A Lisieux-i Kis Szent Terézről nevezett Kármel kolostor megáldása alkalmából Barth Ottó ismertette létesítésének történetét. A kármeliták Erdélybe telepítése régi terve a Gyulafehérvári Főegyházmegyének, főleg Jakubinyi György érseknek. A pécsi kármelita nővérek áttelepültek Magyarszékre. 2004 szeptemberétől kezdtek pályázni az anyagi fedezet megszerzésére. Az alapkő ünnepélyes megáldása 2005. február 11-én volt. /Barth Ottó pénzügyi igazgató: Felépült a kármelita kolostor. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 15./
2006. október 16.
Október 15-én ünnepséget szervezett az agyagfalvi 1506-os Székely Nemzeti Constitutio 500 éves, és az agyagfalvi 1848-as Székely Nemzeti Gyűlés 158 éves évfordulója alkalmából az RMDSZ, valamint Bögöz község önkormányzata, s erre meghívták a szövetségen kívüli magyar szervezeteket is, így az Erdélyi Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetőit. – Minden gazdasági és kulturális feltétel adott Székelyföld területi autonómiájához, amelyet a romániai magyarság nem az ott élő románok ellen, hanem velük együtt akar megvalósítani – hangsúlyozta Agyagfalván Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Az agyagfalvi ünnepre nem jött el sem Tőkés László Királyhágómelléki református püspök, az EMNT elnöke (arra hivatkozva, hogy későn kapta kézhez a meghívót), sem Csapó I. József, az SZNT elnöke, mert nem kapott módot a felszólalásra. Ettől függetlenül a gyergyói és más településekről elküldték képviselőiket a helyi székely tanácsok. /Székelyföld területi autonómiájáért szálltak síkra Agyagfalván. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./ Markó Béla kiemelte: „Sem Erdély, sem ezen belül a Székelyföld nem fejlődik úgy, ahogy kellene, még mindig szegény ez a nép... Sem Bukarest, sem Budapest, sem Brüsszel tálcán nekünk jólétet, biztonságot, önállóságot nem fog hozni. Ezt csak a székelység vívhatja ki magának!”. „A székelység megmaradásának receptje pedig szerintünk egyszerű: egység és önállóság. Ha ezt a két célt érvényesíteni tudjuk, megmaradunk és gyarapodni fogunk.” Az RMDSZ ezt az összefogást ajánlja mindazoknak, akik úgy érzik, hogy közösen kell dolgoznunk a közös jövőért. Civil szervezetekkel, egyházakkal, az értelmiségiekkel, az ifjúsági szervezetekkel, de az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal vagy a Székely Nemzeti Tanáccsal is. Gyertek, dolgozzatok velünk a Székelyföld autonómiájáért!” A székely székek nevében felszólaló polgármesterek – Török Sándor, Albert Álmos, Ráduly Róbert, Laczkó Albert Endre, Péter Ferenc és Benyovszki Lajos – szintén az autonómia érdekében történő összefogás szükségességét emelték ki. Bekiabálásokkal próbálták időnként megszakítani Markó Béla beszédét Agyagfalván. A letiltott színpadi beszéd című, Csapónak a rendezvényen felolvasásra szánt beszédének szövegét osztogatták a tömegben. /Domokos Péter: Agyagfalvi lecke az összefogásról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./ Agyagfalván a református templomban istentisztelettel kezdődött az ünnepség. A templomtól székely huszárok felvezetésével, rezesbanda-kísérettel vonult a néhány száz méterre lévő emlékműhöz Markó Béla és a kíséretében lévő Hargita megyei RMDSZ-képviselők és polgármesterek menete, mögöttük helységnévtáblákkal és zászlókkal a résztvevők. A magyar lobogók és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kék-ezüstholdas-napos zászlói megközelítőleg azonos számban voltak. Markó Béla kezdeményezte, legyen hivatalos nyelv a magyar Székelyföldön. Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester kijelentette: „Területi autonómiát akarunk, és ha ebben kételkedne valaki Bukarestben vagy akár Brüsszelben, akkor az ő meggyőzésükre a népszavazást is megszervezzük.” Hajrá Székelyföld, hajrá székelyek! – zárta beszédét Ráduly. Markó bejelentette: kész együttműködni az Erdélyi Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács vezetőivel is. /Kovács Csaba: Markó Béla–Csapó József-párbeszéd a láthatáron? = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./
2006. október 16.
