|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 3980 találat | lapozás: 1-30 ... 1261-1290 | 1291-1320 | 1321-1350 ... 3961-3980 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2011. május 2.Mégis próféta lett... - Szabó Gyula emlékszoba HomoródalmásonA Sátán labdái Húgom, Zsuzsika - néhány cím Szabó Gyula munkásságából. Az író a székelyföldi Homoródalmáson született, Székelykeresztúron járt iskolába, Kolozsváron végezte az egyetemet és ott élt haláláig. Szülõfaluja emlékszobát rendezne be híres szülötte személyes tárgyaiból és nem is akárhol, hanem abban a házban, amelynek keresztgerendáján az 1645-ös évszám olvasható. Feltételezések szerint ez Erdély legrégebbi mennyezete. Kékremeszelt, meredek, cseréptetõs épület áll Homoródalmás délnyugati részén, a Német utca sarkán. Az almási hagyomány szerint ez az épület papilakként épült egykor és itt szálltak meg azok az osztrák katonatisztek, akiket Mária Terézia idején, fõleg a székely határõrség megszervezése után szállásoltak be Homoródalmásra. Ide álmodták meg az almásiak azt az emlékszobát, amelyben a falu híres szülötte, Szabó Gyula író személyes tárgyait helyeznék el. Pályázati pénzekbõl felújítják a házat, a másik szobában turisztikai információs irodát rendeznek be. Az író 2004 decemberében hunyt el, élete nagyrészét Kolozsváron töltötte, de egész munkásságát meghatározta a föld, amelybõl vétetett. Szülõfaluja, Homoródalmás gyakran megjelent írásaiban. Bán Kata, Demeter Levente Duna Tv, Térkép Erdély.ma 2011. május 2.Mitõl remeg a tulipán?A március 15-i nemzeti ünnepet Erdélyben hol külön, hol együtt ünnepelték az itt élõ magyarok attól függõen, hogy a különbözõ politikai erõk (amúgy mindenik a romániai magyarok közképviseletét és érdekvédelmét deklarálja felvállalni és hitelesen ellátni) mire biztatták az embereket. Ott, ahol tömbben (relatív többségben) élnek magyarok, ott jobban megmutatkoztak a politikai, cselekvési, viszonyulási és retorikai különbözõségek, jobban érvényesült a demokratikus pluralizmus és sokszínûség, míg a szórványvidékeken az uniszónónak volt inkább keletje. Igaz, itt is történtek súrlódások, eklatáns példával éppen Bihar megye járt elöl: Nagyváradon már az ünnepet megelõzõen nyilatkozatháború dúlt a programozás és területfoglalás ürügyén. Ez március 15-e után csak fokozódott, emlékezetes a nagyvárad-rogériuszi református egyházközségben történt rossz ízû vita (ki mikor mennyit beszéljen), amely mögött vélhetõen kommunikációs és szervezési malõr állt, bár a polgári oldal hatalmi beavatkozást sugalmazott, noha ez nem bizonyosodott be végül. Az kétségtelen, hogy a kisebbik román kormánypárt, a hatalmi pozíciójánál fogva magát nyeregben érzõ RMDSZ mindig mindenütt mindre megpróbált rátelepedni, egész egyszerûen nem képes húsz év múltán sem kiesni az állampárti szerepbõl: nem csupán szervezni próbálja az erdélyi magyar közéletet, hanem irányítani is, ellehetetlenítve és beszûkítve a valójában ki sem fejlõdött civil szférát, polgári kezdeményezést és önállóságot. Dénes László Reggeli �?jság (Nagyvárad) 2011. május 2.Két ország, egy cél - Vidékfejlesztési nyitókonferencia SzékelyhídonPénteken délelõtt négy település elöljárói és menedzserei tartottak nyitókonferenciát az �?r-parti kisvárosban, �?rték-határ: Innovatív határon átnyúló közösségi szolgáltatási rendszer kialakítása témakörben. A 2007-2013 közötti idõszakot felölelõ projekt képviselõi �?jfehértó és Nyíradony (Magyarország), valamint Kiskereki és Székelyhíd (Románia) voltak. A délelõtt kezdõdõ eszmecserét Nagy Sándor, �?jfehértó polgármestere, a projekt vezetõ partnere nyitotta meg, valamint ismertette a kisváros fejlesztési lehetõségeit, gazdasági erõforrásait, illetve földrajzi fekvése adta lehetõségeit. A magyarországi partner után Béres Csaba Székelyhíd polgármestere, a négyek megállapodásának szervezõ partnere köszöntötte a vendégeket, valamint vázolta a város befejezett, illetve folyamatban lévõ projektjeit. A házigazda beszámolójában többek között elhangzott, miszerint a nyertes pályázatok eredményeként, európai forrásokból fogják fedezni a Bihar megyei önkormányzatok integrációs osztályain dolgozó alkalmazottak ingyenes továbbképzését. Folyamatban van egy úgynevezett inkubátorház kialakítása is, amely olyan vállalkozásfejlesztési gyakorlat, amelynek alkalmazásánál elsõsorban gazdasági prioritások játszanak szerepet Székelyhíd és annak testvértelepülése, Létavértes között. Béres beszélt még a város urbanisztikai terveirõl is. Mint mondta, a napokban írja alá a felelõs minisztériummal a 3,5 hektáros park kialakításáról szóló szerzõdést. Az iskolakomplexum és a városközpont között kialakítandó zöldövezet, valamint a mellé tervezett aquapark lesz a település egyik legnagyobb befektetése az elkövetkezendõ idõszakban. Mint munkaadói lehetõséget, a biomassza erõmû kivitelezését említette, amely szintén folyamatban lévõ tervezet. Beszélt még az alakulgató infrastruktúráról, amely nélkül lehetetlen befektetõket csalogatni a városba, valamint vázolta a település civil- és kulturális szférájában bekövetkezett pozitív jellegû változásokat is. Tasó László, Nyíradony polgármestere, fideszes országgyûlési képviselõ bemutatta a határon túli kistelepülés uniós perspektíváit, valamint annak hátrányos fekvését Nyíregyháza és Debrecen tengelyén. Ugyanis az utóbbi két nagyváros árnyékában nehezebb befektetõket találni, ami egyébként �?jfehértóra is legalább annyira érvényes. Tasó azt is elmondta, a négy település vidékfejlesztési egyezményét a magyar állam 260 milliárd forinttal támogatja, míg a román fél csak most, a projekt harmadik szakaszában mutat némi érdeklõdést a kivitelezés iránt. A nyíradonyi elöljáró szerint a közös civilszféra létrehozása az elsõdleges cél, ami maga után vonja gazdasági szféra kialakulását is. Kiskerekit Kertész Zoltán hálózati menedzser képviselte, aki elõadásában átfogó képet nyújtott a három, községalkotó kistelepülés - �?rkeserû, Asszonyvására, Kereki - általános gazdasági állapotáról, múltjáról, jelenérõl, illetve faluturisztikai adottságairól. Mint mondta, mindhárom falu bõvelkedik kiaknázatlan lehetõségekben. Ezekre azonban a jelenlegi gazdasági helyzet miatt a román kormány egyáltalán, vagy csak korlátolt anyagi keretet tud biztosítani. A nyitókonferencia állófogadással, valamint a helyszínre érkezett befektetõk, vállalkozók kötetlen üzleti beszélgetésével zárult. Sütõ �?va Reggeli �?jság (Nagyvárad) 2011. május 2.Lakossági fórum Déván - A szórvénymagyarság nem szakadhat kettéNehéz év vár a dévai magyarságra, de ettõl függ a jövõje, legalábbis az elkövetkezõ 4 évben, hangsúlyozta házigazdaként Pogocsán Ferdinánd, a dévai RMDSZ elnöke, a magyar házban megtartott pénteki lakossági fórumon. Az utóbbi idõk decentralizációja révén a helyi szinten lévõ képviselet ugyanis jelentõsen befolyásolja a dévai magyar közösség sorsát, hiszen az önkormányzatoknak komoly beleszólásuk lesz az iskolákban, nem mindegy, hogy a Téglás iskola igazgatótanácsában RMDSZ-sek, vagy román pártok képviselõi kerülnek. Emiatt a dévai RMDSZ-szervezet roppant ambiciózus célt tûzött ki a jövõ évi helyhatósági választásra: nem két, hanem három tanácsosi mandátum megszerzése a jelenlegi egy helyett, mondta Pogocsán Ferdinánd. A gondolat nyilván merész, hiszen 2000-ben 2400-an szavaztak a tulipánra Déván, 2004-ben 2000-en, 2008-ban, pedig csak 1600-an, összefogással azonban lényegesen jobb eredmény érhetõ el, hiszen a megyeszékhelyen legalább 4000 - de akár 6000 - magyar él. Csakhogy az egység veszélyben van, az EMNT fizetett emberei Hunyad megyében is aláírásokat gyûjtenek az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséhez. Mi sok mindenre költöttünk pénzt, például nyugdíjasklubra, könyvvásárlásra az iskolának, diákok nyári magyarországi táborozására, magyar ház korszerûsítésére, de támogató aláírásokra vagy szavazatokra sose szögezte le a házigazda. Ami EMNP megjelenése veszély a szórvány számára, hiszen legutóbb Déván 33 szavazat hiányzott a második tanácsosi mandátumhoz, Lupényban pedig 28 a tanácsba való bejutáshoz. A megosztottság csak kudarchoz vezet, szögezte le Winkler Gyula EP-képviselõ, a Hunyad megyei RMDSZ-szervezet elnöke. A magyarság felemelkedése munkával, építkezéssel érhetõ el, nem kinyilatkozással, vagy követeléssel, ahogy az RMDSZ ellenfelei teszik. Akárcsak egy háznál, ahol az alapok lerakása hónapokig tart, s ezután azokra heteken belül felhúzzák a falakat, az autonómia is hosszas politikai egyeztetéseket, alapos építõmunkát feltételez, e nélkül nem több, mint kártyavár. 1990 óta az RMDSZ a parlamenti politikát választotta, a tárgyalásos problémamegoldást, noha a marosvásárhelyi pogrom után Erdély sokkal közelebb volt a Koszovó féle fejleményhez, mint a cseh-szlovák békés szétváláshoz. 21 év megfontolt parlamenti politizálással ezt sikerült elkerülni, sõt, jelentõs eredményeket elérni. De ha az RMDSZ nem jut be a parlamentbe, s az erdélyi magyarság politikai képviselet nélkül marad, vajon az oly hangos ellenfelek a parlamenten kívülrõl jobban érvényre juttatják az autonómia-törekvéseket? Ha képviselõink nincsenek a döntéshozó intézményekbe, akkor hogyan lehet érdekeinket érvényesíteni, tette fel a retorikus kérdést az EP-képviselõ. Ott van a rákosdi példa, ahol a kilencvenes években, szülõi kezdeményezésre a Hunyad megyei tanfelügyelõség belegyezett magyar óvoda létesítésében. Csakhogy egy román óvónõt nevezett ki, aki egy árva szót sem tudott magyarul. Akkoriban nem volt sem fõtanfelügyelõ-helyettes, sem kisebbségi tanfelügyelõ, s olyan körülmények között a magyar óvodából nyilván nem lett semmi. Az EMNP megalakulásával járó megosztottság hasonló sorsba taszíthatja a Hunyad megyei magyarságot. Mert a frusztráltakat nem érdekli a közösség sorsa, ha õk nem kapják meg a 2%-t, akkor vesszen a közösség 98% is. Emiatt Winkler nyilvánosan hívta fel az egybegyûltek figyelmét, ne veszélyeztessék a dévai és Hunyad megyei szórványmagyarság eddig elért eredményeit és jövõjét az EMNP csábításának engedve. Mert eredmények bizony vannak. Helyi szinten és országosan is, hangsúlyozta Dézsi Attila prefektus. Hunyad megyében a magyar egyházak visszakapták a kommunizmus idején elkobzott földjeik 99%-t, s a megye földterületének 24%-a magyar tulajdonba került vissza, noha a magyarság aránya nem éri el az 5%-t! 2005-ös megalakulása óta a dévai Téglás Gábor iskola 3,4 millió lejt kapott a román államtól, Csaba atya alapítványát sem zaklatják többé ilyen-olyan ellenõrzéssel és szõrszálhasogatással, az évi 7-800 millió lejes állami támogatást is rendszeresen megkapja. A tavalyi megszorítások ugyan keserû szájízzel töltötték el a magyarságot (is), de elkerülhetetlenek voltak. Nélkülük tavaly augusztusban az állam csõdbe került volt, vagyis leállt volna a nyugdíjak és közalkalmazotti bérek folyósítása. Az RMDSZ közbenjárására végül nem került sor a nyugdíjak