Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 
 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
 szűkítés        -        
      találatszám: 3980 találat lapozás: 1-30 ... 1231-1260 | 1261-1290 | 1291-1320 ... 3961-3980
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


  
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2011. április 28.

Nem minden múlandó
Április 23-án, szombaton a Pro �?rköbölkút Egyesület elnöke, Rákóczi Lajos tanár, volt parlamenti képviselõ jóvoltából Vasvári Pálnak (1826-1849) állítottak szobrot a bihari Hegyközben, Mezõköbölkúton, az általános iskola elõtti téren. A márciusi ifjak egyike, a forradalmár és szabadságharcos Vasvári 800 huszárt toborzott a környékrõl 1848-ban, az �?rmellék legfontosabb toborzóhelyévé léptetve elõ a falut. Az eseményem jelen volt Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári fõkonzulja, valamint Papp Gyula, a Honvédelmi Minisztérium nyugalmazott ezredese, a huszárhagyományok ápolója is.
A 23 éves korában az Erdélyi Szigethegységben õrnagyként elesett Vasvári mellszobrát a monospetri Szabó István fafaragó készítette. Rákóczi Lajos portája elõtt pedig egy, a magyar vitéz mindenkori hõsi lovának dedikálva fa emlékjelet is lelepleztek, rajta a Nem minden múlandó Horatius-idézettel.
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

2011. április 28.

Demográfiai változások - a szakember szemével. Mezei Elemér, a Babeº-Bolyai Tudományegyetem Szociológia Tanszékének docense a az õsszel esedékes népszámlálásról
Idén októberben újra megszámláltatunk: a rendszerváltás óta immár harmadik népszámlálásra némi tologatással végül nem tavasszal, hanem õsszel kerül sor. A közelgõ cenzus szolgált alapul a Mezei Elemérrel folytatott beszélgetésre. Interjú alanyunk matematikus, a szociológiai tudományok doktora, szakterülete a demográfia, a matematika és a statisztika. Visszatérõ, és talán már az unalomig ismételt kérdés a hamarosan sorra kerülõ népszámlálással kapcsolatban, hogy mire számíthatunk az erdélyi magyarság számadataival kapcsolatban. Mezei Elemér szerint fogyás lesz tapasztalható minden nemzetiség körében.
Ugyanakkor azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a részletes, kisebb területi leosztású adatok csak két-három évvel a cenzus után lesznek hozzáférhetõek. Az Európai Unió nem kötelez, de ajánlja a régiókra való lebontást is.
2006, 2007, 2008 és 2009-es éves adatokra támaszkodva a körülbelül nyolcszázhetvenezer újszülött adatai és azok etnikai hovatartozása alapján az utolsó négy évben élve születettek 2006-ban 5,2, 2007-ben 5, 2008-ban 4,8, 2009-ben pedig 4,7 százaléka magyar. Innen származik a fogyás egy része. A magyar etnikumú lakosság korösszetétele sem a legjobb. Ha összehasonlítjuk a román, magyar és roma népesség korfáját (a lakosság korelosztását tartalmazó táblázatot), láthatjuk az eltéréseket. A 2002-es nemzetiség és korcsoport szerinti adatokból összeállított korfán látszik például az 1967-es abortusztörvény is: az akkor 30-34 évesek között, akik 1967-72-ben születtek kétszer annyi gyerek jött világra 67-ben, mint 66-ban.
A legutóbbi népszámláláskor csak 530 ezren vallották magukat cigánynak, de a 0-4 év közötti korosztályban kevesebb a magyar, mint az 530 ezer deklarált roma esetében. 1930-tól a 2002-es népszámlálásig, ha a különbözõ etnikumúak százalékos arányát vesszük, látnunk kell, hogy a magyarok részaránya 10 százalékról valamivel több mint 6-ra csökkent.
Gyermekvállalási adatok
Gyermekvállalási statisztikák alapján foglalkozásra, életkorra vonatkozó részadatokat 2006-2009-es adatok alapján elemzett Mezei Elemér. A négy év átlagában 43 284 magyar gyerek született élve, tehát évente nagyjából 11 ezer. Az édesanyák szüléskor legnagyobb arányban 28 év körüliek (25-tõl 31 évesig öleli fel az összlétszám 40 százalékát).
Foglalkozás szerint: alkalmazott a magyar édesanyák kb. 60 százaléka, a háztartásbeliek aránya pedig 32 százalék. Ebben a négy éves periódusban vizsgált magyar anyák 75 százaléka általános, szak- és középiskolai végzettségû, míg 12,9 százalékuk felsõfokú végzettségû. A családi állapotot tekintve a magyar édesanyák egynegyede szüléskor hajadon volt. Mint Mezei professzortól megtudhattuk, ez alacsonyabb, mint az európai átlag. Angliában 2006-2007-ben történt meg, hogy több gyerek született házasságon kívül, mint házasságban. 2006-2009-ben 870 ezer román gyermek született élve, magyar 43 ezer, roma pedig 24 ezer. Ez utóbbi kategóriában a gyerekeknek csak 27 százaléka született hivatalosan elismert házasságon belül, s a statisztikákon az is látszik, hogy mikor vezették be a 200 eurós összeg odaítélését a hivatalosan bejegyzett fiatal párok részére: 2007-ben történt ez, mert 10 százalékos növekedés tapasztalható a házasságban született gyermekek esetében.
Népszámlálások, továbbvezetett népesség és a 23 milló román állampolgár esete
1930-tól vezetik a népszámlálások adatait a statisztikai hivatalban. Az 1920-as adatok nem megbízhatóak. 1912-ben volt �?-Romániában népszámlálás, 1910-ben az erdélyi részben, de ezeket nem egy idõben tartották. Volt tehát cenzus '30-ban, '48-ban, '56-ban. A közöttük eltelt idõszakban továbbvezetett adatokat ritkán teszik közzé. 1960-tól a 17 489 450 megszámlálthoz hozzáadják az '56 február 21-e után élve születetteket, kivonják az elhalálozottakat, így megvan az 1956 december 31-i adat.
1957 után '66-ban volt Romániában újabb népszámlálás, s ekkor nagyobb volt a népszámláláskori érték, a lakosság száma enyhén növekedett. '77-ben is növekszik kicsit. Majd eljutunk '91-ig: 23 millió 185 ezerre teszik ekkor a népességet, ez továbbvezetett adat. A megszámláltból '92-ben már csak 22 millió 810 ezer jön ki, vagyis hiányzik 375 ezer ember. Kik ezek és hová tûntek? �?k azok, akik nem legálisan vándoroltak ki. De mióta? 1991 és 1992 közt jelenik meg a különbözet, ám õk valójában '77 után hagyták el az országot. Persze nem egyenletesen, vannak idõszakok, amikor nagyobb arányban, s köztük vannak például azok is, akiket a Dunában úszva lelõttek. Nyilván az elvándorolt személyek megjelennek legálisan más ország statisztikáiban, viszont annak az országnak nem volt érdeke, hogy kiadja a származó ország felé az adatokat. Nem tudták hát, és nem is nagyon akarták tudni mindezt, mert arra volt szükség, hogy 23 milliónál nagyobb legyen a lakosság. A megszámlált népesség viszont már az alatt volt - tudtuk meg Mezei Elemértõl. 1872-ben Szentpéterváron a nyolcadik nemzetközi statisztikai kongresszust tartották. A tagállamok ott elfogadták, hogy a népszámlálásokat tízévente tartják majd, az évtized vége lesz az eszmei, referencia idõpont. Ezen dátum után mennek el a kérdezõbiztosok, és az akkori idõpontnak megfelelõ helyzetet regisztrálják. Ezt Magyarország betartotta már az 1881-ben végrehajtottban is, és többnyire máig tízévente szerveztek cenzust. A 2011-es év folyamán végrehajtott népszámlálásokat kell aztán visszavetíteni január elsejére. Nálunk ezért az októberi népszámláláskor az addig élve születetteket (január 1-hez képest) levonják, a közben elhunytakat pedig hozzáadják majd. Az 1992-es és 2002-es népszámlálási adatok közti különbséget nem csak a természetes szaporulat, fogyás, elvándorlás és bevándorlás adja, hanem az is, hogy 1992-ben a jogi népességet írták össze, vagyis Románia állampolgárait, 2002-ben viszont a lakónépességet, vagyis azokat is, akiknek pihenõhelye, ideiglenes tartózkodási helye legalább egy éve az országban volt. Nem csak az EU-nak, hanem az ENSZ statisztikai hivatalának is az a javaslata, hogy a lakónépességet írják össze, és ennek alapján az adatok összegezhetõek legyenek. A 2011-es cenzust már ugyanúgy számolják majd, mint a legutóbbit, a célba vett népességnek ugyanaz a leírása - mondta az egyetemi docens. Fontos az egyértelmû és világos meghatározás
A már említett 1872-es nyolcadik kongresszuson azt is elhatározták, hogy milyen jellegû adatokat regisztráljanak, hogy a tagországok adatai összehasonlíthatóak legyenek - magyarázza Mezei Elemér. Magyarország tagország volt, de Románia képviselõvel volt csak jelen, és nem is tartották be a tízéves terminusokat. 1872 után Keleti Károly visszatért Magyarországra a kongresszusról és nagy lendülettel belekezdenek a szervezésébe. Az útmutatásokban az állt, hogy anyanyelvként azt a beszélt nyelvet kell regisztrálni, melyet az illetõ sajátjának vall, és erre határozott kijelentést tesz. Világos és pontos, nem? - tette fel a kérdést Mezei Elemér, de a válasz is hamarosan tisztázódott. Mindennek tükrében vessünk egy pillantást a népszámlálás adataira: 1880-ban az akkori Kolozsváron például anyanyelv szerint 5618 román, 23 676 magyar, 1437 német élt, és 1056 ismeretlen anyanyelvû volt. A falvakban is nagyszámú az anyanyelve ismeretlen kategóriába tartozó. Miért? Mert azt a nagyon is pontos meghatározást, hogy anyanyelvnek azt a beszélt nyelvet kell regisztrálni, amelyet az illetõ sajátjának vall és erre határozott kijelentést tesz, a csecsemõk esetében nem alkalmazhatták. Mivel nem tudnak beszélni, nem tudnak határozott kijelentést sem tenni... - magyarázza az érdekes demográfia történeti adalékot Mezei.
1890-ben már kijavították a hibát, és kiegészítették azzal az útmutatást, hogy a beszélni nem tudók esetében a családban beszélt nyelvet kell regisztrálni, s így az ismeretlen anyanyelvûek eltûnnek. De az etnikumot nem egyszerû megfogni, még akkor is, hogy ha nagyon jó szándékkal vannak, lám, az anyanyelvvel is hogy jártak. S a felekezet kérdése sem egyszerû. Hajdanán regisztráltak a kereszteléskor, ma ez már bonyolultabb, s más dolog az egyház

2011. április 28.

Könyvbemutató: A mi színházunk
Nagyvárad - Május 6-án, péntek délután 6 órakor a váradi Tibor Ernõ Galériában (Kanonok sor 11. szám) Nagy Béla bemutatja S. Németh Katalin és Schneider N. Antal A mi színházunk címû könyvét.
Közremûködik a Varadinum vonósnégyes: Tokaji Ágnes, Costin �?va, Thurzó Sándor József és dr. Marcu Ágnes. A szerzõ szeretettel várnak minden érdeklõdõt, valamint a Nagyváradi Municípiumi Mûvelõdési Ház Színjátszó Együttesének egykori tagjait, akik ajándékba kapják a könyvet.
erdon.ro

2011. április 28.

