Székelyudvarhelyen a Benedek Elek Tanítóképzőnek mintegy hatszáz diákja van, közülük 199-en végeznek idén, ismertette helyzetüket Tótharsányi Sándor igazgató. Nagy a pedagógushiány. Egyedül Hargita megyében 300 szakképzett tanárra, óvónőre lenne szükség. /Brassói Lapok, máj. 19./
1995. május 19.
Máj. 15-én érkezett Romániába delegáció élén Szegedi Tibor mérnök-vezérőrnagy, a magyar honvédség repülő- és légvédelmi csoportfőnöke és máj. 18-án utazott haza, a munkatervben rögzített idei feladatokról folytattak megbeszélést. Ugyancsak máj. 15-étől Bakó István ezredes és Keresztes Tamás katonai attasé képviselte Magyarországot azon a bizalomerősítő nemzetközi ellenőrzésen, amelyet Románia szervezett, a párizsi hagyományos fegyverzetcsökkentési egyezmény keretében. A NATO és 23 ország képviseltette magát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./
1995. május 19.
Traian Chebeleu elnöki szóvivő közleményt hozott nyilvánosságra, amelyben Iliescu elnök cáfolta a sajtóban megjelent vádakat, hogy ő a KGB ügynöke volt. Soha nem lépett kapcsolatba sem külföldi, sem belföldi titkosszolgálatokkal, hangsúlyozta. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./
1995. május 19.
Borbély Imre RMDSZ-képviselő sajtópuccsnak nevezte azt, hogy a magyar sajtó nem vállalta nyílt levelének közlését, ehelyett több lap is élesen bírálta őt. A levél ismerete hiányában a tagság a "megtámadott, sértett" oldalára állt, ezzel mesterségesen megbomlott az elnökválasztási kampány egyensúlya. /Új Magyarország, máj. 19./
1995. május 19.
Bíró Béla "Én, az erdélyi magyarság" című cikkében kirohan Borbély Imre ellen, mert Markó Bélához írt nyílt leveléből kiderül, hogy vannak "jó" és "rossz" magyarok. Bíró Béla szerint ebből következik, hogy aki nem ért egyet Borbély Imrével, az nem is lehet magyar. Ezt a gondolkodásmódot a "20. században már kétszer feltalálták, sőt, ki is próbálták rajtunk mások." /Brassói Lapok, máj. 19./
1995. május 20.
Máj. 20-án Kolozsváron megalakult az Erdélyi Szépmíves Céh kolozsvári irodalompártoló fiókszervezete Szőcs Géza elnök és Tar Károly intéző jelenlétében. A fiókszervezet elnöke Pillich László. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./
1995. május 20.
Máj. 20-án jelent meg Szász János bukaresti író román nyelvű /Foaia/ és magyar nyelvű /Fórum/ lapjának próbaszáma. A bukaresti tudományegyetem hungarológusai szintén lapot indítottak: napvilágot látott Nézőpont /alcíme: Véleménynyilvánítási lap/ című újságuk első száma, 250 példányban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./ A Foaia és a Fórum kiadója a Concordia 112 Alapítvány, amelynek célja hallassa hangját a gyűlölet és az uszítás ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./ A Fórum /Bukarest/ szerkesztői: Halász Anna, Marosi Ildikó és Majtényi Ildikó, főmunkatársak: Lászlóffy Aladár és Szász János. A Foaia /Bukarest/ igazgatója Szász János, szerkesztői: Maria Dinescu, Alina Mungiu, Anamaria Pop. Mindkét lap a próbaszámon feltüntette: rendszeres megjelenése szept. 1-jétől. A Fórum próbaszámában olvashatjuk Kós Károly és Kemény János beszélgetését, amint egy hajdani tévériportban felidézték az Erdélyi Szépmíves Céh történetét, a helikoni találkozókat Kemény János marosvécsi kastélyában, Bánffy Miklós alakját és Kós Károly munkásságát. Ugyancsak a Fórumban található - többek között - egy részlet Borsi Kálmán Béla A román társadalom az 1850-es, 60-as években című írásából, továbbá egy felsorolás arról, hogy milyen sokan éltek és dolgoztak Bukarestben, többek között: Méliusz József, Szemlér Ferenc, Sütő András, Szilágyi Domokos, Hervay Gizella, Majtényi Erik, Szász János, Robotos Imre, Földes László, Huszár Sándor, Beke György, Bodor Pál, Domokos Géza, Ágoston Hugó, Kovács János, Kacsir Mária, Lőrinczi László, Halász Anna, Horváth Andor, Vajnovszky Kázmér, Molnár Gusztáv, Szilágyi N. Sándor, Kovács Albert, Marosi Barna, Marosi Ildikó, Dános Miklós, Mag Péter, Dankanits Ádám, Dimény István, Cseke Gábor, Szőnyi István, Szobotka András, Balogh Péter, Román Viktor.
