Traian Chebeleu elnöki szóvivő szerint az alapszerződésről szóló tárgyalások megtorpanásának oka az, hogy a magyar fél kevésbé rugalmas javaslatokat terjesztett elő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11-12., Népszabadság, márc. 10./
1995. március 8.
A román sajtóban előkelő helyen szerepel az ún. Patapievici-ügy. Horia Patapievici, a 22 című ellenzéki lap munkatársa nyolc vezető értelmiségivel együtt nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy egy Soare nevű rendőrtiszt adatokat gyűjt nézeteiről szomszédainál. A nyilatkozat aláírói szintén ezt tapasztalják. Stefan Augustin Doinas költő, ellenzéki szenátor a belügyminiszterhez interpellált ez ügyben, de nem kapott érdemi választ. Traian Chebeleu elnöki szóvivő márc. 9-i sajtóértekezletén kifejtette, hogy a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tisztázni fogja a tényállást. Iliescu elnök nem figyelteti azokat, akik őt bírálják. Az SRI közleményt adott ki: nem is tudnak Soare hadnagyról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11-12./
1995. március 8.
A szenátus márc. 9-i ülésén véglegesítették az idegenrendészeti törvény tervezetét. Ebben szerepel az, hogy aki vendégül lát külföldit, 24 órán belül be kell jelentenie a rendőrségen. A szállodában megszálló külföldinek is be kell jelentkeznie. A törvényt a képviselőháznak is el kell fogadnia. /Népszabadság, márc. 10./
1995. március 8.
Márc. 9-án ülésezett Kolozsvárott az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Takács Csaba beszámolt a Határon Túli Magyarok Hivatalának rendezésében létrejött márc. 1-jei tanácskozásokról a határon túli magyarság szervezeteinek vezetőivel, Horn Gyula miniszterelnökkel és Kovács László külügyminiszterrel. Az elnökség határozatot fogadott el a csángómagyarok támogatásáról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 10., 489. sz./
1995. március 8.
Az Emberi Jogok Védelmének Ligája /LADO/ Stefanesti Draganesti elnök révén büntető eljárás megindítására szólította fel Vasile Manea Dragulin főügyészt Funar, az RNEP elnöke ellen a román lakossághoz intézett, utcai tüntetésekre való felhívása miatt, amelyek a magyarság márc. 15-i megemlékezését lennének hivatottak meghiúsítani. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 9., 488. sz./
1995. március 8.
Márc. 8-án temették el Németh Géza református lelkészt, az Erdélyi Gyülekezet alapítóját és vezetőjét, a Reménység Szigete létrehozóját. "Németh Géza egész életében küzdött azért, hogy csökkenjen a lelki távolság az erdélyi és anyaországi magyarok között" - jelentette ki Tőkés László püspök a temetésen mondott beszédében. /Népszava, Magyar Nemzet, márc. 9./
1995. március 8.
