Máj. 25-én hivatalos látogatásra Romániába érkezett Jozef Zielenic cseh pénzügyminiszter. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./
1995. május 25.
Romániában 1994-ben 575,4 millió dollárt tett ki a külföldi befektetések értéke. Ez nagymértékű emelkedést jelent, mert 1993-ban 134,7 millió, 1992-ben 290,4 millió dolláros volt a külföldi beruházások nagyságrendje. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./
1995. május 25.
Reizer Pál szatmári katolikus megyéspüspököt öt éve szentelték püspökké. Sike Lajos, arra kérte, vonja meg az elmúlt öt év mérlegét. Szatmárnémetiben felépítették az idős papok otthonát, egy éve elkészült a városban az új Szentlélek templom, Túrterebeshegyen, Csedregen is épült új templom, jelenleg továbbiak épülnek Nagybányán, Nagykárolyban, Adorjánon, Egriben, Körtvélyesen, Batizon és Újvároson. Az egyházmegyét súlyosan érintette Színfalu, Alsóhomoród, Krasznasándorfalu, Nagymadarász, Barlafalu teljes kiürülése, sok sváblakta más település és Szatmárnémeti sok lakosának kivándorlása. Újabban megcsappant a kivándorlás. - Az állam az ortodox egyházat sok tekintetben előnyben részesíti, a görög katolikus egyháznak - külön rendelettel - visszaadta azokat az ingatlanait, amelyeket eddig az állam birtokolt, egyedül a történelmi magyar egyházak nem kaptak vissza semmit. Ez diszkrimináció. Beindították Szatmárnémetiben és Nagykárolyban a katolikus gimnáziumot, Máramarosszigeten és Nagybányán is szeretnék ezt megtenni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./
1995. május 25.
Marian Munteanu Marosvásárhelyen kijelentette: "Rosszul lettem a mindenféle nyelven kiaggatott feliratok láttán." Máj. 9-én kis különítmény járta végig a településeket a Felső-Nyárád mentén, és a faluvégeken felállított /és a falu pénzén megvásárolt/ kétnyelvű táblákat összeszedte, arra hivatkozva, hogy azok nem felelnek meg a szabványnak. Csíkfalva, Deményháza, Köszvényes, Nyárádremete táblái eltűntek. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./ Marian Munteanu az 1990-es diáktüntetések vezetője volt.
1995. május 25.
Petre Roman volt miniszterelnök, az ellenzéki Demokrata Párt vezetője a jövő évi választásokon arra törekszik, hogy az országban hatalomváltás jöjjön létre. "Iliescu elnök szerintem nem jó példakép Romániának, mert valójában nem kötelezte el magát a demokratikus értékek és a tolerancia mellett" - hangsúlyozta az APA osztrák hírügynökségnek adott nyilatkozatában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./
1995. május 26.
A legveszélyesebb a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ és a Vatra Romaneasca, mert a Nagy Románia Párt valamennyi romániai kisebbség ellen küzd, az RNEP-nek viszont egyetlen ellensége van, a magyarság, mondta Octavian Buracu, az Interetnikai Párbeszéd Egyesület elnöke. Az RNEP 1989 után alakult, tele volt szekusokkal és volt kommunista vezetőségi tagokkal. Bizonyítékai vannak arra, hogy "előre megfontoltan szítják a gyűlöletet, amiért egy demokratikus jogállamban már rég lesújtott volna rájuk a törvény." 1990-ben az RNEP Kolozs megyében 15 százalékot kapott, az 1992-es választásokon viszont 55 százalékot. Iliescu szándékosan hagyja működni Funart és a többi szélsőséges politikust, jelentette ki Buracu. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26-27., átvéve a Magyarország 20-as számából./
1995. május 26.
Márton Árpád reagál Tamás Sándor írására /Valahol mi is utat tévesztettünk, Erdélyi Napló, máj. 17./: egyetért gondolataival, az önrendelkezési jog kinyilvánítása megtörtént az RMDSZ kolozsvári nyilatkozatával. A kivitelezését az RMDSZ a kolozsvári kongresszusán kell megkezdeni, ki kell dolgozni a megvalósítás módozatait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./
1995. május 26.
