udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4068
találat
lapozás: 1-30 ... 2401-2430 | 2431-2460 | 2461-2490 ... 4051-4068
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2010. augusztus 9.
Az elhagyott idő nyomában Moldvában
A csángóság negatív és pozitív példaként egyaránt említhető: kultúrája, anyanyelve végveszélyben van, viszont az egyetlen gyarapodó magyar népcsoport. Csoma Gergely szobrász összességében harminchárom évet töltött Moldvában sok-sok utazás eredményeképp. Az elhagyott idő címmel kiadta moldvai barangolásának élményeit, és mint a csángóügyek szakértője ő mutatta be Gazda László könyvét a moldvai magyar településnevekről a huszadik Csángófesztiválon Jászberényben. Erdély.ma2010. augusztus 9.
Bogdan Diaconu: Tiltsák ki Szegedi Csanádot Romániából!
Szegedi Csanádnak, a Jobbik európai parlamenti képviselőjének nemkívánatos személlyé nyilvánítását kéri a román hatóságoktól Bogdan Diaconu, a román Konzervatív Párt (PC) alelnöke.
A politikus vasárnapi közleményében azt kéri az illetékes román hatóságoktól, hogy ne szemléljék tétlenül Szegedi Csanád „Románia feldarabolására irányuló bujtogatásait”, és nyilvánítsák nemkívánatos személlyé Romániában. A magyarországi politikus EP-képviselői irodát nyitott Marosvásárhelyen, és pénteken bejelentette, hogy a Jobbik baráti kört alapít az erdélyi városban.
A román parlamentben maroknyi törvényhozóval rendelkező, gyakran nacionalista hangvételt megütő konzervatívok alelnöke szerint Szegedi Csanád legutóbbi marosvásárhelyi nyilatkozataiban arra bujtogatta a székelyeket, hogy vonuljanak az utcára autonómiaköveteléseik érvényesítése érdekében, ami a román politikus szerint veszélyes precedens lenne.
Diaconu szerint „a magyar politikusoknak nem szabad elfelejteniük, ha meg akarják szerezni Románia egy részét, hogy Erdély már akkor is a románoké volt, amikor a magyarok évszázadokkal ezelőtt barbárokként elözönlötték a Kárpát-medencét”.
A román politikus a Jobbik romániai tevékenységének a betiltását követeli, mert „Románia egy részének az autonómiáját támogatják”, ami alkotmányellenes. A román Mediafax hírügynökség tudósítása szerint Szegedi Csanád pénteken Marosvásárhelyen kijelentette, hogy egyetért azzal az állásponttal, miszerint a székelyeknek békés utcai tüntetéseken is követelniük kell az autonómiát, ha más megoldás nem létezik.
Duna Televízió. Erdély.ma2010. augusztus 9.
Csupa csapás az élet – Moldvaiak Erdélyben
Fülöp G. Dénest, a marosvásárhelyi református vártemplom lelkészét nem csángóügyben kerestük fel. A véletlen folytán alakult úgy vásárhelyi látogatásunk és templomnézésünk, hogy amikor megtudta, mi járatban voltunk a Szeret mentén, elkezdte mesélni, hogyan csapódott hozzá segédlelkész korában, az '50-es évek végén a „csángómentés" ügye, és mennyit nyomott a latban ez a törvényszéki tárgyalások idején, amikor szabadságvesztésre ítélték. Esti beszélgetésünk a paplak szobáinak padlótól mennyezet magasságáig érő könyvespolcok előtt kezdődött, s a csángó ügyekről átindázott egyéb témákra is. Arra például, hogy most rendezik át a könyvtárat, az ő korában már a végső számvetésre is gondol az ember, s ezért, terveik szerint, mintegy háromezer kötet könyvet adományoznak szülőfaluja, Alsósófalva könyvtárának. A könyvek sorsa aztán visszacsalogatott a messzi múltba, vízum nélkül kalauzolt Hollandia felé, majd a második világháború sóvidéki eseményeihez kanyarodtunk vissza. A szerteágazó témakört egy rendkívül sokrétű munkát magára vállaló papi család elkötelezettsége, karizmatikus személyiségjegyeik fogják egybe.
Fülöp G. Dénes: 1948-ban volt a tanügyi reform, akkor, úgy látszik, a magyar oktatás számára fenntartottak egy kis engedményt. Az akkori magyar politikusoknak volt az elképzelésük, hogy a Kárpátokon túlról csángó földi gyermekeket hoznak át, akiket például a keresztúri tanítóképzőben négy iskolai év alatt átnevelnek azzal a céllal, hogy ezek a gyermekek visszamennek a saját csángó világukba, és ott szolgálják a népüket. Ez az egyik legésszerűbb megoldás lehetett, a gyermekek ugyanis nem tudtak írni, olvasni, nem akarom őket lebecsülni, de ez egy nagyon nagy dolog volt az ő életükben. Később,
1951-ben, ötvenkettőben Székelykeresztúron végzett tanítókat is neveztek ki csángó földre. Az egyik ilyen fiú volt, emlékezetem szerint, Illyés Jóska parajdi származású fiatal tanító, aki két-három esztendőt töltött csángó földön. Barabás Lajos volt osztálytársam is, aki cserkészügyekkel foglalkozott Szentegyházasfaluban 1990 után. Különben velünk korábban börtönt is viselt a Duna-delta lágereiben.
Én közelebbről Bartis Árpáddal, az akkori Magyar Autonóm Tartomány főtanfelügyelőjével kerültem kapcsolatba a csángó ügyek révén. Ezek között a falak között voltam 1959-ben segédlelkész. 1959. május másodikán megérkezett ide, ez elé az ajtó elé tizennégy csángó gyermek. Pont itt, a hátam mögött lévő falak mellett a templomnak nekiépítve volt a harangozói lakás, Ferenczi bácsiék laktak benne, s Ferenczi néni főzött a gyermekeknek. Három-négy napig velük voltam, mert nem találtam sehol Bartis Árpád bácsit, aki most is él, hála Istennek. Hivatalos úton volt Csíkban. Az én feladatom az volt, hogy ezeket a gyermekeket átadjam valakinek, és a további rendelkezést aztán tőle fogom kapni. Hát hazavártuk, és az történt, hogy elmondta nekem, nincs, akire rábízza a gyermekeket. Ezért én vigyem tovább őket. Mondanom sem kell, 1959-ben vagyunk, a nagy letartóztatások korszakában. Azt mondta, hogy ad nekem, úgymond, egy delegációt, amivel vigyem ki a gyermekeket egy olyan iskolához, ahol bentlakás is van az iskola mellett. Sáromberke volt ez a kiválasztott hely, ahová minden előzetes értesítés nélkül a Magyar Autonóm Tartomány tanügyi osztálya főnökének megbízólevelével marosvásárhelyi segédlelkészként, aki nem túlságosan közismert a vidéken, megjelentem a gyermekekkel. Gáncstalan lovagként arra kértem az ottaniakat, hogy fogadják be és szeressék ezeket a gyermekeket, nehogy kigúnyolják a sáromberkiek. A rövid szünet alatt felsorakoztak a tanáriban, az asztal egyik oldalán a tanítók, tanárok, a másikon a gyerekek. Elmondtam, az a cél, hogy értelmiségiekként visszakerüljenek csángó földre. Ez most, utólag megítélve is a gyermekek és a csángó népcsoport életében egy valóban jelentős akció volt.
A három-négy nap alatt, amíg a gyermekek itt voltak, és vártuk Bartis Árpád bácsit, mert csak meg kell érkeznie egyszer, kedves későbbi atyai barátom, Lestyán Feri bácsi, aki most Gyulafehérváron püspökhelyettes, s aki akkor Marosvásárhelyen volt lelkipásztor, adott ceruzára, füzetekre pénzt. Utána elvittem a gyermekeket Nagy Lajoshoz, a kistemplom lelkipásztorához, és ott népdalokat is énekeltek. Akkor hallottam azt, hogy Azért szeretek én faluvégen lakni, / Mert a rózsám odajár lovát itatgatni, / Lovát itatgatja, magát fitogtatja, / Gyenge orcicskáját szellő csókolgatja. Ez egy megható jelenet volt.
Valami olyasmi volt ez, mint amikor éppen ezek közül a falak közül 1557-ben idejöttek a székely gyermekek latin nyelvet tanulni, s innen mentek tovább Európa felé. A gyermekek átjöttek a Kárpátokon, hogy anyanyelvükkel s az erdélyi civilizációval megismerkedjenek. Sylvester Lajos. Erdély.ma2010. augusztus 9.
Az Erdélyi Erő Párt alakuló kongresszusának felhívása
Mivelhogy 1989-ben nem volt egy valódi rendszerváltás Erdélyre vonatkozóan, így most az Erdélyi Erő alakulat most induló kemény munkával arra törekszik, hogy 2010. augusztus 17-19. között megszervezze az alakulat kongresszusát.
Szeretettel hívunk minden olyan Erdélyért tenni akaró polgártársat az alakuló kongresszusra, nemzetiségtől, kortól, vallástól, nemtől függetlenül, aki aláírja az alább közzétett belépési nyilatkozatot.
A kongresszus résztvevőinek szavazata szentesíti azokat a jelölt személyeket, amelyek arra lesznek felhatalmazva, hogy megalapítsanak és éltessenek egy új radikális pártot.
A párt nevét és alapszabályát is ezen az időponton véglegesítik a résztvevők.
A rendezvényen csak olyan személyek vehetnek részt, akiknek nem „mocskos” a hírnevük és nem felelősek Erdély súlyos politikai, gazdasági helyzetbe való juttatásáért, sem az úgynevezett forradalom előtt sem pedig azután!
A NYILATKOZAT
Alulírott... kinyilvánítom megfontolt szándékomat, és felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy az alább felsoroltak nem terhelik személyemet.
Erdély nemzeteinek elárulása - Erdély gazdasági javainak és az ott élő közösségek anyagi javainak elbitorlása, elkótyavetyélése, kizsugorítása - Besúgói, árulási cselekedetek, amelyek a fenti két bekezdésre vonatkoznak - Diktatórikus, megtorló tevékenységek, amelyek a tisztességes polgárok, fizikai és szellemi épségét veszélyeztették, korlátozták, vagy kioltották.
