A Romania Libera szerint a bukaresti amerikai nagykövetség az idegen országok zászlajáért és himnuszáért járó súlyos büntetést kiszabó törvény elejtését javasolta Adrian Nastasénak, a képviselőház elnökének. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 2., Magyar Nemzet, jún. 2./
1995. június 2.
Az RMDSZ és más ellenzéki pártok képviselőinek kezdeményezésére az ellenzék 91 aláírással ismét alkotmányossági óvást terjesztett elő a szociális segélyről szóló törvény ellen, amelybe belefoglalták a határátlépési illeték egyszer már alkotmányellenesnek minősített előírását. /Szabadság (Kolozsvár),jún. 2./
1995. június 2.
A villamosművek sztrájkolni kezdtek jún. 2-án. A villamosipari dolgozók a reálbér 5 %-os növelését követelik, a kormány 1 %-ot ajánlott fel. Az Adevarul jún. 2-i száma szerint a kormánynak jól jön a sztrájk. Románia nem teljesítette a privatizációra vonatkozó ígéreteit, ezért a Nemzetközi Valutaalap felfüggesztette az 500 millió dolláros hitelnyújtást. A sztrájk miatt a kormány a szakszervezetekre háríthatja a felelősséget. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./
1995. június 3.
A KMDSZ /Kolozsvári Magyar Diákszövetség/ legújabb szakosztályaként máj. 18-án megalakult a Keresztény Diákklub, a Heltai Alapítvány székházában fognak rendszeresen találkozni. A klub lehetőséget biztosít az Istent keresők számára, találkozókat szerveznek neves keresztény értelmiségiekkel. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./
1995. június 3.
Máj. 26-án kezdődött meg Kisvárdán a Határon Túli Magyar Színházak VII. Fesztiválja, négy ország 11 társulata részvételével. Az Egyesült Államokból először érkeztek, a Magyar Színház és Művészeti Egyesület /New York/ színészei. Erdélyből Marosvásárhelyről a Nemzeti Színház magyar tagozata, a Színművészeti Akadémia, Gyergyószentmiklósról a Figura Stúdió Színház, Nagyváradról az Állami Színház Szigligeti Társulata, Szatmárnémetiből az Északi Színház Harag György Társulata, Temesvárról a Csíki Gergely Színház érkezett, Felvidékről, Kassáról a Thália Színház, Révkomáromból a Jókai Mór Színház, Kárpátaljáról, Beregszászról az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház művészei mutatkoznak be. A fesztivál ideje alatt, máj. 30-án és 31-én külön szakmai napot szerveznek a határon túli színiskolásoknak. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./
1995. június 3.
A Bolyai Tudományegyetem alapításának ötvenedik évfordulója alkalmából emlékülést rendez jún. 3-án Budapesten a Közgazdaságtudományi Egyetem és a Magyar Nemzeti Tájékoztatási Alapítvány. A felkért előadók között van dr. Csőgör Lajos professzor, a Bolyai Egyetem alapító rektora, Gáll Ernő, az egyetem volt prorektora, Antal Árpád irodalomtörténész, ny. egyetemi tanár, Tóth Sándor, a filozófiatörténet volt tanára, dr. Dóczy Pál, a marosvásárhelyi Orvostudományi Intézet ny. professzora, Horváth Andor, a kolozsvári Bolyai Társaság elnöke, a Babes-Bolyai Egyetem tanára, felkért hozzászólók Szabó T. Ádám nyelvész, tudományos kutató, B.Kiss Béla biológus, a budapesti Erdélyi Magyarok Egyesületének elnöke. A házigazda: Katona Szabó István. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./ Fodor Gábor művelődési miniszter üdvözölte a megjelenteket, majd a Pro Cultura Hungarica kitüntetést adta át Csőgör Lajos orvosprofesszornak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./ Katona Szabó István, a Magyar Nemzeti Tájékoztatási Alapítvány elnöke - mint hajdani diák - bejelentette, hogy a napokban megalakult Budapesten a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete és a Bolyai Alapítvány, amelyek fő célja a Bolyai Egyetem újraindulásának elősegítése. /Magyar Nemzet, jún. 6./
1995. június 3.
Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nagy elismeréssel nyilatkozott az RMDSZ kolozsvári kongresszusáról, amely megerősítette az előző, a brassói kongresszus téziseit, vállalta a területi autonómiát. Markó Béla a folytonosság hordozója, kifogástalanul képviselte az autonómia ügyét, Tőkés László elismeréssel fogadta újraválasztását. Markó Béla beszámolójából egyedül a Neptun-ügy említésének a hiányát kifogásolta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3-4./
1995. június 3.
Hatalmas tömegek vettek részt a csíksomlyói búcsún, mintegy kétszázezer ember jött el, voltak köztük mindenhonnan, nemcsak Moldvából a csángók, hanem sokan Magyarországról, a Vajdaságból és máshonnan is. Sorra érkeztek a "keresztalják", egy-egy falu népe, saját templomi zászlójukkal. A hagyományhoz híven nagyon sok székelyföldi falu népe gyalog érkezett Csíksomlyóra. Fél évezred után is megtartják pünkösdkor a csíksomlyói búcsút. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek mondta a szentbeszédet. A Duna TV egyenes adásban adott közvetítést. Az RMDSZ vezetői is ott voltak a pünkösdi búcsún. A zarándokok tömegei egész éjszaka virrasztottak, hogy hajnalban a nap első sugaraiban köszönthessék Szűz Máriát. A Román Televízió tudósítói a magyar nemzeti zászlót hordozó fiatalokat kérdezték ki, számonkérően. /Erdélyi Napló (Nagyvárad),jún. 7., Szabadság (Kolozsvár), jún. 6., Új Magyarország, jún. 6./
1995. június 3.
Tabajdi Csaba politikai államtitkár jún. 3-án az RMDSZ meghívására erdélyi körútra érkezett, Kolozsvár után az erdélyi szórványtelepüléseket keresi fel, Torockóra, Nagyenyedre, Gyulafehérvárra látogat, Brassó és Kolozs megye vezetőivel is fog tárgyalni, majd Székelyföldre vezet útja, amely jún. 8-án ér véget. Jún. 4-én a bukaresti televízió közvetítette azt az eszmecserét, amely Tabajdi Csaba és Grigore Zanc Kolozs megyei prefektus között folyt Kolozsváron. Tabajdi Csaba megjegyezte, hogy az autonómiának démoni jelentést tulajdonítanak. Nem hiszi, hogy a Bolyai Egyetem és a kolozsvári magyar főkonzulátus veszélyeztetné az államot. Grigore Zanc szerint az elszigetelődés gyanakvást keltene. Az államtitkár az RMDSZ vezetőivel folytatott beszélgetéseit összefoglalva hangsúlyozta, hogy a romániai magyarok nem panaszkodnak, hanem cselekszenek, vállalkozni akarnak. Konkrét példákkal is megismerkedhetett, hogy a magyar vállalkozókat megkülönbözetéssel sújtották. /Új Magyarország, jún. 6./
1995. június 4.
Jún. 4-én Ivan Gasparovic parlamenti elnök vezetésével háromnapos hivatalos látogatásra Romániába érkezett a szlovák parlament küldöttsége. Elindulásuk előtt Gasparovic elmondta, hogy a megbeszélések során foglakozni kívánnak a nemzetiségi kérdéssel. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./
1995. június 5.
Az RMDSZ IV. kongresszusának napjaira időzítve jelent meg az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége kiadásában a Fehér könyv /Fehér könyv az 1944. őszi magyarellenes atrocitásokról, RMDSZ, Kolozsvár, 1995/. Az előszót Bodó Barna írta, a könyv Gál Mária, Gajdos Balogh Attila és Imreh Ferenc tényfeltáró publicisztikáit tartalmazza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./
1995. június 5.
