udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7627
találat
lapozás: 1-30 ... 7171-7200 | 7201-7230 | 7231-7260 ... 7621-7627
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2007. december 8.
Nyugodt légkörben zajlott a vita a Háromszéki Képviselők Tanácsának december 7-i ülésén. A legfontosabb napirendi pont az Albert Álmos területi elnök által kért bizalmi szavazás volt. Az elnök félsikernek nevezte az EP-választások háromszéki eredményeit. A november 25-i választásokat az erdélyi magyarság nyerte, az emberek, akik elmentek, az egységre szavaztak – emelte ki Antal Árpád képviselő, aki szerint egy nagy hibát mindenképpen elkövetett az RMDSZ, amikor nem állt az autonómiáról szóló népszavazás mellé. A képviselő kezdeményezte egy székelyföldi politikai csoportosulás létrehozását, amely képviselőkből, szenátorokból, megyei és helyi önkormányzati vezetőkből állna. Kiss Jenő, a megyei könyvtár igazgatója szerint az eredményekért nem a helyi, inkább az országos vezetőket kell elmarasztalni, ugyanakkor bölcs döntésnek nevezte Frunda lecserélését, mert így legalább van esély arra, hogy Brüsszelben ne konfliktusokkal kezdődjék a magyar képviselők működése. Felhívta a figyelmet, hogy hiba volt a kampányban utcára szorítani Tőkés és Orbán nagygyűlését, meglátása szerint Magyarország jövőben esélyes miniszterelnökét vendégül kellett volna látnia, ha nem is az RMDSZ-nek, de legalább a megyei tanácsnak. /Farkas Réka: Ki a felelős? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 8./2007. december 8.
December 3–6-a között Bákóban szerveztek országos tanácskozást, melynek témája a magyar nyelv román tannyelvű iskolákban való oktatása volt. Tanfelügyelők, az ügyben érintett magyartanárok vagy tanítók képviselték az erdélyi megyéket. A rendezvényt a Tanügyminisztérium, a Bákói Tanítók Háza és a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége közösen szervezte. A tanácskozás során kiderült, hogy bizonyos megyékben (pl. Temes, Máramaros) ezt az oktatási formát használják és kihasználják, de az is kiderült, hogy a legtöbb erdélyi megyében – bár hatalmas igény volna rá – nem élnek kellőképpen a törvény adta lehetőségekkel. Nem hivatalos adat szerint jelenleg Romániában 80 ezerre tehető azon magyar vagy magyarul valamilyen szinten értő, beszélő gyerekek száma, akik semmilyen formában nem tanulhatják anyanyelvüket. A csángóföldi oktatási programban részt vevő tanárok saját tapasztalataik alapján tanterv-javaslatot készítettek. /80 ezer magyar gyermek nem tanul az anyanyelvén. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 8./2007. december 8.
Száz éve várossá vált Gyergyószentmiklós, az ünnepi önkormányzati testületi ülésen átadták a kitüntetéseket. Post mortem elismerést kapott Pop Pavel egykori csendőrparancsnok. Kimagasló eredményű sportolókat, matematika, informatika terén bizonyító diákokat tüntették ki, valamint Parászka Elődöt, aki serdülőkora ellenére már két filmben is főszerepet játszott. A Pro Urbe díjat Ambrus Éva zenetanárnak ítélték oda, aki lányként kezdte, nagymamaként, egészségügyi okok miatt idén adta át a karmesteri pálcát, mellyel az Ipartestület Férfi Karát dirigálta. A várossá válásban nagy szerepet játszó Puskás Adolf főjegyző post mortem díszpolgári kitüntetését unokái vehették át, az idei év másik díszpolgári címét pedig a gyergyói születésű dr. Kolumbán József akadémikus kapta. A Tanulók Házán leleplezték a dr. Gaál Alajos emlékére állított márványtáblát, megemlékezve arról, aki kultúráért, sportért, Gyergyó képének alakításáért maradandót alkotott. A város múltjáról előadást tartott Csergő Tibor történész, múzeumigazgató, majd Bajna György a Gyergyó című újság tükrében értékelte az elmúlt évszázadot, és sor került a 100 év – 100 kérdés vetélkedő nyerteseinek díjazására is. Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő Gyergyószentmiklós monográfiájának két kötetét tette az asztalra, melyben a kezdetektől 1918-ig követi nyomon a település alakulását. Nagy ünnep volt a szerző saját költségén történt könyvkiadása, ugyanis az anyag egy része már 1989 előtt elkészült, de az akkori rezsim elégette azt, így most kibővítve, végre az olvasók kezébe kerülhetett Gyergyószentmiklós történelme. /Balázs Katalin: Díjazás és emlékállítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8 . /2007. december 8.