Meglepőnek és igazságtalannak tartotta Mihai-Razvan Ungureanu román külügyminiszter, hogy a Románia uniós csatlakozása előtti utolsó hónapokban aránytalanul megugrott a román állampolgárságot igénylő moldovai állampolgárok száma. Az elmúlt 15 évben mintegy 130 ezer moldovai állampolgár szerezte meg a román állampolgárságot, az elmúlt három hónapban pedig a chisinaui román konzulátuson mintegy 400 ezer kérést iktattak. Az igénylések számát azért tartotta igazságtalanul eltúlzottnak a miniszter, mert a 2004-es moldovai népszámláláson csupán 70 ezren vallották magukat román nemzetiségűnek, a többség úgy tekintette, hogy a romántól eltérő moldován etnikumhoz tartozik. Bukarestben rendezvényt tartottak a román közösségek képviselői. Mihai Gheorghiu, a határon túli románok főosztályát vezető államtitkár abban látta a rendezvény fontosságát, hogy első alkalommal találkozhattak egymással és a román hatóságok képviselőivel az őshonos, illetve a kivándorolt határon túli román közösségek képviselői. /Gazda Árpád: Három hónap alatt 400 ezer útlevéligény Chisinauban. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./
2006. október 16.
Élesen bírálta Calin Popescu Tariceanu miniszterelnököt és az általa vezetett kormányt a Nemzeti Liberális Pártból (NLP) nemrég kizárt Theodor Stolojan. Ő Valeriu Stoica volt NLP-elnökkel, illetve párttagságuktól szintén megfosztott Raluca Turcan, Cristian Boureanu és Radu F. Alexandru képviselőkkel együtt bemutatta a szabadelvű politikai erő fellendítését célul kitűző NLP-n kívüli liberális platformot. /B. T.: NLP-n kívül liberális platform alakult. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./
2006. október 16.
Bukarestben tartotta konferenciáját az Európai Liberális Demokrata Párt. A fórumon részt vett Eörsi Mátyás SZDSZ-es politikus is, aki kifejtette, hogy pártja ellenzi a román állampolgárokkal szemben tervezett magyarországi munkaerő-piaci korlátozásokat. Eörsi Mátyás október 14-én NLP elnökével, Calin Popescu Tariceanuval folytatott megbeszélést. Eörsi az erdélyi magyarság autonómia-törekvéseiről nyilatkozott a Rompres hírügynökségnek, szerinte le kell mondani az autonómia szóról. Az autonómia szó nagyon sok román számára a román állam létét veszélyezteti. Ehelyett a szubszidiaritás mentén lehetne ösztönözni a román politikát arra, hogy Románia ebben is zárkózzon föl, vagy haladja meg az európai átlagot. /B. T.: Eörsi szerint le kell mondani az autonómia szóról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./
2006. október 16.
A bizonytalan támogatási rendszer miatt szükségessé vált, hogy a civil szervezetek képesek legyenek alternatív források megteremtésére, mivel a jelenlegi pályázati rendszer nem teszi lehetővé, hogy a különböző civil szervezetek működési költségekre is pályázhassanak – foglalta össze Egri István, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) elnöke az október 14-én véget ért VIII. Civil Fórum legfontosabb következtetését. A VIII. Civil Fórum célja ezúttal is a szakmai segítségnyújtás volt. Különböző ötleteket vettetek fel arra vonatkozóan, hogyan gazdálkodhat egy civil szervezet, működhet együtt vállalkozásokkal vagy növelheti bevételeit különböző rendezvények szervezésével. A rendezvényen több mint 220 civil szervezet vett részt. /Kiss Előd Gergely: VIII. Civil Fórum: közösségi forrásteremtés. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./ „A pályázás immár nem elégséges egy szervezet optimális működtetéséhez, az »ingyen« civilkedés ideje lejárt” – hangsúlyozta Puskás Bajkó Gábor, a Brassai Társaság képviselője az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (Ermacisza) nyolcadik alkalommal megszervezett Civil Fórumán. A Közösségi forrástermelés elnevezésű találkozón többször is elhangzott: a civil szervezeteknek alternatív pénzforrásokat kell találniuk, hiszen havonta szembesülnek kiadásokkal. Szükség van a tudatos arculatépítésre, amelyet elsősorban a célközösségek szintjén kell elkezdeni, erről beszélt Jakab Attila, az Udvarhelyi Fiatal Fórum elnöke. /Saját források megteremtését szorgalmazzák. Vége az „ingyen” civilkedésnek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./
2006. október 16.