Amennyiben elfogadják az ET 1201-es ajánlására való utalást a magyar-román alapszerződésben, lemond szenátori mandátumáról, jelentette be Adrian Paunescu, a Szocialista Munkapárt szóvivője. Támadta Melescanu külügyminisztert, hozzátéve: átkozott lesz, ha elfogadja az 1201-es ajánlást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./
1995. június 5.
Jún. 5-én Bukarestben román történészek és külügyi tisztviselők tanácskozást rendeztek a trianoni békeszerződés 75. évfordulója alkalmából. A résztvevők "felemelték szavukat a magyar revizionista politikával szemben" és igazságtételnek minősítették a trianoni békeszerződést, amely "tartós határokat" jelölt ki. Ioan Maxim külügyminisztériumi igazgató olyan csoport felállítását javasolta, amely "a magyar revizionista propaganda ellensúlyozására szolgálna". /Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./
1995. június 5.
Tabajdi Csaba államtitkár jún. 4-én és 5-én a Fehér megyei szórványba látogatott. Jún. 4-én részt vett Torockóban az unitárius istentiszteleten, majd dr. Brendus Gyula Fehér megyei RMDSZ-elnök, dr. Csávossy György RMGE-elnök és Kelemen József torockói polgármester fogadta a magyarországi delegációt. Megtekintették a Tóbiás Ifjúsági Központot, majd Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumot. Tabajdi Csaba Nagyenyeden találkozott az RMDSZ képviselőivel, a fő téma a szórványmagyarság helyzete volt. Csombord volt a következő állomás, jún. 5-én pedig az államtitkár meglátogatta Gyulafehérváron dr. Jakubinyi György érseket. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./
1995. június 5.
Adrian Nastase és Ivan Gasparovic, a román, illetve szlovák házelnök méltatták a két ország közötti hagyományos jó kapcsolatokat, kiemelték a kisantant szerepét. Gasparovic kifejtette, hogy az alapszerződésben az 1201-es ajánlásra történő utalás nem jelenti az etnikai elvű területi autonómia és a kisebbség kollektív jogainak elismerését. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./
1995. június 6.
Bákóban találkoztak a román politikai pártok és szervezetek, hivatalok vezetői, tisztségviselői és a moldvai csángó ügyről tárgyaltak. Külső beavatkozásnak ítélték az RMDSZ-nek a csángókkal fenntartott kapcsolatait és kifejtették, hogy ennek a "beavatkozásnak" semmi alapja nincs. A moldvai csángók románok, hangsúlyozták. Javasolták olyan "román kutatóközpont" létesítését, amely a csángók származásával foglalkozik, és kutatásainak eredményeit világnyelveken terjeszteni fogja. /Új Magyarország, jún. 7./
1995. június 6.
Tabajdi Csaba politikai államtitkár jún. 6-án - erdélyi körútján - Székelyföldre indult. Megbeszélést folytatott többek között Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével, Adrian Moruzival, Brassó polgármesterével, továbbá a történelmi magyar egyházak helyi vezetőivel. Tabajdi Csaba, akit útjára elkísért Bálint-Pataki József, a HTMH munkatársa, látogatást tett az illyefalvi keresztény ifjúsági központban. Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ helyi vezetőivel tanácskozik, Kovásznán a tanügyi szakemberekkel, jún. 7-én Csíkszereda, Szováta és Marosvásárhely következik, ahol Markó Béla RMDSZ-elnökkel találkozik. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6., Új Magyarország, jún. 7./
1995. június 6.
