Hálás téma az önálló magyar egyetem kérdése. Kis Bence szerint, ha megadnák, azt sem tudnák, mihez kezdjenek vele. Az RMDSZ jelenleg minden erejét a kisebbségi törvénytervezet elfogadtatására fordítja, a Bolyai Egyetem létrehozása viszont parlamenti támogatás nélkül aligha képzelhető el. A kilencvenes évek elején nemzetbiztonságot veszélyeztető tényezőnek titulálták a magyar nyelvű felsőoktatási intézményt. Magyar részről is többek akadtak, akik ellenezték a Babes és Bolyai szétválasztását. Hantz Péter kijelentése, miszerint az akciónak csak akkor lehet sikere, ha mindenki száz százalékig támogatja az ügyet, helytálló. A Bolyai Egyetem létrehozásának igénye az erdélyi magyarság nagy részében megvan. /Kiss Bence: Bolyai Egyetem: a közös gyerek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./
2005. október 19.
Dr. Lányi Szabolcs, a csíkszeredai Sapientia EMTE Műszaki és Természettudományi Tanszékének professzora bejelentette, hogy áttörés történt az egyetem életében: a három évvel ezelőtt megalakult műszaki tanszék két pályázatát tartotta támogatásra érdemesnek a román Kutatási és Oktatási Minisztérium. A két pályázatot 4,4 milliárd lejjel támogatják az állami költségvetésből. Ez lehetőséget nyújt, hogy az egyetem bekapcsolódjon a hazai és a nemzetközi tudományos kutatási életbe. A román állami költségvetésből elnyert támogatáshoz az egyetem évi 400 millió lej értékű saját önrészt is kellett vállalnia. Ezt az önrészt Csíkszereda városi önkormányzata biztosítja a Siculus Kutatóintézeten keresztül. A most elnyert két kutatási pályázatból támogatott hároméves kutatómunkában fontos romániai tudományos intézetek lesznek a csíkszeredai egyetem partnerei. A kutatás az egyetem akkreditációja szempontjából is fontos. /Daczó Dénes: Már a román-magyar kormányülés előtt is „csurgattak”. Állami pénz a Sapientiának. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./
2005. október 19.
Az önálló, állami magyar egyetem egyike volt a romániai magyar közösség 1989 utáni legelső követeléseinek. Talán éppen a konfliktushelyzetek veszélye miatt találták ki annakidején, Max van der Stoel EBESZ-főbiztos ötlete nyomán a Babes–Bolyai Tudományegyetem jelenleg is vegetáló „multikulturális” szerveződési formáját. A döntés joga, a pénzek elosztási módja a többség kezében van. A magyarok valamennyi akadémikus, tanári testületben kisebbségben vannak, a szavazásos döntéseknél akaratuk nem érvényesülhet. A kiút az önálló állami magyar egyetem. Sajnálatos, hogy még a magyar politikusok, sőt a tanárok közül is vannak, akik az ügy ellen fordultak. Egy részüknél anyagi érdekük fűződik ehhez. Vannak, akik a várható anyagi nehézségektől riadtak vissza. /Ercsey-Ravasz Ferenc: A kenyér és a kés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./
2005. október 19.
Magyar egyetem: hogy továbbra is magunkban savanyodjunk? Ha már vannak itt románok, nem sokkal természetesebb velük élni? Olyan nehéz még egy nyelvet megtanulni? – kérdezett hozzászólásában Pásztor István, aki szerint nem számít a tanulás nyelve most, amikor a legtöbb szakszerű információt sem magyar, sem román nyelven nem találják meg. Pásztor elítéli az elzárkózást. /Pásztor István, paszti@gmail.com: Burát építünk?! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./
2005. október 19.
Az erdélyi magyar történelmi egyházak, a görög katolikus és a szász evangélikus egyház képviselői Brüsszelbe látogattak, az egyházi javak romániai visszaszolgáltatásához kértek segítséget európai uniós tárgyalópartnereiktől. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament illetékeseivel, illetve Brüsszelben működő nemzetközi egyházi szervezetek képviselőivel találkoztak. Tőkés László püspök elmondta, találkozóikon szolidaritást, egyetértést és nyitottságot tapasztaltak. Tárgyalópartnereik mindenütt határozott segítséget ígértek, és cserében folyamatos kapcsolattartásra, több információ nyújtására kérték az erdélyi küldöttséget. A megbeszéléseken szóltak a kisebbségi egyházakat – a román ortodox egyház javára – sújtó diszkriminációról, illetve a felekezeti oktatás korlátozott voltáról is. Kérték, hogy foglalják ezeket a kérdéseket a Romániáról szóló országjelentésbe, és érjék el, hogy Bukarest teljesítse az integrációs feltételeket. Reményüket fejezték ki, hogy még Románia tényleges csatlakozása előtt sikerül elérni követeléseik teljesítését. /Egyházi segítségkérés Brüsszelben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./ A delegáció – amelyet Adorjáni Dezső evangélikus püspök, Tőkés László református püspök, Szabó Árpád unitárius püspök, Friedrich Gunnes, a szász evangélikus egyház főtitkára, Nicolae Anusca, a görög katolikus metropolita első tanácsadója, továbbá a római katolikus egyházat képviselő Fejes Anzelm Rudolf püspök, premontrei prépost alkotott – az Európai Bizottság és az Európai Parlament illetékeseivel, illetve Brüsszelben működő nemzetközi egyházi szervezetek képviselőivel találkozott. A tizenöt éve halogatott egyházivagyon-visszaszolgáltatás nem várathat többé magára – hangoztatták a mintegy kétmillió hívőt képviselő küldöttség tagjai. A román görög katolikus egyháznak még a templomait sem adják vissza. Nicolae Anusca kifejtette, több konkrét eset hozható fel arra is, hogy a román többségi egyház a kisebbségi egyházak ellen uszít. Fejes Anzelm Rudolf rámutatott, az állam megfosztotta az egyházakat a levéltáraktól, a bizonyítékoktól, ugyanakkor kéri a bizonyítékokat a szóban forgó tulajdonokkal kapcsolatban. /(MTI–L.): Segítséget kértek a visszaszolgáltatáshoz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 19./
2005. október 19.
A Schengen övezet államaiba utazó román állampolgároknak nem kell meghívólevelet felmutatniuk az országból való kilépéskor, ha a képviselőház is elfogadja a szenátusban október 18-án megszavazott jogszabályt. A román állampolgárok határátlépését szabályozó sürgősségi kormányrendelet október elsején lépett hatályba. Megszorító előírásai jókora felzúdulást váltottak ki a közvélemény részéről. A változtatásoknak megfelelően a jövőben a schengeni országokba utazóknak az útlevél mellett csak a megfelelő pénzösszeget és az egészségügyi biztosítást kell felmutatniuk. A szenátus döntése értelmében a román állampolgároknak a jövőben nem kell megjelölniük utazásuk célját sem. /Béres Katalin: Meghívó nélkül a Schengen-övezetbe. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./
2005. október 19.
Október 14-15-én Project on Ethnic Relations Marosvásárhelyen szervezett tanácskozást az autonómiáról. Amikor az RMDSZ által kezdeményezett kisebbségi törvénytervezetről volt szó, egyesekből kirobbant az egyértelmű magyarellenesség. Vasile Burtea, a nép ügyvédjének helyettese (!) háborodott fel, aki alkotmányellenesnek nevezte a törvénytervezetet. Azt állította, hogy „kiszorító, antidemokratikus, „a romákat meg sem említik benne”, hanem egy „magyar enklávé” létrehozását célozza. Ion Solomon, sepsiszentgyörgyi tanácsos kifejtette, a Kovászna megyei románokat a végtelenségig elnyomják, és bár a lakosság 25%-át teszik ki, „tilos számukra az anyanyelvhasználat a közigazgatásban”. Emellett sérelmezte, hogy a megye címeréből hiányoznak a „specifikusan román elemek”, a munkavállalást a magyar nyelv ismeretéhez kötik, és így tovább. Az emberjogi aktivista véleménye pedig az volt, hogy számára egyetlen kisebbség létezik, a roma. /Mózes Edith: Kisebbség kisebbség ellen? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 19./
2005. október 19.
A kulturális autonómia rendszerint előfordul a személyi elvű autonómiában, ugyanakkor észrevehető a területi autonómiával való kombinációja is, szinte minden esetben tartalmazzák a nyelv kérdését, a kulturális, szellemi és tárgyi örökség kérdését, oktatási kérdéseket, illetve amikor a jogi hagyományi elemeket is, fejtette ki Salat Levente. Szerinte az autonómiának adottak voltak olyan lehetőségei is a jelenleg létező nagyon korlátozott kisebbségvédelmi rendszer keretei között Romániában, amelyekkel élni lehetett volna az eddigiekben. Salat szerint fetisizálták az autonómia fogalmát a közgondolkodásban. Amikor az autonómiának valamilyen formája létrejön, ki fog derülni, hogy egymaga nem old meg semmit. Az erdélyi magyarság szellemi kapacitás dolgában, teljesítőképesség szempontjából nagyon rosszul áll. A folyamatosan termelődő szellemi potenciál legjavát nagymértékben elszívja az anyaország. Egy nem csekély részét elszívja a román közélet. Az erdélyi magyar szellemiség nem tudja kitalálni magát olyan értelemben, hogy vonzóvá váljék, hogy karrierlehetőségeket kínáljon. Az élet összehasonlíthatatlanul nehezebb itt, mint például Magyarországon. Szükség lenne arra, hogy kialakuljon Erdélyben egy olyan közösség, amely vonzó szellemi életet tud létrehozni/fenntartani. Salat szerint az erdélyi magyarság még nem érett meg az autonómiára, de ez nem azt jelenti, hogy nem érdemes az autonómiáért síkra szállni. /Mózes Edith: Salat Levente: Kissé fetisizáltuk az autonómia fogalmát. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 19./
2005. október 19.
Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke lett a Központi Fejlesztési Régió új elnöke. A Brassó, Szeben, Fehér, Kovászna, Hargita és Maros megyét magában foglaló fejlesztési régió új elnöke úgy nyilatkozott, hogy minden megye számára egyenlő lehetőséget kell biztosítani, viszont nem tagadta: Hargita megyére jobban fog figyelni, hogy az „elmúlt időszak igazságtalanságait” helyrehozhassa. Bunta szerint az ország költségvetéséből hiányzik a fejlesztésekre szánt pénz, és emiatt az uniós csatlakozáshoz szükséges fejlesztéseket nem lehet kiemelt fontossággal kezelni. /Antal Erika: Odafigyel Székelyföldre. Bunta Levente a Központi Fejlesztési Régió új elnöke. = Krónika (Kolozsvár), okt. 19./
2005. október 19.
Ótelek Temes megyei faluban az árvízkárosultak egy része, akiknek a tavaszi áradat elvitte a házát, még mindig ólakban és sátrakban kénytelen meghúzódni. Jánosföldén, Torontálkeresztesen és Fényen is hasonló a helyzet. Óteleken eddig 86 új lakóház készült el, a héten további 15-öt adnak át, Jánosföldén pedig a 25 készen álló otthon mellé további 15–18-at vehetnek át a tulajdonosok. /Benkő Levente: Ólakban és sátrakban fagyoskodik bánsági árvízkárosultak egy része. = Krónika (Kolozsvár), okt. 19./
2005. október 19.
Vizsgálat indult két budapesti diák ellen, akik egy erdélyi kiránduláson elloptak egy román zászlót egy nagyenyedi intézmény épületéről. A két fiatal osztálykirándulásra érkezett Romániába két nappal korábban, a diákokat egy nagyenyedi középiskola bentlakásában szállásolták el. A két diák, több társával együtt a kísérő tanárok tudta nélkül elhagyta a bentlakást és egy nagyenyedi bárban szeszesitalt fogyasztottak. Ezt követően a fiatalok megálltak a nagyenyedi rendőrség közelében lévő Liviu Rebreanu Könyvtár előtt, két diák felmászott az épületre és levette az egyik, több mint három méter magasan lévő román trikolórt. A két fiatalt tetten érte és őrizetbe vette egy rendőrjárőr. A 16 éves E. Máté és a 17 éves B. Marcell ellen vizsgálat indult, a két fiatal pénzbírságra vagy három évig terjedő börtönbüntetésre számíthat. /Román zászló ellopásával vádolnak magyar diákokat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./
2005. október 19.
A Nevelési és Kutatási Minisztérium szervezésében két napon át Aradon tanácskoztak a romániai magyar főtanfelügyelők, főtanfelügyelő-helyettesek, illetve azokból a megyékből, ahol nincs ilyen beosztásban magyar pedagógus, a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó tanfelügyelők. Az összejövetel október 18-án a Csiky Gergely Iskolacsoportban zárult. A tanácskozáson Görbe Péter, a szakoktatás minisztériumi tanácsosa az iskolahálózat- és a beiskolázási terv előkészítésének fontosságáról beszélt a kisebbségi oktatásban. Fodor Dóra Andrea, a minisztérium magyar szakos tanácsosa előbb a 2005–2006-os tanévben érvényes oktatási és tanterveket ismertette, majd a magyar nyelv és irodalom országos versenyek menetét. Lakatos András, az RMDSZ ügyvezető elnökségének oktatási alelnöke arra kérte a magyar tanügyi vezetőket, támogassák az RMDSZ honlapján a magyar iskolahálózat adatbázisának a feltöltését, ugyanis erre kívánják alapozni a méltányos támogatási rendszer kidolgozását. /Kiss Károly: Folyamatos tájékoztatást! = Nyugati Jelen (Arad), okt. 19./
2005. október 19.
Kolozsváron a Polgármesteri Hivatal és az Országos Régészeti Bizottság között megmásíthatatlan döntés született a főtéri régészeti ásatások nyomán keletkezett árkok betöméséről. A terület kis részét azonban meg akarják hagyni az utókornak. Az ásatási terület többi részét még ebben a hónapban betömik. /Ördög I. Béla: Még ebben a hónapban betömik a főtéri árkokat. Kis emléksarok marad az önkormányzati és régészeti döntés alapján. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./
2005. október 19.
A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem az egyetlen olyan felsőfokú oktatási intézmény Romániában, ahol a finn nyelvet és irodalmat szakként lehet tanulni 1992 óta. A finn szak a Magyar Irodalomtudományi Tanszék keretén belül működik. 1974 őszén aláírtak Bukarestben egy olyan kétoldalú kulturális együttműködési egyezményt, amelynek értelmében 1975 őszétől Finn Nyelvi és Irodalmi Lektorátus kezdi meg tevékenységét Kolozsváron, illetve Román Nyelvi és Irodalmi Lektorátus a finnországi Turkuban. 1975 óta nyolc lektornő követte egymást, megszakítás nélkül az egyetemen. A Finn Lektorátus 30. évfordulóját folyó október 21-én ünnepelik a Babes–Bolyai Tudományegyetemen. /30 éves a kolozsvári Finn Lektorátus. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./
2005. október 19.
A határ mentén élő és dolgozó országgyűlési képviselőknek jelentős szerepe volt és lesz abban, hogy az első magyar–román együttes kormányülés sikeres találkozó legyen – mondta Csontos János MSZP-s országgyűlési képviselő és Lakatos Péter, az RMDSZ nagyváradi parlamenti képviselője az elmúlt hétvégén Debrecenben tartott közös sajtótájékoztatón. A két képviselő elsődleges feladatnak említette a Debrecen és a Nagyvárad közötti vasútvonal mielőbbi helyreállítását, valamint az észak-erdélyi autópálya kérdését. /Több szálon összekötve a magyar és a román gazdaság. Csontos János és Lakatos Péter a magyar–román kormányülésről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./
2005. október 19.
Király András, Arad megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő számára, hozzátette, az aradi magyarság döntő többsége számára elfogadhatatlan, ahogy Sándor Krisztina a református templomban beszélt, ez kegyeletsértés volt. Király András elutasítóan reagált Borbély Zsolt Attilának a lapban korábban megjelent írására. Megjegyezte, nem tud arról, hogy Borbély Zsolt Attila mit tett a Csiky Gergely Iskolacsoport önállósulásáért, a Szabadság-szobor újraállításáért. Borbélynak ahhoz, hogy tényszerű véleményt mondjon, jelen kellett volna lennie a rendezvényeken. Király András leszögezte, a templomot nem lehet politikai fórumként használni, ezt Baracsi Levente lelkésznek is figyelembe kellett volna vennie. Király András visszautasította azt, hogy a Polgári Szövetséget feljelentették, csupán a Bukarestben székelő Központi Választási Bizottságot értesítették, hogy a Polgári Szövetség gyűjtőívein szereplő aláírások jó része hamisított. /Király András: Érzelmek nélkül – válasz fogadott és fogadatlan prókátoroknak. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 19./ Előzmény: Borbély Zsolt Attila: Demokrácia és szólásszabadság 2005-ben az RMDSZ víziójában. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./
2005. október 19.
Október 15-én Szövérd közössége együtt ünnepelt az új iskolaépület hivatalos felavatásán. Az Ákosfalvához tartozó kis településen négy évvel ezelőtt földcsuszamlás miatt megrepedtek a régi iskolaépület falai, használhatatlanná vált a tanintézmény. Hollandok segítettek az új iskola létrehozásában. A 90-es években tapasztalt rohamos létszámcsökkenés ma már enyhült, így úgy tűnik, mégsem fenyegeti a teljes elöregedés a települést. /Simon Virág: Új iskolát avattak Szövérden. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 19./
2005. október 19.
Tizenharmadik alkalommal indítja el tanfolyamát a Kőváry László Honismereti Kör Kolozsváron. A kör első tanfolyamára 1992-ben került sor, és azóta is egyedülálló civil szervezetként működik. A szervezet célja lehetőséget teremteni a fiatalok számára, hogy megismerjék a történelmi múltat, a néprajzi tájegységeket, földrajzi és vallási ismereteket szerezzenek Erdélyről. Tizenhárom év alatt 490 személy iratkozott be a tanfolyamra, a kör jelenleg 60 állandó taggal rendelkezik. Az előadásokat hetente tartják. További információk: a kovarylaszlo@yahoo.com e-mail címen, vagy: www.geocities.com/kovarylaszlo. /Kapu Erdély megismerése felé. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./
2005. október 19.
Fennállásának 20. évfordulóját idén ünneplő Bogáncs Néptáncegyüttes 8 napos, sikeres magyarországi turnéval kezdte az új, 2005–2006-os évadot. Szeptember 17–25. között a turnén résztvevő 25 táncos diák és az őket kísérő 3 tagú Tüske Zenekar 9 településen összesen tizenegyszer lépett közönség elé, ebből 7 önálló, teljes műsorral, mindenhol nagy közönségsikert aratva. A bogáncsos turné teljes műsorát a kolozsvári közönség előtt is bemutatják október 19-én. /Bajnóczi Zoltán: Évadkezdés Bogáncséknál. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./
2005. október 19.
Két székelyudvarhelyi történész volt a vendége Sepsiszentgyörgyön a Megyei Könyvtár október 18-án tartott estjének. Hermann Gusztáv Mihály, az udvarhelyi városi könyvtár igazgatója bemutatta az Aeropolisz Történelmi és Társadalomtudományi Kutatócsoport évkönyveit, melyekben főként helytörténeti tanulmányokat közöltek. A csapat úgy állt össze, hogy hosszú szünet után 1999-ben hét frissen végzett történész került a városba, akiket fűtött a tenni akarás. Munkáikat kötetbe gyűjtötték. Hermann ismertette Náció és nemzet – Székely rendi nacionalizmus és magyar nemzettudat 1848-ig című kötetét, melyben a székely különállás gyökereit keresi, és a közösség fejlődését, a székely autonómia szűkülését követi. A kézdivásárhelyi születésű Róth András Lajos, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárának vezetője, helytörténész a válogatásában és szerkesztésében megjelent, Született nyelvünkön… – A magyar anyanyelv dicsérete a XVII–XVIII. században című kötetet mutatta be. Ebben közel száz szerző írását helyezte el. Tulajdonképpen szöveggyűjteményről van szó, ismert, kevésbé ismert és ismeretlen szerzők mondják el, hogy miért írnak magyarul. /Szekeres Attila: A történelem vitatott sikere. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 19./
2005. október 20.
A Népszabadság értesülése szerint Bukarestben és Nagyváradon is tiltakozás várható a román–magyar együttes kormányülés, illetve Gyurcsány Ferencnek a határ menti városban tett látogatása alkalmából. A lap úgy tudja, hogy erdélyi és magyarországi szervezetek egyaránt részt vesznek a tiltakozáson. Az Erdélyi Magyar Ifjak közleményükben kifejtették, minden valóságalapot nélkülöz, hogy ők tüntetést szerveznének. Ugyanakkor felkérték a magyar kormány tagjait, kiváltképp a miniszterelnököt, „tartsák távol magukat Erdélytől, hacsak nem minősül kívánatosnak felidézni, milyen volt New Yorkban a kormány bűneit felmutató magyarok elől sunyin és megszeppenve a cselédajtón beosonni a Magyar Kulturális Központba”. Markó Béla RMDSZ-elnök áttörésnek tekinti azt, hogy a közös román–magyar kormányülés napirendjén szerepel az eddig kizárólag magyarországi forrásokból működtetett Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem román állam általi támogatása is. /Tüntetések fogadják Gyurcsányékat? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./
2005. október 20.
Nagyváradra látogat Gyurcsány Ferenc a bukaresti közös magyar–román kormányülést követően, közölte László Boglár, a kormányfő szóvivője, Székelyföldre nem megy. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nevű szervezet közleménye szerint a Népszabadság című napilapban megjelentekkel ellentétben nem próbálják meg majd bojkottálni a bukaresti kormányülést. A Krónika kérdésére Varga Kálmán, az EMI nagyváradi koordinátora megerősítette: terveznek valamilyen megmozdulást Gyurcsány Ferenc nagyváradi látogatása kapcsán. /Kimarad a Székelyföld Krónika (Kolozsvár), okt. 20./
2005. október 20.
Történelmi jelentőségűnek tartotta a közös román–magyar kormányülést Gyurcsány Ferenc A Hét című hetilapnak adott interjújában. Úgy vélte, az esemény helyreállítja a magyar nemzeti felelősség két pilléren nyugvó egyensúlyát. „Az egyik pillér a határokon átnyúló nemzeti identitás megőrzésének felelőssége; a másik a térség stabilitásának, biztonságának, versenyképességének a megteremtése” – részletezte a kormányfő. Kijelentette: Magyarországon belátható időn belül nem lesz napirenden a kettős állampolgárság ügye. Úgy vélte, a politikusnak nem az a dolga, hogy feltétel nélkül kövesse a tömeghangulatot, és kiváltképpen nem az, hogy szítsa azt. Cinikusnak tartotta azok magatartását, akik a népszavazási kampányban az igenre biztattak. „Azt gondolja, nekem nem lett volna egyszerűbb azt mondani: hadd legyen? – tette fel a kérdést –, tudni kellett azonban, hogy a döntést egy végeláthatatlan parlamenti vita követi, amelyből feketén-fehéren kiderült volna, hogy a probléma bonyolultsága miatt a részletszabályokban lehetetlen megállapodni.” A miniszterelnök kijelentette, nem tehet arról, hogy a határon túlról szimbolikus ügyeket kérnek számon rajta. „Én is tudnék napestig beszélni Trianon fájdalmáról, én is tudnék egész nap a magyarság történelmi sérelmei miatt panaszkodni, és én is tudnék folyamatosan a bennünket összekötő felelősségről beszélni. De nem ezt várják tőlem. Tőlem konkrét lépéseket várnak” – jelentette ki. Kormánya konkrét intézkedései között említette, hogy alkalmazhatóvá tették a kedvezménytörvényt, kiterjesztették az oktatási-nevelési támogatást, átalakították a letelepedés szabályait, megkönnyítették a magyarországi munkavállalást. /G. Á.: Gyurcsány Ferenc: „mérgez” a kettős állampolgárság. = Krónika (Kolozsvár), okt. 20./
2005. október 20.
Történelmi jelentőségűnek ígérkezik a bukaresti magyar–román közös kormányülés. Az első bejelentés, miszerint a két ország kormánya a történelemben először együttes ülést tart (a német-francia gyakorlatot tekintve mintának), januárban született Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök budapesti látogatása idején. Két munkacsoport (Kiss Péter magyar kancelláriaminiszter és Markó Béla miniszterelnök-helyettes vezetésével) aprólékosan előkészítette a terítékre kerülő témákat. A környezet-, a természet- és az árvízvédelem, valamint a vízügyi együttműködés terén sok feladatot tűzött maga elé a két ország. Felvetendő témaként szerepel az önálló magyar egyetem létrehozása Romániában, vagy a magyar pénzekből finanszírozott Sapientia Egyetem román költségvetésből is biztosítandó támogatása. /Történelmi jelentőségűnek ígérkezik a magyar-román közös kormányülés. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./
2005. október 20.
A müncheni Süddeutsche Zeitung szerint kibékülés bontakozik ki „Európa peremén”; a közelgő bukaresti román–magyar kormánytanácskozás pedig egyenesen „a csodával határos”. A német liberális lap október 19-i számában megjelent cikk szerint új szövetségekkel és egyesülési folyamatokkal a háttérben „tartós válsággóc és régi ellenségesség” tűnik el fokozatosan. Mindazonáltal nem kell nacionalistának vagy sovinisztának lenni ahhoz, hogy valaki úgy vélje: „a magyarság lelke, kulturális sajátosságának legtisztább megnyilvánulása a mitikus és szép Erdélyben, a Kárpátok keleti ívénél lakozik.” A szerző az Európai Unió délkelet-európai megbékítési politikájának első diadalát a kilencvenes évek közepén kötött román–magyar szomszédsági szerződésben látja. Végkövetkeztetése az, hogy a magyarok mostanában még emocionálisan is a kibékülés gyakorlatias útját követik. Példa erre a határon túli magyarok állampolgárságáról rendezett népszavazás, „hisz tíz évvel ezelőtt ilyen kérdésfeltevésekkel még sarkaiból lehetett volna kimozdítani a nemzetet. Drámaian drámamentesen párolog el egy európai konfliktus” – olvasható a Süddeutsche Zeitungban. /Kibékülés „Európa peremén”. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 20./
2005. október 20.
Felgyorsul a szenátusban a kisebbségi törvénytervezet vitája azzal, hogy Gheorghe Funar visszavonta több mint 170 módosító indítványát. A „nagyvonalú” gesztus célja: jusson idő még az október 24-re tervezett végső szavazás előtt a jogszabály kulturális autonómia című fejezetének a módosítására. A nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvény szenátusi elfogadásához legkevesebb 69 szavazat kell. A koalíció azonban maximum 71 szenátort tudna felsorakoztatni, ha minden demokrata, liberális, konzervatív és RMDSZ-es honatya részt venne a tervezet végső szavazásán. Azok is, akik jelenleg Brüsszelben, vagy a világ más pontjain tartózkodnak. Ez szinte kizárt, ezért minden esély megvan arra, hogy a kisebbségi törvény az ellenzék kedve szerint alakuljon a szenátusban, és ebben a formában kerüljön a döntéshozó képviselőház asztalára, amelynek nem áll már módjában visszaváltoztatni a szenátus módosításait. Az egyetlen lehetőség tehát arra, hogy a tervezet viszonylag érintetlenül kerüljön a képviselőházba. Eckstein-Kovács Péter szenátor elmondta: Gheorghe Funar szinte minden cikkelyhez javasolt módosítást, kérte a cikkelyek legalább háromnegyedének – közöttük a legártalmatlanabbaknak is – a törlését. A szenátus megszavazta az etnikai diszkrimináció büntetésére vonatkozó szakaszt. Eszerint minden etnikai alapon történő diszkrimináció, vagy erre való bujtogatás büntethető. A szenátus jóváhagyta azt a szakaszt is, miszerint a nyelv, a kultúra és a vallás a nemzetiség önazonosságának alapelemei. A hatóságok kötelesek arra, hogy a nemzeti kisebbségeket érintő problémák megoldásakor vegyék figyelembe az illető kisebbségek képviselőinek akaratát. /Sz. K.: Mára várható a kulturális autonómia vitája. Megelégelte az időhúzást az NRP. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./
2005. október 20.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) bölcsészkarán működő három magyar tanszék vezetői elutasítják az egyetem vezetősége által tervezett Hungarológia Kar létrehozásának ötletét, szerintük ez „csak felesleges falakat emelne az egyetem jelenlegi szétszabdalt struktúrájában”. A Gábor Csilla tagozatvezető dékán-helyettes, Egyed Emese, a magyar irodalomtudományi tanszék vezetője, Péntek János, a magyar és általános nyelvészeti tanszék vezetője, valamint Keszeg Vilmos, a magyar néprajz és antropológia tanszék vezetője kézjegyét viselő dokumentumban a szerzők emlékeztetettek, hogy a három tanszék összeolvadásából létrejövő kar ötlete nem új javaslat, mivel először több mint tíz évvel ezelőtt az akkori oktatási minisztertől, 1998-ban pedig az RMDSZ az önálló egyetem körüli vitában fogadtatott el az akkori kormánnyal egy ilyen lehetőséget. A közlemény szerint az elmúlt évben a három tanszék egyöntetűen a három önálló kar létesítése mellett foglalt állást, és ebben az aláírók véleménye nem változott. A bölcsészkari tanszékvezetők a továbblépést elengedhetetlenül fontosnak tartják a magyar tagozat erősítésében, fejlesztésében, ez az ajánlott lépés viszont csak látszateredményt hozhatna. Az önálló magyar tannyelvű állami egyetem jogos igény és a tüntetéshez való jogot senki nem vitathatja. Az elmúlt másfél évben azonban még az egyetem magyar tagozatának vezetősége sem mutatott kellő készséget a dialógusra, a folyamatos konzultációra. Egyszer sem teremtette meg annak lehetőségét, hogy a magyar oktatók saját nyilvánossági körükben, az oktatók plénuma előtt véleményt mondhassanak az egyes munkaközösségek, szakok helyzetéről – áll a dokumentumban. Teljesen megengedhetetlennek és az akadémiai szellemmel összeférhetetlennek tekintik, hogy akár az intézmény vezetősége, akár egyes személyek a megfélemlítés, a fenyegetés eszközével éljenek. A bármiféle megtorlás kilátásba helyezése méltatlan az egyetemhez – állapítják meg. /B. T.: Nem értenek egyet a Hungarológia Kar létrehozásával. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./
2005. október 20.
Folytatódhatnak az építkezési munkálatok a dévai Téglás Gábor Iskolacsoportban, miután a román kormány határozatot fogadott el a magyar középiskola támogatásáról. Az RMDSZ, a dévai Geszthy Ferenc Társaság, a Communitas Alapítvány, valamint a magyar állam 110 millió forintos támogatásával létrejött dévai oktatási intézményben idén szeptembertől 371 diák és nyolcvan óvodás tanul magyarul az óvodától a középiskoláig. Az avatóünnepségen Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának megbízott elnöke elmondta, a tanintézet hamarosan újabb, közel negyvenmillió forintos támogatásra számíthat a magyar kormánytól. /Kormánytámogatás a dévai Téglás-iskolának. = Krónika (Kolozsvár), okt. 20./
2005. október 20.
Az augusztusi árvíz által lerombolt házak újjáépítése az eredeti határidőig, november 30-ig befejeződhet Hargita megye településein – ígérték meg a polgármesterek október 19-én a prefektusi hivatal által szervezett találkozón. Siménfalva községben tizenkét házat építenek, ezekből tizenegynek elkészült az alapozása, tíznek az alsó szintje, nyolcnak már a teljes falazata. Farkaslakán a 16 újjáépítendő házból nyolcat csak jövőben építenek fel a tulajdonosok kérésére, akik nagyobb épületeket szeretnének, mint ami a típustervekben szerepel. A másik nyolc ház néhány hét alatt elkészül. Farkaslakán egy újabb szakértői felmérésre lesz szükség, mert a megerősítésre szoruló házak száma nagyobb a korábban megállapított 19-nél. A Bögözhöz tartozó Dobóban Kovács Árpádék otthona is lakható lesz télre. Hasonlóan bíznak a határidő betartásában Tusnád, Felsőboldogfalva és Tölgyes elöljárói is. /Kovács Attila: Határidőre befejezhető az újjáépítés. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 20./
2005. október 20.
Brassóban nem akarnak fizetni a bécsi döntés kárvallottjainak. Több mint száz Brassó megyei magyar személy a helyi nyugdíjpénztárnál az őket megillető kárpótlást igényelték a 2000. évi 189-es törvény alapján. Bukaresti utasítások szerint azonban az 1940-es bécsi döntés kárvallottjai csupán Észak-Erdélyben jogosultak kárpótlásra. A diszkriminatív eljárás érintettjei tárgyi bizonyítékokkal is rendelkeztek, ezért a Brassó megyei RMDSZ-szervezet hivatalosan javasolta a helyi Nyugdíjpénztár vezetőségének, hogy hagyja jóvá a kárpótlást. Nádudvary György jogász szerint a törvény nem tesz megkülönböztetést az Észak-Erdélyből elmenekült román és a Dél-Erdélyből elmenekült magyar kárvallottak között. Kovács Attila parlamenti képviselő, Brassó megyei RMDSZ-elnök a parlamentben is interpellált az ügyben. Gheorghe Barbu munkaügyi miniszter az interpellációra adott válaszában azt hangsúlyozza, hogy az esetleges félreértelmezések elkerülésére a törvény módosítására van szükség. /Bartha Réka: Etnikai megkülönböztetés? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./
