Az év első napján Gyergyószárhegyen eltemették Jánosi Lászlót /sz. Gyergyószárhegy, 1941. dec. 13. – Kolozsvár, 2001. dec./. Gyergyószentmiklóson végezte a középiskolát, kitűnő eredménnyel. 1964-ben végzett a Galaci Műszaki Egyetem élelmiszeripar-technológia karán évfolyamelsőként. 1974-ben a Kolozsvári Közgazdasági Egyetemen közgazdász, majd néhány évre rá, 1979-ben Bukarestben menedzseri szakképesítésre is szert tett. Az egyetem elvégzése után Kolozsvárra jött, következetesen elutasította a felajánlott külföldi állásajánlatokat. Több mint tizenöt évig volt a sörgyár főmérnöke. Három találmányt tett le az asztalra: 1972-ben új módszert dolgozott ki az alkoholmentes sör előállítására, 1976-ban az etilalkohol gyártásához felhasznált árpa előkezelésének új módozatairól értekezett, 1980-ban pedig új malátakészítési technológiát kísérletezett ki. A kilencvenes években figyelme a szaktanácsadás felé fordult. Saját tapasztalatain alapuló, illetve a külföldi szakirodalmat feldolgozó cikkeit rendszeresen közölték a romániai szaklapok. Megtervezte és felépítette a tordatúri üdítőgyárat. Mindig sokat dolgozott. Élt hatvan évet és pár napot. /J. A.: Jánosi Lászlóra emlékezve. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./
2002. január 9.
Kövenden tavaly dec. 8-án volt zászlóavatás a templomban, majd névadó ünnepség a kultúrotthonban - ezekkel zárul a millenniumi ünnepség a faluban. A kultúrotthon Abrudbányai Fikker János nevét vette fel. A mindent megmozgató, tevékeny emberre emlékeztek az ünnepségen. 1932-ben érkezett a faluba Abrudbányai Fikker János fiatal pap. Hiteles képet fest az 1933–1937 között történtekről az általa írt, havonta megjelenő Kövendi Élet. A gazdasági válság évei voltak. Lapjában gazdasági megoldásokat javasolt: vásároljanak vetőmagkrumplit Maroshévízről; vessenek lucernát, ha a zöldség nem kelendő. Legyen hitelszövetkezet, szólított fel. Az ő idejében kultúrotthon, papilak, malom épült, értékesítő szövetkezet alakult. /Cserés Ferenc: Zászló és emléktábla Kövenden. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./
2002. január 9.
Kuriózumként ható kezdeményezéssel lepte meg olvasóit a Pallas-Akadémia Könyvkiadó Kányádi Sándor Küküllő Kalendárium cím alá sorolt néhány versét gyűjtötte kötetbe Csillag István színes illusztrációival, illetve a megszokott latinbetűs írásmód mellett a versek rovásírásban is "olvashatók". A kötet végén rajzos eligazító található a rovásírás rejtelmeiről, illetve a rovásjelekről. Az átírás Pál Balázs munkája. Kányádi versek rovásírással. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./
2002. január 9.
Napvilágot látott Vajdaszentivány monográfiája: Barta Zoltán Az idő sodrásában /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2001/ című munkája. /Vajdaszentivány monográfiája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./
2002. január 9.
Régi erdélyi méhészkönyvekben tallózott s eredeti történelmi szövegeket adott közre gyűjteményében dr. Csetri Elek történész Erdélyi méheskert /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó Székelyudvarhely, 2001/ címmel. /Erdélyi méheskert. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./
2002. január 9.
December 4-én Székelyudvarhelyen bemutatták Bán Péter műfordító A mézeskalács házikó című gyermekkötetét. A Székelymuzsnán élő szerzőnek négy újabb könyve kerül piacra hamarosan. Bán Péter elmondta, hogy legalább 300 oldalnyi mesét fordított: karél, kirgiz, vogul, grúz, török népmeséket oroszból, Budapesten szeretné a Nap leánya címmel megjelentetni. Legszívesebben a litván nyelvből fordít. Kis nép nyelvéről van szó, amely azonban nagy múltra és fejlett irodalomra tekint vissza. Megható az a ragaszkodás, amelyben a litvánok részesítik irodalmuk népszerűsítőit. Vagy tízszer járt Litvániában, a Litván Írószövetség vendégeként. A marosvásárhelyi Mentor Kiadónál van kb. 200 oldalnyi litván novellaválogatása Halál Lisszabonban címmel. Nyomdakész állapotban vannak Eduardas Miezelaitis Daina naplója, Sóvárosi levelek c. könyvei is. Most adott le Pesten a Central European Time-nak Miezelaitis Lírai etűdök c. önéletrajzi regényéből 40 oldalt. Bán Péter kedvence Jeszenyin, felkereste szülőfaluját is, levelezett Jeszenyin húgával, Surával. 1981-ben az Európa Könyvkiadónál 260 oldalnyi visszaemlékezést adott ki Jeszenyinről, most jelenik meg a Pallas–Akadémia Könyvkiadónál 22 nem közölt visszaemlékezés-fordítása Találkozásaim a költővel címmel. – Bán Péter tavaly júl. 14-én lett 55 éves. A Pallas–Akadémia Kiadónál elindította a Nagyapó Mesefája új sorozatát, a napokban várható a hetedik kötet megjelenése, finnugor népmesefordításai, Pera vitéz alcímmel. Bán Péter nagyon szereti Tamási Áront, 338 oldalnyi visszaemlékezést adottam ki róla a Pallas–Akadémiánál. /P. Buzogány Árpád: Én a mesében fogok élni. Beszélgetés Bán Péter műfordítóval. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 9./
2002. január 9.
Megjelent a Litera Kiadó /Székelyudvarhely/ Falufüzetek sorozatának 12. kiadványa, mely Nyárádgálfalvát mutatja be. Ez a sorozat az unitárius felekezetű faluközösségek monográfiáját, népességi mutatóit, a sorsfordulókat és a közösség meghatározó személyiségeit mutatja be. A kiadó két fontosabb év végi kiadványa egy gyerekek által illusztrált mesekönyv és Szigethi Gyula Mihály Székely Udvarhelynek, a Nemes Székely Nemzet Anya-Városának leírása, mely 1828-ban Kassán a Minerva Nemzeti Folyó-Írásban jelent meg. - Az Erdélyi Művészet negyedévente megjelenő folyóiratot szintén a Litera adja ki, Veres Péter szerkesztésében. Újdonság, hogy a kiadó nyitott egy internetes honlapot is, ahol a művészeti, kulturális eseményekről ad hírt. /Bágyi Bencze Jakab: Litera-könyvek Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 9./
2002. január 10.
