udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7627
találat
lapozás: 1-30 ... 7471-7500 | 7501-7530 | 7531-7560 ... 7621-7627
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2007. december 21.
Kényelmes szavazattöbbséggel, 249 igennel 93 nem ellenében ment át a december 20-i végszavazáson a törvényhozás két házának ülésén a jövő évi költségvetés. Az RMDSZ elnöke, Markó Béla jónak mondotta a büdzsé szerkezetét, és elégedetten nyilatkozott arról is, hogy elfogadták az RMDSZ által a szociális helyzetet javítására tett kiegészítéseket. Kevesellte viszont az infrastruktúrára elkülönített pénzt. A költségvetésben emelik a tanárok fizetését, a tanulók ösztöndíjait, növelik a családi pótlékot, kiterjesztik a 8. osztályig a „kifli és tej” programot, pénzre váltják be a nyugdíjasok elhasználatlan vasúti jegyeit, több államilag támogatott üdülőjegyet biztosítanak. Jövőre rekordösszegeket – a bruttó nemzeti össztermék 3, illetve 6 százalékát – fordítanak a mezőgazdaságra, az oktatásra, a hátrányos helyzetű helyi közigazgatások támogatására. /B. T. : Költségvetési szavazás – mint kés a vajban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./2007. december 21.
Magyarország december 21-től a Schengen övezetbe tartozik. Ezáltal új korszak nyílik a határon túlra szakadt magyarsághoz fűződő, amúgy is feszült, viszonyban. A kárpátaljai és a vajdasági magyarok immár csak Schengen-vízummal utazhatnak Magyarországra. A kárpátaljaiaknak ugyan rendelkezésére áll az úgynevezett “kishatárátlépő”, amellyel a határtól 50 kilométerig lehet mozogni. Ha netán valaki tanulmányi, üzleti, orvosi kezelés vagy hasonló célokkal huzamosabb időt akar tölteni Magyarországon, már csak az igen költséges és nehezen beszerezhető Schengen-vízummal teheti. Mindez előrelátható volt. A határon túli magyarság újabb elszakításának kivédésére felvetődött a kettős állampolgárság, amelyet Gyurcsány Ferenccel az élen Magyarország elutasított 2002. december 5-én, fájdalmas lelki sebet okozva. Leszögezték az önhibájukon kívül elszakított nemzetrészeknek: Magyarország legfeljebb részben anyaország. A nemzettelen kommunista agymosás diadalmaskodott ugyanis a határon túliakkal való összetartás fölött. Gyurcsányék fő érve az volt, hogy a kettős állampolgárság leple alatt 23 millió román (!) özönlené el Magyarországot. Ez ellen kell a védőfal. Három év elteltével a helyzet így fest: Románia bármely állampolgára szabadon utazhat Magyarországra, sőt, tulajdont szerezhet és munkát is vállalhat – utóbbit maga Gyurcsány biztosította a nagyszebeni közös magyar–román kormányülésen. A kárpátaljai és délvidéki magyarok viszont a “védőfalon” kívül rekedtek. Ismét önhibájukon kívül. /Chirmiciu András: Védőfal. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 21./2007. december 21.