Máj. 26-án zárult az ET, az EBESZ és a román kormány által rendezett nemzetközi tolerancia-szeminárium. Végső ajánlásaiban a házigazdát, Romániát nevezték meg: több intézkedésre van szükség, hogy toleránsabb legyen a cigánytársadalommal szemben. Egyben javasolták a román hatóságoknak, hogy legyenek tekintettel a cigányság érzékenységére, és ne erőszakoljanak rá olyan megnevezést, amelyet sértőnek talál. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./
1995. május 26.
RMDSZ IV. kongresszusa, Kolozsvár. Máj. 26-án megkezdődött Kolozsváron az RMDSZ IV. kongresszusa. Markó Béla elnök tartott beszámolót, számba véve az előző, brassói kongresszus /1993. jan./ óta eltelt két évet. A szervezet nyitott és demokratikus jellegét hangsúlyozta. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./ Tőkés László kifejtette, hogy megtorpanás mutatkozik az autonómia-politikában, felerősödött az autonómiaellenesség, az RMDSZ-en belül is. "A Neptunon keresztül vezető út a PER budapesti konferenciája által immár magyar kormányzati támogatással halad előre." Megítélése szerint ki kell dolgozni a háromszintű autonómiaprogramot, ki kell tűzni a belső választásokat, folytatni kell az alulról elkezdett autonóm közösségépítést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./ Az üdvözlő beszédek hangsúlyozták a tanácskozás fontosságát. Tabajdi Csaba államtitkár örvendetes ténynek nevezte, hogy a romániai magyarság legitim érdekvédelmi szervezete jelen van a törvényhozásban és azon kívül is. Hosszú vita folyt az RMDSZ programjáról, végül elfogadták a törvényes úton érvényesítendő területi autonómia célkitűzését. Megtörtént az elnökválasztás, Markó Bélát újraválasztották /226 szavazattal/, a két másik jelölt jóval kevesebb voksot kapott: Kónya Hamar Sándor 57-et, Borbély Imre 51-et. Megerősítették Tőkés László tiszteletbeli elnöki tisztségét. A kongresszus több mint 30 órás ülés után ért véget, egész éjszaka folyt a tanácskozás. Elhatározták, hogy két év múlva rendkívüli kongresszust hívnak össze. Az RMDSZ közleményében összegezte a kongresszus eredményeit: elfogadták az új programot, az alapszabályzatot és a belső választások egyes alapelveit. A kongresszus két oktatási tárgyú nyilatkozatot fogadott el, az egyik tiltakozik az ellen, hogy az oktatási törvénytervezet szenátusi vitájában a kedvezőtlenebb, az anyanyelvi oktatást korlátozó változatot próbálják elfogadtatni. A másikban a kongresszus felemelte szavát az ellen, hogy megakadályozzák az RMDSZ csaknem félmillió aláírással benyújtott saját oktatási törvényjavaslatának megvitatását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./ A kongresszuson elfogadták a nemzeti kisebbség elnevezés helyett a nemzeti közösség önmeghatározást. Az alapszabály elfogadása azért fontos, mert eddig ez hiányzott a szervezet életéből. Nagy Benedek a kongresszushoz fellebbezett kizárása miatt, végül is a kizárás előtti legsúlyosabb büntetést szavazták meg a jelenlevők, amely minden RMDSZ-tisztségétől való megfosztását jelenti. Képviselői mandátumát viszont mindez nem érinti. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./
1995. május 29.
A máj. 29-i romániai lapok beszámoltak az RMDSZ kongresszusáról. Az Adevarul szerint irredenta megnyilvánulások hangzottak el, az újságok elítélték Torgyán József kisgazdapárti elnök beszédét. A lapok a mérsékeltek radikalizálódását érzékelték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./
1995. május 29.
Máj. 29-én Bukarestbe érkezett Mihail Csigir fehérorosz miniszterelnök, eleget téve a román kormányfő meghívásának. Az előzetes egyeztetés szerint aláírják a gazdasági együttműködési román-fehérorosz megállapodásról szóló dokumentumot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./
1995. május 29.