A legfontosabb az iskolakérdés, az egyházak vezetői már sokszor kérték az iskolák visszaadását, de eredménytelenül. A görög katolikusok részben visszakapták ingatlanaikat. Engedélyezték az úgynevezett katolikus szemináriumok létét, Gyulafehérváron berendezkedett egy katolikus gimnázium, amelynek filiáiként osztályokat hoztak létre Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Kolozsváron és Székelyudvarhelyen. Kovács Sándor székelyudvarhelyi főesperes elmondta, hogy 35 ezer lelkes városában 22,5 ezer katolikus él /57 %/, a katolikus szemináriumot az egyetlen kilencedik osztály jelenti. Csíkszeredában a Márton Áron Gimnáziumban van egy-egy párhuzamos osztály, a városban működik a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium. Kolozsváron a Báthoryban van 9-10. osztály. A katolikus óvoda - ferences nővérek vezetik - magánóvodaként ősztől indul. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./
1995. június 6.
Jún. 6-án Bukarestben megnyílt az európai igazságügyminiszterek kötetlen találkozója, amelynek témája, hogy milyen szerepet játszhatnak e tárca vezetői a törvényhozási munka összehangolásában. Magyarországot Vastagh Pál igazságügyminiszter képviselte. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 7., Magyar Hírlap, jún. 7./
1995. június 6.
Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő sokszor volt román lapok támadásainak céltáblája. Többször másképpen adták vissza egyes kijelentéseit. Nem azt mondta, hogy Hargita megyében a magyar hivatalos nyelv, hanem azt, hogy szeretné, ha a megyében a román mellett a magyar is megkapná az őt megillető helyet. Azzal, hogy elvállalta ezt a posztot, felvállalta egy közösség védelmét, mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6., folyt.:jún. 7, 8./ Székelyudvarhelyen 740 román él, külön iskolájuk van I-XII. osztályig, új iskolájuk is épül, Lugos 8000 magyarja viszont csak egyetlen I-VIII. osztályos iskolával rendelkezik. /jún. 7./
1995. június 6.
Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő jún. 6-án a parlamenti felszólalásában kifejtette, hogy képviselőtársai RMDSZ-ellenes támadásai minden alapot nélkülöznek, hiszen az RMDSZ kongresszusának két dokumentuma is tanulmányozható román nyelven. Az egyik: tiltakozás az Alkotmánybíróság magatartása ellen, amely halogatással válaszolt arra, hogy 500 ezer magyar nemzetiségű román állampolgár támogatja az RMDSZ tanügyi törvénytervezetét, a mások az RMDSZ szenátusi frakciójának nyilatkozata a tanügyi törvénytervezettel kapcsolatban. Asztalos Ferenc feltette a kérdést, miért nem emlegetik a képviselők kirohanásaikban ezt a két dokumentumot. A válasz egyszerű: azok tárgyilagosak, nem támadhatók anélkül, hogy kiderülne a rejtett szándék, a kisebbségi oktatás és kultúra elfojtása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./
1995. június 6.
Borsos Géza a kolozsvári RMDSZ-kongresszus végén bejelentette, hogy lemond SZKT-tagságáról és kilép az RMDSZ-ből. Ezzel kívánt tiltakozni a Nagy Benedek ügyében hozott döntés ellen. Nagy Benedek tette "az erdélyi magyarság ellen elkövetett bűn", ezért igazságot kellett volna szolgáltatni. Hibának tartja, hogy a kongresszus nem indított vitát Székelyföld reprezentációjáról, mert a vezetési struktúrákban Székelyföld alulképviselt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./
1995. június 6.
Iliescu elnök jún. 6-án fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. A megbeszélésen szóba kerültek az RMDSZ kongresszusán elfogadott határozatok, az értelmezési kérdések, az RMDSZ elleni támadások. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./
1995. június 6.
Igazi gyutacsot rejtettek a Tőkés László püspöknek címzett csomagba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./ Az utóbbi napokban Markó Béla, Paul Philippi, a romániai Német Demokrata Fórum vezetője és Nicolae Gheorghe, egy romaszervezet elnöke kapott hasonló csomagot, ezekben azonban nem volt töltet. /Magyar Hírlap, jún. 8./
1995. június 6.