Az elválasztottság és a megosztottság, a határokkal szétszabdaltság korszaka után megnyitjuk az összenövés korszakát ― jelentette ki Orbán Viktor december 20-án Esztergomban, a schengeni határnyitás alkalmából rendezett ünnepségen.,,Ma lezárunk egy korszakot, mely 87 éve kezdődött, amikor a magyar embert a magyar embertől fizikai határok választották el (…), holnap reggel Magyarországot erősebb országnak, a magyar nemzetet erősebb nemzetnek érezhetjük, mint ma este” ― tette hozzá a Fidesz elnöke. A politikus rámutatott, míg 1989-ben a nyugati határ fejezte ki a történelmi pillanat lényegét, ma nem Hegyeshalomban, hanem itt történik a lényeg, megszűnik mintegy 700 kilométer, magyart magyartól elválasztó határ. Orbán kiemelte, a politikai osztály évek óta tudja, hogy eljön az a pillanat, amikor Esztergomban örülni fogunk, azonban a Délvidéken és Kárpátalján holnaptól a magyar közösség tagjai között a tegnapinál magasabb határok emelkednek. Számukra a kettős állampolgárság lenne a megoldás, ehhez azonban hiányzott a vezető politikai elit elszántsága.,,A magyarság akkor lesz képes betölteni a küldetését és megteremteni az igazi magyar minőségű életet a Kárpát-medencében, ha visszaszerezzük az anyaországi és a határon túli magyarok önbecsülését. ” Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke családi példákon mutatta be a schengeni határnyitás történelmi jelentőségét. Ünnepi megemlékezést tartottak a magyarországi Fertőrákos és az ausztriai Szentmargitbánya közötti határszakaszon, felidézve azt a történelmi pillanatot, amikor Alois Mock volt osztrák és Horn Gyula egykori magyar külügyminiszter Kelénpataknál átvágta a vasfüggönyt jelképező szögesdrót akadályt. /Szekeres Attila: Az összenövés korszaka kezdődik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 21./2007. december 21.
„A szomszédságpolitika nem választható el a nemzetpolitikától” – fogalmazott Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára december 20-án tartott budapesti évértékelőjén. „Költségvetési oldalon 2008. jobb év lesz, mint 2007. A nemzetpolitikai célú előirányzatok összege közel egy milliárd forinttal lesz több, mint ebben az évben” – mondta Gémesi Ferenc szakállamtitkár, aki szerint a jövő év a stabilizálásról, valamint a Közkapcsolati Iroda segítségével az állandó kapcsolattartás megerősítéséről fog szólni. Gémesi szerint a Miniszterelnöki Hivatal által kialakított struktúrát, a megújult intézményrendszert a határon túli képviselők pozitívan ítélték meg. A Miniszterelnöki Hivatal fejezeti kezelésű előirányzatokból nyújtott támogatása Románia számára majdnem 1,5 milliárd forint volt. Az oktatás-nevelési támogatás összege – melyből Románia kicsivel több, mint 3 milliárdot kapott – pedig majdnem kétmilliárd forinttal több lett a tervezettnél. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Szomszédság- és nemzetpolitika. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./2007. december 21.
Lényegét tekintve sikeresnek ítélte a végéhez közelítő évet Gyurcsány Ferenc december 20-án Budapesten. Évzáró értékelésében a magyar miniszterelnök kifejezte reményét, hogy a 2008-as év a nyugodt építkezésé lesz, „egy hosszú út nehéz szakasza. ” Úgy fogalmazott, hogy az elmúlt másfél esztendő Magyarországon egy illúzióval való végleges leszámolás periódusa volt: azé az illúzióé, miszerint egy ország sikere elválasztható a lakosság teljesítményétől. „Ma már egyértelmű statisztika támasztja alá, hogy 2001-ben a szociális nemzethalál állapotában voltunk, s amit azóta véghezvittünk, azt akár hatalmas politikai sikernek is nevezhetném” – jelentette ki Gyurcsány, aki beszámolójában csak sikereket sorakoztatott, csalódásokról nem volt hajlandó szót ejteni. A sikersorozat élére azt helyezte, hogy Magyarország helyreállította költségvetési hitelességét, s az idei 4 százalékos költségvetési hiány ismeretében biztosra veszi, hogy jövőre az ország képes lesz teljesíteni a maastrichti követelményként ismert 3 százalékos költségvetési hiányt. „Ez kulcsdöntő fontosságú” – fogalmazott. Az év