Becsületszavamat adom, hogy a fentiek megfelelnek a valóságnak, ellenkező esetben vállalok mindennemű jogi és morális felelősséget, amennyiben a fenti pontokkal ellentétesek vagy nem megfelelően tükrözik a valóságot.
Helység, Időpont, Aláírás * * * Azok jelentkezését várjuk, akik szívesen segítenék munkájukkal, tudásukkal vagy anyagiakkal céljainkat, annak érdekében, hogy az alakuló közösség formáló ereje megteremtse Erdély gazdasági és kulturális helyreállításának biztos jövőjét.
A jelentkezést és helyfoglalást az alábbi elektronikus levélcímünkre várjuk: [email protected]. A román nemzetiségűek a nyilatkozatot a következő fiókunkban találják meg: [email protected] Bővebb információk a: https://sites.google.com/site/erdelyiero/ oldalon találhatók. A rendezvény helyszíne: Csíkszereda, Fenyő szálloda Nyitóbeszédet és programismertetőt Éltes Zoltán fog tartani.
A rendezvény programja:
Augusztus 17. Politikai nap, időpont 10-15 óra, Nyitóbeszéd/Programismertető, jelölések,szavazások. - Augusztus 18. Gazdasági nap, időpont 08-16 óra, „Siculorum Bank” létrehozásának megvitatása, Hangya-szövetkezetek beindításának elemzése, konkrét intézkedések elfogadása. - Augusztus 19. Kulturális nap, időpont 10-15 óra, Erdélyi kulturális program
Előre is köszönjük segítségüket, erőt, egészséget a kitartó munkához, további sok sikert kívánunk! Az Erdélyi Erő elsődleges szimpatizánsai
Tisztelt, Hölgyem/Uram !
Éltes Zoltán-Imre vagyok, az Erdélyi Erő koordinátora.
Két évtizeddel ezelőtt, sokak segítségével indítottuk útjára a ,,Romániai Magyar Kisgazda” pártot.
Egy olyan szervezetet, amely akkor felvállalta az akkori idők kihívásainak problémáit.
Fontos dolognak tartom megemlíteni, hogy akkor Romániának nem volt egyáltalán adóssága.
Akkor én személy szerint lemondtam az RMDSZ funkcióajánlásáról, annak érdekében, hogy az összefogás ne bomolhasson fel, lemondtam a képviselői felajánlásról, hogy az érdekszövetség valóra válthassa célkitűzéseit, törekvéseit.
Azóta eltelt két évtized s nagyon megbántan az akkori megtorpanásomat.
A tisztelt polgárok, most saját szemükkel láthatják, hová vezetett a közel húsz év sunyi kormányzása, amiben szervesen részt vett és vesz az RMDSZ is.
A legjobban az fáj, hogy az akkori ígéretekből nagyon kevés dolog valósult meg, ami az élmondatok szellemében igen- igen kifogásolható.
Szánalmas látni azt, főleg a gazdaság terén, hogy szinte mindent a külföldi hitel (tőke) működtet, az embereknek szinte nincs semmilyen megtakarításuk, a morális züllésről nem is beszélve.
Románia belekerült egy olyan adóssági csapdába, amiből a jelenlegi kormányzat nem talál kiutat. A természettel harmóniában lévő gazdasági rendszerek helyett, a legdurvább kizsákmányoló kapitalizmus és a természeti kincsek teljes kizsugorgása (hogy ne nevezzem lopásnak) a ,,trend,,. A legnagyobb gond, hogy ezeknek a kincseknek a többségi haszonélvezői nem az Erdély régió polgárai, hanem a világuralmi bankok kamatszedői.
Az őshonos termelő egységek jóformán megszűntek létezni, mert talán az emberek kedve is elment a munkától (köszönhetően a felelőtlen hitelezési normáknak).
Sláger lett a szociális juttatás, fizetett munkanélküliség, betegségi nyugdíj.
Gondolom e pár sor magyarázatot ad arra, hogy tegnap miért került sor egy új politikai-gazdasági- kulturális alakulat megszületésére.
Az alakulat neve ,,Erdélyi Erő,, amely arra hivatott, hogy a jelenlegi súlyos gazdasági problémákkal küzdő társadalmunkra megoldást találjon, az összefogás valódi jelentése szellemében.
Az elmúlt időszakban többek között jogvédelmi problémákkal is foglalkoztam, így rálátásom nyílt társadalmunk kényesebb dolgaira is, ami az emberek, morális/szociális fásultságaira/jellemére, valamint egyes csoportok gazdasági agresszivitására jellemzőek.
Befejezésként, de nem utolsó sorban hangsúlyoznám, hogy az említett súlyos problémák megoldására nagyon fontosnak tartom, a kárpát medence délkeleti régiója haladó erőinek az összefogását, ami az ,,Erdélyi Erő,, alakulat megtestesítésében kell kiutat találjon, térségünk súlyos politikai-gazdasági-kulturális problémáiból.
Fontosnak tartom egy önsegélyző Bankrendszer létrehozását, amit ezelőtt húsz évvel is programba foglaltam, sajnos az RMDSZ ezt nem tartotta fontosnak mind a mai napig.
Szeretettel informálok minden kedves érdeklődőt, hogy az „Erdélyi Erő” alakulat első kongresszusát 2010. Július 10-11 időszakban rendezzük meg Csíkszeredában. Amelyre szeretettel várunk minden tenni akaró polgártársat, faji, nemzeti, nemi és vallási hovatartozásától függetlenül. Olyan polgártársakat várunk akik ellentétben az elmúlt időszak rossz példamutatóival, tenni is akarnak szülőföldjükért, közösségükért.
Helyszín Csíkszereda Fenyő szálló.
Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt.
A szervezőbizottság nevében, Éltes Zoltán jogász
Véleményeiket, javaslataikat, esetleg konkrét programjaikat az alábbi elérhetőségeinken tehetik meg: [email protected],
[email protected]. Erdély.ma2010. augusztus 9.
Székelyföld elrománosításának kérdése
Székelyföld elrománosításának kísérlete most is folyik, nyilatkozta Tőkés László egy román lapnak adott interjújában. Az EP-képviselő kényes problémához nyúlt, olyanhoz azonban, amiről érdemes lenne beszélni. Nem politikai nyilatkozatok szintjén, hanem inkább történelmi feltáró munka keretében: meg kellene érteni pontosan a mechanizmusokat.
Mert az itt élő emberek szembesülnek ezzel a kérdéssel: első szinten csak azt látják, hogy nagyon sok helyen (a Székelyföldről beszélünk) a román közösség tagjai több anyagi forrással bírnak. Aztán azt is észrevehetik, hogy vállalkozásaik iránt mintha engedékenyebbek lennének az ellenőrző szervek. Ezután ott van a házasodás kérdése is, hiszen az itteni románok alapjáraton nem mennek el, hanem „importálják” szívük választottját, aki rövid idő alatt „a magyarok által elnyomott székelyföldi románná” válik. Tapasztalják azt is, hogy itt indokolatlanul magas a rendőrök és egyéb rendfenntartó szervek állománya, és akik ha netalántán kilépnek a szolgálatból, itt maradnak, ritka az eset, hogy hazaköltözzenek.
Akit érdekel a kérdés, az további felismerésekhez is eljuthat. Én is láttam és olvastam azokat a leveleket, amelyeket az ortodox egyház különböző vezetői írtak a bukaresti vezetéshez a két világháború között, amelyekben a magyar vidékek az ortodox egyház terjeszkedésére alapozó elrománosításának stratégiáit ecsetelték. Az iratok ott vannak a levéltárakban, elő kell őket bányászni. Ezek alapján ki lehet találni, vagy legalább lehet sejteni azokat a stratégiákat, amelyeket most követnek azok a nacionalisták, akik nem az első vonalban állnak, de a tevékenységüket biztosan nem szüntették be teljesen. És erre szintén vannak konkrét tapasztalatok, „elszólások”. Amikor Teoctist pátriárka elhunyt, Adrian Năstase megemlékező blogbejegyzésében elkotyogta, milyen terveket szőttek arról, hogy az ortodox egyház hívőit elcsábító egyházaknak hogyan vetnek gátat. Ez önmagában felháborító, hogy ilyen „tervezgetésre” sor került. És ha erről tervezgetnek továbbra is, akkor valószínű, hogy a magyar kérdés is szóba kerül néhanapján, amikor az ország miniszterelnöke és az ortodox egyház feje konspirálgatnak, félretéve a törvényt.
Jó lenne tanulmányozni ezeket a mechanizmusokat. De mindenekelőtt egy dolgot el kell tanulnunk az elrománosításon munkálkodóktól: higgadtan, módszeresen és folyamatosan tevékenykednek. Mi is így kellene védjük érdekeinket, összefogva, higgadtan és meghatározott stratégia mentén. Mert a játszma nincs eldőlve. Mi magyarok is „fogyva bár”, de a román nemzet is eléggé „elvérzett” ebben a húsz évben. Több mint kétmillió kivándorló, akik ott próbálnak beilleszkedni, és akik a társadalom gerincének részét alkották itthon, fiatal, munkabíró emberek. Moldvai megyék ürültek ki, és mivel mi később lábalunk ki a válságból, mint a Nyugat, még egy erőteljes kiáramlással biztosan szembe kell nézzenek. Náluk is fogy az „üzemanyag”, és ebben a játszmában van arra esély, hogy nem az erősebbik, hanem az okosabbik nyer. Biztosak kell lennünk abban, hogy mi nem a nagyszájúak leszünk, hanem az okosabbak.
Isán István Csongor. Hargita Népe (Csíkszereda)2010. augusztus 9.
Felavatták az összetartozás emlékművét (Kézdialmási falunapok))
A hét végén ötödik alkalommal szerveztek falunapokat Kézdialmáson, melyen Antal Mihály alpolgármester vezetésével az Eger közelében fekvő Szihalom testvérközség népes, hetvenkét tagú küldöttséggel — önkormányzati küldöttekkel, valamint negyvenöt tagú fúvószenekarral és mazsorettcsoporttal — vett részt.