A két szélsőséges szenátor, Adrian Paunescu /Szocialista Munkapárt/ és Corneliu Vadim Tudor /Nagy-Románia Párt/ a parlamentben a tőlük megszokott, már-már útszéli hangon támadta az RMDSZ-t máj. 29-én, azonnali ügyészi beavatkozást követeltek az RMDSZ ellen. Tudor követelte: nyilvánítsák nemkívánatos személyeknek Románia területén az "összes külföldi agitátort, akik a lázadás szikráit szórják szét", továbbá mindazokat az RMDSZ-beli radikálisokat, akik súlyosan megsértik a románok nemzeti jelképeit és tiltsák be az RMDSZ-t. Emil Tocaci nemzeti liberális képviselő felszólította a kormányt, hogy jún. 30-ig válaszoljon a parlamentben a nemzeti kisebbségek jogainak megsértésére vonatkozó "igazságtalan vádakra". A szenátorok magyarellenes kirohanásaira Frunda György válaszolt, javasolva, hogy a parlament ne a viták menetét, hanem a kongresszus elfogadott dokumentumait vizsgálja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./
1995. május 30.
A Gyergyói Területi RMDSZ kongresszusi küldöttei máj. 30-án összegyűltek, hogy értékeljék a kolozsvári kongresszus munkálatait. Eredménynek könyvelték el a területi autonómia programba iktatását. Nagy Benedek ügyében hiányolták, hogy a kongresszus nem mondta ki: nem tartja képviselőnek. Ki kell deríteni, hangoztatták, hogy ki terjesztette a kongresszus végén Nagy Benedek inkriminált röpiratát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./
1995. május 30.
A máj. 30-i képviselőházi ülés foglalkozott az RMDSZ kongresszusával. A támadást a Funar vezette RNEP egyik képviselője kezdte, csatlakozott hozzá a vezető kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja két képviselője. Egyikük, Florin Negoita az RMDSZ betiltását, ügyészi vizsgálatot követelt, továbbá a halálbüntetés visszaállítását. Petre Turlea "Románia esküdt ellenségének" nevezte az RMDSZ-t. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./
1995. május 30.
Funar, az RNEP elnöke reagált az RMDSZ kongresszusára, máj. 30-i hivatalos nyilatkozatában ellenintézkedésként tizenegy pontos intézkedési tervet javasolt: követelte az RMDSZ törvényen kívül helyezését, az RMDSZ parlamenti képviselőit vonják felelősségre, hasonlóképpen ítéljék el mindazokat, akik részt vettek a kongresszuson. Az állam többé ne támogassa pénzügyileg az RMDSZ-t, szorgalmazni kell a magyarok anyaországba való kitelepítését. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./ Az ellenzéki Demokrata Párt viszont értékelte az RMDSZ-kongresszuson elfogadott kiegyensúlyozott politikai vonalat, ennek ellenére kérte, hogy a magyar vezetők fogalmazzák meg egyértelműbben autonómia-álláspontjukat. /Magyar Nemzet, máj. 31./
1995. május 31.
Kolozsváron májusban megjelent a Kontó /alcíme: piacgazdasági lap/ első száma. A Romániai Magyar Közgazdász Társaság támogatásával a Median Consulting Kft. adja ki, főszerkesztője Krajnik-Nagy Károly. A főszerkesztő beköszöntőjében kiemelte, hogy "a két világháború között mintegy 170-re tehető a hosszabb-rövidebb ideig megjelent közgazdasági szaklapok és körülbelül 130-ra az egyesületi, munkaadói, érdekképviseleti vagy szakszervezeti lapok száma. Utána viszont gazdasági-pénzügyi lap magyar nyelven tudomásunk szerint nem jelent meg az utolsó négy évtized alatt." /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 31./
1995. május 31.
A napokban jelent meg az RMDSZ Gazdasági Főosztálya és a csíkszeredai Pro Print Rt. közös kiadásában két fontos kiadvány: A hitelek és a hiteltípusok Romániában, a másik pedig A szövetkez/z/etek című szövetkezeti kézikönyv. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./
1995. május 31.
1922 szeptemberében jelent meg a Magyar Kisebbség első száma Lugoson, szerkesztői Jakabffy Elemér, Sulyok István és Willer József voltak. A jelentős folyóiratról monográfia jelent meg Balázs Sándor tollából: Lugosi üzenet /Szatmárnémeti, Kölcsey Kör, 1995./ Balázs Sándor professzor könyvében nemcsak a folyóiratról beszél, hanem a korról és a korabeli Erdélyről is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 31./
1995. május 31.