sikertörténetének nevezte, hogy a magyar felsőoktatásban ma az intézmények harcolnak a jó képességű hallgatókért, a diákok a legjobb egyetemek kínálta lehetőségekért, s jó úton halad az állami és magánegyetemek rendszerbe való „összefésülése” is. Az egészségügyi rendszer átalakításának megkezdését nevezte az egyik legnagyobb fegyverténynek. „Olyan rendszert alakítunk ki, amelyben végre minden a helyére kerül, s nem a beteg igazodik a rendszerhez, hanem a szolgáltató keresi a biztosított kegyeit” – fogalmazott a magyar miniszterelnök. Évértékelő beszélgetésre invitálta a sajtót Gémesi Ferenc, a magyar kormány kisebbségi és nemzetpolitikai szakállamtitkára is. A politikus szerint a 2007-es esztendőben elkezdődött a „kilépés a régi támogatási modellekből, amelyek már korábban is meghaladottak voltak”, s a törekvés sikerét a határon túli magyar vezetők pozitív visszajelzései igazolják. Az év megvalósításai között az államtitkár az első helyen a biennálét említette, amelynek keretében „demonstratív módon láthatóvá vált a magyar kultúra egysége. ” A fejlesztéspolitika terén az etnikai alapú fejlesztések helyét átvették a projekt alapúak. A korábbinál nagyobb összegű támogatásokon túl a támogatáspolitika nagy „dobásának” Gémesi azt tartja, hogy sikerült pénzt „kiszorítani” egy intézményrendszer létrehozására is. Új szerepet szánnak a státusirodáknak is, az elkövetkezőkben egy kialakítandó információs-szolgáltatási hálózat részeivé válnak, amelynek feladatai közé tartozik például a határon túli magyarság anyaországi egészségügyi ellátásának elősegítése. A Krónika megkérdezte, milyen szerepet kaphat a támogatáspolitikában a Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke által előterjesztett nemzetpolitikai törvénytervezet. Gémesi Ferenc szerint a tervezet a határon túli kisebbségek ügyeinek parlamenti szintű intézését segítheti, mivel a Máért típusú, ülések ideje lejárt, a sűrűbb, „munkás” összejövetelek sokkal több hatékonyságot ígérnek. /Csinta Samu: Nyugodt évet ígérnek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./2007. december 21.
Romániában a gazdasági fellendülés, növekedés leállni látszik, az elért eredmények kiteljesedésének a belső, politikai viszályok szabnak gátat. A demokrácia irányítottá kezd válni, a hatalmi ágak összefonódnak, és az államvezetés egy kézben összpontosul. A folyamatok részben még visszafordíthatóak. Gémesi Ferenc szakállamtitkár évzáró tájékoztatóján használta ezt a fogalomtársítást – „szomszédságpolitika-nemzetpolitika” – ezeknek a fogalmaknak a mentén kell eldőlnie, milyen koncepció alapján alakul majd ki az Európában háromféle – schengeni, uniós, EU-n kívüli – státust élvező magyar közösségek közötti kapcsolatrendszer. /Salamon Márton László: Nagykorúsodás, serdülőkori zavarokkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./2007. december 21.
Koszovó esetleges függetlenné válásának témájában fogadott el politikai nyilatkozatot a román parlament: Románia sem az egyoldalúan kikiáltott, sem az ellenőrzött függetlenséget nem ismeri el. Románia a tárgyalásos úton elért, megoldást támogatja. Adrian Cioroianu külügyminiszter közölte: „Álláspontunk szerint támogatni kell a kisebbségekhez tartozó személyek jogait, ugyanakkor ellenezzük a kollektív jogok biztosítását”. /Balogh Levente: Koszovó: Bukarest nem enged. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./2007. december 21.
A tipikusan romániai ügyek közé sorolható Ludovic Orban közlekedési miniszter balesete: a rendőrség csak a sajtó unszolására volt hajlandó ellenőrizni az egy nappal korábban Bukarest központjában történt balesetet. A minisztert akarták mentesíteni a felelősség alól. Romániában azé tehát az igazság, aki nagyobb hatalommal és több pénzzel rendelkezik, hiába csatlakozott Románia az Európai Unióhoz. Orban inkább hazudott, nem vállalta a baleset következményeit. A rendőrség továbbra sem derítette fel a baleset pontos körülményeit. /Borbély Tamás: A tipikus romániai ügy. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./2007. december 21.