Kisebbségi törvény vagy a koalíció
Beszélgetés Kelemen Hunor mûvelõdési miniszterrel, az RMDSZ elnökével
A tavaszi ülésszak végéig vagy lesz kisebbségi törvény, vagy nem lesz koalíció - jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke a bukaresti tévé magyar adásának Sajtóban címû legutóbbi mûsorában. A beszélgetés kivonatolt szövegét interjú formájában közöljük.
A nagyobbik koalíciós partner már többször kérte az RMDSZ segítségét abban, hogy a kormány parlamenti felelõsségvállalással fogadhasson el bizonyos törvényeket. Legutóbb a tanári béreknek felsõ határt szabó jogszabályt fogadták el ezzel a módszerrel, az RMDSZ támogatásával. Miért volt erre szükség?
- A pedagógusok fizetésének történetében nyakig benne van minden parlamenti párt. A parlament a Tãriceanu-kormány idején szavazta meg a tanárok 50 százalékos béremelésérõl szóló törvényt, ezt az akkori miniszterelnök sürgõsségi kormányrendelettel hatályon kívül helyezte. Utána jött a Szociáldemokrata Párt és a Demokrata-Liberális Párt kormánya, s a béremelést újra hatályon kívül kellett helyezniük, mert idõközben az Alkotmánybíróság a Tãriceanu-féle sürgõsségi rendeletet elutasította.
A PSD-PD-L-kormány rendeletét is elutasította az Alkotmánybíróság. Azért mondom ennyire részletesen, hogy világos legyen, valamennyi párt, amikor kormányra került, ugyanabba az irányba ment: tudta, hogy nincs fedezete - mintegy 500 millió euróra van szükség - a tanárok béremelésére. Idõközben azonban a tanárok a törvényre hivatkozva a bíróságokon keresték igazukat, s olyan igazságszolgáltatási döntések születtek, amelyek különbözõ szintekre helyezték a béreiket: van, aki pert nyert, s van, aki nem. Ez méltánytalan helyzetet teremtett, s ezért döntött úgy a kormány, hogy olyan bérezési rácsot fogad el, amely a fizetéseket helyére teszi. Ha parlamenti úton próbálta volna elfogadni a jogszabályt, hónapokig elhúzódott volna a vita.
Megtörténhet-e, hogy az RMDSZ által szorgalmazott jogszabályokat - például a kisebbségi törvényt - is hasonló módszerrel fogadtatja el a kormány?
- Koalíciós szinten az az egyezség született, hogy a parlamentnek az ülésszak végéig el kell fogadnia a kisebbségi törvényt. Mi jelenleg a parlamenti vitát próbáljuk elõkészíteni. A törvényrõl most már csak egyetlen bizottságnak kell jelentést készítenie, s ha van rá többség, van rá politikai akarat, akkor a jogszabályt el lehet fogadni parlamenti vitával. Ha úgy látjuk, hogy ez a módszer nem mûködik, akkor élni kívánunk majd a parlamenti felelõsségvállalás lehetõségével a tavaszi ülésszak végéig.
Az RMDSZ képviselõházi frakciója már felvetette a miniszterelnöknek egy parlamenti találkozón: a kisebbségi törvény vitája akadozik, ezért felelõsségvállalás módszerével kellene elfogadtatni. Információink szerint Emil Boc a felvetésre nem válaszolt, pontosabban elkerülte a választ.
- Ezeket a dolgokat nem parlamenti találkozókon, hanem koalíciós szinten szoktuk megbeszélni.
�?s koalíciós szinten felmerült-e ez a lehetõség?
- A koalícióban arról beszéltünk, amit már mondtam: ha nem halad a törvény vitája, felelõsségvállalással fogadjuk el a jogszabályt.
Az ülésszak már rég elkezdõdött, ám a törvény vitája még egy tapodtat sem mozdult elõre....
- Megnyugtatom önöket: a tavaszi ülésszak végéig vagy lesz kisebbségi törvény, vagy nem lesz koalíció.
Az RMDSZ által szorgalmazott másik törvényrõl, a regionális átszervezésrõl szóló jogszabályról is hangzottak el különbözõ nyilatkozatok a nagyobbik koalíciós párt politikusai részérõl. Eszerint jelenlegi formájában nem támogatják a törvényt, mert úgymond etnikai határok mentén rajzolná meg az ország régióit.
- Már többször mondtam a kormányzati partnereinknek, s elhangzott a nyilvánosság elõtt is: ha Hargita, Kovászna és Maros megye egy régióba kerülne, nem azt jelentené, hogy etnikai alapon húztuk meg a határait. A három megyében magyarok élnek. Ilyen alapon elmondhatnánk, hogy a Vrancea és a környezõ megyék alkotta régió határait is etnikai szempontok szerint húztuk meg, mert ott meg románok élnek.
Itt egyszerûen arról van szó, hogy egy fejlesztési régióba kívánjuk tenni azt a három székelyföldi kisrégiót, amely történelmi, gazdasági és kulturális hagyományai szerint együvé tartozik. Hogy ott magyarok élnek? Lehet ezt nézni etnikai perspektívából is, de lehet másképp is, és akkor nincsen semmi probléma. Egyébként ennek a törvénynek a vitáját a következõ parlamenti ülésszakban szeretnénk elkezdeni.
Az államfõ nemrég bejelentette, hogy elkészült az alkotmánymódosítás tervezete, amelyben szerepel majd a régió fogalma is. Milyen javaslatokat készít elõ az RMDSZ ehhez a tervezethez?
- Nem ismerjük még az alkotmánymódosítás tervezetét, ezért egyelõre errõl nem is tudok véleményt mondani. Ám nyilván az alkotmányban nem szerepel majd részletesen a régiók leírása, ezt törvénynek kell majd szabályoznia. Azt azonban jónak tartom, ha az alaptörvénybe bekerül egy vagy két erõs cikkely a régiókról. Az RMDSZ álláspontja szerint egyébként nincs parlamenti többség az alkotmány módosításához.
Nem látom, hogyan lehetne jelenleg a bizottságban, majd késõbb a plénumban kétharmados többséget összeszedni. Másrészt pedig, ha megnyitjuk az alkotmánymódosítás kapuit, akkor kérni fogjuk mindazt, amit eddig is kértünk: többek között a nemzetállami kategória törlését, újragondolását és az õshonos kisebbségek elismerését államalkotó tényezõként.
Cseke Péter Tamás, E. Ferencz Judit
�?j Magyar Szó (Bukarest)

2011. április 29.

Bãsescunak is fontos az RMDSZ
Traian Bãsescu tegnap menesztette államelnöki tanácsosi tisztségébõl Sebastian Lãzãroiut. Bár a hivatalos indoklás úgy szól, hogy a felek kölcsönös megállapodásából válnak el útjaik, elemzõk szerint a minden elõzmény nélküli, május elsejétõl érvénybe lépõ elbocsátás aligha vonatkoztatható el Lãzãroiu néhány nappal korábbi kijelentésétõl, miszerint az RMDSZ jelenlegi formájában tíz-tizenöt éven belül eltûnik.
Az RMDSZ nem tûnik el, mert a romániai magyarságnak szüksége van a szövetségre - reagált tegnap Kelemen Hunor szövetségi elnök Sebastian Lãzãroiu egy nappal korábbi véleményére. Az államelnöki tanácsos azt is kijelentette, hogy a szövetség megtûrt, hiszen nem párt, és emiatt a bíróságon támadható. Lãzãroiu úgy véli, az RMDSZ-ben jelen levõ különbözõ ideológiák beleépülnek a román pártokba, mivel az etnikai összetevõ társadalmi szinten veszíteni fog jelentõségébõl. Szerinte az RMDSZ-nek nincs egységes ideológiai vonala, mivel vannak benne keresztény-demokraták is, szociáldemokraták is, liberálisok is. Kelemen válaszában megfogalmazta: reméli, Lãzãroiu nem államelnöki tanácsosi minõségében tolmácsolta az államfõ üzenetét, hanem szociológusként tette ezeket a kijelentéseket. Emlékeztetett: létezett néhány próbálkozás az RMDSZ parlamenten kívül helyezésére, ám valamennyi megbukott. A magyar közösség minden alkalommal bebizonyította, hogy szüksége van az RMDSZ-re - summázott az RMDSZ elnöke.
Háromszék
Erdély.ma

2011. április 29.

Regionális tanácsokat alakítanak
Székelyföldi, partiumi és közép-erdélyi önkormányzati tanácsok megalakulásának menetrendjérõl döntöttek tegnap az RMDSZ szövetségi elnökségi ülésén. Május végéig megalakulnak a regionális önkormányzati tanácsok, miután a Szövetségi Elnökség elfogadta azt a határozatot, amely a megalakuláshoz szükséges eljárási módszerekre vonatkozik.
Alulról jövõ kezdeményezésként minden megye megválasztja a saját küldöttjeit, és Székelyföldön vagy ott, ahol erre igény van, önkormányzati nagygyûléséket szerveznek, amelyre minden egyes önkormányzati képviselõt, polgármestereket, tanácsosokat meghívnak. Május végéig megalakulnak a Regionális �?nkormányzati Tanácsok, megválasztják vezetõiket is, így ezek után megalakul a Szövetségi Állandó Tanács, amelynek tagjai lesznek a tanácsok elnökei, ezzel is megadva azt a súlyt mindhárom régiónak, ami megilleti õket. A Szövetségi Elnökség arról is döntött, hogy a Kulturális Autonómia Tanácsnak szeptember végéig kell megalakulnia. Ebben helyet kapnak azok a civil, társadalmi szervezetek, amelyek vállalják, hogy a szövetség partnerei lesznek a társadalomszervezésben, a politikai, stratégiai döntések elõkészítésében, a nemzeti identitás megõrzésével foglalkozó intézményrendszer mûködtetésében.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. április 29.

Nem tetszett a tanácsadó nyilatkozata
Markó Béla RMDSZ-es szenátor csütörtökön leszögezte: egyáltalán nem tetszett neki Sebastian Lãzãroiu államfõi tanácsadó nyilatkozata, mely szerint a Szövetség megtûrt alakulat.
Egyáltalán nem tetszett nekem ez a nyilatkozat, és remélem nem valamiféle burkolt üzenet vagy közvetett fenyegetés, mert az RMDSZ nem mások jóakarata vagy sajnálata, nem más politikai alakulatok sajnálata révén van jelen a romániai parlamenti életben és a román parlamentben, hanem a romániai magyarok szavazatai révén, meglehetõsen nagyszámú szavazat révén, a magyar közösségnek a parlamenti képviselet iránt egyértelmûen kifejezett akarata révén szögezte le Markó.
Hangsúlyozta: Lãzãroiu nyilatkozatai nem alapulhatnak sem a jelenlegi törvénykezésen, sem az alkotmányon, mert a nemzeti kisebbségek szervezeteit társítják a politikai pártokkal a választásokon való részvétel vagy a parlamenti jelenlét tekintetében.
Arra a kérdésre, mely szerint Sebastian Lãzãroiu kijelentései jelenthetik-e Traian Bãsescu államfõ burkolt üzenetét, Markó leszögezte: nem szereti találgatni, hogy mi állhat egy-egy nyilatkozat hátterében.
Egy nemrég megjelent interjúban Sebastian Lãzãroiu államfõi tanácsadó kijelentette: idõvel az RMDSZ megszûnik létezni, a szövetségen belüli irányzatokat pedig 10-15 éven belül bekebelezik a román pártok.
Lãzãroiu szerint az RMDSZ-nek nincs egységes ideológiai vonala, ott vannak keresztény-demokraták is, szociáldemokraták is, liberálisok is. 
Mediafax
Nyugati Jelen (Arad)

2011. április 29.