Az öt évvel ezelőtt úgyszólván a semmiből létrejött RMDSZ mára a romániai belpolitikai élet megkerülhetetlen tényezőjévé vált -nyilatkozta Lábody László, a HTMH elnöke a kolozsvári RMDSZ-kongresszusról. /Népszabadság, máj. 31./
1995. május 31.
A háborús évek Romániájának zsidókkal szembeni magatartásának szerecsenmosdatása a hetvenes években kezdődött, amikor akciót indítottak Antonescu marsall, volt náci vezető rehabilitálására. A kampány célja a románok "emberségének" szembeállítása a magyarok "barbárságával". Ezt szolgálta dr. Alexander Safran genfi rabbi - korábban /1940-1947/ Románia főrabbija - beszéde a román parlament ülésén, idén márc. 28-án. A vészkorszak tanulmányozására létesített Rosenthal Intézet segítségével nemrégiben megjelent mű, a The Tragedy of Roman Jewrey több szerzője ápr. 12-én Safranhoz írt nyílt levelében fejezte ki csalódását a rabbi beszéde miatt. A beszéd segített tisztára mosni Románia szerepét 270 ezer román zsidó elpusztításában. /A nyílt levelet az amerikai zsidóság lapja, a kanadai Menora közölte: Menora /Torontó/, máj. 5. - átvette: Romániai Magyar Szó(Bukarest), máj. 31./
1995. május 31.
Bombagyanús küldemény érkezett Ausztriából, Grazból, máj. 31-én az RMDSZ bukaresti székházába, Markó Béla címére. Értesítették a rendőrséget, akik megvizsgálták a csomagot, de az nem robbant fel. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 2., Magyar Hírlap, jún. 1./
1995. június 1.
A trianoni békeszerződés 75. évfordulója alkalmából a Magyarok Világszövetsége, a Rákóczi Szövetség és a Hunyadi Szövetség négynapos nemzetközi konferenciát szervezett Budapesten "Békeszerződések és nemzeti közösségek Európában" címmel. Az első napon, jún. 1-jén jelentette ki Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: A trianoni szerződésről beszélni, annak a magyarság életére és történetére gyakorolt súlyos következményeiről megemlékezni nem kárhoztatott irredentizmus, hanem a lehető legtermészetesebb dolog. Tőkés László elismeréssel szólt a Magyarok Világszövetségének kezdeményezéséről, amely egy nemzetközi kisebbségvédelmi rendszer kiépítését tűzte ki célul. Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Mozgalom elnöke kifejtette, hogy a magyarság egyetemes kultúráján alapuló nemzetkoncepciót kell kidolgozni. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./
1995. június 1.
Jún. 1-jén az RMDSZ szenátusi frakciójának közvetítésével az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői találkoztak Romulus Pop oktatási államtitkárral annak érdekében, hogy a következő tanévben ne csökkentsék a beiskolázási számot a szemináriumokban és a posztliceális teológiai oktatásban. Az államtitkár erre ígéretet tett. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./
1995. június 1.
Az RMDSZ IV. kongresszusára készült el az újraindult Magyar Kisebbség című nemzetpolitikai szemle első száma, amely a több mint fél évszázada megszűnt folyóirat szellemiségét kívánja feléleszteni. Főszerkesztője dr. Tamás Sándor, a szerkesztőbizottság tagjai között hazai és magyarországi szakemberek is vannak, így Balázs Sándor, Fábián Ernő mellett a Magyarországra áttelepült Bíró Gáspár és Molnár Gusztáv. Az első szám a kisebbségi jogok nemzetközi garanciájával foglalkozik. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./
1995. június 1.