A kedvezménytörvény végrehajtásának első tapasztalatairól, Orbán Viktor miniszterelnök meghívására január 9-én munkamegbeszélésen találkoztak Budapesten a MÁÉRT-on is képviselt határon túli magyar szervezetek vezetői. A tervek szerint egy hónap múlva újra összegyűlnek kicserélni a tapasztalatokat. A tanácskozást követően – a törvény hatályba lépése alkalmából – a határon túli magyar politikai vezetők közös nyilatkozatot fogadtak el. A megbeszélésen részt vett Martonyi János magyar külügyminiszter és Németh Zsolt politikai államtitkár, továbbá Szemerkényi Réka, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára és Szabó Tibor, a HTMH elnöke. Az érintett határon túli magyar közösségeket Markó Béla (RMDSZ), Duka-Zólyomi Árpád és Duray Miklós (Magyar Koalíció Pártja, Szlovákia), Kasza József (Vajdasági Magyarok Szövetsége) és Ágoston András (Vajdasági Magyar Demokrata Párt), Kovács Mikós (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség), Pasza Árpád (Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége) és Tomka György (Muravidéki Magyar Önkormányzat) képviselte. A politikai vezetők Országházbeli tanácskozásával párhuzamosan a Határon Túli Magyarok Hivatalában – a szomszédos országokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXXII. törvény végrehajtását segítő – határon túli információs irodák vezető munkatársaival került sor tapasztalatcserére. Erdélyből, a kolozsvári székhelyű Központi Információs Irodától Székely István és Nagy Zsolt volt jelen. Markó Béla elmondta: a tanácskozás során tájékoztatta a magyar kormányt és a határon kívüli magyar közösségek vezetőit arról, hogy a legnagyobb, Magyarország határain kívül élő magyar közösség számára egyértelműen elégtételt jelentett a román-magyar egyetértési nyilatkozat megkötése. Kihangsúlyozta: a megállapodás tényével és tartalmával nemcsak egyetértettek, hanem a maga eszközeivel az RMDSZ is megpróbált hozzájárulni ennek megszületéséhez, hisz érdeke volt mind az erdélyi magyarságnak, mind Magyarországnak, hogy a kedvezménytörvény alkalmazása lehetővé váljék Romániában, és a két ország viszonya ez által ne romoljon, hanem javuljon. Megítélése szerint az egyetértési nyilatkozat nemcsak az erdélyi magyarság körében, hanem a román többség részéről érzékelhető feszültségeket is oldani tudta. Hangot adott annak a meggyőződésének, hogy ez a megállapodás túlmutat a kedvezménytörvényen, mert akár politikai vagy akár gazdasági kapcsolatokat serkentő hatásai is lehetnek. Reményét fejezte ki, hogy a nemzeti, etnikai, kisebbségi kérdés kezelése szempontjából e példának az alapján "egy konfrontációs magatartásformából átléphetünk ebben a térségben mindannyian egy együttműködő magatartásformába". Megjegyezte, örül annak, hogy a megállapodással kapcsolatos magyarországi viták mostanáig nem gyűrűztek be Erdélybe. /(Guther M. Ilona): Kedvezménytörvény, első tapasztalatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./ Jan. 9-én Orbán Viktor miniszterelnök, a Külügyminisztérium vezető tisztségviselői és a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke Budapesten munkatalálkozón beszélték meg a határon túli magyar szervezetek vezetőivel a jan. 1-jén életbe lépett kedvezménytörvény gyakorlati alkalmazásának első tapasztalatait és időszerű kérdéseit. A munkamegbeszélésen valamennyien egyetértettünk abban, hogy a kedvezménytörvény életbe léptetése össznemzeti ügy és a magyar nemzet stratégiai sikere - jelentette ki Martonyi János külügyminiszter a budapesti találkozót követően. Martonyi János elmondta: a kedvezménytörvény tekintetében teljes az egyetértés a határon túli magyar szervezetek és a magyar kormány álláspontja között. Utalt arra, hogy a határon túli magyar szervezetek képviselői különleges karácsonyi ajándéknak tekintették a törvény életbe lépését. - A vezetők nem sérelmezték, hogy a kedvezménytörvényt kiterjesztettük a román állampolgárokra is - mondta a külügyminiszter. Orbán Viktor álláspontja szerint a kedvezménytörvény végrehajtása által minden Kárpát-medencei magyar polgár szabadsága erősödik. - A státustörvény végrehajtásának megkezdése valamennyiünk közös sikere. Ezt a sikert az összefogás tette lehetővé — fogalmazott a miniszterelnök. Emlékeztetett arra, hogy a magyar parlament elsöprő, 92 százalékos többséggel alkotta meg a törvényt, amely magában foglalja a Kárpát-medencei magyarság sok évtizedes akaratát és reményét. Elmondta: néhány parlamenti párt a választási kampányban - előnyt remélve - megváltoztatta a véleményét, kihátrált a nemzeti konszenzusból, de ez a tény nem tántorítja el a kormányt attól, hogy - a határon túli magyarokkal szorosan együttműködve - végrehajtsa a törvényt. A találkozó előtt Orbán Viktor szokásos heti rádióinterjújában azt hangsúlyozta: 80 évet kellett várni arra, hogy a lelki köteléken túl létrejöhessen egy jogi értelemben is létező kötelék a magyar nemzet egymástól elszakított részei között. Nézete szerint most a határon túl élők is úgy érzik, hogy végre 80 év után előállt az a történelmi pillanat, amikor Magyarország olyan hazává vált, amely tud és akar is segíteni rajtuk. Közölte, hogy a köztársasági elnök csütörtökön adja át az első magyar igazolványt a Parlamentben. Duka Zólyomi Árpád, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja általános alelnöke történelmi eseménynek nevezte a kedvezménytörvény elfogadását és utalt arra, hogy ezzel megszűnnek az országhatárok. - Európának tudomásul kell vennie, hogy Magyarország gondoskodik a határon túl élő magyarok sorsáról is — tette hozzá Duka Zólyomi Árpád. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke jelezte, hogy Szerbiában hat információs iroda kezdte meg működését, és várakozáson felüli az ott élő magyarok érdeklődése a magyar igazolvány iránt. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke ismertetése szerint Kárpátalján 110 településen kérhetik az igazolvány kiadásához szükséges nyomtatványokat az érdeklődők. A politikus történelmi sikernek nevezte a kedvezménytörvény életbe léptetését. Pasza Árpád, a Horvátországi Demokratikus Közösség elnöke úgy vélekedett, hogy a horvátországi magyarok elismeréssel vannak a magyar kormány iránt, mert most tapasztalhatták, hogy 80 év után az anyaország ismét kinyújtotta feléjük a kezét. Tomka György, a szlovéniai magyarok vezetője arról beszélt, hogy Szlovéniában rokonszenvvel tekintenek a kedvezménytörvényre és elmondta, hogy január 3-án megkezdte működését az információs iroda. A találkozó után a határon túli magyar szervezetek vezetői közös nyilatkozatot fogadtak el a kedvezménytörvény hatályba lépése alkalmából. Eszerint a törvény jelentősen hozzájárul a határon túli magyarok nemzeti önazonosságának megőrzéséhez, az asszimilációs folyamatok lefékezéséhez és a szülőföldön való maradáshoz. Üdvözölték a magyar és a román kormány között létrejött egyetértési nyilatkozatot, amely előmozdítja a két ország közti együttműködést. A nyilatkozat aláírói szerint nincs veszélyeztetve a magyar munkaerő-piac. A találkozóval egyidőben Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a határon túli információs irodák vezetőivel találkozott. Ezt követően Szabó kifejtette: adottak a feltételek a magyar igazolványok kiadásához, és a kedvezményezettek már márciusban hozzájuthatnak a támogatásokhoz. /Határon túli magyar vezetők Budapesten. Martonyi: Működik a rendszer. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./
2002. január 10.