Eckstein-Kovács Péter szenátor kolozsvári sajtótájékoztatóján az év legfontosabb eseményeinek nevezte a Traian Basescu államfő felfüggesztéséről, illetve az egyéni választókörzetes választási rendszer bevezetéséről szóló népszavazást, továbbá a november 25-i európai parlamenti választást. A szenátor ugyanakkor több személyt is díjazott a 2007-ben elért megvalósításaikért: az év kolozsvári személyiségei kategóriában Emil Boc kolozsvári polgármester és Pászkány Árpád üzletembert tüntette ki. Az előbbi a Kincses Kolozsvár című kötetet kapta ajándékba a város érdekében kifejtett tevékenységéért, míg az utóbbi egy F. C. Barcelona feliratú sálat a CFR focicsapat által elért kiváló eredményekért. Az „év magyarja” díjban Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács (CNA) elnöke, valamint Frunda György szenátor részesült. /P. A. M. : Év végi díjak Ecksteintól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./2007. december 21.
Különböző újságok beszámoltak az RMDSZ legutóbbi SZKT-üléséről, az RMDSZ-es kudarcok miatti bűnbakkeresésekről, különösképpen Székelyföldön, és leginkább Háromszéken. Markó Béla alaptalan vádaskodásával újra bebizonyította, hogy nem ismeri el a másságot.,,Győztünk”, állítja, de nem mondja, hogyan? Nem ismeri el, hogy rosszul kezdték a választási kampányt. A gyermekek felhasználásával, tulipános zászlók lobogtatásával, RMDSZ-es polgármesterek hatalmi pozíciójuk latba vetésével dolgoztak a választás megnyerése érdekében. Albert Álmos pedig az iskolai oktatásban dolgozók, az egyház egy része és a sajtó összefogásával igyekezett igazolni a háromszéki kudarcot, és nem azzal, hogy tévedett, amikor nem fogadta Orbán Viktor volt miniszterelnököt, és meg akarta volna gátolni azt is, hogy az unitárius templom előterében népgyűlést tartson Tőkés László. Márton Árpád súlyos kijelentéseket fogalmazott meg a háromszéki napilappal kapcsolatban. A Háromszék újság jobboldali beállítottságú, ez természetes. Ugyanis Farkas Árpád, Sylvester Lajos, Magyari Lajos, Simó Erzsébet és a fiatalabb nemzedék: Farkas Réka, Fekete Réka, Farcádi Botond, Demeter Ildikó és még mások nem képviselhetik azt a baloldaliságot, amit az RMDSZ akarna. Elege volt a magyarságnak a baloldali világnézetből! Elég, ha csak az 1918–19-es eseményeket (Kun Béla és Károlyi Mihály örökségét), az 1944–45-ös éveket, 1956-os forradalmat, megtorlásokat, kivégzéseket nézzük, vagy napjainkban a magyarországi balliberális kormány nemzetellenes intézkedéseit. Soha nem tudjuk megbocsátani a 2004. december 5-i szégyenletes népszavazást a kettős állampolgárságról, írta Kovács Gyula. Ezekkel szövetkezett az RMDSZ. Az RMDSZ vezetői vonják le reálisan az EP-választáson vereséggel egyenlő győzelem tanulságait, és fogadják el már végre a Tőkés László által javasolt közeledést. /Kovács Gyula, Sepsiszentgyörgy: A legutóbbi SZKT-ülés margójára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 21./2007. december 21.