Hazai és külföldi értelmiségiek átnyújtották az Országgyűlésnek Nyilatkozat a Magyarok Világszövetsége megújításáért című javaslatukat. A nyilatkozat aláírói szerint az MVSZ nem felel meg hivatásának, nem az összmagyarságot tömörítő szervezet, hanem egyetlen politikai irányzat "világszövetsége". Az MVSZ a maga világnézetén kívül semmilyen más felfogást nem tűr meg. A nyilatkozatban Pomogáts Bélára, az Anyanyelvi Konferencia elnökére is hivatkoznak, aki szerint álszervezetek kaptak a magyarországi tagozat felépítésénél vezető szerepet. Az aláírók kifogásolták azt, hogy ha kisebbségi szervezetek anyagi támogatásért az MVSZ-hez fordultak, az Illyés Alapítványhoz küldték őket. Az aláírók az Országgyűlést kérték arra, hogy vizsgálja meg az MVSZ működését. Az 1995. január 20-án kelt nyilatkozat ötvenhárom aláírója között van többek között: Ágoston Vilmos író, újságíró, Beke Kata, Bodor Pál újságíró, Cs. Gyimesi Éva /Kolozsvár/, Donáth László lelkész, országgyűlési képviselő, Eörsi István, Faludy György, Fejtő Ferenc, Győrffy Miklós újságíró, Halász Péter író /München/, Jancsó Miklós filmrendező, Kende Péter, Kenedi János, Lőcsei Pál, Méray Tibor, Nagy Csaba /Zürich/, Nagy Pál költő /Párizs/, Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság (Kolozsvár) napilap főszerkesztője, Ungvári Tamás. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, márc. 8./ Sajnálatos, hogy az MVSZ-t támadó nyilatkozat ilyen széles nyilvánosságot kapott a magyar sajtóban, a szervezet tevékenységéről azonban kevés szó esik, jelentette ki Bakos István, az MVSZ főtitkára. A levelet Nagy Csaba küldte szét a világ számos MVSZ-szervezetéhez. Bakos István elmondta, hogy már korábban is tudomásuk volt a levélről, de nem akartak reagálni a fejléc és aláírás nélküli papírra írt vádaskodásokra. Furcsának tartotta, hogy az aláírók nem az MVSZ 1992-es kongresszusán mondták el véleményüket. /Cáfol a világszövetség főtitkára. = Esti Hírlap, márc. 9./ A világ negyven országából mintegy 850 ezer tagot összefogó MVSZ főtitkára, Bakos István alattomos támadásnak minősítette a nyilatkozatot. Ismertté vált az, hogy a szerző Nagy Csaba, aki már korábban hírhedtté vált a határon túli magyarok körében, Zürichben etikátlan magatartása elhatárolódtak tevékenységétől. A támadás beleillik a nemzeti intézmények, a Duna TV vagy a Nemzeti Színház elleni támadássorozatba. /Népszabadság, márc. 8./ Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára problematikusnak érzi az MVSZ-ben az anyaország társadalmi képviseletét. A levél valós problémákat feszeget, ugyanakkor úgy tűnik, folytatta az államtitkár, hogy a nyilatkozók nem tájékozódtak a szövetség belső munkájáról. Közvetlenül a nyilvánossághoz fordultak anélkül, hogy az MVSZ-szel konzultáltak volna a problémák orvoslásáról. /Népszabadság, márc. 10./ Az Országgyűlés házbizottsága állást foglalt a levélírók nyilatkozatával kapcsolatban: társadalmi szervezetek alkotmányban rögzített autonómiáját sértené, ha a törvényhozás beleavatkozna az MVSZ ügyeibe. /Magyar Hírlap, márc. 11./
1995. március 8.
Szeretnék a hatszázötvenes taglétszámot növelni, ismertette terveit dr. Fodor Alpár, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság elnöke. 1994-ben hat száma jelent meg a Tájékoztatónak. Sok rendezvényt szerveznek, így például az Országos gépésztalálkozó /Illyefalva, ápr. 7-9./, Számítógép az oktatásban /Illyefalva, máj. 12-14./ címűt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./
1995. március 8.
A papírárak növekedése ellenére jó évet zárt a Romániai Magyar Szó, emelkedett az eladott példányok száma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./
1995. március 8.
Dr. Garda Dezső /Gyergyószentmiklós/ idén védte meg doktori disszertációját Csík és Gyergyó társadalmának és népességének alakulása a XVI-XVII. században, a katonai kötelezettség tükrében címmel. Abban, hogy elérte a doktori címet, sokat köszönhet Demény Lajos történésznek. Garda Dezső mintegy száz tanulmányt publikált eddig, 1992-ben jelent meg Gyergyó a történeti idő vonzásában című könyve, a közelmúltban pedig a Székely hadszervezet és faluközösség. Az 1989-es fordulat után az RMDSZ-ben tevékenykedett, ő volt az első városi elnöke, majd a népfőiskolákat kezdte szervezni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./
1995. március 8.