1995. május 20.
A magyar Miniszterelnöki Hivatal, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ és az amerikai Project on Ethnic Relations /PER/ kétnapos konferenciát szervezett /máj. 19-20-án/ Budapesten a következő címmel: "Hogyan érthetné meg Nyugat jobban a közép- és kelet-európai kisebbségek kérdéskörét, illetve ők hogyan értethetik meg magukat jobban a Nyugattal?" Tabajdi Csaba politikai államtitkár bevezető előadásában kifejtette: a rendezvény célja, hogy segítse a résztvevő politikai döntéshozókat és tanácsadóikat a térségben élő kisebbségek helyzetének jobb megismerésében. Az 1989-90-es fellendülés után fokozatosan hullámvölgybe jutott a nemzeti kisebbségek ügyének rendezése régiónkban, mondta. A környező államok vezetői ugyanis nem hajlandók az országukban élő kisebbségekkel kompromisszumot kötni. A tanácskozáson felvetett gondolatra, hogy a kisebbségeknek meg kell győzni a többséget, Tabajdi Csaba azzal reagált, hogy van-e tárgyalópartner, vagy arról van szó, hogy a politikai elit nacionalista hisztériakeltéssel próbálja hatalmát biztosítani. Georges Schöpflin magyar származású amerikai politológus szerint nem szabad lebecsülni a többség félelmét, ha az néha irracionális is. Lábody László, a HTMH elnöke arról beszélt, hogy a kisebbségi magyarok azért hadakoznak, nehogy elvegyék tőlük azt, amilyük van, például az iskolarendszerüket. Allen Kassof, a PER elnöke szerint definiálni kellene az autonómia fogalmát és azt, mit is jelentenek a kollektív jogok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./ Balog András /Magyar Külügyi Intézet/ kifejtette, amennyiben Nyugat nem lép fel határozottan a térségben elburjánzó rasszizmus, sovinizmus ellen, akkor ezek elterjedése súlyosan veszélyezteti a kontinens biztonságát. Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke a konferencia hasznával nem annyira elégedett. Többen arra utaltak, hogy a kisebbség vigyázzon a többség érzékenységére, "mintha nem a mi létünk forogna kockán", mondta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 24./
1995. május 20.
A Civitas Alapítvány, a Soros Alapítvány és az RMDSZ ügyvezető elnöksége támogatásával megjelent a Valóság és lehetőség /Pro-Print Kiadó, Csíkszerda/ című, az önkormányzat kérdéskörét tárgyaló tanulmánykötet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20-21./
1995. május 20.
Máj. 20-án Csíkszeredában felavatták a város legújabb nyomdáját, a Kriterion 375 millió lejes beruházásából épült Alutus Rt nyomdát. Az előző héten szállítás közben megrongálódott három nagy értékű gépük hátráltatja a nyomdát, de nem gátolja meg a folyamatos tevékenységet. Dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere és Domokos Géza mondott beszédet. Pataki Imre, az Kriterion Alapítvány ügyvezető elnöke tájékoztatott az elmúlt két évben kifejtett tevékenységről. A Kriterion Alapítvány és a Kriterion Kiadó közötti ellentétről az idő rövidsége miatt nem esett szó. A megyei prefektúra perli a Kriterion Alapítvány két Petőfi utcai épületét, a csíkszeredai bíróságon a pert az alapítvány elvesztette, de fellebbeznek a megyei törvényszékhez, mert a döntést alkotmánysértőnek tartják. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./
1995. május 20.
Máj. 20-21-én ötéves fennállását ünnepelte a Romániai Magyar Cserkészszövetség Gyergyószárhegyen. Az ünnepségen 55 cserkész-csapat /38 helységből/ vett részt, ezer cserkésszel. A találkozó ünnepi szentmisével kezdődött, majd Gaál Sándor, a szövetség elnöke mondott beszédet. Kulturális program következett, majd sportvetélkedő és egy kiállítás megtekintése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25., Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./
1995. május 20.