A Hargita Megyei Könyvtár – új nevén a Kájoni János Megyei Könyvtár – mindenkinek hozzáférést kíván biztosítani a gyűjteményeihez. Az évekkel ezelőtt indított Könyvet a házhoz szolgáltatás mostantól a hangoskönyvek kölcsönzésével gazdagodik. A könyvek házhoz szállításával a könyvtár lehetőséget biztosít a mozgáskorlátozottak és idős személyek számára is az olvasásra. /Hangoskönyvek az esélyegyenlőségért. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./2007. december 8.
Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Becsületbírósága állásfoglalást adott ki a Hargita Megye Tanácsában elhangzottakkal kapcsolatban. A Hargita Népe Kiadóhoz beérkezett reklámhirdetésként – reklámként, (X) jelzéssel ellátva jelentette meg Bayer Zsolt magyarországi publicista írását, ugyanabban a lapszámban pedig Kelemen Hunor RMDSZ ügyvezető elnök írását. Ilyen módon a kereskedelmi jellegű reklámszolgáltatásnak nem volt köze a Hargita Népe szerkesztőségéhez. A lap mb. felelős szerkesztője, Sarány István nem követett el szakmai mulasztást és etikai vétséget Bayer Zsolt magyarországi publicista írásának fizetett hirdetésként való megjelentetésével. A MÚRE nehezményezi, hogy Hargita Megye Tanácsa az ügy kapcsán a mb. felelős szerkesztő felelősségre vonását tervezi. Az állásfoglalás aláírói: Ambrus Attila MÚRE-elnök, Vincze Lóránt Becsületbíróság elnöke, Karácsonyi Zsigmond ügyvezető elnök, Maksay Magdolna alelnök, Makkay József írott sajtó alelnök, Wagner István alelnök, László Edit audiovizuális alelnök és Bögözi Attila titkár /MÚRE Becsületbíróság. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8 . / Előzmény: Sófalvi László udvarhelyszéki megyei tanácsos a testület november 30-i ülésén kérte a felelős kiadó és a megbízott főszerkesztő tisztségéből való felmentését Bayer Zsolt Moralisták és farizeusok című írásának közlése miatt. Hasonlóan nyilatkozott az ülésen Nagy Benedek tanácsos és Bondor István önkormányzati képviselő. /Forró-Erős Gyöngyi: Megyei tanács. Felelősségre vonnák lapunk vezetőit. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 3 . /2007. december 8.
Könyvvel a kezükben tiltakoztak december 7-én Marosvásárhelyen a főtéri könyvesbolt előtt a Petru Maior Egyetem hallgatói, illetve a Művészeti Líceum tanulói. Ezzel az akcióval akarják az illetékesek figyelmét felhívni arra, hogy mennyire méltatlan dolog megszüntetni Marosvásárhely főterén az utolsó könyvesboltot. /(m. e.): Ülősztrájk a kultúráért. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./2007. december 8.
December 6-7-én Budapesten ülésezett az Európai Katolikus-Ortodox Fórum előkészítő bizottsága; a találkozást eredményesnek ítélték a delegációk. Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) elnökének vezetésével tárgyalt az előkészítő bizottság. A tanácskozást eredményesnek ítélték a Szentszék és a CCEE megbízottaiból álló katolikus, valamint az orosz, a konstantinápolyi, a szerb és a román ortodox egyházak szakértőiből álló delegációk. /Nemzetközi katolikus–ortodox megbeszélés Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./2007. december 8.
Hadnagy Gabriella és Czirjék Lajos marosvásárhelyi, valamint Kovács Emil Lajos szatmárnémeti alkotók képeiből kiállítás nyílik december 10-én Budapesten, a Várban, a Magyar Kultúra Alapítvány aulájában. /Tárlatnyitó Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./2007. december 8.
Négy év után tisztújítást tartott Kolozsváron, november 24-én a Romániai Magyar Dalosszövetség közgyűlése. Elnök Tóth Guttman Emese, elnökségi tagok: Kállay M. Tünde, dr. Péter Éva, Fórika Éva és Major Emese. A közgyűlésen kiosztották a 2007-es díjakat. /Új vezetőséget választott a Romániai Magyar Dalosszövetség. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./2007. december 8.
