Kolozs megyében Kalotaszentkirályon a legaggasztóbb a népességfogyás. A 75 százalékában magyarok lakta Kalotaszentkirály–Zentelke községben 2004-ben tíz gyermek született és 54 halálesetet jegyeztek, továbbá 8 házasságot. /Egyre fogy Kalotaszentkirály lakossága. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./
2005. november 5.
A Tamási Áron Gimnázium csapata, a fennállásának tizenötödik évfordulóját ünneplő Vitéz Lelkek előadásával rajtolt Székelyudvarhelyen a XIII. Országos Diákszínjátszó Fesztiválon (ODIF). A seregszemlén tizenhárom színjátszó csoport mutatkozik be. A rendezvény szervezője a Vitéz Lelkek Kulturális Egyesület, valamint a Tamási Áron Gimnázium. /Megkezdődött a diákszínjátszó fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5./
2005. november 5.
Temesváron november 4-én a Kós Károly Közösségi Központban megnyílt Böszörményi Zoltánnak, a Nyugati Jelen és az Irodalmi Jelen főszerkesztőjének a Barbados szigetén készült fotóit tartalmazó kiállítása, egyúttal bemutatták a kortárs magyar irodalom fenegyerekének elkönyvelt Orbán János Dénes két kötetét /Búbocska és Legszebb versek/. A könyvekről Eszteró István költőtárs, ny. magyartanár mondott méltatást. Előzőleg a Bartók-gimnáziumban tartott szavalóverseny zsűri elnöki tisztségét töltötte be Orbán János Dénes. /P. L. Zs.: Barbadosi életképek és “egy pokolian jó könyv”. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 5./
2005. november 5.
A 96 éves Veress István okleveles kertész és agrármérnök, a kolozsvári Mezőgazdasági Intézet nyugalmazott tanszékvezető professzora 57 éve szüntelenül tevékenykedik Kolozsváron. A gyümölcstermesztés szerelmese. Nagyenyeden született 1909. november 5-én, a budapesti Kertészeti Főiskolát jeles eredménnyel végezte. Az EMGE /Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület/ révén ment ki Németországba gyakornokoskodni. Hazatérése után a díszfaiskola egyik részlegének a vezetője lett. Amikor 1935-ben a nagyenyedi Bethlen Kollégium Csombordon megnyitotta a Téli Gazdasági és Szőlészeti Iskoláját, meghívták szaktanárnak és megválasztották igazgatóhelyettesnek is. Itt dolgozott 15 éven át, 1949-ig. Akkor Veress Istvánt hivatalból áthelyezték a Kolozsvári Mezőgazdasági Intézetbe, ahol egyenesen tanszékvezető egyetemi tanárnak nevezték ki. Az agrármérnökin tíz évig tanított magyarul, azután az 1972-es nyugdíjba vonulásáig románul. Létrehoztak egy páratlan, több mint 200 gyümölcsfajtából álló gyümölcsfa gyűjteményt, köztük a régi és őshonos erdélyi almafajtákat is. Szakcikkei folyamatosan megjelennek. A romániai magyar nyelvű szakirodalomban elsőként jelent meg két kötetes munkájuk, Az almástermésűek és csonthéjasok termesztése és nemesítése, szerzői: Palocsay Rudolf, Veress István, Antal Dániel és Mózes Pál, valamint a Héjasok és bogyós gyümölcsűek termesztése és nemesítése, ennek megírásánál közreműködött még Keszi-Harmath Erzsébet és Kolozsy Erzsébet. Veress István az 1992-ben Kolozsváron megalakult Kertbarátok Egyesületének tiszteletbeli elnökeként rendszeresen adott elő a kertbarát találkozókon. /Starmüller Géza: 96. születésnapi köszöntő. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./
2005. november 5.
Megjelent Székelyek. Magyar írók novellái a Székelyföldről, a székely emberről. /Noran Kiadó, Budapest, 2005/ című válogatás. Harminckét szerző munkái sorakoznak a könyven Ady Endrétől Mikszáth Kálmánon át Wass Albertig, Sas Péter szerkesztésében. /-etha: Magyar írók a székelyekről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./
2005. november 6.