Nagy Örs, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) rektor-helyettese cáfolta azokat a vádakat, amelyekkel Hantz Péter, a kolozsvári Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke illette. Hantz Péter közleményében követelte: „a MOGYE válassza szét a román és a magyar tagozat költségvetését, és a magyar tagozat pénzét haladéktalanul fordítsák a túlterhelt magyar oktatók számának növelésére, valamint az alacsonyabb beosztású oktatók arcpirítóan alacsony fizetésének növelésére. ” A BKB szerint „a magyar diákok kétszeresére növelt fejkvótája jelenleg nem ér el a magyar tagozatig, hanem elnyeli azt az egyetem közös költségvetése”. „A két tagozat különválasztásának jogi feltétele az akkreditálás, ehhez viszont nincs meg a szükséges infrastruktúra, nincs elég oktató, professzor, docens, adjunktus, nincs akikkel külön tagozatot lehetne alakítani” – nyilatkozta Nagy Örs. A professzor szerint „nem igaz, hogy rosszindulatúan akadályozzák a magyar oktatók előmenetelét, hiszen csak mint rektor-helyettes 1–2 héten belül láttamozni fogom az előléptetési dossziéját három magyar oktatónak is”. Hozzátette: a román és a magyar tagozatok azonos pozíciót betöltő oktatóinak alapfizetése között nincs különbség, a bérek viszont a kvalitás függvényében változhatnak. „A különbség nem román és magyar oktatók, hanem oktatók és oktatók között van, a pluszmunkát pedig órabérben fizetik ki” – szögezte le a rektor-helyettes. „Engem Hantz Péter telefonon hívott, azt kérdezte: van-e külön útja, lehetősége annak, hogy ez a bizonyos kvóta magyar vonalnak irányuljon. Azt mondtam: nincs, mert van egy közös költségvetése az egyetemnek” – nyilatkozta Nagy Örs. /K. K. L. : Nagy Örs: Hantz állításai nem fedik a valóságot. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./2007. december 21.
Érdemtelenül kevés visszhangot kapott a romániai magyar sajtóban az a hír, miszerint a BBTE-n esedékes rektorválasztásnak egyetlen jelöltje van: Andrei Marga. Hosszú évek szívós munkájával, az ellenzéki törekvések peremre szorításával az egykori egyetemi reformer Marga „bebetonozta” magát, különböző tisztségek birtoklásával. A kilátások magyar vonalon nem a legbiztatóbbak: talán az egyetlen – kétségkívül pozitív – változás Szamosközi István, az akadémiai tanács eddigi magyar nemzetiségű alelnökének távozása. A régi-új rektor-helyettes, Magyari Tivadar szerint a magyar karok ügyében továbbra sem várható előrelépés, sőt a magyar tagozat talán távolabb került az önállósodástól, mint valaha. Ez tiszta beszéd, csak nem tudni, mi értelme van, hacsak nem tekintjük egyfajta lemondó „szándéknyilatkozatnak”. /Papp Attila Zsolt: Az universitas „chávezesedése” = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./2007. december 21.
A Sapientia Alapítványt létrehozó négy erdélyi magyar történelmi egyház vezetői december 20-án nevezték ki az alapítvány új kuratóriumát. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője látja el a következő négy évben is az Erdélyi Magyar Tudományegyetemet működtető alapítvány vezetését. A korábbi kuratórium mandátumának lejártával az új testület sok üzletembert vonultat fel. Kató Béla ezt azzal magyarázta, hogy egy magánegyetem finanszírozásának ügye nem zárkózhat el az üzleti szférával való folytonos kommunikációtól. „A támogatást nem csak az anyagiakra kell érteni, hanem mindazokra a tanácsokra is, amit az üzleti szféra szereplőitől kaphatunk a végzős diákjaink munkahelyi lehetőségeinek megteremtéséhez” – fogalmazott Kató. Az elnök beszámolt az egyetem három helyszínének infrastrukturális beruházásairól (Kolozsváron, Marosvásárhelyen új bentlakások épülnek jövőtől, Csíkszeredában pedig bővítik az oktatási teret). „Jelenleg is zajlik az egyetem végleges akkreditációjához szükséges dokumentumok leadása. Nagy jelentőséggel bír, hogy jövőre az egyetem megszerezze az önálló státusát, hiszen ettől kezdve úgy a hazai, mint az uniós forrásokhoz is hozzáférhet. A legutóbbi román–magyar kormányülésen ismételten megerősítették, a román állam is részt kíván venni az egyetem finanszírozásában, ha meglesz a végleges akkreditáció” – tette hozzá Kató. /O. M. : Üzletemberek a Sapientia új kuratóriumában. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./2007. december 21.