A faluünnep legkiemelkedőbb mozzanata tegnap az ünnepi szentmisét követően a templom előtti téren zajlott, ahol a felújított világháborús emlékmű mellett a testvérközség által adományozott gránit emléktáblát avatták fel.
Elsőként Molnár István polgármester szólt az egybegyűltekhez, szent helynek nevezve azt a teret, ahol az emlékmű áll, és egymás mellett lobogtatja a szél az Európai Unió, Románia és a magyar nemzet zászlóját. A világháborús emlékművet Gyergyai József és Lénárt Ervin újította fel, akiknek a község első embere külön köszönetet is mondott. Antal Mihály alpolgármester a szihalmiak nevében szólva idézte fel a két település egymásra találásának történetét, elmondva azt, hogy a fekete gránitlapon kívül — melyen Szihalom és Kézdialmás neve mellé az összetartozunk szót vésték fel — egy kisebb méretű turulmadarat is hoztak ajándékba, s azt szeretnék, ha az megfelelő helyre kerülne. Az emlékművet Molnár István polgármester és a Szihalmon élő Nahóczki Péter íjász, háromszoros Európa-bajnok leplezte le. Ezt követően Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke mondott ünnepi beszédet, kiemelve, hogy Almás főterén Molnár István nemzetzászló-állító helyet hozott létre.
A helybeli iskolások énekszóval és szavalatokkal tették ünnepélyesebbé a nem mindennapi eseményt, majd az emlékművet Daniel Ernő András római katolikus plébános szentelte meg. Az ünnepség végén a jelenlevők együtt énekelték el a magyar és a székely himnuszt. A nagyszámú közönség a szihalmi mazsorettekkel és fúvósokkal az élen vonult a falunapok helyszínére, a sportpályára, ahol a kétnapos ünnepség zajlott. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2010. augusztus 9.
Honvédeink áldozatára emlékeztek
Folyamatosan fogy a valaha magyar hazájukért vérüket ontó honvédeink száma: a Baróton tíz esztendővel ezelőtt először megszervezett bajtársi találkozón még háromszáznál többen vettek részt, mára már alig tizedük emlékezhet a régmúlt időkre. Mégsem kong az eseménynek otthont adó református templom, hiszen itt vannak a hadfik özvegyei, az édesapák és nagyapák emlékeit ápoló gyermekek és unokák, s mindazok, akik fontosnak tartották, hogy hőseink áldozatvállalása előtt őszintén fejet hajtsanak — mondotta Krizbai Imre, a találkozót tizenharmadik alkalommal megszervező református lelkipásztor.
Dénes Csaba, a sepsiszentgyörgyi református egyházmegye esperese Nábot történetével példázta az őseinktől örökölt rög jelentőségét. Mint mondotta, bár ma is szép számban akadnak, akik készek atyáik örökségét elcserélni, áruba bocsátani, idegen nyelvet és kultúrát magukra ölteni, népünk igazi hagyatéka mégsem veszhet el, többen vannak, akik áldozatot vállalva készek a cselekvésre. Barót polgármestere, Nagy István a honvédek több nemzedék számára is követendő példamutatását emelte ki. Mint mondta, a templomot a székely helytállás templomának kellene elnevezni, amiért az eseménynek évről évre otthont biztosít, a néhai leventéknek lelki támaszt nyújt. Szegedi Csanád jobbikos EP-képviselő úgy fogalmazott, hogy gyakori látogatásai nyomán előbb lélekben, majd marosvásárhelyi irodájának megnyitásával ténylegesen is székelynek érzi magát. Úgy fogalmazott, az első bajtársi találkozó óta eltelt időszakban jelentősen változott a nemzeti kérdések megítélése: míg akkor még csak csendben emlékezhettek a nemzetet Trianonban ért tragédiáról, napjainkban már országosan hívják fel Európa figyelmét, hogy nem felejtünk. A Jobbik alelnöke és parlamenti képviselője, Novák Előd az állampolgársági törvény jelentőségét emelte ki, s nevezte azt az együvé tartozás erősítőjének. Miklós Árpád exképviselő a magyar hadsereg baróti, Benedek József volt honvéd a nagybaconi bevonulására emlékezett, Nagy B. Imre, a földvári fogolytábor 85 éves túlélője és v. Balogh Antal az átéltekről szólt.
Erdővidék Múzeumában v. Benkő József történész második világháborús történetét fényképeken, használati tárgyakon, egyenruhákon és hatástalanított fegyvereken keresztül bemutató gyűjteményéből nyílt kiállítás. A fiatal történész elmondta, a kiállítás anyagát azért tartotta fontosnak összegyűjteni, mert meggyőződése, hogy a borzalmakat át nem élő nemzedékek sokat tanulhatnak, s elkerülhetik a történelem megismétlődését. A találkozón fellépett a baróti református egyház Zathureczky Gyula Kórusa, az Új Magyar Gárda tagjaiból álló Gróf Tisza István Dalkör, Fitori Miklós és Máthé Boglárka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2010. augusztus 9.
Idén 88.067 állást számoltak fel az állami szférában
Emil Boc kormányfő szombaton Iasi-ban kijelentette: az állami szférában 88.067 állást számoltak fel, ebből 14.462 be nem töltött, 73.605 betöltött állás volt.
Mint mondta, ezen posztok egy részében az elbocsátási folyamat éppen most zajlik. "Minden elbocsátás jogszabály alapján történt, bizonyos esetekben az elbocsátási folyamat éppen most zajlik. Munkánk eredménye 2011-ben és 2012-ben látszik majd meg. Ez egy részeredmény, az ütemtervet tartjuk, a folyamat nem zárult le. Minden területen annyi ember marad, amennyire szükség van" – szögezte le. Emil Boc azt is elmondta: felkért mindenkit, hogy az elbocsátásoknál vegyék figyelembe a hozzáértést.
"Ez az átszervezési folyamat kulcsa, éspedig: a hozzáértők maradjanak, a többiek keressenek maguknak más munkahelyet" – nyilatkozta a kormányfő. Hozzátette: az elbocsátott alkalmazottaknak lehetőségük lesz szakmai átképzésen részt venni vagy az országos szinten mintegy 10.000 nyilvántartott be nem töltött állás közül választani.
Mint mondta, a kormány támogatni fogja a magánszférát, hogy az állami ágazatból elbocsátott munkaerőt be tudja fogadni. Népújság (Marosvásárhely)2010. augusztus 9.
Elmosta a víz Udvarhelyt
Udvarhelyszéket öntötte el a hétvégén a legutóbbi Székelyföldi áradás: megduzzadtak és megáradtak a patakok, Udvarhelyen a csatornarendszer sem bírta a terhelést, veszélybe kerültek a Petőfi Sándor utcai ingatlanok, a Tomcsa Sándor utcai tömbházak, és rövid ideig állt a közlekedés az érintett negyed előtti körforgalomban is.
Víz alá került Telekfalva, Patakfalva, Árvátfalva és a Homoródszentmárton községhez tartozó települések: a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű víz autókat és erőgépeket sodort magával, megrongálta a közutakat, és súlyos anyagi károkat okozott több lakóházban és gazdasági épületben is.
Udvarhelyen a Varga-patak keserítette meg a városlakók életét: a városközpontban több alagsori épületet, pincét is elöntött a víz, s bár sikerült megakadályozni, hogy a házakba is behatoljon az áradás, az itt élők jelentős erőfeszítésébe került a kármegelőzés és a kármentés.
A hétvégi természeti csapás körülbelül egy óra alatt söpört végig a térségen: közeledtét már a múlt hét végén jelezte az Országos Meteorológiai Intézet. Hargita, Kovászna, Kolozs, Arad, Temes és Bihar megyékben valóságos trópusi időjárás alakult ki: heves esőzésekkel, jégesővel, viharos erejű széllökésekkel és hirtelen beköszönő rendkívüli meleggel.
A következő napokban a hétvégihez hasonló szélsőséges légköri viszonyokra kell számítani, tizenkilenc megyében sárga vészjelzés van érvényben. A lezúduló csapadék várhatóan meghaladja az évszaknak megfelelő átlagot, helyenként négyzetméterenként 50-60 liternyi eső okozhat gondot. Szakértők szerint Erdélyben Brassó, Kovászna, Hargita, Beszterce-Naszód és Máramaros megyében tombolhat a makacsul kitartó augusztusi vihar.
A napokban túrázni készülő kirándulók számára a szakértők azt javasolják: különösen figyeljenek oda a villámlásveszélyre. Az szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvedők figyelmét arra hívják fel az illetékesek, hogy az esőzések nem járnak lehűléssel, a várható csúcshőmérséklet 35 Celsius-fok körül alakul majd: kiemelten fontos a kánikulában érvényes biztonsági szabályok betartása. Új Magyar Szó (Bukarest)2010. augusztus 9.
Erdélyi (szélső)jobbra át?
„Társszervezi” a szélsőségeseket felvonultató EMI-tábort a Hargita Megyei Tanács
Miután a tavaly még „megelégedett” azzal, hogy költségvetési finanszírozással járuljon hozzá a magyarországi szélsőjobboldal több ismert képviselőjét felvonultató EMI-tábor sikeréhez, idén a Hargita Megyei Tanács társszervezővé lépett elő az Erdélyi Magyar Ifjak gyergyószentmiklósi rendezvényén.
Mint megtudtuk, a holnapután kezdődő, vasárnapig tartó tábor közpénzből történő támogatását az azóta elmélyült gazdasági válság ellenére is szinte kétszeresére növelte a megyei önkormányzat.
Gyergyó: EMI-tábor Jobbik-parádéval
A szélsőségesnek ítélt magyarországi politikusokat felvonultató gyergyói tábor tavaly már vehemens bírálatokat kiváltó költségvetési támogatása kapcsán Borboly Csabát, Hargita Megye Tanácsának elnökét többszöri próbálkozásunk ellenére nem sikerült tegnap megszólaltatni. Tavaly Borboly erről lapunknak úgy nyilatkozott, hogy az általa vezetett önkormányzat nem működhet ideológiai szűrőként, és mint elnök, ő nem cenzor. „Nem bírálhatom fölül 325 ezer Hargita megyei ember gondolkodásmódját és értékrendjét” – védekezett akkor Borboly.