A Szekuritáte Irattarát Tanulmányozó Országos Tanács (CNSAS) titkára, Constantin Buchet kijelentette: nem igaz, hogy megpróbálnak politikai nyomást gyakorolni az intézményre, amint azt a Szekuritáté iratcsomókhoz való hozzáférhetőséget szabályozó törvény kezdeményezője, Constantin Ticu Dumitrescu állította. Eddig mintegy ötezren kérték, hogy betekintsenek saját dossziéjukba, és közel százan ezt meg is tették. Emellett a CNSAS leellenőrizte a 2000-es választásokon indult jelöltek, illetve a minisztériumok tisztségviselőinek a politikai múltját is. /Nincs politikai nyomás alatt a CNSAS. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./
2002. január 10.
Magyarország eddig még nem kapott hivatalos tájékoztatatást a román sajtóban megjelent bejelentésről, mely szerint Románia a magyar búzára és lisztre védővámot vet ki, nyilatkozta jan. 9-én Horváth Gábor külügyi szóvivő. Elmondta: felhívták a román fél figyelmét arra, hogy ez az intézkedés ellentétes a hatályos megállapodásokkal és káros a gazdasági kapcsolatok kölcsönösen előnyös fejlődődésére. /Magyar tiltakozás a román védővámok ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./
2002. január 10.
Wilfried Martens, az Európai Néppárt (EPP) elnöke szerint "a magyar szocialisták a tűzzel játszanak, amikor felkorbácsolják a nacionalista érzelmeket" a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban Magyarország és Románia között született megállapodás ügyében. Jan. 8-án Brüsszelben közzétett nyilatkozatában a néppárti politikus úgy vélekedett, hogy "ez méltatlan egy demokratikus párthoz, még a választási kampány hevében is". A nyilatkozat szerint Magyarországon teljes gőzzel folyik az áprilisi választások előtti kampány, s ennek tudható be, hogy bírálatok érik az EPP- tagpárt Fideszt. Túl sok kompromisszum megkötésével vádolják, többek között a Romániával aláírt egyezmény és a Szlovákia kivételével valamennyi szomszédos országgal létrehozott megállapodások miatt. A karácsony előtt Romániával aláírt egyezmény - anélkül, hogy csorbítaná a magyar kormánynak az ország munkaerőpiaca feletti ellenőrzéshez fűződő jogát - megkönnyíti a magyarországi munkavállalás lehetőségét a románoknak éppúgy, mint a Romániában élő magyaroknak - olvasható a dokumentumban. Az Európai Parlament legnagyobb pártcsoportját adó, a konzervatív és néppártokat összefogó EPP elnöke szerint azonban "a magyar szocialisták kampánytémává tették az ügyet, s húszmillió román - majdnem az egész lakosság - inváziójának képével riogatnak, amit az EPP és a Fidesz egyaránt képtelenségnek tart". "Amennyire én látom, ez egy előkészített és meggondolatlan hangulatkeltés. A Bukaresttel kötött egyezmény nem több és nem kevesebb, mint józan észen alapuló megállapodás két EU-tagjelölt között, amelyek nem szeretnék megismételni a múltbeli viszályokat. A megállapodás annál is inkább csodálatra méltó, mert két különböző politikai színezetű kormány között jött létre" - jelentette ki Martens. Az Európai Parlamentben képviselt pártok vezetői közül Martens még tavaly nyáron elsőként - és eddig egyetlenként - biztosította feltétlen támogatásáról a kedvezménytörvényt. Legitim és dicséretes dolognak nevezte, hogy a magyar kormány gondoskodni kíván a szomszédos országokban élő magyar kisebbségekről. /Martens a magyar szocialistákat bírálja. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 10./
2002. január 10.
A Magyar Szocialista Párt nehezményezte, hogy a többi magyar parlamenti párt nem volt hivatalos a "minicsúcsra". Tabajdi Csaba MSZP-s országgyűlési képviselő úgy nyilatkozott: Sajnálatos, hogy a kormány elmulasztotta ez ügyben összehívni a MÁÉRT-ot, úgy ahogy azt a szocialisták javasolták. Véleménye szerint Orbán egy kényszerű nyilatkozatra akarja rávenni a határon túli magyar vezetőket, amiért azokat nem is lehet megróni. Tabajdi szerint az volna a korrekt eljárás, ha az anyaországi vitákból kimaradnának a határon túli magyarok. Az MSZP jan. 9-i sajtóközleményében a magyar kormánynak a határon túli magyarok számára biztosítandó oktatási, és kulturális kedvezményei kapcsán is megfogalmazta fenntartásait. "Az Orbán-kormány rendelete a törvénnyel ellentétes módon szabályozza az oktatási-nevelési, valamint taneszköz támogatás elnyerésének feltételét. A rendelet értelmében csak azok a szülők részesülhetnek támogatásban, akik gyermekeiket lakóhelyükön magyarul taníttatják. Eszerint tehát az a szülő, akinek lakóhelyén nincs magyar nyelven oktató iskola, semmi támogatást nem kaphat. Akkor sem, ha történetesen gyermekeit a szórványgyerekek iskoláztatására felállított és működtetett intézménybe adja be" - áll a közleményben. /MSZP: Diszkriminatív oktatási támogatások. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./
2002. január 10.