A Kolozsvár Társaság konferenciát szervezett a feddhetetlenségi ügynökségről. „Az RMDSZ-nek magyarázatot kell adnia, de magyarázkodnia nem kell” – mondta Takács Csaba ügyvezető elnök. Máté András Levente képviselő, a jogi bizottság tagja hangsúlyozta: a korrupcióellenes harcban nem lehet felhasználni 1989 előtt használatos módszereket, nem lehet az állampolgárokat megfélemlíteni. Varga Attila képviselő, alkotmányjogász hangsúlyozta: a korrupciót Romániában tökélyre fejlesztették, a közigazgatási rendszer része lett. Romániában nem intézményeket kell létrehozni, hanem a meglévőket kellene működővé tenni. Eckstein-Kovács Péter hiányolta a független jogászokat és emberi jogi szervezeteket a vitafórumról. A szenátor úgy vélte, hogy az RMDSZ „szembemegy a forgalommal”, akár az Európai Unióval is. /Vincze Judit: Magyarázkodás helyett magyarázat. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./
2006. október 16.
A Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara (KMRKI) szervezésében, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával október 15-én Kolozsváron – az EU-csatlakozásra való felkészülés jegyében – találkozót tartottak a helyi vállalkozókkal. A rendezvény célja – amint azt Koós Ferenc, a KMRKI ügyvezető igazgatója is bejelentette – az volt, hogy alapismereteket adjon át. A fórum második részében a kamara építőipari szekciója működési elveinek kialakítását vitatták meg. /Ördög I. Béla: Konferencia az EU-s vámszabályokról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./
2006. október 16.
EU-s pályázatokkal, eurorégiókkal és határ menti együttműködéssel kapcsolatos tudnivalókkal ismerkedhetett meg a résztvevők a Romániai Vállalkozásokért Egyesület, a berettyóújfalui Morotva Egyesület és a váradi Adaptatio Kft. által Nagyváradon szervezett konferencián. /Both Abigél: Együtt pályázni az EU-ban is könnyebb. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./
2006. október 16.
Több mint húszezren vettek részt a Fidesz nagygyűlésén október 14-én a Kossuth téren, ahol Pokorni Zoltán, a párt alelnöke mondott beszédet. Október 15-én újból többezren gyűltek össze a Parlament előtt, ahol többek között Schmitt Pál, a Fidesz alelnöke, valamint Eperjes Károly színművész szólalt fel a tömeg előtt. /Húszezren a Fidesz nagygyűlésén. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./
2006. október 16.
Október 13-án fórumot tartott Marosvásárhelyen a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) – A Bolyai Egyetemre alapuló, állami forrásokból pénzelt országos felsőoktatási rendszer jelenthetné az erdélyi magyar felsőoktatás jövőjét – fejtette ki dr. Hantz Péter, a BKB alelnöke. Szerinte ideális erdélyi magyar felsőoktatási rendszerben a Sapientia EMTE-nek is megvan a helye, úgyszintén a Partiumi Keresztény Egyetemnek. A BKB alelnöke szerint a leendő felsőoktatási rendszer életképességének fenntartása érdekében változtatni kell a jelenlegi helyzeten, mivel jelenleg egyes szakterületeken a kereslethez képest túl sok a magyarul tanuló diák, míg más tereken szinte egyáltalán nincs magyar oktatás. A BKB a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetemi oktatók érdekképviseletét is felvállalta, a rendezvényen dr. Ajtay Kincses Mária, a MOGYE tanszékvezető professzora vitaindítójában beszámolt róla, a vásárhelyi magyar egyetemi oktatók nevében tárgyalt érdekképviseletükről a BKB vezetőjével. A tanszékvezető elmondása szerint a helyi orvosi egyetemen a magyar oktatók száma folyamatosan apad, a vezetőségben elenyésző a magyar szakemberek részaránya, a többségi vezetőség pedig szerinte minden lehetséges eszközzel igyekszik csökkenteni a magyar oktatást. /(benedek): Fórum a Bolyai Egyetemről. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 16./
2006. október 16.