Ady Endrének a bukaresti Herastrau parkban álló mellszobrát ismeretlenek ronggyal bekötözték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20-21./
1995. május 20.
Ülésezett az országos kuratórium, hogy a magyar Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium által immár ötödik éve biztosított, határon túli magyar könyvkiadás támogatását szolgáló pályázatokról első fokon javaslatot tegyen, a döntést a minisztériumi kuratórium hozza meg. Összesen 214 pályázat érkezett, ebből válogatott és értékelt az országos kuratórium, a Romániai Magyar Könyvtanács. A költségvetés csökkentette a támogatási összeget, a beérkezett pályaművek igényei az összegnek mintegy tízszeresét tették ki. Elkülönítettek egy összeget az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár VIII. kötetére. A beszámoló felsorolja a támogatásra javasolt műveket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20-21./
1995. május 20.
Máj. 20-án tartotta évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kolozsváron. Benkő Samu elnök beszédében az erdélyi magyar tudománypolitika hármas irányvonalát tisztázta: az egyetemesség, a nemzeti feladatok teljesítése, valamint a romániai társadalmi, gazdasági fejlődéssel való érdekazonosság fontossága. Kiss András főtitkár megállapította, hogy adományoknak köszönhetően a tudományos munkához szükséges feltételek biztosítottak. Tabajdi Csaba államtitkár a közgyűléshez intézett levelében hangsúlyozta: "Ígérhetem, kül- és kisebbségpolitikánkban továbbra is szem előtt tartjuk a romániai magyar kisebbség anyanyelvi oktatására, tudós-, pedagógus- és szakemberképzésre, valamint az elkobzott közgyűjtemények, egyesületi ingatlanok visszaszolgáltatására, s a magyar műemlékek védelmére vonatkozó igényeit." /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./ A főtitkári jelentés szerint a taglétszám tovább gyarapodott, jelenleg 2515 fő /ebből 652 egyetemista/. Az EME kolozsvári könyvállománya valóságos kis egyetemi könyvtárként áll a hallgatók rendelkezésére, de a Jordáky-házban kialakított és használatra rövidesen átadható olvasóterem, a kutatócsoportok munkahelyén szervezett szakkönyvtárak szintén szolgálni fogják az információs és kutató igényeket. Megteremtették a feltéteket a transzilvanológiai kutatócsoport munkájának elkezdésére. Az elnökség pályázat alapján 1994. szept. 1-jétől két tudományos kutatót alkalmazott: Tamásné Szabó Csillát a magyar történeti nyelvtudomány, Jakó Klárát pedig Erdély írásos kultúrájának története tudományos tárgykörben. Sok adománnyal gazdagodott az EME gyűjteménye, ebből kiemelhető az EME egykori titkára, Kántor Lajos könyv- és kézirat hagyatéka. Az EME együttműködik a magyar Országos Levéltárral is. /Kiss András: Főtitkári jelentés az Erdélyi Múzeum-Egyesület 1994. évi munkájáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./A közgyűlésen megválasztották az EME első tiszteletbeli tagját, Jakó Zsigmond professzort, díszes okiratban sorolták fel érdemeit, az EME körében kifejtett hatvanéves munkásságát. Az EME honismereti-helytörténeti pályázatának eredményhirdetése következett. Összesen 23 pályamű érkezett be. A bizottság első díjat nem adott ki, négy művet második, hatot harmadik díjban, ötöt pedig dicséretben részesített. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27-28./
1995. május 22.
Románia elkötelezett az emberi jogok tiszteletben tartása mellett, reagált máj. 22-én az AFP kérdésére Traian Chebeleu. Az Amnesty International máj. 22-én nyilvánosságra hozott jelentése erősen elmarasztalta Romániát. Chebeleu elismerte, hogy "bizonyos tökéletlenségek" előfordulnak, de a román kormány folyamatosan ügyel arra, hogy az emberi jogok és a nemzetiségek iránti türelem érvényre jusson az országban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./
1995. május 22.