Petres Sándor megyei önkormányzati alelnöktől megtudtuk: a testület nyolcezer lej támogatást szavazott meg az EMI-tábor számára; tavaly ugyanerre a célra 5000 lej jutott. Az alelnök nem kívánta kommentálni azt a felvetésünket, hogy a megyei tanács által folyósított pénz idegengyűlölő, revizionista dalokat éneklő zenekarokhoz kerülhet. Az ÚMSZ egyébként úgy tudja: a támogatás szavazásra bocsátásakor a megyei tanács RMDSZ-frakciójából ketten szavaztak a határozattervezet ellen.
A Hargita Megyei Tanács döntését, miszerint költségvetési finanszírozással járul hozzá az EMI-tábor sikeréhez, lapunk által megszólaltatott politikusok – Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Eckstein-Kovács Péter, az államfő kisebbségügyi tanácsosa és Aurel Vainer zsidó kisebbségi képviselő – vehemensen bírálták.
„Nem tudom, milyen érvei vannak Borbolynak, de mint hogy hamis indokokkal jöjjön, inkább vállalja fel nyíltan, hogy ő egy ilyen szélsőséges szervezettel szimpatizál” – fogalmazott akkor élesen Kelemen Hunor, miközben Eckstein és Vainer a szélsőjobboldali eszmék székelyföldi terjedése miatti aggodalmát fejtette ki.
Csík: zsidózás határok nélkül
Ami a szélsőjobboldali eszmék székelyföldi terjedését illeti, ezt látszik alátámasztani az a csíkszeredai eset is, melyről lapunk hétvégi számában tájékoztattunk.
A csíkszeredai törvényszékhez alá tartozó ügyészség múlt héten indított eljárást a Székely Gárda elnevezésű, a Magyarországon betiltott Magyar Gárda mintájára Erdélyben létrehozott szervezet két alapító tagja ellen, mert „Szégyelld magad, már megint zsidónál vásároltál” feliratú plakáttal demonstráltak egy helyi bevásárlóközpont előtt.
A szervezők fenntartják, hogy az akcióhoz engedélyt adott a helyi önkormányzat. Antal Attila csíkszeredai alpolgármester megkeresésünkre elmondta, a demonstrációra vonatkozó engedélykéréshez vélhetőleg nem csatolták a kérvényezők a felirat pontos szövegét, ezért kaphattak engedélyt.
Marosvásárhely: teljes jogú jobbikosok
Csíkszereda és Gyergyószentmiklós mellett Marosvásárhely is otthonává vált a magyarországi szélsőjobboldali politikának: a hétvégén Vásárhelyen tartott fogadóórát a városban nemrégiben megnyitott irodájában Szegedi Csanád jobbikos európai parlamenti képviselő, illetve megalakult a Jobbik Baráti kör is. Az erdélyi építkezés szó szerint „határokon átívelő”: a kezdeményezők jelezték, a frissen alakult marosvásárhelyi szervezet tagjai a magyarországi Jobbik teljes körű tagjaivá válnak.
Ami az EMI-tábort illeti, „díszvendégnek” idén is Vona Gábor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke, a Magyarországon betiltott Magyar Gárda félkatonai szervezet vezetője számít. Az európai parlamenti képviselő idén a Radikális változás? című előadásával örvendezteti meg a Hargita megyei sátorozókat.
A tábor szervezői beharangozójukban jelzik, az érdeklődők személyesen tájékozódhatnak az „erő pártjának” lehetőségeiről, kilátásairól, és kapcsolatba léphetnek a radikális politikai nézeteiről ismert pártvezetővel.
Legitimizált szélsőjobb?
Az RMDSZ egyes politikusai sem vetik meg egyébként a szélsőjobboldalinak tartott rendezvényen való szereplés lehetőségét. Felszólalóként, az EMI-tábor vendégeként tünteti fel az idei program Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert és Tamás Sándor megyei tanácselnököt is.
Máté Árpád Levente RMDSZ-es képviselő is megerősítette lapunknak, hogy meghívást kapott a táborba, és el is fogadta azt, ám más irányú elfoglaltságai miatt – éppen parlamenti szakbizottsági ülésen vesz részt azon a napon – mégsem lehet jelen. „Ha nincs a szakbizottsági ülés, részt vennék” – erősítette meg az ÚMSZ-nek a politikus.
Kérdésünkre, tud-e arról, hogy a tábor szombati napjának vezérszónoka Vona Gábor lesz, és esténként szélsőjobbos zenekarok lépnek fel, Máté kijelentette: „nem láttam a tábor programját”. Hozzátette, nem kívánja kommentálni azt, hogy kiket hív meg az EMI a rendezvényeire. Új Magyar Szó (Bukarest)2010. augusztus 9.
Begyűrűzött vagy kiprovokálták?
Az új magyar kormány érthetetlenül kesztyűs kézzel bánik a Jobbik és az Új Magyar Gárda gyújtogatóival.
A Székelyhon nevű internetes hírportál a múlt héten arról tudósította olvasóit, hogy az úgynevezett Székely Gárda három tagja egy nyíltan antiszemita plakátot helyezett el idén áprilisban Csíkszereda egyik utcáján.
A plakáton a következő szöveg volt olvasható: „Szégyelld magad, már megint a zsidónál vásároltál!” Ennek nyomán az ügyészség most eljárást kezdeményezett ellenük. Az elkövetők egyike a véleménynyilvánítás szabadságára, valamint fogyasztóvédelmi megfontolásokra hivatkozva legitimnek minősítette „figyelemfelkeltő akciójukat”. Szerinte a hatóságok azért akarják őket felelősségre vonni, mert volt bátorságuk kiejteni az autonómia szót. Nos, a szóban forgó plakátot én már láttam néhány évvel ezelőtt. Ott, ahol annak a helye van. Budapesten, a Dohány utcai Zsinagóga melletti Holokauszt múzeumban. Igen, ott volt az egyéb fasiszta, rasszista uszító plakátok mellett. A lágerből testükre tetovált számmal hazatérő, csontig lefogyott zsidók fényképei mellett. A zsidótörvények és a deportáltak hátrahagyott levelei, fényképei mellett.
Ennek a plakátnak semmi köze a véleménynyilvánítás szabadságához, hiszen egy másik ember, sőt embercsoport szabadságát korlátozza. Ennek a plakátnak semmi köze a fogyasztóvédelemhez, ahogyan Szőcs Tibor cinikusan állítja. Ez nem a termékek minőségére vagy egészségügyi kockázatára, hanem a bolt tulajdonosának etnikai vagy vallási hovatartozására utal. Ám ennek a plakátnak szerves köze van a huszadik század legvéresebb ideológiájához.
Az eset kapcsán mindenképp fel kell tennünk néhány kérdést. Mire vártak a hatóságok április 6-ától (a plakát elhelyezésének napjától) augusztusig? Milyen egyéb bizonyítékra volt szükségük ahhoz, hogy kétségbevonhatatlannak tekintsék a bűncselekmény elkövetésének tényét?
Miért nem kapott az ügy korábban is nyilvánosságot? Nem tudom elhinni, hogy egy köztéri plakátot senki sem látott!
Valóban néhány elvetemült ember szélsőséges akciójáról van szó, vagy tudatos provokációról? Az a tény, hogy Szőcs Tibor azt nyilatkozta, hogy a hatóságok az autonómia ügye melletti elkötelezettségük miatt nyomoznak ellenük, ez utóbbira utal. A plakáton ugyanis szó sem volt autonómiáról csak antiszemitizmusról. Az autonómia lejáratásának egyik legjobb eszköze az, ha összemossák a szélsőséggel.
Egy pillanatig se feledjük, hogy a román politikum egy része (azok, akik már megelégelték, hogy folyton osztoznak az RMDSZ-szel a kormányzásban, no meg „viselkedniük” kell a magyarokkal szemben) és vélhetően a titkosszolgálatok: hosszú ideje lámpással keresik a szélsőséges magyar szervezeteket, illetve az ilyen megnyilvánulásokat, hogy aztán rájuk hivatkozva a teljes magyar érdekvédelmet megbélyegezzék, lejárassák, esetleg betiltsák. Nem lehet kizárni, hogy a székely gárdások ostoba és olcsó provokációjukkal – tudatosan vagy akaratlanul – ennek a tervnek a megvalósításához nyújtanak segítő kezet. Az is valószínűsíti ezt, hogy az RMDSZ rendkívül visszafogott volt, nemcsak a saját, de általában a magyar szélsőségesek bírálatával. A Szövetség szemérmessége mögött nem mindig a szélsőséges nézetek vállalása vagy bátorítása, hanem egy rosszul értelmezett egységféltés állt.
A „figyelemfelkeltés” manipulátorait azonban nemcsak belföldön kereshetjük. Az új magyar kormány érthetetlenül kesztyűs kézzel bánik a Jobbik és az Új Magyar Gárda gyújtogatóival, noha tudja, hogy mekkora veszélyt jelentenek az ország demokratikus berendezkedésére. A Washington Post és a Le Monde kemény bírálatai a kormányzatnak ezt a fogyatékosságát is joggal érintették.
Hallgatásával az Orbán-kormány akaratlanul is bátorítja a szélsőségesség Erdélybe irányuló exportját. Nem véletlenül jegyezte meg a minap Várkonyi Tibor a Népszavában a következőket: „Vincent Jauvert megírta, valahányszor Orbán csak találkozott Merkellel, Sarkozyvel vagy vezető munkatársaikkal, a magyar miniszterelnöknek le kellett tennie a ‘fő esküt’: az úgynevezett jobbközép utat követi, és nem kvaterkázik a szélsőjobbal. És ha ezt kell cselekednie, azt jelenti, hogy nem bíznak benne.”
Székely Ervin. Új Magyar Szó (Bukarest)2010. augusztus 9.