Mennyi, az annyi
A napokban Winkler Gyula EP-képviselõ sajtóirodája erdélyi magyar közösségünk félrevezetésére irányuló, pánikhangulatú közleményben abbéli aggodalmát fejezte ki az alakuló Erdélyi Magyar Néppárt kapcsán, hogy akik az új párt létrehozását kezdeményezik, azok tulajdonképpen azon dolgoznak, hogy az RMDSZ-t eltávolítsák a megyék politikai palettájáról; országos szinten pedig az erdélyi magyar nemzeti közösség parlamenti képviseletének felszámolásán ügyködnek. 
Az ellenségképet tovább színesítve kijelenti, hogy az EMNP az egy húron pendülõ bukaresti és budapesti RMDSZ-ellenes sötét erõk eszköze, amelyek egyetlen célja, az RMDSZ gyengítése, megosztása. �?s mindez azért, mert nem enged a független politizálásból (igen, igen, igen! - az RMDSZ nem enged!), és arra kapott mandátumot - mármint az RMDSZ - a romániai összmagyar közösségtõl, hogy parlamentáris eszközökkel valósítsa meg célkitûzéseit.
Winkler Gyula szerint a szövetség az elmúlt 21 évben bebizonyította, hogy a teljes romániai magyar közösséget képviseli, azokat is, akik támogatták szavazatukkal, azokat is, akik nem.
Végül Gyula bátyánk kijelenti, hogy nem hisz abban, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt, mint az erdélyi magyar politikai erõ része a hazai politikai csatározásokban ki fogja majd egészíteni az RMDSZ-t, tehát eleve elutasítja még a látszatát is egy jövõbeli politikai közös akarat megteremtésének.
Véleménye szerint csak egyetlen módon lehet elkerülni a hazai magyarság apokalipszisét, éspedig, ha az erdélyi magyar közösség megtartja egységét.
Tehát, megint ott toporgunk, ki tudja hányadjára, bebocsátásra várva, ahol a part szakad: a kirekesztõ RMDSZ-egység kapujában!
Az ilyen magas polcra felsegített politikustól elvárható lenne, hogy valós tényeken alapuló, az ok-okozat helyes értelmezésén alapuló helyzetmegoldó javaslatokkal rukkoljon elõ, és mellõzze az érdekképviselni szándékozott magyarság félretájékoztatását.
Az EMNP kezdeményezõi és szimpatizánsai tudják, hogy a hazai magyar szavazótábor véges, de azt is, hogy az érdekképviselõk '90 óta több mint 650 000 szavazatot vesztettek el. Ezért nem az RMDSZ-hívõk átcsábítására törekszenek, hanem az önmagukat összmagyar érdekképviselõknek kikiáltottak politikájától megcsömörlött passzív, illetve a más pártokra szavazó magyar tömegeket szeretnék közösségszolgáló cselekvésre serkenteni.
Az is köztudott, hogy a még meglevõ RMDSZ-szavazótábor egy része csak azért szavazott a szövetségre, mert egyszerûen nem volt más alternatívája. Valószínû, hogy ezek átcsábulásától retteg Winkler úr.
Az új pártnak nem célja egyetlen hazai magyar politikai, vagy civil szervezõdés ellehetetlenítése vagy bekebelezése, politikai krédójába nem fér bele a kirekesztõ magatartás és az értelmetlen testvérharc, nem fog törekedni a szövetségre jellemzõ kizáró egységre: ki nincs velünk, az ellenünk. Nem az egységes párt elve fogja vezérelni tevékenységét, hanem a különbözõ magyar politikai erõk közös akaratán alapuló egységes fellépés imperatívusza.
Az új, nemzeti és polgári jobboldali értékek mentén szervezõdõ magyar párt szükségszerûségét mi sem bizonyítja jobban, hogy mindössze 5 hét alatt sikerült a bejegyzéshez szükséges támogató aláírások begyûjtése, még a szórványmegyékben is, így Arad megyében is sikerült teljesíteni az elvárt több mint 800 támogató toborzását.
A kezdeményezõk a jelenlegi Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalmat az alakuló párt civil bázisának tekintik, tehát azt nem óhajtják megszüntetni, nincs szándékukban azokat a nemzettársakat kirekeszteni a magyar társadalmi életbõl, akik nem a politika terén, hanem csak egyszerû állampolgárként akarnak hozzájárulni közös céljaink megvalósításához és velünk együtt vallják: Magyarnak lenni jó.
Murvai Miklós
Nyugati Jelen (Arad)

2011. április 29.

Kivonultak a Kovászna Megyei Tanács ülésérõl a polgári párti képviselõk
Kivonultak a Kovászna Megyei Tanács csütörtöki ülésérõl a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselõi. Közölték: nem hajlandók részt venni a tanácsülésen, mert a határozattervezeteket nem kapták meg magyar nyelven. Kulcsár Terza József frakcióvezetõ, a polgári párt Kovászna megyei elnöke a Krónikának elmondta, három éve folyamatosan kérik a magyar nyelvû anyagokat, ennek az igénynek azonban ritkán tesz eleget a megyevezetés.
Nem kérünk mást, csak azt, hogy a törvényt tartsuk be és éljünk az anyanyelvhasználat jogával - szögezte le Kulcsár Terza József. A frakcióvezetõ elmondta: semmiképp sem akarják hátráltatni a tanács munkáját, a tervezetekkel is egyetértenek, azonban nem látnak más lehetõséget, tiltakozniuk kell, hogy kérésük újra napirendre kerüljön. Kulcsár szerint a polgári párt Kovászna megyei elnöksége a késõbbiekben dönt arról, hogy milyen módon folytatják a tiltakozást. Nagy András ügyvezetõ elnök, megyei tanácstag lapunknak elmondta, azt javasolta az MPP-frakciónak, hogy addig ne vegyen részt a megyei tanács ülésein, ameddig nem kapnak magyar nyelvû anyagokat. Nagy András szerint az a normális, ha a határozattervezetek és az üléseken használt dokumentumok elõször magyarul készülnek el, és azokat fordítsák le román nyelvre. Jelenleg mindent román nyelven fogalmaznak meg, a magyar fordítás csak akkor készül el, ha kerül rá idõ - mondta Nagy András. Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke érdeklõdésünkre elmondta: csak néhány alkalommal fordult elõ, hogy nem készültek el idõben a határozattervezetek magyar fordításai. Sajnálatos, hogy a polgári frakció hátráltatja azokat a döntéseket, amelyeket közösen dolgoztunk ki. Ezzel a megyei közösségnek ártanak - mondta a tanácselnök. Rámutatott, a csütörtöki tanácsülésen el kellett napolni azokat a döntéseket, amelyek meghozatalához kétharmados többségre lett volna szükség. A tiltakozás elmaradt annak a határozattervezetnek a megtárgyalása, melynek elfogadása esetén a megyei könyvtár és a Székely Nemzeti Múzeum átvehetett volna egy-egy ingatlant.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

2011. április 29.

Elítélték Mureºant
Hét év börtönbüntetésre ítélték Ioan Avram Mureºan volt mezõgazdasági minisztert, aki több mint másfél milliárd euró értékû kárt okozott az államnak. Mureºan az elsõ volt miniszter, akit a rendszerváltás után börtönbüntetésre ítélnek korrupció miatt.
A Mediafax hírügynökség szerint az ítélet még nem jogerõs. Mureºanon kívül a minisztérium több egykori alkalmazottja ellen is hasonló ítéletek születtek.
A volt tárcavezetõ 1996 és 2000 között vezette a mezõgazdasági minisztériumot. Abban találták vétkesnek, hogy bizonyos minisztériumi pénzek eredeti rendeltetését megváltoztatta, s ezzel az államot 1,6 milliárd euróval károsította meg.
Jelenleg több per is folyamatban van kormánytagok ellen, de ezek lassan haladnak. Emiatt az Európai Unió is elégedetlenségét fejezte ki. Brüsszel 2007, Románia EU-csatlakozása után is figyelemmel kíséri az igazságszolgáltatás reformját.
Szabadság (Kolozsvár)

2011. április 29.

Szórványhelyzet: zsugorodó nemzethatárok
Demográfiailag és gazdaságilag mára a szórvány meggyengült, intézményei fogyatkozóban vannak - mutatott rá a Szórványtanács elnöke a Kettõs kisebbségben - elõretolt vagy visszamaradt helyõrségek? címmel szerdán Budapesten rendezett fórumon.
Bodó Barna politológus szerint ugyanakkor az identitás, a magyarnak megmaradás intézményfüggõ. A kolozsvári Sapientia-egyetem tanára kiemelte: vissza kell hozni a nyelv státusát, ne érezzék a kisebbségben élõk, hogy nyelvük másodrendû. Ha nem tudatosan viszonyulnak a nyelvhez, nem lehet megõrizni - hangsúlyozta. Kitért arra, hogy ha nemzetpolitikában akarnak gondolkodni, akkor elõször azt a kérdést kell megfogalmazni, hogy kit tartanak magyarnak, illetve mi az identitástudat és a magyarságtudat - mondta. �?rtelmezése szerint a szórvány a nemzet határa, és ha nem tekintik annak, és nem támogatják megmaradásában, akkor a nemzet folyamatosan zsugorodik. Mindenkit, aki magát magyarnak vallja, tekintsünk magyarnak - szólított fel. Schöpflin György politológus arról beszélt, hogy akkor ismerjük meg saját magunkat, ha szembenézünk saját sokszínûségünkkel. �?gy véli, sokszor intoleránsak vagyunk a nem budapestiekkel, a határon túliakkal és a külhoniakkal. Ha meg akarjuk érteni, mi a szórvány, ne csak magunkat nézzük, hanem más szórványokat is - fogalmazott. Felidézve a 2004. december 5-i népszavazást, azt mondta, hogy a társadalom jelentõs része nem nagyon akarja befogadni a határon túliakat. Udvarhelyi Zsófia, a CDU-CSU parlamenti frakciójának brüsszeli munkatársa arról a lehetõségrõl beszélt, amely által egy másik kultúra szépségét fel lehet ismerni amellett, hogy valaki megõrzi magyarságát. A magyarok azért, mert kisebb nemzet, mint a német vagy az angol, félnek a másságtól - vélekedett.
Krónika (Kolozsvár)

2011. április 29.

Levélbontó - Honvéd, mindhalálig
Ha már azt hiszed fiam, hogy itt az ideje az emlékezésnek és a szólásnak, próbáljuk meg, idézzük fel a huszadik századot.
Nem szabad elhalasztani a lehetõséget: unokáimnak is érezni és tudni kell, hogy miért mondtam mindig, hogy az én korombeliek legboldogabb idõszaka az 1940-44 közötti volt az egész huszadik századból.
Györgyfalva Trianon utáni helyzete világosan tükrözi az erdélyi kisebbségi lét minden keservét, nehézségét. Ez nem más, mint a náci-román ölelés története.
Tudnotok kell, hogy azzal kezdõdött életem, hogy erõszakkal belénk akarták fojtani a magyarságunkat, magyar nyelvünket, ki akarták irtani identitástudatunkat gyökerestõl, ágastól. Szerencse, hogy nem ismerték a Bibliából: a megnyesett fa kizöldül, még erõsebb lesz. A hosszú advent mégsem hozott ünnepet Györgyfalvára, az új határ a falu szélén leválasztott minket a felszabadult Kolozsvárról.
A falu szélére telepített gránicserek még nagyobb szenvedést hoztak a falura: napi rendszerességgel bántalmazták, fõleg a fiatalságot. Ajtonba, Tordára kellett gyalogolni 30 kilométert, mert más piaci lehetõség nem maradt. Ha a gránicserekkel találkoztunk, azok útonállóként viselkedtek, megraboltak s szidalmaztak, elvették még a kenyeret is. Román kenyér nem jár minden állampolgárnak.
Így aztán elhagytam szülõfalumat és boldogan lettem Kolozsváron segédmunkás majd honvéd. Egy percig sem kételkedtem abban, hogy a magyar hadseregben a helyem. Ennél szebb álma nem lehetett egy akkori györgyfalvi magyar legénynek.
Amikor a Nyitva van a százados úr ablaka címû katonadalt énekeltük, mindig haza gondoltam. Sajnos nemsokára négy éves hadifogság következett.
A fogság végén, amikor megkérdeztek hová akarok hazamenni, én Györgyfalvát választottam. Nyolc évig nem láttam édesanyám, édesapám, 7 testvérem, amikor megérkeztem, nem mertem bemenni a szülõházamba, hogy nehogy valami bajuk legyen a meglepetéstõl. Mégse nyalogattam sebeimet, én választottam ezt az utat. Nagyon jólesett, amikor megkaptam azt a kis kárpótlást.
Rövid békés és boldog évek után megint életre kapott, de ezúttal a komcsi-náci hatalom. Az ötvenes években minden termést elraboltak, kiseperték a padlást. A hatvanas években a kollektivizáláskor mindenünket elvették, elrabolták. Nem maradt más a hitünkön kívül, köszönet ezért az akkori katolikus és református lelkipásztoroknak és a kitartó tanároknak. Sokaknak érthetetlen, de mi itt még Kádárban és Hruscsovban is reménykedtünk, annyira el voltunk keseredve.
Tudom Fiam, hogy Te is bejártad a keresztutad, magyarságodért minden nehézséget legyõztél. Nem sikerült sem a nehéz egyetemi éveidben, sem a mindennapi kenyérkeresés éveiben megtörni vagy elüldözni a szülõföldrõl.
Isten malmai lassan õrölnek Fiam! Itt az idõ! Legyél legalább Te és kis családod magyar állampolgár, ne halj meg bozgorként Erdélyországban. Kérelmezd azt is, hogy magyar baka lehess, legalább tartalékos. Mi édesanyáddal szurkolunk nektek itt a györgyfalvi, békés vadvirágos magyar temetõben.
(Az írás az erdely.ma honlap által meghirdetett, Nyolcvan évesen visszakapni a magyar állampolgárságot címû pályázatra érkezett.)
Tóth István, egy magyar honvéd fia 
Szabadság (Kolozsvár)

2011. április 29.