A Magyarok Világszövetsége támogatja a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény alkalmazását, a politikai pártokat viszont felkéri, ne használják fel kampánycélokra a kedvezménytörvényt, jelentette be Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke jan. 9-i budapesti rendkívüli sajtótájékoztatóján. /Az MVSZ is támogatja a kedvezménytörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./
2002. január 10.
Markó Béla szövetségi elnök jan. 10-re összehívta az RMDSZ Operatív Tanácsát. Az ülés napirendjén az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt együttműködésével kapcsolatos kérdések megvitatása szerepel. A két párt képviselői jan. 7-i találkozójuk alkalmával megegyeztek: az újabb protokollum aláírására január végén kerülhet sor. Gabriel Andreescu politikai elemző úgy látja: az SZDP-nek a továbbiakban is nagy szüksége van az RMDSZ támogatására. A protokollum miatt az RMDSZ több olyan szociáldemokrata kezdeményezést is támogatott, amelyek egyáltalán nem válnak dicséretére. Ilyen például a titoktörvény, amelyet "első fokon" az RMDSZ is elfogadott. A Szövetség társult az SZDP-vel annak a liberális törvénytervezetnek a szabotálásában is, amely a Rompres hírügynökséget a kormány fennhatósága alól a parlament hatáskörébe helyezte volna át. Legútóbb pedig Andrei Dimitriunak a közszolgálati rádió éléről való eltávolításában szövetkeztek- nyilatkozta Andreescu a Szabadságnak. /Székely Kriszta: Egymásra van utalva az SZDP és az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./
2002. január 10.
Az újév elején fenyegető levél érkezett a temesvári Csiky Gergely színtársulat igazgatója, Demeter András címére. "Ha továbbra is kitűzöd Kossuth Lajos (Cosut Laios) zászlóit a Román Opera és a Nemzeti Színház kirakatai elé, az Alba Iulia utcában, betörjük Bodo, Halas és Demeter fejét. Világos?" áll a Keresztes Sas (Vulturul Cruciat) aláírással érkezett levélben. A magyar (német) színház bejárata egy mellékutcában van, itt tűzik ki rendszeresen a bemutatókat hirdető reklámszalagokat és zászlócskákat is. A tavalyi év végén ismeretlen tettesek már letéptek néhány magyar előadást hirdető reklámzászlót. A fenyegetés címzettjei "Bodo, Halas és Demeter". Előbbi kettő az RMDSZ megyei tanácsosa: Bodó Barna és a Temes megyei szervezet elnöke, Halász Ferenc. A fenyegetésnek tehát minden bizonnyal politikai színezete is van. Temesvár a forradalom óta eltelt időszakban már nem egyszer volt magyarellenes provokáció színhelye. Előbb a forradalom hősét, Tőkés Lászlót becsmérlő feliratok jelentek meg, majd valakik kalapáccsal szétverték a helyi magyar lap, az Új Szó cégtábláját és a Klapka György szülőházán elhelyezett márvány emléktáblát. A magyar színház címére is érkeztek már rágalmazó és fenyegető levelek. Az érintettek minden esetben a rendőrséghez fordultak. Tettes eddig egy van: egy lopással lebukott csirkefogó sok más egyéb bűne mellé azt is beismerte, hogy részegen leverte az Új Szó cégtábláját. /(Pataki Zoltán): A Keresztes Sas nem alszik. Fenyegető levél a magyar színháznak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./
2002. január 10.
Eltérően ítélték meg a kedvezménytörvény, illetve a magyar-román egyetértési nyilatkozat foglakoztatási és munkaügyi kérdéseit, a magyar munkaerőpiac ezzel kapcsolatos védelmét az Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottságának kormánypárti és ellenzéki képviselői a testület jan. 8-i ülésén, amelyen részt vett Harrach Péter munkaügyi miniszter és Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára. A kormánypárti képviselők fogalmazta határozati javaslatot 12 igen és 8 nem szavazattal elfogadta a bizottság. Az ülést a szocialista /MSZP/és szabad demokrata /SZDSZ/ képviselők kezdeményezték. A többségi határozat szerint a bizottságot megnyugtatta az ülésen elhangzott kormányzati tájékoztató a kedvezménytörvény, az egyetértési nyilatkozat foglalkoztatási és munkaügyi kérdéseiről, különös tekintettel a magyar munkaerőpiac védelmére. /A kormány megnyugtatta a szakbizottságot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./
2002. január 10.
Az erdélyi magyar történelmi egyházak ingatlanainak és javainak teljes körű visszaszolgáltatásával kapcsolatban fogalmazott meg nyílt levelet Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei rendi apát. A Bihari Napló jan. 6-i számában megjelent levelét az RMDSZ szövetségi elnökéhez, Markó Bélához, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetőjéhez, Verestóy Attilához és a képviselőházi RMDSZ frakció vezetőjéhez, Kelemen Attilához intézte. Az Európa Tanács ajánlását és határozatát az egyházak vagyonának "restitutio in integrum" elvén alapuló visszaszolgáltatásáról, valamint az Európai Parlamentnek a román törvénykezésbeli diszkrimináció kiküszöbölésére vonatkozó felszólítását állította szembe az egyházi vagyonok visszaadását szabályozó hazai törvényekkel a nagyváradi tanító szerzetesrend vezetője. Mivel a restitúcióért tavaly kezdeményezett törvénytervezet mellett nem álltak ki közösségi törvényhozói felelősséggel az RMDSZ frakciók, kérte: "Egyetérve a Romániai Kisebbségi Történelmi Magyar Egyházak Kolozsvári Nyilatkozatával, amelyet a Történelmi Magyar Egyházak főpapjai mellett a görög katolikus és a szebeni Szász Evangélikus Egyház képviselője is aláírt, felszólítom az RMDSZ Parlamenti Frakciójának tagjait, az igen tisztelt szenátor és képviselő urakat, szorgalmazzák az Európai Parlamentnél, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésénél, az Európai Bizottságnál Románia monitorizálását a retitutio in integrum elvének alkalmazása, az elkobzott vagyonok visszaadása, valamint az egyházi oktatás szabadságának tiszteletben tartása terén; továbbá hogy a Romániáról készített Európai Parlamenti Jelentést kibővítsék a kisebbségi egyházak és szerzetesrendek, valamint közösségek jogfosztottságának helyzetét érintően." /(Balla Tünde): Nagyváradi nyílt levél az RMDSZ honatyáihoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./
2002. január 10.
Egymagában látott a Securitate leleplezésének Constantin Ticu Dumitrescu volt szenátor azután, hogy meggyőződött róla, az általa kezdeményezett átvilágítási törvény nem érte el célját. Közel ezer szekuritátés tiszt és kollaboráns nevét hozta nyilvánosságra jan. 9-én Constantin Ticu Dumitrescu, az 1999 decemberében elfogadott romániai átvilágítási törvény kezdeményezője. A lista az egykori politikai rendőrség 450 tisztjének, 360 alkalmazottjának, több mint száz besúgójának a nevét tartalmazza, és több tucat törvényszéki bírót, milicistát és börtönőrt nevez meg, akik együttműködtek a Szekuritátéval. A volt szenátor ezúttal is kijelentette, az általa kezdeményezett törvényt olyan formában fogadta el a törvényhozás, hogy az nemhogy leleplezné, inkább védelmet nyújt az egykori politikai rendőrségnek. A Román Hírszerző Szolgálattól /SRI/ kiszivárgott információkra hivatkozva kijelentette, 1989 decembere és 1990 márciusa között a Szekuritáté archívumából mintegy 80 ezer dossziénak veszett nyoma. 1993-ban az archívumokban mintegy 2 millió dossziét tároltak. Dumitrescu azt is tudni véli, hogy 1989-ben a Szekuritáté 150 ezer besúgót foglalkoztatott, akik több százezer személyről készítettek jelentéseket. Míg 1968-ban a megfigyelt személyek száma meghaladta a 400 ezret a csehszlovákiai beavatkozás után ez a szám 40 ezerre, csökkent, hogy aztán nem sokkal később ismét elérje a százezres nagyságrendet – állapította meg a volt szenátor. "Míg nem leplezik le az egykori politikai rendőrség tisztjeit, azok ma is fontos állami tisztségeket tölthetnek be – jelentette ki a volt szenátor. A CNSAS főtitkára, Constantin Buchet azonnal cáfolta, hogy politikai nyomás nehezedne az átvilágító bizottságra. /G. Á.: Egyszemélyes átvilágítás. Ezres szekus listát ismertetett Ticu Dumitrescu. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./
2002. január 10.
A tanügyi törvény szerint az egyházi iskolák kizárólag teológiai képzést nyújthatnak. Andrei Marga minisztersége idején jóváhagyta, hogy a felekezeti iskolák kereteiben világi szakok is indulhassanak. Ezzel a tárcavezető egy korábbi, emez iskolák tanszemélyzetének észrevételezésére válaszolt, amely szerint keresettségük, népszerűségük csak növekszik, ha így kombinálnak. - Nekünk a felekezeti iskolák esetében történelmi hagyományaink vannak – mondta Asztalos Ferenc parlamenti képviselő. A tanügyi törvényre hivatkozva Ecaterina Andronescu miniszterasszony a profil kizárolagosságára intette a megyei tanfelügyelőségeket. Ez 88 középfokú intézményt érint, és csaknem felét igen érzékenyen – 16 római katolikust, 9 reformátust, 2 unitáriust, 7 evangélistát, 5 pünkösdistát, 1 evangélikust –, ezek akár meg is szűnhettek volna. Decemberben kétszer is tanácskoztak Kolozsváron a szóban forgó egyházak, intézmények vezetői. Ha az RMDSZ nem kerül hirtelen alkuhelyzetbe ( bizalmatlansági indítvány), akkor bizony még most is lebegne a felekezeti iskolák ügye. Most már minden marad, legfönnebb az nyugtalanító, ha évenként, hatalmi ciklusonként újból és újból meg kell vívni azért, amit egyszer már tárgyaltak. Asztalos Ferenc szerint az együttműködési protokollum szövegében külön megjelenik az oktatási törvény vonatkozó paragrafusának végleges módosítása. /Oláh István: Árukapcsolásos politizálás? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./
2002. január 10.
Cozmin Gusa, az SZDP főtitkára azt szeretné elérni, hogy a magyarok meggyőződésből énekeljék a román himnusz, a Desteapta-te romane szövegét. Szabó Rozália olvasólevelében emlékeztetett az 1989 óta eltelt évekre. Megalakult a kormány és amnesztiát hirdetett azoknak, akik jogos lázadásukban megpróbálták levezetni a bennük felgyűlt és most gátat szakító tengernyi fájdalmat, keserűséget, bántalmat. Azonban az amnesztiát csak román vidékeken alkalmazták. Megindult a forradalom kisajátítása. Jöttek a visszaélések. A marosvásárhelyi nagyromániások megszervezik hodáki botokkal és a popa hazugságaival felfegyverzett, félrevezetett emberek Vásárhelyre szállítását. Ezután is ártatlan magyarokat börtönöztek be, de sem a szervezőknek, sem a pópának még a hajszála sem görbült meg. A biharvajdai 1994. szeptember 17-én történtek miatt sem vontak felelősségre senkit, akik a békésen szórakozó magyarokat botokkal, láncokkal támadták meg, közülük többet a kórházba juttattak. 1994-ben román püspökséget telepítenek Csíkszereda közepébe, ortodox templomokat építenek ott is, ahol hívei nincsenek. Nagyobb méreteket ölt a Székelyföld betelepítése, mint a diktatúra idején. Dr. Éva Maria Barki osztrák ügyvédnőt, aki a romániai magyarság védőügyvédje, a román titkosszolgálat meg akarja gyilkoltatni, úgy, hogy a gyilkosságot balesetnek lehessen álcázni. Ezért az osztrák államrendőrség védő- őrizetet rendelt melléje. 1995-ben elszabadult a pokol. Bekövetkezik a cigányverés, magyar kiskatonákat pihenő időben bolgár, török, tatár származású fiúkkal veretnek, minek következtében öngyilkosságok is történnek, a magyarnemegyei fiatalok megtámadása a szálvaiak által jún. 24-én, a klézsei verekedés és könyvégetés, rejtett, sőt nyílt halálesetek, amiért nem felel senki, Gh. Funar sorozatos hőstettei, melyek mai napig tartanak, betiltják a helységek magyar nevének használatát. 1996-ban hirtelen megadják a töténelem-földrajz magyar nyelven való tanításának és az anyanyelv használatának jogát a madridi értekezlet előtt, hogy legyen mit felmutassanak. 2000. és 2001. folyamán folynak a magyar iskolák zaklatásai, felélesztik a Har-Kov jelentést, mely szerint a magyarok űzték el a román tanárokat. 2001. folyamán még az is megtörtént, ami az egész világ előtt szégyent hozott Romániára és mélységes fájdalmat sok ártatlan, fogyatékos gyermekre és godozóikra. Ellopták a külföldi adományozók által felszerelt gyimesi kórház teljes berendezését. Újabban megtiltották a himnuszunk éneklését és zászlónk használatát is. Ha Cozmin Gusa őszintén kívánja, hogy a magyarok énekeljék a román himnuszt, tegyen meg mindent azért, hogy otthon érezhessék magunkat a szülőföldünkön. /Szabó Rozália, Kisgalambfalva: Ne csak mondja, tegyen is érte! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./
2002. január 10.
A költségvetés-tervezet megvitatására készülnek Székelyudvarhelyen a tanácsosok, továbbá tisztázni kell: Orbán Árpádot vagy Péter Pált kell a város alpolgármesterének tekinteni. A 2001. szeptember 29-i ülésen a többséggel bíró RMDSZ-frakció megvonta az Udvarhelyért Polgári Egyesület listáján bejutott nyolc tanácsos mandátumát, és egyúttal az UPE-s Orbán Árpád helyett megválasztotta Péter Pál földrajztanárt alpolgármesternek. Mivel a megválasztott a törvényben kikötött tíz napon belül nem közölte hivatalosan, hogy lemond tanácsosi minőségéről, és elvállalja az alpolgármesteri tisztséget, a jan. 11-i tanácsülésen az RMDSZ arra készül, hogy ismét szavazásra bocsátja az ügyet. /Zilahi Imre: Új év, régi viták a városi önkormányzatban. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./
2002. január 10.
A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) kezdeményezi, hogy minden év második vasárnapját, a hit szabadságát törvényre emelő Tordai Országgyűlés napját a Szabadság Magyar Napjának tekintsék. Ezért a VET felhívással fordul a világ magyarságához, különösen a jelenlegi határokon kívül eső közösségekhez, hogy csatlakozzanak kezdeményezésükhöz. Javasolják továbbá, hogy a Magyarok Világszövetsége a Szabadság Magyar Napján évről évre rendezzen a magyar közösségek által is lakott más-más országban helyzetértékelő tanácskozást, amelyen a nemzeti közösségek képviselői vegyék számba közösségeik szabadságjogainak alakulását. Elhatározták, hogy a Szabadság Magyar Napjának össznemzeti ünneppé emelésére tett indítványukat 2002. jan. 7-én Madéfalván, a SICULICIDIUM napján teszik közzé. E napon, 1764. január 7-én háromszáz ártatlan székely halt mártírhalált. A gátlástalan hatalom ártatlanok lemészárlásával torolta meg, hogy nemzettársaink védelmezni merték a haza őreiként megszerzett, évszázadok óta sérthetetlen önigazgatási szabadságukat. /VET-javaslat: a Szabadság Magyar Napja. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./
2002. január 10.
Egyhetes kézimunka tanfolyamot szervezett az Unitárius Nők Országos Szövetsége Kolozsváron. A résztvevőket munkájukban Orbánné Forrai Erzsébet és Zsakó Erzsébet segíti. A kézimunka tanfolyamokat 1993-tól rendszeresen tartják Kolozsváron és különböző vidékeken. A torockói varrottastól kezdve, kalotaszegi, udvarhelyszéki, keresztúri, széki mintákig mindenfélével foglalkoztak és foglakoznak. /Máté Erzsébet: A népművészet bűvöletében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./
2002. január 10.
Jan. 9-én Marosvásárhelyen sajtótájékoztatót tartott a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt: Kiss Kálmán pártvezér, Molnár István főtitkár, valamint Szovátáról, Nyárádremetéről és Gernyeszegről érkezett szabaddemokrata színezetű helyi tanácsosok. A vezetők elmarasztalták a Népújságot, továbbá Virág György megyei tanácselnököt is. Kiss Kálmán szerint pártját a Népújság következetesen támadja, pártjának befeketítésére törekszik. Előzőleg Virág György a Népújság dec. 27-i számában megjegyezte, miszerint több helyi tanácsban nehezen halad a munka, mert "bár magyar többségű tanács és RMDSZ-es polgármester van a helységben, vagy a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt tanácsosai folytattak obstrukciós politikát, vagy saját polgármestereink hozzá nem értése akadályozza a jobb munkát". Lokodi Ernő, a nyárádremetei tanács pénzügyi szakbizottságának tagja RMSZDP /RMSZDP-tag/ bírálta Birtók György polgármestert. Véleménye szerint nem a pártszínezet a fontos, hanem a tanácsosok munkája. Végül bejelentették: a párt finanszírozásával Erdélyi Futár címmel közéleti havilap jelenik meg rövidesen. /(lokodi): Furcsa sajtótájékoztató Marosvásárhelyen. Az RMSZDP vádaskodik és kioktat. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 10./
2002. január 10.
Arra a kérdésre: Mit jelent az ön számára az anyanyelv? Csoóri Sándor válasza ez volt: – Erről a dologról csak szemérmesen tudok beszélni, s ráadásul pályafutásom alatt most vagyok először olyan helyzetben, hogy élő szóban kell erről nyilatkoznom. Számomra anyanyelvem mindent jelent, ami életemhez, létemhez hozzátartozik. Nemcsak általa tárul fel előttem a világ, hanem az emberi kapcsolatokat is gazdagítja, és ő maga a történelmünk is. Vannak szavaink, amelyek korszakokat élesztenek fel. Például, ha azt hallom vagy olvasom: dali pár pisztolyom – a kuruc kor, Rákóczi, Esze Tamás vagy mások, illetve egyebek idéződnek fel. Vagy ha azt hallom: bársonyon futnak perceim – József Attila életére gondolok. Az anya szó csaknem mindent felidéz, amit eszmélésem óta érzelmileg óhajtásaim közben megértem. Anyanyelvemben benne van a feszültség, a dráma, ami a magyarság életében lezajlott. Anyanyelvem jelentette és jelenti a költészetet, adott és ad lehetőséget a képzettársításokra, a költői stílusok kialakítására a kezdetektől a szürrelista irányzatokig. Anyanyelvem nemcsak szavaink összessége, hanem az emberi lét értelmezhetőségének lehetősége is. Írás közben, ha szenved is az ember, ha egy jó mondatot meg tud fogalmazni, boldogan áll fel az asztaltól. A teremtés izgalmait a nyelvben éltem át, odaköt a történelemhez, a természethez, a saját tudatomhoz, sejtelmeimhez. Filozófiai értelemben is anyanyelvem a legfontosabb esélyem és adottságom. /Komoróczy György: Csoóri Sándor a magyar nyelvről. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 10./
2002. január 11.
Jan. 9-én a határon túli magyar politikai vezetők munkamegbeszélést tartottak Budapesten, a következő szövegű nyilatkozatot fogadták el:A határon túli magyar politikai vezetők nyilatkozata A határon túli magyar szervezetek nevében elégedettségünknek adunk hangot, hogy a szomszédos államokban élő magyarokról szóló, a Magyar Országgyűlésben 92 százalékos elsöprő többséggel - tehát össznemzeti konszenzussal - elfogadott 2001. évi LXII. számú törvény 2002. január 1-jétől elképzeléseinknek megfelelően hatályba lépett. Meg vagyunk győződve arról, hogy a törvény jelentősen hozzá fog járulni a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarok nemzeti önazonosságának megőrzéséhez, szülőföldjükön való megmaradásukhoz, boldogulásukhoz és gyarapodásukhoz, az asszimilációs folyamatok lefékeződéséhez. Megerősítjük a Máért 2001. október 26-án kiadott nyilatkozatát, mely szerint a törvény a kisebbségben élő magyar közösségek nyelvi és kulturális identitásának megőrzéséhez és erősítéséhez történő hozzájárulása révén előmozdítja térségünk biztonságát és stabilitását. Külön üdvözöljük a magyar és a román kormány között létrejött egyetértési nyilatkozatot, amely reményeink szerint előmozdítja a két ország között kívánatos együttműködést. A nyilatkozat a kedvezménytörvény zökkenőmentes alkalmazásával biztosítja valamennyi hazai politikai és gazdasági érdek, illetve a romániai és általában a szomszédos államokban élő magyarság érdekeinek együttes és egymást erősítő érvényesülését, a nemzetpolitikai és jószomszédi céloknak, az európai követelményeknek megfelelő egyidejű megvalósítását. Véleményünk szerint a magyar munkaerőpiac stabilitásának veszélyeztetését egyrészt az eddigi tények sem támasztják alá, másrészt a külföldi munkavállalást szabályozó magyar rendeletek a jövőben sem teszik azt lehetővé. A nyilatkozat aláírása megerősít bennünket abbéli, a velencei bizottság jelentése által is alátámasztott meggyőződésünkben, hogy az anyaország legitim módon támogathatja határon túli nemzeti kisebbségeit, a törvény az európai értékekre építve összhangban áll az Európai Unió elvárásaival, valamint a nemzetközi jog alapelveivel. Reméljük, hogy ezen európai értékek és nemzetközi jogi alapelvek mentén sikerül Szlovákiával is megtalálni az összhangot. Fentiekkel együtt alapvető fontosságot tulajdonítunk annak, hogy a magyar kisebbségek állampolgárság szerinti állama alkotmányos kötelezettségeinek megfelelően maradéktalanul biztosítsa a vonatkozó nemzetközi normák és az adott kisebbségi közösségek szükségletei szerint ezen közösségek valós jog- és esélyegyenlőségét. A törvény akadálymentes hatályba léptét és a magyar-román megegyezést sikerként értékeljük. Véleményünk szerint a továbbiakban is ez a politikai gyakorlat vezethet el az anyaország, a határon túl élő magyarok és a szomszédos államok kiegyensúlyozott viszonyához. Úgy gondoljuk, hogy a törvény végrehajtása olyan pozitív gyakorlatot fog meghonosítani térségünkben, amely hatékonyan szolgálhatja a nemzeti kisebbségek problémáinak általános rendezését. A határon túl éő magyarok számára a törvény szellemisége, az igényelt és megkapott magyar igazolvány erősíti a nemzeti összetartozás tudatát, és bizonyítja, hogy Magyarország igyekszik enyhíteni gondjainkat a rendelkezésére álló eszközökkel. A szomszédos nemzetek pedig meggyőződhetnek arról, hogy a magyar kisebbségnek Magyarország által a nemzetközi jog normáival és elveivel összhangban nyújtott támogatás senkit sem diszkriminál, ellenkezőleg, pótlólagos eszközökkel is hozzájárul a nemzeti identitás ápolása terén szükséges tényleges esélyegyenlőség létrehozásához. Az ily módon nemzeti identitásukban megerősödő nemzeti közösségek elégedett és hasznos polgáraivá válhatnak állampolgárság szerinti államaiknak. Markó Béla - Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Duka Zólyomi Árpád, Duray Miklós - Magyar Koalíció Pártja, Kovács Miklós - Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Kasza József - Vajdasági Magyar Szövetség, Ágoston András - Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Pasza Árpád - Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Tomka György - Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. /A határon túli magyar politikai vezetők nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./
2002. január 11.
Munkamegbeszélésre gyűltek össze jan. 9-én Budapesten a határon túli magyarság körében felállított ajánlóirodák munkatársai. - Az a tény, hogy január elsején a kedvezménytörvény olyan módon lépett életbe, ahogy azt a MÁÉRT ülésein, a parlamentben, illetve a szomszédos országok képviselőivel is tárgyaltuk, sikerként könyvelhető el - jelentette ki Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Az első tapasztalatok azt mutatják, hogy a határon túli magyarság számára sorsfordító lépésként értékelhető a törvény hatályba lépése. Mint ahogy a határon túli vezetők fogalmaztak, sokan úgy érzékelik, hogy évtizedeket vártak erre a jogszabályra. Már az, hogy hozzájutnak a magyar igazolványhoz lelki támaszt jelent számukra, tette hozzá. Kérdésre válaszolva Szabó Tibor cáfolta magyar és a határon túli sajtóban megjelent értesülést, hogy a HTMH-elnöknek egymillió forintos fizetése lenne? Ez összeg ugyanis távozó elődje végkielégítését is tartalmazza. A kárpátaljai helyzetről Gulácsy Gézát, az ottani információs iroda vezetője kifejtette, hogy a kérvények összegyűjtését és közvetítését a magyar hatósági képviseletek felé a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vállalta fel. /Vass Enikő: Évtizedeket vártak a határon túliak a státustörvényre. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./
2002. január 11.