Több mint 88 ezer állami állást számoltak fel
Emil Boc kormányfő szombaton a Iaşi Megyei Prefektúrán tartott sajtóértekezletén bejelentette: az állami szférában idén 88 067 állást számoltak fel, ebből 14 462 be nem töltött, 73 605 betöltött állás volt.
„Minden elbocsátás jogszabály alapján történt, bizonyos esetekben az elbocsátási folyamat éppen most zajlik. Munkánk eredménye 2011-ben és 2012-ben látszik majd meg. Ez egy részeredmény, az ütemtervet tartjuk, a folyamat nem zárult le. Minden területen annyi ember marad, amennyire szükség van” – szögezte le a kormányfő. „Felkértem az illetékeseket, hogy az elbocsátások a képességek alapján történjenek. Ez az átszervezési folyamat kulcsa: a hozzáértők maradjanak, a többiek keressenek maguknak más munkahelyet” – nyilatkozta Boc.
Emil Boc azt is elmondta: az elbocsátott alkalmazottaknak lehetőségük lesz szakmai átképzésen részt venniük, vagy állást találniuk az országos szinten mintegy 10 000 nyilvántartott üres munkahely közül. A kormány ugyanakkor támogatni fogja a magánszférát, hogy az állami ágazatból elbocsátott munkaerőt be tudja fogadni – tette hozzá.
(Mediafax) Nyugati Jelen (Arad)2010. augusztus 9.
Nem tolongtak a Jobbik vásárhelyi baráti körének megalakulásán
Első határon túli baráti körét alakította meg Marosvásárhelyen a szélsőjobboldali pártként elkönyvelt magyarországi Jobbik. A hétvégére meghirdetett eseményre közel húsz szimpatizáns gyűlt össze a Szegedi Csanád EP-képviselő által Vásárhely belvárosában nemrég nyitott irodájában. A baráti körbe beiratkozottak egyből párttagságot is nyertek, függetlenül attól, hogy Erdélyben valamelyik politikai alakulatnak a tagjai vagy sem. Marosvásárhely után a Jobbik az idén még Baróton, Székelyudvarhelyen és Nagyváradon szeretne baráti köröket alakítani.
Stílusosan, fehér ingben és vitézkötéses Bocskai-mellényben fogadta a Jobbik első határon túli baráti körének alakulására érkezőket a párt európai parlamenti képviselője, Szegedi Csanád. A Marosvásárhely központjában bérelt negyedik emeleti kis irodát közel húsz, többnyire helybéli, illetve a városban tanuló fiatal érdeklődő töltötte meg. A közép- valamint az idősebb korosztályt nagyjából egy-egy személy képviselte. A bemutatkozásból és a beszélgetésből hamar kiderült: senki nem akar kimondottan politizálni. Az összeseregletteket a közösségért való tenni vágyás vezényelte a baráti kör alakuló ülésére.
Az érkezők nem is tudták: belépésükkel párttagságot is nyernek. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy az erdélyi magyarság közérzetének javulása érdekében mielőbb tenni kell. Valami olyasmit, amit a romániai magyar pártok nemigen vállalnak fel – állapították meg az ifjak. Ezt hangoztatta Szegedi Csanád is, aki úgy érzi, a jobbikosoknak be kell kapcsolódniuk a város közéletébe. „Nem politizálni, hanem első sorban megemlékezéseket, kulturális eseményeket szervezni akarunk. Ugyanakkor, amikor és ahol szükség van, a város magyarsága érdekében is hallatjuk majd szavunkat” – mondta a házigazda szerepébe került vendég. Szegedi gyorsan hozzáfűzte: a Jobbik Baráti Köre majd a románsággal való jó együttélés jegyében próbálja a magyar érdekeket képviselni.
Hogy miért éppen Marosvásárhelyen, és a közeljövőben talán Baróton, Székelyudvarhelyen, Nagyváradon és más erdélyi településeken? „Azért, mert a Jobbik egy határokon átívelő párt, amely Budapesten az erdélyi magyarságnak is meg szeretne felelni” – magyarázta a Szegedivel együtt érkező Novák Előd országgyűlési képviselő. Ilyen tekintetben a jobbikosok már is van, mire büszkélkedjenek – hangsúlyozta a két fiatal politikus, majd a Trianon-emléknap és a tanulók határon túli, egykori magyar területre való kirándulások állami finanszírozásának a megszavazását nevezte a parlamentben eltöltött első néhány hónap legnagyobb eredményének.
Nem népes, de lelkes tábor
A baráti kör alakuló ülése előtt Szegediék mintegy tíz-tizenöt személyre számítottak, végül tizenheten gyűltek be a képviselői irodába. „Az egyik barátom javaslatára iratkoznék be a Jobbikba. Nem látok semmi kivetnivalót abban, hogy ezek a fiatalok a nemzeti érzelmekre és értékekre alapozva, kissé másként, főként a közösségért politizálnak, nem mint azok, akik húsz-harminc éve képtelenek megválni székeiktől” – érvelt belépése mellett egy neve elhallgatását kérő fiatal. Kérdésünkre, hogy miért nem vállalja névvel is tagsági minőségét, a huszonéves fiú környezete előítéleteire hivatkozott. Mint mondta, meghökkenésére még azok közül is, akik kimondottan magyar érzelműek, visszahúzódást tapasztalt. „Az egyik unokatestvérem megpróbált lebeszélni a baráti körbe való belépésről, mondván, hogy mi lesz, ha kitudódik, hogy anyai nagyanyánk román volt?” – mesélte a fiatalember.
A közép- és az idősebb nemzedék távolmaradására vonatkozó felvetésre Vitus Örs irodavezető derűlátóan reagált. Mint mondta, a péntek esti csak az alakuló ülés volt, még sokan csatlakozhatnak a baráti körhöz, és egyébként is számítanak a tapasztaltabb személyekre. Hozzátette: az iroda mindössze másfél hónapos működtetése alatt több mint kétszázan megfordultak az Ifjúsági utca 2. szám alatti épületben, jobbára idős emberek. Kíváncsian kérdeztük, egy magyarországi párt brüsszeli képviselője miként segíthet egy romániai magyarnak. „Többnyire jogi tanácsadással. Az az igazság, hogy olyan kérdésekkel fordultak eddig hozzánk, amire eleve lenne megoldás, csakhogy az emberek nem tudják, hova menjenek – látta be Szegedi Csanád, aztán elszólta magát: – A többség lényegében gratulálni jött az irodanyitáshoz”.
Örültek „a Spielmannok támadásának”
Felvetésünkre, hogy a megjelent tizenöt-húsz személy kissé nem kevés a több száz értelmiségihez képest, akik a nyár elején a Jobbik marosvásárhelyi jelenléte ellen aláírásukkal tiltakoztak, Vitus Örs irodavezető határozott nemmel válaszolt. „Nem tudom, hogy az aláírók mennyire értelmiségiek, mint ahogy azt sem, hogy valóban több százan vannak-e. Mindaddig, amíg a listán Michael Jordan vagy Biszku Béla neve is szerepel, akik közül egyik sem értelmiségi, de még csak nem is vásárhelyi, nem hinném, hogy ezt a tiltakozást komolyan kellene venni. Egyébként Kézdivásárhely polgármestere és mások is tiltakoztak amiatt, hogy valaki az ő nevükben is aláírta az elektronikus formában közlekedő levelet” – fejtette ki Vitus Örs.
Irodavezetője eszmefuttatását Szegedi Csanád azzal toldotta meg, hogy ugyanúgy, ahogy Magyarországon az SZDSZ és az MSZP támadásai elismerést jelentenek a Jobbik számára, „Erdélyben a Spielmannok támadása” is felér a dicsérettel. Kérdésünkre, hogy EP-képviselőként, azon kívül, hogy a tiltakozást kezdeményező Spielmannok egyike zsidó származású, még mit tud Sebestyén Spielmann Mihályról, Szegedi szintén kérdéssel válaszolt: „Spielmann zsidó? Nem tudtam.” Marosvásárhely és egyben Erdély egyik legelismertebb történésze és könyvtárosa, a Teleki Téka vezetője, Sebestyén Spielmann Mihály közíró volt az első, aki az iroda megnyitása után a Népújság hasábjain az auschwitzi áldozatok, valamint félig kiirtott családja nevében tiltakozott az ellen, hogy Marosvásárhelyen vagy bárhol Erdélyben a Jobbik irodát vagy bármi egyebet nyisson
Konzervatívok: nem kell a Jobbik Romániában
A Konzervatív Párt (PC) kéri a román hivatalos vezetést, hogy nyilvánítsák nemkívánatos személynek Szegedi Csanádot. Bogdan Diaconu PC-alelnök szerint erre azért van szükség, mivel a jobbikos EP-képviselő „uszította” a székelyeket, hogy vonuljanak az utcára és követeljék az autonómiát. „Veszélyes precedenst teremt ez az uszítás. Kérjük a hatóságokat, hogy ne nézzék tétlenül a Románia szétdarabolását célzó uszításokat és nyilvánítsák nemkívánatos személlyé Szegedi Csanádot” – írta vasárnapi közleményében Diaconu.
„Mi ez a Jobbik párt, amely idejön, hogy kioktassa Romániát? A Jobbik elnevezése hasonlít a Csillagok háborújának egyik szereplőjére, Jabbára, akihez kapzsiságában hasonlít is. Ha a magyar politikusok Románia egy részét akarják, nem szabad elfelejteniük, hogy ez a föld a románoké, akárcsak századokkal ezelőtt, amikor ők barbárokként elözönlötték ezt a vidéket” – fogalmaz a PC alelnöke.
A PC alelnöke úgy véli, a romániai Jobbik-szervezetek létrehozása Erdély egy része autonómiájának támogatása céljából „nyílt támadás” a román alkotmány és az állam ellen. Ezért a konzervatívok kérik, hogy a hatóságok tiltsák be a Jobbik romániai tevékenységét.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)2010. augusztus 10.