Kövér László Szatmárnémetiben
Elsõ hivatalos látogatására érkezett tegnap Szatmárnémetibe Kövér László, a Magyar Országgyûlés elnöke, aki a Szatmári békekötés 300. évfordulójának emlékére szervezett ünnepségen vett részt.
Kövér László, a Magyar Országgyûlés elnöke elsõ hivatalos látogatását tette a megyeközpontban, aki a megye és a municípium magyar elöljáróival folytatott protokollbeszélgetést a polgármesteri hivatalban, majd a helyi sajtóval találkozott. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere elmondta, nagy öröm Kövér Lászlót és Seszták Oszkárt, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyûlés elnökét Szatmárnémetiben köszönteni. A meghívott vendégeknek a protokollbeszélgetés alkalmával bemutatták a municípium és a megye gazdasági helyzetét, a befektetési lehetõségeket és a kulturális életrõl is tárgyaltak, de a román-magyar határon átívelõ projekteket is ismertették a magas rangú vendégekkel.
Dinamikus régió
Kövér László elsõ hivatalos látogatásán vett részt Szatmár megyében, magánemberként ugyanis már járt a környéken. Elmondta, a protokollbeszélgetés során a polgármesterek és a megye vezetõi viccesen megjegyezték, hogy a magyarországi turisták csak a Székelyföldet ismerik, ezt a vidéket átlépik annak ellenére, hogy a környék is rengeteg szépséget rejt. Mituán Magyarország és Románia egyaránt az Európai Unió tagjai, egyesülnek a regionális érdekek, és a határon átívelõ együttmûködések révén a térség egyre vonzóbbá válik a turisták számára. A sok EU-s finanszírozású, határon átívelõ projektnek köszönhetõen ez a régió a legdinamikusabb az együttmûködés szempontjából, hangsúlyozta a házelnök. Kövér rámutatott, annak ellenére, hogy õ a törvényhozó hatalmat képviseli, közvetít majd abban, hogy a következõ román-magyar közös korményülésen napirendre kerüljenek azok a problémák és észrevételek, amiket a szatmári elöljárók jeleztek. �?jságírói kérdésre válaszolva elmondta, a magyar nemzet egységét hirdetik, melyet az új magyar alkotmány is megerõsít, így jogukban áll, sõt kötelességüknek érzik, hogy elmondják akár negatív véleményüket is egy húsz éve kormányzó párttal kapcsolatban. Kihangsúlyozta, azzal, hogy több magyar párt alakul Romániában, a demokrácia eszménye erõsödik, az pedig hogy a választópolgár kire szavaz, mindenkinek a saját döntése és értékítélete alapján valósul meg. Kövér László végszóként annyit mondott, hogy mindenkinek a józan esze által irányítva kell tevékenykedni és együttmûködni, a magyarság érdekeit képviselve.
Sógor Beáta
erdon.ro

2011. április 29.

Szabadkõmûvesség Magyarországon
Nagyvárad - Dr. Raffay Ernõ történész csütörtök délután Nagyváradon is bemutatta Szabadkõmûvesek Trianon elõtt címû legújabb kötetét, mely a magyarországi szabadkõmûvesség történetét ismerteti 1867-1918 között.
Csütörtök délután a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházközpont múzeumtermében mutatta be legújabb kötetét Dr. Raffay Ernõ történész. Bár ugyanebben az idõpontban több eseményt is szerveztek Nagyváradon, a könyvbemutató iránt igen nagy érdeklõdés mutatkozott. Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei szervezetének ügyvezetõ elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Szakács Árpád, a Nagy Magyarország lap igazgatója mutatta be a történelmi folyóirat legfrissebb számait. Idõközben a hallgatóság kérésére egy hangosító berendezést is beszereltek, így a történész szavait a hátsó sorokban is hallhatták az érdeklõdõk. A Szabadkõmûvesek Trianon elõtt címû könyv fõ gondolatmenetét maga a szerzõ mutatta be. Megtudhattuk, hogy fõleg levéltári forrásokat használt fel a kötet megírásakor. Magyarország az egyetlen olyan ország a világon, ahol hozzáférhetõek a titkos társaságokként mûködõ szabadkõmûves páholyok jegyzõkönyvei. Ezeket a Budai Várban található Magyar Országos Levéltárban lehet elolvasni. Jelenleg egyébként 3 millióra tehetõ a szabadkõmûvesek száma. A Trianon elõtti idõszakban a történelmi Magyarország területén mûködõ páholyok tagjai többségében szellemi szabadfoglalkozású értelmiségiek voltak, ugyanakkor számottevõ volt a protestáns egyházak lelkészeinek aránya is.
Titkos társaságok
Az elsõ páholy 1749-ben alakult Brassóban, melyet továbbiak követnek Kassán, Pest-Budán, Zágrábban, Eszéken. Ezek két rítus szerint mûködtek: a Szent János és a skót rítus alapján. Késõbb (1886-ban) engedélyezték az egységes szerkezeti mûködést, így megalakul a Magyar Szimbolikus Nagypáholy. A magyar szabadkõmûvesek alaptörvényei közt találjuk, hogy a titkos társaság tagjai nem foglalkozhatnak politikai kérdésekkel, ehhez képest a Jászi Oszkár nevével fémjelzett Demokratia Páholy, majd a Martinovics Páholy küldetésként vallotta az akkori Magyarország politikai átalakítását. A páholyok eszmegyártó és humanitárius szerepet vállaltak, támogatták a leányanyákat, a háborúból hazatérõ sérült katonákat, a szegény tanítókat, stb. Egyes városokban, mint például Pozsonyban egyszerre 14-15 páholy is mûködött. A századforduló után mûködtek olyan társaságok is, melyek célja volt a progresszív eszmék bevitele a társadalomba. Azt hirdették, hogy a keresztény egyházat vissza kell szorítani, meg kell szüntetni a vallás lelkek fölötti hatalmát, meg kell szüntetni a hittanoktatást és helyette általános emberi erkölcstant kell tanítani a gyerekeknek. A közhiedelemmel szemben nem az ország feldarabolása volt a céljuk, hanem a központi irányítása, summázott Raffay Ernõ. Elhangzott az is, hogy Ady Endre is páholytag volt. Egyebek mellett erre utal az is, hogy a Csinszkával kötött házasságkötési szertartáson a résztvevõk közül egyedül a feleség volt az akinek nem volt köze a szabadkõmûvességhez. 
A közönség tagjai a könyvbemutató után feltehették kérdéseiket az elõadónak. Számos érdekes kérdés hangzott el, melyekre a történész készségesen válaszolt. A bemutatott kötetet és az Erdélyország számait az Illyés Gyula Református Könyvesboltban és a Garasos híd melletti Libris Antica-ban is megvásárolhatják az érdeklõdõk.
Mészáros Tímea
erdon.ro

2011. április 30.

Készülnek a magyar nyelvû postai ûrlapok
Az országos postahálózat április elsejétõl zajló átszervezésérõl tájékoztatta Sepsiszentgyörgyön a háromszéki elöljárókat Moldován József, a távközlési és információs társadalom minisztériumának államtitkára. A Román Posta az elmúlt két évben összesen több mint 266 millió lejes veszteséget termelt. Olyan döntéseket kellett hoznunk, amelyek révén nyereségessé tesszük ezt a szolgáltatást, úgy, hogy közben mindenki számára továbbra is elérhetõ maradjon. �?n ragaszkodtam hozzá, hogy amennyiben lehet, a postások létszámát ne csökkentsük, inkább más területen faragjuk le a költségeket. Így azokat a postahivatalokat, ahol kicsi a jövedelem, de magasak a költségek, kénytelenek vagyunk átszervezni - mondta Moldován. A polgármesterek nehezményezték, hogy miért nem értesítették õket korábban a településüket érintõ változásokról. Ez sajnos a posta kommunikációjának a hibája - ismerte el Moldován József. Az államtitkár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a postai szolgáltatás valamennyi településen megmarad, és a korábbival azonos színvonalon elérhetõ lesz valamennyi állampolgár számára.
A magyar nyelven is igénybe vehetõ postai szolgáltatásokról Moldován elmondta: Ebben az ügyben már megszületett a vezetõtanácsi döntés, a postahivatalok magyar nyelvû feliratai készülnek az országos nyomdavállalatnál, és a postai formanyomtatványok többnyelvûre fordítására is elkülönítettük a szükséges összeget a költségvetésbõl.
Erdély.ma

2011. április 30.

12 milliárd forint a határontúli magyaroknak
Bejegyezte a Fõvárosi Bíróság a Bethlen Gábor Alapkezelõt és ezzel mindenki számára átlátható módon lehet támogatni a határontúli magyar közösségeket. Mindezt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes közölte szombaton azon a fõvárosi tájékoztatón, amelyen egy másik program, a Határtalanul! elindulását is bejelentette.
Répás Zsuzsanna államtitkár elmondta: ez utóbbi program célja, hogy minél több magyar diák megismerhesse a határon úli magyarok életét, ezért ezeket az iskolai kirándulásokat idén 500 millió forinttal támogatja az állam.
Május közepéig kiírják a pályázatokat a a Bethlen Gábor Alapkezelõ forrásaira. Ezek idén 12 milliárd forintot tesznek ki. Semjén Zsolt felhívta arra is a figyelmet, hogy a határon túli magyarok honosítása zökkenõmentesen zajlik.
Eddig csaknem 50 országból 70 ezren kérelmezték a magyar állampolgárságot, akik közül már körülbelül 35 ezer kérelmet már el is bíráltak és a köztársasági elnöknél vár aláírásra. Folyamatos az eskütétel is, kérdésre válaszolva Répás Zsuzsanna elmondta: körülbelül ezren már hivatalosan is megkapták az állampolgárságot.
Index
Erdély.ma

2011. április 30.

Városünnepre hangoló
Vonzó külföldi példák, veretes történelmi hagyomány és rendszerváltó lelkesedés hozta létre, az újdonság varázsa és az egyre növekvõ érdeklõdés tartotta életben, most pedig talán elképzelni sem tudjuk életünket a Szent György-napok rendes évi rendezvénysorozata nélkül. Néhány éve már nemcsak napokra, hanem egész hétre igyekszünk kitakarítani az életünket, hogy minél több helyen lehessünk jelen, minél több mindent szívhassunk magunkba. Közösségi büszkeség forrása, olyan látványosság ez, amelyre a hibázás minimális esélyével invitálhatjuk Sepsiszentgyörgyre barátainkat, ismerõseinket.
Ennek ellenére a kérdés mégis makacsul évente felmerül: szükség van-e hasonló városünnepre? A felvetés jogosságát egyéni sorsok megkérdõjelezhetetlen momentumaival igyekeznek alátámasztani a kérdezõk. A mindennapi megélhetési problémákkal küszködõben sokkal inkább frusztrációt gerjeszt egy, már külsõségeiben is költségesnek tûnõ rendezvény, mintsem az idetartozás büszkeségét. �?s menetrendszerûen elhangzanak a jobb lenne, ha flancolás helyett munkahelyek teremtésére fordítanák ezt a sok pénzt jellegû kocsmapolitikai tézisek. Ha igaz a régi mondás, miszerint a férfit elsõsorban gyomrán keresztül lehet leginkább meghódítani, de fõleg megtartani, akkor az is kétségbevonhatatlan, hogy az anyagi biztonság megteremtésénél jobb eszközt még nem találtak fel a lokálpatrióta lojalitás fenntartására. De ha az életünket is a napi apró örömök viszik elõre, készítik elõ a nagyobb léptékû megvalósításokra, úgy a közösségi siker tudata is doppingként hathat a válságos pillanatokban. Olyan hét következik, amelynek során magyarságszerte minden a Szent György-napokról szól. Rólunk. A programkínálatban lesz csúcsminõség és kommersz ízlést célzó egyaránt. Magunkhoz vehetjük a legalább féléves kultúraadagunkat. Garantáltan találkozunk régi és még régebbi ismerõsökkel, és ha elég fiatalok és nyitottak vagyunk, szert tehetünk újakra is. Nem kell hozzá egyéb, mint beengedni lelkünkbe az ünnep fuvallatát, kis idõre elengedni magunkat, sétálni, tapsolni, rácsodálkozni értékeinkre, jól érezni magunkat. Ha képesek leszünk rá, a kérdés is okafogyottá válik, de legalábbis átalakul: mi kellene ahhoz, hogy a szentgyörgyi városünnep jövõre még több feltétlen hívet toborozzon?
Csinta Samu
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. április 30.

