Dr. Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul beszéde nyitotta meg október 19-én a főkonzulátus által október 23-a, Magyarország nemzeti ünnepe alkalmából adott fogadást. Az ünnepségen több mint 300 meghívott volt jelen, közöttük Kolozsvár jeles magyar és román közéleti személyiségei. Az erdélyi egyházvezetők mellett számos román politikus és helyi hivatalosság is megjelent a fogadáson. Cseh Áron felelevenítette, hogy 1956. november 1-jén a Házsongárdi temetőben gyertyagyújtással és koszorúzással megemlékező erdélyi magyarok közül sokakat 8-18 év börtönbüntetésre ítéltek e tettükért. Üdvözölte azt a kezdeményezést, miszerint Kolozsváron a románok és magyarok számára egyaránt érthető egyszerű In memoriam felirattal emlékművet terveznek állítani a forradalom erdélyi áldozatainak tiszteletére. /Magyarország Nemzeti Ünnepe Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./
2005. október 20.
Jelenleg Temesváron az RMDSZ-nek nincs városi szervezete, holott a megye magyarságának közel a fele itt él. Temesváron körzeti szervezetek létrehozását a vöröscsárdai megalakításával kezdte az RMDSZ, de a hívó szóra mindössze négyen jelentek meg a Kós Károly Központban. Szükség van a körzeti szervezetekre, mert az elnökség nem tudja megszólítani a szétszórtan élő magyarokat. A magyarok egy része magyar lapot sem járat, így a közösséget érintő híreket is nehéz eljuttatni hozzájuk. A kilencvenes évek eleji lelkesedés elszállt, nagyon nehéz lesz újratoborozni a tagságot. /P. L. Zs.: Döcögősnek ígérkezik a körzeti szervezetek megalakítása. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 20./
2005. október 20.
A romániai magyar kisebbség oktatásának helyzetéről tartottak tanácskozást október 17–18-án Aradon a magyar főtanfelügyelők, főtanfelügyelő-helyettesek, valamint azok a tanfelügyelők, tanárok, akik a szórványmegyékben a magyar oktatásért felelnek. A tanácskozást Kötő József államtitkár és Matekovits Mihály, az Oktatási Minisztérium Kisebbségi Osztályának főigazgatója szervezte, jelen volt a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, Lászlófy Pál, a minisztérium részéről pedig Görbe Péter szakoktatásért felelős tanácsos, Kacsó Bodó Gabriella, a tankönyvekért, valamint Fodor Dóra Andrea, a magyar nyelv és irodalom tanításáért felelős tanácsos. Bondor István Hargita megyei főtanfelügyelő elmondta, hogy kiépül a kisebbségi oktatásról szóló adatbázis, amelynek alapján kidolgozzák a magyar oktatás stratégiáját. A szórvány gondja a szakemberhiány mellett a létszám alatti osztályok működése, illetve hiánya, valamint az új iskolarendszer kialakítása során veszélybe kerülő iskolák kérdése. Megoldásként a kistérségi iskolaközpontok létrehozása körvonalazódik a dévai szórványkollégium, illetve az aradi Csiky Gergely Iskolaközpont mintájára. – Régi kérés, hogy magyarul írott tankönyvekből tanulhassanak a diákok. /Takács Éva: Tanácskozás az anyanyelvű oktatásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 20./ Halász Ferenc Temes megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a rendszeres találkozás nagyon fontos, mert az anyanyelvi oktatásnak vannak olyan sajátos problémái, amiket közösen kell megoldani. A tankönyvhelyzet idén is változatlan, a tanulók csak decemberben jutnak hozzá a magyar tankönyvekhez, akkor sem mindegyikhez. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő szerint is szükség van szakmai találkozókra. Matekovits Mihály hangsúlyozta, a decentralizálásra nagyon oda kell figyelni, különös hangsúllyal a kisebbségi kérdésekre. /Kiss Károly: Minőségi anyanyelvi oktatást! = Nyugati Jelen (Arad), okt. 20./
2005. október 20.
Háromezer ember egy nagyközség benépesítésére volna elegendő. Egy háromezer lelkes közösség – képes lenne akár egy nyolcosztályos iskolát is megtölteni a gyermekeivel. Szórványvidéken, mondjuk, Resicabányán, Krassó-Szörény megye székhelyén, ahol a háromezer főnyi magyarság a lakosság 3,5 százalékát képezi, más a helyzet. Resicabányán a legóvatosabb becslés szerint sem telik többre egyharmadnyi magyar-magyar frigynél. A városszerte szétszórtan élő (még) „tiszta” magyar családok legfeljebb szülőföldjükre látogatva részesülnek a közösségi lét élményeiben. A resicai magyar jelenlét szempontjából csúcsidőnek számító 1977-es népszámlálás másfélszer ennyi, 4500-as magyarságának/magyarságából is csupán egyetlen összevont 1-4 osztályra tellett. Azóta az egybefogott elemisták száma csökkent folyamatosan, hol egyik, hol másik iskola tűrte meg falai közt a betűvetést magyarul tanulókat. Krassó-Szörény megye egyetlen magyar tannyelvű 1-4. osztályos tagozatán jelenleg 20 gyermek tanul egy lelkes és szakképesítéssel nem rendelkező tanító néni keze alatt, mind „magyar-cigány” családok csemetéi. A városban a magyar nyelvű oktatás egyetlen intézménye a romagyerekeknek köszönheti létét. Resicabánya és vonzáskörzetének ötezernyi magyarja – tisztelet a fájdalmasan kevés kivételnek – a részleges vagy teljes nyelvváltás útjára tért. A nyelvromlás minden fokozata tapasztalható. /Szilágyi Aladár: Magyarmentesen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./
2005. október 20.
A Romániai Magyar Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesülete Markó Béla államminiszterhez, a román és magyar kormányhoz, a Communitas Alapítványhoz, a Határon Túli Magyarok Hivatalához, a Szülőföld Alap Tanácsához fordulva javasolja bárminemű médiatámogatás méltányos és átlátható elosztását. Ehhez szempontokként ajánlja, hogy vegyék figyelembe: a lap mennyire fontos hírforrása a romániai magyar közösségnek, mekkora példányszámmal jelenik meg, és mekkora olvasottsággal rendelkezik. A közpénzből származó reklámok, hirdetések elosztásakor vegyék figyelembe a lapok súlyát. A Romániai Magyar Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesülete felajánlja szakmai tudását és segítségét mindenkinek a médiatámogatások koncepciója, stratégiája és elosztása terén. /Balló Áron elnök, Hecser Zoltán alelnök: Állásfoglalás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./
2005. október 20.
Marosvásárhelyen az egyik helyi román napilapban szinte naponta találhatók magyarellenes cikkek. Öles betűkkel virít például a címoldalon: „Marosvásárhely elmagyarosítása román kéz által történik!” A cikk szerint a város hangsúlyozott „magyarizálást” szenvedett, ez a román nemzetiségű lakosság marginalizálásával jár, visszaemlékeztetve az ötvenes évek Vásárhelyének sötét hangulatára (!). A cikkíró kirohant a román nemzetiségű városi tanácsosok ellen, akik igennel szavaztak a Kossuth utca nevének visszaadására. Ezzel ugyanis elárulták a „román méltóságot”, és így tovább. Az újságíró elfelejti megemlíteni, hogy ennek előzménye az elrománosítás volt. Elfelejti, hogy a vásárhelyi magyarság nem kér mást, mint azt, ami az őslakos jogán hajdanán az övé volt. /Nagy Botond: Szegény kisgyermek panaszai. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./
2005. október 20.
Dr. Szabó Béla augusztus óta vezeti megbízott elnökként a Határon Túli Magyarok Hivatalát. A vele készült beszélgetésben arra a kérdésre, hogy a határon túli magyar szervezetek vezetői év eleje óta több ízben szorgalmazták a Máért összehívását, mondván, ez törvényi kötelezettség is évente legalább egy alkalommal. Szabó Béla kijelentettem a Máért összehívása nem törvényi kötelezettség, erre semmilyen jogszabály nem kötelezi a miniszterelnököt. A legelső, 1999-es Máért zárónyilatkozatában szerepel: „A Magyar Állandó Értekezlet évente legalább egy alkalommal a Magyar Köztársaság Miniszterelnöke meghívására ül össze”. Ez a zárónyilatkozat azonban nem törvény, magyarázta Szabó Béla. Szerinte a Máértnek mindenkor a nemzeti összetartozást kell szolgálnia. Hangsúlyozta, hogy a HTMH-nak mindig is komoly szerepe volt, és a jövőben is nagy szerepe lesz a magyar–magyar kapcsolatok alakításában. A HTMH az elsődleges érintkezési felület, kapcsolódási pont a hazai társadalom, a mindenkori magyar kormány, illetve a határon túli magyarság között. Mára természetessé vált mind a magyarországi, mind a határon túli szereplők, szervezetek és intézmények számára, hogy a másik oldal irányába történő kapcsolatkeresés, illetve kapcsolatfelvétel esetén számíthatnak a hivatalra. Szabó elmondta hogy a Szülőföld Alap kollégiumainak megalakulása ebben a hónapban várható. Ehhez a határon túli szervezetektől és a magyarországi minisztériumoktól egyaránt kértek javaslatokat. Az ezek alapján elkészült tervezetet véleményezésre a Szülőföld Alap Tanácsának tagjai is megkapták. Miután a támogatási arányok és a prioritások kérdéseiben a tanács már döntött – a pályázatok kiírására is sor kerül. Így reális esély van arra, hogy a pályázatok elbírálása még ez évben megkezdődjön. A HTMH szervezésében lezajlott, a támogatáspolitika jövőjéről szóló konferencia legfőbb tanulsága az, hogy a téma nagyon is időszerű. Az EU-csatlakozás új kihívások elé állította Magyarországot, Szlovákiát és Szlovéniát. A 2007-es csatlakozás pedig azt jelenti Románia számára is, hogy a tagállamokkal azonos menetrend szerint kell készülnie a következő hét éves – 2007-től 2013-ig tartó – tervidőszakra. Folytatni kell az együttgondolkodást. Szabó Béla kitért arra, hogy a HTMH munkájában a hatékonyság növelése érdekében bizonyos intézkedésekre folyamatosan szükség van. Határozott elmozdulásra van szükség az operativitás irányába, illetve a kiegyensúlyozott döntéshozatal érdekében meg kell erősíteni a vezetői felelősségvállalást a különböző szinteken. Szükség van a műhelymunka jellegű szakmai tevékenység erősítésére is. A hivatal látja el a Szülőföld Alap kezelői feladatait. Ennek érdekében szükség lesz az Alap kezelésével összefüggő feladatokat végző szervezeti egységek további megerősítésére. Mi az oka annak, hogy a jövő évi költségvetés-tervezet csökkenteni szándékszik a HTMH forrásait, illetve egyéb tételekre is kevesebb jutna? – hangzott a kérdés. Szabó Béla kifejtette, a határon túli támogatások nagyságrendjénél figyelembe kell venni, hogy nemcsak a Külügyminisztérium fejezetében található határon túli támogatásra szánt összeg. A végleges támogatási összeg legkorábban csak a jövő év januárjában lesz ismert, mivel novemberben kezdődik meg a költségvetés parlamenti vitája. Szabó Béla korábban Romániában volt diplomáciai szolgálatban. 1987 és 1992 közötti első bukaresti kiküldetése történelmi időkre esett. /Szűcs László: Elsődleges érintkezési felület. Beszélgetés dr. Szabó Bélával, a HTMH megbízott elnökével. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), okt. 20./
2005. október 20.
Aradon megalakult az 1956-os magyarországi forradalommal kapcsolatos erdélyi események áldozatainak és mártírjainak ügyeivel foglalkozó emlékbizottság. Nonprofit szervezetről van szó, amelynek célja a romániai történések, koncepciós perek tisztázása, az elítéltek rehabilitálása, emlékművek felállítása ott, ahol az áldozatok éltek és dolgoztak. A szervezet első rendezvénye az Aradi Magyar Hagyományőrző Polgárok Egyesülete társszervezésében október 28-án lesz a Jelen Házban. Ezúttal bemutatják Zágoni Balázs Képzelt forradalom című, a Szoboszlay-üggyel kapcsolatos filmjét, amely Stefano Bottoni történész szakirányításával készült, operatőr Erdős Zsigmond. A résztvevők megtekinthetnek egy ’56-os szakirodalomból álló könyvkiállítást, megvásárolhatják Péterszabó Ilona 56 után 57-en a temesvári perben /Arad, 2002/ című könyvét. A szerző a bevétel 25 százalékát az aradi 56-os emlékmű felállítására ajánlja fel. /(ni): In Memoriam ’56. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 20./
2005. október 20.
Az RMDSZ Krassó-Szörény megyei szervezete Resicabánya, Boksánbánya, Újmoldova és Nándorhegy után az Oravicabányán frissiben megalakult szervezettel gazdagodott. A városi szervezet megalakulásakor huszonnégy résztvevő volt jelen az alakuló gyűlésen. Oravicabánya városi szervezete megválasztotta a vezetőket, elnök Veress Ferenc, ügyvezető elnök Brassai Venczel. /Makay Botond: Szervezet van, székház még nincs. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 20./
2005. október 20.
Murvai Miklós hozzászólt a vitához. Király András Arad megyei RMDSZ-elnök, képviselő kivonult a református templomból, tiltakozva a MIT képviselőjének beszéde ellen. Kit akart büntetni a kivonulásával? – kérdezte Murvai. A MIT szerencsétlenül megfogalmazott nyilatkozata csakis őket terheli. Egyébként a MIT a szövege elgondolkoztató. /Murvai Miklós: Tisztelt képviselő úr! = Nyugati Jelen (Arad), okt. 20./ Előzmény: “Az aradi magyar közösséget sértették meg”. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./
2005. október 20.
Több Maros megyei kastélyt kérnek vissza az erdélyi magyar nemesi családok – Kemény, Bethlen, Teleky, Rhédey – leszármazottai. Jelenleg összesen 24 barokk vagy reneszánsz stílusban épült kastélyról van szó, melyek jogi helyzetével nincs tisztában sem a helyi, sem a megyei közigazgatás, tekintettel arra, hogy az örökösök a visszatérítési kérelmeket egyenesen a bíróságoknak küldték el. A visszakért kastélyok között van a marosvécsi Kemény-kastély, amely 1228-ból származik, s amelyre báró Kemény János leszármazottai tartanak igényt. A keresdi kastély a Bethlen család rezidenciája volt. A kastélyt Bethlen Gábor örököse, a marosvásárhelyi Bethlen Anikó grófnő igényli vissza. A gernyeszegi kastélyt gróf Teleki László építtette. Az épület az erdélyi építészet egyik legérdekesebb darabja, Az épületben jelenleg tüdőszanatórium működik. A Sáromberkén található kastélyt Teleki Sámuel gróf építette 1769-ben. Örökösei néhány hete bejelentették, hogy a kastélyt köztulajdonba adják majd, és az épületből csak néhány szobára tartanak igényt szálláshelyül azokra az esetekre, amikor Romániába látogatnak. Szintén visszakérik a XIX. századi marossárpataki Teleki-kastélyt, illetve a Szászrégen közelében lévő Abafáján lévő Huszár-kastélyt, amely 1720-ban épült, a görgényszentimrei kastélyt, a szentpáli Haller-kastélyt, a marosgezsei Bánffy-kastélyt; a mezőzáhi Ugron-kastélyt, a bükkörményesi Rákóczi-kastélyt, a koronkai, illetve a nyárádszentbenedeki Tholdalagi-kastélyt, a backamadarasi Horváth-kastélyt, a bonyhai Bethlen-kastélyt, a magyarózdi Pekri-kastélyt, a topai Bethlen-kastélyt, az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastélyt. A marosvásáhelyi Tholdalagi-palotában jelenleg etnográfiai múzeum, a Teleki-házban a Teleki Könyvtár, a Kendeffy-házban pedig a marosi bíróság működik. A Marosvásárhelyen visszaigényelt ingatlanok között van a Haller-ház és a Bornemissza-ház is. /Magyar nemesi családok követelik erdélyi kastélyaikat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./
2005. október 20.
Több mint három hónap szünet után újra lehet közlekedni a Madéfalva és Comanesti közötti vasútvonalon. A júliusi, majd augusztusi árvizek miatt megrongálódott, Comanesti-hez közeli részt kijavították és újraindították a vasúti forgalmat. Az összes menetrendszerinti személy- és gyorsvonat közlekedik. /Helyreállított vasúti forgalom. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 20./
2005. október 20.
Szilágysági és kalotaszegi iskolák Szilágylompérton az Ady-ünnepség alkalmával együttműködési szerződést írtak alá. Szőnyi Levente református helyi lelkipásztor harmadik éve kezdeményezte a költő szilágysági gyökereire való emlékezést. Két éve Szilágylompérton az általános iskola is a költő nevét viseli. Az iskolával szemben álló templom kertjében Ady Endre mellszobra állandó zarándokhely. Szilágylompérton aláírták azt a szerződést, amely két tájegység – a partiumi Szilágyság és a Kalotaszeg – közötti együttműködésnek nyújt intézményes keretet. Lakatos András kalotaszentkirályi iskolaigazgató – aki egyben az RMDSZ országos szervezetének oktatási alelnöke is – az együttműködési szerződés mellett a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum Ady Endre életútját és irodalmi pályájának szakaszait bemutató kiállítás anyagát is elhozta. Kalotaszentkirályon több mint tíz éve tartanak Ady-napokat, ápolják a költő anyai ágának gyökereit, erdélyiségét. /Józsa László: Ady Endre kalotaszegi és szilágysági gyökerei. Együttműködési szerződés két iskola között. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./
2005. október 20.
Október 12–16. között a magyarországi Petőfi Irodalmi Múzeum ének (NOE) szervezésében Nagykovácsiban került sor hat országbeli magyar családszervezet részvételével arra a szemináriumra, melyen Háromszék megyét a kézdivásárhelyi Bandi Sándor, a városban működő Őrcsillag Család- és Nagycsaládos Egyesület elnöke és a bélafalvi Boldizsár Béla, a Caritas Családegyesület elnöke képviselte. Erdélyből Csíkszeredából, Marosvásárhelyről és Nyárádszeredából voltak még résztvevők. Az ötnapos szemináriumon a Mit jelent szövetségben élni? és Mi a magyar? témákat vitatták meg. A jelenlevők újraválasztották az elnökséget: Benkő Ágota lett a Kárpát-medencei Családegyesületet Szövetségének régi-új elnöke, a vajdasági Krizsán Vilmos pedig az alelnöki tisztséget tölti be. Arról is döntöttek, hogy a kétévente sorra kerülő Európai Nagycsaládos Nemzetközi Találkozó harmadik rendezvényét 2006. július 20–23. között Győrben tartják meg. /(Iochom): Családszeminárium Nagykovácsiban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 20./
2005. október 20.
Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör október 18-án tartotta munkaülését a megyei könyvtárban. Hábel Géza nyugalmazott főkönyvtáros Jókai Mór életrajzi adatairól, írásművészetének népszerűségéről beszélt, majd dr. Brauch Magda Jókai Mór és Laborfalvi Róza kapcsolatáról értekezett. Végül a Hábel Géza által rendezett könyvkiállítást tekinthették meg az érdeklődők, Jókai Mór eredeti és más nyelvre átültetett műveiből. /Regéczy Szabina Perle: A Tóth Árpád kör ülése. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 20./
2005. október 20.
Október 16-án, vasárnap két kopjafát állítottak Kisborosnyón a falu millenniumi emlékparkjában a néhai iskolamesterek és a volt gimnáziumi tagozat elhunyt végzettjeinek emlékére. 1730-ban már oskolamestere volt a falunak, derült ki Damó Gyula helybeli nyugalmazott tanító ünnepi előadásából. A gimnáziumi tagozatot Sebestyén László szervezte meg 1960-ban. Ennek a tagozatnak 161 végzettje volt. A kopjafát a már elhunyt 17 végzett emlékére állították. Kisborosnyón már csak I–IV. osztályos iskola működik, a felső tagozatos tanulók Nagyborosnyóra járnak. Az emlékekben egyre gazdagodó park két új kopjafáját Bartha Árpád, Ráduly István és Ráduly Imre készítették. Az ünnepség szervezésében oroszlánrészt vállalt a Tompa Miklós Egyesület és a Nyíres Lokálpatrióta Kör. /Kisgyörgy Zoltán: Kopjafaavató Kisborosnyón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 20./
2005. október 20.
Csodának nevezte az ifjú művészi teljesítmények összképét Márton Árpád festőművész, megnyitva Csíkszeredában azt a tárlatot, amelyen a harmadik alkalommal (ezúttal Egerben) megrendezett Kárpát Gyermek és Ifjúsági Grafikai Biennále anyagát láthatja a közönség. A seregszemlén magyarországi, szlovákiai, lengyelországi és erdélyi grafikustehetségek vettek részt munkáikkal. /Cseke Gábor: Grafikai zsengék a Kárpát-medencéből. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./
2005. október 20.
Elhunyt Való Ferenc /Nagykároly, 1921. szept. 23. – Temesvár, 2005. okt. 15./ tb. kanonok, a temesvári piarista templom igazgatója. 1939-ben lépett be a piarista szerzetesek közé, 1946-ban szentelték pappá. A kommunista rendszer kezdetén már csak egy évet (1947–1948) taníthatott a nagykárolyi piarista gimnáziumban, aztán lelkipásztori szolgálatot végzett, majd 1988-tól haláláig a temesvári piarista templom igazgatójaként szolgálta Istent. Való pátert Temesváron, a belvárosi temetőben helyezték örök nyugalomra. Ő volt az utolsó élő piarista paptanár a romániai rendtartományban. /Fodor György piarista confrater: Elhunyt az utolsó romániai piarista paptanár. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./
2005. október 20.
Október 18-án Kolozsváron a Gaudeamus Könyvesházban a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó újabb szellemi „termékeit” mutatták be. Páter Benedek Fidél (Székelyudvarhely, 1907 – Esztelnek, 1979) főatya Ferences kolostorok című könyve hiánypótló. P. Páll József Leó OFM, erdélyi provinciális kiemelte, hogy a tudós szerző, történetíró kimagasló ember és szerzetes volt. A válságos időkben vezette a ferences rendtartományt. Sas Péter budapesti művelődéstörténész, a könyv szerkesztője elmondta, ez már a harmadik kötet, amely Benedek Fidél kézirataiból megjelenik, és amelyben ismertette a gyergyószárhegyi, esztelneki, mikházi kolostorokat. Ezenkívül tárgyalja a rend máriaradnai és temesvári jelenlétét és olyan különlegességeket, mint a ferencesek hajdani moldvai, bákói és havasalföldi kolostora. Benedek Fidél a második világháborút követő egyházellenes időszakban írta meg kéziratait, kényszerlakhelyen, százféle nehézség és zaklatás közepette. Benedek Fidél beiratkozott a kolozsvári tudományegyetemre, majd annak elvégzése után, 1945-ben, a Tatárbetörés Csíkba, 1661-ben című szakdolgozatával doktori fokozatot szerzett. Ő még használhatta, feldolgozhatta és beépíthette tanulmányaiba a ferences rend levéltárának és könyvtárának 1951-ben elkobzott anyagát, így olyan forrásanyag szerepel munkájában, amely azóta sem áll a tudományos kutatás szolgálatában. /Fodor György: A ferences lelkiség és történelem nyomán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./
2005. október 20.
A szerbiai legfelsőbb bíróság megerősítette az ítéletet azon öt temerini magyar fiatal ellen, akik tavaly összevertek és megaláztak egy szerb férfit. A 37 éves áldozat életveszélyes sérüléseket szenvedett, többször megműtötték. Az újvidéki kerületi bíróság elsőfokú ítéletében gyilkossági kísérletnek minősítette a bűncselekményt és súlyos, tíztől tizenöt évig terjedő börtönbüntetésre ítélte a tetteseket. A vajdasági magyar közvéleményben hatalmas felháborodást váltott ki a példátlanul szigorú elsőfokú ítélet. Délvidéki magyar pártok és közéleti személyiségek elfogultsággal vádolták a bíróságot, mondván: háborús bűnösök ellen is enyhébb ítéletet hoznak. /Megerősített ítélet. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 20./
2005. október 20.
Ezredforduló a magyar képzőművészetben – A Siklósi Szalon címmel nyílik kiállítás a bukaresti Magyar Kulturális Intézetben. A rendezvényt – amely része a hónap végéig tartó Magyar Kulturális Napoknak – Bozóki András magyar művelődési kulturális miniszter nyitja meg. Szintén a kulturális napok keretében Magyar Filmnapokat tartanak Bukarestben a Filmmúzeumban. Október 28-áig több Jancsó Miklós- és Tímár Péter-filmet vetítenek, az újabb magyar filmtermésből pedig Antal Nimród Kontrollját válogatták a szemlére. Szabó István két filmjét is megtekinthetik az érdeklődők: a Mephisto és a Redl ezredes, valamint a Kósa Ferenc rendezte Tízezer nap is szerepel a fővárosi filmnapokon. /Magyar művelődési események Bukarestben. = Krónika (Kolozsvár), okt. 20./
2005. október 20.
Jövő hét végéig látogatható az a képzőművészeti kiállítás Nagyváradon, amelyen Ferenczy Béla képzőművész alkotásait tekintheti meg a közönség. A negyven kiállított mű között toll-, tus- és szénrajzok, pasztellek és vízfestmények egyaránt szerepelnek. /Ferenczy Béla-tárlat Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), okt. 20./
2005. október 20.
Lókodon a szeretetotthonban bemutatkozott a homoródszentmártoni Györffy Tibor Nyugdíjas Klub, valamint a klub keretében működő Sóvirág műkedvelő csoport. Az otthon lakóit Csíki Rudolf, a klub vezetője köszöntötte. Az est második felében a szeretetotthon lakói léptek a közönség elé verssel, muzsikával. Végül az otthon lakóit virággal és süteménnyel lepték meg a Sóvirág műkedvelő csoport tagjai. /Fekete B. Zoltán: Kulturális műsor az öregotthon lakóinak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 20./
2005. október 21.
Október 20-án első alkalommal tartott együttes kormányülést Bukarestben a magyar és a román kabinet. A repülőtérről Gyurcsány Ferenc és kísérete Snagovba hajtatott, ahol a magyar kormányfő megkoszorúzta az 1956-os forradalom vezetői fogva tartásának színhelyén álló Nagy Imre-emékoszlopot. Az ünnepélyes fogadtatásra a bukaresti Victoria kormánypalota előtt került sor. Gyurcsány Ferenc és Calin Popescu Tariceanu rövid nyilatkozatait követően a két küldöttség megkezdte az együttes kormányülést, amelynek napirendjén fontos közös politikai, gazdasági, kulturális, környezet- és árvízvédelmi, diplomáciai, katonapolitikai, belügyi, határvédelmi és szociális kérdések szerepeltek. – Barátok között érzem magam, csakúgy, mint magyarországi látogatásom idején. Olyan barátok között, akik együtt dolgoznak egy projekt sikerén – ezekkel a szavakkal nyitotta meg az ülést Calin Popescu Tariceanu. Rámutatott: az ülés legfontosabb napirendi pontja a két ország nemzeti fejlesztési tervében szereplő tervek összehangolása. „Rendezni végre közös dolgainkat, ez a munkánk, és nem is kevés” – Gyurcsány Ferenc József Attilát idézve vezette fel mondanivalóját. Majd románul hozzátette: – Magyarok és románok sorsa közös, sorsunk az együttműködés. Markó Béla RMDSZ-elnök, a román kormány miniszterelnök-helyettese elmondta: a magyar érdekvédelmi szervezet kezdettől fogva a többség és a kisebbség állandó párbeszéde mellett szállt síkra, így sikerült az etnikumközi viszonyokat újragondolni. A két miniszterelnök sajtótájékoztatón elmondta: sikerült megállapodni, hogy a jövő év elején Magyarország Csíkszeredában, Románia pedig Gyulán főkonzulátust nyisson, Iasiban, illetve Győrött pedig tiszteletbeli konzulátusokat létesítsenek. Abban is egyetértettek, hogy jövőre újabb közös kormányülést tartanak. Tariceanu közölte: folynak a tárgyalások az amerikai Bechtel céggel, hogy az észak-erdélyi autópálya megépítésére vonatkozó szerződést a román kereskedelmi joggal összhangba hozzák. Ha ez megtörténik, azonnal újraindul a sztráda finanszírozása, és folytatják annak építését. Egyeztetés történt a Debrecen–Nyíregyháza–Szatmárnémeti gyorsforgalmi út megépítéséről. Verespatak ügyéről is tárgyaltak. A román kormányfő szerint Bukarestnek mindössze annyi a dolga, hogy magánprojekt esetében a törvények maradéktalan betartását kísérje figyelemmel, s nem pedig az, hogy a gazdasági terveket megakadályozzon. A kolozsvári magyar egyetemi karok, illetve az önálló állami magyar egyetem létrehozására vonatkozóan a román kormányfő kifejtette: a kormányprogramban szereplő vállalásokat teljesíteni szeretnék. Elismeri az anyanyelvű oktatás biztosításának fontosságát, úgy véli, Erdélyben elsősorban a sokszínűség gazdagítja a románok és a magyarok kulturális értékeit. Éppen ezért nem hisz az oktatás elkülönülésére vonatkozó követelések megalapozottságában. Gyurcsány Ferenc kijelentette: az Országgyűlés költségvetési vitája előtt az erdélyi magyarság programjainak és intézményeinek anyagi támogatásáról mindössze annyit mondhat, hogy a jövő évi költségvetési támogatás nagyságrendileg várhatóan azonos lesz az ideivel. Este a Román Atheneumban a két miniszterelnök és a többi hivatalos személy gálakoncerten vett részt. Az est a bukaresti magyar nagykövetség által a magyar nemzeti ünnep alkalmából adott fogadásával ért véget. A déli órákban a magyar kormányfő különrepülőgépén Nagyváradra indul. Tizenöt dokumentumot írtak alá az első magyar–román együttes kormányülésen. A „Bridges into the Future” (Hídak a jövőbe) című memorandum a két ország együttműködésének elveit és céljait rögzíti. Együttműködési memorandum jött létre a Romániai Kis- és Középvállalkozások és Szövetkezetek Országos Ügynöksége és a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium között. Az információs társadalom fejlesztését célzó regionális programok kiszélesítéséről szóló négyoldalú nyilatkozatot a két kormány mellett az RMDSZ és a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata jegyzi. Jegyzőkönyv rendelkezik a román Távközlési és Információs Technológiai Minisztérium és a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium között Budapesten, 2005. január 14-én aláírt együttműködési megállapodás végrehajtásáról. Kormányhatározat döntött a Magyar–Román Környezetvédelmi Vegyes Bizottság harmadik ülése jegyzőkönyvének jóváhagyásáról, a kormányközi környezetvédelmi együttműködési egyezmény előírásainak alkalmazására. Közös kormányfői nyilatkozat szól az árvízvédelmi együttműködésről. Államközi szociális biztonsági egyezményt írtak alá. Külön megállapodás szól a magyar–román államhatár rendjéről, amely rögzíti a két ország közötti együttműködést és a kölcsönös segítségnyújtást. A menekültügy kérdésében együttműködési jegyzőkönyv született a két belügyminisztérium között. Kormányhatározat rendelkezik a román–magyar Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról. Ugyancsak kormányhatározat született a konzulátusi hálózat bővítéséről. Kormányközi egyezmény szabályozza mostantól a Magyar Köztársaság Bukaresti Kulturális Központja és a Budapesti Román Kulturális Intézet működését. Aláírták a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a román Kulturális és Egyházügyi Minisztérium közötti kulturális együttműködési munkatervet a 2006 és 2008 közötti időszakra. Technikai egyezményt írtak alá a katonai légiszállítás együttműködéséről. Adrian Nastase volt román miniszterelnök kijelentette: bántja, hogy nem kapott meghívást a kormányülésre. Nastase örömmel emlékezett vissza a Medgyessy Péterrel, és előtte Orbán Viktorral tartott találkozókra. Hasonlóan nyilatkozott György Ervin, Kovászna megye prefektusa is, aki sérelmezte, hogy nem hívták meg az együttes kormányülésre. Közölte: azért szeretett volna jelen lenni, hogy ismertesse Kovászna megye „valódi problémáit”. A magyar kormányfő erdélyi látogatása elleni tiltakozásra szólította fel tagjait és híveit külön közleményben a székelyudvarhelyi és a nagyváradi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ). Az udvarhelyi MPSZ arra buzdította tagjait és szimpatizánsait, hogy „megfelelő módon” fogadják azt a magyar kormányfőt, aki megtagadta a határon túli magyarokat. – Amíg meg nem követik az elárult erdélyi magyarokat, a nemzeti összetartozást fontosnak tartó bihari magyarok nevében tiltakozunk Gyurcsány Ferenc nagyváradi kampányrendezvénye ellen, és elítéljük azt, hogy az RMDSZ felvállalta ennek megszervezését – áll a nagyváradiak közleményében. /Tibori Szabó Zoltán: Román–magyar kormányülés Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./
2005. október 21.
Magyarország nem akarja Erdélyt, mert tudatában van a jelenlegi politikai realitásoknak és annak a ténynek, hogy a Trianonban elvesztett területek visszaszerzésére összpontosító XX. századi politika csak szenvedéseket okozott – jelentette ki október 20-án Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a román közszolgálati televízió egyik műsorának nyilatkozva. ,,A II. világháború végén kötött békét tíz magyarból kilenc elfogadja” – tette hozzá a magyar kormányfő, és hangsúlyozta: a magyar népnek és a magyar kormány politikájának nincsenek soviniszta törekvései. ,,Inkább a jelenre és a jövőre kell építenünk kétoldalú kapcsolatainkban, és magunk mögött kell hagynunk a múltat, amelyben az ellentétek motívumai lakoznak” – szögezte le a miniszterelnök. /Budapest karácsonyig kifizeti az oktatási támogatást (Magyar-román kormányülés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 21./
2005. október 21.
A közös magyar-román kormányülés alkalmával az alábbi 15 dokumentumot írták alá: 1. a határátlépésre vonatkozó közös nyilatkozat előírja, hogy az egyik országból a másikba tartó vonatokon menet közben végzik majd az útlevél- és vámellenőrzést; 2. kormányfői nyilatkozat arról, hogy a felek teljes körű együttműködést vezetnek be az árvízmegelőzés és a környezetvédelem terén; 3. Budapesten létrehozzák a Gozsdu Magyar-Román Közalapítványt; 4. gazdasági memorandum, amely ígéri, hogy a felek kölcsönösen segítik a kis- és közepes vállalatok tevékenységét; 5. katonai szállításokra vonatkozó egyezmény: a román fegyveres erő vállalja a magyar katonák és felszerelések elszállítását különféle békefenntartó akciók színhelyére; 6. kulturális egyezmény: rendezik a bukaresti magyar és a budapesti román kultúrközpontok működésével, státusával és finanszírozásával kapcsolatos kérdéseket; 7. határvédelmi szerződés: új, közös határvédelmi, együttműködési és segélynyújtási normákat vezetnek be; 8. menekültügyi megállapodás; 9. belügyi együttműködési megállapodás; 10. a nemzeti fejlesztési tervek összehangolására vonatkozó közös nyilatkozat; 11. társadalombiztosítási egyezmény; 12. művelődési tárcák közötti együttműködési megállapodás; 13. egészségügyi együttműködési megállapodás; 14. informatikai tárcák közti együttműködési megállapodás; 15. az informatikai alapú társadalom kifejlesztésére, illetve e közös magyar-román internetportál létesítésére vonatkozó négyoldalú nyilatkozat, amelynek valóra váltásában a romániai magyarok, illetve a magyarországi románok is partnerséget vállalnak. /Népszabadság, okt. 21./
2005. október 21.
Több konkrét eredményt is hozott a romániai magyaroknak az első, történelminek nevezhető magyar–román együttes kormányülés – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke október 21-én Bukarestben. Markó rövid megbeszélést folytatott Gyurcsány Ferenc magyar kormányfővel az RMDSZ bukaresti székházában. A találkozó utáni sajtónyilatkozatában Markó Béla a konkrét eredmények között azt emelte ki, hogy megállapodás született a csíkszeredai magyar főkonzulátus megnyitásáról, fiókintézményt létesíthet a bukaresti magyar kulturális intézet a székelyföldi Sepsiszentgyörgyön. Ugyanilyen fontos, hogy a román kormány elkötelezte magát a Sapientia Egyetem támogatása mellett. Újságírói kérdésre válaszolva Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elismerte, hogy jelenleg elmaradás van a határon túli magyaroknak szánt oktatási-nevelési támogatás kifizetésében, de határozott ígéretet tett arra, hogy az idei támogatást még a karácsonyi ünnepek előtt kifizetik. /Eredményekkel zárult az első magyar–román kormányülés. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 21./ Markó Béla kifejtette: „a román kormány elkötelezte magát a Sapientia Egyetem támogatása mellett, így a magyar kormány finanszírozásával létrehozott erdélyi magyar magánegyetem a jövőben a magyar költségvetési pénzek mellett román állami segítségre is számíthat”. Nem tért ki azonban arra, hogy a román állami támogatásra csak a Sapientia akkreditálása után, azaz évek múlva lehet számítani. /Salamon Márton László: Román-magyar „tandemkormány” alakult meg tegnap Bukarestben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./
2005. október 21.
Bozóki András magyar kulturális miniszter nyitotta meg az Ezredforduló a magyar képzőművészetben című kiállítást Bukarestben, a Magyar Kulturális Intézetben. Bozóki András a magyar kultúra hírnevének külföldön történő öregbítéséért adományozott Pro Cultura Hungarica emlékplakettet nyújtott át Alexandru Repan bukaresti színésznek, a Magyar Kulturális Intézet havonta jelentkező irodalmi kávéházának keretében kifejtett művészi teljesítményéért. A miniszter felajánlott az árvíz által sújtott erdélyi magyar könyvtáraknak 650 könyvet, köztük a Nagy Könyv verseny döntőjébe jutott tizenkét címet is, 30-30 példányban. A felajánlásról szóló dokumentumot Kiss Jenő, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke vette át, akit a magyar miniszter biztosított arról: román kollégájától ígéretet kapott a hazai magyar könyvtárak hatékonyabb támogatására. Bozóki András bukaresti tárgyalásai során aláírták – az újabb, három évre szóló román-magyar államközi kulturális megállapodás mellett – azt a külön egyezséget is, melynek értelmében – a miniszter szavai szerint – „a legközelebbi jövőben” megnyílik Sepsiszentgyörgyön bukaresti Magyar Kulturális Intézet jó ideje felavatott, de mindeddig működésképtelen fiókintézménye. Alexandru Repan magyarul mondott köszönetet Bozóki Andrásnak az elismerésért. /Szonda Szabolcs: Bozóki András emlékplakettet nyújtott át Alexandru Repan bukaresti színésznek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./
2005. október 21.
A két ország kapcsolataiban valóban közösen rendezendő kettős állampolgárság megadásáról, éppen a Romániában már rendezett kérdés ,,ellentételezéseként”, szó sem esett. Mi több, Gyurcsány Ferenc egy, a magyaroknak címzett nyilatkozatában egyenesen elutasította: a Krónikában kijelentette, hogy Magyarországon belátható időn belül nem lesz napirenden a kettős állampolgárság ügye. ,,Akik egymással jó viszonyban akarnak lenni, a megoldható kérdésekkel foglalkoznak. Olyan ügyekkel foglalkoznak, amelyekben esély van a megállapodásra.” Esély azért lehetne a megállapodásra, hisz közismerten tisztázódott a kettős állampolgárság ügye az unió előtt, és Románia ennek intézményét a saját nemzetéhez tartozók számára létrehozta, írta Sylvester Lajos. A két kormányfő tárgyalásán a székelyföldi és általában az autonómia ügyéről szó sem volt. A Bolyai Egyetemmel kapcsolatban Gyurcsány Ferenc az RMDSZ bukaresti székházában azt mondta, hogy az RMDSZ a román kormányzat részese, ebben a minőségben neki kell egyeztetnie a kormányban, és nem kell a magyar kormánynak megszólalnia. A román miniszterelnöknek ugyanez a véleménye: a lényeg az, hogy anyanyelven tanulhassanak, és nem az, hogy ez elkülönülő intézményben történjék. /Sylvester Lajos: Ez a mi munkánk – és kevés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 21./
2005. október 21.
Nem hiszem, hogy tizenöt évvel ezelőtt valaki is előre látta volna, hogy a két ország kormánya együttes ülést tart itt, Bukarestben – mondta Markó Béla a közös kormányülés ünnepélyes megnyitóján. Hozzátehette volna: nem hittem volna, hogy a Ion Iliescu által tíz évvel ezelőtt javasolt, és az akkori erdélyi magyar közszereplők által meglehetős egyöntetűséggel elutasított francia–német megbékélési modell ma ennyire kedvelt és elfogadott példa lehet, állapította meg Bakk Miklós. Románia EU-csatlakozása és az ország számára oly fontos országjelentés vitái előtt európai márkanevet kell adni a román–magyar kapcsolatrendszernek. Román–magyar „modell” tulajdonképpen – nincs is. A kérdés csupán az: e modell megtalálásában jut-e még szerep, s mekkora az erdélyi magyarságnak? Szól-e majd az őróla, vagy marad a modell az, ami most volt: márkanév két korszak határán. /Bakk Miklós: Márkanév a határon. = Krónika (Kolozsvár), okt. 21./