A román pártok kivétel nélkül bírálják az RMDSZ kolozsvári kongresszusának lefolyását és a hozott döntéseket. Oliviu Gherman, a vezető kormánypárt elnöke kijelentette, hogy nem téveszti össze a magyar kisebbséget az RMDSZ-szel, illetve a kongresszuson kifejtett irredenta álláspontot magával a párttal, de felkéri az RMDSZ parlamenti képviseletét, hogy foglaljon állást a kongresszuson elhangzott szélsőséges nyilatkozatokkal kapcsolatban. Gheorghe Funar, az RNEP elnöke kifejezte reményét, hogy ez volt az RMDSZ utolsó legális kongresszusa, a következőt valószínűleg Budapesten tartják. Reméli, hogy az ügyészség teljesíti kötelességét és a kongresszus résztvevői börtönbe kerülnek. Funar pártja nevében követelte az RMDSZ alkotmányellenességének kimondását és tevékenységének parlamenti megvitatását. Dinu Patriciu, a Liberális Párt`93 elnöke "felesleges és ártalmas szervezetnek" nevezte az RMDSZ-t. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./
1995. június 1.
Az RMDSZ parlamenti csoportja jún. 1-jén kiadott nyilatkozatában tiltakozott az elmúlt napokban a szenátusban és a képviselőházban az RMDSZ ellen indított támadások miatt és elvárja az illetékes hatóságoktól, hogy eljárást indítsanak mindazok ellen, akik megszegik az alkotmányos előírásokat. Súlyos felelősség terheli a kormánykoalíció vezető pártját is, mert egyes tagjai felsorakoztak a feszültségkeltők közé. - Borbély László képviselő elmondta, hogy Oliviu Gherman, a szenátus elnöke máj. 31-én megbeszélést szervezett az RMDSZ kolozsvári határozataival kapcsolatban, ahol kérte, az RMDSZ értelmezze az általa használt fogalmakat. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./
1995. június 1.
Az RMDSZ kolozsvári kongresszusa világos programot adott és pozitív jelzést küldött a román társadalomnak, szögezte le Markó Béla elnök, a szervezet jún. 1-jei bukaresti sajtóértekezletén. Az RMDSZ céljait parlamenti úton kívánja elérni. Ugyanakkor veszélyesnek minősítette a példátlanul súlyos támadást a magyar érdekvédelmi szervezet ellen: terrorista, törvényellenes, félkatonai, nemzetellenes jelzőkkel illették, követelték betiltását, vezetőinek bíróság elé állítását. Az RMDSZ új programja nem terjeszt elő etnikai alapú területi autonómiára vonatkozó igényt. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./
1995. június 1.
Iliescu elnök elégedetten értesült Göncz Árpád köztársasági elnöknek és Horn Gyula miniszterelnöknek az alapszerződés közeli megkötését illető nyilatkozatairól, közölte Traian Chebeleu elnöki szóvivő. Ezek a nyilatkozatok fontosak, mondta, mivel "ismert egyes szélsőséges és radikális körök nyomása Magyarországon és a magyar diaszpórában, továbbá egyes RMDSZ-vezetők részéről, akik etnikai-területi autonómiára tartanak igényt a romániai magyar etnikum számára". Ez Európa-ellenes és antidemokratikus, Iliescu elnök véleménye szerint. A szóvivő felolvasta Iliescu elnök állásfoglalását az RMDSZ kongresszusáról. Az elnök sajnálkozását fejezte ki az állásfoglalások miatt, bírálta a magyarság "autonóm nemzeti közösségként" való meghatározását, a budapesti RMDSZ-képviselet felállításának tervét, és azt, hogy a kongresszus felszólította az amerikai kormányt, gyakoroljon nyomást Romániára. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./
1995. június 2.
Néhány napja felavatták Székelyudvarhelyen a négyemeletes, 130 ágyas Református Diákotthont, amely nemcsak a református tanulókat fogadja be. 1991 óta működik a Református Diákotthon Alapítvány, azóta gyűjtötték az anyagiakat, hogy létrehozzák a kollégiumot, tájékoztatott az intézet születéséről Dobainé Fazekas Magda, az otthon egyik vezetője. /Köznevelés (Budapest), jún. 2./
1995. június 2.
Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke jún. 2-i sajtóértekezletén Teodor Melescanu külügyminiszter lemondását követelte, mert Melescanu kijelentette: bizonyos feltételek mellett bekerülhet az alapszerződésbe az ET 1201-es ajánlása. Tudor emellett ismét követelte az RMDSZ betiltását, majd bejelentette, hogy pártja három államtitkári posztot kap /egyiket a művelődési tárcánál/. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./