Románia és Szlovákia egyaránt elutasítja a kisebbségek kollektív jogait, hangsúlyozta mindkét fél az Ivan Gasparovic parlamenti elnök által vezetett szlovák parlamenti küldöttség jún. 6-i bukaresti tárgyalásain. A vendégeket fogadta Iliescu elnök, Vacaroiu miniszterelnök és Melescanu külügyminiszter. Gasparovic kijelentette, hogy Szlovákia nem fogja elfogadni az ET 1201-es ajánlásának 11. és 12. pontját, és ugyanezt az álláspontot tapasztalta a román félnél is. A két fél hangsúlyozta, hogy a kollektív jogok mellett az etnikai alapú területi autonómiát is elutasítják. /Népszava, jún. 7./
1995. június 7.
Közszolgálatiság és tömegkommunikáció volt a címe a Magyar Tudományos Akadémia Kommunkációelméleti Kutatócsoportja által Budapesten szervezett kétnapos konferenciának. Az előadásokban és a vitában nem esett szó a határon túli magyarság médiajelenlétéről. Erről az Erdélyi Napló munkatársa kérdésére Tamás Pál, az MTA Konfliktuskutató Intézetének igazgatója és Lázár Guy, egy közvélemény-kutató intézet vélemény-igazgatója fejtette ki nézeteit. Tamás Pál szerint a határon túli magyarok "az anyaországi értelmiség számára érdektelen vidékiek. Olyan múltba révedő, lemaradt csoportok, amelyekhez a modernizálódó Magyarországnak kevés köze van." A magyarországiak számára igazi külföldiek. A határon túli magyarok kérdésköre gettóba került. Természetesen vannak politikusok, akik foglalkoznak velük, de "a közvélemény szemében az ő tevékenységük is elgettósodik." Lázár Guy szerint Magyarországon nincs tömegigény a határon túli magyarok értékeink megismerésére. A Duna Televízió zárt jellegű, ami a csíkszeredaiaknak halálosan fontos, az nem jelent semmit Budapestnek. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 7./
1995. június 7.
Székelykeresztúrnak pár hete, Kézdivásárhelynek pár napja román rendőrfőnöke van, világossá téve, hogy az 1989 utáni magyar parancsnokságok kinevezése átmeneti engedmény volt. Székelykeresztúr rendőrfőnöke egy szót sem ért magyarul. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./
1995. június 7.
Nem volt eredményes a román-ukrán alapszerződéssel kapcsolatban jún. első három napján Kijevben lezajlott újabb szakértői konzultáció, jelentette be jún. 7-én a külügyi szóvivő. /Magyar Hírlap, jún. 8./
1995. június 7.
Ion Gavra, a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ alelnöke rádiónyilatkozatban leszögezte: pártja csak akkor támogatja a román-magyar alapszerződés aláírását, ha a nyugati hatalmak írásban szavatolják, Románia és Magyarország euroatlanti integrációja egyszerre történik. Az RNEP részt vesz a kormányban, hangsúlyozta Gavra, hozzájárulása nélkül nem köthetik meg az alapszerződést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9., Magyar Hírlap, jún. 8./
1995. június 7.
Tabajdi Csaba politikai államtitkár székelyföldi körútján Sepsiszentgyörgyön tárgyalt az RMDSZ vezetőivel, gazdasági és tanügyi szakembereivel, akik felvetették a főleg jogászokat és közgazdászokat képző főiskola alapításának tervét, a készülő alapszerződéshez fűződő aggodalmakat, Székelyföld fokozódó militarizálását, a két ország közötti gazdasági kapcsolatok erőtlenségét. Tabajdi Csaba nem osztotta az alapszerződést illető kételyeket. Kiemelten fontosnak a gazdasági önépítést tartotta. Az államtitkár Illyefalván az alapítványok összegyűlt képviselőitől tájékoztatást kért a kisebbségi ügyekről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./