Maros megyét sújtotta az ár
Hat Maros megyei települést érintettek súlyosan az elmúlt három nap esőzései: Fickópataka, a Görgényszentimre községhez tartozó Lárgatelep, Görgényüvegcsűr, Fundája, valamint Dicsőszentmárton. Az utóbbi városban két tömbház alagsorát, 17 háztartást és melléképületet, 20 kutat és több mint 30 hektár mezőgazdasági területet érintett az árvíz. Magyaró községben az ár tönkretette a Fickópataka felé vezető hidat, így három család elszigetelődött, a mezőgazdasági területek 35 százalékát víz borítja. A Görgényszentimre községhez tartozó községi utat 14,5 kilométeren elmosta a víz, ezért hétvégén nehézkesen zajlott a közlekedés. Görgényüvegcsűr faluban a vizek öt pallót tettek tönkre.
Az SZDP nem változtat
Victor Ponta, az SZDP elnöke szerint a szociáldemokraták a szenátus állandó bürójában ugyanúgy megszavazzák a rendkívüli ülésszak összehívását, akárcsak a képviselőházban, és támogatják azt is, hogy napirendre kerüljön a 48-as, 58-as és 63-as sürgősségi rendelet. Ponta leszögezte: azt szeretnék, ha napirendre kerülnének az áfaemelésről, a kórházak decentralizációjáról és a helyi közpénzügyekről szóló kormányrendeletek, hogy módosíthassák ezek „aberráns” rendelkezéseit. „Szeretnénk megakadályozni, hogy Videanu úr eladja a Petrom, Transgaz, Nuclearelectrica utolsó részvényeit. Ez az állam nemzeti érdekeinek elárulása saját önző érdeke, a DLP-s zsebek javára” — jelentette ki Ponta.
Pályázat rezervátumvédelemre
A Hargita Megyei Tanács a következő időszakban a Regionális Operatív Program keretében finanszírozási célból 780 000 lej értékű pályázatot nyújt be, amely a megye védett területeinek népszerűsítését és kiaknázását célozza meg, beiktatva azokat a turisztikai körforgásba. „A megyében 37 rezervátum létezik, és nagy részüket még a helyiek sem ismerik. A pályázat elsődleges célja ez lenne: a rezervátumok beiktatása a turisztikai körforgásba úgy, hogy ne károsodjanak, és mégis hasznot hozzanak a megyének” — áll a közleményben. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke szerint a pályázat illeszkedik a megyei tanácsnak a borvíz, a hagyományok és az épített örökség kiaknázására irányuló kezdeményezéseihez.
Közel egymillió fenyegetett ember
Több mint 900 000-en élnek árvizek által veszélyeztetett területen, és több mint 88 000 házat sodorhat el bármelyik pillanatban az ár — derül ki a Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium adataiból, amelyeket a közép- és hosszú távú árvízvédelmi stratégiában ismertettek. A stratégia két legfontosabb célkitűzése 2030-ig 350 000-re csökkenteni a veszélyeztetett személyek számát és fokozatosan a jelenlegi 1000 hektáronkénti 86 házról legfeljebb 40-re csökkenteni a károsított lakások számát. A 2009-es áradások okozta károk értéke meghaladta a 156,4 millió lejt, 2008-ban az árvizek és földcsuszamlások 2,79 milliárd lej értékű kárt okoztak. Idén júniusban az áradások és a szélsőséges időjárás 37 megyét érintett, 25 ember életét oltotta ki. Kárt szenvedett több mint 7200 gazdaság, 6112 lakás, 246 épület leomlott, 12 500 személyt kellett kitelepíteni Az áradások 33 500 hektár szántót, 22 500 hektár legelőt és kaszálót, 5700 hektár erdőt, 34 országutat, 93 megyei utat és 120 községi utat károsítottak. Romániában több mint egymillió hektár terület árvízveszélyes.
Magyar—spanyol győztes duó
Egy romániai magyar és egy spanyol énekes nyerte meg a Brăilán megrendezett Hariclea Darclée Énekversenyt, amely az ország legrangosabb hasonló jellegű megmérettetése. A verseny tizenötezer eurós nagydíját a marosvásárhelyi Borsos Edith szoprán és a spanyol Alvaro Lozano Gutierrez bariton kapta megosztva. A jubileumi versenyre — idén ünnepelték a névadó Hariclea Darclée szoprán születésének 150., valamint a verseny megalapításának 15. évfordulóját — rekordszámú résztvevő nevezett be, 27 országból összesen 187-en indultak. A győztes Borsos Edith a marosvásárhelyi Művészeti Líceum énekszakán érettségizett 1996-ban Orosz Szabó Edit osztályában. Énekművészi és énektanári diplomát a kolozsvári zeneakadémián szerzett 2003-ban Kirkósa Júlia és Mircea Simpetrean szakmai irányítása alatt. Tagja volt a Kolozsvári Állami Magyar Operának, 2005-ben pedig a Magyar Állami Operaház Operastúdiójának. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2010. augusztus 10.
A gidófalvi veszedelem emléktáblája
Kátai Károly hétéves gyerek volt, amikor 1950 szeptemberében a gidófalviak közel egyhetes kollektívellenes lázongása, a belépési nyilatkozatok elégetése után a román néphadsereg katonái milicistákkal és szekusokkal elegyesen a községet bekerítették — hosszú csövű ágyú is volt vélük —, s éjnek évadján hat, előre kiszemelt családdal együtt kihajtották, mint a barmokat az angyalosi Szépmező irányába, ott teherautókra lökdösték, majd egy brassói „átszállás” után szinte megállás nélkül Dobrudzsáig döcögött velük a marhavagonokkal pöfögő vonat. Beszélni sem lehetett, némelyik állomáson a gyermekeket engedték le ivóvízért.
A jó emlékezetű Balogh László a sepsiszentgyörgyi Charta Kiadó Múltidéző sorozatában Történelem a homlokráncban címmel örökítette meg az 1950-es Gidófalvi veszedelmet. Alig van túlzás abban, ha az 1764-es madéfalvi vérengzés minősítését vesszük kölcsön a háromszéki állapotok jellemzésére, hisz a gidófalvi lázadásnak két, az éjszakai zavargásban agyonlőtt áldozata is volt, és az is hasonlatos a csíki mészárláshoz, hogy azonos időszakban Erdély más településein is történtek az osztályharc jegyében gyilkosságok, százával hurcolták és zárták el az embereket, terelték őket dobrudzsai munkaszolgálatra, a „Kánál” — Duna—Fekete-tengeri csatorna — hírhedt építőtelepeire.
Szóval, Kátai Karcsika még apró legényke volt. Balogh Laci is abba a csoportba sorolta volna, amint a sportban a „futottak még” kategóriát jellemzik, de aztán az utolsó pillanatban mégis bevette könyve felnőtt interjúalanyai közé, amiből menten kiderült, hogy ebben a korban a gyermeki agy micsoda érzékenységgel raktároz el mindent, ami véle és környezetében történik.
Kátai Károly, miközben a ’89-es romániai fordulat után Gidófalva polgármestere is volt, mostanra jól belenőtt az 50-es évek emlékeibe. Termete is robusztus. A politikai üldözöttekre vonatkozó törvények tudója lett, olyannyira, hogy a búnak-bánatnak hálójába keveredett bajtársait, ezek hozzátartozóit is arra ösztökéli, jogos anyagi-erkölcsi kárpótlásukkal ne ajándékozzanak meg senkit.
Nemsokára, szeptember 12-én lesz a gidófalvi vérengzés 60. évfordulója. Szándékaik szerint erre az alkalomra emléktáblát helyeznek el a református templom cintermében. Ezen a helyen már áll egy emléktábla, Jancsó Vilmos és Zsigmond András huszonéves fiatalok életét azon az éjszakán gyilkos golyók oltották ki. Az utóbbit éppen ezen a helyen lőtte szíven egy milicista, amikor a község lakosainak akarata szerint a templom harangját akarta félreverni, hogy a gidófalvi tehetősebb gazdák elhurcolását megakadályozzák. A gyilkos milicistát lefegyverezték, és kevésen múlott, hogy életben maradt.
Gidófalváról 1950 szeptemberében harminc embert hurcoltak el. Azokat, akiket a lázadásban való részvétel miatt törvényszék elé állítottak, Brassóban lekapcsolták. Az elhurcoltak zöme hat családból került ki. Kilenc férfit és nőt, Fazakas Józsefet, Jancsó Dezsőt, Jancsó Gizellát, Zsigmond Zoltánt, Papp Mihályt, Papp Gyulát, Barabás Sándort, Pulugor Annát és Orbán Dezsőt törvényszék elé állították, Fazakas Gergelyt, Nagy Bertát, Fazakas Józsefet, Kátai Károlyt, Kátai Zsófiát, Kátai Istvánt, Kátai Ferencet, ifj. Kátai Károlyt, Kátai Sándort, Kátai Rózát, Kátai Pált, Kátai Sándort, Kátai Ilmát, Kövér Mózest, Kövér Margitot, Kövér Álmost, Zsigmond Gézát, Zsigmond Máriát, Zsigmond Erzsébetet, Zsigmond Gézát, Zsigmond Pált, Nagy Ellát és Nagy Emilt Dobrudzsába hurcolták.
Kátai Károllyal és a még életben levő egykori elhurcoltakkal beszélgetéseink során abban egyetértünk, hogy a gidófalvi mártírok, az elítéltek és az elhurcoltak egy közösséget alkottak, s ennek következtében egyetlen emlékkövön lesz a helyük. A mikóújfalusi andezittömbre a nevek fölé kerül a gravírozott szöveg:
TISZTELGÉS
A KOMMUNISTA DIKTATÚRA BEVEZETÉSÉÉRT,
A KOLLEKTIVIZÁLÁS MEGAKADÁLYOZÁSA SZÁNDÉKÁÉRT
MÁRTÍRHALÁLT SZENVEDETT, BÖRTÖNBÜNTETÉSRE ÍTÉLT,
SZÜLŐFÖLDJÜKRŐL ELHURCOLT GIDÓFALVI SZEMÉLYEK ÉS CSALÁDOK
60 ÉVVEL EZELŐTTI KÍSÉRLETE ELŐTT.