Fodor Sándor ismert, népszerű író nyolcvanéves. Terjedelmes életmű megépítőjeként él Kolozsváron, fogadhatja olvasói ezreinek, felnőtteknek és kicsinyeknek szívből fakadó jókívánságait. A múlt század ötvenes éveinek elején történt indulása regények, novelláskötetek, gyermekeknek írt könyvek, publicisztikai cikkek, riportok sokaságát kellene most említeni. Nem maradhatnak említés nélkül a Csipike-könyvek, melyek megjelenésük óta közkedvelt olvasmányai a gyermekek sokaságának. A közelmúltbeli Sündisznóállás című munkájában hajdani katona- és fogolyélményeit jelenítette meg. A Fodor-írások népszerűsége jórészt a szerző kedélyvilágának változatos megnyilatkozásaival is magyarázható. /Nagy Pál: Kortársunk: Fodor Sándor. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./2007. december 8.
Megjelent a kolozsvári Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények új száma. A közölt írások között van Gulya János Egy európai magyar nyelvemlék: a Halotti beszéd és Péntek János A belső tagolódás kérdése a moldvai magyarban a szóföldrajz alapján című tanulmánya. /Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények – L. évfolyam. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./2007. december 8.
Egy napon két könyvbemutató volt Kézdivásárhelyen, egyik a Vigadóban, másik a Céhtörténeti Múzeumban. Czegő Zoltán mutatta be az Irodalmi Jelen pályázatán különdíjra érdemesült regényét, az Időrianást, majd dr. Szőcs Géza családkönyvével, A lélek hangja cíművel ismerkedhetett a közönség. A Vigadó kiállítótermében az Erdélyi Magyar Könyvklub mutatta be imponáló választékát de jelen volt Sántha Attila cége is, a Zelegor Könyvkiadó székely és csángó könyveivel. Könczey Lilla elmondta, a könyvesszakmáról diplomát szerzett Budapesten, és saját könyvárus vállalkozást indított Kézdivásárhelyen. /Sylvester Lajos: Karácsonyi könyvvásár. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 8./2007. december 8.
Georges Banu A felügyelt színpad című kötete 2006-ban jelent meg Párizsban, nemrégiben Bukarestben mutatták be a mű román fordítását, és ezúttal Koros Fekete Sándor munkájaként a magyart is. A kötet már a második Banu-mű a kolozsvári Koinónia Kiadó gondozásában: a Színházunk, a Cseresznyéskert című esszékötetet 2006-ban jelentették meg. A kötet Jean Racine Britannicus című tragédiájának egy jelenetéből kiindulva fejti ki és elemzi a „felügyelet”, a megfigyeltség jelenségét. A fotóalbumról Visky András elmondta, hogy nem volt cél a kronologikus válogatás, inkább Tompa Gábor színházi stílusáról szeretne képet adni a kötet, és elindítani egy termékeny szakmai dialógust. Az album az 1990-es évektől kezdődően tartalmaz fotókat. /Sőregi Melinda: Georges Banu és Tompa Gábor színházi világai. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./2007. december 8.
Nagy Mihály Zoltán történész mutatta be Kolozsváron Benkő Levente – Papp Annamária szerzőpáros Magyar fogolysors a második világháborúban /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ c. kötetet. Nehéz hadifoglyokról, internáltakról írni, derékba tört emberi sorsokról, szétszakított családokról van szó, ezeknek a történeteknek a feltárásában a történész túlzottan objektív lehet, másrészt vannak a témával foglalkozó könyvek, amelyekben a túlzott szubjektivizmus háttérbe szorítja vagy mellőzi a kontextus, a történelmi környezet ismertetését. Ebben a kötetben azonban a szerzők szépen elegyítik mindkettőt, hiszen a fogolytáborokról csak mint statisztikákról nem elég írni. A két kötetes könyv hosszú bevezető tanulmánnyal indít, valamint részletes forrásgyűjteményt tartalmaz, amelyben román és magyarországi hadtörténeti levéltárak anyagait közlik. Ezeket az anyagokat visszaemlékezésekkel, interjúkkal egészítik ki a fogolytáborokról szóló leírásokkal. Kiderül, hogy a közhittel ellentétben az amerikai, angol és francia fogolytáborok nem nevezhetők „barátságosnak”, gyakran élelmet, orvosi ellátást, sőt szállást nélkülözve tengődtek a foglyok, az elhurcolt hadifoglyokban és civilekben a táborokba jutott lelkészek és papok próbálták tartani a lelket. 300 000–350 000 főre tehető azoknak a száma, akik nyugati hadifogolytáborokba kerültek, ők 1945 őszétől 1947-ig kerültek haza, a szovjet táborok foglyainak hazajutása 1956-ig is elhúzódott. 400 000–450 000 magyar hadifogoly volt ezekben a táborokban, akiknek csak fele tért haza. Papp Annamária közölte, személyes okokból foglalkozik ezzel a nem kimondottan nőies témával, ugyanis nagyapja több éves szibériai fogság után mesélt élményeiről. /F. I. : Magyar fogolysors a második világháborúban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./2007. december 8.