megadózására, s az elbocsátások sem öltöttek nagy méretet. A kormányellenes sajtóból bizonyára sok rosszat lehetett hallani, az igazságot viszont nem, szögezte le a prefektus. Akihez irányult a legtöbb kérdés. Melyek a földek visszaszolgáltatását érintették. Egyesek elégedetlenek, hogy nem a régi helyen kapták vissza földjeiket, mások azért, mert természetbeli visszaszolgáltatás helyett kártérítést kaptak a tulajdonalap (fondul proprietatea) részvényei által, noha õk inkább pénzt akartak volna. Holott a tulajdonalap részvényei eladhatók a tõzsdén, a kilencvenes évek elején történt fölöttébb kaotikus földosztás pedig már megtörtént. Mert annak ellenére, hogy a szervezõk a közösségi kérdések megvitatására fektették a hangsúlyt, a lakossági hozzászólások inkább a magán ügyeket helyezték elõtérbe. Chirmiciu András Nyugati Jelen (Arad) 2011. május 2.Párhuzamos életrajzok és �?rök SzilágyNagyvárad - A XIX. Festum Varadinum keretében mutatták be pénteken Kupán Árpád Párhuzamos életrajzok - Nagyvárad egykori hírességei címû könyvét, illetve Bálint István János �?rök Szilágy címû tanulmánykötetét. Zsúfolásig megtelt a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumterme Kupán Árpád történész könyvének bemutatóján, amely a Partiumi Füzetek sorozat 62. részeként jelent meg. Az alaphangulatot Thurzó Sándor József teremtette meg mélyhegedû-játékával, majd Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Mûemlékvédõ és Emlékhely Társaság elnöke köszöntötte az egybegyûlteket, kifejezve örömét, hogy a terem megtelt könyvszeretõ emberekkel. �?letkor és gondolkozásmód A kiadvány tematikáját, szerkezetét ismertetve a szerzõ elõszavából idézett Dukrét Géza:Annyit szeretnénk elérni írásunkkal, hogy kiemeljünk a feledés homályából néhány olyan egykori váradi hírességet, aki a maga idejében igazi lokálpatriótaként a városért élt és küzdött, dolgozott (.) A bemutatandó személyeket két szempont alapján párosítottuk: életkoruk és gondolkozásmódjuk szerint. Arra törekedtünk, hogy hasonló életkorúakat állítsunk párba; mégpedig úgy, hogy az elsõ a konzervatív, hagyományõrzõ, jobboldali beállítottságú - a második szabadelvû, változtatni akaró, baloldali eszmerendszer híve legyen. Az egykori váradi hírességek közül a következõk életérõl és munkásságáról olvashatunk - nem csupán e személyiségeket ismerve meg, hanem átfogó képet kapva a korról is, amelyben éltek: Bertsey György - id. Rimanóczy Kálmán, dr. Karácsonyi János - dr. Berkovits Ferencz, Sulyok István - dr. Adorján Ármin, dr. Várady Zsigmond - dr. Edelmann Menyhért, dr. Adorján Emil - dr. Papp János, Hegedûs Nándor - Dutka Ákos, dr. Soós István - dr. Ágoston Péter. Fontos a múlt ismerete A történelem az élet tanítómestere - idézte az ókori latinokat Kupán Árpád felszólalásában, hiszen a múlt ismerete számos tanulsággal szolgálhat arra, hogy elkerüljük a hibás döntéseket, téves lépéseket. Szavai szerint helytörténeti kutatásai során megismerhetett olyan személyiségeket, akik sokat tettek városunkért, az itt élõ közösségért, így állt össze egy könyvvé az életrajzsorozat. A kiadványt a korabeli fényképek mellett Bányai Szabados Katalin képzõmûvésznek az ismert nagyváradi épületekrõl készült grafikái díszítik. �?rök Szilágy A pénteki rendezvényen Bálint István János �?rök Szilágy címû tanulmánykötetét is bemutatták. Péter I. Zoltán váradi helytörténész méltatásában a szerzõrõl elmondta: Zilahon született, a '70-es években teológiát tanult Kolozsváron, majd 1977-ben áttelepült Magyarországra, ahol magyar nyelv és irodalom, történelem szakos tanári és mûvészettörténészi oklevelet szerez. Az évtizedek során kutatói, könyvtárosi, levéltárosi, szerkesztõi munkát végzett, több lapban jelentek meg tanulmányai. Több könyve is megjelent, legutóbb az �?rök Szilágy, melyben a középkori hazai írásbeliség latin nyelvû kezdetétõl gyûjtötte össze a Szilágyságról fellelhetõ írott és képi anyagot, illetve térképeket. Mindez nagy segítséget jelent e tájegység helytörténeti kutatói számára - hangsúlyozta Péter I. Zoltán. A szerzõ, Bálint István János tudatta: elsõsorban a nemzettudat erõsítésének szánta tanulmánykötetét, melyben fellelhetõ sok más egyéb mellett viselettörténet, családtörténet, zászlótörténelem, ételkultúra stb. A kötet anyaga több mint hét évszázadot ölel át, és több mint húsz éves gyûjtõi munkának az eredménye. A kettõs könyvbemutatón egy Juhász Gyula és egy Reményik Sándor vers elszavalásával S. Németh Katalin mûködött közre. Tököli Magdolna erdon.ro 2011. május 2.Kövér: mi nem pénzeljük TõkéstNincs arról tudomásom, hogy a magyar kormány bármilyen határon túli magyar pártot anyagilag támogatna - jelentette ki az �?MSZ kérdésére Kövér László házelnök a hét végén Szatmárnémetiben. A fideszes politikust annak kapcsán kérdeztük, hogy jelenleg a magyar kormánnyal szerzõdésben álló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) úgynevezett demokrácia-központjaiban is zajlik az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséhez szükséges aláírások gyûjtése. Emellett közismert, hogy Orbán Viktor miniszterelnök több alkalommal is támogatásáról biztosította Tõkés Lászlót, az EMNT vezetõjét. Lapunk úgy tudja: az EMNP megalakítása után a demokrácia-központok pártszékházakká változnak. Az �?MSZ-nek adott válaszában a többpárti demokrácia fontosságát hangsúlyozta, és Délvideket hozta fel példaként. Lám, a magyarság ott is több pártban politizál, mégis sikeres! - jelentette ki Kövér László. A Magyar Országgyûlés elnöke Csehi Árpád Szatmár megyei tanácselnökkel és Ilyés Gyula polgármesterrel folytatott pénteki megbeszélése után tartott sajtóértekezletet Szatmárnémetiben. A magyarországi politikus a Szatmári béke aláírásának háromszázadik évfordulója alkalmából rendezett közös kiállítás megnyitására érkezett a Szamos-parti városba. A megnyitón Rákóczi Ferencet idézte: A szabadság csak azzal biztosított, ha a szomszéd egyetért vele! Kövér beszédében fontosnak nevezte a jószomszédi kapcsolatokat, szerinte a magyar-román együttmûködést egyre több területre kellene kiterjeszteni. Sike Lajos �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. május 2.Kerekasztal a megbékélésrõlA Kárpát-medencében élõ nemzeteknek megvannak a maguk sebei, amelyek a történelmi emlékezetbõl táplálkoznak. Meggyõzõdésem, hogy ezek a sebek gyógyíthatóak. Azonban ha ezeket a sebeket folyamatosan feltépjük, azok soha nem múlnak el - fogalmazta meg a Kárpát-medencei Megbékélés Mozgalom létrehozásának szükségességét Surján László EP-képviselõ azon a nyilvános román-magyar kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a hét végén tartottak a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében. Hozzátette: a mozgalom lényege, hogy az egyes Kárpát-medencei országok civil szféráinak különbözõ nemzetiségû képviselõi értelmes válaszokat keressenek a történelmi kérdésekre. Azt hiszem, az itt élõ népek nemcsak a békés együttélésre, de az együttmûködésre is képesek - fejtette ki Surján. Mint elmondta, a megbékélési mozgalom szándékosan civilekre korlátozódik, mivel a politikusok eleddig nem voltak képesek ilyen téren megvalósításokat elérni. A kerekasztal-beszélgetés résztvevõi egyetértettek abban, hogy Kolozsvár ennek a megbékélésnek, együttélésnek lehet a szimbóluma, mivel itt több évszázados hagyománya van több nemzetiség békés egymás mellett élésének és együttmûködésének. Fel kell hagynunk az utóbbi kilencven év nacionalista történelemszemléletével, mivel ennek mindig negatív következményei voltak. Erdély valaha különálló állam volt a maga sokszínû kultúrájával. Mindenképp meg kell írnunk a térség ilyen szemléletû történelmét: én ebben látom a történelmi sérelmeink feloldozását - fogalmazott Ovidiu Pecican kolozsvári történész, esszéíró. A nyílt vita egy másik résztvevõje, Marius Tabacu, a Kolozsvári Filharmónia igazgatója érdekesnek nevezte azt a vállalkozást, hogy olyan emberekkel kell megbékélnie, akikre soha nem haragudott. Bevallom, picit szkeptikusan, de lelkesen csatlakoztam ehhez a mozgalomhoz. Az elmúlt húsz évben több kísérlet is volt erre. Az elsõt 1990-ben tartották Budapesten, Smaranda Enache és Gabriel Liiceanu társaságában én is részt vettem rajta. Sajnos, míg mi ott kint egyeztettünk, addig itthon, Marosvásárhelyen teljesen más irányt vett ez a megbékélés - mondta el Tabacu. A Kárpát-medencei Megbékélés Mozgalom elsõ, magyar-szlovák kerekasztal-beszélgetésére 2010 októberében került sor a felvidéki Nagymegyerben. Azóta a mozgalom kiterjedt Szabadkára és Beregszászra, és most a kolozsvári rendezvény révén Erdélyre is. Sipos M. Zoltán �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. május 2.A cenzúra természetérõlA cenzúra mûködése az 1950-es, '60-as években témában tartott elõadást Lázok Klára doktorandusz a fiatal történészeket tömörítõ Borsos Tamás Egyesület április végi rendezvényén A sajtóigazgatóság minden egykori szocialista országban körülbelül azonos elvek és felépítés szerint mûködött, ám az egyes cenzúrázható tartalmak tekintetében nagy különbségek mutatkoztak - ecsetelte Lázok Klára Marosvásárhelyen, az unitárius egyház Bolyai téri tanácstermében tartott rendezvényen. A zömében fiatalok alkotta közönség a román és a magyar sajtó- és könyvcenzúra rendszerével ismerkedett meg, például azzal, ahogyan egy kézirat eljutott a szerzõtõl a cenzurális hatóságokon keresztül a megjelenésig, vagy a végleges elutasítás révén a szemeteskosárig. A szerzõ és a kiadó között csupán az elsõ szinten létezett kommunikáció, mert amint a kiadó továbbküldte, lektorok sokasága nézte át, vizsgálta, kötelezõ érvénnyel javasolt módosításokat. A cenzorok általában középszintû felkészültségûek voltak, a bonyolultabb szövegeket nem értették, éppen ezért gyanúval kezeltek minden intellektuális tartalmat. �?ldözendõk voltak az ideológiailag a marxizmussal szemben álló szövegek, azok, amelyeket nacionalistának vagy sovinisztának minõsítettek, illetve azok a lírai próbálkozások, amelyek nem sugalltak kellõ optimizmust, és a befogadáshoz bizonyos intellektuális felkészültséget is feltételeztek. �?ppen ezért a modern költészet nem kapott zöld utat az '50-es, '60-as évek kiadványaiban, derült ki Lázok Klára elõadásából. Antal Erika �?j Magyar Szó (Bukarest), 2011. május 2.Az összhang kereséseAz a nemzetiségi kapocs, amely összeköti a romániai magyarságot, nem tudja eltakarni a különbségeket. Annyi bizonyos, miután éveken át a Magyar Polgári Szövetség, illetve a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vagy a Székely Nemzeti Tanács amolyan szabadcsapatként rohangált ide meg amoda a közélet és a politika mezején, jelenleg valamennyien rájöttek arra, amit az RMDSZ már megalakulása pillanatában megérzett: demokratizáló társadalmakban szövegelni lehet ugyan bármennyit és bármikor, de intézményrendszer nélkül lehetetlen felelõsségteljesen, gyakorlatiasan, ha úgy tetszik, mérhetõen