Egy fél évszázad van a Nagyváradon élő Tüzes Bálint mögött, akinek nemrég jelent meg első verskötete, az Életfaárnyék. E könyv élettapasztalat. Válaszadás régen keresett, kutatott kérdésekre, eszmélés az élet értelmetlenségére, hiábavalóságára. A kötethez egy CD- hanglemez is tartozik, amely a szerző költeményeit tartalmazza. /(nagyálmos) [Nagyálmos Ildikó]: Életfaárnyékban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 7./
2002. január 8.
Adrian Nastase kormányfő jan. 7-én kijelentette, sohasem tárgyalt az RMDSZ-szel annak kormányba való belépéséről, és úgy véli, hogy a szervezet sem lenne érdekelt ebben. Rámutatott: egy adott pillanatban az RMDSZ egyik képviselője "ironikus formában" arra célozgatott, hogy az RMDSZ igényt tartana egy miniszterelnök helyettesi tisztségre és több miniszteri tárcára, de ezen túlmenően a kérdésről konkrétan nem esett szó. Mint ismeretes, december 19-én Verestóy Attila szenátor azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ kormányzati szerepet vállalna, ha az a magyarság sajátos problémáinak megoldásához vezetne. /Nastase cáfolja az RMDSZ esetleges kormánybalépést. Egyelőre nem lesz kormányátalakítás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./
2002. január 8.
A magyarországi Baloldali Önkormányzati Közösség (BÖK) képviselői szerint a magyar–román egyetértési megállapodás megkötésekor az Orbán-kormány nem vette figyelembe a kelet-magyarországi településeken élők szempontjait. - A Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) szerint a kedvezménytörvényt a legfontosabb pontjain módosítani kell, az így feleslegessé váló magyar–román egyetértési nyilatkozatról pedig a magyar miniszterelnök aláírását vissza kell vonni. Pokorni Zoltán, a Fidesz — Magyar Polgári Párt elnöke szerint az egyetértési nyilatkozat felfüggesztése egyet jelentene a kedvezménytörvény Romániában való felfüggesztésével. Ez feszültségekkel teli állapotokat alakítana ki, ami a romániai magyarellenes erők érdekeit szolgálná — szögezte le. A határon túli magyar szervezetek vezetőinek nyilatkozataival szemben az MSZP sajnálatos módon ellentéteket igyekszik szítani a magyarországi munkavállalók és a határon túli magyarok között — fogalmazott. /Magyarországi pártok a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./
2002. január 8.
Ki hallott a külföldön élő horvátok kettős állampolgárságára vonatkozó törvényről vagy a szlovák nemzetiségi igazolványok kibocsátásáról? – kérdezte Nits Árpád. Magyarországnak van néhány szomszédja, amely az új évezredben is minden alkalmat megragadva acsarkodik ellene. Egy NATO-tagország ellen. És az acsarkodók is NATO-tagok akarnak lenni, és ehhez kérik, sőt megkövetelik a minden alkalommal ócsárolt Magyarország segítségét. Az újabb szlovák ötlet szerint Magyarországra erős nemzetközi nyomást kell gyakorolni. Ami szabad a határon kívüli szlovákoknak, az nemzetközileg elítélendő bűncselekmény a magyarok esetében. Jobboldalról indult el az első kezdeményezés a határon kívüli nemzetrészek támogatására, amelyet baloldalról állandó ellenszél kísér. A liberálisnak nevezett balszél meg sem szavazta, a szocialista pedig a szavazás napján is rázendített, hogy "de azonban". A teljes akadékoskodási lajstrom összeállítása immár a történészek dolga, elég a karácsonyi ünnepeket kísérő "kitalálmányokra" emlékeztetni. A cirkuszi fejszámolók újra az olcsó munkások milliós tételeivel ijesztgették a magyarországi munkavállalókat, a szakszervezeti vezetők (lenini áttételi szíjak) sietve felkapták a "gondolatot". – "A horvátországi és szlovákiai viszonyok alapos ismerete nélkül is állíthatjuk, hogy ott nincs meg az MSZP és az SZDSZ pontos mása. Mert ha létezne, akkor a horvát kettős állampolgárság, illetve a szlovák nemzetiségi igazolvány törvénye nem születhetett volna meg olyan szép csendben. Ellenkezőleg, a horvát és a szlovák balliberósok úgy összeüvöltözték volna a világot, hogy a szomszédok is felfigyelnek a készülődésre, és elkezdődik a vég nélküli magyarázkodás külföld és belföld előtt egyaránt." /Nits Árpád: Cirkuszi fejszámolók és egyéb vaklármázó. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 8./
2002. január 8.