A román kormány kezdeményezésére október 28-án Bukarestben, a Victoria palotában (a kormány székházában) az egyházi javak visszaszolgáltatására alakult különbizottság tagjai tanácskozásra gyűltek össze a romániai vallásfelekezetek elöljáróival és képviselőivel. A találkozó fő témáját a romániai egyházak tulajdonában volt ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény alkalmazása, illetve a visszaszolgáltatás meggyorsításának feltételei képezték. Ugyancsak a felekezeti oktatással, a vallásügyi törvénnyel, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával, illetve más, időszerű problémákkal kapcsolatban október 29-én az RMDSZ kolozsvári ügyvezető elnökségének székházában Markó Béla szövetségi elnök is találkozóra hívta a történelmi egyházak képviselőit, az RMDSZ vezetőit valamint az egyházügyi kérdésekkel is foglalkozó tisztségviselőket. /(Sipos Enikő): Egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról tanácskoztak. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 6./
2005. november 6.
A nehézségek és próbatételek esztendeje volt a mostani, árvizek, szökőárak, földrengések történtek. Valamennyi alkalommal gyűjtéseket szerveztek a bajbajutottak megsegítésére, írta körlevelében Jakubinyi György érsek. Hagyomány, hogy az Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepét megelőző vasárnap Caritas-gyűjtést szerveznek a templomokban. Az idén erre a gyűjtésre november 13-án kerül sor. Az adományokat az idős emberek karácsonyának boldogabbá tételére fordítják. /Jakubinyi György: Tegyük szebbé a magányos idősek karácsonyát. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 6./
2005. november 7.
Gheorghe Baciu, a Demokrata Párt (DP) Kovászna megyei elnöke azt nyilatkozta: kérni fogja pártja képviselőházi frakciójának tagjait, hogy ne szavazzák meg a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet a jelenlegi formában. Baciu szerint a kisebbségi törvény elfogadása az RMDSZ által javasolt formában súlyos következményekkel jár majd a Kovászna és Hargita megyei román közösségre nézve. Szerinte az RMDSZ a kollektív jogokat és a kulturális autonómiát akarja bevezetni a jogrendbe. Úgy véli: a kisebbségi törvény elfogadása még jobban elmélyítené a diszkriminációt, „amelynek a Kovászna megyei románok amúgy is ki vannak téve”. Elfogadhatatlan, hogy bizonyos köztisztségek betöltésére a magyar nyelv ismeretét kívánják követelménnyé tenni. Ezzel egy időben a Konzervatív Párt (KP) egyetértésre, az összhang megteremtésére szólította fel a Maros, Hargita és Kovászna megyei román pártokat. Dan Voiculescu pártelnök kijelentette: csak az RMDSZ példáját követve lehet elérni a többségében magyarlakta településeken élő románok érdekeinek az összehangolását. Voiculescu az elmúlt hetekben az egyik legfőbb ellenzője és gáncsolója volt a kisebbségi törvénytervezetnek. /Demokrata hangulatkeltés a kisebbségi törvény ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./
2005. november 7.
Nem mondanak le az oktatók a november 7-én kezdődő általános sztrájkról – jelentette be Razvan Bobulescu, az egyetemi tanárok szakszervezetének elnöke a Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel történt találkozót követően. Semmilyen ígéretet nem kaptak a tanügynek szánt költségvetés növelésére vonatkozóan. A középiskolai és egyetemi tanárok november 7-én sztrájkolnak, másnap pedig – amikor a parlament elkezdi a 2006-os költségvetési törvény vitáját -, sztrájkőrséget szerveznek Bukarestben. A szakszervezeti szövetségek a költségvetés 6 százalékának elkülönítését kérik a tanügy számára, a fizetések megduplázását 2007-től. Ragaszkodnak a havi élelmiszerjegyekhez, valamint szakkönyvvásárlási jutalékhoz és ingyenes internet-hozzáféréshez. /Nem mondanak le a sztrájkról a tanárok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./
2005. november 7.