képviselni a romániai magyarság érdekeit. Más román parlamenti pártokkal is összevetve, az RMDSZ-nek mindig fontos érv maradt a kezében ez a belsõ intézményrendszer, amelynek kellõ kiegyensúlyozottságú kialakításán - az erõteljes központosítás vagy a gyors döntésekre képtelen szétaprózottságok között - nagyon sokat törték a fejüket a korabeli vezetõk. Akárcsak azon, hogyan lehet megjelentetni a szervezetben a romániai magyarság soraiban már a kezdetektõl érzõdött gondolati sokszínûséget, lehetõleg úgy, hogy ez különösképpen éles helyzetekben vagy éppen választásokon ne menjen a hatékonyság rovására. Az elsõ évek majdhogynem örökölt pártszerkezete után így alakította ki az RMDSZ a jól ismert állammodellt, amelyben a Szövetségi Képviselõk Tanácsa jelentette a döntéshozatalt, a szövetségi elnökség, a parlamenti képviselet és az ügyvezetõ elnökség a különbözõ szintû és feladatkörû végrehajtást, az etikai bizottság azt az Alkotmánybíróságot, amelyrõl mifelénk manapság ugyancsak sokat hallani, majd az évek során számos mûködési szabályzat-átírással igyekeztek ezt a szerkezetet összhangba hozni a politikai-társadalmi változásokkal. Márpedig ezek a változások - szerencsére - bekövetkeztek, és közülük is a legjelentõsebb az önkormányzatinak nevezett rendszer kialakulása, még akkor is, ha a kifejezés még mindig a helyi közigazgatás, a helyhatóság túlságosan is elõkelõ és a szerepköröknek csak részben megfelelõ változata. Nem a nagypolitika, nem a társadalomelméletek és nemzeti-nemzetiségi ideológiák, hanem a romániai magyarság hétköznapi, megélhetési, fejlesztési, korszerûsödési kérdéseinek egész sorával küzdõ polgármesterei és tanácsosai nyomására az RMDSZ vezetõsége rájött arra, hogy nem elegendõ a lobbizás, a Bukarestbe, Kolozsvárra vagy éppen Marosvásárhelyre való utazgatás, hanem ezeknek a kérdéseknek olyan szervezett fórumot is teremteni kell, ahol az önkormányzati munka tapasztalatai is rendszerezhetõk, érvényesíthetõk. Így alakultak ki a különbözõ szintû önkormányzati tanácsok, és vezetõik révén kerültek az országos vezetõség elé a mindennapok konkrét, gyakorlati kérdései. Az önkormányzatok azonban nem csupán a szervezet és a lakosság közötti állandó érintkezési felületen tevékenykednek, hanem igen hamar megjelenítettek egy másik gondot is: vajon az RMDSZ többségû helyi tanácsoknak vagy a kisebbségi tanácsi RMDSZ-frakcióknak azt kell tenniük, amit az RMDSZ helyi vezetõségei vagy vezetõi sugallnak nekik, vagy éppen õk maguk tekinthetõk helyi szervezeteknek? Hiszen az elõbbiek óhatatlanul elszürkültek és már-már láthatatlan, hivatali munkájuk csak a választások vagy valamilyen nemzetiségi kampány során lobbant fel. Az ilyenszerû belvillongások mellett azonban nyilvánvalóvá vált egy másik tény is: az a nemzetiségi kapocs, amely összeköti a romániai magyarságot, nem tudja eltakarni a különbségeket, hiszen a tömbmagyar-szórványmagyar, városi és falusi életvitel, politika és civil szervezetek, vállalkozók és munkavállalók, múltba fordulók és korszerûsödni óhajtók - a sort még hosszasan lehetne folytatni - skáláin olyan jelentõs eltérések mutatkoznak, amelyeket nem lehet egyazon megoldási módok alapján kezelni. A régiós átalakítások, a székelyföldi, partiumi és belsõ-erdélyi önkormányzati tanácsoknak a létrehozása, amelyre az RMDSZ legutóbbi, váradi kongresszusa lehetõséget biztosított néhány vezetõség-szerkezeti módosítással együtt, csupán az elsõ lépések azok közül, amelyek a szervezetet a megváltozott társadalomhoz alakítják. A továbbiak sem maradhatnak el. Székedi Ferenc �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. május 3.Kövér László nem tud a pártok anyagi támogatásárólKövér Lászlónak nincs tudomása arról, hogy a magyar kormány bármilyen határon túli magyar pártot anyagilag támogatna - írta hétfõ számában az �?j Magyar Szó (�?MSZ), amely errõl kérdezte az Országgyûlés ülnökét. Nincs arról tudomásom, hogy a magyar kormány bármilyen határon túli magyar pártot anyagilag támogatna - jelentette ki az �?MSZ kérdésére a házelnök a hét végén Szatmárnémetiben. A fideszes politikust a lap annak kapcsán kérdezte, hogy - mint a lap fogalmaz - jelenleg a magyar kormánnyal szerzõdésben álló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) demokrácia központjaiban is zajlik az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséhez szükséges aláírások gyûjtése. A lap emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök több alkalommal is támogatásáról biztosította Tõkés Lászlót, az EMNT vezetõjét. A magyar nyelvû bukaresti napilap tudni véli:az EMNP megalakítása után a demokrácia-központok pártszékházakká változnak. Az �?MSZ-nek adott válaszában Kövér László a többpárti demokrácia fontosságát hangsúlyozta, és Délvidéket hozta fel példaként. Lám, a magyarság ott is több pártban politizál, mégis sikeres! - jelentette ki Kövér László. A Magyar Országgyûlés elnöke Csehi Árpád Szatmár megyei tanácselnökkel és Ilyés Gyula polgármesterrel folytatott pénteki megbeszélése után tartott sajtóértekezletet Szatmárnémetiben. A magyarországi politikus a Szatmári béke aláírásának háromszázadik évfordulója alkalmából rendezett közös kiállítás megnyitásán vett részt a Szamos-parti városban. A megnyitón Rákóczi Ferencet idézte: A szabadság csak azzal biztosított, ha a szomszéd egyetért vele! Kövér beszédében fontosnak nevezte a jószomszédi kapcsolatokat, szerinte a magyar-román együttmûködést egyre több területre kellene kiterjeszteni. Erdély.ma 2011. május 3.Pályázat: Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttmûködéseA Magyar Országgyûlés elnöke pályázatot hirdet Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttmûködése címmel. A program célja Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok közös munkavégzésének, tapasztalatcseréjének, szakmai együttmûködésének elõsegítése, támogatása. A résztvevõknek az Országgyûlési Könyvtárban eltöltött egy hónap során lehetõségük nyílik a könyvtár állományának, szolgáltatásainak, mûködésének megismerésére; saját szakmai tevékenységük bemutatására; kapcsolatépítésre; közös szakmai együttmûködési projektek kidolgozására, illetve azokban való részvételre, az Országgyûlés munkájába való betekintésre. Az ösztöndíjat elnyert fiatal könyvtárosok feladatai: - az Országgyûlés mûködésének, a különbözõ parlamenti szervezetek munkájának megismerése; - az Országgyûlési Könyvtár feladatainak, mûködésének megismerése; - a pályázati kiírásban szereplõ egyik téma önálló feldolgozása; - közös munka a pályázati tematikának megfelelõen; - írásos beszámoló készítése az egy hónapos munkáról. Az ösztöndíj keretében 2011. szeptember 1-30. között hat Kárpát-medencei és kettõ magyarországi szakember tölthet egyidejûleg egy hónapot az Országgyûlési Könyvtárban. A nyertes pályázók az ösztöndíj idõszaka alatt díjazásban részesülnek, melynek összege 250 000 Ft (bruttó). A nyertes pályázók részére utazási és szállásköltséget biztosítunk. Pályázati feltételek A programra az alábbi országokból lehet pályázni: Horvátország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna. A programra felsõfokú végzettséggel és legalább 5 éves könyvtárosszakmai tapasztalattal rendelkezõ könyvtárosok pályázhatnak, akiknek életkora nem haladja meg a 35 évet. A pályázóknak rövid (5-8 nyomtatott oldal terjedelmû) pályamunkát kell benyújtaniuk az alábbi kutatási témák egyikében: 1. Könyvtárak a nemzetpolitikai feladatok szolgálatában (gyûjteményszervezés, szolgáltatáspolitika, szolgáltatásmarketing). 2. Egy meglévõ nemzetpolitikai gyûjtemény bemutatása. 3. Nemzeti, nemzetiségi, kisebbségi digitális adattár létrehozása, mûködtetése; az együttmûködés lehetõségei és formái. A pályázatnak tartalmaznia kell: - a pályázó szakmai önéletrajzát; - elérhetõségét (értesítési cím, telefonszám, e-mail cím); - a felsõfokú végzettséget igazoló oklevél másolatát; - munkaviszonnyal rendelkezõ pályázó esetében munkahelyi nyilatkozatot annak igazolására, hogy a pályázó munkahelye kész biztosítani a nyertes pályázónak a programban való részvételt (állandó munkahely hiányában ezen igazolás benyújtása nem szükséges); - az 5 éves szakmai tapasztalat meglétét igazoló dokumentumo(ka)t; - rövid (1-2 oldalas) motivációs levelet. A pályázatot kettõ nyomtatott példányban az alábbi címre kérjük elküldeni: Ambrus János fõigazgató Országgyûlési Könyvtár H-1055 Budapest Kossuth tér 1-3. A pályázatot kérjük elektronikusan is elküldeni az [email protected] címre. (Formátum: MS Word) A pályázat beküldési határideje: 2011. május 31., kedd (postára adás és e-mail dátuma). További információ a fenti e-mail címen kérhetõ. A pályázatok elbírálása A pályázatokat az Országgyûlés elnöke által felkért szakemberekbõl álló bíráló bizottság értékeli. Az eredményrõl 2011. július 15-ig minden pályázó értesítést kap. A díjazottak listáját az Országgyûlés http://www.parlament.hu és az Országgyûlési Könyvtár http://www.ogyk.hu honlapján tesszük közzé. Bízunk abban, hogy a résztvevõk az Országgyûlési Könyvtárban szerzett tapasztalatokat és ismereteket széleskörûen hasznosítani tudják majd késõbbi munkájuk során. Kövér László, a Magyar Országgyûlés elnöke Erdély.ma 2011. május 3.Rögzítik a teljes magyar kultúrkincsetA kulturális kormányzat még a magyar uniós elnökség alatt létrehozza a magyar nemzeti digitális archívumot - mondta Szõcs Géza, a Nemzeti Erõforrás Minisztérium kultúráért felelõs államtitkára. Az államtitkár kifejtette: a XXI. század elejére eljutottunk odáig, hogy amit digitálisan nem rögzítettek, az szinte nem is létezik. Ezt ismerte fel az Európai Bizottság, amikor elfogadta az úgynevezett digitális menetrendet. Mint mondta, a magyar kulturális kormányzat még a magyar uniós elnökség alatt létrehozza a magyar nemzeti digitális archívumot. A Magyar Nemzeti Filmarchívum átalakításával pedig olyan, a tárca által irányított közgyûjtemény jön létre, amely a klasszikus filmarchívum feladatának ellátása mellett hosszú távon képes a magyar kultúra által teremetett alkotások digitális rögzítésére, és alkalmas a nemzet és a világ elõtt bemutatni a közös örökségünket, alkotómunkákat. Szõcs Géza felhívta a figyelmet egy olyan jelenségre, amely alapvetõen befolyásolja a magyar kultúra jövõjét. A legfrissebb olvasáskutatások szerint az emberek csaknem harmada egyáltalán nem olvas könyvet, és a fiatalok alig egytizede olvas napi gyakorisággal. A televízió mind információforrásként, mind szórakozásként elveszítette az elsõségét, de - mint az államtitkár fogalmazott - nincs abban semmi tragikus, hogy az ifjúság elsõ számú információforrása az internet lett. Egy idei felmérés szerint a fiatalok 57 százaléka olvas kommentárt és ír blogot. Nem cél, hogy visszatérítsék õket a hagyományos médiumokhoz, ami amúgy is reménytelen vállalkozás lenne, ugyanakkor a kultúrpolitikának élnie kell azokkal az új lehetõségekkel, amelyeket a digitális világ nyújt - mondta az államtitkár. Szólt arról is, hogy a virtuális térben új ifjúsági nyelv alakult ki: az sms-nyelv. A kutatók már elemzik ezt az új nyelvet, és nemrégiben megszületett az elsõ, sms-ben írt regény. A jellemzõen fiatalok által használt, saját szókészletû nyelvet az idõsebbek már nem is értik. Mindez új problémát vet fel, hiszen ez az új rétegnyelv generációs nyelvként átjárhatatlanná válhat. Az a veszély fenyeget, hogy a fiatalok számára idõvel érthetetlenné válik az irodalmi nyelv, és elérhetetlenné válik a magyar kultúrkincs. Abban, hogy ne alakulhasson ki Magyarországon kettõs nyelvezet, a médiának és a kormányzatnak is közös feladata és felelõssége van - hangsúlyozta Szõcs Géza. kulturpart.hu Erdély.ma 2011. május 3.Törvénnyel a magyar nyelv ellen DicsõszentmártonbanHuszonnégy órás határidõt adott Alexandru Adrian Matei dicsõszentmártoni polgármester és a Maros megyei város jegyzõje, Viorel Rãzvan Groza a helyi kórház igazgatójának, hogy eltávolítsa a kapusfülkére és a járóbeteg-rendelõ homlokzatára kihelyezett kétnyelvû feliratokat. Átiratában az elöljáró úgy hivatkozik az 1991/50-es törvényre, hogy közben megemlíti, a város magyarsága nem éri el a 20 százalékot. Az ügynek egyértelmûen etnikai vetülete van. A PDL-s polgármester által emlegetett 17,71 százalékos aránynak ugyanis nincs köze a tíz évvel ezelõtti építkezési törvényhez. Különben a hivatalos statisztika szerint a dicsõszentmártoni magyarság aránya 18,84 százalék, ami a 2001/215-ös helyhatósági törvény alapján ugyan nem teszi kötelezõvé, de nem is tiltja a kétnyelvû feliratok alkalmazását. A legutóbbi tanácsülésen a különfélékben felmerült, hogy az önkormányzatnak lépnie kellene a kétnyelvû felirat ellen. A testület nem szavazott errõl, nem is tehette, hisz a kórház a megyei tanácshoz tartozik. Erre a hétvégén a polgármester felszólította az igazgatót, hogy huszonnégy órán belül távolítsa el a hetekkel ezelõtt kihelyezett feliratokat - panaszolta el lapunknak a dicsõi RMDSZ elnöke, Szabó Albert. A szövetség önkormányzati képviselõje szerint a Gheorghe Marinescu Kórház vezetõségének semmiként nem szabad engednie az egyértelmûen nacionalista utasításnak. Így gondolja Szász János igazgató is, aki a Krónikának kijelentette: a táblák a helyükön maradnak. Az intézményvezetõ a prefektúra ez év február 18-án keltezett átiratával indokolja döntését. A kormányhivatal akkor harmincnapos terminust adott az intézményvezetõnek, hogy kihelyezze a kétnyelvû feliratokat. Az az érzésem, hogy a választások közeledtével a kétnyelvû tábla csak a polgármester számára jelent gondot, senki mást nem zavar. Át is küldtem a felszólítást a prefektúrára, döntsék el õk egymás között, mit is akarnak - szögezte le Szász. Kérdésünkre, nem tart-e attól, hogy a Matei által keltett magyarellenes hangulatban a városháza eltávolítja a táblákat, vagy valakik megrongálják, az igazgató nemmel válaszolt. Nem hinném, hogy a polgármesternek ilyen kevés esze lenne, hogy ilyesmihez folyamodjon - fejtette ki az orvos-igazgató Szucher Ervin 2011. május 3.Oktatási-nevelési támogatások: Iskola Alapítvány helyett RMPSZMiközben a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság szerint ezen a héten közzéteszik a Szülõföldön magyarul oktatási-nevelési pályázatok kiírását, jelen pillanatban még egyetlen érintett szervezet sem tudja hivatalosan, hogy Erdélyben ki folyósítja majd a diákoknak a magyar állam nyújtotta támogatást. Veress László, Kövér László, az Országgyûlés elnökének kabinetfõnöke a Szatmári Magyar Hírlapnak nyilatkozva megerõsítette a Krónika által korábban közölt értesülést, miszerint a program lebonyolítása átkerül az RMDSZ mûködtette Iskola Alapítványtól a Romániai Magyar Pedagógusszövetséghez (RMPSZ). Veress László a házelnök pénteken Szatmárnémetiben tett látogatása során nyilatkozott a támogatás folyósítása terén körvonalazódó szervezeti váltásról. A Krónika egyébként már néhány héttel ezelõtt megírta, hogy a magyar kormány berkeiben megszületett az elvi döntés arról, hogy az oktatási-nevelési támogatás kezelése nyolc év után visszakerül a pedagógusszervezethez. Romániában ugyanis az elsõ Orbán-kormány idején az RMPSZ utalta a finanszírozást, a Magyar Szocialista Párt hatalomra kerülése nyomán viszont a Medgyessy-kabinet 2003-tól az RMDSZ Iskola Alapítványát bízta meg a program lebonyolításával; errõl az év szeptemberében kétoldalú megállapodás is köttetett az akkor Adrian Nãstase vezette román kormánnyal. Nagy Zoltán, az Iskola Alapítvány igazgatója hétfõn lapunknak elmondta, õket még nem tájékoztatta a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a tervezett váltásról, noha többször fordultak levélben Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkárhoz az ügyben. Amíg nem erõsítik meg hivatalosan az információt, nem kívánom kommentálni a fejleményeket. Mivel azonban az Iskola Alapítvány nevesítve van a kormányközi egyezményben, annak felrúgása csak a két érintett, vagyis a két kormány beleegyezésével történhet - jelentette ki a Krónikának Nagy, hozzátéve: a napokban megbeszélést folytatnak a témában Répás Zsuzsannával. (Az alapítvány a tavalyi tanévben 121 712 iskolás és 5212 egyetemista pályázatát bírálta el pozitívan.) Lászlófy Pál, az RMPSZ örökös tiszteletbeli elnöke lapunknak elmondta: Budapesten folytattak már egyeztetést az ügyben, hivatalos megkeresés azonban még nem érkezett a pedagógusszövetséghez a magyar kormánytól az oktatási-nevelési támogatás folyósításának átvételérõl, az ügy hivatalossá tételéig, az ilyenkor szükséges keretszerzõdés megkötéséig pedig nem kíván nyilatkozni. A támogatások kiírása ügyében különben azután gyorsultak fel az események, hogy április 18-án a budapesti Fõvárosi Bíróságon megtörtént a határon túli magyarság forrásai fölött a jövõben rendelkezõ Bethlen Gábor Alapkezelõ bejegyzése, ezzel elhárult minden akadály a különbözõ pályázatok kiírása elõl; az alap az idei büdzsé alapján mintegy 12 milliárd forinttal gazdálkodik. (A Szülõföldön magyarul program keretében az a határon túli szülõ jogosult a 20 ezer forintos támogatásra, aki magyar nyelvû képzésben vagy oktatásban részesíti gyermekét; idén a támogatottak köre kibõvül az óvodásokra is.) A nemzetpolitikai államtitkárság és a Bethlen Gábor Alapkezelõ szerkesztõségünkhöz eljuttatott közleménye szerint ezen a héten megjelennek az oktatási-nevelési pályázatok, amelyek szakmai elõkészítése befejezés elõtt áll, a nyári programok pályázatait pedig elõreláthatólag május közepén írják ki. Emlékeztettek arra, hogy az eddigi gyakorlat szerint a jogosult határon túli magyar általános és középiskolai diákok, valamint egyetemi hallgatók a következõ tanév szeptemberétõl jutottak hozzá a támogatáshoz, a lebonyolításban részt vevõ szakmai szervezetek segítségével ezt a határidõt az idén is tartani fogják. Rostás Szabolcs Krónika (Kolozsvár) 2011. május 3.Hat külhoni magyar tudós vehette át az Arany János-elismeréseketHat külhoni magyar tudós vehette át hétfõn a Magyar Tudományos Akadémián a külhoni magyar tudósok elismerésére szolgáló Arany János-díjakat és -érmeket. �?t tudós a külsõ tagok fórumán vette át Pálinkás Józseftõl, az MTA elnökétõl az elismeréseket. Az Arany János-életmûdíjat Feszt György, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem nyugalmazott egyetemi tanára az erdélyi magyar tudományos élet, valamint a magyar nyelvû orvos- és gyógyszerészképzés elõmozdításában elért kimagasló érdemeiért, az Akadémia közgyûlésén vehette át. Arany János Kiemelkedõ Tudományos Teljesítmény díjjal ismerték el az erdélyi Bíró Domokost, a fizikai tudományok doktorát, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanárát, akinek oktatói, kutatói, eszközfejlesztõi munkásságát világviszonylatban jegyzett tudományos eredmények elérése fémjelzi valamint Sándor Annát (Szlovákia), a Konstantin Filozófus Egyetem magyar nyelv és irodalom tanszékének vezetõjét, akinek köszönhetõen tanszéke nagyszerû tudományos, oktatási és emberi közösséggé érett az elmúlt években, meghatározó tényezõ lett a szlovákiai felsõoktatásban. Az Arany János Fiatal Kutatói Díj idei kitüntetettje Pósa Mihály (Szerbia) vegyész, az �?jvidéki Egyetem Orvostudományi Kara Gyógyszerészet-tudományi Tanszékének docense, akit oktatói és kutatói munkájáért tüntettek ki. Az Arany János-érem idei díjazottjai Halász Albert (Szlovénia), a lendvai magyar önkormányzat elnöke, aki tudományos, kutatásszervezõi, írói, valamint média- és közéleti tevékenységével, valamint Hámos László (Amerikai Egyesült Államok), a New York-i székhelyû Hungarian Human Rights Foundation (HHRF) elnöke, aki az egyetemes magyarságnak tett szolgálatáért érdemelte ki az elismerést. Pálinkás József köszöntõjében a kulturális nemzet összetartozásáról beszélt. A politikai nemzethez való tartozást egykor a határok szabályozták, azok az érzések viszont, amelyek a kulturális nemzethez való tartozást határozzák meg, sokkal nehezebben megfogalmazhatók, ugyanakkor sokkal fontosabbak - emelte ki. Krónika (Kolozsvár) 2011. május 3.Aradi magyar helytörténetA politikai helyzet és az erõviszonyok szempontjából egyenesen káros, hogy Aradon ellenzéki politikusnak jutott eszébe egy helytörténeti tankönyv kiadása és opcionális tantárgyként való oktatása. Biztos vagyok benne, ha nem a parasztpárti Claudiu Cristea áll elõ a farbával, már dolgoznának rajta. Sajnos õ maga is dadog az ügyben, mert ahelyett, hogy némi demagógiával nyakon öntve átharcolta volna a határozattervezetet, a múlt héten õ maga kérte napirendrõl való levételét, mert szükségesnek látja egy közvita szervezését a kérdésrõl. �?s ha eddig még reménykedtem, hogy lesz valami a mûbõl, most már biztos vagyok benne, hogy ennyi volt rövid karrierje. Egyébként tök fölösleges errõl közvitát szervezni, mert azon ugyan mi lesz? Megmondom. Négy-öt buzgómócsing román nyugdíjas történelem tanár, katonatiszt és társai megútmutatják, mit ne felejtsenek ki belõle, és mit kötelezõen felejtsenek majd ki belõle. Cristea azt akarta, hogy szakmai bizottság írja meg a mûvet, ennek állítólag lett volna egy magyar tagja is. Ugyebár nem kunszt elképzelni, mennyi beleszólása lesz az illetõnek, hisz úgyis statisztaszerepet osztanának rá, csendben szemlélheti, miként románosítják majd az utókor számára Arad és a megye történelmét. S a játék azért is veszélyes, mert késõbb ezt forrásmunkának is használhatják, mondjuk egy turistakalauzban, de most nem akarok rémképeket festeni, majd, ha már írják. Szóval, szerintem amíg a románok ezt összehozzák, jó lenne megírni és kiadni egy magyar nyelvû helytörténetet. Ha ügyesen belefoglalják a megye magyarlakta településeit is, akkor ebbõl fakultatív tantárgy lehetne nem csak a Csikyben, hanem a vidéki magyar iskolákban is. Utánanéztem az új oktatási törvényben, és ha jól értettem, minisztérium által engedélyezett tankönyvekbõl opcionális tantárgyakat bevezethet az