Az önálló állami magyar egyetem ügyében bűnös közömbösség érezhető a felelős erdélyi magyar értelmiség részéről – állapította meg Kónya Ádám Sepsiszentgyörgyön az e témában szervezett fórumon. Kovács Lehel, a BKB alelnöke ismertette az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatás történetét, és az általa képviselt szervezet eddigi lépéseit a Bolyai Egyetem létrehozásának érdekében. Hangsúlyozta, a tavaly őszi tüntetésláncnak köszönhetően 2005. decemberében először került be az országjelentésbe a romániai kisebbségek felsőfokú oktatásának helyzete, a BKB továbbra is a nemzetközi nyomásgyakorlást tartja az egyetemlétesítés egyik eszközének. Kónya Ádám hangsúlyozta, a bűnös közömbösséget tanúsító erdélyi magyar értelmiség, köztük Kossuth-díjas írók, költők felelősségét, elítélve az említettek hallgatását. /(fekete): Rajtunk is múlik, lesz-e magyar egyetem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 16./
2006. október 16.
A sepsiszentgyörgyi Háromszék napilap szervezésében október 14-én Bálványoson tartották meg a Székelyföldi lapok immár hagyományossá vált találkozóját. A Brassói Lapok, a csíkszeredai Hargita Népe és a marosvásárhelyi Népújság munkatársai ültek asztalhoz a házigazdákkal, s a lapkészítés időszerű kérdéseiről – például az erdélyi magyar lapok külföldi kiadók általi megvásárlási elképzeléseiről – beszélgettek. /(L.): Székelyföldi újságírók találkoztak (Bálványos) . = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 16./
2006. október 16.
Gyimesbükkön a katolikus templom felszentelésének harmincéves évfordulóján ezrek vettek részt a Tamás József segédpüspök celebrálta ünnepi szentmisén. Azokban az időkben épült, amikor országszerte tilos volt Istennek hajlékot emelni, Dani Gergely plébános viszont, dacolva a hatóságok fenyegetéseivel, hozzálátott a templomépítéshez. A magyar oktatást tiltó rendszer nyomásával dacolva, Dani Gergely a templomban tanította titokban írni-olvasni a gyimesbükki gyermekeket. A diktatúra embereitől meggyötört plébánost 63 éves korában, a már felépült templomban, szentmise közben érte a halál, Gyimesbükkön ma iskola viseli nevét. /Harminc éve szentelték fel a templomot. A mártír papra is emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./ Dani Gergely nevét vette fel a helyi iskola. Az iskola ajándékot kapott: a Pallas–Akadémia Könyvkiadó mintegy 115 kötettel ajándékozta meg az intézményt. Deáky András panziójánál Sebő Ödön főhadnagy tiszteletére állítottak kopjafát. A Gyimesi-szoros ezeréves határvonalánál 1944. szeptember 23-án Sebő Ödön vitézi helytállását hirdető kopjafaavató ünnepségen elsőként Pitti Katalin operaénekesnő szólalt fel: elénekelte az Ave Máriát, valamint József Attila találó verssoraival nyitotta meg az ünnepi beszédének sorát. Ezt követően Tamás József segédpüspök megáldotta a kopjafát és a jelenlevők megkoszorúzták az emlékművet. /Antal Ildikó: Gyimesbükk. Orgona- és kopjafaáldás. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./
2006. október 16.
Október 15-én felavatták Gyimesfelsőlokon a Lépések Színekben és Formákban Művészetért Alapítvány újonnan elkészült tájházát, egyben megnyitották azt az állandó képzőművészeti kiállítást, amelyben az alapítvány amatőr művészeinek alkotásai kaptak helyet. Az alapítvány által megvásárolt, felújított és tájháznak berendezett épületben ezentúl minden érdeklődő megtekintheti a kilenc művész alkotásait – mondta Bács Béla János, a képzőművészeti képtárban kiállított művek alkotóinak egyike. A kulturális műsoron felléptek a Gyimes-völgyi Tücskök gyermekzenekar tagjai, majd György Attila, gyimesi születésű, jelenleg Csíkszeredában élő író prózáiból, Muszka Sándor kézdivásárhelyi költő pedig verseiből olvasott fel. /Kozán István: Tájházat avattak Gyimesfelsőlokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./
2006. október 16.