Szükség van egy brüsszeli magyar lobbi-iroda megindítására, hogy bemutassa a kárpát-medencei magyar jogsérelmeket. Az új civil hivatal várományosa Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke, az MPSZ választmányi elnöke. Megfelelő pénzügyi támogatás hiányában egyelőre csak alkalomszerű kiutazásokkal tartható fenn a lobbitevékenység. Szilágyi Zsolt hangsúlyozta, a romániai kisebbségi egyházak püspökeinek brüsszeli látogatása bebizonyította, hogy egy állandó brüsszeli iroda megindítására nagy szükség van. Nemcsak az erdélyi magyarokat sújtja a diszkrimináció, hanem a Vajdaságban és Kárpátalján is hasonló gondokkal küszködnek a magyarok. Az Európai Uniónak is érdeke, hogy a magyar kérdés rendeződjék. A püspökök szóvá tették, hogy a román állam nem semleges az egyházak közötti viszonyban. Köztudott, hogy az ortodox egyház kiemelt támogatást élvez immár 15 éve: nemcsak pénzt, hanem területeket, erdőket, gyárakat, épületeket kap soron kívül. Az egyházfők azt kérték, hogy az Európai Unió intézményei naprakészen ellenőrizzék a vallásfelekezeti szabadság megtartását. Megígérték, hogy naprakész tájékoztatást fognak küldeni a diszkriminációs ügyekről. Hazatértekor a delegáció levelet intézett Hozze Manuel Barroso bizottsági elnökhöz, kérve, hogy tartsák megfigyelés alatt a romániai kisebbségi történelmi egyházak és a nemzeti kisebbségek sorsának alakulását, illetve hogy a Romániáról szóló országjelentésben tegyenek említést az egyházainkat sújtó diszkriminációról. Sajnálatos, hogy az erdélyi magyar külpolitika nem elég erőteljes, állapította meg Szilágyi Zsolt. Számottevő erők, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség, a történelmi egyházak, a civil szféra az önálló intézményrendszer kiépítésében, a saját vagyon visszaszerzésében látják az erdélyi megmaradást, addig vannak olyan magyar politikusok Erdélyben, akik szerint Románia integrációjának a feltételek nélküli támogatása vezet közelebb a jóléthez. Hibás az RMDSZ feltétel nélküli hozzájárulása Románia integrációjához. Miután az Országgyűlés Gyurcsány Ferenc javaslatára feltétel nélkül elfogadja Románia csatlakozását, miután az RMDSZ feltétel nélkül támogatja Románia EU-integrációját, miután Gyurcsány Ferenc Bukarestben a román politikának, a román külpolitikai érdeknek mindenben kedvére tesz, jön a szenátusi elutasító szavazás a kisebbségi törvénnyel kapcsolatban. Még ezt a látszatautonómiát sem hajlandó elfogadni a román koalíciós többség. Ez a kis lépések politikájának a kudarca. /Makkay József: Többségi kormányérdek a magyar széthúzás. Szilágyi Zsolt: elengedhetetlen a brüsszeli magyar lobbytevékenység. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 7./
2005. november 7.
Tízéves fennállását ünnepelte november 5-én Kolozsváron a Gál Kelemen Oktatási Központ. Szőcs Judit igazgatónő ismertette a központ tevékenységét. A kolozsvári központnak 2000 júliusától van székhelye az RMPSZ tulajdonába tartozó ingatlanban, heti 20 órát tart nyitva, gazdag könyvtárral rendelkezik. Fő tevékenysége a könyvtárműködtetés, de internet-hozzáférést is biztosít, és továbbképzéseket is tartanak. Saját kiadványaik is vannak, egyik fő területük a román nyelv elsajátítását megkönnyítő könyvek összeállítása. A központ szervezte továbbképzéseket a megyei tanfelügyelőségek is elismerik. A szórványmegyékkel való kapcsolatok megerősítése is célkitűzései közé tartozik. /F. I.: Jubilál a Gál Kelemen Oktatási Központ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./
2005. november 7.
1927-ben Kolozsváron a Főtér északkeleti részén föld alatti illemhely építéséhez láttak. Az illemhely földmunkái során sok régészeti emlék került napvilágra. Herepei János összegyűjtötte ezek egy részét, így az S-végű hajkarikákat is. Hitelesítő ásatásra azonban csak 1943-ban került sor. Kezdeményezője László Gyula, a neves régész, megvalósítója Méri István volt. A föld alatti illemhelytől néhány méterre délre, 2,6 m mélyen 14 sírt tártak fel. Az elhunytakat valamennyiben fejjel nyugat felé helyezték el, vagyis keresztények voltak. St. Pascu szerint románok, beolvadófélben lévő szlávok sírjai, köztük talán magyarok is voltak. Véleményének szépséghibája, hogy háromban korhatározó S-végű hajkarikát, XI–XII. századi, jellegzetesen magyar női hajviselet-kelléket találtak – ezt a nemrég elhunyt régész, P. Iambor is megerősítette. 1948-ban az ettől néhány méterrel nyugatra, 1969-ben néhány méterrel délre feltárt sírokból azonos leletek kerültek elő. Az Árpád-kori temető szintjétől fölfelé a rétegek töretlenül kimutatták a település, Kolozsvár folytonosságát. /Asztalos Lajos: Tulipános korlát. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./
2005. november 7.