(Az emléktábla-állítók a gidófalvi református egyház bankszámlájára fogadnak el adományokat.
RON: RO74RNCB012403801837000 BCR,
EUR: 009RNCB0124038018370007 BCR.)
Sylvester Lajos. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2010. augusztus 10.
Az ENSZ előtt a székely autonómia
Az ENSZ emberjogi főbizottsága lapzártánk után kezdte meg és ma folytatja a három romániai magyar civil szervezet által benyújtott jelentés tárgyalását, amely Székelyföld területi autonómiáját szorgalmazza.
Az ENSZ-hez elküldött úgynevezett árnyékjelentés Székelyföld területi autonómiája mellett az erdélyi magyarság önálló oktatási rendszerének kiépítését sürgeti. A dokumentumot az önálló romániai magyar egyetemért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Pro Regio Siculorum Egyesület nyújtotta be.
A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) júliusban tájékoztatta a nyilvánosságot arról, hogy az ENSZ egyik bizottsága napirendre tűzte Románia kisebbségpolitikájának megvitatását. Az eljárás kezdeténél az ENSZ emberjogi főbiztosságához intézett BKB-beadvány áll, majd Hantz Péter, a BKB szóvivője előkészítő tárgyalásai nyomán a három szervezet előterjeszthette az árnyékjelentést.
Az ENSZ honlapján elérhető dokumentum kollektív kisebbségi jogok megadását kéri a székelyföldi magyarok számára. A szerzők arra hívják fel a figyelmet, hogy Székelyföld területi autonómiájának hiánya miatt a román állam monopóliumot gyakorol a székely közösség legértékesebb javai, természeti kincsei fölött, ezért az ott élő magyar közösség egyre kiszolgáltatottabbá válik, és veszélybe kerül identitásának megőrzése és fejlődése. Szóvá teszik, hogy lassan halad a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, és a román kormány alárendeltségébe tartozó intézmények vezetőinek csak kevesebb mint húsz százaléka magyar nemzetiségű. A jelentés készítői megoldásként azt javasolják, hogy Székelyföld kapjon különleges státust, és önálló közigazgatási egységként alkosson egységes gazdasági fejlesztési régiót.
Az ENSZ-nek a faji megkülönböztetés megszüntetésére létrehozott bizottsága (CERD) Genfben ülésezik augusztus 2—27. között, ahol tizenegy ország helyzetét — köztük a Romániáét is — vizsgálja. Az ENSZ szakemberei meghallgatják a román kormánynak a kisebbségekre vonatkozó jelentését, valamint a romániai magyarság és a roma közösség helyzete kapcsán előterjesztett árnyékjelentéseket is. A CERD ezt követően saját jelentést készít, amelyben ajánlásokat fogalmaz meg.
Asztalos Csaba, a román Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke — a román hivatalos küldöttség vezetője — az Adevărul napilapnak elmondta: Romániának a nemzeti kisebbségekre vonatkozó jogi kerete megfelel a diszkrimináció megelőzésére irányuló nemzetközi szabványoknak. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2010. augusztus 10.
Román tiltakozás
A három magyar civil szervezet által küldött jelentést elítéli Petru Călian DLP-s képviselő. Egy tegnap kiadott sajtónyilatkozatban állítja, hogy a jelentés „sértő a román államra nézve”, ez Tőkés László „elfojtott hangja”, kevéssé képviseli a romániai magyarok véleményét.
A DLP-s képviselő szerint csak Tőkés László érzi úgy, hogy diszkriminálják. „Ha Romániát a kisebbségi jogok lábbal tiprásával vádolja, azt jelenti, Tőkés közvetett módon az EU-t vádolja ezzel, s így, hogy civil szervezeteket is bevont az akcióba, elhidegíti a román—magyar kapcsolatokat” — áll Petru Călian nyilatkozatában. A képviselő véleménye szerint a jelentés „eltorzítja” a valóságot, egy olyan embertől ered, akinek az ország és nem a magyar közösség érdekeit kellene képviselnie, hiszen Tőkés Lászlót „Románia jelölte az EP alelnökének, nem a Székelyföld”. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2010. augusztus 10.
Az ENSZ asztalán Székelyföld autonómiája
Tőkés László ellen beszélt Călian
Székelyföld területi autonómiáját szorgalmazza három romániai magyar civil szervezet az ENSZ emberi jogi főbizottságának küldött egyik jelentésében, amelyet hétfőn és kedden vitat meg a nemzetközi szervezet illetékes testülete.
Az ENSZ-hez elküldött úgynevezett árnyékjelentés Székelyföld területi autonómiája mellett az erdélyi magyarság önálló oktatási rendszerének kiépítését sürgeti. A dokumentumot a Bolyai Kezdeményező Bizottság, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a székelyföldi Pro Regio Siculorum Egyesület nyújtotta be.
A BKB már júliusban tájékoztatta a sajtót arról, hogy az ENSZ egyik bizottsága napirendre tűzte Románia kisebbségpolitikájának a megvitatását. Az ENSZ honlapján elérhető dokumentum kollektív kisebbségi jogok megadását kéri a székelyföldi magyarok számára. A szerzői arra hívják fel a figyelmet, hogy Székelyföld területi autonómiájának hiánya miatt a román állam monopóliumot gyakorol a székely közösség legértékesebb javai, természeti kincsei fölött, ezért az ott élő magyar közösség egyre kiszolgáltatottabbá válik, és veszélybe kerül identitásának megőrzése és fejlődése. Szóvá teszik, hogy lassan halad a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, és a román kormány alárendeltségébe tartozó intézmények vezetőinek csak kevesebb mint 20 százaléka magyar nemzetiségű.
A jelentés szerzői megoldásként azt javasolják, hogy Székelyföld kapjon különleges státust, és önálló közigazgatási egységként alkosson egységes gazdasági fejlesztési régiót.
Az ENSZ faji megkülönböztetés megszüntetésének bizottsága (CERD) Genfben ülésezik augusztus 2-a és 27-e között, ahol tizenegy ország helyzetét – köztük Romániáét is – vizsgálja. Az ENSZ szakemberei meghallgatják a román kormánynak a kisebbségekre vonatkozó jelentését, valamint a romániai magyarság és a roma közösség helyzete kapcsán előterjesztett árnyékjelentéseket is. A CERD majd saját jelentését készít, amelyben ajánlásokat fogalmaz meg.
Asztalos Csaba, a román Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke – aki a román hivatalos küldöttség vezetője – az Adevărulnak elmondta, hogy Romániának a nemzeti kisebbségekre vonatkozó jogi kerete megfelel a diszkrimináció megelőzésére irányuló nemzetközi szabványoknak. Asztalos hozzátette, hogy a kisebbségek esetében hazánk legtámadhatóbb pontját a romák helyzete képezi, de az országot az különbözteti meg a térségben lévő többi államtól, hogy a romániai romák ellen nem voltak fegyveres támadások.
A Kolozs megyei demokrata-liberális párti képviselő, Petru Călian nemtetszését fejezte ki arra vonatkozólag, hogy három magyar civil szervezet jelentést juttatott el az ENSZ-hez „A magyarok diszkriminálása Romániában” címmel, melyben a román államot a magyarok jogainak megsértésével vádolják. Călian szerint ez a jelenség „Tőkés László elfúló hangját képviseli”. Călian szerint szó sincs arról, hogy a romániai magyarokat diszkriminálnák, hiszen ingatlanokkal, templomokkal, iskolákkal, egyetemekkel és másféle intézményekkel rendelkeznek, illetve birtokolnak, az érettségin pedig egy kerek nap áll a rendelkezésükre, hogy anyanyelvükből vizsgázzanak, továbbá az igazságügyben is használhatják anyanyelvüket” – áll a képviselő által a sajtónak eljuttatott közleményében. A PD-L-s képviselő szerint az egyetlen magát diszkrimináltnak érző személy Tőkés „aki erőszakra buzdít az ország nehéz gazdasági helyzete közepette”, és hogy a romániai magyarságot úgy kezelik, mint bármilyen más EU-s tagországban a kisebbségeket.
„Ha Romániát a kisebbségek jogának megsértésével vádolják, akkor ez azt jelenti, hogy közvetett módon az Európai Unió is ezzel vádolható. Tőkés László nem tesz egyebet, mint azt, hogy elhidegíti a román–magyar kapcsolatokat eme magyar civil szervezetek által” – vélte a képviselő, majd folytatta: “Tőkés Lászlónak nem egy közösséget, hanem az ország érdekeit kell képviselnie, mivel Tőkést Románia és nem a Székelyföld részéről választották meg az Európai Parlament alelnökévé”.
Bogdan Diaconescu, a Konzervatív Párt alelnöke hétfőn azzal vádolta az RMDSZ-t és a Demokrata-Liberális Pártot (PD-L), hogy „bemocskolták Románia imázsát” mivel „fenntartanak egy hazug, Románia elleni jelentést”. „A jelentés szövegét az RMDSZ fontos képviselői is aláírták, úgy mint Sepsiszentgyörgy polgármester, Antal Árpád, aki a 2004-2008 közötti időszakban képviselő volt, továbbá Szilágyi Zsolt, az RMDSZ és Tőkés László szélsőséges európai parlamenti képviselő közötti kapocs” nyilatkozta Bogdan Diaconu. Szabadság (Kolozsvár)2010. augusztus 10.
Magyar–magyar vita az ENSZ-nél az autonómiáról
Vita alakult ki az ENSZ faji megkülönböztetés megszüntetésére létrehozott bizottságában Székelyföld területi autonómiájáról az önrendelkezést szorgalmazó erdélyi magyar civil szervezetek vezetői, valamint a román államot képviselő magyar nemzetiségű tisztségviselők között.
Az ENSZ faji megkülönböztetés megszüntetésére létrehozott bizottsága (CERD) kedden folytatta a romániai kisebbségek helyzetének kérdéséről rendezett ülését, amelyen egyrészt a román állam hivatalos jelentése, másrészt a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Pro Regio Siculorum Egyesület által benyújtott „árnyékjelentés” tartalma kapcsán felmerült kérdéseket fogalmaztak meg a testület tagjai. A három szervezet dokumentuma kollektív kisebbségi jogok megadását kéri a székelyföldi magyarok számára, és az erdélyi magyarság önálló oktatási rendszerének kiépítését sürgeti.
