Az RMDSZ-ben ma a radikális szárnynak van nagyobb súlya a döntések meghozatalában, olvasható Domokos Gézának a bukaresti Jurnalul Nationalban megjelent terjedelmes interjújában. Domokos Géza, aki magát mérsékeltnek tekinti, megállapítja, hogy a mérsékelt politika nem hozott eredményt. Az RMDSZ radikális szárnyának erősödése nem belső harc eredménye, a magyar lakosság lett radikálisabb, miután a politikai hatalom nem foglalkozik problémáival, a szélsőséges erők pedig szüntelenül fenyegetik, megalázzák a magyar lakosságot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11-12./
1995. március 11.
Murvay Miklós /Arad/ hevesen támadta Tőkés Lászlót Lázálom? avagy valóság? címmel a Nagy Benedek-ügy miatt: "Tőkés László püspök úr az elszámoltatás helyett a leszámolást választotta", "Innen már csak egy lépés választ el a személyi kultuszon alapuló diktatúrától". stb. A "radikális vonulat nem számol a romániai realitásokkal", esélyt kell "adnunk a felvilágosult románoknak a segítő kéznyújtásra". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11-12./ Murvay Miklós tavaly is támadta a püspököt, felsorolva bűneit, így a Transsylvania Alapítvány gazdasági ügyeinek elhanyagolása, az etnikai tisztogatás szóból a "szellemi" jelző kihagyása, a magyar médiaháborúban, a magyarországi választási kampányban való "agresszív részvétel", stb. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. aug. 4./
1995. március 11.
Márc. 11-én Kolozsváron az RMDSZ területi szervezetei, platformjai a belső választások kérdését vitatták meg. Többen aggályaikat fejezték ki a megszervezés módozataival kapcsolatban. Kölcsönös tájékoztatás történt Markó Béla szövetségi elnök, az Ügyvezető Elnökség, a területi szervezetek és platformok vezetői között az alapszerződéssel, a márc. 15-i ünnepségekkel kapcsolatban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 13.., 490. sz./
1995. március 11.
Márc. 11-én Dumitru Ceausu külügyminisztériumi igazgató tájékoztatta az RMDSZ küldöttségét az alapszerződés előkészítésével kapcsolatban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 13., 490. sz., Népszabadság, márc. 13./ Ceausu Melescanu külügyminiszter nevében tartotta a tájékoztatást, mert Melescanu Koppenhágában van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./
1995. március 11.
Ha elutasítanánk az alapszerződést, akkor lényegében kizárnánk az esélyét annak, hogy a kétoldalú kapcsolatokban kedvező folyamatok induljanak el. - fejtette ki Kovács László külügyminiszter a Magyar Hírlapnak adott terjedelmes interjújában. Ragaszkodunk ahhoz, folytatta, hogy rögzítsék és garantálják a nemzeti kisebbségek jogait. A kétoldalú államközi megállapodások nemzetközi jogi kötelezettségvállalást jelentenek. Cáfolta az ellenzék véleményét, hogy a miniszterelnök és az ő álláspontja különböző. Kovács László szerint a határon túliaknak az alapszerződéssel kapcsolatos bizalmatlansága "döntően annak a kampánynak a következménye, amelyet egyes hazai politikusok a választási kampány óta folytatnak." "Egyesek már új Trianonról beszélnek." /Magyar Hírlap, márc. 11./
1995. március 11.
Csapody Miklós MDF-es országgyűlési képviselő írásában /Folyik a kormányzásnak mondott nagy kísérlet... Vive Trianon!/ hangsúlyozza, hogy naponta működik a "véleménymonopólium". Objektív tájékoztatás kellene. A külpolitikai vitanapról tájékoztatott a tévé, azonban semmiféle műsor nem készült arról, hogy mik a kormánypárti és ellenzéki javaslatok. Antall József annak idején végigülte az akkori külpolitikai vitanapot, most azonban Horn Gyula nem volt kíváncsi a felszólalásokra. - Egy magyar miniszterelnök ismét Párizsba készül. Horn Gyula megmondta a vitanapon: mindent alárendel az európai integrációnak. Kovács László külügyminiszter szerint "a megkötendő alapszerződések nem fogják ugyan kielégíteni a romániai és szlovákiai magyarokat", de reméli, mégis olyanok lesznek, amelyeket azok el tudnak fogadni. Csapody úgy érzi, hogy a márc. 1-jei "kárpát-medencei magyar csúcs" összehozása is az alapszerződések szolgálatában terveződött, azt kívánta megelőzni. /Magyar Nemzet, márc. 11./
1995. március 12.