Megjelent „Megyünk és örülünk Erdélynek”. Magyar írók úti élményei. Válogatta, szerkesztette, a jegyzeteket összeállította Nagy Pál. Névsorolvasás 5./Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2007./ című válogatás. A címet Illyés Gyula Naplójegyzetek 1929–1945 című, 1986-ban megjelent könyvének részletéből emelte ki a szerkesztő. Alig volt olyan magyar költő és író, aki versben vagy prózában ne foglalkozott volna az erdélyi magyarság körében szerzett közvetlen és személyes, akár közvetett híradásokból származó tapasztalataival – vélekedik a kötethez írt, Testvéri peregrináció alcímmel ellátott előszavában Pomogáts Béla. Ady Endre S ha Erdélyt elveszik című 1912-ben megjelent írásában olvashatjuk: „Rongyolt és csaknem reménytelen fajtának tartom a magyart, pláne hogy demokratizáló forradalmába beleordított, tiport a nagykultúrájú rontás. A háború. Mai, barbár csodák idején el tudom képzelni azt is, hogy Erdély hamaros megvalósulása lehet tüzes, vad álmoknak, mik nem minden alap nélkül kísértenek az alsó Kárpátok alatt. De a dilemmás Erdéllyel évszázadok marasztaló szellemét lázítja föl a vad hazapolitika s hazátlanná tenne két szerencsétlen s minden más, nemes fölszabadulásra joggal váró nációt. Beszéljünk-e a Romániába olvasztandó magyarságról, melynek, ha lehet, rosszabb, embertelenebb s főképpen otthontalanabb sorsa volna a mai erdélyi románokénál? Minden további kérdést és választ átengedek azoknak, akik nem olyan nagy soviniszták és politicienek, mint én, kinek csak Erdély-babonája túl nagy talán, de kinek Erdély egyetemes nyomorúsága fáj. Hogy múljanak el, óh, már a srapneles igazságok, s hogy engedjenek bennünket a magunk srapneleivel, emberszerető és fölszabadító munkánkkal, tovább munkálkodni nemzettelen népboldogságokért. ” /B. D. : „Megyünk és örülünk Erdélynek”. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./2007. december 8.
Kovács András Ferenc marosvásárhelyi költő gyerekverseiből jelentetett meg gazdag gyűjteményt Hajnali csillag peremén címmel a budapesti Magvető Könyvkiadó. /(nk): Hajnali csillag peremén. Kovács András Ferenc gyerekverskötete. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./2007. december 8.
A székelyek kitűnő humorú, anekdotázó emberek. A humor szinte létkérdés életükben, hiszen történelmük során a természet viszontagságaival, a történelem kegyetlen eseményeivel csak úgy tudhattak megküzdeni, ha volt, ami vidámságot, lelkierőt adjon küzdelmes életükben – írja Előbeszédében a kötet összeállítója. Megjelent Gub Jenő: Mózsi bá és Mari nén. Székely viccek, anekdoták, igaz történetek /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely 2007./ című kötet. /b. d. : Nevessünk együtt. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./2007. december 10.