November 5-én véget ért a tizenharmadik Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál Marosvásárhelyen. A zsűri különdíját és a Duna Műhely által felajánlott ajándékcsomagot kapta: Vilmos és Arthúr – Tóth Szabolcs, Románia/Magyarország. A Magyar Filmlaboratórium díja a legjobb operatőrnek (500.000 forint értékű laboratóriumi munkálat): Résfim – Kardos Sándor, Magyarország. A Duna TV különdíja a legjobb határon kívüli magyar alkotó számára: A bárányok meghalása – Felméri Cecília, Románia. /Hazamennek a legények (és leányok)... Véget ért a 13. Nemzetközi Alter- Native Rövidfilmfesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./
2005. november 7.
Nagyenyed vasútállomásán immár három nyelven /Aiud – Nagyenyed – Strassburg am Mieresch/ olvasható a helységnévtábla. /T. A.: Három nyelven. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 7./
2005. november 7.
A Végvár környéki térséghez tartozó RMDSZ-szervezetek vezetői és a közösségi szervezők részvételével zajlott november 5-én Végváron a kisrégiós találkozó. Marossy Zoltán, az RMDSZ megyei szervezési alelnöke, alprefektus és Sütő-Udvari Magda szociális alelnök, a Reconstructio 2005 Egyesület elnöke vezette a beszélgetést a szervezeti és közösségi életről. Azokon a szórványtelepüléseken, ahol harminc-negyven magyar él, úgynevezett “törpe RMDSZ-eket” hozna létre, ezzel a jelenléttel többet érhetnének el a legközelebbi választásokon. /P. L. Zs.: Végváron tanácskoztak a kistérség közösségi vezetői. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 7./
2005. november 7.
Több száz, nagyrészt fiatal unitárius zarándokolt el november 5-én magas Déva várába, leróni kegyeletét Dávid Ferenc egyházalapító sírjánál. Az évente megrendezett zarándoklatra Erdély szinte valamennyi tájáról érkeztek, akik a hagyományhoz ragaszkodva idén is gyalog mentek fel. Kolumbán Gábor, az Erdélyi Unitárius Egyház főgondnoka az állandó megújulás szükségességét hangsúlyozta. /Chirmiciu András: Unitáriusok Dávid Ferenc sírjánál. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 7./
2005. november 7.
Ünnepi szentmisével adóztak Szent Imre emléke előtt november 5-én Partoson a római katolikus gyülekezetben. A közigazgatásilag Bánlak községhez tartozó, a szerb határtól alig három kilométerre fekvő négyszáz lelkes Partos szórványmagyarságának fontos ünnepe volt a hétvégi esemény. Az egykor iskolaként szolgált parányi templom zsúfolásig megtelt. Este magyar bált rendeztek, amit Toró T. Tibor képviselő kétmillió régi lejjel támogatott. /P. L. Zs.: Szent Imrére emlékeztek Partoson. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 7./
2005. november 7.
Kolozsvári székhelyű új egyháztartomány létesítéséről döntött a román ortodox egyház Szent Szinódusa, vezetője az eddigi kolozsvári érsek, Bartolomeu Anania lesz. Az egyházi választótestület Laurentiu Streza karánsebesi püspököt választotta az erdélyi egyháztartomány élére. Streza fennhatósága alá csupán Nagyszeben és Brassó vidéke, valamint a Székelyföld tartozik majd, míg az új egyháztartomány a kolozsvári és gyulafehérvári érsekség, illetve a bihari és szatmár-máramarosi püspökségek területén bír joghatósággal. Romániában eddig öt egyháztartomány volt: erdélyi, bánsági, moldovai, olténiai és al-dunai. Elemzők úgy látják, az ortodox egyházon belül történt fordulat egyrészt eltolja az erdélyi egyházban a hatalmi súlypontot Nagyszebenből Kolozsvárra, másrészt pedig azt is jelenti, hogy Daniel moldovai metropolita elszenvedte első nagy vereségét Teofan olténiai metropolitával szemben. Daniel és Teofan nevét ugyanis gyakran emlegetik úgy, mint Teoctist pártiárka lehetséges utódait; előbbi a haladó, utóbbi a konzervatív vonalat képviseli. /Lukács János: Elégedetlen volt a Szent Szinódus az erdélyi metropolitaválasztás eredményével. = Krónika (Kolozsvár), nov. 7./
2005. november 7.