Funar az általa vezetett RNEP nevében márc. 12-én újabb közleményben támadta az Emlékeztetőt és az alapszerződés tervezetének jelenlegi szövegét és követelte, hogy a szöveget terjesszék az alkotmánybíróság elé. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./
1995. március 12.
Romániát meghívták a Közép-Európai Kezdeményezés szeptemberben esedékes miniszterelnöki találkozójára, közölte Iliescu elnök szept. 12-én az otopeni repülőtéren, amikor megérkezett Koppenhágából, a csúcsértekezletről. /MTI/
1995. március 12.
Az utóbbi években több katolikus-ellenes, román nyelvű könyv jelent meg, például "A katolikus imperializmus - újabb veszély a román népre", hasonló "A konkordátum a román nép leigázására szolgáló aktus" című kiadvány, de említhető Petre Turleának a parlamentben elmondott, katolikusokat sértő vádbeszéde, sorolta Fodor György, aki a négy év tapasztalatairól kérdezte John. Bukowsky érseket. Romániában a római katolikus egyház kisebbségben van, mondta Bukowsky érsek. Az ország szellemi-kulturális fejlődésében meghatározó volt a görög katolikus "balázsfalvi iskola" kisugárzása. A pápa szeretett volna Romániába látogatni, de az ortodox patriarchátus, személyesen Teoctist pátriárka elutasította ezt a kezdeményezést. /Vasárnap (Kolozsvár), márc. 5., márc. 12./
1995. március 13.
Frunda György szenátor márc. 13-án Párizsban részt vesz az Európa Tanács /ET/ jogi bizottságának ülésén, majd márc. 14-17-e között az ET raportőreként Litvániába látogat, találkozik az ország vezetőivel és a kisebbségi szervezetek képviselőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 13., 490. sz./
1995. március 13.
Takács Csaba fejtette ki nézeteit a gondolatait választásról. Az a cél, hogy ne egy szűk csoport válassza meg az érdekszövetség vezetőit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./
1995. március 13.
Juan Carlos Wasmosy, Paraguay elnöke hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett, eleget téve Iliescu elnök meghívásának. Vacaroiu miniszterelnök 1994-es paraguayi látogatásakor több egyezményt kötöttek, melyeknek gyakorlatba ültetése folyamatban van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./
1995. március 13.
Méray Tibor /Párizs/ értelmetlennek látja a lázas sietséget az alapszerződés megkötésére. Kételyeit Második Trianon? címmel írta meg. /Népszabadság, márc. 13./
1995. március 13.
Végre magyarul is megjelent az Erdély XVII. századi eseményeit leíró Georg Kraus /1608-1679/ könyve: Erdélyi krónika, Vogel Sándor fordításában. A fordítást Jakó Zsigmond szorgalmazta, az első változat elkészült 1986-ban, a Kriterion akarta kiadni, azonban a román kommunista hatóságok nem engedélyezték a megjelenését. Vogel Sándor Magyarországra hozta a kéziratot, ahol a Bethlen Gábor Alapítvány, a Lakitelek Alapítvány, az MTA Soros Alapítvány és az ELTE támogatásával az Ómagyar Kultúra Baráti Társasága adta azt ki. /Magyar Nemzet, márc. 13./
1995. március 13.
Márc. 13-tól Bukarestben szakértői szinten folytatódik a tárgyalás az alapszerződésről. Somogyi Ferenc vezeti a magyar szakértői küldöttséget, melynek tagja Lábody László, a HTMH elnöke is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15., Népszabadság, márc. 14./ - Funar újabb követelése: népszavazáson döntsenek az alapszerződésről, amelyet a nemzetárulás okmányának nevezett. Iliescu elnök koppenhágai útja előtt a repülőtéren megjegyezte: Már unom Funart. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15., Gyarmath János bukaresti tudósítása. = Magyar Nemzet, márc. 13./
1995. március 13.
Amerika elveszti türelmét: Magyarországra nyomást gyakorolnak, hogy kösse meg az alapszerződéseket Romániával és Szlovákiával. Bill Clinton: Szerződések hiányában a NATO-ba való belépés akadémikus kérdés marad - ezzel a címegyüttessel tudósít az Adevarul márc. 13-i száma a jelenlegi helyzetről. /Új Magyarország, márc. 14./
1995. március 13.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete nyilatkozatában Funar polgármester márc. 13-án kiadott közleményét a kolozsvári magyarság elleni nyílt uszításnak minősíti, egyben felkéri Grigore Zanc prefektust, hogy akadályozza meg a Funar által tervezett provokációt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 13., 490. sz./
1995. március 14.