Magyar és román értelmiségiek fejtették ki elképzeléseiket a közös jövőről Sződligeten, máj. 22-én, a kolozsvári Korunk szerkesztősége, az Anyanyelvi Konferencia és a Magyar Televízió szervezésében. Göncz Árpád köztársasági elnök beszédet mondott, Horn Gyula miniszterelnök levélben üdvözölte a tanácskozást. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője és Gabriel Andreescu, a román Helsinki Bizottság elnöke, Konrád György, Gabriel Adamesteanu, a bukaresti 22 főszerkesztője és Laurentiu Ulici, a romániai Írószövetség elnöke szólalt fel, a zárszavakat Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./ A találkozó unalomba, monologizálásba fulladt, a résztvevők kínosan igyekeztek kerülni a politikai /tehát kínos/ kérdéseket. Kántor Lajos a magyarok hamis kultúrfölényét kárhoztatta, román részről elmaradt válasz. A találkozót komoly liberális túlsúly jellemezte. A résztvevők "egy szűk értelmiségi elit képviselői", mondta Cs. Gyimesi Éva, olvasható Beke Mihály András tudósításában. /Magyarország, máj. 26./
1995. május 23.
Húsz évet kellett várni, hogy Apáczai Csere Jánost ábrázoló, egész alakos mészkő dombormű, Gergely István szobrászművész munkája, méltó helyére kerüljön, a nevét viselő kolozsvári középiskola dísztermében. Máj. 23-án volt a szobor ünnepélyes avatása. Csiha Kálmán református püspök, majd Szilágyi Júlia igazgatónő mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26-27./
1995. május 23.
Asztalos Lajos Fey Lászlóhoz írt nyílt levelében visszautasítja az önkormányzattal kapcsolatos hasonlatát. Fey László ugyanis az önkormányzatot a kommunizmushoz hasonlítja /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./: szép eszme, de nem sikerült megvalósítani. Az önkormányzatnak hagyománya van, csak a parancsuralom alatt kivihetetlen. Fey azt is kifogásolta, hogy az önkormányzati elképzeléseket nem szakértők dolgozták ki. Hát kik a szakértők? Lelkes emberekről van szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./
1995. május 23.
Ion Iliescu elnök nyitotta meg Bukarestben az ET, az EBESZ, az UNESCO és a romám kormány által szervezett nemzetközi szemináriumot, amelynek témája a tolerancia volt. A szemináriumon 53 ország képviseltette magát. Iliescu kifejtette, hogy Romániát, a román népet a nyitottság, a megértés, a tolerancia jellemzi. Iliescu az etnikai vegyes házasságban élők nemrég megalakított Harmónia Alapítványát hozta fel példának. A konferencia főelőadója Michel Foucher egyetemi tanár volt, aki abból indult ki: megdöbbentő, hogy még ma is konferenciát kell szentelni ennek a témának. A tanácskozáson a romániai roma szervezet képviselője tiltakozott az ellen, hogy a hatóságok a roma helyett cigánynak kívánják nevezni etnikumukat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./ A szeminárium máj. 24-én és 25-én munkacsoportokban folytatja munkáját. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./
1995. május 24.
A bukaresti A Hét hetilap három egymást követő száma nem jelenhetett meg. A kiadó anyagi nehézségekre hivatkozott. A szerkesztőség elkészítette a számokat, így a 17. szám, amelynek ápr. 28-án kellett volna megjelennie, máj. 19-én látott napvilágot, de pótolják a többi elmaradt számot is, júniustól visszaállnak a megszokott megjelenési rendhez. /A HÉT újra megjelenik. = Romániai Magyar Szó(Bukarest), máj. 24./
1995. május 24.
Eörsi István kirohant Csoóri Sándor és a Magyarok Világszövetsége ellen. Csoóri "megírta hírhedt esszéjét, a Nappali Holdat, melynek antiszemitizmusa - őszintébb megfogalmazásában - vetekszik Csurkáéval..." Csoóri Sándor a Magyarok Világszövetségében "nagy és mobil vagyonok segítségével függőségi rendszereket épített ki, főként a kisebbségek körében". Eörsi hozzátette, hogy megveti Csoórit. /Eörsi István: Milyen világszövetség a világszövetség? = Népszava, máj. 24./
1995. május 24.
Máj. 25-én nyitja meg közös könyvesboltját a budapesti Akadémiai Kiadó és a pozsonyi Kalligram Kiadó Dom Kníh Akadémia Könyvesház néven. A boltban - a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkereskedés közvetítésével - árulni fogják a romániai magyar könyveket is. A könyvesházat ünnepélyesen megnyitja Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Pázmány Péter, Dunaszerdahely polgármestere, Kozma Mária csíkszeredai írónő pedig könyveit fogja dedikálni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24., Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./
1995. május 24.