Hét székelyföldi könyvtár vett át könyveket október 14-én Székelyudvarhelyen, az Illyés Közalapítvány 2004-ben indított könyvtártámogató programjának keretében. Idén huszonnégy erdélyi könyvtár választhatott száznegyven magyarországi kiadó címlistájáról – ugyanis ezúttal a könyvtárak maguk dönthettek a rendelésről. „Az alapítvány nem cenzúrázta az igényeket, mindössze a keretösszeget határozta meg könyvtáranként 750 ezer forintban” – mondta el Szabó Csaba, az alapítvány munkatársa. Mindenki megkapta a támogatást – a partiumi és belső-erdélyi könyvtárak maguk oldották meg a hazaszállítást, még júniusban. „Magyarország ott van, ahol magyar könyvek vannak, ahol magyar kultúra van” – mondta az átadáson Pomogáts Béla, az Illyés Alapítvány elnöke, aki – helyreigazítva az Erdélyi Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnökének, Kiss Jenőnek a köszönő szavait – kijelentette: „ez nem adomány, hanem adó, amivel a magyar állam tartozik a határon túli nemzetrésznek.” A szállítmányban szép számban akadtak olyan könyvek is, amelyeket – a támogatáson felül – a kiadók ajándékba küldtek az erdélyi könyvtáraknak. /Kovács Csaba: Székelyföldre is megérkeztek a könyvek az Illyés Közalapítványtól. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./
2006. október 16.
A korábbi évek családias, filmklubos hangulatú Filmtett-szülesnapjai után „fesztiválosabb” rendezvénnyel ünnepelte meg a hét végén alapításának hatodik évfordulóját Kolozsváron az erdélyi folyóirat. Zágoni Balázs, a Filmtett főszerkesztője, a fesztivál főszervezője jövőre szeretné behozni a magyar filmekre a román közönséget is, megoldani a feliratozást. /Rostás-Péter Emese: A kolozsvári Győzelem moziban ünnepelte hatodik születésnapját a Filmtett folyóirat. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./
2006. október 16.
Kós Károly házsongárdi emlékművének megkoszorúzásával zárult október 15-én a Magyar Művészeti Akadémia Kolozsváron megrendezett vándorülése. A tanácskozásra az akadémia magyarországi, kolozsvári és Kolozsvár-környéki, valamint székelyföldi tagjai gyűltek össze. Makovecz Imre, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke elmondta: az egyesület rögtön a magyarországi rendszerváltást követően alakult, a szó tág értelmében vett művészeket tömörít képzőművészektől, költőktől, íróktól filmszakembereken át az építészekig. Állami támogatás nélkül működik, alapítványi elven; feladatának tartja, hogy a magányosságra kárhoztatott művészeknek nyújtson fogódzót a rendszeres heti találkozókon keresztül. Szlovákiában, Szerbiában, Szlovéniában és Romániában élő tagok is tartoznak az egyesülethez, amelynek soraiba meghívásos alapon lehet bekerülni. Jelenleg hozzávetőleg 150 tagot számlál a Magyar Művészeti Akadémia. Elsőként Szilágyi István író köszöntötte október 14-én a Magyar Művészeti Akadémia vezetőségi tagjait. Makovecz Imre elnök hangsúlyozta: a Kárpát-medencében bárhol lehetne ez az összejövetel, hiszen a szervezetnek minden magyarlakta térségből vannak tagjai. Somogyi Győző képzőművész, elnökségi tag A művész hitele címet viselő, vetítéssel egybekötött előadást tartott. Az elmúlt másfél évben a Magyar Művészeti Akadémia soraiba lépett alkotók közül néhányan megtartották „székfoglalójukat”: Szőcs István, Sipos László, Páll Lajos, Király László, Ferences István, Farkas Árpád és Bogdán László tartottak beszédet és olvastak fel írásaikból. Oklevélosztással zárult a vándorülés délelőtti programja: Szenik Ilona népzenekutató, Lászlóffy Csaba költő, Szőcs István író, műfordító és Ács Margit, Lászlóffy Csaba, Király László, Szilágyi István; Ágh István, Dobai Péter és Nagy Gáspár műveit Kovács Flórián tolmácsolta. /-f-: A művésznek az életet kell szolgálnia. Kolozsváron tartotta vándorülését a Magyar Művészeti Akadémia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./
2006. október 16.