A 85 éves László Gyula /sz. Kőhalom. 1910. márc. 14./ nyugalmazott régészt, egyetemi tanárt, festőt, történeti-művészeti írót, a történelemtudományok doktorát köszöntötte Erdélyi Áron. László Gyula kettős honfoglalás elmélete egyre elfogadottabb lesz. A hun elméletet nem lehet kézlegyintéssel elintézni - mondja László Gyula. Ennek egyik alapja az, hogy a magyarság elődei hun fennhatóság alatt éltek, élükre a hun fejedelmi család valamelyik tagja került. Az Árpád-ház - a krónikák szerint - önmagát Attilától származtatja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./
1995. március 14.
Sütő András 1988-as följegyzését olvashatjuk a Magyar Nemzetben, aki az Erdélyben elpusztított, ledöntött magyar szobrokra emlékezik. /Magyar Nemzet, márc. 14./
1995. március 14.
Gheorghe Dumitrascu szenátor márc. 14-én kivételesen nem a magyarok ellen rohant ki, hanem statisztikai adatokat idézett egy újságból: az ország lakosságának 86,8 %-a ortodox, viszont a papnövendékeknek csak 32,6 %-a kerül ki közülük, 21,4 %-uk katolikus /valószínűleg ide veszik a görög katolikus és a hagyományos protestáns hallgatókat/ és 46 %-uk neoprotestáns. A szenátor azt javasolta a parlamentben, hogy állapítsák meg, melyik felekezetnek hány papra van szüksége és csak annyit képezhet az állam pénzén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./
1995. március 14.
Funar polgármester Kolozsváron betiltotta az RMDSZ márc. 15-i koszorúzási ünnepségét, azzal indokolva, hogy ezen a napon a Vatra Romaneasca és az Avram Iancu Társaság tart gyűléseket. Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke a magyarság elleni nyílt uszításnak nevezte Funar döntését, rámutatva, hogy annak célja összecsapást kiprovokálni a város román és magyar lakosai között. Molnos Lajos felkérte Grigore Zanc megyei prefektust, hogy akadályozza meg ezt a provokációt. Zanc leszögezte, hogy a koszorúzás, az ökumenikus istentisztelet megtartható. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./
1995. március 14.
Csoóri Sándor nem tartja jónak a sietséget az alapszerződés ügyében. Előszerződést kellene kötni, javasolja, amelyet csak akkor írnának alá véglegesen, mondjuk három év múlva, ha gyakorlatban is beválik a szerződés. Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke kitért a szövetséget támadó nyilatkozatra. "A mostani aláírók közül talán csak Fejtő Ferenc, Kende Péter és Kántor Lajos követte messziről rokonszenvvel a találkozó előkészületeit." /Magyar Nemzet, márc. 14./ Kántor Lajos reagált erre, kifejtve, hogy ő nem szerepelt az aláírók között, különvéleményét rögzítette, de ez nem jelent meg /a Magyar Nemzet ezt terjedelmi okokkal indokolta/. Most hozta a lap ezt a különvéleményt. Kántor igyekezett árnyaltabban fogalmazni: egyoldalúságot érez az MVSZ-ben. Kántor Lajos hivatalos küldött volt 1992 augusztusában az MVSZ-ben, a Magyarok Világtalálkozóján. Vitatkozott Csoóri Sándorral, ez a vita máig sem zárult le. Kántor Lajos viszont nem értett egyet az aláírókkal abban, hogy az Országgyűléshez forduljanak. /Kántor Lajos: Baráti sorok Csoóri Sándornak. = Magyar Nemzet, márc. 23./ Előzmény: 571. sz.
1995. március 14.
Katonai helikopterek köröznek Sepsiszentgyörgy és más erdélyi városok fölött febr. 26-a óta. Ez évek óta így megy, közeledik márc. 15-e, írja Király Károly. Az alapszerződésről elmondja, hogy lekezelően bánnak velük a felek. "Egyfelől a 70 éves mostoha, akitől semmi jót nem várhatunk, másfelől a hűtlen fivérünk, aki a barátság és jószomszédság jegyében Európa kedvéért cserben hagy minket." /Népszava, márc. 14./
1995. március 14.