November 5-én Gyergyószentmiklóson a munkába siető lányt, K.É.-t úton igazoltatta egy rendőregyenruhába öltözött fiatalember. A rendőrruhás faggatni kezdte, hogy miért nem tud románul? A lány megnyugtatta, hogy minden szavát érti, csak válaszolni nem tud. „Akkor most felmegyünk a 9-es kilométerig, ott kiteszlek, s amíg hazajössz, megtanulsz románul” – mondta a lánynak a férfi. A lány ki akart szállni az autóból, de a férfi gázt adott, és elrobogtak. A 9-es kilométernél kiparancsolta a lányt a kocsiból, és ott hagyta az úton. Mire két kilométert gyalogolt, az autós visszaérkezett. Rövid ellenkezés után a síró, ijedt lány visszaült a gépkocsiba. A fiatalember felvilágosította: Romániában élünk, kell tudni románul, s ha mégsem tanulná meg az ország nyelvét, ne feledje, még találkoznak. Bajna György, az esetről beszámoló újságíró bejelentette a rendőrségen a történteket, hozzátéve, keressék meg az ismeretlent, aki szabadságában korlátozott, viselkedésével megalázott egy 18 éves lányt. /Bajna György: Megalázva, mert nem beszélt románul. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov.7./
2005. november 7.
November 5-én Marosvásárhelyen tartotta rendes évi közgyűlését az erdélyi magyar történelmi családok egyesülete, a Castellum Alapítvány. Szó esett egyebek mellett a kommunista diktatúrában elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvényről, az ezzel kapcsolatos, Erdély-szerte tapasztalható helyhatósági visszaélésekről, a végrehajtások lassított üteméről. A tisztújítás alkalmával tiszteletbeli tanácsadói szerepet szavazott a tagság az alapítvány két rangidős személyének: Apor Csabának és Csávossy Györgynek. Az elnök Haller Béla maradt, a két alelnök közül Kerekesné Béldi Máriát is újraválasztották, a másik eddigi alelnök, Torma Miklós betegsége miatt lemondott tisztségéről, helyette Ugron Zoltánra esett a választás. /(Komoróczy György): Közgyűlést tartott a Castellum. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov.7./
2005. november 7.
A bukaresti magyarság is megünnepelte gróf Mikó Imrét. November 4-én a meghívott előadó Pásztori Tibor Endre, Zabola református lelkipásztora, egyben a Mikó-életmű fáradhatatlan kutatója volt. Neki köszönhetően a zabolai kastély előtt 1991. május 31-én, önzetlen összefogás eredményeként felállították Mikó Imre mellszobrát, Petrovits István alkotását. Pásztori Tibor Endre előadásában bemutatta a szerteágazó életművet, amelyet gróf Mikó Imre jogászként, művelődéspolitikusként, történetíróként, akadémikusként végzett. Ezt a képet egészítette ki Pásztoriné Antal Rozália, aki elmondta: Mikó Imre munkásságában biztos támasz volt a felesége. /Barabás István: „A természeti határok a szellem útját nem zárhatják el” = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./
2005. november 7.
A tervekhez képest csökkentett műsorral kezdődik november 9-én a határon túli színházak budapesti vendégjáték-sorozata – tájékoztatott Goldschmied József programigazgató, hozzátéve: az Égtájak Iroda szervezésében hét éve sikeresen működő Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek program állandó létbizonytalansággal küzd. Darvay Nagy Adrienne színháztörténész, művészeti szaktanácsadó közlése szerint a mostani vendégjátékok sorát november 9-én a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Csehov Lakodalom című műve alapján színre vitt „örömszínháza” nyitja. Másnap a Béres László társulatigazgató rendezte, Scapin furfangjai című Molière-komédiát játsszák, amelyben kolozsvári és sepsiszentgyörgyi vendégművészek is szerepelnek. Az Újvidéki Színház november 20-án a kolozsvári Tompa Gábor által rendezett, Médeia-körök című Euripidész-feldolgozást mutatja be. A temesvári Csiky Gergely Színház zárja az őszi évadot november 29-én, Szép Ernő Lila ákác című művével, Verebes István rendezésében, illetve Christian Grabbe másnap bemutatott, 1829-es művével, a Don Juan és Faust című darabbal, amelyet Alexander Hausvater romániai származású, Kanadában élő rendező állított színpadra. /Guther M. Ilona: Létbizonytalansággal küszködik a rendezvény. Határon túli színházak – Vendégségben Budapesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./
2005. november 7.