A november 25-i európai parlamenti választások eredményét elemezte december 8-án a Marosvásárhelyen ülésező RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). A felszólalók többsége úgy értékelte, a szövetség megnyerte ugyan a választást, az erdélyi magyarság hűséges maradt a szervezethez, ám helyenként – az RMDSZ-szel szemben elégedetlen közösségek protesztszavazata révén – Tőkés László püspök ért el jobb eredményt. A fórum az alulmaradt szervezetek vezetőinek lemondását sürgette. Bírálatok hangzottak el magyarországi önkormányzatokkal, politikai erőkkel, testvértelepülésekkel, cégekkel és médiaintézményekkel szemben, amelyek az erdélyi kampányba pártosan beavatkoztak. Az elmúlt hónapokban megújult SZKT-ba sok fiatal képviselő is bekerült, s a testület Bíró Rozália nagyváradi alpolgármestert választotta elnökévé. Három jelölt indult az SZKT elnöki tisztségért, amelyet az utóbbi években Frunda György töltött be: Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester, Korodi Attila környezetvédelmi miniszter és Szabó Károly szenátor, volt EP-képviselő. Megalakultak a testület platformjai és frakciói is: Szociáldemokrata Platform, Szabadelvű kör, Kereszténydemokrata Platform, Nők a nőkért, illetve Nemzeti Szabadelvű Kör. Az új SZKT frakciói (zárójelben a frakcióelnök): Partiumi (Lakatos Péter), Novum Forum (Kelemen Atilla), Kereszténydemokrata (Frunda György), Székelyföld (Tánczos Barna), Tulipán (Borboly Csaba), Szórvány (Winkler Gyula), Közép-Erdély (László Attila). Ezután az EP-választások eredményeinek értékelése következett. Markó Béla gratulált a győzelemhez, a választók többségben az RMDSZ-re szavaztak, és azt üzenték, hogy „magukénak vallják és szeretik az RMDSZ-t”. Markó szerint le kellett győzni például a Fideszt és a Demokrata Pártot, de helyenként a csalást is. Markó élesen bírálta azokat a magyarországi önkormányzatokat, amelyek „az RMDSZ ellen nyújtottak támogatást”, de az RMDSZ ellen kampányoló magyarországi politikusokat, az erdélyi kampányba „beavatkozó” magyarországi testvértelepüléseket és cégeket nemkülönben. Elítélte, hogy a választás napján a Hír TV egész nap kampányolt, és nem az RMDSZ mellett. Toró T. Tibor a kampányban látványosan Tőkés László püspök mellett állott. Az SZKT napirendjén volt, hogy a szövetség Torótól vonja meg a politikai bizalmat, de a testület ennek vitáját, időhiány okán, elhalasztotta. Markó megoldásként az összefogást említette, és kifejtette, hogy a székelységnek csak a szórványban és a kisebbségben élő magyarsággal együtt van esélye a célkitűzések elérésére. Markó nem zárkózott el az alakuló Magyar Polgári Párttal (MPP), illetve a Tőkéssel folytatandó dialógus elől sem, de ezt feltételek teljesítéséhez kötötte. Szerinte az MPP-nek előbb tisztáznia kell a viszonyát a román pártokkal és a román államelnöki hivatallal, Tőkésnek pedig le kell mondania az RMDSZ „mocskolásáról és rágalmazásáról”. Másfelől az RMDSZ-nek át kell gondolnia, hogy szükséges-e tárgyalnia olyan párttal, mint az MPP, amelynek sem statútumában, sem alapszabályzatában nincs egyetlen szó sem az autonómiáról. Frunda György szerint az RMDSZ túlságosan elment jobbra, vissza kell térnie jobbközépre. Eckstein-Kovács Péter: az RMDSZ két képviselőjét mégis az EPP-be küldi, ahelyett, hogy Sógor a liberálisok, Winkler pedig a szocialisták frakciójába menne. Toró T. Tibor elutasította a személyével kapcsolatos bírálatokat, és közölte: ezentúl tényként kell kezelni, hogy a romániai magyar közélet plurális. /Tibori Szabó Zoltán: Párbeszédet hirdet az RMDSZ az erdélyi magyarsággal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./ Elhangzott a hozzászólásokban: „Szeretem Erdélyt! Szeretem Európát” (Frunda György, Winkler Gyula), „Szeretem Erdélyt! Szeretem a Székelyföldet” (Sógor Csaba, Korodi Attila), „Szeretem Partiumot! Szeretem Európát” (Bíró Rozália) – Markó leszögezte: szereti az RMDSZ-t. „Azt senki se állítsa, hogy nálam autonómiapártibb lenne, ám az önrendelkezést nem magyarországi pártok és önkormányzatok támogatását