iskola. Most kellene sürgõsen megírni, megindítani az engedélyeztetési folyamatot, amíg az RMDSZ kormányon van. Mert ha mégis elkészül a város által finanszírozandó helytörténet, az román nyelvû lesz, és hát enyhén szólva snassz magyar gyerekeknek román könyvbõl magyarázni a vértanúkat vagy a világosi fegyverletételt. Feltéve persze, ha ilyen és ehhez hasonló rémes dolgokat tartalmaz, mert elképzelhetõ, hogy a fiúknak az i.u. 1918-ban kezdõdik, és lazán átfutnak a magyar valóságon, vagyis rajtunk. Szóval, a hivatalos városi helytörténet tuti rendkívül ingoványos lesz, szerintem most másfél év alatt, kellõ nekibuzdulással és megfelelõ kézi vezérléssel elkészülhet egy aradi helytörténet. Pénzre ne szisszenjen senki, tessék elhinni, 200-250 oldal nyomdai költsége kijön maximum tíz lejbõl, s a kötetet nem csak a diákok vennék meg, így a szerzõk honoráriumára is jutna, ingyen melók kora lejárt. Magyarán szó sincs veszteséges kezdeményezésrõl, van itt Arad megyében annyi magyar civilszervezet, hogy összefogva minden akadályt félrerúgjon. Irházi János Nyugati Jelen (Arad) 2011. május 3.Patikamérlegen a kétnyelvûségPénzbüntetéssel fenyegetik a kórházigazgatót Közismert, hogy bár Románia is aláírta a kisebbségi és/ vagy európai nyelvek chartáját, nagyon messze vagyunk attól, hogy annak elõírásai a mindennapi gyakorlatban is érvényesüljenek. Ezt igazolja az a pénzbüntetéssel fenyegetõ átirat, amelyet dr. Szász János fõorvos, a dicsõszentmártoni kórház menedzsere kapott Matei Alexandru Adrian polgármestertõl, aki azt kéri, hogy 24 órán belül távolítsa el a helybeli kórház és járóbeteg-rendelõ homlokzatára kitett kétnyelvû táblácskákat. A feliratok a kormányhivatal utasítására kiadott megyei tanácsi átirat alapján kerültek fel a Dr. Gh. Marinescu Municípiumi Kórház kapusszobájának falára és a járóbeteg-rendelõ esõvédõjére. Egyes helyi tanácsosoknak és a polgármesternek, akik az RMDSZ-szel szövetséges Liberális Demokrata Párt színeit képviselik, a fenyegetõ levél szerint még így is szúrja a szemét. Arra hivatkoznak, hogy a népszámlálási adatok szerint a Kis-Küküllõ menti városban csak 17,74 százalék a magyar lakosság számaránya. Következésképpen az igazgatónak nem volt joga kitenni a kétnyelvû feliratokat, amihez véleményük szerint a helyi tanács határozatára lett volna szükség. A prefektusi utasítás pedig csak ott kötelezõ, ahol 20 százalék fölött van a kisebbségi lakosság részaránya. A polgármesteri levelet egy beszélgetés elõzte meg az igazgató és a polgármester között. Bár szemtõl szemben Matei Alexandru úgy vélekedett, hogy nem érdemes foglalkozni az üggyel, a múlt csütörtökre összehívott tanácsülés után, amelyen Muntean Ioan nyugalmazott mérnök, szintén demokrata-liberális képviselõ felháborodásának adott hangot, mégis megszületett a kórházigazgatónak és a megyei tanácsnak is elküldött fenyegetõ levél. Ami nem mentes a csúsztatásoktól sem. Egyrészt a kétnyelvû táblák nem a két épület homlokzatára kerültek, ahol megmaradtak az eredeti román feliratok. Másrészt a kórház a megyei tanács tulajdonában és adminisztrálásában van, a megyei önkormányzatnak pedig, mint önálló közigazgatási egységnek, a megye magyar lakosságának arányát figyelembe véve joga van elrendelni a kétnyelvû feliratozást. Ami a dicsõi magyarság számarányát illeti, nem titok, hogy az emlegetett arányt két félreesõ román falucska Dicsõhöz csatolásával sikerült elérni. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy az ipari egységek bezárása miatt munkanélkülivé vált lakosság hány százaléka vállalt munkát külföldön, ma már kétségbe vonható a népszámláláskor megállapított arányszám. Másrészt, ami sokkal többet nyom a latban, a kórház nemcsak a város, hanem a környék lakosságát is kiszolgálja, akik közel 60 százalékát teszik ki az ellátott eseteknek. Így pedig igencsak felborul az a kényes arány, amire a polgármester hivatkozik. Másrészt a helyhatósági törvény elõírja ugyan a 20 százalékot, de nem zárja ki azt, hogy ahol kevesebb az arány, ott is éljenek a kétnyelvûséggel. Ez jóérzés dolga lenne, ami azonban a jelek szerint nem teng túl a dicsõi kormánypárti képviselõkben. Bár szerettük volna megszólaltatni, a polgármestert többszöri megkeresésünkre sem tudtuk elérni. Szabó Árpád, a megyei tanács alelnöke szerint nem akartak etnikai konfliktust kelteni, és úgy gondolják, hogy a megyei tanács tulajdonaként a dicsõi kórház sok magyar ajkú beteget kiszolgál, ezért nem kellene senkit zavarjon a kétnyelvû felirat. A történteket az alelnök kampányízû megmozdulásnak tartja. Bárczi Gyõzõ alprefektus felháborítónak érzi a polgármester viselkedését, és azt reméli, hogy az igazgató nem tesz eleget a fenyegetõ levélben foglaltaknak. Végezetül úgy gondoljuk, hogy a két táblácska, ami annyira szemet szúrt, távolról sem jelenti a valós kétnyelvûséget, ami a jelek szerint még várat magára a Kis-Küküllõ menti városban is. BODOLAI GY�?NGYI Népújság (Marosvásárhely) 2011. május 3.Surján: Mindig meg kell tenni, amit lehetSurján László európai parlamenti képviselõt (FIDESZ) a konferencia után sikerült mikrofonvégre kapni. - A Bálványosi (Tusványosi) Nyári Szabadegyetem formájában már kezdeményeztek magyar-román megbékélési párbeszédet, ami aztán a román fél érdektelensége miatt fokozatosan inkább magyar-magyar párbeszéddé alakult át. Mitõl lesz más ez a most kibontakozó mozgalom az eddigiekhez képest? - Nem tudom megjósolni, hogy mi lesz, de becsülök minden korábbi hasonló szándékot. �?n annyiban próbálom másként, hogy nem szervezetekhez fordulok, hanem az emberekhez. Ez persze rögtön rögösebbé teszi az utat, mert egy szervezetnek van címe, kapuja, csengõje, be lehet oda menni, és lehet valamit cselekedni. De azért Tusványosra is rengetegen járnak érdeklõdõ fiatalok. Hogy aztán a politika bizonyos fokig megzavarta az ügyeket, ebbe én most nem akarok belemenni. A civil világ az egész térségben elég vékony, de nagyon sok értékes embert tartalmaz, és ahogyan az itt, a konferencián is elhangzott, lehet értelmes párbeszédet folytatni szakmai alapon, kényes kérdésekrõl. Ugyanolyan folyamat zajlik a szlovák-magyar kapcsolatrendszerben is, és a Charta aláírói között azok a történészek is megtalálhatók, aki ezt a munkát végzik. Tehát a jövõt nem látjuk, az indulás nem robbanásszerû, de ígéretes. - Hogyan lehet csatlakozni a mozgalomhoz. Ennek érdekében aláírásgyûjtést is kezdeményeztek. - Honlapunk a www.chartaxxi.eu, rajta látható egy térkép, amelyen kis pontok jelzik, hogy milyen településekrõl írtak már alá, és választani kell egy nyelvet a tíz közül. Bárki az anyanyelvén megtalálja az alapítószöveget, amit, ha tetszik neki, aláírásával támogathat. Az élõ honlapon még találni híreket, közleményeket, információkat. Azzal a tapasztalattal, amit egyetemi tanárként és politikusként magaménak mondhatok, életemnek most már befejezõ szakaszába lépve próbálom úgy meglökni a mozgalmat, hogy az majd nélkülem is mûködjék. Maradjunk itthon, maradjunk a Kárpát-medencében, és teremtsünk itt olyan világot, hogy az valamennyiünknek jó legyen! Valójában ez mozgalmunk célja. - �?gy tûnik, a mai világot nem keresztény értékrendek szerint igazgatják. Ilyen körülmények között a közép-európai civil társadalomnak van-e esélye beleszólni sorsa alakításába? - Erre azt mondhatom, hogy a történelmünk folyamán voltak olyan keresztény királyaink is, akiktõl sok jót nem kaptunk. Szerintem a kereszténységnek mérhetetlen társadalmi küldetése van. De van egy olyan tanítás, hogy az ember természeténél fogva keresztény. Ami azt is jelenti, hogy a jó szándék sokkal több emberben benne van, mint gondolnánk. A mi mozgalmunk levezethetõ keresztény, de más elvekbõl is. Például az Európai Unión belüli pénzügyi érdekekbõl. �?s a civil társadalomnak minden esélye megvan arra, hogy bekapcsolódjék ebbe. Bethleni üzenet, hogy nem lehet mindig megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet. Most például ehhez a mozgalomhoz csatlakozni lehet. Aki keresztényként csatlakozik, annak én nagyon örülök, de annak is, aki nem keresztényként csatlakozik. �?. I. B. Szabadság (Kolozsvár) 2011. május 3.Közép-Európa népeihez: Legyünk együtt nagyok!Surján László magyarországi EP-képviselõ (FIDESZ) kizárólag a civil társadalmak bevonásával és a politika kizárásával szándékszik megvalósítani két éve megálmodott programját, amelynek lényege a Kárpát-medencei Megbékélés Mozgalom létrehozása. Ennek egyik láncszemeként szombat délután Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében, jeles közéleti személyiségek részvételével, nyilvános magyar-román kerekasztal-beszélgetést tartottak. A kezdeményezés alapeszméje, hogy földrészünknek ezen a részén 50 millióan élünk múltból örökölt sebeinkkel, amelyek feltépésével csak szenvedést okozunk, de ezek gyógyíthatók, ha nem az egymással való leszámolást, hanem az együttmûködést, a közös érdekeket tekintjük feladatunknak. A mozgalom kiszélesítésére aláírásgyûjtés folyik. Surján László szerint a német-francia vagy az olasz-osztrák viszony rendezésének példáin kell okulnunk, különben Európa peremvidékére sodródunk. A politikus felidézte 2009. június 4-ét, a magyar szempontból trianoni gyásznapi évfordulót, amikor elhatározta, hogy siránkozás, igazságkeresés helyett inkább a megbékélést fogja keresni. A Kárpát-medencei Megbékélés Mozgalomnak a Chartáját eddig több mint ezerhatszázan írták alá, ami jelzi, hogy a különféle gyökerekbõl lehet közös együttmûködést megcélozni. A délvidéki találkozójukon jelmondatuk is megszületett: Legyünk együtt nagyok! A politikát távol tartják maguktól, mert az csak elrontaná álmaikat. Honlapjukon (www.chartaxxi.eu) aláírásokat gyûjtenek a mozgalom kiszélesítése érdekében. Funar és Csurka biztosan nem fogják aláírni, de számítunk a nagy tömegek támogatására - mondotta Surján. Smaranda Enache közismert polgárjogi harcos, a Pro Europa Liga elnöke arra emlékeztetett, hogy mindkét ország - Magyarország és Románia - önként vállalta az EU-tagságot, ezért tudniuk kell alkalmazkodni, mellõzve a sovinizmust vagy vallási fundamentalizmust. A megbékéléshez jóakarat és szimpátia szükséges, politikailag pedig a szélsõséges erõk (Jobbik, Noua Dreaptã) ellen kell fellépni - vélekedik. Lucian Nãstasã történész, kisebbségkutató a közös történelem kölcsönös elfogadását tartja fontosnak, a sokáig önálló államként élt Erdélyt pedig amolyan román-magyar laboratóriumnak tekinti, amelyben mindkét fél múltjában akadnak pozitív és negatív élmények, amelyeket el kell tudni ismerni. Marius Tabacu, a Kolozsvári Transilvania Filharmónia igazgatója egymás jobb megismerése mellett tette le a garast, és a megbékélés helyett inkább a megértés fogalmát szorgalmazza. Beke Mihály író az õszinte párbeszédet sürgette, amelyhez a civil társadalom hitének kell társulnia, és arra emlékeztetett, hogy annak idején a német-francia megbékélést is gazdasági érdek, a vas- és szénfeldolgozás