Október 14-én Kolozsváron a III. Farkas utcai napok rendezvénysorozat keretében Dana Marcu régész tájékoztatott a romkertben végzett ásatások eredményéről. Megtalálták a kolostor XV. és XVII. századi falmaradványait, valamint egy reneszánsz kút nyomait, emellett XIII–XIV. századi lakóházak nyomaira bukkantak. Makay Dorottya építészmérnök a templom tetőszerkezetéről, míg Zágoni Csaba villamosmérnök a templom megvalósítás előtt álló, belső megvilágításáról tartott kiselőadást. Dr. Papp Szilárd, a Budapesti Szépművészeti Múzeum munkatársa felhívta a figyelmet a szentély déli falán, az egyik gyámkövön található Hunyadi-címermaradványra. Papp Szilárd A királyi udvar építkezései Magyarországon. 1480–1515 (Balassi Kiadó, Budapest, 2005) című munkája a 2003-ban megvédett doktori dolgozatának nyomtatott változata. Munkájában a korszak magyarországi építészetében megnyilvánuló délnémet, svábföldi és osztrák hatásokat mutatta ki. /N-H. D.: III. Farkas utcai napok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./
2006. október 16.
Történelmi pillanatnak nevezték a résztvevők a Magyar Evangélikus Konferencia megalakulását, amelyre Észak Amerikától, Nyugat-Európán át a Kárpát-medencéig mindenhonnan érkeztek magyar anyanyelvű evangélikusok Orosházára. A konferencia első rendű célja a „világon bárhol élő magyar anyanyelvű evangélikus egyházak, gyülekezetek szolgálati közössége”. A konferencia záróakkordjaként bemutatkoztak a világon szétszórva élő gyülekezetek. /Debreczeni Hajnal: Magyar evangélikusok első világtalálkozója Magyarázkodás helyett magyarázat. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./
2006. október 16.
Október 15-én Hargita Megye Tanácsának, a Hargita Megyei Kulturális Központnak és az agyagfalvi Fancsika Egyesületnek a szervezésében megyei fúvóstalálkozót tartottak az agyagfalvi réten, az emlékmű előtt. Felléptek a ditrói, parajdi, szentegyházai, gyergyóalfalvi, csíkmadarasi, székelykeresztúri, fehéregyházi, az Udvarhelyszék Fúvószenekar, valamint a helyi Fancsika tagjai. A megyei fúvóstalálkozóhoz kapcsolódott az agyagfalvi művelődési házban sorra került könyvbemutató, a Fúvósébresztő – Édes Erdély, itt vagyunk című riportkötet ismertetése, amely a Hargita Megyei Kulturális Központ kiadványaként látott napvilágot. A könyvbemutatón a szerzőpáros, Kristó Tibor újságíró és Köllő Ferenc zenetanár a jelenlévőknek dedikálták a kiadványt. /Ferencz Imre: Megyei fúvóstalálkozó és könyvbemutató. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./
2006. október 16.
Vadászon valóságos népünnepély volt október 14-én a szüreti bál. Magyar népviseletbe öltözött, helybeli s fiatalokat a simonyifalvi Pitypang és Leveles néptáncegyüttesek követték táncolva, énekelve. A talpalávalót a Roller zenekar szolgáltatta. A kultúrotthonban volt a szüreti mulatság, amelyen sok simonyifalvi, bélzerindi és tőzmiskei polgár mulatott együtt, nemzetiségre, vallásra való tekintet nélkül. Jakab Károly elnökkel az élen az RMDSZ helybeli szervezete által szervezett szüreti mulatság az egész község, magyarok és románok népünnepélyévé nőtte ki magát. /(balta): Vadászon az egész község mulatott. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./
2006. október 16.
Október 14-én másodszor szervezett szüreti bált Nagyiratoson a bejegyzés alatt álló Pro Iratos Egyesület. A helybeli néptáncegyüttes tagjai vállalták a csőszleány és -legény szerepét. A templomból kivonulókhoz csatlakozott az iskola magyar és román diákjaiból álló mazsorettcsoportja. A kultúrotthonban Papp Attila és zenekara hajnalig szórakoztatta a néphagyomány szerint megszervezett szüreti bál résztvevőit. /Balta János: Fáklyásmenet Nagyiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./
2006. október 16.