A Román Hírszerző Szolgálat, az SRI szóvivője "elképesztő őrültségnek" nevezte az Evenimentul Zilei hírét, mely szerint az SRI katonai egységeinél meghirdették az "operatív helyzetet" a többségi lakosság és a nemzeti kisebbségek közötti feszültség növekedése miatt. Elmondta azt is, hogy az SRI nem ad ki cáfolatot, mert sokkal komolyabb dolgokkal foglalkoznak. /Magyar Hírlap, márc. 9./
1995. március 8.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének sajtóértekezletén Szilágyi N. Sándor egyetemi tanár tartott összegező előadást az 1848-as magyar szabadságharcról. A román újságírók azt állították, hogy Bem tábornok több mint 200 román falut tett a földdel egyenlővé és 40 ezer román parasztot öletett meg. Szilágyi N. Sándor hangsúlyozta: egyetlen román települést sem jegyzett fel sem a román, sem a magyar történetírás, amelyet a magyar szabadságharc katonái elpusztítottak volna. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./
1995. március 8.
Márc. 8-án tartotta első ülését a Cotroceni palotában, az államfő rezidenciájában az a bizottság, amely kidolgozza Románia fejlesztésének koncepcióját az Európai Unióba való integráláshoz. A bizottság koordinátora Tudorel Postolache akadémikus. Iliescu kijelentette, hogy júniusig ki kell dolgozni az integrációs stratégia vázlatát, amely alapját képezi az Európai Unió szakértőivel való tárgyalásnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./
1995. március 8.
Márc. 8-án Bukarestben Nicolae Vacaroiu miniszterelnökkel és Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral tárgyalt Allan Kassof, a Project of Etnic Relations /PER/ igazgatója, hangsúlyozva, Romániának esélye van rá, hogy modellként szolgálhasson a térségben a kisebbségi helyzet rendezése tekintetében. /Magyar Hírlap, márc. 9./
1995. március 8.
Pozitívan értékelte a román külügyi szóvivő márc. 8-i sajtóértekezletén az alapszerződésről szóló budapesti megbeszéléseket. /Magyar Hírlap, márc. 9./
1995. március 8.
Az alapszerződésekkel kapcsolatos tárgyalásokról tájékoztatta márc. 8-án az Országgyűlés külügyi bizottságának alapszerződésekkel foglakozó albizottságát Somogyi Ferenc külügyi államtitkár és Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Tabajdi Csaba elmondta, hogy a magyar tervezet, amely az európai normarendszert tartalmazza, a határon túli magyarság érdekeit szolgálja. Csapody Miklós, MDF-es képviselő attól tart, hogy a magyar kormány éhes a külpolitikai sikerre. Szerinte egy ilyen fontos dokumentumot a konkrét kis lépések eredményeként megvalósuló jó viszony megkoronázásaként kellene aláírni. /Népszabadság, márc. 9./
1995. március 8.
A parlament két házának külügyi bizottsága tárgyalt az alapszerződésről márc. 8-án, majd Melescanu külügyminiszter kijelentette: elképzelhetőnek tartja a "helyi autonómia gondolatát mindazokban a helységekben, ahol a többségi lakosság mellett más etnikumok is élnek". Az alapszerződésről nyilatkozott márc. 8-án a tévében Oliviu Gherman, a szenátus és a vezető kormánypárt elnöke. Románia számára az aláírás időpontja nem annyira lényeges, mondta. /Magyar Hírlap, márc. 9./ Márc. 8-án Melescanu külügyminiszter találkozott a kormánykoalíciót alkotó pártok vezetőivel, tájékoztatta őket az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalásokról, majd a parlament külügyi bizottságának adott ugyanerről tájékoztatót. A kormánypártok vezetői támogatják az alapszerződés gyorsított véglegesítését, összhangban a nemzeti követelményekkel, tájékoztatott a találkozóról Mircea Geoana. A vita központi témája az ET 1201-es ajánlása volt, tájékoztatott Melescanu. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./
1995. március 9.
Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök márc. 9-én megbeszélést folytatott Doru Ioan Taracila belügyminiszterrel és a támogatását kérte annak érdekében, hogy az előző évekhez hasonlóan a rendőrség biztosítsa márc. 15-e békés megünneplését. A belügyminiszter erre ígéretet tett. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 9., 488. sz., Új Magyarország, márc. 9., Új Magyarország, márc. 10./
1995. március 10.
A Fidesz márc. 10-én bejelentette, hogy kivonul az alapszerződést tárgyaló parlamenti albizottságból. Nem támogatjuk a szerződéses mosolydiplomáciát - hangoztatta Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetvezetője. A Fidesz álláspontja szerint az alapszerződések megkötésének egyik célja, hogy mint zavaró tényezőt, szétverje az RMDSZ-t és a Magyar Koalíciót /a szlovákiai magyar pártokat tömöríti/. /Új Magyarország, márc. 11./
1995. március 10.
Gabriel Andreescu kiáll Tőkés László mellett, visszautasítja a szerepét lebecsülő megnyilvánulásokat, így Iliescu elnököt is, aki Forradalom és reform című könyvében nem is palástolja, mennyire zavarja az, hogy Tőkés László a forradalom szimbóluma, amikor így ír: "ez is csak olyan mese, a Tőkés Lászlóról szóló..." "Afféle dicsfény arculata övezte akkoriban, mint a temesvári eseményeket kirobbantó tényezőt." Andreescu elismeri Tőkés László érdemeit, de hozzáteszi: ma már az RMDSZ "kemény magját" képviseli. Hallatlan erő van a hangjában. "_ nem tárgyal, hanem prédikál." Tőkés Lászlónak inkább azokra kellene hallgatnia, akik párbeszédre szólítanak. /22 (Bukarest), márc. 1., magyar fordításban: A Hét (Bukarest), márc. 10., /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./
1995. március 10.
Már az Európa Tanács 1201-es határozata is visszalépést jelentett a koppenhágai záródokumemtumhoz képest, mondta Frunda György RMDSZ-szenátor. Frunda kérte a bécsi csúcstalálkozón, hogy az 1201-es határozatot fogadják el, de kérését elutasították. Szerinte az RMDSZ követelései meghaladják a strasbourgi keretmegállapodást. Frunda ellenzi az etnikai alapú területi autonómiát, "mert nem lehet feláldozni a szórványban élő magyarságot a tömbmagyarságért." /Respublika, márc. 10./
1995. március 10.
Funar felhívása, hogy a románok márc. 15-én rendezzenek ellentüntetéseket, talán visszhangtalan marad, de aggasztó hírek is érkeznek. Márc. 8-án két bukaresti lap is foglalkozott a márc. 15-i "készülődésekkel". Az Evenimentul Zilei katonai körökből származó információja, hogy Hargita, Kovászna és Maros megyében ezekben a napokban fokozottan figyelik a külföldi állampolgárokat, összesítést készítenek róluk. A Ziua szerint Bebe Ivanovici kormánypárti képviselő az általa vezetett "forradalmárok" élén Szovátára készül, hogy "ellensúlyozza a helybeli magyarság esetleges románellenes tüntetéseit" A "forradalmárok" bunkós bottal érkeznek. /Gyarmath János: Ki készül jobban? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10, Népszabadság, márc. 7./
1995. március 10.
Funar, az RNEP elnöke márc. 10-i közleményében bejelentette: népszavazást követel a román-magyar alapszerződésről, mert az jelenlegi formájában a "nemzetárulás okmánya" és előkészíti Erdélynek Magyarországba való beolvasztását a következő évtizedben. A nyilatkozat támadja az Emlékeztetőt is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11-12./
1995. március 10.