igénye siettette. Ovidiu Pecican történész, esszéíró szerint nem a C. V. Tudor és Gigi Becali kaliberû EP-honatyák viselkedésére kell figyelnünk, hanem a közös jövõbe kell elõre tekintenünk, és ehhez egymás jobb megismerése szükséges. A konferenciát Sebestyén Márta népdalénekes rövid mûsora színezte. Szabadság (Kolozsvár) 2011. május 3.Elõadás mumusokról, kék madarakrólNagyvárad - Bárdi Nándor, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének munkatársa tartott a közlemúltban elõadást a Partiumi Keresztény Egyetemen. A budapesti kormányzatok politikája a határon túli magyarok támogatására (1918-2010) címmel Bárdi Nándor, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének munkatársa tartott igen érdekes elõadást a közelmúltban a Partiumi Keresztény Egyetemen a Pro Economia Társaság által szervezett �?sz-közelben elnevezésû elõadássorozat keretében. Az elõadó a megnevezett idõszak magyarországi támogatáspolitikáját mutatta be vetítettképes elõadásában. Kitért a Horthy, a Rákosi, illetve a Kádár korszak kisebbségpolitikájára, ugyanakkor felvázolta az anyaország határon túliakkal való viszonyának fejlõdéstörténetét is. Az 1930-as évekig a Népies Irodalmi Társaság foglalkozik az erdélyi ügyekkel. Ebben az idõszakban gazdasági vándortanítók járják Erdélyt faluról falura, akik tematikus jelentéseket küldtek a magyar kormánynak. Leszögezte, hogy a 1945-1990 közötti magyar támogatáspolitikát ne Budapestrõl nézzük, hanem Moszkvából. Szimbolikus jelentõség Elhangzott: téves az az adat, miszerint a magyar költségvetés 4 százalékát fordították az erdélyiek támogatására és valójában 4 ezrelékrõl van szó. Az elõadó a közelmúlt eseményeit is bemutatta: az 1990-94 közötti intézményépítés idõszakát, a Partiumi Keresztény Egyetem 1998-as magyar állami támogatással történõ megalapítását, a kedvezménytörvény bevezetésére majd visszafejlesztését. Bárdi Nándor elmondta, hogy a jobb oldal a szabadság kék madaraként, míg a bal oldal mumusként kezeli a kettõs állampolgárság kérdését. A magyar-magyar viszony jövõjét tekintve kihangsúlyozta: fontos, hogy ne legyenek illúziói a határon túli magyarságnak a jövõt illetõen. A következõ két év a magyar gazdaság helyreállításáról és nem a támogatások átszervezésérõl fog szólni. A kettõs állampolgárság esetleges megszavazásának kizárólag szimbolikus jelentõséget tulajdoníthatunk. Az elõadás végén a résztvevõk kérdéseket intézhettek az akadémikushoz. Mészáros Tímea erdon.ro 2011. május 3.Kárpát-medencei fiatalok vetélkedõjeBihar megye - Polgárosodás és modernizáció a boldog békeidõkben címmel tizenkettedik alkalommal szervezett az Ady Endre Líceum történelem katedrája kárpát-medencei történelmi vetélkedõt. A Festum Varadinum keretében sorra kerülõ Polgárosodás és modernizáció a boldog békeidõkben címû vetélkedõ péntek délután dr. Gyáni Gábor és dr. Fleisz János történész professzorok elõadásával kezdõdött. A Budapestrõl érkezett akadémikus a polgárosodás fogalmát körvonalazta elõadásában, ugyanakkor beszélt a magyarországi városok polgári fejlõdésérõl is. dr. Fleisz János helytörténész, önkormányzati képviselõ Nagyvárad helyét határozta meg a dualizmus kori Magyarország fejlõdéstörténetében. Elõadásából kiderült: Szent László király városa nem csak az összesített, hanem az ágazati városok közötti rangsorokban is a harmadik-negyedik helyet foglalta el. Irodalmi visszaemlékezésében Krúdy Gyula, Szabó Dezsõ és Babits Mihály alakját is megelevenítette. Történelmi séta A Magyarországról, Szlovákiából és Erdélybõl érkezett fiatalokból álló 15 csapat az elhangzott elõadásokból villámkérdéseket is kapott. A résztvevõk ugyanakkor egy történelmi sétán vettek részt, melynek során meglátogatták a városházát és más intézményeket, továbbá megtekintették a megyeszékhely egyébb nevezetes épületeit. Az elhangzott városismertetõkbõl szintén kaptak kérdéseket a három tagú csapatok. Az elõzõ évekhez képest újdonságnak számított, hogy a benevezettek egy kisfilmet is készítettek erre az alkalomra, melyben azt a települést mutatták be, ahonnan érkeztek. A zsûri ebben a kategóriában különdíjjal jutalmazta a Budapesti Szent László Gimnázium csapatát. A tíz fordulós vetélkedõ kérdései a 19. század végi és 20. század eleji politikai, gazdasági, kulturális viszonyait ölelte fel, tudtuk meg Fleisz Judittól, az Ady Endre Líceum aligazgatójától, a vetélkedõ fõszervezõjétõl. �?gyesen szerepeltek Elsõsorban a polgárok életmódjára, a szórakozási szokásaikra, az oktatás helyzetére irányuló kérdésekre kellett válaszoljanak a versenyzõk. Nehéz dolga volt - a budapesti Gyáni Gábor, a zilahi Bíró Judit, a kisvárdai Szûcs András valamint a nagyváradi Fazakas Gábor pedagógusokból álló - zsûrinek, tudtuk meg Fleisz Jánostól, aki titkári szerepet töltött be a testületben. A diákok nagyon ügyesen szerepeltek. Végül a nagyváradi Mihai Eminescu Fõgimnázium került ki gyõztesként. A második helyezést szintén nagyváradiak érték el: az Ady Endre Líceum XII. D osztályának három diákja. Szintén dobogós lett a komáromi Selye János Gimnázium csapata. A résztvevõk az Oktatási Minisztérium által elismert oklevelekben részesültek. Fleisz Judit érdeklõdésünkre elmondta: a rendezvény a kárpát-medencei fiatalok egymásra találásának a célját szolgálta és ennek jegyében szervezik meg jövõre is. Mészáros Tímea erdon.ro 2011. május 3.Képes történelemkönyv szép BiharországrólBihar megye - Vasárnap délután a nagyváradi római-katolikus püspöki palotában ismertették a Bihar megyét képekben bemutató Szép Biharországunk címû képes albumot. A történelmi Magyarországnak a jelenleg az anyaországon kívül esõ megyéit bemutató sorozatot indított el Göncz József és Bognár Béla. Ennek a sorozatnak a tizenkettedik darabjaként lát napvilágot a Szép Biharországunk címû kiadvány, melyet vasárnap délután mutattak be a római-katolikus püspöki palotában. A könyvbemutatón Szabó �?dön a Bihar megyei RMDSZ ügyvezetõ elnöke elárulta, hogy már a tavaly megszületett a gondolat, hogy Biharról kellene egy képes albumot kiadni, és ez az ötlet Göncz József, Bognár Béla valamint civilek és közéleti szereplõk összefogásának köszönhetõen most megvalósult. Az ügyvezetõ elnök köszönetét fejezte ki többek között Molnár Judit tanárnõnek és Fodor Réka színmûvésznõnek, akik a kiadvány román és az angol nyelvû fordításait készítették el, és felhívta a figyelmet arra, hogy a kiadvány utószavát Duray Miklós, felvidéki magyar politikus írta. Nagyvárad és minden olyan Bihar megyei település szerepel ebben a kiadványban, amelyrõl legalább egy képeslapot találtunk 1918 elõttrõl - közölte az ügyvezetõ elnök. Szabó �?dön a rendezvény során hozzátette: tíz évvel ezelõtt nem gondolták volna azt, hogy a püspöki palotában mutathatnak be magyar nyelvû könyvet, amelyet román állami támogatásból adtak ki, de az elmúlt években több mint 180 könyvet sikerült kiadni a Bihar Megyei Tanács támogatásával. Mesés régmúlt Böcskei László megyés püspök, aki a kiadvány elõszavát írta, a jelenlevõknek elmondta: egy gyönyörû kivitelezésû gyûjteményt tartunk a kezünkben, mely olyan érzéseket kelt bennünk, mint egy meséskönyv, hiszen ugyanezt érezzük ezt a kiadványt forgatva, mintha a mi világunk lenne, amelyben jól érezzük magunkat. A püspök aláhúzta: itt van a könyvben a múltunk, a jelen az, hogy a kezünkben tartjuk ezt a könyvet, és hogy milyen lesz a jövõnk, az azon múlik, hogy mit jelent számunkra az, ami ebben a könyvben benne van. Péter I. Zoltán helytörténész, lapunk egykori munkatársa, aki az albumban felsorakoztatott képeslapok alatti rövid szövegeket írta, beszédében kiemelte azt, hogy ennek az albumnak az alapján mozaikszerûen áll össze a kép arról, hogy milyen is lehetett Bihar vármegye mintegy száz évvel ezelõtt. Felajánlás Göncz József, a sorozat kiötlõje elárulta, hogy mikor a könyv megvalósításának gondolata útjára indult, akkor két különbözõ kultúra fogott össze, de egy volt az akarat és a szándék. Szándékaink szerint az összes anyaországon kívüli megye albumát elkészítjük, így értelemszerûen mind a tizenöt erdélyi megye albumát is ki kívánjuk adni azért, hogy az utolsó békeidõkbõl származó képes tankönyvet adjunk az emberek kezébe. Göncz József egy felajánlást is tett: mivel a megyék albumait különbözõ donációk alapján készítik el, és mivel Krassó-Szörény megye albumának kiadására még nem jelentkezett adományozó, ezért Göncz József saját gyûjteményébõl felajánl két eredeti dokumentumot annak a személynek, aki felvállalja Krassó-Szörény megye albumának kiadatását. Az egyik dokumentum Bem József egyik napi parancsa 1849-bõl, a másik pedig egy háromnyelvû felszólítás 1849 október 29-iki keltezéssel, melyben arra kérik fel az érintetteket, hogy vigyék vissza az enyedi könyvtárba az onnan szocialista megõrzésre elvitt könyveket. Ezek az eredeti dokumentumok egyedi darabok, valószínûleg sehol máshol, egytelen levéltárban, múzeumban sem találhatók eredeti példányaik. Krassó-Szörényben szinte már irmagját sem találni magyarnak, ezért lenne nagyon fontos ezt a kiadványt eljuttatni azon keveseknek, akik még megmaradtak. - fogalmazott Göncz József. A bemutató dedikálással zárult. A könyv korlátozott példányszámban még kapható 50 lejes áron az Euro Art Galériában (Nagyvásártér/December 1. tér 12. szám). erdon.ro 2011. május 3.Rosszul járnak a szülõkA vajdaságiak, a délvidékiek vagy kárpátaljaiak ettõl a héttõl ismét pályázhatnak a magyar osztályokban tanuló gyerekeiknek járó oktatási-nevelési támogatásra, ám a romániai szülõknek továbbra sincs erre lehetõségük. Nem tisztázott ugyanis, hogy Romániában melyik szervezeten keresztül bonyolítja le a magyar kormány a pályáztatást. A vajdaságiak, a délvidékiek vagy kárpátaljaiak ettõl a héttõl ismét pályázhatnak a magyar osztályokban tanuló gyerekeiknek járó oktatási-nevelési támogatásra, ám a romániai szülõknek továbbra sincs erre lehetõségük. Nem tisztázott ugyanis, hogy Romániában melyik szervezeten keresztül bonyolítja le a magyar kormány a pályáztatást. A nemzetpolitikai államtitkárság vasárnap este közölte, hogy a határon túliaknak szánt összegek fölött rendelkezõ Bethlen Gábor Alapkezelõ Zrt. a lebonyolító szervezetek segítségével a hét folyamán megjelenteti a pályázati kiírásokat. Az oktatási-nevelési támogatások romániai kezelése eddig az Iskola Alapítvány feladata volt, ám a szervezetet Budapest nem értesítette a pályázati kiírásokról. Hetek óta sürgetjük a nemzetpolitikai államtitkárságot, hogy megtudjuk, mi történik az oktatási-nevelési támogatásokkal, de nem kaptunk választ - jelentette ki lapunknak Nagy Zoltán, az Iskola Alapítvány igazgatója. Tájékoztatása szerint ezen a héten tisztázzák az államtitkárság illetékeseivel, mi történik a romániai pályázatokkal, addig a kiírások biztos, hogy nem jelennek meg. Budapest hallgatásának oka vélhetõen az, hogy a magyar kormány az Iskola Alapítvány helyett a Romániai Magyar