Jan. 10-én Bukarestben ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. A testület megvitatta és elfogadta az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti 2001-es évi együttműködés elemzését és a 2002-es évre szóló megállapodás-tervezet alapelveit. Az Operatív Tanács kiemelt kérdésként kell kezelni a tulajdonszerkezet átalakításának befejezését 2002-ben. Ennek feltétele a már elfogadott tulajdontörvények alkalmazása, illetve az államosított egyházi és közösségi tulajdonok visszajuttatása. Az Operatív Tanács megbízta az RMDSZ négy tagú tárgyalócsoportját, hogy folytassa a megbeszéléseket a megállapodásról. Az Operatív Tanács ülését megelőző sajtótájékoztatón Markó Béla szövetségi elnök elmondta: a protokollum valószínűség szerint tartalmazni fogja azokat a tételeket, amelyek nem valósultak meg a 2001-es év folyamán, különös hangsúlyt fektetve az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására, illetve az állami magyar nyelvű egyetemi oktatás bővítésére. Amennyiben a felek a tárgyalások során megállapodnak az együttműködés meghosszabbításában, az egyezményt az új parlamenti ülésszak előtt fogják aláírni. Az alkotmánymódosítás nem fogja a tárgyalások témáját képezni. Az esetleges egyezményben foglaltak megvalósítása érdekében a protokollum konkrét és határidőhöz szabott pontokban fogja tartalmazni az RMDSZ elvárásait. Markó Béla hangsúlyozta: nincs szó az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról. Az ülésen nem volt jelen Tőkés László püspök, aki levélben igazolta hiányzását. (Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Budapesten, a magyar ország-gyűlés egészségi és szociális bizottságának tegnapi rendkívüli ülésén vett részt, ahol a státustörvény egészségügyi vonatkozású kérdéseit tárgyalták.) A Szabadságnak adott nyilatkozatában Tőkés László elmondta: kifejezetten ellene van egy olyan utódkommunista, nacionalista párttal kötendő félkoalíciós együttműködésnek, amely az elmúlt félévben is arról tett bizonyságot, hogy magyarellenes és a visszarendeződés politikáját folytatja. Politikai alku csak egyenrangú partnerek között jöhet létre. Itt azonban politikai megalkuvásról lehet szó, az RMDSZ parlamenti együttműködésével nem tesz mást, mint hitelesíti a kormányon levő utódkommunista párt kisebbségellenes és antidemokratikus politikáját — mondotta a tiszteletbeli elnök, aki furcsállja, hogy az RMDSZ közelebb áll az SZDP-hez, mint az ellenzékhez. Tőkés László megjegyezte: véleménye szerint nem lett volna szabad az SZKT-nak az együttműködésre vonatkozó előzetes határozata híján elkötelezni a szövetséget. /Sz. K.: Prioritás az integráció felgyorsítása. Az új RMDSZ–SZDP együttműködés alapelveiről tárgyalt az Operatív Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./
2002. január 11.
Január végére tervezik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a kormányzó Szociáldemokrata Párt közti újabb egyezmény aláírását. A további egy évre szóló egyezményben szereplő RMDSZ-feltételekről, elvárásokról tegnap a szövetség vezetőit tömörítő Operatív Tanács vitázott. Nemrég még arról volt szó, hogy az aláírást megelőzően az RMDSZ "miniparlamentje" érdemi vitát folytat egy újabb együttműködési megállapodás szükségességéről, annak tartalmáról, a jelek szerint az SZKT-nak megint csak a rábólintás nemes feladata jut. A döntéshozó RMDSZ-politikusok beláthatták, hogy azoknak lett igaza, akik az előző protokollum aláírásakor a konkrétumok hiányát kifogásolták, az egyezmény számonkérhetőségét vitatták. Ezen igyekszenek változtatni a szövetségi vezetők akkor, amikor a kormánypárt elé terjesztendő tervezetben konkrét időpontokhoz kötik például az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény elfogadását, a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar oktatási vonalának, vagy a magyar rádió- és tévéadások műsoridejének bővítésére vonatkozó feltételeket. - Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának, illetve a magyar nyelvű felsőoktatás kiszélesítésének az ügyében nem sikerült előrehaladni. Újabb és újabb alkukat kellett kötni ahhoz is, hogy a helyhatósági törvény végrehajtási utasításai valahára napvilágot lássanak, illetve hogy a földtörvény úgy változzon, hogy az minél kevésbé legyen hátrányos az erdélyi magyar közösségre nézve. Arról a kormánypropaganda nem szól, hogy az RMDSZ támogatása nélkül talán nem sikerült volna megteremteni az elmúlt időszakban azt a politikai stabilitást, amely Romániát, ha kis lépésekben is, de előrevitte az integráció útján. A kormánypárt gyakorlott alkuszként eddig pontosan kiszámolta, hogy mekkora az az engedmény-csomag, amelyet az RMDSZ asztalára tehet. Most már az RMDSZ vezetőin múlik, hogy mennyit áldoznak az egyházi ingatlanok kérdésére a magyar nyelvű felsőoktatás bővítése, a gazdasági vonatkozású kérdésekre. /Székely Kriszta: Bónusz-politika. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./
2002. január 11.
Temesváron is hatalmas az érdeklődés a magyar igazolványok iránt. Az emberek telefonon, de személyesen is ostromolják az RMDSZ- irodát és a helyi magyar hetilapot, az igazolvány megszerzésének feltételeiről és emellett elsősorban a magyarországi munkavállalásról, a különböző kedvezmények felől érdeklődnek. Az érdeklődők kérdéseiből arra lehet következtetni: szép számmal fognak jelentkezni részben vagy szinte teljesen beolvadt, magyarul alig vagy egyáltalán nem beszélő bánsági magyarok is, sőt, egyes esetekben - hozzátartozói igazolvány hiányában - született románok is magyar igazolványért. /(Pataki Zoltán): A tiltás növeli az érdeklődést: Román hozzátartozók is magyar igazolványt szeretnének. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./