Közösséghálózat építése
A Hajdú-Bihar Megyei �?nkormányzat és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) közös, határon átnyúló, Települési, térségi szintû szervezetek felkészítése értékteremtõ gazdaság- és társadalomfejlesztési programok és együttmûködések megvalósítására elnevezésû projekt zárókonferenciájára került sor tegnap Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében
Reggeli �?jság (Nagyvárad)

2011. április 30.

Már több mint 70 ezren kérték a magyar állampolgárságot
Több mint hetvenezren kérték péntekig a magyar állampolgárságot; hetente több mint négyezer kérelem érkezik, ami megfelel az elõzetesen prognosztizált adatoknak - közölte Wetzel Tamás miniszteri biztos adatai alapján a nemzetpolitikai államtitkárság az MTI-vel. 
Eddig közel ezren lettek magyar állampolgárok az egyszerûsített honosítási eljárás révén. Az államtitkárság tájékoztatása szerint péntekig 67 275 egyszerûsített honosítási kérelem érkezett már meg Budapestre, míg további 3584 kérelem van feldolgozás alatt a külképviseleteken, így 70 859-en nyújtottak be magyar állampolgárság iránti igényt. Hetente több mint 4 ezer kérelmet adnak be a határon túli magyarok, amely megfelel az elõzetes hatástanulmány által prognosztizált adatoknak - írták.
Egyszerûsített honosítási kérelmet eddig 69 külképviseleten, 1009 polgármesteri hivatalban, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 23 ügyfélszolgálatán és (március 15-tõl) 26 kormányablaknál nyújtottak be.
A kérelmek körülbelül 40-40 százalékát külképviseletek és az anyakönyvvezetõk, míg a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal a 20 százalékát vette át. A külképviseleteken a legnagyobb érdeklõdés Csíkszeredán, Szabadkán és Kolozsváron tapasztalható, de volt ügyfél Tallinnban, Bejrútban, Abu Dhabiban, Tokióban és Teheránban is.
A döntések elõkészítése és a honosítási okiratok az eskütételek helyszínére történõ eljuttatása folyamatos, így március 15-tõl már közel ezren lettek magyar állampolgárok.
Az államtitkárság közölte azt is, hogy Szabadkán, pénteken dél elõtt pár perccel Korsós Tamás fõkonzul és Babity János vezetõ konzul átvette a tízezredik ügyiratot. A fiatal ügyfélnek a fõkonzulátus vezetõi egy Budapest albumot és egy EU-elnökségi ajándékcsomagot adtak át ez alkalomból. A magyar állampolgárságot január 3-tól lehet kérelmezni az egyszerûsített honosítási eljárás segítségével, amelyet az Országgyûlés az elmúlt év május 26-án hozott döntése tett lehetõvé. Az utóbbi négy hónapban a nagyon komoly szervezésnek köszönhetõen az eljárás zökkenõmentes, mind a kérelmek átvétele és elbírálása, mind az ünnepélyes állampolgársági eskütételek fennakadás nélkül folynak.
(MTI)
Nyugati Jelen (Arad)

2011. április 30.

Eddigi leghosszabb erdélyi turnéjára indul a temesvári magyar társulat
A Csiky Gergely Állami Magyar Színház, hagyományaihoz híven idén is erdélyi turnéra indul. A temesvári magyar társulat május 2-19. között eddigi leghosszabb erdélyi körútjára készül, amelynek során négy elõadásukat hét erdélyi város közönsége láthatja. 
A turné töretlensége az elmúlt évek során gyûjtött tapasztalatoknak és az évrõl évre növekvõ érdeklõdésnek köszönhetõ. A vendégszereplések kitûnõ lehetõséget biztosítanak arra, hogy a közönség betekintést nyerjen a temesvári magyar színház munkájába.
Az idei turné alkalmával a kolozsvári, marosvásárhelyi, csíkszeredai, székelyudvarhelyi, gyergyószentmiklósi, kézdivásárhelyi, sepsiszentgyörgyi közönség megtekintheti az idei évad három népszerû elõadását: Veszedelmes viszonyok, Mellékhatások, Zián és Kopik, illetve a 2008/2009-es évad Amor omnia címû nagysikerû produkcióját.
A Zián és Kopik címû gyermekelõadás - Palocsay Kisó Kata rendezésében - a legkisebbeknek szól Gyergyószentmiklóson 2-án, Kézdivásárhelyen 3-án, Csíkszeredában 10-én, Marosvásárhelyen 12-én, Kolozsváron 16-án, valamint Székelyudvarhelyen 19-én.
A Mellékhatások címû stúdióelõadás - Katona Gábor rendezésében - fiataloknak, idõsebbeknek egyaránt elgondolkodtató és szórakoztató lesz Gyergyószentmiklóson 2-án, Kézdivásárhelyen 3-án, Sepsiszentgyörgyön 4-én, Marosvásárhelyen 17-én, valamint Székelyudvarhelyen 19-én.
Veszedelmes viszonyok címmel - Puskás Zoltán rendezésében - egy izgalmas musicalt láthatnak majd Csíkszeredában 9-én és Marosvásárhelyen 11-én.
Az Amor omniát - Peter és Zheni Pashov csodálatos árny- és fényjátékát - eddig itthon és külföldön is egyaránt nagy sikerrel mutatta be a temesvári magyar társulat. Töretlen sikerét bizonyítja a székelyudvarhelyi 5. Tánc tavasza fesztiválon való részvétel május 18-án.
További részletek a színház weboldalán: www.tm-t.ro. Jegyek elõvételben az elõadások helyszínein igényelhetõk.
Nyugati Jelen (Arad)

2011. április 30.

Népszámlálási fõpróbát tartanak májusban Kolozsváron - �?sszel a kisebbségi jogok érvényesítése a demográfiai felmérés tétje
Október 22-31. között népszámlálást szerveznek Romániában. A begyûjtött demográfiai adatoknak részletes és megbízható információkkal kell szolgálniuk az országos és helyi érvényû gazdaság- és közpolitikák, valamint az uniós fejlesztési tervek kidolgozásához. A május 7-16. közötti fõpróba éppen ezért fontos: a népszámlálási rendszer mûködési elveit, módszertanát, az adatrögzítés és kezelés gyakorlati szempontjait, a biztosok teljesítményének vizsgálatát célozza, az õszi akció esetleges szervezési hiányosságainak azonosítása és kiküszöbölése, a rendszer hatékonyságának növelése végett - magyarázta Kovács Péter, az RMDSZ fõtitkára. Hozzátette: az õszi népszámlálásnak nagy tétjei vannak a romániai magyar közösség kisebbségi jogainak érvényesítése szempontjából, így kiemelten fontos az adatfelvétel pontosságára való odafigyelés és az, hogy minden magyar ember vállalja nemzetiségét.
A 2011-es az elsõ népszámlálás Románia uniós csatlakozása óta, így a felmérés eredményei részét képezik majd annak az információanyagnak, amely lehetõvé teszi az európai közösség emberi erõforrásainak, a tagállamok közötti migrációnak a megismerését, az unió munkaképes lakosságának felmérését. Az adatok összevetésének megkönnyítése érdekében valamennyi EU-tagállamban idén szervezik meg a népszámlálást.
A mindenki számít mottó alatt szervezett hazai lakosságfelmérés alapgondolata, hogy valamennyi állampolgár, minden demográfiai adat fontossággal bír az uniós, országos illetve helyi szintû fejlesztési tervek, programok kidolgozásában. A népszámlálás költségei mintegy 193 ezer lejre rúgnak, a terepmunka elvégzésére több mint 120 ezer személyt alkalmaznak - derül ki az Országos Statisztikai Hivatal közleményébõl.
A népszámlálás sikerét alapvetõen két tényezõ határozza meg: a kérdõíveket és a módszert kidolgozók szakértelme, másrészt a lakosság tulajdonképpeni részvétele a népszámlálásban (így a válaszok õszintesége). A népszámlálási biztos fogadása és a vele való kommunikáció törvényi és polgári kötelessége minden, a felmérés ideje alatt Romániában tartózkodó személynek, a válaszok viszont a személyi igazolvány adatait leszámítva, szabad és bizonyítást nem igénylõ nyilatkozatnak minõsülnek. A statisztikai elemzésekre felhasznált válaszok adatvédelme törvényileg szavatolt.
Az õszi népszámlálás sikerének biztosítása érdekében május 7-16. között próbanépszámlálást szerveznek az ország valamennyi megyéjében: országszerte összesen 261 népszámlálási körzet létesül, és 282 biztos tevékenykedik. Kolozs megyében négy település érintett: Nádaskóród (Coruºu), Méra, Kolozs és Kolozsvár. A próbaakció célja egyrészt a szervezési tevékenységek és a módszertan kisléptékû tesztelése, a népszámlálási biztosok átlagos teljesítményének, munkanormájának felmérése a rendszer végsõ összetételének, méreteinek, a biztosok számának kidolgozása érdekében. Az akció fontos célkitûzése az adatok elektronikus rögzítésének kipróbálása is. Az adatokat mindössze az elõkészítés és felkészülés céljából használják fel - szögezi le a Statisztikai Hivatal tájékoztatója. A fõpróba népszerûsítése kizárólag a mintavételre kijelölt helységek polgármesteri hivatalaiban elhelyezett plakátok, valamint az interjúalanyok lakhelyére eljuttatott szórólapok, illetve a biztosok elõkészítõ jellegû látogatásai által történik. Akárcsak a valódi népszámlálás során, a biztosnak fel kell mutatnia megfelelõ azonosító okmányait.
Ceruza helyett golyóstoll
Kovács Péter, az RMDSZ fõtitkára lapunknak elmondta: a próbanépszámlálás fontossága elsõsorban a szervezési szempontok megfelelõ kidolgozásában rejlik, és az õszi végeredményt olyan értelemben befolyásolhatja, hogy az azt lebonyolító személyzet szakszerûbben fogja feladatait ellátni. A próbafelmérés során hasznos következtetések fogalmazhatók meg a rendszer mûködésére, a szervezési struktúrára, a szükségszerû átalakításokra vonatkozóan. A végsõ adatok pontossága az adatfelvétel minõségétõl függ - emelte ki.
Mint elmondta, az alanyoknak elsõsorban az adatok rögzítésének pontosságára kell figyelniük majd, és arra, hogy a bejegyzések ne ceruzával, hanem golyóstollal történjenek, az utólagos adatmódosítás veszélyének elkerülése érdekében. Hangsúlyozta: az õszi népszámlálásnak valódi és nagy tétjei vannak a romániai magyar közösség szempontjából, így kiemelten fontos, hogy a nemzetiségre vonatkozó kérdésnél minden magyar ember magyarnak is vallja magát.
A népszámlálás kapcsán az RMDSZ keretében is létrejött egy munkacsoport, az államigazgatás és a társadalom síkján érvényesülõ tevékenységgel: az etnikumközi kapcsolatok hivatalában Markó Attila államtitkár képviseli a népszámlálás megszervezésének adminisztratív, törvénykezési vonatkozásaiban a romániai magyar kisebbség szempontjait. Fontos például az állami intézmények kétnyelvû kommunikációjának érvényesülése a 20% fölötti magyarsággal rendelkezõ településeken - emelte ki Kovács Péter. Másrészt, az említett munkacsoport nagy hangsúlyt fektet a megfelelõ közhangulat kialakítására is annak érdekében, hogy az õszi népszámlálás alkalmával minden érintett vállalja majd magyarságát. - A kisebbségi jogok érvényesítése szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy húsz százalék alá, vagy fölé megyünk egy adott településen, mint ahogyan az sem, hogy például a csángók milyen nemzetiségûnek vallják magukat - tette hozzá az RMDSZ fõtitkára. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a vegyes házasságban születetteknek is vállalniuk kell magyarságukat, annak ellenére, hogy családtagjaik más nemzetiséghez tartoznak. Ebben a vonatkozásban az RMDSZ klasszikus kampányt szándékszik lebonyolítani, és partnerként számít minden egyházra, ifjúsági és civil szervezetre a közös cél elérése érdekében.
Szabadság (Kolozsvár)

2011. április 30.