Kedvezménytörvény az Orbán-kormány kinyújtott keze felénk, Magyarország határain kívül rekesztett magyarok felé – állapította meg Borbély László, a Hargita Népe főszerkesztője. Lényegében ezt hangsúlyozta az RMDSZ területi elnökeinek marosvásárhelyi tanácskozása is. Martonyi János magyar külügyminiszter okos kompromisszumnak, a magyar diplomácia sikerének nevezte a kedvezménytörvény elfogadását és elfogadtatását. A magyarországi ellenzéki pártok szerint a román–magyar egyetértési egyezmény aláírásával a kormány elárulta és félrevezette a határon túli magyarokat. Riogatják a magyarországiakat, román munkaerő-inváziót emlegetnek, meg azt, hogy a határon kívülről érkező betegek megtöltik a kórházakat. "Nem más ez, mint szándékos és leplezetlen hangulatkeltés a határon túli magyarok ellen, s nyilvánvalóan a magyarországi közvélemény megosztását célozza" - állapította meg Borbély, önző pártérdekből feláldoznák az utódállamok magyarságát. /Borbély László: Marad a kinyújtott kéz. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8./
2002. január 8.
A magyarországi baloldali és balliberális műbalhé a magyar társadalomra s a nemzet egészére nézvést ártalmasabb, mint a romániai aranymosás ciánszennyezése. A hatalmat politikai-ideológiai elődeiktől örökölt módszerekkel mindenáron megszerezni óhajtók pánikba estek. "A kormányleváltáshoz — ez választási programjuk egyik tartópillére — elfogyott a muníció, az Orbán Viktor édesapja által a benzinkutaknál forgalmazott dolomitzúzalékkal nem lehet megkövezni az ambiciózus kormányfőt, a saját gyerekét cserben hagyó apa hamisan foncsorozott tükörképével sem lehet eléggé a manipulálandó társadalmi rétegek szemébe süttetni a szúrós fénynyalábot, a magyar társadalom látható és mérhető előbbre lépését a jelenlegi kormányzat idején a legócskább és a legrafináltabb trükkökkel sem lehet lejáratni, hiszen az emberek többsége mégsem vak és nem is süket" – szögezte le Sylvester Lajos. Keller László, a parlament szocialista fenegyereke szerint a magyar kormányzat potenciálisan huszonhárommillió románt szabadít rá a magyar munkaerőpiacra, Horn Gyula már alább adja egy picit, s ő csak huszonegymilliót csesz oda (a kormány elcseszte az alapszerződést — mondta a minap), Tabajdi Csaba is csak több százezer magyar munkára éhes románnal ijesztgeti népét. "Medgyessy Péter, a szegények sárga sálas bankáristápja, a fő- és kispapoknak címzett két levele között, hervadó akácvirágot tűz az Orbán-kormány sírhalmára, Szent-Iványi István pedig a szűk körű családias óévbúcsúztatón azt hallotta az egyik vállalkozótól, hogy az még megfontolja, nem alkalmaz-e három hónapi futamidőre román informatikusokat." /Sylvester Lajos: Pánikkeltés, műbalhé. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./
2002. január 8.
Románia védővámot szándékozik bevezetni a magyar búza és liszt behozatalára - jelezte Ilie Sarbu mezőgazdasági miniszter. Azt is közölte, hogy Bukarest egyelőre nem szándékozik eltörölni a magyar baromfihús behozatalára kivetett védővámot. A román kormány tavaly, a vártnál jóval bőségesebb gabonatermés betakarítása után rendkívüli mértékben megszigorította a magyar búza és liszt behozatalára vonatkozó minőségi előírásokat. Ezzel a lépéssel Bukarest megsértette mind a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), mind a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) szabályait, mivel a minőségi követelmények szigorítását a hazai termelőkkel szemben nem alkalmazta. Magyarország a WTO-hoz fordult panasszal, de miután a román kormány ígéretet tett az intézkedés visszavonására, eltekintett a peres eljárástól. Magyar részről úgy tekintették a román fél ígéreteit, hogy a baromfihúsra fenntartott korlátozások idén január elsejével hatályukat vesztik. Ez a várakozás alaptalannak bizonyult, román részről azt jelezték, hogy idén március végéig mindenképpen marad a védővám. /Védővámterv búzára és lisztre. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./
2002. január 8.
Gheorghe Funar polgármester Adrian Nastase miniszterelnökhöz intézett levelet, amelyben sürgősségi rendeletet szorgalmazott. Abbéli aggodalmában, hogy "ne kerülhessen sor a népszámlálási adatok újabb meghamisítására", Kolozsvár nagy-romániás polgármestere az 1940-45 között "elmagyarosított" családnevek románra való visszafordítását szeretné a sürgősségi kormányrendelettel elérni. Funar szerint 62 esztendővel a Bécsi Döntés után elérkezett annak az ideje, hogy az erőszakkal Magyarországhoz csatolt területek román lakossága visszanyerje eredeti családneveit. /Funar jelentkezett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./
2002. január 8.
Verestóy Attila szenátor nagy mértékben hasonult a bukaresti erkölcshöz. A helyi tévében újrasugárzott beszélgetésben Verestóy tagadta, hogy üzleti ügyekben összefolyna a kormánypárti politikusokkal. Verestóy RMDSZ-szenátor egy román tévéműsorban arról értekezett, hogy Orbán Viktor nem őt, hanem Székelyudvarhely független polgármesterét szereti, hogy az RMDSZ-ben belső harcok dúlnak, s ellenlábasaikat támogatja a Fidesz, és nem hihető, hogy az RMDSZ beleegyezése nélkül Viorel Hrebenciuc-kal a két párt koalíciós együttműködéséről tárgyalt. Nyílt titok, hogy Verestóynak Hrebenciuc testi-lelki jó barátja, s már az előzőt megelőző ciklus alatt több ízben írt a román sajtó arról, hogy a román korrupció mértékegységének tartott Hrebenciuc egyik üzlettársa Verestóy. Verestóy Hungastro nevet viselő cégének helyi igazgatója dr. Gheorghe Tatu demokrata párti politikus, ami nemcsak azt jelzi, hogy Verestóy a demokratáknak is elkötelezett, s egy jó állást (20 millió havi fixet) az ő emberüknek ad, hanem azt is, hogy az RMDSZ-es üzletember-politikus ugyanúgy románt helyez vezető funkcióba magáncégeinél is, mint a kormány, melynek miniszterelnök-helyettesi posztjáról álmodozik. Az sem használt Verestóy amúgy sem makulátlan hírének-nevének, amit sógora a csíki megyei önkormányzat vezetőivel egyetértésben a Hargita Népe ellen kifundált, s nem vált dicsőségére ez a mostani, félfasiszta román médiának adott interjú sem. /Simó Erzsébet: Az "ártalmatlan" szenátor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./
2002. január 8.
Időnként kiátkozzák a betolakodott kisebbségi jöttment társaságot. Nemrégiben Besztercén a városi stadionban két idegen A-osztályos csapat játszott. A nézők kiáltozták: " ki az országból a magyarokkal". Képességi vizsgán, sőt érettségin is egyre gyakrabban fordul elő: a román szakos tanár, miközben elvágja a magyar gyermeket, ráförmed, hogy "mit keresel itt, ha nem vagy képes rendesen megtanulni az állam nyelvét? Kotródj innét a szomszédba, egész fajtáddal együtt!" És mindez tanúk, kollégák jelenlétében! Az elit frakciót ez nem zavarja. /Kádár Ferenc: Csodavárók nyomorúsága. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 8./
2002. január 8.
Az Erdélyi Napló körinterjút készített marosvásárhelyi közéleti személyiségekkel az elmúlt esztendő legfontosabb politikai történéseiről. Minden megkérdezett szívesen nyilatkozott, kivéve az RMDSZ szövetségi elnökét. Ábrám Zoltán, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem előadótanára, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke: "A 2001-es esztendő legfontosabb, korszakalkotónak tekinthető megvalósításainak tekintem az egyetemalapítást és a státustörvény kidolgozását, elfogadtatását… A státustörvény megléte, úgy tapasztalom és érzem, jelentősen javított az erdélyi magyarság közérzetén." Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere szerint az új közigazgatási törvény – minden hiányossága ellenére – a helyi autonómia megteremtéséért folytatott küzdelem igen fontos állomása lehet. Kiemelte a diakóniai központ megnyitását, valamint a Sapientia Tudományegyetem marosvásárhelyi karainak a beindítását. Szeretné, ha az RMDSZ-ben megvalósulna a pluralizmus. Kerekes Károly képviselő: "A nemzetben gondolkodók számára az elmúlt év legjelentősebb eseménye kétségtelenül a magyarországi státustörvény volt… Ezért köszönet illeti a jelenlegi magyar kormányt, mindazokat a politikai erőket, akik a törvény megszületésében közreműködtek. " Kincses Előd ügyvéd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének volt elnöke: "Az elmúlt esztendőben a romániai politikai életre igencsak rányomta bélyegét az a kettősség, amely az Iliescu– Nastase hatalmi tandem megnyilvánulásait jellemzi. Másképpen nyilatkoznak külföldön és a nyugati politikusok előtt, és megint másképpen a határokon belül. " Szeretné, ha az RMDSZ végre képessé válna valódi érdekképviseleti szerepének ellátására." Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke: "A közigazgatás terén dolgozóként visszatekintve egyértelmű, hogy az elmúlt esztendő legjelentősebb eseményének a 215-ös törvény elfogadását tartom." Romániában a gazdasági reform nem történt meg. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, a Látó című szépirodalmi folyóirat főszerkesztője megtagadta, hogy az Erdélyi Naplónak nyilatkozzék. Döntését azzal indokolta, hogy a hetilapban számos olyan, személyét érintő írás jelent meg, amelyek szerinte akár a becsületsértés fogalmát is kimerítik. /Szentgyörgyi László: Markó Béla nem nyilatkozik az Erdélyi Naplónak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 8./
2002. január 8.
Hagyományos újévi fogadást tartott Nagyváradon, jan. 6-án a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Tőkés László püspök hangsúlyozta: egy pinceteremből indultak e fogadások, később a Lorántffy Zsuzsanna Gimnáziumban tartották meg, hogy most méltó helyen, a püspöki palotában ülhessék meg az újesztendő első magyar közéleti eseményét. A püspök felolvasta Orbán Viktor ünnepi köszöntőjét is, majd Tempfli József római katolikus megyéspüspök beszédében szóvá tette az egyházi ingatlanok ügyét. Hivatalosan is megnyitották az idei Ady Endre emlékévet. Tavaszy Hajnal könyvtáros a költőről való megemlékezés közigazgatási határok nélküli voltára hívta fel a figyelmet: Nagyvárad, Érmindszent, Zilah és Csucsa is bekapcsolódtak a rendezvényekbe. /(Balla Tünde): Újévi fogadás a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./
2002. január 8.
Jan. 7-én Madéfalván megemlékeztek a Siculicidium 238. évfordulójáról. A községbeliek az emlékmű elé vonultak, ahol Juhász András, a helybeli RMDSZ-szervezet elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. A székely himnusz elhangzása után az emlékmű talapzatánál a hivatalok és közületek elhelyezték a megemlékezés koszorúit. Ezt követően a szónokok: Sógor Csaba szenátor; Nisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke; Soóky László, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) Felvidéki Egyesületének elnöke; Borsos Géza, az MVSZ elnökségi tagja; Becski Örs, helybeli református lelkész emlékeztek a székelység véres farsangjára. Tanulságként azt fogalmazták meg, hogy ha a közösség jogai csorbát szenvednek, mindig tiltakozni kell, miként őseink tették 238 évvel ezelőtt Madéfalván. /Megemlékezés Madéfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8./
2002. január 8.
Egy imakönyveket talált valaki a szemeteskukában. A belső borítón ez állt: "Ezen könyv a Duma Mihályé. Lészpeden, 1897" Tisztán, szépen, kalligrafikusan, magyarul van írva. Több mint egy évszázaddal ezelőtt, az 1800-as években a lészpedi Duma Mihályban fel sem merült hovatartozásának kérdése. Ő magyar volt. Magyarul beszélt, magyarul írt, magyarul imádkozott, magyar imakönyvből. A két imakönyv tele van magyarul írt bejegyzésekkel. Duma Mihály írta be őket. S akkor jönnek mindenféle dilettáns, hazug áltörténészek, akik azt mondják, hogy a csángók románok – olvasható a Moldvai Magyarság novemberi számában. /b.d.: Duma Mihály imakönyve. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 8./
2002. január 8.
A Bíró Lajos Ökológiai Társaság 2001-ben ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját. Komsa József, a Bíró Lajos Ökológiai Társaság elnökhelyettese kifejtette, hogy egyesületük három jelentősebb kisrégióban működik: a Tasnád, Nagykároly és Szatmárnémeti központú kisrégiókban. Az egyesületi összetartást egyrészt Bíró Lajos (Tasnád, 1856. aug. 29.- Budapest, 1931. szept. 2.) zoológus, utazó és néprajzi gyűjtő ország-világot befogadó szellemisége éltette. A tasnádi közgyűlések és találkozások az összetartozás ünnepségeivé váltak. Szatmárnémetiben erősebb a szakmai háttér. A Túrterebes alatt lévő holtágak Patkólaposnak nevezett részén tavaly kb. 1500 tölgyfát ültettek, a tájrehabilitációs program keretében, egy angol cég támogatásával. Tervezik az iskolai tudományos diákkörök beindítását és a diákok kutatási, innovációs tevékenységének ösztönzését. A másik programjavaslatuk az alapönellátó kistájszerveződés. Ehhez januárban egy kiadványt szerkesztenének. /K. A.: Tízéves múlt a BLÖT – hogyan tovább? Beszélgetés Komsa Józseffel, a Bíró Lajos Ökológiai Társaság elnökhelyettesével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 8./
2002. január 8.
Jan. 8-án megjelent a Romániai Magyar Szó négyezredik lapszáma. 1989. decembere óta sikerült több mint négyezer napon át éltetni az erdélyi, romániai magyarság egyetlen országos napilapját, állapította meg Gyarmath János főszerkesztő. Céljuk továbbra is a romániai magyarság hiteles tájékoztatása. /Gyarmath János főszerkesztő: Az ötödik lapezred küszöbén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./
2002. január 8.
Dec. 20-án Gagyi László /Fintaháza, 1910. jún. 22. - 1991. dec. 20./ írói munkásságára emlékeztek a Somosdi Általános Iskolában. Gagyi László regényírói, novellista és dramaturgiai munkássága nem intézhető el egyetlen ünnepség keretei között sem, ennek az a célja, hogy a művek elolvasását ösztönözze. Megemlítették fontosabb regényeit: Bánataratók (1934), A kiválasztottak (1938), Pillangó Zsuzsika (1941), Nehéz órák (1943), Tanárok (1956). Gagyi László volt tanár, kiadói lektor, az Igaz Szó szerkesztője (1953-tól 1959-ig), könyvtáros és több irodalmi folyóirat és napilap munkatársa. /Fazakas Attila: Gagyi Lászlóra emlékezve. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 8./
2002. január 8.
lhunyt Vernes András (1924-Kolozsvár, 2002) festőművész, akit Németh Júlia Torockó festőjének nevezett. Az egykori Dolgozó Nő grafikusaként rengeteg illusztrációja, rajza látott. Később kolozsvári líceumi rajztanárként dolgozott. /Németh Júlia: Vernes András (1924-2002). = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./
2002. január 8.
Csurka Istvánnal, a Magyar Igazság és Élet Pártjának elnökével készített interjút az Erdélyi Napló. Csurka István megállapította, hogy a MIÉP működése az Országgyűlésben általános elismerést váltott ki. Minden kérdéshez a lehető legszakszerűbben, legpontosabban és egységes irányvonalat követve szóltak hozzá. A MIÉP annak a négy biztosan beérkező pártnak az egyike lesz, amelyek a jövő országgyűlését alkotni fogják. Ezek a Fidesz-MPP, az MSZP, a MIÉP és az SZDSZ. Csurkának a szept. 11-ei New York-i eseményekről nyilatkozatát megpróbálták elferdíteni. Azt mondta, hogy első szavam az áldozatoké, a részvété, és csak azután mondta, hogy természetesen meg kell vizsgálni a belső felelősség kérdését is. - A MIÉP a kedvezménytörvénynél még hatásosabb és nagyobb arányú kedvezménycsomagot szeretett volna, de támogatta ezt is. A MIÉP küzdelmet folytat a kedvezménytörvény ellenzőivel, illetve azokkal a magyarországi körökkel, amelyek együttműködnek a román állammal és kormánnyal a törvény végrehajtásának megakadályozásában, sőt újabban magyarországi honfitársainkat uszítják a jogszabály és a kedvezményezettek ellen. - "Erdély – és az összes elcsatolt terület – a magyarság számára akkor vész el végérvényesen, amikor a magyar társadalomban kialszik az emlékezet és az összetartozás érzése." - A határok egyébiránt állandóan módosulnak, különösen itt, Kelet- és Délkelet-Európában. Ilyenfajta tárgyalásokat a magyarsággal kapcsolatban a MIÉP lehetségesnek tart. /Fábián Tibor: Az összmagyarság érdekeire figyelve. Interjú Csurka Istvánnal, a Magyar Igazság és Élet Pártjának elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 8./
2002. január 9.
Január végére várható az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt újabb együttműködési megállapodásának aláírása — közölte jan. 8-án Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A két szervezet képviselői jan. 7-én tartottak újabb konzultációt, amelyen megállapodtak abban, hogy a jövő hétre mindkét fél elkészíti saját mérlegét az eddigi együttműködésről, egyben felvázolják a lehetséges megállapodás elemeit. Az RMDSZ elnöke a készülő megállapodás tartalmáról csak annyit mondott, hogy a szövetség nyilvánvalóan prioritásnak fogja tekinteni az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését, a magyar nyelvű egyetemi oktatás helyzetét. Amennyiben a két szervezet vezetői megegyeznek az együttműködés folytatásáról, az erről szóló megállapodás jóváhagyásra Szövetségi Képviselők Tanácsa elé kerül, várhatólag február első napjaiban. /Megújítják az RMDSZ–SZDP együttműködést? Január végére tervezik az egyezmény aláírását). = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./
2002. január 9.
A magyar kormány elfogadott egy olyan, a kedvezménytörvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletet, amely alapján nevelési, oktatási, valamint különböző kulturális célú támogatásért folyamodhatnak a szomszédos államokban élő, magyar igazolvánnyal rendelkező állampolgárok. Nevelési, oktatási támogatást kaphatnak azok a szülők, akik legalább két kiskorú gyermeket nevelnek és lakóhelyükön magyar nyelvű oktatást biztosítanak a számukra. Továbbá tankönyv- és taneszköz-támogatást kaphatnak azok a szülők, akik kiskorú gyermekük tanításáról lakóhelyükön magyar nyelven gondoskodnak. Támogatásért pályázhatnak azon szervezetek, amelyek a szomszédos államokban élő magyar nemzeti közösségek céljait elősegítő tevékenységet folytatnak. Azon határon túli családok pedig, amelyek legalább két gyermek magyar nyelvű oktatásáról gondoskodnak, gyermekenként évi 20 ezer forintot kapnak majd. A kormány az intézkedések végrehajtásához 1,2 milliárd forintot csoportosított át a költségvetés általános tartalékalapjából. A pályázatokat a határon túli szervezetek bírálják el, a támogatásokat az Illyés Közalapítvány folyósítja. Az MTI értesülése szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerdán hallgatja meg a határon túli szervezetek vezetőit a jan. 1-jén hatályba lépett kedvezménytörvény eddigi tapasztalatairól. /Határon túli magyar vezetőkkel találkozik ma Orbán Viktor. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./
2002. január 9.
Az erdélyi történelmi egyházak vezetői Isten iránti hálaadással vették tudomásul, hogy hatályba lépett a kedvezménytörvény, és elégtétellel üdvözölték a törvénnyel kapcsolatos magyar-román egyetértési nyilatkozatot - hangsúlyozta a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete a jan. 7-én kiadott nyilatkozatban, amelyet Jakubinyi György katolikus érsek, Tempfli József és Reizer Pál katolikus, Pap Géza és Tőkés László református, Szabó Árpád unitárius, valamint Mózes Árpád evangélikus püspök írt alá. Az aláírók ugyanakkor értetlenséggel és csalódottsággal tapasztalták, hogy egyes magyarországi politikai erők a törvényt belpolitikai - választási - érdekeiknek rendelik alá, veszélybe sodorva ezáltal nem csupán magának a törvénynek a végrehajtását, hanem éppen úgy a határon túli magyar, illetve általában a magyar nemzeti érdekeket. Az erdélyi magyar történelmi egyházak a törvény egykori elfogadásakor tapasztalt pártpolitikai konszenzus szellemében arra kérik a magyarországi politikai pártokat, hogy továbbra is egységesen támogassák a törvényt, illetve annak életbe léptetését. Súlyos hibának, sőt egyenesen politikai kudarcnak tartanák a végrehajtás felfüggesztését, és a maguk részéről készek szorosan együttműködni a magyarigazolványok kibocsátásának folyamatában. Ugyanakkor egyházaik népét arra buzdították, hogy a törvény adta lehetőségekkel éljenek, és a lehető legszélesebb körben igényeljék a magyar igazolványt. /Erdélyi magyar egyházfők állásfoglalása. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 9./
2002. január 9.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége közleményében leszögezte: a magyar igazolvány kiadásának feltételei a következők: 1. megfelelően beterjesztett kérelem, 2. a magyar nemzetiséghez tartozó személy szabadon tett, magyar identitásának vállalásán alapuló nyilatkozata, 3. a.) a magyar nyelv ismerete, vagy b.) az RMDSZ tagságot igazoló bizonylat, vagy c.) valamely magyar egyház bejegyzett tagságát igazoló bizonylat, vagy d.) valamely magyar civil szervezet bejegyzett tagságát igazoló bizonylat. Székely István, a magyar kedvezménytörvény romániai alkalmazását koordináló központi iroda vezetője megerősítette: A magyar igazolvány kiállításához elsősorban kell az űrlap, illetve a kérvényező személy szabadon tett nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy magát magyar nemzetiségűnek vallja. /Feltételek a magyar igazolvány megszerzéséhez. Pénteken újból ülésezik az Országos Felügyelő Testület. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./
2002. január 9.
Románia összesen 48 katonát és egy C–130 Hercules típusú katonai repülőgépet küld Afganisztánba — jelentette be jan. 8-án Bukarestben George Maior, a védelmi minisztérium integrációs ügyekért felelős államtitkára. Az Afganisztánba küldött katonai erők mandátuma hat hónapra szól, a költségeket teljes egészében a résztvevő államok fedezik. Románia saját költségeit 6 millió dollárra tervezi. George Maior hangsúlyozta, hogy a NATO partnerállamai közül Románia az egyetlen, amely katonákat küld Afganisztánba. Az államtitkár szerint a döntés nincs összefüggésben azzal, hogy Románia azt szeretné, ha a NATO idei prágai csúcsértekezletén felkérnék az észak-atlanti szövetséghez való csatlakozásra. /Román katonai részvétel Afganisztánban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./
2002. január 9.
Ha a romániai magyaroknak és (Tabajdi Csaba MSZP-s képviselő kifejezésével) a romániai románoknak is előnyt jelent a munkavállalásban a státustörvény, illetve a paktum (ez is Tabajdi kifejezése), akkor kinek s miben kedvez a törvény, amit az MSZP is megszavazott, tette fel a kérdést Oláh István. Olyan munka van garmadával, amit a magyarországiak el sem vállalnak, főleg a mezőgazdaságban. Kell az idegen munkaerő, erre a székelyek már esztendőkkel ezelőtt ráéreztek, ők a (munkatörvények szerint) idegen tömeg. Három havi, Magyarországon megdolgozott bérből Romániában egy évig megél többedmagával az ember, ez jellemzi a romániai életminőséget. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke sorolta, amin mindenkinek, kedvezményezettnek és nem kedvezményezettnek át kell mennie, míg eljut a tényleges munkavállalásig. Szerinte "komoly és több hónapos procedúra, míg a megfelelő igazolásokat, igazolványokat, engedélyeket beszerzi, tehát nagyon megfontolja az a szomszédos országbeli munkavállaló, hogy vállalja ezt a három hónapos munkavégzésért. /Oláh István: Tizenegy tű fokán át avagy jönnek a románok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./
2002. január 9.
Magyarországon felharsogott az ellenzék kórusa: nem lett volna szabad aláírni Romániával a státustörvény romániai alkalmazását lehetővé tévő egyetértési nyilatkozatot. Holott: az aláírás előtt az Orbán–kormány egyeztetett az összes parlamenti párttal, s egyiknek sem volt kifogása ellene. Hallgatja az ember ezeket az ellenzéki nyilatkozókat, s azon morfondírozik, hogy vajon egyáltalán épeszű, normális emberek ezek? – tette fel a kérdést Veres István. Hiszen olyan gyermeteg kifogásokkal állnak elő. Egyik legfőbb kifogásuk az, hogy a romániai munkaerő beáramlása miatt az anyaországiak munka nélkül maradnak. Holott: a külföldiek munkavállalását szigorúan szabályozzák. A másik fő kifogás meg az egészségügyi ellátásra vonatkozik. Kökény Mihály szocialista politikus, volt egészségügyi miniszter egyenesen azt tételezte fel, hogy rengeteg olyan erdélyi magyar lesz, aki már régen betegeskedik Romániában, s Magyarországon úgy fogja majd gyógykezeltetni magát, hogy igénybe veszi a három hónapos magyarországi munkalehetőséget. Az ember elcsodálkozik: hogy lehet ekkora sületlenséget még elgondolni is, nemhogy kiállni vele a televízió nyilvánossága elé? Hiszen a munkavállaláshoz orvosi vizit kell. Néhány héttel korábban Romániában folyt a konkolyhintés, de annak immár vége. Most a magyarországi szocialistákon és liberálisokon a sor. Amennyiben a Kovács Lászlók, Kökény Mihályok, Lampert Mónikák, Fodor Gáborok, Borsik Jánosok és társaik magyarigazolvány nélkül is magyarok, akkor nekünk talán jobb is nem magyarnak lennünk, semmint ilyeneknek, szögezte le a cikkíró. /(veres) [Veres István]: Anyaországi hisztéria a státustörvény kapcsán. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 9./
2002. január 9.
