellenes kijelentést tett. Voiculescu azt is kifogásolta, hogy Basescu megígérte a magyar politikusnak: latba veti befolyását, hogy Tőkés az Európai Néppárt frakciójának tagjaként dolgozhasson Brüsszelben. /Konzervatív kifogások. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./

2007. december 7.

Traian Basescu államfővel találkozott Tőkés László EP-képviselő a héten Bukarestben. A találkozó után Salamon Márton László főszerkesztő beszélgetett a püspökkel. Basescu többször kimutatta már rokonszenvét az RMDSZ-szel szemben álló magyar politikai törekvések iránt. Minek tulajdonítja ön ezt a szimpátiát? – hangzott a kérdés. Fontos Románia elnöke számára a 35 európai parlamenti képviselő. Azelőtt semmilyen szimpátiát nem tapasztalhatott. Nem igaz, hogy a kampány alatt támogatta őt Basescu. Egyházi vezetőként kért találkozót korábban az államfőtől, akkor választ sem kapott. A sajtó szerint Tőkés László egy magyarországi intézménytől, a fideszes vezetésű esztergomi önkormányzattól kért támogatást kampánycélokra. Márpedig a törvény szerint külföldi jogi és fizikai személyeknek tilos finanszírozniuk a választási kampányt. Közismert, válaszolta Tőkés, hogy a magyar kormányzat csökkentette a határon túli egyházak támogatását. Nem választási kampányra kért támogatást, levelében említés sem tett erről. Az a levél az egyházi támogatásról szól. A levél végén Tőké László említést tett arról, hogy milyen feladatok következnek számára, mint EP- képviselőjelölt. Markó Béla úgy fogalmazott: nem tudja, kivel is kellene most tárgyalnia: Tőkés Lászlóval, Szász Jenővel vagy a Fidesszel? „Ez öncélú ironizálás volt Markó részéről. Egyértelmű: azokkal kell tárgyalni, akikkel szeptember 6-ig tárgyaltak” – válaszolt a püspök. Az ÚMSZ elkezdte közzétenni honlapján a múlt rendszert, a kommunista hatalmat dicsőítő szerzők műveit, köztük van Barabás Zoltán, a Partiumi Közlöny, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapjának főszerkesztője, aki Ceausescu születésnapjára írt verset. Tőkés leszögezte, szükség van a múlt felfedésére. Azonban különbséget kell tenni: más az, ha valakiből kicsikartak valamit, más, ha önként tette. Barabás Zoltánnak kapcsolatban kijelentette, nem személyeskedne ebben az ügyben, ez partikuláris kérdés. /Salamon Márton László: „Partikuláris kérdések” Tőkéshez. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

2007. december 7.

A lap munkatársa szerint mintha megijedt volna saját ígéreteitől a független képviselő. Ugyanis a napokban a tiszteletére tartott budapesti fideszes fogadáson Tőkés László beszédében jóval hátrább tolta az autonómiát, melynek zászlaja alatt oly sikeresen kampányolt. Most elsősorban a nemzetegyesítésről, a határon túli magyarok érdekképviseletéről szólt. Az újságíró szerint Tőkés László a nyilvánosság előtt kénytelen beismerni: az autonómia Brüsszelben is nehéz ügy. Mindezek ellenére dolgozni fog érte Brüsszelben, s remélhetőleg Sógor Csabával és Winkler Gyulával. A Fidesz és Orbán Viktor gondoskodni fog arról, hogy Tőkés Lászlónak jó sajtója legyen. Azonban a Tőkésnél jóval fiatalabb Sógor Csaba és Winkler Gyula sem annyira zöldfülűek. „Kiváló nyelvtudásuk és tárgyismeretük nagy hasznukra lehet. ” „Külön erősítést adhat nekik (de nem is csak nekik, hanem az egész határon túli magyarságnak), hogy Frunda György az ET jogi bizottságának elnöke lehet” – az újságíró szerint. /Sike Lajos: Ez már nem szívküldi. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./


lapozás: 1-30 ... 7111-7140 | 7141-7170 | 7171-7200 ... 7621-7627




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék