Elődeink /Tinivár Kiadó, Kolozsvár/ címmel jelent meg harmadik kiadásában az a fiatalokhoz szóló kötet, amely klasszikusaink írásait kínálja történelmünk legrégibb korszakától az 1848-as forradalomig. /Elődeink. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./
2005. november 3.
Elhunyt Dénes István, Székelyföld barlangkutatója. Nem csak szpeleológusként volt ismert – egyebek mellett a Vargyas szurdokvölgyének leírója, barlangjainak feltérképezője -, geológusként állandó érdeklődéssel fordult a térség földtana, természeti értékei felé, továbbá életében meghatározó jelentőségű volt a régészet is. /Mózes László: Búcsú Dénes Istvántól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 3./
2005. november 4.
Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök kijelentette, nincs szándékában lemondani amiatt, hogy botrány robbant ki az Ilie Botos főügyésszel a Patriciu-ügyben folytatott telefonbeszélgetés miatt, mivel úgy gondolja, hogy jogában áll bármilyen intézménynél tájékozódni biztonsági kérdésekről. /Tariceanu: nem mondok le! Vizsgálat indult a telefonálgatás ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./
2005. november 4.
Az amerikai központú Human Rights Watch emberjogi szervezet washingtoni igazgatója azt mondta: a szervezet „nagy biztonsággal” megállapította, hogy „legalábbis Lengyelországban és Romániában” léteznek CIA-táborok. /Újabb nemzetközi botrány középpontjában Románia? Lengyel és román CIA-táborokról tudósít a Financial Times. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./ „A CIA-nak nincsenek bázisai Romániában” – jelentette ki Calin Popescu Tariceanu kormányfő, reagálva a The Washington Post állítására. /Vannak-e titkos börtönök vagy nincsenek? = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./ A Washington Post november 2-i számában az állt: néhány kelet-európai baráti országban is létesített a CIA titkos börtönöket, rövid idővel a World Trade Center elleni terrortámadás után, azaz négy éve. Hipertitkosak, olyannyira, hogy az illető országokban csak az elnök, a titkosszolgálat főnöke, és még néhány titkosszolgálati tiszt tud létükről. Bányai Péter politikai kommentátor szerint ha igaz a hír, az megmagyarázhat esetleg egy régi dilemmát: miért maradhatott meg mindmáig tisztségében Radu Timofte. A SRI-főnököt – Ion Iliescu közeli emberét – már Adrian Nastaséék is megpróbálták leváltani még 2003 őszén. Ebben az időben Iliescu elnök Amerikába látogatott. A küldöttség tagja volt Timofte, akit Charles Tenet CIA-igazgató fogadott, és akit hosszú baráti beszélgetés után kitüntetett. Érdemei: „kiváló együttműködés”, „partnerség”, a SRI demokratikus reformjának profi megvalósítása. Előzőleg Timofte ádáz ellenfeleinek „szóvivője”, Ion Stan SZDP-képviselő, a SRI-t felügyelő parlamenti bizottság elnöke hangozatta, Timofte „nem hajtotta végre a NATO által követelt reformokat, nem demokratizálta a SRI-t”. A kitüntetés pillanatától kezdve többet szó se esett Timofte menesztéséről. Bányai Péter szerint az amerikaiak kedvelik a profi vagy zsarolható titkosrendőröket, kémeket, akik aztán állásukban maradnak, a NATO is elfogadja őket. /Sz. K.: Radu Timofte SRI-főnök érdeme? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./
2005. november 4.
Úgy tűnik, Romániában hivatalos rangra emelik besúgás kifinomultabb változatát, a beugratást. A korrupció elleni harc érdekében. Szabó Károly RMDSZ-szenátor politikai nyilatkozatban tette szóvá ellenvetéseit. Kijelentette: a törvénytervezet elfogadása esetén magát a korrupciót öntenék hivatalos formába. Megrendeznek egy tettenérést, hogy lebuktassanak valakit ezzel a módszerrel. /Mózes Edith: Vigyázat! Beugratás! = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./
2005. november 4.
November 3-án Salat Levente, a BBTE magyar tagozatáért felelős rektor-helyettes részvételével tartották meg a kolozsvári Protestáns Teológián a Bolyai Est harmadik rendezvényét. A Marius Tabacu médiaszakember által vezetett beszélgetésen a magyar tagozat vezetősége képviseltette magát, a román tagozatról azonban vezetőségi tisztséggel nem rendelkezők voltak Pop Ioan, Costel Sarbu, Decebal Ciurchea, a BBTE tanárai egyhangúlag elismerték, hogy a romániai magyarságnak joga van az önálló magyar egyetem létrehozására. Péntek Imre, a vitaest egyik szervezője, az egyetem pénzügyi átláthatatlanságára hívta fel a figyelmet, ami a két tagozat oktatói közötti bizalmatlanságot erősíti. Péntek János, a BBTE professzora szerint nincs akadálya arra, hogy a BBTE-n tervezett két önálló magyar kar létrejöjjön. /B.T.: Aránytalan vita a magyar felsőoktatásról. Nem képviseltette magát a BBTE román vezetősége. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./
2005. november 4.
Megint napirenden a Bolyai-ügy. Most „helyzet” van. Az Európai Unióba lépés előtt kell dűlőre vinni a dolgot, különben elhúzódik beláthatatlan ideig. Az „ideiglenesen” Szegeden működő Ferenc József Tudományegyetem a második bécsi döntést követően 1940 őszén tért vissza Kolozsvárra. A román egyetem minden mozdíthatót magával vitt Nagyszebenbe, de az épületek maradtak. Amennyire lehetett, a magyar állam felszerelte, korszerű tanszerekkel látta el a hazatért egyetemet. A második világháború végén a város lakosságának kérésére az egyetem vezetősége megtagadta a kiürítést, elmenekítést: helyben maradt. Azután megszületett a Groza-kormány döntése, 1945. május 29-én. Ez egy szóban sem említette az 1872-ben alapított magyar egyetemet, hanem egy egészen új „magyar előadási nyelvű Állami Tudományegyetemet” állított fel Kolozsváron. Ezzel megszüntette a magyarok jogfolytonosságát, s minden épületet, felszerelést a román egyetemnek juttat. A magyar felsőoktatás újra kezdhette a berendezkedést. A korábbi 40 helyett kaptak egyetlen épületet, a sétatéri volt Regina Maria Líceumot (Felsőbb Leányiskola), s az egyetemi könyvtárat közösen használhatták a román egyetemmel. Utóbb még a Kereskedelmi Akadémiát, az egyházaktól elvett Marianumot és a piarista épületek egy részét is használhatták. Az 1959-es egyesítéssel ezek az épületek is beleolvadtak a közös felsőoktatási épületrendszerbe. A magyar orvosi kart egyetlen klinikára sem fogadták be, ezért kénytelenek voltak Marosvásárhelyre távozni. Azután megszületett a pótszer: a Sapientia Tudományegyetem, a magyar állam pénzén, a magyar támogatással emelt vagy restaurált épületekben. /Gaal György: Egyetem, épületek, osztozkodás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./
2005. november 4.
November 3-án az oktatási szakszervezet tagjai sztrájkőrséget álltak a Kolozs megyei prefektúra épülete előtt. Ez a tiltakozó megmozdulás-sorozat része. Szilágy, Máramamaros és Maros Kolozs és Fehér megyében és Bukarestben sztrájkőrséget szervez a négy tanügyi szakszervezet. Elhatározták, hogy november 7-től, hétfőtől a pedagógusok sztrájkot kezdenek az iskolákban. /Szakszervezeti tüntetések országszerte. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./
2005. november 4.
Az RMDSZ vonja vissza a kisebbségi törvénytervezetét – áll egyebek között abban a nyilatkozatban, amit Tőkés László püspök ismertetett november 3-án budapesti sajtótájékoztatóján. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerint az erdélyi magyarságnak a román uniós integrációval kapcsolatos érdekérvényesítése eléggé felemás. Olyan fontos kérdésekben, mint az egyházi ingatlanok visszaszerzése, a magyar felsőoktatás vagy az autonómia kérdése, a magyar érdekek kárt szenvednek – hangsúlyozta. /Tőkés: az RMDSZ vonja vissza a kisebbségi törvénytervezetét. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./ A sajtótájékoztatón Tőkés László az általa ismertetett nyilatkozatot öt szervezet – az EMNT, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) – fogalmazta meg, akik „nem az RMDSZ ellenében sorakoztak fel, hanem a magyarság érdekében” – hangsúlyozta a püspök. Markó Attila államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője a kisebbségi törvénytervezet visszavonásának kérésével kapcsolatban kijelentette, nem látja a logikáját. „Lehet kiskapuzgatni, hogy a kulturális autonómián kívül más autonómia-koncepciónak is helye jusson – de a megoldás, a nagykapu maga – a lényege a törvénynek – éppen ez: minden közösség maga dönti el, hogy a saját kultúrájában mi történjék” – mondta. Markó Attila szerint éppen ezen autonómia-forma révén érhető el, hogy egy közösség választott testülete maga dönthesse el, a saját iskolájában milyen szempontok szerint, mi hogyan szerveződjék. „Nem látok ebben a pillanatban alternatívát a kisebbségi törvényünkre” – tette hozzá Markó Attila. /Gergely Edit: „Lehet kiskapuzni, de a nagy kapu adott”. A kisebbségi törvénytervezet visszavonását kéri az RMDSZ-től Tőkés László. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./
2005. november 4.
A Magyar Polgári Szövetség székelyföldi helyi szervezetei Traian Basescu elnökhöz fordulnak és kérik a térségbeli privatizációk széleskörű ellenőrzését. Gazda Zoltán, a háromszéki MPSZ elnöke elmondta, a szervezet javasolni fogja a székelyföldi helyi szervezeteknek, hogy közös levélben forduljanak az államfőhöz, kérjenek széles körű ellenőrzést a meghiúsult székelyföldi privatizációs esetek kapcsán, és kérjék továbbá a „politikai korrupció” megszüntetését. /Az MPSZ kérni fogja az államfőtől a székelyföldi privatizációk ellenőrzését. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./
2005. november 4.
Első alkalommal tartott az Európa Tanács környezetvédelmi, mezőgazdasági és helyhatósági bizottsága kihelyezett ülést Romániában. Felmerült az országjelentés kapcsán kapott kritikák problémája is. Románia hét tárgyban kapott elmarasztalást a jelentésben. Ebből kettő általános mezőgazdasági probléma, a másik a földterületek regiszterének megalkotása. Továbbá kapott az ország állategészségügyi kritikát: az élelmiszerbiztonság, az állatok egyedi jelölése, az állatnyilvántartás operativitása, a határok biztosítása és más hasonló kérdésekben. /Béres Katalin: Kérdések, nem protokoll. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./
2005. november 4.
Az 1956-os forradalomra emlékeznek Sepsiszentgyörgyön a Volt Politikai Foglyok Háromszéki Szövetségének és az Erdélyi Bajtársi Társaság tagjai november 4-én, amikor megindultak a szovjet csapatok a forradalom eltiprására. A Fidesz hívására október 23-án százezernyi ember sereglett össze, ennek ellenére a Magyarországon regnáló szocialista kormányzat forradalmat kisajátítani szándékozó rohamot indított, mondván, Nagy Imre is kommunista, illetve szocialista volt. /Sylvester Lajos: A forradalom mágnesespólus-cseréje. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 4./
2005. november 4.
„A reformáció nem elválaszt, hanem összeköt, hisz megjelenése a katolikus egyház megújulását is eredményezte” – jelentette ki Tőkés László református püspök azon az emlékünnepségen, amelyet hármas évforduló alkalmából rendeztek meg a héten Nagyváradon. A Királyhághómelléki Református Egyházkerület kilenc egyházmegyéjének képviselői a reformáció emlékünnepére, az egyházkerület létrejöttének 85., valamint 1989 utáni újjászületésének 15. évfordulójára emlékezett. A rendezvényen Horkay László kárpátaljai református püspök hirdetett igét. /Balogh Levente: A reformáció összeköt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 4./
2005. november 4.
Amióta leleplezték, 1993. november 3-a óta minden évben megkoszorúzták Bolyai János ötnyelvű emléktábláját Temesváron. A rendezvény esztendőről esztendőre mind szűkebb körben zajlott, de az RMDSZ vagy a különböző közművelődési egyesületek, szakmai szervezetek tagjai megemlékeztek Bolyai híres temesvári levele keltezésének évfordulójáról, mikor is apjával tudatta: “Semmiből egy új, más világot teremtettem.” Most azonban egyetlen koszorút sem helyeztek el a tudós nevét viselő utca saroképületén, melyben Bolyai dolgozott. /Pataky Lehel Zsolt: Megfeledkeztek Bolyairól és a Magyar Tudomány Napjáról. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 4./
2005. november 4.
Bethlen Gábor- és Tamási Áron-díjat, illetve Márton Áron-emlékérmet adott át a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma november 2-án Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban. A kuratórium döntése alapján az idén Ilia Mihály egyetemi tanár, a Tiszatáj című szegedi folyóirat egykori főszerkesztője és Vetési László lelkész kapott Bethlen Gábor-díjat. Márton Áron-emlékéremben részesült a bécsi Szent István Egylet, a máramarosszigeti Leöwey Klára Líceum és a szabadkai Széchenyi Általános Iskola. A Tamási Áron-díjat Donkóné Simon Judit érdi tanár, előadóművész vehette át. A Bethlen Gábor Alapítvány célja, hogy anyagi és szellemi támogatásával, ösztöndíjaival és díjaival úttörő szerepet vállaljon a nemzeti összetartozás szolgálatában, a közép-európai szellemi együttműködésben és a határon túl élő magyarság hazai megismertetésében. /Vetési László és Ilia Mihály Bethlen-díjasok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./
2005. november 4.
November 2-án egy román játékfilm vetítésével, valamint Hobó József Attila verseiből összeállított Tudod, hogy nincs bocsánat című előadói műsorával kezdődött a XIII. Alter-Native nemzetközi rövidfilmfesztivál Marosvásárhelyen. A versenyen 39 országból érkezett több mint negyven alkotás vesz részt. /Szerdán startolt az Alter-Native. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./
2005. november 4.
November 4-én, 75. születésnapján köszöntötte olvasói levél dr. Bartha Zoltánt, a Tinivár Lap- és Könyvkiadó alapítóját, aki életét és munkásságát az erdélyi fiatalok támogatására, tanítására, a kiváló tehetségek felkutatására szenteli. Két, évek óta megjelenő folyóirat (Diákabrak, és Géniusz) köszönhető neki, továbbá az ő érdeme a sok erdélyi diák táboroztatása is, a Tinivár Sajtótábor ugyanis nyolcadik évfordulóját ünnepelheti idén. /M. Nagy Enikő: Dr. Bartha Zoltán születésnapjára. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./
2005. november 4.
Márton Áron püspök háziőrizete idején csak a kertbe mehetett le, a titkosrendőrök még a kertben is elhelyeztek lehallgató készüléket, olvasható Az erdélyi – gyulafehérvári – püspökkert története című emlékezésben a Harangszóban, a marosszentgyörgyi római katolikus egyházközség kiadványában. /VIII. évfolyam, 3. szám, a titkosrendőrök október/ /b. d.: „Csak így, egyedül?”. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./
2005. november 5.
A liberális-demokrata szövetség több erdélyi politikusa nem ért egyet a kisebbségi törvénytervezet elfogadásával – értesült a Mediafax hírügynökség meg nem nevezett kormánykoalíciós forrásokból. Markó Béla Marosvásárhelyen ismét emlékeztetette az RMDSZ szövetségeseit a koalícióban megkötött egyezségre, és felszólította a kormányzó pártok törvényhozóit, szavazzanak a korábban kialakult konszenzus alapján. /Koalíciós válság körvonalazódik? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./
2005. november 5.
Az Európai Bizottság közölte, hogy utánajár azoknak a jelentéseknek, amelyek szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) titkos börtönöket működtet Kelet- Európában, amit november 3-án Lengyelország, Románia, Lettország, Észtország, Grúzia és Örményország is tagadott. Romániában a védelmi tárca közlése szerint „Románia hadseregének nincs tudomása arról, hogy a Konstanca megyei Mihail Kogalniceanu légi bázison létezne vagy valaha is létezett volna” a nemzetközi sajtóban emlegetetthez hasonló fogva tartási központ. /Az Európai Bizottság utánajár az állítólagos CIA-börtönöknek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 5./
2005. november 5.
Aláírásgyűjtést kezdeményezett az önálló magyar egyetemért harcoló Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) tanító oktatók körében az egyetemen tervezett magyar karok létrehozásáért – jelentették be a bizottság tagjai. Hantz Péter, Kovács Lehel és Péntek Imre, a testület tagjai szerint a BBTE-n tanító oktatók közel kilencven százaléka egyetért a három magyar kar létrehozásával. A megkérdezettek döntő többsége szeretné, ha létrejönne a kolozsvári állami egyetemen a Természet-, Humán, valamint a Társadalom- és Gazdaságtudományi Kar. Hantz Péter szerint Salat Levente, a magyar tagozatért felelős rektor-helyettes arról biztosította őket, hogy ha összegyűjtik ezeket az aláírásokat, akkor a kérést az egyetem legfőbb döntéshozó elé terjeszti. Hantz Péter Brüsszelben az Európai Parlament illetékes szakbizottsága előtt felvetette a kérdést, több EP-képviselő, de még az Egyesült Államok kormánya is érdeklődik az ügy iránt. A Transindex internetes portálon megjelent: Csucsuja István történész professzor azzal dicsekedett, beszélt a bukaresti diploma-honosító bizottsággal, hogy megpróbálja megakadályozni Hantz Péter és Kovács Lehel doktori diplomájának romániai honosítását. /B. T.: Aláírásgyűjtés a magyar karokért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./
2005. november 5.
- A „Szatmári-ügy” szervezőinek célja az volt, hogy a törvénytelen módon megszerzett minősített adatokat eltorzítva, az esetet „kémügynek” feltüntetve, kormányzati tisztségviselők „félrelépéseivel” összekapcsolva botránykeltésre, a kormány munkájának ellehetetlenítésére használják fel – áll a magyar polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításában közreműködő Tóth András politikai államtitkár által a Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnöknek készített jelentésben. A „kémügyről” Gyurcsány Ferencnek írt jelentés kivonatának titkosságát Tóth András politikai államtitkár feloldotta. A dokumentum szerint az ügyben érintett házaspár, különösen pedig Szatmári Tibor Rogán Antallal, Révész Máriusszal és Németh Zsolttal, a Fidesz három parlamenti képviselőjével volt „közvetlen, rendszeres és bizalmi jellegű kapcsolatban”. Tóth András megállapította, hogy magyar politikai, közéleti személyiség a Szatmári-házaspár részére minősített adatot, vagy akár a nemzetbiztonsági érdeket sértő információt nem adott át. – Okkal feltételezhető, hogy az ügyben a nemzetbiztonsági szolgálatok műveleti tevékenységéből származó, államtitoknak minősülő adatok politikai céllal történő felhasználására történt kísérlet – állapította meg a politikai államtitkár. /Kémügy: a cél a kormány ellehetetlenítése volt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./
2005. november 5.
A magyar főkonzulátus épületének kiválasztására tartózkodott Csíkszeredában ezekben a napokban magyar külügyminisztériumi küldöttség. /Csíkszeredában járt a magyar Külügyminisztérium küldöttsége. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 5./
2005. november 5.
November 4-én ülésezett az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa (OÖT). – A decentralizációs törvénycsomagnak olyannak kell lennie, hogy valóban többletlehetőségeket biztosítson számunkra – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök- helyettes, az RMDSZ elnöket. Markó a koalíció teljesítményét jónak minősítette, azt viszont elfogadhatatlannak nevezte, hogy míg Európának azt üzenik, minden rendben van, a szenátusban, az egyik koalíciós partner elutasításával, a másik partner sunyításával leszavazzák a kisebbségi törvénytervezetet. Veszélyesnek nevezte, hogy egyre magyarellenesebb hangokat ütnek meg a parlamentben. Ellentmondásosnak tartotta azt a két állásfoglalást, amelyek egyikét a Hargita megyei román civil szervezetek írtak alá, tiltakozva a kisebbségi törvénytervezet ellen, alkotmányellenesnek, veszélyesnek nevezve azt, másikat pedig az EMNT, az MPSZ, az SZNT, a MIT és az Erdélyi Magyar Ifjak fogalmazták meg, e szervezetek pedig ugyanazt hozták fel a kisebbségi törvénytervezet ellen, mint a szélsőségesen nacionalista román szervezetek. Seres Dénes parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy a decentralizációs törvénycsomag felemásra sikeredett, „nem tudtunk érvényt szerezni 15 év alatt követeléseinknek”. A tanácskozás végén megválasztották az OÖT alelnökeit, Lokodi Edit, Molnos Lajos, Ladányi László, Vajda Lajos, Bognár Levente, Pop Imre, Ludescher István és Baka Mátyás személyében. /Antalfi Imola: Ülésezett az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 5./
2005. november 5.
A Babes–Bolyai Tudományegyetemen díszdoktorrá avatták a pápát. Az ünnepségen az apostoli nunciuson kívül kilenc katolikus püspök vett részt, köztük Dr. Jakubinyi György, gyulafehérvári érsek, de képviseltette magát a többi történelmi magyar egyház, a görögkeleti klérus és a zsidó hitközség is. Andrei Marga, az egyetem Akadémiai Tanácsának elnöke méltatta a kitüntetett főpap, Joseph Ratzinger teológiai munkásságának lényeges vonásait. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Díszdoktorrá avatták a pápát. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./
2005. november 5.
Az 1956-os magyar forradalom kolozsvári megünneplésekor lehetett látni, a fiatalság mennyire érdektelen. A legtöbb középiskolai diák nemigen tud Nagy Imre és társainak történetéről, az egész nemzet ’56-os próbatételéről. /Ördög I. Béla: Érdektelenség. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./
2005. november 5.
A forradalom leverésére emlékeztek november 4-én Sepsiszentgyörgyön, kevés fiatal volt jelen. Emlékeit idézte fel dr. Kiss Tamás akkori ,,szegedi diákküldött”. Hihetetlen módon az 1993-ban megkérdezett magas rangú orosz tiszt (tűrhető magyarsággal) még mindig terroristákról beszélt. Az előadás előtt az elhunyt bajtársak sírjaihoz zarándokoltak a túlélők. /(demeter): Amikor tankkal teremtettek ,,rendet”. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 5./
2005. november 5.