A Magyar Szocialista Párt – miután megszavazta a törvényt – a munkavállalói jog kiterjesztésének úgymond beláthatatlan veszélyeire hivatkozva zúdít össztüzet az Orbán-kabinetre. Nekilátott a hazai közvélemény riogatásának, mondván, hogy jönnek a "románok", és elveszik előletek a munkát, a kenyeret. A szocialisták odáig mentek, hogy felszólították a kormányt: vonja vissza a Bukarestnek adott engedményt. Nem tudjuk megjósolni, hogy ezzel a választási kampányfogással hány voksot szerez az MSZP az anyaország, esetleg ellenünk, erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, délvidéki magyarok ellen hergelhető rétegei körében, írta Szilágyi Aladár. Teszik ezt Hornék, Kovácsék, Medgyessyék, miközben tudván tudják, hogy a külhoni magyarok és nem magyarok legális munkavállalása törvény szabta, ellenőrizhető folyamat. De mitévők lennének a magyar szocialisták, ha áprilisban megnyernék a választásokat? Hatalomra kerülve – miközben addigra tíz- és tízezrek a magyar igazolvány birtokába jutnának – felvállalná-e az MSZP annak ódiumát, hogy a magyar nemzet határokon kívül rekedt részétől elvegye azt a történelmi esélyt, amelyet az Orbán-kormány teremtett meg elsőként Trianon óta? /Szilágyi Aladár: De mitévő lesz, ha győzni fog? = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 9./
2002. január 9.
Színházi vita A Romániai Magyar Szó összeállítást közlünk a Honnan és hová Kolozsvári Állami Magyar Színház? témájú vitafórumon elhangzottakból. Szőcs István színikritikus szerint föl kell támasztani a színészek, drámaírók kultuszát, és sok előadást kell tartani. Fodor Sándor elmaradt a színházból, mert nem híve a rendezői színháznak. Aggasztja, hogy Tompa Gábor igazgató tulajdonosként viselkedik a színházban. Kultuszt csinálni a kísérletezésből lehet, de kötelezni arra a közönséget, hogy mindehhez asszisztáljon is, már nem. Ez a kolozsvári magyar színházvezetés egyetlen vitathatatlan bűne. Pap Sándor Zsigmond hiányolta, hogy egyoldalú a felsorolás, ő elégedett. Szőcs István a mondottakra a következőképen reflektált: Ebben a színházban még a legnehezebb, legproletkultosabb időkben is játszották Ionesco, Beckett, Brecht, Dürrenmatt darabjait. Az a Bercht- előadás, amit 30 ével ezelőtt rendeztek meg Kolozsváron, modernebb volt minden szempontból, mint a mai. Vekov Károly parlamenti képviselő: közügyről van szó. Csetri Elek akadémikus elsősorban színházlátogatóként szólt hozzá: vannak értékek, amelyek tegnap és ma is értékek és értékek maradnak. Pillich László figyelmeztetett: tudomásul kell venni, hogy az erdélyi és ezen belül a kolozsvári magyar közösség 30–35%-a, az erdélyi magyarságból körülbelül 600 000 ember nyelvhasználatában és kulturális identitásában sérült. Ennek a közösségnek 60–65%-a a szellemi szórványosodás állapotában leledzik. A színház, a magas szellemi szféra rehabilitációja elképzelhetetlen anélkül, hogy a közösség rehabilitációját ne szolgálná. Molnos Lajos szerint a színházi produkciónak közönség kell. /Csomafáy Ferenc: Színházi vita Kolozsváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./
2002. január 9.
Gyergyószentmiklóson az elmúlt évben 185 újszülöttet jegyeztek be /közülük 157 magyar/, ugyanakkor 277 halálesetet, ez nagy szám akkor is, ha az elhunytak nem mindegyike volt gyergyószentmiklósi. /Bajna György: Tovább fogy Gyergyó lakossága. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 9./
2002. január 9.
Jan. 6-án Kolozsváron találkoztak a római katolikus Caritas, Nőszövetség és Filantrop szervezetek vezetői. Céljuk a szorosabb kapcsolat megteremtése - tájékoztatott Muzsi Jolán a Caritas igazgatónője. Muzsi Jolán igazgatónő elmondta: a külföldről érkező támogatás apadóban van, a szervezet itthoni támogatottsága csekély. /Borbély Tamás: Apadó külföldi támogatások. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./