Benyújtotta két szak végleges akkreditációs kérelmét a Marosvásárhelyen a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Most már a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökségen (ARACIS) múlik a pedagógia és az informatika szak elismerése. „Az ARACIS-nak át kell vizsgálnia az akkreditációs dossziét, majd háromtagú bizottságot küld le hozzánk, amely ellenőrzi, hogy az adatok megfelelnek-e a valóságnak, és azt, hogy az intézmény eleget tesz-e az akkreditációs feltételeknek. A törvény azt írja elő, hogy néhány hónapon belül kell hogy kiszálljon a bizottság, de mi fel vagyunk készülve arra, hogy bármelyik pillanatban jöhetnek” – nyilatkozta a Vásárhelyi Hírlapnak az egyetem dékánja, Hollanda Dénes. „Ha politikai okokból nem akadályozzák a folyamatot, akkor a jövő évi felvételin már két akkreditált szak várja a tanulókat. ” – mondta Hollanda. Az idén két marosvásárhelyi és négy csíkszeredai szak akkreditálását kérvényezi az egyetem. Az EMTE-n három városban összesen tizenkilenc szak működik, vagyis további 13 szakot kell akkreditálni. 2008-ban várhatóan tíz-tizenegy újabb szak jóváhagyását kérvényezi a Sapientia. /Szász Cs. Emese: Várólistán a Sapientia. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 21./2007. december 21.
December 12-én, a Sapientia Egyetem csíkszeredai székhelyén az intézet keretében működő Bölöni Farkas Sándor Szakkollégium kezdeményezésére új előadássorozat indult Világjárók címmel. Vallasek István egyetemi oktató, a rendezvénysorozat kezdeményezője. Az első alkalommal a Sapientia két oktatója tartott előadást. Szabó Árpád nyári kínai turistaútjának tibeti élményeit mesélte el. Simanovszky Zoltán pedig Peru mai hétköznapjait hozta a hallgatókhoz közelebb. /Cseke Gábor: Világjárók kerestetnek. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 21./2007. december 21.
Budapesten az Országgyűlés megszavazta az egészségbiztosítási rendszer reformját. Megfigyelők szerint a Gyurcsány-kormány nem ünnepelhet: tavasszal népszavazást tartanak a kérdésről. A szavazást országszerte tiltakozó megmozdulások kísérték. /Szőcs Levente: Referendum: egymás kérdésébe „vágnak” = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./2007. december 21.
A választás szabadságának biztosításáért, és nem az autonómiára gyűjtöttük a Magyar Polgári Párt bejegyzéséhez szükséges aláírásokat – jelentette ki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke, cáfolatként Márton Árpád vádjaira. Márton Árpád képviselő korábban úgy nyilatkozott, az utóbbi 17 év legnagyobb átverése volt a pártbejegyzéshez szükséges aláírásgyűjtés, mivel „az autonómiára írattak alá az emberekkel, miközben a leendő párt statútumában éppen az nem szerepel”. Gazda Zoltán hangsúlyozta, az aláírásgyűjtés során soha nem beszéltek az autonómiáról. Szerinte az RMDSZ követte el az igazi átverést. AZ RMDSZ nemcsak a választópolgárokat, hanem a román hatóságokat is becsapta, amikor magyar nyelvű programjában célkitűzésként szerepelteti az autonómiát, a román nyelvű alapokmányban viszont ez a célkitűzés nem szerepel. /Kovács Zsolt: Becsapták a polgárokat? = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./2007. december 21.