Hantz Péter, a BKB egyik vezetője szerint a kormányküldöttség magyar nemzetiségű tagjainak többsége hozzászólásában nem említette a magyar kisebbséget érintő kérdéseket. Azzal vádolta meg a román állam küldöttségének magyar tagjait – közöttük Markó Attilát, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetőjét –, hogy elsősorban Románia megvédésében voltak érdekeltek.
Markó Attila szerint ez a vád alaptalan, hiszen ő maga is kitért az autonómia kérdésére annak ellenére, hogy a bizottság csak az egyéni jogok kérdéskörével foglalkozik. Szerinte az ENSZ dokumentumai túlságosan általánosak ahhoz, hogy a romániai magyarság még megoldásra váró problémáit orvosolhassák. Emlékeztetett arra, hogy az ENSZ most egyebek között a ruandai népirtást vizsgálja. „Ilyen közegben nehéz azt mondani, hogy Romániában olyan rossz, amikor máshol embereket mészárolnak le az utcán” – mondta Markó Attila. Asztalos Csaba, a román kormányküldöttség vezetője szerint az autonómia megteremtéséhez politikai döntés szükséges, amelynek Romániában kell megszületnie. Szabadság (Kolozsvár)2010. augusztus 10.
„Árnyékra vetődtek” a nacionalisták: az ENSZ előtt a romániai kisebbségek helyzetéről szóló jelentés
Heves kirohanást intézett tegnap az RMDSZ és több magyar politikai szervezet, illetve politikus ellen a nacionalista Konzervatív Párt (PC) alelnöke és a nagyobbik kormánypárt, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) színeiben politizáló egyik képviselő annak kapcsán, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Genfben zajló rasszizmusellenes értekezletén a romániai kisebbségek helyzetéről szóló kormányjelentés mellett egy úgynevezett „árnyékjelentést” is ismertetnek, amelyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Bolyai Kezdeményező Bizottság és a Pro Regio Siculorum Egyesület állított össze.
A svájci városban augusztus 2. és 27. között zajlik az ENSZ rasszizmusellenes testületének 77. ülése, amelyen 11 ország, közöttük Románia nemzeti kisebbségeinek helyzetét ismertetik. A romániai nemzeti közösségek helyzetéről szóló jelentést két napon át vitatja a fórum, a tárgyalás tegnap kezdődött, a tervek szerint ma lezárul.
Az ülésen a román kormány által összeállított hivatalos jelentés mellett a magyar szervezetek által összeállított árnyékjelentés is a résztvevők asztalára kerül. A romániai magyarok elleni diszkrimináció című árnyékjelentés elkészítői között ott van az EMNT, a Bolyai Kezdeményező Bizottság és a Pro Regio Siculorum Egyesület is.
A dokumentum megállapítja, hogy az európai jogszabályokkal összhangban elképzelhető a különleges státus biztosítása a Székelyföld számára. Az árnyékjelentés szerint ennek egyelőre az is akadályát képezi, hogy a magyarokat másodrendű állampolgárként kezelik Romániában, a Székelyföld infrastrukturális fejlesztése pedig vagy nagyon lassú, vagy teljesen meg is feledkeznek róla.
„Ezzel szemben más, eldugottabb romániai régiók, főként Moldovában és az ország déli részében gyorsabban fejlődnek” – mutat rá a jelentés. A dokumentum kitér a kommunizmus idején elkobzott vagyonok visszaszolgáltatása körüli anomáliákra is. Leszögezi: az elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatása az egész országban lassú, de a Székelyföldön még kirívóbb a helyzet. A jelentés törvényes megoldásként területi autonómia biztosítását javasolja a Székelyföld számára. Ennek keretében hivatalos regionális nyelvvé nyilváníttatná a magyart, illetve engedélyezné a magyar és székely nemzeti jelképek használatát. A jelentés szerint a Székelyföldnek egységes közigazgatási egységgé kell válnia, amely saját törvényhozó és végrehajtó testülettel rendelkezik, amelyek demokratikus választás útján jönnek létre.
Szintetizáló jelentés
A most ismertetett hivatalos román országjelentés amúgy négy korábbi – a 2001-es, a 2003-as, a 2005-ös és a 2007-es – összegzése, amelyeket 2008. július 29-én foglaltak össze, és amelyeket 2009. június 22-én juttattak el az ENSZ illetékes szaktestületéhez. A román delegációt Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke vezeti. A hivatalos jelentés kapcsán a Realitatea Tv szerint kifejtette, hogy az fejlődést állapít meg a vizsgált területeken, míg az árnyékjelentést úgy kommentálta: felvet bizonyos kérdéseket, de nem olyanokat, amelyeket ne lehetne megválaszolni. A jelentés ismertetése után az ENSZ-testület saját jelentést fogalmaz meg, amelyben ajánlásait is rögzíti.
Nacionalista kirohanások
Az árnyékjelentés szerzői ellen tegnap éles hangú nyilatkozatban rohant ki a Konzervatív Párt alelnöke, Bogdan Diaconu. A Szociáldemokrata Párttal (PSD) közösen jelenleg ellenzéki pártszövetséget alkotó, a közvélemény-kutatások által rendre 1-2 százalékos népszerűségűnek mért alakulat vezetője azzal vádolta meg az RMDSZ-t és a nagyobbik kormánypártot, a Demokrata-Liberális Pártot (PDL), hogy besározzák Romániát a világ előtt „a teljes mértékben hazug jelentés” támogatásával. Diaconu név szerint is megemlíti a jelentés szerzői között Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert, aki 2004 és 2008 között parlamenti képviselő is volt, valamint Szilágyi Zsoltot, az EMNT alelnökét, akit „a szélsőséges Tőkés Lászlóhoz” vezető kapcsolatként jellemez.
Diaconu úgy véli, a jelentést aláíró román állampolgárok „hihetetlen hazugságokat fogalmaznak meg azzal kapcsolatosan, milyen bánásmódban részesülnek a romániai magyarok”. Diaconu szerint nem a magyarokat, hanem a Hargita és Kovászna megyei románokat diszkriminálják, amikor a feliratokon először a magyar megnevezés szerepel, nem pedig a román, illetve a román szöveg néha teljesen hiányzik. Bírálta az árnyékjelentés szerzőit Petru Călian, a PDL parlamenti képviselője is.
Szerinte a jelentésből „vélhetően csupán Tőkés László elfúló hangja cseng ki, nem pedig a romániai magyaroké”, és a román állam elleni sértésnek minősítette a dokumentumot. Călian szerint Tőkés azzal, hogy az árnyékjelentés megírására buzdította a magyar szervezeteket, a magyar–román kapcsolatok megrontására törekszik. A román delegációnak egyébként Asztalos mellett tagja Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője és Szőcs Domokos, az oktatási tárca főosztályvezetője.
Szilágyi: a nyomásgyakorlás eszköze
A Krónikának tegnap Szilágyi Zsolt, az árnyékjelentés egyik szerzője elmondta, a dokumentum összeállítását az indokolja, hogy a szerzők szerint a külpolitikát hangsúlyosan és következetesen kell használni a jogainkért vívott küzdelemben, az akció a figyelemfelkeltés és a nyomásgyakorlás eszköze is egyben.
„A Konzervatív Párt támadása a ceauşescui időkre emlékeztet, ő vádolta azzal a politikáját bíráló emberi jogi aktivistákat, hogy nemzetellenesek” – kommentálta a többek között vele szemben is megfogalmazott bírálatokat Szilágyi. Mint kifejtette, a jelentés a Székely Önkormányzati nagygyűlés dokumentumán alapszik. „Az a szomorú, hogy húsz évvel a rendszerváltás után még föl kell vetnünk ilyen kérdéseket, hiszen ezek megoldása már Románia 1993-as európa tanácsi csatlakozása előtt az ország házi feladata volt, nem is beszélve a NATO- és az EU-tagságról” – hangoztatta. Egyben reményét fejezte ki, hogy a romániai delegáció magyar tagjai fontosabbnak tartják majd saját közösségük képviseletét, mint a román külügy álláspontjának védelmezését.
Gondok és igények listája
A jelentés alapjául szolgáló dokumentum előterjesztésében az Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere által alapított Pro Regio Siculorum egyesület is részt vett, ebben elsősorban a székelyföldi önkormányzati vezetők által felleltározott gondokat összegezték. Felsorolták ugyanakkor azokat a törvénytervezeteket is, amelyeket az RMDSZ azzal a céllal terjesztett az elmúlt húsz év során Románia parlamentje elé, hogy megoldást nyújtson a hazai magyarság helyzetére. A dokumentumot összevonták a romániai magyar oktatásról szóló jelentéssel, amely feltárja, hogy az országban nincs önálló magyar állami egyetem, a két magyar nyelvű magánegyetem pedig kizárólag a magyar állam támogatásának köszönheti működését.
Antal Árpád a Krónikának elmondta, a jelentéssel az volt a céljuk, hogy a különböző nemzetközi fórumok árnyaltabb képet alkothassanak a romániai magyarság helyzetéről. Bár az RMDSZ kormányon van, ez sajnos nem garancia arra, hogy a romániai magyar kisebbség gondjai automatikusan megoldódnának. Antal hangsúlyozta, türelmetlenül várják az ENSZ-bizottság döntését. Már azt is előrelépésként értékelnék, ha az elemzés után készülő jelentésben megfogalmazzák, hogy Romániában a magyar közösség jogai még nincsenek az egyes előremutató európai uniós államok joggyakorlatának szintjén biztosítva. „Az RMDSZ mindent megtesz a magyar közösség jogaiért, de nyilvánvaló, hogy nincs 51 százalékos többsége a törvényhozásban, tehát mindent nem tudunk megoldani, ezért szükség van a nemzetközi fórumok segítségére, és jót tesz, ha az érdekünkben közvetítenek” – magyarázta Antal Árpád.
Balogh Levente, Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)