November 6-án az idősek köszöntésével kezdődött Csíkszentmártonban a hagyományos Szentmárton Napok rendezvénysorozat, majd ünnepi szentmisét tartottak. A következő napok műsorán szerepel a Lúdas Matyi, bemutatkozik a Vöröskereszt és iskolai sportrendezvények kezdődnek. Lesz könyvbemutató, több előadás, emlékplakettet avatnak Mátyás József emlékházánál. /Csíkszentmártoni rendezvények. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov.7./
2005. november 7.
A helyi Helikon fúvószenekar jelezte, hogy kezdődik a Sokadalom Gyergyóalfaluban. Nem maradt el a főzőverseny, sikeres volt az állatkiállítás és a fogathajtó bemutató. /Bajna György: Sokadalom Gyergyóalfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov.7./
2005. november 7.
A Cserey Jánosné Baráti Társaság kezdeményezésére november 6-án Kézdivásárhelyen a főtéri református templomban Cserey Jánosnéra, a Székely Nemzeti Múzeum alapítójára emlékeztek. A templomban Szabó Judit ny. tanárnő Cserey Jánosnéról szóló tanulmánya hangzott el, majd id. Turóczy Árpád ny. tanító méltatása következett, amit kórusszámok és szavalatok követtek. A megemlékezők a református temetőbe vonultak, ahol az imecsfalvi kúria udvaráról hozott földet szórtak a sírra. /(Iochom): Cserey Jánosnéra emlékeztek (Cserey Jánosnéra emlékeztek (Kézdivásárhely). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 7./
2005. november 7.
Mindenszentek napjára a római katolikus egyház és az RMDSZ helyi szervezete az önkormányzat támogatásával Zabolán díszkaput állíttatott a temetőbe vezető utca bejáratához, amelynek keresztgerendáján a következő jelmondat olvasható: Az útnak itt nincs vége. A községházán az erdők-mezők visszaszolgáltatása folyik. Az a gond, hogy nem elég a föld. /Bodor János: Mi újság Zabolán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 7./
2005. november 7.
November 6-án Kézdivásárhelyen, a Céhtörténeti Múzeumban megnyílt az Incze István festőművész születésének századik évfordulója alkalmából rendezett emlékkiállítás. Dimény Attila múzeumvezető házigazdaként a céhes városban született Incze István életrajzi adatait ismertette, majd felkérte Márton Árpád csíkszeredai festőművészt, a néhai művész egykori tanítványát és Incze László ny. muzológust, hogy nyissák meg a múzeumnak adományozott, 39 munkát – zömében udvartereket – bemutató tárlatot. Fellépett a Bod Péter Tanítóképző barokk zenekara. /(I. I.): Incze István-emlékkiállítás nyílt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 7./
2005. november 7.
Marosvásárhelyen, a textilművészet egyik fellegvárában november 5-én nyílt meg a Bernády Házban Hunyadi Mária egyéni tárlata. Szőnyegei együttesét szobrász férje, Hunyadi László néhány míves fémdomborításával tetézte. Tematikában, hangvételben, tökéletesen harmonizáltak a textíliák és a fémplasztikák. /Színek és álmok textiltükörben. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./
2005. november 7.
Károli Gáspár díjjal tüntették ki dr. Sipos Gábor levéltárost, az Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyűjtőlevéltárának vezetőjét, a Babes–Bolyai Tudományegyetem középkori történeti tanszékének tanárát. Az 1997-ban alapított díjat azoknak adományozza a magyar kulturális tárca, akik kimagasló eredményeket értek el a biblikus tudományokban, vagy kiemelkedőt alkottak a magyar líra és próza nyelvi megújítása területén. Sipos Gábor november 5-én vette át a díjat Budapesten. /Sipos Gábor Károli-díjas. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./
2005. november 7.
Bemutatták a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen több szerző kutatómunkájának eredményeként létrejött Radon a Kárpát-medencében című szakkönyvet. A Bányász Gyopár, Déri Zsolt, Hening Kinga, Köteles György, Krézsek Csaba, Mócsy Ildikó, Néda Tamás és Toró László által jegyzett kötet hézagpótló munka, magyar nyelven hasonló anyag nem jelent meg – értékelte dr. Uray Zoltán akadémikus. /F. I.: A radon monográfiája. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./