élvezők megosztó politikájával, hanem az egység megtartásával, következetes lépésekkel lehet megvalósítani Erdélyben” – mondta Markó Béla. Kelemen Hunor szerint Tőkés Lászlóék a jövő évi önkormányzati választások előtt sem kívánnak egyezségre jutni a szövetséggel, sőt már a külön listaállítás is folyamatban van a Székelyföldön. Eckstein-Kovács Péter: „Ízlésemhez képest az EP-ben túl kevés az erdélyi magyar jogász és túl sok a pap. ”Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő szerint Frunda becsapta választóit, „lelépett a listáról”. Toró javasolta az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum mihamarabbi létrehozását. /Lokodi Imre: Az RMDSZ harmadik embere lett Bíró Rozália. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./ Markó hangsúlyozta: az RMDSZ-en kívüli szervezetekkel is kell tárgyalni, többek között Tőkéssel is, de nem ez a párbeszéd lényege, hanem az, hogy a szövetség megszólítsa a magyarság azon egyharmadát, amely valamilyen okból elégedetlen az RMDSZ-szel – mondta. „Ahelyett, hogy dolgoznánk érte, azzal butítjuk, azzal áltatjuk magunkat, hogy itt van az autonómia. Orbán Viktor óriási hibát követett el, és felelőtlen volt, mert amikor hozzájárul az egységes érdekképviselet megbontásához, akkor vállalnia kellene annak a felelősségét is, hogy megoldja helyettünk az erdélyi magyarság problémáit. Ha a magyarság a saját közös döntései helyett a prófétákra hallgat, akkor nagy bajba fog kerülni: nekünk nem szabad ilyen próféták kezére hagynunk a magyarságot. ” – hangsúlyozta Markó Béla. /Elemzés, következtetések és sértegetések. SZKT Marosvásárhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 10./ Az SZKT-n egyértelművé vált: az RMDSZ erős, felülről irányított párttá kíván alakulni. A most meghatározott irányvonal a kompromisszum legkisebb esélyét is ellehetetleníti. Ők tudják a legjobban, mit, milyen úton, hogyan lehet elérni – derült ki Markó Béla politikai beszámolójából. A székelyekkel szembeni harag többször visszaköszönt, nem csak a szórványból, Partiumból érkezettek felszólalásából, de Markó, Kelemen Hunor és más székelyföldi politikusok beszédeiből is. A ,,hamis próféták” által elvakított székelység nem érzékeli az igazi veszélyt. Többen a sajtót, az egyházak, illetve a pedagógustársadalom egy részét, az identitásukat vesztett városlakókat, a különc értelmiségieket okolták a székelyföldi vereségért. A csúcsvezetés legfeljebb azért hibás, mert nem büntette meg idejében a más véleményt megfogalmazókat. /Farkas Réka: Torz kérdések és válaszok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./2007. december 10.
Az RMDSZ-ben megtörténik, hogy „a legmagasabb fórumon kenetteljes befutók a békét hirdetik, miközben cinikusan háborúra készülődnek az ellenfél oldalán. ” Ágoston Hugó, a lap főmunkatársa szerint „körvonalazódik Traian Basescu, Orbán Viktor és Tőkés László pokoli terve a hatalom átvételére az erdélyi magyar szavazók lelke fölött. Az első áldozatuk a képviselettől megfosztott RMDSZ lenne (a második, az államfőnek ízléstelenül hajbókoló püspök – de az már kit érdekelne?). ” Az RMDSZ-nek meg kell állítania a jobbra tolódást. /Ágoston Hugó: Helyezkedők, próféták. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./2007. december 10.
Traian Basescu elnök csaknem egy időben hozta össze a demokraták és a liberális demokraták egységét és találkozott Tőkés Lászlóval. A román hatalom a kezdetektől élesen szemben állt Tőkés Lászlóval, akinek az RMDSZ-ből való kiszorítása is jelentős részben román óhajra történt, írta Bíró Béla. A Basescuval való találkozás Tőkés szempontjából is mesterfogás, hiszen ugyanazt a fegyvert használhatja Markó ellen, amelyet Markóék használtak hosszú időn át őellene. Basescu ellen a Voiculescu és Tudor fémjelezte magyarellenes kórus már megindította a patetikus támadást, de Bíró szerint Tőkés is sokat kockáztat, hiszen az autonómia terén semmivel sem tudott többet elérni, mint Markóék. /Bíró Béla: Koincidenciák? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./