Tabajdi Csaba államtitkár a vele készült interjúban újból hangsúlyozta: "nem kívánunk a határon túli magyarok megkérdezése nélkül magyar-román, illetve magyar-szlovák alapszerződést aláírni. Az elmúlt hónapokban 15 alkalommal egyeztettünk az RMDSZ-szel, tízszer a szlovákiai Magyar Koalícióval, és e folyamat betetőzése volt március elsején a miniszterelnök úr és a kárpát-medencei magyar közösségek vezetőinek találkozója." A magyar kormány szükségesnek tartja, hogy az ET 1201-es ajánlása mellett garancia is legyen: kétoldalú vegyes bizottság azzal a céllal, hogy megvizsgálják az alapszerződésben foglaltak teljesítését, továbbá az EBESZ kisebbségi főbiztosának, az ET monitoring rendszerének is legyen jogosítványa. /Magyar Nemzet, márc. 14./
1995. március 14.
A képviselőházban ismét megvitatták az Alkotmánybíróság által korábban alkotmányellenesnek minősített határátlépési illetékre vonatkozó kormányrendeletet. A rendelet a szavazásnál nem kapta meg a kétharmados többséget, ezért az Alkotmánybíróság döntése jogerőre emelkedett, a határozatnak a Hivatalos Közlönyben való megjelenésétől kezdve nem kell határátlépési illetéket fizetni. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 14., 491. sz./
1995. március 14.
Budapesten márc. 14-én, a parlamenti integrációs és külügyi bizottság együttes zárt ülésén az ellenzéki pártok képviselői felszólították a kormányt, hogy ne kössön előnytelen alapszerződést. Az ülésről távozva Kovács László külügyminiszter elmondta, hogy az ellenzéki pártok irreális követeléseket fogalmaztak meg. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint a Szlovákiával kötött alapszerződésben szerepelni kell a benesi dekrétumok hatályon kívül helyezésének. Nincs rá garancia, tette hozzá, hogy ha lemondunk bizonyos nemzeti érdekeinkről, az majd kifizetődik az európai integráció során. /Népszabadság, márc. 16./
1995. március 14.
Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke válaszolt Domokos Géza őt támadó írására, megjegyezve, hogy a Romániai Magyar Szó elkötelezte magát a visszarendeződő román hatalom irányvonalával konvergens sajtópolitika mellett. Domokos Géza említett cikkének megjelenésével egyidőben a Magyar Nemzet is bőséges idézeteket közölt a Cseke Gábor Domokos Gézával készített interjújából. Domokos Géza megnyilvánulása az RMDSZ elfogadott politikai programja elleni súlyos támadásnak minősül, ugyanis bírálja a szervezet autonómiafelfogását és a belső választás tervét. A neptuni titkos tárgyalásokat összemossa a nyilvános atlantai kerekasztallal. A Tőkés László köré gyűlő csoport hatalmi harcáról szól. /Tőkés László: Mire használjuk az eszünket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14. Előzmény: 538. sz. jegyzet
1995. március 14.
Márc. 14-én mindkét házban bejelentést tettek az RMDSZ képviselői. Szavaikat most nem kísérte a szokásos kiabálás. Dr. Bárányi Ferenc képviselő, illetve Magyari Lajos szenátor megemlékeztek az 1848-as szabadságharcról és kérték, hogy megértéssel tekintsék ezt a történelmi momentumot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./
1995. március 14.
Az újabb bukaresti tárgyalási forduló után Melescanu külügyminiszter márc. 14-én fogadta Somogyi Ferenc magyar külügyi államtitkárt. Alapvetően a még nyitott kérdéseket tekintették át. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./ Melescanu megígérte, hogy legkésőbb júniusig újabb három határátkelőt nyitnak meg, Battonyánál, Méhkeréknél és Borsnál. /Népszabadság, márc. 16./
1995. március 14.
Márc. 14-én a romániai magyar katolikus egyház vezetői Budapesten Tabajdi Csabával, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárával, majd Horn Gyula miniszterelnökkel tárgyaltak. Testvéri megértésre talált küldöttségük a magyar kormánynál, nyilatkozta Jakubinyi György gyulafehérvári érsek a sajtótájékoztatón. Kiemelt fontosságúnak nevezte az egyházi iskolák ügyét, ennek az alapszerződésben is szerepelni kell. Arra kérték a tárgyalópartnert, hogy csak akkor szülessen alapszerződés, ha az a vallásügyi törvénnyel, az egyházi vagyon kárpótlásával és a felekezeti iskolák létesítésével kapcsolatos igényt kielégíti. A magyar kormány az alapszerződésben nem adja fel az erdélyi magyarsággal és az egyházakkal kapcsolatos elveit, biztosította az egyházi vezetőket Horn Gyula miniszterelnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14., Magyar Nemzet, márc. 16./