Egyházi összefogás Alsórákosért
Egyházi összefogással próbálnak békét teremteni a romabandák által terrorizált Alsórákoson. Nagyhét szerdáján közel ötven református lelkipásztor vett részt a Brassó megyei településen tartott bûnbánati istentiszteleten, a közeljövõben pedig ökumenikus szabadtéri szolgálatot szerveznek, hogy a helybéliek érezzék, nincsenek egyedül. Barát István, a település református lelkipásztora a Krónikának elmondta, még pénteken is zajlik Nagyváradon egy lelkészkonferencia, amelyen többek között az alsórákosi helyzet is napirendre kerül.
A településen eluralkodott kilátástalan helyzetre Barát István hívta fel a közvélemény figyelmét, az elmúlt hónapban falugyûlést hívott össze, hogy megoldást találjanak az embereket rettegésben tartó romabandák megfékezésére. Bár a hatóságok elkezdték a védelmi intézkedések szervezését, a romák súlyosan bántalmaztak három fiatalembert, amire a faluban lincshangulat alakult ki. Alsórákoson azóta is megerõsített rendõri és csendõri jelenlét biztosítja a nyugalmat. Barát István lelkipásztortársait is értesítette a kialakult helyzetrõl, elõször ökumenikus istentiszteletet terveztek, amit az idõ rövidsége miatt egy késõbbi idõpontra halasztottak, ám nagyhéten több ezren imádkoztak Székelyföldtõl Hollandiáig, hogy az alsórákosiak békére leljenek. A húsvét elõtti szerdán tartott alsórákosi istentiszteleten közel ötven református lelkipásztor vett részt, az összetartó szolgálat célja az volt, hogy erõsítse a gyülekezetet, az alsórákosiak megtapasztalják, hogy nincsenek egyedül, sokan imádkoznak értük. A helyszínen negyven lelkész írta alá az alsórákosi nyilatkozatot, amelyhez azóta elektronikus úton közel négyszázan csatlakoztak. A nyilatkozatot Pásztori-Kupán István teológiai tanár olvasta fel. Tudjuk, hogy itt, Alsórákoson sem test és vér ellen van nékünk tusakodásunk. Tudjuk, hogy sötét erõk most is munkálkodnak a köztetek lévõ keresztyéni ékes és jó rend megdöntésén. Isten országának állampolgáraiként viszont el nem fogadhatjuk a krisztusi és apostoli rendtõl eltérõ zûrzavart. Ennek a krisztusi és apostoli rendnek része az is, hogy aki nem akar dolgozni, ne is egyék. (...) Tudjuk, hogy Alsórákoson nem mindenki cselekszik ekképpen. Jogotok van hozzá, hogy elvonjátok magatokat mindenkitõl, aki rendetlenül él, és azzal ne társalkodjatok, hogy megszégyenüljön. Mindazonáltal ne ellenségnek tartsátok, hanem atyafiakként intsétek õket - áll a nyilatkozatban. Csûry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, aki maga is részt vett az istentiszteleten, a helyszínen azt nyilatkozta, Erdélyben közel ezer lelkipásztor van, nem lehet, hogy ne tudnának segíteni az alsórákosi gyülekezeten. A Brassó megyei településen egyébként rég nem volt ennyire csendes a húsvét, a Borbáth romatelep felé vezetõ úton is ki mertek ülni az emberek a kapu elé, számolt be lapunknak Barát István, aki abban bízik, hogy a faluban a rendõrök és a csendõrök visszavonulása után is tartós marad a béke.
Bíró Blanka, Krónika
Harangszó (Nagyvárad)

2011. május folyamán

�?rtekezés a Határon Túli Magyarok Hivataláról
Bálint-Pataki József
Bálint-Pataki József az alapításától munkatársa és néhány éven keresztül elnöke is volt a Határon Túli Magyarok Hivatalának. A Szatmárnémetiben megtartott X. Jakabffy Napok keretében május 20-án Neve több volt, mint áruvédjegy- a Határon Túli Magyarok Hivataláról, mint kormányzati intézményrõl címmel tartott értekezést. Elõadásának szövegét teljes terjedelemben közöljük.
Neve több volt, mint áruvédjegy
(szubjektív vázlat a Határon Túli Magyarok Hivataláról, mint kormányzati intézményrõl)
A X. Jakabffy konferencia* szervezõjének tett vállalás szerint az elõadás tárgya egyfajta értékelés lenne egy intézményrõl, melynek neve - remélem hinni, hogy nemcsak szerintem - több volt, mint áruvédjegy. Arról a hivatalról, a Határon Túli Magyarok Hivataláról van szó, mely egyedülálló módon, másfél évtizeden keresztül a magyar közigazgatás sajátos intézményeként szolgálta a magyar nemzetpolitikát. Olyan önálló központi költségvetési intézmény volt, melynek létrejöttét a rendszerváltás elõkészítésében tenniakarók nemzeti elkötelezettsége és felelõs magyarságtudata tette lehetõvé. Olyan kormányhivatalként mûködött, mely öt egymást követõ kormányzat alatt, a természetesnek tekinthetõ hangsúlyeltolódások ellenére, a határon túli magyar nemzetrészek érdekeinek képviseletét, ügyeinek vitelét a magyar közigazgatásban és nemzetközi téren is folyamatosan ellátta, míg aztán a hatodik kormányzat, miután döntõ mértékben, éppen neki köszönhetõen, a magyar nemzetpolitika gyakorlatilag teljesen megfeneklett, nem a jogos elvárásoknak és megváltozott, uniós körülményeknek megfelelõ intézménnyé alakította át, hanem a könnyebb megoldást választva, gondos lejáratás kíséretében, sértetten felszámolta.
Hogy ezt megtette, abban a felelõsség nyílván az övé. Hogy ezt megtehette, akárcsak abban, hogy a magyar nemzetpolitika mélypontra jutott, abban a felelõsök sokkal szélesebb körben keresendõk. E döntés elõkészítésében, konok és kitartó következetességgel közremûködtek sokan Magyarországon - egyes kormányzati szervek, ellendrukker bürokraták, a politika, a közélet nem kevés szereplõje, szereptévesztõ szolgálatok és szolgálatkész publicisták egyaránt- a nemzeti ügyekben a konszenzus szükségességét hirdetve és mindent megtéve annak érdekében, hogy ez nehogy létrejöhessen. De legalább annyian voltak határon túl is, akik ebben elévülhetetlen érdemeket szereztek és most nem a szomszéd országok ellenérdekelt erõire gondolok, hisz ez értelemszerûen, ebben a térségben, sajnos akár természetesnek is tekinthetõ. Igen, azoknak a szomszédos államokban élõ egyes magyar közszereplõknek a felelõssége jut eszembe, akik, - ahogyan a határon túli magyarságra szánt költségvetési összegek nõttek a '90-es néhány tízmillióról a hivatal felszámolása idején elért 13, 7 milliárd forintra - a HTMH-ban (akárcsak az általa felügyelt közalapítványokban) nem annyira egy, a Kárpát-medencei magyar kisebb vagy nagyobb közösségeinek megmaradása és megtartatása érdekében munkálkodó és a magyar nemzetpolitika érdekében, koordinációs feladatokkal felruházott budapesti kormányzati intézményt, illetve intézményeket akartak látni, hanem inkább a személyes politikai ambícióikhoz asszisztáló szolgáltatási irodát.
Több mint jelzésértékûnek tartom, hogy a hivatal megszüntetését valósággal üdvözölte az egyik legjelentõsebb, határon túli magyar érdekképviseleti vezetõ: Itt az ideje neki, (mármint a HTMH felszámolásának -n. n.) ugyanis ez az intézmény nagyobb pápa lett a pápánál. Az intézmény vezetõje pedig kliens rendszeren, szimpátia alapján több mindent másképp csinált, mint ahogy az elvárható lett volna. (Info Rádió 2006. június 13.) �?rdemes, bár kissé keserû visszaidézni azt, hogy jobbára ugyanazok a Kárpát-medencei vezéregyéniségek, akik egy hasonló '94-es HTMH-t megszüntetõ, horngyulai ötletet, spontán összefogással, sikerrel megtorpedóztak, 2006-ban, ha nem is üdvözölték a szándékot, mint az említett indulatos pártelnök úr, akit amúgy azóta a saját szervezetébõl, a VMSZ-bõl kizártak, gyakorlatilag szó nélkül hagyták nemcsak a HTMH felszámolását, hanem azt is, hogy karaktergyilkosságtól sem visszarettenve, a felszámolóbiztosok a hivatalt és mindazt mi hozzá kapcsolódott (az Illyés és �?j Kézfogás Közalapítványok, az Apáczai és a Teleki László Közalapítvány, a MÁ�?RT stb.) valósággal kriminalizálják. Az elkövetkezendõkben szabályos intézménytörténetre aligha vállalkozhatnék, még vázlatos formában sem, az messze meghaladná egy elõadás kereteit. Helyette inkább következzen egy szubjektív HTMH história néhány olyan lapja, mely reményeim szerint választ tud adni a választott címre, bizonyítva, hogy nemcsak a személyes elfogultság mondatja velem - bár kétségtelenül ma én is, mint egykor, '32 januárjában a csalódott József Attila másolás után rohanok -, hogy a HTMH-nak volt neve és az nemcsak áruvédjegy volt, mint akármely mosóporé. * Elhangzott a Kisebbségvédelem a XX. és XXI. században címmel, Szatmárnémetiben 2011 május 20-án megrendezett X. Jakabffy napokon.
I. Az elõzményekrõl:
Csak látszólag kezdem messzirõl, de fontosak az elõzmények, hisz nélkülük nincs Határon Túli Magyarok Hivatala-történet. 23 évvel ezelõtt, '88 február 13-án megjelent a Magyar Nemzetben egy tanulmány, amelyet joggal lehet tekinteni a magyarországi rendszerváltás egyik elméleti alapvetésének, a magyar kül- és kisebbségpolitikai rendszerváltás programnyilatkozatának, a közömbös kisebbségpolitika halotti bizonyítványának és egyben a cselekvõ nemzetpolitika keresztlevelének. E nélkül:
- nem fogalmazódott volna meg a hivatalos politikában Magyarország felelõssége az egyetemes magyar nemzet iránt; - nem fogalmazódott volna meg a hivatalos politikában az eltökéltség, hogy Magyarország érvényesítse: a kisebbségi kérdés nem belügy; - nem alakult volna ki a határon túli magyarsággal és a hazai kisebbségekkel foglalkozó intézményrendszer; - Magyarországnak ma nincs kisebbségi törvénye.
Miért gondolom így?
A Mai politikánk és a nemzetiségi kérdés címû tanulmányra épülhetett a rendszerváltás kisebbségpolitikája, ebbõl származtatható annak társadalmi-politikai támogatottsága (lásd a Kollégium tagjainak imponáló névsorát így az. egyéni tagokét: Ablonczy László, Andrásfalvy Bertalan, Antall József, Benda Kálmán, Benkõ Lóránd, Bíró Zoltán, Bodor Pál, Chikán Attila, Chrudinák Alajos, Czine Mihály, Csepeli György, Csoóri Sándor, Entz Géza, Für Lajos, Görömbei András, Herczegh Géza, Hankiss Elemér, Ilia Mihály, Jeszenszky Géza, Kiss Gy. Csaba, Konrád György, Kósa Ferenc, Köteles Pál, Mészöly Miklós, Pomogáts Béla, Pungor Ernõ, Raffay Ernõ, Samu Mihály, Vásárhelyi Miklós, Vekerdy József és sokan mások) Az 1988-as Kiáltó Szó nemcsak értékelt és újraértelmezett egy alapkérdést, hanem programot adott és feladatokat fogalmazott meg a politika számára, melynek nyomán - viszonylag hamar - bekövetkezett azok gyakorlatba ültetése és nagyon is kézzelfogható eredmények születtek. Erre épülhetett a rendszerváltás Magyarországának, az elmúlt két évtizednek a kisebbség- politikai jogalkotása (az alkotmányos felelõsségvállalás és a kisebbségi törvény) majd utóbbi nyomán a kisebbségi önkormányzati rendszer - melyet bírálni szoktak, hisz lehet is, de jobbat azóta se találtak ki, nemcsak idehaza, hanem a térségben sem igazán.
A Szokai-Tabajdi cikk adott lökést a kisebbségi kérdés erõteljes megjeleníthetõségére a kétoldalú, államközi kapcsolatokban és a nemzetközi fórumokon - talán elég erre vonatkozóan idézni Szûrös Mátyás tevékenységét, de nemkülönben a Horn Gyuláét is (vö. a genfi, ENSZ Emberi Jogi Tanácskozás ülésszaka -'89 febr. 27-én, az ENSZ közgyûlés ülésszaka '89 okt. 28-án stb.) Végül és ez a legfontosabb: az említett tanulmányra kimondta: nemzeti konszenzus nélkül nincs eredményes nemzetpolitika. Erre és vele együtt, a lakitelki és a monori tanácskozás határozataira épülhetett a rendszerváltás kormányzati intézményrendszere és a magyar-magyar kapcsolatok intézményesítése. (Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégium és Titkárság, majd MEH Határontúli Magyarok Titkársága, 1992-tõl HTMH, A határon túli magyarságért Alapítvány, melyrõl még Németh Miklós kormánya 

2011. május 1.