Zimándújfaluban a Borostyán Egyesület megszületése óta újjászületett a helybeli magyar közművelődési élet. Ezt bizonyítja legújabb rendezvényük, a szüreti bál is, amelynek a bevezetőjeként közel 50 magyar népviseletbe öltözött óvodás, iskolás és felnőtt, zenekíséretben vonult végig a község utcáin, énekelve, táncolva hívogatták a közönséget. Este a kultúrotthonban sorra került szüreti mulatságot is a fiatalok körtáncai vezették be. /Balta J.: Kicsik és felnőttek körtánca Zimándújfalun. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./
2006. október 16.
Negyedik alkalommal szervezte meg az Eruptio Régióközi Akcióművészeti Találkozóját nemzetközi részvétellel az Ütő Gusztáv nevéhez kötődő Etna Alapítvány Sepsiszentgyörgyön. – A művészek kreatív feszültségeiket bocsátják közszemlére – nyilatkozta Ütő. /Vulkán kreatív feszültségből. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./
2006. október 16.
Október 14-én megnyílt Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában Vassy Erzsébet nagyváradi festőművész A természet vonzásában című pasztellkiállítása. /Ö. I. B.: Természetközeli ember, papíron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./
2006. október 16.
A hét végén tartották Agyagfalván a falunapokat. Október 14-én megünnepelték a Berzenczey László Általános Iskola fennállásának 350. évfordulóját. Az ünnepi műsor után Asztalos Ferenc parlamenti képviselő leplezte le Miholcsa József szobrászművésznek az iskola falán elhelyezett domborművét, amely Berzenczey Lászlót, az intézmény névadóját ábrázolja. Bemutatták Kristó Tibor és Köllő Ferenc Fúvósébresztő című kötetét, melyet a Hargita Megyei Kulturális Központ adott ki. /Fekete B. Zoltán: Falunapok iskolaünneppel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 16./
2006. október 16.
Gyermekkoráról, életéről, terveiről mesélt a 88 éves nagyváradi születésű Hubay Miklós író, drámaíró, műfordító Nagyváradon, a Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesületének meghívására tartott közönségtalálkozón. Gille Ottó rendező bevezetőjében arról beszélt: több évtizedes barátság köti Hubay Miklóshoz, és mindketten kettős szerelem áldozatai: Nagyváradé és a színházé. Hubay Miklós elárulta, a csángókról ír drámát. „Dolgozom, csak a látásommal van baj. A saját jegyzeteimet sem tudom elolvasni, bármilyen nagybetűvel írom” – mondta. /Both Abigél: Csángó-dráma Hubaytól. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./
2006. október 16.
Megjelent Vofkori László Székelyudvarhely című városismertetője, öt nyelven mutatja be a város jellegzetes látnivalóit, nevezetességeit. Székelyudvarhely földrajzi, demográfiai, művelődéstörténeti leírásai, valamint Udvarhely neves szülöttei megtalálhatók a kiadványban. /(bb): Székelyudvarhelyi városkalauz öt nyelven. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 16./
2006. október 17.
Minden bizonnyal az 1989 utáni romániai politikai élet egyik kuriózumaként vonul be a politikatörténetbe, ha a Konzervatív Párt (PC) valóban benyújtja a parlamentben a Markó Béla RMDSZ-elnök leváltását szorgalmazó egyszerű indítványát. Minősíti a kormánykoalíció működőképességét, ha az egyik koalíciós fél a kormányzó partnere ellen fordul a parlamentben. Az RMDSZ-elnök újabban a székelyföldi autonómiát szorgalmazó kijelentéseket tett, valamennyi parlamenti párt rosszallását kiváltva. Ha a magyar képviselők jól felkészülnek, elérhetik, hogy első ízben folyjék a bukaresti törvényhozásban nyilvános vita Székelyföld autonómiájáról. Az RMDSZ-nek csupán azon kell eltűnődnie: miért a vádlott pozíciójából szembesíti a román politikát a székelyföldi igénnyel. /Gazda Árpád: Megkésett szembesítés. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./