„A moldvai római katolikusok a kommunista rendszer által szörnyű nyomásnak voltak kitéve, hogy magyarokká váljanak. A szocializmus építése azt is célul tűzte, hogy kilúgozza a román nemzeti öntudatot, miáltal jobban ellenőrzése alatt tartja a társadalmat.” – olvasható a Római Katolikusok Dumitru Martinas Egyesülete által készített irományban. A csaknem négy újságoldalt betöltő fogalmazvány szerint az 50-es évek kommunista rendszere szovjet nyomásra magyar iskolákat indított be Moldvában azzal a céllal, hogy az itteni román katolikusok (a „tanulmányban” a csángók végig ezen a néven szerepelnek) elfelejtsék őseik dák-latin nyelvét. Az elmagyarosítás nem sikerült, mert a lakosság követelte, hogy gyermekei románul tanulhassanak. Ebben a törekvésben legnagyobb segítséget a iasi-i római katolikus püspökség nyújtott, amely hősi módra egyszerre viselt hadat a magyar mesterkedések és a kommunista rendszer ellen. A „román identitás elleni agresszió” 1989 után új lendületet vett, noha a közösség 95 százaléka románnak vallotta magát. Ez nem zavarta az RMDSZ és Budapest agitátorait, sőt odáig merészkedtek, hogy egy pusztinai bácsit rábeszéltek, a népszámlálás alkalmával, vallja magát magyarnak. Csakhogy bákói újságírók kiderítették: az öregember fia a csíkszeredai RMDSZ alkalmazottja. A leleplezések sora folytatódott 2002-ben, amikor Kallós Zoltán etnográfus, „mellékesen a moldvai katolikusok elmagyarosítása kommunista offenzívájának élharcosa” Kolozsvárról magyar népdalokat hozott, ezeket megtanította a római katolikusoknak, hogy azután népköltészetükkel bizonyítsa magyar származásukat. Érdemes emlékeztetni, hogy Kallós Zoltánt a kommunizmus idején bebörtönözték, most mégis a lapban mint a rendszer kiszolgálója szerepel. Gabriel Andreescu az Observatorul Cultural 2002. május 13-i számában kimutatta, hogy csángó témában az állami intézmények szervezte szimpóziumokra mindig a román sovén-nacionalizmusnak azokat az élharcosait hívják meg, akik egymással mindenben egyetértenek. Így történt többek között a Román Akadémia védnöksége alatt 2002. április 29-én Bukarestben megtartott szeminárium esetében is. A szervezőknek gondjuk volt arra, hogy ne hívjanak meg egyetlen magyar történészt sem, nehogy megzavarja a harmóniát, végül csak Borbély László RMDSZ-képviselő követelésére engedték be a terembe a csángó magyarok néhány képviselőjét. Gabriel Andreescu emlékeztetett: Dumitru Martinas Originea ceangailor din Moldova című dilettáns könyve 1985-ben, tehát a kommunista propagandagépezet rendelésére és jóváhagyásával jelent meg, legújabb kiadását pedig Ion Coja, a Vatra Romaneasca alelnöke látta el lelkendező előszóval. /Barabás István: Hamis tudós. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5./
2005. november 5.
November 4-én Székelyudvarhelyen a Polgármesteri Hivatal és a Csíki Műemlékvédő Egyesület szervezte, előadásokkal egybekötött vitafórum zajlott Múltunk jövője, avagy mi lesz veled, székelyudvarhelyi épített örökség? címmel. A rendezvény házigazdája, Szász Jenő polgármester szerint a székely anyaváros számos történelmi műalkotással büszkélkedhet. /Szász Emese: Múltunk jövője. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5./
2005. november 5.
Kalotaszeg aprócska, de népművészetét híven őrző faluja, Zsobok nyaranta benépesül képzőművészekkel. Tízéves ugyanis a Zsoboki Alkotótábor. Tíz évvel ezelőtt szervezte meg először a tábort a Kolozsvárról évtizedek óta Kalotaszegre ingázó rajztanárnő és képzőművész Essig Klára. A tábor harmadik esztendejétől kezdődően a jeles művészettörténész és műkritikus Banner Zoltán átvette a művészeti irányítást. A táborban készült alkotásokat záráskor, immár hagyományosan, előbb Zsobokon, majd Kolozsváron mutatják be. Idén a kolozsvári Művészeti Múzeum nagyszabású, gyűjteményes, jubileumi tárlatnak adott otthont. A művészek adományai pedig értékes képzőművészeti gyűjteménnyé álltak össze, amelynek egy része a tábornak helyet adó, Molnár János professzor és Molnár Irma tiszteletes asszony irányította Bethesda Gyermekotthon falait díszíti. Az alkotótábor gyűjteménye vándorkiállításokon már bejárta Kalotaszeget, az országhatárokon túl is sikerrel szerepel. /N. J.: Kalotaszegi ablak a nagyvilágra. Tízéves a Zsoboki Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./