A cél, hogy az iskolások eljussanak a határon túli közösségekhez
Megjelent a Határtalanul tanulmányi kirándulási program pályázati felhívása; az idei évben a közoktatási intézmények határon túli magyar kirándulásainak támogatására 500 millió forint áll rendelkezésre - jelentette be Semjén Zsolt szombati budapesti sajtótájékoztatón.
A nemzetpolitikáért felelõs miniszterelnök-helyettes felidézte: az Országgyûlés tavaly októberben fogadott el határozatot, amelynek célja, hogy a magyarországi iskolások intézményes formában, állami támogatással jussanak el határon túli magyar közösségekhez. Távlati cél annak segítése, hogy a határon túli magyar iskolákba járó diákok intézményes és támogatott formában eljöhessenek Magyarországra - tette hozzá.
Kiemelte: a rendelkezésre álló összeget évrõl évre emelni kívánják, és minél több gyermeket szeretnének a programba bevonni. Az állami támogatás most az utaknak mintegy 80 százalékát finanszírozza majd - jegyezte meg. Semjén Zsolt úgy fogalmazott: egyfajta katalizátorként mûködnének közre a programon keresztül.
�?letre szóló barátságok köttethetnek
Ahol egyszer egy ilyen kapcsolat létrejött, ott életre szóló barátságok, személyes kapcsolatok születnek. Az a közjogi keret, amelyet az állampolgársággal a magyar állam megteremt, valós tartalommal akkor tölthetõ meg, ha a társadalom egésze számára természetes lesz, hogy a határon túli nemzettársaink nem turisták és nem idegenek, hanem ugyanolyan magyarok, mint akik az ország határain belül élnek - mutatott rá a kormányfõ kereszténydemokrata helyettese.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár az MTI kérdésére elmondta: a pályázatokat június 3-ig várják, az együttmûködési programok esetében pedig június 17-ig lehet a kérelmeket beadni. A döntések augusztus közepéig megszületnek, s aki felkészült, és szeretne határon túli magyar területre kirándulni, szeptembertõl már megteheti.
Elmondta, hogy egy diákra körülbelül 33 ezer forintos támogatási összeggel számoltak, ebbõl a szállás- és az utazási költségeket lehet állni. A pályázatokról bõvebben a www.apalap.hu oldalon lehet tájékozódni.
Semjén Zsolt elmondta még, hogy április 18-án a Fõvárosi Bíróságon megtörtént a határon túli magyaroknak szóló támogatásokat egybefoglaló Bethlen Gábor Alapkezelõ bírósági bejegyzése. Ezzel elhárult minden akadály a különbözõ pályázatok kiírása elõl, s a felhívások közzététele május közepéig megtörténhet - tette hozzá. Hangsúlyozta: mindenki számára átlátható módon valósulhat meg a határon túli magyar közösségek költségvetési támogatása. Az alap az idei büdzsé alapján mintegy 12 milliárd forinttal gazdálkodik majd.
Országon kívüli erõk érdekeltségei is vannak
Semjén Zsolt szerint nyilvánvaló provokáció történt Gyöngyöspatán, a kormányfõ helyettese a Jobbik és az LMP pártpolitikai érdekeltségét egyaránt felvetette a történtekkel kapcsolatban. A KDNP elnöke szombati budapesti sajtótájékoztatóján a kialakult helyzetre vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta: többirányú provokációról van szó, amiben országon kívüli erõk érdekeltségei is vannak. �?gy fogalmazott: vannak erõk, amelyeknek az az érdeke, hogy úgy állítsák be Magyarországot, ahol kvázi polgárháborús állapotok vannak, és a cigányoknak menekülniük kell a falvakból, mert fasiszta rohamosztagok grasszálnak az utcán.
Hozzátette: nagyon komoly nemzetközi érdekcsoportok vannak, amelyeknek az az érdekük, hogy Magyarországról minél rosszabb és hazug képet fessenek. Semjén Zsolt szerint látható, hogy két kicsinyes pártpolitikai érdek is megjelenik. Az egyik a Jobbiké, a párt politikai életben való maradásához ugyanis fontos, hogy legyen cigány-magyar konfliktus, mert akkor úgy tudják beállítani, hogy problémafelvetésük és politikai eszenciájuk létfontosságú a magyar közéletben - mutatott rá. A másik oldalon úgy tûnik, az LMP is érdekelt politikailag abban, hogy ez a téma mesterségesen felturbózva kerüljön a híradásokba, és a tehetetlen állammal szemben õk az emberi jogok védelmezõiként tudnak fellépni - mondta.
Súlyos károkat okozhatnak
Rendkívüli felelõtlenség minden magyarországi, a konfliktus gerjesztésében részt vállaló párttól az ilyen típusú fellépés, nagyon súlyos károkat okoznak az országnak és a magyar-cigány együttélésnek - fogalmazott. Szélsõséges csoportok pártpolitikai provokációja, illetve bizonyos külföldi érdekeltségek háttéraknamunkája, ami történt - summázta a miniszterelnök kereszténydemokrata helyettese.
Ami történt, pontosan igazolja a kormányzat politikáját, az országban rendnek kell lennie, és semmiféle félkatonai szervezetek nem lehetnek, mert ezek mindannyiunk békés és normális életét veszélyeztetik - fûzte hozzá, és kiállt Pintér Sándor belügyminiszter határozott fellépése mellett.
Semjén Zsolt nem kívánta kommentálni a bíróság azon döntését, hogy nem jelent a társadalomra veszélyt vagy veszélyérzetet, amikor ilyen félkatonai jellegû csoportok megjelennek. Ez a bíró személyes felelõssége - mondta, hozzátéve: megtalálták, és ha szükséges, még határozottabban megtalálják annak a jogszabályi kereteit, hogy a törvényeket ne lehessen kijátszani. MTI/mno.hu
Erdély.ma

2011. május 1.

Tizenöt éves a magyar felsõfokú zenei képzés Nagyváradon
A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) korábban egyházzene, mára zenepedagógiai tanszékének jubileumi ünnepe, 15 éves fennállása alkalmával szerveztek három napos találkozót az elsõ hét évfolyamon végzett hallgatók meghívásával a hétvégén. A program keretében pénteken sajtótájékoztatón beszélt Tolnay István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tanügyi elõadó-tanácsosa, Berkesi Sándor Liszt-díjas karnagy, valamint Fodor Attila tanszékvezetõ a zenepedagógiai képzés, valamint a kórus múltjáról és jelenérõl.
Brugós Anikó karnagy, tanár beszélt a találkozó apropójáról, többek között éppen tíz éve, hogy az egyetemi kórus amerikai turnén vehetett részt. Az 1996-ban indult egyházzenei szak elsõ évfolyama 2001-ben végzett, az ünnepi hétvégére a 2001-2006 között végzettek hetven százaléka, 35 diák jött el. Az eseményt szombat este jubileumi zárókoncerttel teszik még teljesebbé. Szeretnének minden évben rendezni találkozót, mondta Brugós, tavaly õsszel például Székelyudvarhelyen gyûltek össze a jubileumi ünnepség elõkészítésekor.
Tolnay a tanszék építését, kialakulását elevenítette fel. Ez az a szak, ami leginkább hivatott továbbvinni az egyetem hírét, ahogyan tette azt eddig is, mondta. Még a Sulyok István Református Fõiskola keretében indították el az egyházzenei képzést, többek között azért, hogy legyen anyanyelvû zenei oktatás. A végzettek legnagyobb része itthon maradt, sokan kórust alapítottak, mások oktatnak. Továbbvittek egy keresztény szellemiséget és egyfajta táncházmozgalmat, az egyetem kis közösségébe szervesen beletartoztak, ami szintén fontos, sorolta az eredményeket az elõadó-tanácsos. Berkesi professzor a kórusról mesélt, melynek 1998 óta vezetõje. A Debrecenbõl érkezett karvezetõ a sikerekrõl, eredményekrõl számolt be.
A jelenlegi tanszékvezetõ kiemelte: egy szak sikeressége a végzett diákok eredményein mérhetõ. A PKE-n mûködõ zenemûvészeti szak a legrégebbi a magyar nyelvûek közül Erdélyben a forradalom után, még ha csak röpke 15 éves hagyományra tekint is vissza. Ami Váradra vonzza a jelentkezõket az egyrészt a szakmaiságnak, másrészt az emberi tényezõnek köszönhetõ, vélekedett Fodor, jelenleg a három évfolyamon huszonöt diákjuk van (Marosvásárhelyen kevesebben, Kolozsváron ennél többen tanulnak a hasonló szakon). A jelenlegi tanári gárda az egyik legjobb a romániai magyar oktatásban, részletezte, 11 oktatóból 7 doktor. Tavaly óta akkreditált szakként mûködik, és - ha minden jól megy - idén mesterképzést is szeretnének indítani, mely a kortárs szemléletet helyezné elõtérbe. Ez körülbelül egy hónap múlva derül ki, hogy lehetséges-e, de már többen érdeklõdtek a képzés iránt, fejtegette Fodor. Kiemelte még a kiépült Erasmus-kapcsolatrendszerüket, illetve a Janus Pannonius Szakkollégium lehetõségeit.
A három napos találkozón kóruspróbákon vettek részt az egykori diákok és kerekasztal-beszélgetésre is volt lehetõség a jubileumi koncertet megelõzõ napon.
Freund Emese
Reggeli �?jság
Erdély.ma

2011. május 1.