December 22-én lesz 18 éve a kommunista rezsim megdöntésének. Az alkotmánybíróság idei döntésével kivette a katonai ügyészek hatásköréből a forradalomra vonatkozó dossziékat. A döntést azzal indokolták, hogy az ügyben civil érintettek is vannak. A katonai ügyészek eddig összegyűjtött adataiból kiderült, hogy 1989. decemberében a Szekuritáté és a milícia tagjai, valamint a hazafias gárdák tagjai, katonák és egyszerű civilek lőttek tüntetőkre, vettek részt megverésükben, megkínzásukban. Nincs egyetlen olyan tanúvallomás sem, amely a külföldi terroristákra vonatkozó, a forradalom napjaiban rémhírként terjedő elméletet igazolja. Ugyanez a helyzet a külföldi hatalmak beavatkozásának elméletével is. Dan Voinea, a katonai ügyész szerint azokban a decemberi napokban „ködösítési hadjárat folyt” az állam intézményei részéről, de azok részéről is, akik Ceausescutól átvették a hatalmat. Az egész országban voltak áldozatok, és az események lefolyása mindenütt ugyanúgy történt. Hivatalos adatok szerint a halottak és sérültek száma december 22-e előtt tízszer kisebb, mint az ezután elesettek vagy megsebesültek száma. A hivatalos adatok szerint a forradalom alatt 1142 személy esett el, 3138-an megsebesültek, és 760 embert tartóztattak le. A forradalommal kapcsolatban a legfontosabb pernek a temesvári per tekinthető: a vádlottak Victor Atanasie Stanculescu és Mihai Chitac nyugalmazott tábornokok. Őket a forradalom leverésére tett kísérletben való vezető szerepük miatt idén a Legfelsőbb Bíróság 15–15 év börtönbüntetésre ítélte. Az 1989-es események kronológiája December 15. Egy kisebb csoport összegyűl Tőkés László háza előtt, hogy megakadályozza a református pap erőszakos elköltöztetését Temesvárról. Egyelőre gyéren, de Nicolae Ceausescu-ellenes jelszavak is elhangzanak. December 16. A Tőkés László erőszakos eltávolítása elleni tüntetés nagyobb méreteket ölt, kiterjed az egész városra és határozottan antikommunista színezetet ölt. Közbelépnek az elnyomó szervek, eldördülnek az első lövések, és megtörténnek az első letartóztatások. December 17. Az elnyomó igyekezetek folytatódnak Temesváron, de a tüntetések egyre nagyobb méretet öltenek. Este és éjjel a katonaság által támogatott milícia és Szekuritáté belelő a tömegbe. December 18–19. A brutális ellenlépések eredményeképp a tüntetések intenzitása csökken, de a tüntetők továbbra is vállalják a harcot. A megmozdulás kezd országos méreteket ölteni. December 20. Több mint 100 ezer tüntető elfoglalja a temesvári Opera teret és hatalom elleni jelszavakat skandál. Megalakul Temesváron a Román Demokrata Front, amely programjába foglalja a téren levők kéréseit. December 21. Reggelre Nicolae Ceausescu nagygyűlést hív össze Bukarestben azzal a céllal, hogy elítélje a „temesvári felkelést”. Az összehívott emberek ellene fordulnak, a tüntetést feloszlatják, de egy csoport az Intercontinental szállóhoz megy és hatalomellenes tüntetésbe kezd. December 22. A pártvezetés elveszíti a katonaság és a Szekuritáté támogatását, Nicolae Ceausescu és neje, Elena helikopterrel elmenekül a Központi Bizottság székházából. Három nappal később rögtönítélő bíróság halálra ítéli őket, az ítéletet azonnal végrehajtják. Ugyanakkor országszerte véres összecsapások zajlanak a tüntetők és a karhatalom között. A kommunista rezsimet illegálisnak nyilvánítják, megalakul a Nemzetmentési Front. /Isán István Csongor: Forradalom: volt vagy nem volt? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./2007. december 21.