Fokozatosan hozták helyre Déván a ferences kolostort, Böjte Csaba a házfőnök, 1993-ban nyílt meg a Magyarok Nagyasszonya Kollégium, hogy a szórványban levők oktatását segítsék. Jelenleg hatvan bentlakója van a kollégiumnak. A hívek mindig visznek kenyeret a Szent Antal oltárhoz, amit kiosztanak a gyerekeknek. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./
1995. május 24.
A Romániai Magyar Dalosszövetség /RMD/ 1994. szept. 17-én alakult meg Kolozsváron, az 1921-1947 között működött Romániai Magyar Dalosszövetség, valamint az 1948-ban született Bartók Béla Dalosszövetség hagyományainak utódja szeretne lenni, kezdeményezője Guttmann Mihály nyugalmazott kolozsvári zenetanár. A szövetség központja Sepsiszentgyörgyön található, tíztagú operatív vezetőségük van. Az RMD elnöke László Attila sepsiszentgyörgyi zenetanár. Az aradi Vox Juventutis gyermekkórus 39. tagként lépett be a szövetségbe. A Vox Juventutis részt vett a 14. Nyárádmenti Találkozón, mert a szórványban nincs kivel összemérni tudásukat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./
1995. május 24.
Az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalások rövid időn belül folytatódnak, jelentette ki Mircea Geoana külügyi szóvivő máj. 24-i sajtóértekezletén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./
1995. május 24.
A Varadinum zárónapjára érkezett díszvendégek között volt Csoóri Sándor is, a Magyarok Világszövetségének elnöke. "A Varadinumon első alkalommal vettem részt, de Nagyváradon már számos alkalommal jártam." - mondta. "Azzal, hogy itt a 900 éve elhunyt Szent Lászlóra emlékezett, Nagyvárad magyarsága hitet tett amellett, hogy a történelem nem csupán röpke 70 év, amit át lehet írni." A Magyarok Világszövetsége elleni támadásokról elmondta, hogy a választmányi ülésen tisztázódott, a vádak nem állják meg a helyüket. Érthetetlen számára, hogy olyan emberek, akik nem tagjai a szövetségnek, nyílt levélben támadják azt. Arra az állításra, hogy a Magyarok Világszövetsége kizárólag a népi-nemzeti ideológia szószólója, így válaszolt. "Ha így volna, még az is elfogadható lenne, hiszen a világszövetség éppen arra vállalkozik, hogy összefogjon egy szétforgácsolt nemzetet." Az 1992-es kongresszusra meghívták az akkori ellenzéket is, ennek ellenére nem jött el sem Konrád György, sem Esterházy Péter, a többi sem. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./
1995. május 25.
Borbély László, Maros megyei RMDSZ-képviselő, a Romániai Európai Integrációs Bizottság tagja máj. 15-20-a között részt vett Svédországban a svéd integrációval és Románia európai integrációjának jelenlegi stádiumával foglalkozó megbeszéléseken. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 25., 539. sz./
1995. május 25.
A Vocea Romaniei kormánylap számon kérő jelzése nyomán az ügyészség eljárást indított a bukaresti Ziua napilap ellen, amely azt állította, hogy Iliescu elnököt, aki Moszkvában végezte tanulmányait, beszervezte a KGB. /Magyar Nemzet, máj. 25./
1995. május 25.
Páskándi Géza író 62 éves korában, hosszan tartó, súlyos betegség után máj. 19-én elhunyt /Szatmárhegy, 1933. máj. 18. - Budapest, 1995. máj. 19./. Máj. 29-én helyezik végső nyugalomra a Farkasréti temetőben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./
1995. május 25.
Máj. 25-én Ana Bladiana és Nicolae Prelipceanu PSZ vezetők jelenlétében Temesváron felavatták a Forradalom Dokumentációs Központját. Az eddigi gyűjtő- és rendszerező munka javát dr. Traian Orban, a Forradalom Emlékezete Társaság elnöke végezte el. Iosif Continas temesvári újságíró elmondta, hogy tanúvallomásokat és dokumentumokat tartalmazó magánlevéltárát is a most fölavatott központnak ajánlja fel. Ana Bladiana költőnő, a Polgári Akadémia Alapítvány elnöke elmondta, hogy a temesvárihoz hasonló dokumentációs központ Máramarosszigeten is létesült, annak ő az egyik kezdeményezője. Mindezekért vezércikkben "fenyítette meg" őt a Vocea Romaniei, a kormány lapja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./