A Budapest Bank Bukarestben Páter Hitelbank néven vegyes bankot alapít, jelenleg erről tárgyalnak a román fővárosban. A Páter Bank a jövőben magyarlakta területeken fiókot nyit. /Napi Gazdaság, márc. 10./
1995. március 10.
Veress Csaba /32 éves/ jan. 24-én barátaival Csíkszeredában egy bárban italozott. Három ismeretlen asztalukhoz lépett és igazoltatták az asztalnál elaludt Ahalani Adriant, majd megverték a férfit. Varga Csaba kérte az ismeretleneket, hagyják abba a verést. Erre őt is ütlegelni kezdték, majd mindkettőjüket bevitték a rendőrségre, ahol három rendőr fél óráig verte őket, végül 70, illetve 130 ezer lejre megbüntették őket. A törvényszéki orvos látleletet vett fel. Veress Csaba feljelentést tett. A rendőrségen rá akarták venni, hogy írja alá az általuk szerkesztett nyilatkozatot, de ő ezt megtagadta. /Verekedős rendőrök. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 10./
1995. március 10.
Horn Gyula miniszterelnök márc. 10-én válaszolt Balladur francia miniszterelnöknek az alapszerződéssel kapcsolatos levelére. Kifejtette, hogy Magyarország célja az euroatlanti integráció, mindezt szomszédjaival együttműködve próbálja elérni. Szlovákiával és Romániával a megkötendő alapszerződésnél abból indulunk ki, hogy azokban a kérdésekben, ahol különbség van a felek álláspontjában, az európai és ENSZ-dokumentumokból indulunk ki. /Új Magyarország, márc. 11./
1995. március 10.
Románia európai integrációja, az ezzel kapcsolatos romániai előkészületek állása került szóba Ion Iliescu elnök és Jacqes Santer márc. 10-i találkozóján Brüsszelben. /Új Magyarország, márc. 11./ Iliescu elnök és Melescanu külügyminiszter a koppenhágai szociális csúcsra utazva állt meg Brüsszelben, ahol kizárólag az Európai Unió központját kereste fel. Jacqes Santer bizottsági elnök és Hans van der Broek, a testület kelet-európai kérdésekért felelős tagja fogadta a vendégeket. Iliescu vázolta a romániai gazdasági-politikai reformok állását, további támogatást kérve az EU-tól. /MTI/
1995. március 11.
Fogytán a pénze a magyar kultuszminisztériumnak, és egyre kevesebb pénz jut az erdélyi magyar oktatási vagy kulturális szervezeteknek is - nagyjából ez az összkép alakult ki azon a találkozón, amelyet Kolozsváron szerveztek a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium és a hazai civil szervezetek képviselői között. Egyed Albert, a tárca Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője és munkatársai olyan minisztériumnak a képét hozták magukkal, amely történetének legnagyobb átalakulásán megy át, s ezért nem tud érdemben foglalkozni a határon túli magyarok ügyeivel. Egyed Albert elmondta, kormányát aggasztja, hogy mennyi pénz ment öt éven át a határon túlra. A gödöllői Agrártudományi Egyetem és annak csíkszeredai részlege szakmai biztosítékok felmutatásáig több támogatást nem kap, tovább finanszírozzák az egész Kárpát-medencére kiterjedő Bolyai Nyári Akadémia nevű tanár-továbbképzést. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./
1995. március 11.
A Hargita megyei tanács ülésén Ördög Imre tanácsos a rendőrség körében tapasztalható visszaélésekről beszélt: egyre több helyről érkeznek olyan információk, hogy verik az embereket. Javasolták a megyei tanácsnak, hogy szerezzen adatokat erről. /Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 11./
1995. március 11.
Homoródszentpálon élénk a művelődési élet. Márc. 4-én mutatta be a homoródszentpáli Házasemberek Színjátszó Csoportja Nóti Károly Nyitott ablakok című vígjátékát. A közeli falvakban is fellépnek ezzel a darabbal. Az Ifjúsági Csoport is tartott bemutatót. /Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 11./