Doina Cornea a vele készült beszélgetésben elmondta, azért állt ki a kommunizmus idején, hogy az írók, az értelmiség magatartását ostorozza. Ana Blandiana, Gabriel Andreescu, Dan Desliu, Mircea Dinescu – maréknyi emberen kívül mindenki hallgatott. Doina Cornea a Szabad Európa Rádión keresztül nyilvánosságra hozott leveleiben a romániai értelmiség passzív magatartását bírálta, az emberekhez szólt, hogy győzzék le magukban a félelmet és a kishitűséget. Nagy kérdés, hogy az 1989-es forradalmat ki idézte elő. Doina Cornea szerint a Szekuritáté egy része és a hadsereg belső hírszerző szolgálatai készítették elő. És Gorbacsov is, mert meg akart már szabadulni Ceausescutól. A Szekuritáté kihasználta a Papp László volt református püspök és Tőkés László akkori temesvári lelkész közötti konfliktust. Amikor egyre több román és szerb nemzetiségű ember is kiállt Tőkés László mellett, őbenne még nem volt semmi remény. 1989. december 21-én Kolozsvár tele volt katonákkal, milicistákkal, szekusokkal. Azután Doina Cornea elindulta a főtér felé. A járdákon páncélosok álltak, feléjük irányított fegyverekkel. Másnap, 22-én egy fekete esőköpenyes fiatalember kopogott be hozzá, kérte őt, jöjjön az ortodox katedrális előtti térre, nagygyűlés lesz. Ceausescu megfutamodása után az ortodox katedrálisban megint találkozott azzal a fekete köpenyes fiatalemberrel. 22-én délután értesült arról, hogy a Nemzeti Megmentési Front (FSN) listáján ő az első, Ana Blandiana a második, Mircea Dinescu a harmadik, Ion Iliescu az utolsó. Közleményt adtak ki demokratikus elveket, magántulajdont, politikai pluralizmust hirdető programról Amikor később újra közölték a programot, már szó sem volt benne ezekről az elvekről. Most már látja, tévedett, amikor televízión keresztül lebeszélte a bukaresti fiatalokat a további tüntetésekről. Azt hazudták ugyanis neki, hogy terroristák leselkednek rájuk, tehát azt mondta: Édes gyermekeim, ne kockáztassátok az életeteket, menjetek haza, a FSN programja demokratikus, amelyet ha nem tart be, én leszek az első, aki ellenzékbe vonul. Doina Cornea /sz. Brassó, 1929. márc. 30./ a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának francia szakos tanársegéde volt, fordító, publicista, kommunistaellenes ellenzéki. 1980-ban írta meg első szamizdatkönyvét (Incercarea labirintului), majd négy, szintén szamizdatfordítást készített. 1982 és 1989 között 31 levelet tett közzé a Szabad Európa Rádió révén Ceausescu Romániájáról. Állásából eltávolították, 1989. december 22-éig megfigyelés alatt tartották. /Benkő Levente: Gyávaságunk árát fizetjük. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./2007. december 21.
A Székelyföldi Regionális Stúdió 2002. március 15-én sugározta első élő műsorát a Duna Televízió képernyőjén. A Duna Stúdióként ismert, székelyudvarhelyi székhelyű Regionális Stúdióhoz azonban már korábban, 2001 decemberében beérkeztek a műszaki eszközök, és nem sokkal később elkezdődtek a forgatások,– idézte fel Jakab Endre, a stúdió vezetője. Jelenleg heti három-négy alkalommal jelentkezik élő műsorral az udvarhelyi stúdió, a Világunk Reggel című, helyi idő szerint 7 és 9 óra között sugárzott műsorban. Ezen kívül híranyagokkal, magazinműsorokkal is jelen vannak napi rendszerességgel a Duna Televízió képernyőjén. – A stúdióhoz Székelyföld összes tudósítópontja hozzátartozott, illetve mai napig is tartozik, ezáltal az udvarhelyi stúdió egyfajta központ is. A Duna Stúdiónak jelenleg tizenkét belső munkatársa van. Korábban, a Régiók műsor elindulása után ez a szám jóval nagyobb volt, hét tudósítói ponton, mintegy harmincöt ember készítette műsorokat. Idén májusában megszűnt az Illyés Közalapítvánnyal kötött ötéves szerződés, amely a csatorna költségeit finanszírozta, és a magyar kormány jelezte, nem hajlandó tovább fedezni a költségeket. Az udvarhelyi stúdió élő műsorai megmaradtak, a Duna Televízió ugyanis átvállalta és havonta fedezi az optikai összeköttetés bérlését. /Szász Emese: A székelyudvarhelyi stúdió. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 21./