Csak a zászlót tették le, a fegyvert nem
Szatmár megye - A magyar történelem számos pillanata képezi vita tárgyát a mai napig a történészek körében. Nem kivétel ez alól a szatmári béke sem, a megkötésének háromszázadik évfordulójára rendezett ünnepi megemlékezés zárórendezvényét szombaton tartották a majtényi síkon.
Háromszáz éve 149 zászlót tûzött le a kuruc sereg a majtényi síkon. A Károlyi Sándor vezettekuruc sereg ezen tette még most is igen komoly viták alapjául szolgál, de egyre inkább hajlanak arra, hogy nagyszerû és fejlett diplomáciai érzékrõl tanúbizonyságot tevõ tettnek tartsák. A köznyelvben szatmári béke névvel illetett esemény tulajdonképpen Károlyi Sándor, a kuruc haderõfõparancsnoka és Pálffy János horvát bán, a Habsburg-uralkodó magyarországi haderejének fõparancsnoka között létrejött egyezség írásban történt rögzítése. Ezt a békeszerzõdést azonban nem lehet 300 év távlatából sem objektíven szemlélni, hiszen a szakirodalom és a szépirodalom homlokegyenest ellenkezõ álláspontokat ütköztetett mindig, s ez most is tendencia, akkor is, ha valamelyest közelednek az álláspontok.
A majtényi síkon egyszerû kõobeliszk õrzi az emlékét ennek az eseménynek, de húsz éve minden évben az emlékezõk kicsiny csoportja vonul ki ide, hogy versekkel, kuruc nótákkal és tánccal kísért rövid beszédekkel emlékezzenek meg az 1711 áprilisában történtekrõl. A kerek évforduló a megszokottnál valamivel több érdeklõdõt vonzott, de még mindig nem annyit, amennyit az alkalom megkívánna.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke elmondta, hogy csak akkor tudná megítélni a tett helyességét, ha abban a korban élt volna, de az emlékiratok tükrében hajlik arra, hogy helyesnek ítélje meg, és ne árulásnak. Ezáltal a békekötés által ugyanis lehetõséget kapott a nemzet a fejlõdésre, amelyre szüksége volt. Amikor ilyen történelmi eseményre emlékezünk, akkor egyetlen tanulságot vonhatunk le elõdeink cselekedeteibõl: bármilyen vita, véleménykülönbség van is köztünk, az igazán fontos pillanatokban a nagy, nemzeti kérdésekben összefogásra van szükség. A pillanat felismerésének a bölcsességére van szüksége az erdélyi magyar közösségnek is, ha ezzel rendelkezünk, akkor van jövõje itthon a magyarságnak - jelentette ki az RMDSZ szövetségi elnöke.
Csehi Árpád, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnöke beszédében kitért arra, hogy milyen fontossággal bír a múlt megismerése és a szatmári béke egységes képbe való beépítése. Sem vallási, sem nemzeti árnyék nem vetült erre az eseményre - mutatott rá Csehi a tagadhatatlan tényre.
Szilágyi Mátyás kolozsvári fõkonzul felhívta a figyelmet arra, hogy csak a zászlókat tették le a majtényi síkon, a fegyvereket hazavitték, ez pedig szimbolizája a magyar nép hozzáállását az ilyen és ehhez hasonló helyzetekhez. De ugyanakkor azt is elmondta, hogy az új magyar alkotmány, amely az egész magyar nemzet alkotmánya, jelzése annak, hogy a mostani vezetõk, ugyanúgy, ahogy a háromszáz évvel ezelõttiek, legjobb tehetségük szerint küzdenek, Rákóczi fejedelem kedvenc latin mondását használva: Ha elrontottad a játszmát, kezdd elõrõl!
Katona József történész abban láttatta a szatmári béke fontosságát, hogy megmutatta, a magyarok nem jogmegvonók, hanem jogkiterjesztõk voltak, akik arra törejkedtek, hogy minél többen kerülhessenek a jog hálója alá, s minél kevesebben szoruljanak ki. �? is kiemelkedõ fontosságúnak tartotta, hogy Rákóczi fejedelem képes volt arra, hogy az amúgy széthúzásra hajlamos részeket összefogja: várost a vidékkel, katolikust a protestánssal. Rákóczi tanításaihoz kell visszatalálnia a mai embernek is - hangsúlyozta beszédében a történész.
Az ünnepi beszédeket kuruc nóták, versek és magyar táncok színezték, a megemlékezés végén pedig koszorút helyeztek el az obeliszken, amelyre felkerült a 300. évforduló alkalmából készített márványtábla.
erdon.ro

2011. május 1.

Hazatérés Napja Krasznamihályfalván
Szatmár megye - Szombaton tizedik alkalommal tartották meg a Hazatérés Napját Krasznamihályfalván. A helyi református egyház által szervezett rendezvényen több mint kétszázan vettek részt helyiek és hazatérõk.
A krasznamihályfalvi református templomban dr. Molnár János, a Babeº-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképzõ Karának dékánja hirdetett igét. Igehirdetésének alapígéjéül a 133. Zsoltárt választotta, mely így kezdõdik: ,,Imé, mily jó és mily gyönyörûséges, a mikor együtt lakoznak az atyafiak. Krasznamihályfalván nagyon sokan gyûltek össze, hogy együtt legyenek, hogy találkozzanak rokonaikkal, egykori barátaikkal, iskolatársaikkal és falubeliekkel. Ez a település is - sok más, egykor elszigetelt településhez hasonlóan - arra a sorsra jutott, hogy fiataljai a jobb megélhetés lehetõségét keresve elhagyták szülõfalujukat, hogy városon keressenek megélhetést. Ilyen alkalmakkor jó hazatérni és felidézni a múlt eseményeit, beszélgetni a jövõrõl és találgatni, hogy milyen jövõ vár ránk. ,,Egy atyától vagyunk - hangsúlyozta az igehirdetõ. - Egy atya gyermekeiként tértünk most vissza, hogy örvendezzünk. Sajnos nagyon sok ma élõ ember identitászavarban van: nem tudja honnan jött és merre tart. Mi, ebben a közösségben esztétikai örömszerzõk vagyunk. Istengyermekeinek közössége, örömszerzõ közösség. Feladatunk, hogy Isten munkatársai és követei legyünk. A ma embere a sokat hangoztatott piacgazdaságban él, meg kell küzdjön a piacgazdaság elvárásaival. Mint ahogy azt naponta tapasztaljuk, a piacgazdaságnak megvannak az elõnyei és a hátrányai. A piacgazdaságban mindig megkérdezzük: mi ebben a hasznom? Itt, most, ebben a közösségben feltehetjük a kérdést: Mi a haszna ennek a közösségnek, hogy egy atyótól származik? A válasz a 133. zsoltárban van. Az áldás a haszon. Csak oda küld áldást az �?r és életet örökké, ahol örömszerzõ közösségre talál.
�?nnepi percek
Az istentisztelet után Módi Attila helyi lelkipásztor és Nt. Nagy Sándor, a Nagykárolyi Református Egyházmegye esperese köszöntötte a vendégeket, majd a Babeº-Bolyai Tudományegyetem Református Tanítóképzõ Karának kórusa énekelt. A kórus tagjai évente változnak, de az elõadásból érezhetõ volt a szakmai felkészültség és az ének iránti elkötelezettség. A templomból kijövet a résztvevõk a kaplonyi fúvószenekarral az élen vonultak a régi egyházi iskolához (jelenleg kultúrotthon), ahol ifj. Geréb Miklós lelkipásztor röviden ismertette Tamás László egykori lelkipásztor-tanító életútját és Krasznamihályfalván kifejtett tevékenységét. A fúvószenekar zenei kíséretében megkoszorúzták a kultúrotthon falán elhelyezett Tamás László emléktáblát, majd minden résztvevõt meghívtak a kultúrotthonban megtartott ünnepi ebédre, ahol a résztvevõk kötetlenül beszélgettek.
erdon.ro

2011. május 1.

Régi prédikációk és falfestmények Szent László királyról
Nagyvárad - Péntek délután a XIX. Festum Varadinum ünnepségsorozat keretében a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség szervezésében könyvbemutatót és diavetítést tartottak a Kanonok sori Tibor Ernõ Galériában.
 A XIX. Festum Varadinum ünnepségsorozat keretében lezajlott rendezvényen Madas Edit és Horváth Zoltán György: Régi prédikációk és falfestmények Szent László királyról címû könyvét mutatták be. Az eseményt a budapesti szerzõpáros férfitagja is megtisztelte jelenlétével, aki érdekes kultúrtörténeti adalékokkal szolgált a Szent Korona örökségét gazdagító középkori templomok magyar vonatkozású építészeti értékeivel, freskóival kapcsolatban. A kötetben természetesen a Szent Lászlóval kapcsolatos falképek kerülnek elõtérbe, a hozzájuk kapcsolódó, a teljesség igényével, különbözõ feljegyzések, illetve levéltári adatok alapján összegyûjtött korabeli prédikációkkal egyetemben. Horváth Zoltán György arra hívta fel a figyelmet: a kiadvány egyik érdekessége, hogy kitekintve a Kárpát-medencébõl, az itáliai Szent László-ábrázolásokat is tartalmazza. Azért beszélhetünk ilyesmikrõl, mert V. István király lánya, Mária, aki 1270-ben hozzáment a nápolyi trónörököshöz, egyik életcéljául tüzte ki, hogy ápolja a magyar szentek emlékét.
Diavetítés
A Kárpát-medencében különben több mint ötven helyen találkozhatunk Szent László-freskókkal. A lovagkirályt háromféleképpen ábrázolják: önállóan vagy magyar szempontból másodlagos szentek mellett, Szent István és Szent Imre társaságában, valamint egy-egy vele kapcsolatos legenda fõszereplõjeként. Az elõadó diavetítést is tartott, így az egybegyûltek megcsodálhatták a magyarremetei, a mezõtelegdi, az ördöngösfüzesi, a darlaci, az almakeréki, a székelyderzsi, a homoródkarácsonyfalvai, a nagyszebeni és a kézdiszentléleki templomok 14-15. századi freskóit.
A látottakért-hallottakért Exc. Böcskei László váradi római katolikus megyés püspök mondott köszönetet. �?gy vélte: Szent László univerzális személyiségét bizonyítják, és azt az üzenetet hordozzák magukban, hogy az igazságosság, a bátorság és az erényesség olyan tulajdonságok, melyek mellett mindig aktuális kiállni. 
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

2011. május 2.

Idõben érkeznek a határon túlra szánt támogatások - Közlemény
A határon túli magyarság forrásait a jövõben kezelõ Bethlen Gábor Alapkezelõ Nonprofit Zrt. bejegyzése a Fõvárosi Bíróságon 2011 április 18-án megtörtént. Az Alapkezelõt a Magyar Államkincstár ezen a héten ugyancsak nyilvántartásba vette és biztosította a folyószámla megnyitását. Így a Bethlen Zrt. a többi állami céghez és államháztartási körben lévõ intézményhez hasonlóan, teljesen átlátható módon a Kincstáron keresztül bonyolítja pénzügyeit, és elhárultak az akadályok a pályázatok kiírása elõl is.
A pályázatok szakmai elõkészítése azonban már az Alapkezelõ bejegyzése elõtt megtörtént. Április 30-án indult hivatalosan útjára a Határtalanul! tanulmányi kirándulások pályázati kiírása a magyarországi iskolák számára, amelyre június 3-ig, illetve június 17-ig lehet pályázni. Az április 30-i kiírást követõ egy napon belül több mint 470 érdeklõdõ kereste fel a honlapot, így minden bizonnyal szép számmal várhatunk érvényes pályázatokat.
A Szülõföldön magyarul oktatás-nevelési pályázatok szakmai elõkészítése szintén befejezés elõtt áll. Tekintettel arra, hogy az eddigi gyakorlat szerint a jogosult határon túli magyar általános- és középiskolai diákok valamint egyetemi hallgatók a következõ tanév szeptemberétõl jutottak hozzá a támogatáshoz, a lebonyolításban részt vevõ szakmai szervezetek segítségével ezt a határidõt idén is tartani fogjuk. Ennek elsõ lépéseként a pályázatot a jövõ hét folyamán a szakmai szervezetek segítségével megjelenteti a Bethlen Gábor Alapkezelõ Zrt.
A nyártól esedékes határon túli programokra, illetve civil és szakmai szervezetek támogatására szolgáló nyílt pályázati forrásokat elõre láthatóan május közepén fogjuk kiírni. Itt is jelentõs érdeklõdésre számítunk.
Budapest, 2011. május 1.
A Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Bethlen Gábor Alapkezelõ Zrt. közös közleménye 
Erdély.ma

2011. május 2.

Tiltakoznak a székelyföldi polgármesterek
A vidéki postahivatalok bezárása ellen tiltakoznak a székelyföldi polgármesterek, kifogásolva a Román Posta döntését, amely szerint megszüntetik a posták egy részét, gazdaságossági okokra hivatkozva, és mintegy másfél ezer alkalmazottat elbocsátanak.
Az elmúlt hét végén Sepsiszentgyörgyön gyûltek össze a Kovászna megyei önkormányzat szervezésében a megye településeinek polgármesterei, és nehezményezték, hogy nem értesítették õket idõben a településüket érintõ változásokról, amelyek már életbe is léptek áprilisban. Megbeszélésükre meghívták Moldován József romániai távközlési államtitkárt.
Moldován József a gyûlésrõl hétfõn beszámoló �?j Magyar Szó címû bukaresti napilapnak elmondta, hogy a Román Posta az elmúlt két évben több mint 266 millió lej (1,73 milliárd forint) veszteséget termelt, és a leépítések a vállalat nyereségessé tételét szolgálják. Az államtitkár elmondta, hogy a leépítések ellenére a postai szolgáltatás minden romániai településen megmarad, és az eddigivel azonos szinten elérhetõ lesz valamennyi állampolgár számára. Kovászna megyében 22 falu maradt postahivatal nélkül áprilisban, és egyetlen postást sem bocsátottak el.
A polgármester-találkozón Constantin Nicolae, a posta brassói regionális igazgatója hangsúlyozta, hogy sok esetben kétszer-háromszor annyiba került egy-egy postahivatal fenntartása, mint amennyi bevételt termelt. Idõközben több településen aláírásokat gyûjtenek a lakosok a posta bezárása miatt. MTI
Erdély.ma

lapozás: 1-30 ... 1231-1260 | 1261-1290 | 1291-1320 ... 3961-3980




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

  
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998