Pedagógusszövetséget (RMPSZ) bízná meg a támogatási program lebonyolításával. Ezt Kövér László magyar házelnök kabinetfõnöke, Veress László erõsítette meg a hét végén a Szatmári Magyar Hírlapnak. Csakhogy errõl a magyar kormány hivatalosan a pedagógusszövetséget sem értesítette. Informálisan valóban volt már arról szó, hogy idén átvegyük a támogatási program lebonyolítását. Ám szerzõdést nem kötöttünk, sõt Budapestrõl hivatalosan nem is kerestek meg ebben az ügyben - nyilatkozta lapunknak az RMPSZ elnöke. Burus Siklódi Botond így kizártnak tartja, hogy a pedagógusszövetség ezen a héten kiírja a pályázatokat. Felvetésünkre elmondta: az RMPSZ rendelkezik a program lebonyolításához szükséges infrastruktúrával. Minden erdélyi megyében van irodánk - magyarázta. Burus emlékeztetett, hogy az elsõ Orbán-kormány megbízásából az RMPSZ 2002-2003-ban már foglalkozott a támogatási program lebonyolításával. Ha Budapest valóban az RMPSZ-re akarja átruházni a pályázati program lebonyolítását, ahhoz a román kormány beleegyezését is kell kérnie. Nagy Zoltán - aki államtanácsosként Markó Béla miniszterelnök-helyettes kabinetjének is tagja - emlékeztetett arra, hogy 2003. szeptember 23-án kormányközi megállapodást írt alá Medgyessy Péter magyar és Adrian Nãstase román miniszterelnök a szomszédos államokban élõ magyarokról szóló törvény romániai alkalmazásáról. A megállapodás 6. cikkelye az Iskola Alapítványt nevesíti az oktatástámogatási pályázatok lebonyolító szervezetként. Nagy Zoltán hangsúlyozta: eszerint a nemzetpolitikai államtitkárság felrúgná a kormányközi egyezményt, ha az RMPSZ-re bízná a pályázatokat. Tudtommal még nem keresték meg a román kormányt azzal a kéréssel, hogy módosítsák az egyezményt. Az RMDSZ hozzájárulása nélkül nem is lehetne módosítani - magyarázta az államtanácsos. Nagy Zoltán szerint az Orbán-kormány nem is teheti meg, hogy egyoldalúan felrúgja a megállapodást. Az államtanácsos a kormányközi szerzõdésekrõl szóló 1969-es bécsi egyezményre hivatkozott, amelynek értelmében egy szerzõdés valamennyi részes fél egyetértésével, a többi szerzõdõ állammal történt tanácskozás után szûnhet meg, hacsak errõl másképp nem rendelkezik. Mivel a 2003. szeptember 23-i megállapodás nem tartalmaz a felmondásra/kilépésre vonatkozó rendelkezéseket, ez csakis mindkét fél egyezségével szüntethetõ meg - mondta Nagy Zoltán. Lapunk tegnap megkereste az ügyben a budapesti illetékeseket is, ám sem a nemzetpolitikai államtitkárság vezetõjét, Répás Zsuzsannát, sem a határon túli támogatások ügyével megbízott miniszteri biztost, Ulicsák Szilárdot nem sikerült elérnünk. Cseke Péter Tamás �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. május 4.Meghirdették a Szülõföldön magyarul pályázatcsomagotA Bethlen Gábor Alapkezelõ Zrt. meghirdeti a Szülõföldön magyarul címû pályázatát a nevelési, oktatási, valamint tankönyv és taneszköz támogatás, illetve hallgatói támogatás igénylésére a 2010/2011-es tanévre. A pályázat célja: a romániai magyar nyelvû oktatás és nevelés támogatása. A támogatás formája: vissza nem térítendõ támogatás. Pályázók köre: 1.Nevelési, oktatási, valamint tankönyv és taneszköz támogatásban részesülhet az az óvodás, aki Romániában mûködõ óvodában magyar nyelvû képzésben vesz részt. 2.Nevelési, oktatási, valamint tankönyv és taneszköz támogatásban részesülhet az az általános és középiskolás tanuló, aki Romániában mûködõ oktatási intézményben alap- vagy középfokú tanulmányait magyar nyelven folytatja, valamint az, aki fakultatív magyar nyelvû oktatásban részesül, mivel a lakóhelyéhez tartozó, napi bejárással elérhetõ oktatási intézményben nincs magyar nyelvû tagozat. Azok a nappali tagozatos középiskolás tanulók, akik a pályázat benyújtásának határidejéig - 2011. június 30-ig - 18. életévüket betöltötték, egyedi elbírálással részesülhetnek a támogatásban. 3.Hallgatói támogatásban részesülhet az a hallgató, aki Romániában mûködõ felsõoktatási intézményben alapfokú vagy magiszteri tanulmányait magyar nyelven folytatja. Pályázatból kizárandók köre: 1.aki nem tesz eleget a pályázati felhívás feltételeinek; 2.aki pályázatát a megadott határidõn túl, illetve hiányosan nyújtja be, és a felszólításban szereplõ határidõn belül sem pótolja a hiányosságokat. Pályázható támogatás összege és jogcíme: A. NEVEL�?SI, OKTATÁSI TÁMOGATÁS - 20.000 Ft-nak megfelelõ RON összegû nevelési, oktatási támogatásban részesülhet az a tanuló és óvodás, aki romániai alap- vagy középfokú oktatási intézménybe vagy óvodába jár, és magyar nyelven tanul. A fakultatív oktatásban résztvevõk pályázatai egyéni elbírálás alá esnek. B. TANK�?NYV- �?S TANESZK�?Z TÁMOGATÁS - 2.400 Ft-nak megfelelõ RON összegû tankönyv- és taneszköz támogatásban részesülhet az a tanuló és óvodás aki romániai alap- vagy középfokú oktatási intézménybe vagy óvodába jár, és magyar nyelven tanul. A fakultatív oktatásban résztvevõk pályázatai egyéni elbírálás alá esnek. C. HALLGAT�?I TÁMOGATÁS - 2.800 Ft-nak megfelelõ RON összegû támogatásban részesülhet az a hallgató, aki Romániában mûködõ felsõoktatási intézményben tanulmányait egészben, vagy részben magyar nyelven folytatja. Az A. és B. pontok alatt megjelölt támogatások együtt pályázhatók, egy pályázati csomagban. A C. pont alatt megjelölt támogatási forma különálló pályázati csomagot alkot. A fentiek szerinti jogosultságok igazolása, valamint a pályázati feltételek teljesítése esetén az A. és B. pontokban megjelölt támogatás egyidejûleg is elnyerhetõ. A támogatás a 2010/2011-es tanévre egy alkalommal igényelhetõ. A pályázat benyújtásának határideje: 2011. május 4 - június 30. (postabélyegzõ dátuma) A hiányosan beadott pályázatok hiánypótlását a hiánypótlásra való felszólítás átvételétõl számított 15 napon belül be kell küldeni a pályázati irodáknak. A pályázás módja: A pályázatokat csak a Pályázati Iroda által kidolgozott adatlapon lehet benyújtani. Az A. és B. pontokban megjelölt támogatásokra vonatkozó pályázati feltételek: - megfelelõen kitöltött pályázati adatlap; - kötelezõen csatolandó mellékletek, úgy mint: a.) a törvényes képviselõ személyazonosító okiratának fénymásolata; b.) a tanuló/óvodás születési anyakönyvi kivonatának fénymásolata; c.) a tanuló/óvodás iskolalátogatási / óvodalátogatási igazolásának eredeti példánya, amely tartalmazza az adott osztály/ tagozat/ csoport tannyelvének megjelölését. d.) a moldvai magyarok magyar tannyelvû oktatásban való részvétele esetében, iskolai magyar óra látogatást igazoló irat, vagy ennek hiányában a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége és a Szeret-Klézse Alapítvány által kiállított magyar tannyelvû oktatásban való részvételt igazoló irat eredeti példánya. A C. pontban megjelölt támogatásra vonatkozó pályázati feltételek: - megfelelõen kitöltött pályázati adatlap; - kötelezõen csatolandó mellékletek, úgy mint: a.) a pályázó személyazonosító okiratának fénymásolata; b.) a hallgató jogviszonyát igazoló okirat eredeti példánya, amely tartalmazza az adott tagozat/ csoport tannyelvének megjelölését, vagy a magyarul hallgatott tárgy(ak) nevét. A megítélt támogatási összeg banki átutalással történik, melyrõl postai úton kap tájékoztatást. Lebonyolító szervezet: Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége 530241 Csíkszereda, Tapolca utca 20. Tel/fax: 0266 371377 E-mail: [email protected] Pályázatok benyújtásának módja: A pályázatot postai úton, ajánlott levél formájában 1 (egy) eredeti példányban, zárt borítékban kell benyújtani a következõ címre: Teleki Oktatási Központ 545500 Szováta, Rózsák útja 147., Pf.1 Pályázati adatlapok beszerezhetõk a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége irodáiban, az RMPSZ területi képviselõinél, vagy letölthetõk a www.szulofoldonmagyarul.ro honlapról. Pályázat elbírálási és eljárási rend: A beérkezett pályázatokról a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége ellenõrzés és feldolgozás után javaslatot tesz a Bethlen Gábor Alapkezelõ Zrt-nek, aki döntési javaslatát a Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény alapján a Bizottság elé terjeszti. További tájékoztatás az RMPSZ irodájától kérhetõ a 0266371377, a Teleki Oktatási Központtól a 0265570725 számokon, vagy a külön ebbõl a célból elindításra kerülõ, 2011. május 15-tõl ingyenesen hívható, 0800800395 számon kérhetõ. * * * A pályázati ûrlapoknak a jogosultakhoz való eljuttatásáról megkérdeztük a Romániai Magyar Pedagógusszövetség elnökét, Burus Siklódi Botondot: - Idén lesznek-e az elõzõ évekhez hasonló módon kiosztott formanyomtatványok? Burus Siklódi Botond: - Természetesen idén is eljuttatjuk a pályázati csomagokat az iskolákba, akárcsak a korábbi években, és számítunk pedagóguskollégáink jóhiszemû együttmûködésére. Minél rövidebb idõn belül igyekszünk eljuttatni a csomagokat a helyszínekre, hogy az érdeklõdõk kellõ idõben benyújthassák pályázataikat. Addig is türelmüket kérjük, aki pedig nagyon igyekszik (türelmetlensége érthetõ!), azt/azokat arra kérjük, hogy a pályázati adatlapot a honlapról letöltve majd teljes körûen kitöltve és a kötelezõ mellékletekkel ellátva postán juttassa el a Teleki Oktatási Központ honlapon megadott címére. Erdély.ma 2011. május 4.Véghajrában az EMNP bejegyzéseCsütörtök délelõtt a bukaresti törvényszéken leadják az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséhez szükséges dokumentációt - tudtuk meg Toró T. Tibortól, az új párt életre hívását felvállaló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezetõ elnökétõl. Ha senki nem gördít rendkívüli akadályokat, és nem nyúlik hosszúra a pereskedés, néhány héten belül egy harmadik párttal gazdagodik az erdélyi magyarság. Majdnem harmincezer aláírást sikerült összegyûjteniük, és az elmúlt hetekben ezek hitelességét is ellenõrizték, a törvény szerint összeállított csomagban szerepel az alapszabályzat, a program és a párt alakuló nyilatkozza. A jogszabály értelmében négy alapítótagnak kell jelen lennie a dokumentumok iktatásánál, Toró T. Tibor mellett a három régió egy-egy képviselõje utazik Bukarestbe: Székelyföldrõl Papp Elõd, Közép-Erdélybõl Gergely Balázs, a Partiumból pedig Zatykó Gyula. A párttörvény szerint a dokumentumok iktatása után a kezdeményezõknek egy országos napilapban kell meghirdetniük szándékukat, és 15 nap áll az állampolgárok rendelkezésére, ha valakinek kifogása lenne, ez idõ alatt kell óvást benyújtania. Toró T. Tibor elmondta, nincsenek illúziói, számítanak akadályokra, azt például már elõre tudják, van egy bukaresti polgár, akinek egykor nem jegyezték be a pártját, és azóta minden kezdeményezést igyekszik meggátolni. A törvényszék a 15 nap elteltével tûzi ki a tárgyalás napját, amely legjobb esetben egyszeri alkalom, de három évvel ezelõtt az MPP bejegyzése hónapokig elhúzódott. Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. május 4.Az Iskola Alapítvány közleményeAz Iskola Alapítvány 15 éves fennállása óta számos ösztöndíjpályázata és támogatási programja által a romániai magyar nyelvû oktatás kiemelt támogatójává vált. �?ppen ezért értetlenül áll az idén kialakult helyzettel szemben, amikor semmiféle hivatalos tájékoztatást nem kapott a magyar kormánytól az oktatási-nevelési támogatások és a hallgatói ösztöndíjak ügyében. Ennek következtében gyakorlatilag a támogatásokat igénylõ, több mint 90.000 érdekeltnek sem tudott érdemi felvilágosítással szolgálni. A magyar kormány képviselõi az Iskola Alapítvány többszöri, írásos megkeresésére sem szolgáltak válasszal. A Szülõföldön magyarul pályázatot minden évben a február közepétõl április 30-ig terjedõ periódusban hirdette meg az alapítvány, így a támogatást igénylõ közel 90 000 család és 6000 egyetemista számára megszokottá vált, hogy ebben az idõszakban nyújthatja be kérelmét. A pályázatokat az alapítvány kuratóriuma a postázást követõ legrövidebb idõn belül elbírálta, majd jóváhagyásra terjesztette elõ a magyarországi illetékes szerveknek annak érdekében, hogy minél korábban eljuttassa a jogosultaknak az õket megilletõ támogatást. Az elmúlt hét évben az alapítvány mind a pályázók, mind pedig a megbízó számára átlátható, hatékony rendszert mûködtetett a támogatások lebonyolítására. 2004-tõl az alapítvány 867.627 nevelési-oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatást és 38.143 hallgatói támogatást folyósított 282.814.975 lej összértékben. Ez irányú tevékenységével kapcsolatosan az évek során soha nem merült fel panasz sem a megbízó, sem pedig a jogosultak részérõl. Fontosnak tartjuk leszögezni, hogy a 2003-2004-es tanévtõl kezdõdõen a román és a magyar kormány között létrejött megállapodás értelmében a Szülõföldön magyarul támogatási program megbízott lebonyolítójának az Iskola Alapítványt nevezték meg. Ezt a kormányközi egyezményt csak a felek közös beleegyezésével lehet felbontani, illetve módosítani. A kedvezménytörvény által biztosított támogatási forma az egyetlen olyan magyarországi állami támogatás, amely közvetlenül a családokhoz jut el. 2010 végétõl kezdõdõen az Iskola Alapítvány a támogatást igénylõk érdeklõdésére több alkalommal írásban kért tájékoztatást a magyar kormánytól arra vonatkozóan, hogy milyen feltételekkel és mikortól kerül meghirdetésre a 2010-2011-es tanévre vonatkozó Szülõföldön magyarul támogatási program, azonban megkeresésére a mai napig nem kapott hivatalos választ. Az Iskola Alapítvány nem érti a magyar kormány hírzárlatát, hiszen több tízezer család számít az idei támogatásra. Az alapítvány munkatársait naponta keresik fel a támogatást igénylõk, azonban érdemi választ nem tudnak adni, hiszen a magyarországi illetékesek nem közöltek semmiféle hivatalos álláspontot. Ugyanakkor úgy véli, tekintetbe véve az elmúlt 15 év tevékenységét és a támogatást igénylõk nagy számát, mind az Iskola Alapítvány, mind pedig az erdélyi magyar közösség megérdemli a hivatalos, idõben történõ tájékoztatást. Nagy Zoltán, igazgató Népújság (Marosvásárhely) 2011. május 4.Borbély László vezeti az ENSZ Fenntartható Fejlõdési Bizottság 19. ülésszakának munkálataitA konkrét eredmények felmutatása a prioritás Szállításügy-, vegyi anyagok-, hulladékgazdálkodás-, bányászat-, a fenntartható fogyasztás és termelés keretprogramja témakörökben várható döntéshozatal a május 1-13. között New Yorkban zajló, az ENSZ Fenntartható Fejlõdési Bizottságának 19. ülésén. A munkálatok megnyitója alkalmával Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter, az ENSZ Fenntartható Fejlõdési Bizottságának elnöke rámutatott, hogy olyan pillanatban kerül sor erre az eseményre, amikor a fenntartható fejlõdés témaköre kiemelt helyet foglal el a nemzetközi politikában. Napjaink többoldalú válságában a fenntartható fejlõdés elvei kell, hogy vezéreljenek bennünket, fokozott eltökéltséggel kell hozzájárulnunk ennek gyakorlatbaültetéséhez. A CSD19. ülésszak munkálatai a jövõbe tekintés és a cselekvés égisze alatt zajlanak. - fogalmazott megnyitó beszédében Borbély László, ugyanakkor rámutatott, hogy a következõ hetekben rendkívül nagy kihívással szembesül az általa vezetett testület, valós képet kell kialakítaniuk a fenntartható fejlõdés alkalmazásának eddigi valamint a továbbiakban várható eredményeirõl az 5 témakörben. Számunkra a konkrét eredmények felmutatása a prioritás, hiszen ez az utolsó ülésszak a 2012-ben megrendezésre kerülõ New Yorkban -i ENSZ Fenntartható Fejlõdési konferenciáig, amely kulcsfontosságú lesz a környezetvédelmi és fenntartható fejlõdési döntések meghozatalában. - jelentette ki Borbély László miniszter. Nyugati Jelen (Arad) 2011. május 4.Emlékhelyek háromszögeSzinérváralján szervezték meg április 28-án a 21. Szórványtengely-mûhelyt, amelyen a magyarlakta települések képviselõi gyûltek össze Máramaros megye nyugati részébõl megosztani egymással közös és sajátos gondjaikat. A Szórványgrammatikai háromszög elnevezésû, sajátos hangulatú kerekasztal-beszélgetés egyik fõ célja a szinérváraljai, misztótfalusi és koltói emlékház együttmûködési lehetõségeinek feltérképezése volt. A három település ugyanis a magyar kultúra egy-egy jelentõs személyiségére lehet büszke: Szinérváralja híres szülötte Sylvester János (kevésbé ismert nevén Erdõsi Sylvester 1504-1551 után) humanista tudós, bibliafordító, a magyar esszéirodalom megteremtõje, Misztótfaluhoz pedig Misztótfalusi Kis Miklós (1650-1702) nyomdász, tudós, mûvelõdéspolitikus és író neve fûzõdik. Misztótfalusi adta ki 1685-ben saját metszésû betûivel és saját költségén a hatodik kiadású, azóta Aranyas Bibliának nevezett Szentírást. A Nagybányától 8 kilométerre fekvõ Koltót többnyire talán Petõfi és Szendrey Júlia Teleki-kastélyban töltött mézeshetei tették híressé, a költõ ugyanis gróf Teleki Sándor 1848-as ezredes, emlékíró meghívására érkezett az impozáns vadászkastélyba, többek közt itt írta Szeptember végén címû költeményét. A Román-Ukrán Kereskedelmi Központ nagytermében szervezett szórványtanácskozáson, amelynek kezdeményezõje a kolozsvári Szórványtengely-mozgalom volt, a Sylvester János Emlékház, a Misztótfalusi Kis Miklós Emlékmúzeum és a koltói Petõfi-emlékkör turisztikai vonzatait vázolták fel a mûködtetõk, illetve gondnokok. Mint a beszélgetésbõl kiderült, Sylvester János emléke él a legkevésbé a köztudatban. A Grammatica Hungarolatina (1539) szerzõje már akkor írt esszét, mielõtt Montaigne kitalálta volna a mûfajt, mégis feledésbe merült lassan a neve, idehaza és külföldön egyaránt. Misztótfalun rendezett emlékház várja a turistákat, de képeslapot, színes prospektust nem találni róla. Koltónak sikerült ugyan turisztikai központtá küzdenie magát a kastély vonzerejének köszönhetõen, ennek ellenére jónak találták a küldöttek a Szórványtengely-mozgalom ötletét, miszerint a régió három emlékhelyét egyetlen összefüggõ emlékturisztikai rendszerként kellene az idegenforgalom vérkeringésébe kötni. A régió neve szórványgrammatikai háromszög pontosabban: a Szinérváralja-Misztótfalu-Koltó szórványgrammatikai háromszög lenne. A jelenlévõk egyetértettek abban, hogy ebben a tálalásban - amennyiben elkészülne egy közös, színes idegenvezetõ kalauz is - sokkal több magyarországi és hazai turistát sikerülne a régióba vonzani. A rendezvény elsõ részét az önállósulás utolsó állomásán várakozó, jövendõbeli Szinérváraljai Sylvester János Általános Iskola diákjainak pódiummûsora zárta, amelynek keretében Sylvester János életébõl elevenítettek fel részleteket. Kiss Judit Krónika (Kolozsvár) 2011. május 4.Betegtájékoztatás - csak románul?Bár a 2006/95-ös törvény, majd a Románia által 2007-ben ratifikált Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája is lehetõvé teszi, hogy a Romániában kapható gyógyszerek betegtájékoztatójában magyarul is megjelenítsék a leírtakat, a Krónika információi szerint Erdélyben olyan gyógyszergyártók is vannak, amelyek vezetõi inkább anyagi támogatást ígértek a témát feszegetõknek, csak ne kérjék számon a cég többnyelvû betegtájékoztatóinak a hiányát. Közben a marosvásárhelyi Studium Alapítvány betegtájékoztató-fordító pályázatot hirdetett egészségügyben dolgozók, az egészségügyi felsõoktatásban tanulók és egészségügyi szakfordítók részére. A marosvásárhelyi civil szervezet minél több kompetens személyt szeretne bevonni az önkéntesekbõl álló fordítói csapatába, így járulva hozzá ahhoz, hogy a romániai forgalomban lévõ, leggyakrabban használt gyógyszerek betegtájékoztatói valamennyi magyar beteg számára anyanyelven, ingyenesen elérhetõk legyenek a www.orvostudomany.ro honlapon. A távlati cél egy olyan nyelvi jog érvényesítése az egészségügyben, amelyet elméletben törvények biztosítanak: a forgalomban lévõ gyógyszerek prospektusai magyar nyelven is tájékoztassák a betegeket. Annak ellenére, hogy a 2006/95-ös törvény, majd a Románia által 2007-ben ratifikált Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája is tételesen elõírja, hogy az illetékesek kötelesek megfelelõ módon gondoskodni a biztonsági felhívások anyanyelvi fordításáról, nálunk senki nem tartja tiszteletben a törvényt - panaszolta el a Krónikának Koncsag-Szász Elõd, a Studium programfelelõse. A romániai gyógyszergyárak merevsége annál is inkább érthetetlen, mivel számos más iparágban már rég bevezették a többnyelvûséget, olyan szakterületeken is, ahol az elõállított termék nem megfelelõ használata nem káros az egészségre. A fordítás mint tüneti kezelés A fiatal vásárhelyi orvost már jó pár éve foglalkoztatja a többnyelvûség kérdése. Mint meséli, román évfolyamtársa kérésére elsõéves korában a legfontosabb magyar szakkifejezéseket írta össze. Innen már csak egy lépés volt a száz leggyakoribbnak vélt szakszóból összeállított háromnyelvû - magyar, román, cigány - orvosi szótár szerkesztése. Koncsag-Szász Elõd és önkéntes csapata már az elmúlt években is foglalkozott betegtájékoztatók fordításával és közzétételével, ám ezúttal úgy érzi, az akciónak újabb és nagyobb lendületet kell adni. A Studium felhívására június 24-éig egészségügyben dolgozók, a hazai és határon túli egészségügyi felsõoktatásban tanulók, illetve egészségügyi szövegekre szakosodott szakfordítók jelentkezhetnek. A legjobbak díjban részesülnek, így például a legtöbb elfogadott prospektusfordítást beküldõ pályázó egy kétszemélyes menettérti repülõjegyet nyer egy általa, London, Párizs, Róma, Madrid és Budapest közül választott fapados járatra. Az ellenõrzött fordításokat közzétesszük honlapunkon, majd nyomtatott változatban is kiadjuk, és gyógyszertárakban helyezzük el. Mindez viszont csak a rövid távú cél, akciónkkal a törvény és elfogadott nemzetközi normák betartására szeretnénk felhívni a figyelmet - állítja a kezdeményezõ. Hiába törvény, charta A parlament által 2006. április 14-én elfogadott, az egészségügy átszervezésérõl szóló 95-ös számú törvény 773(2). cikkelye tételesen kimondja, amellett, hogy a betegtájékoztató - román nyelvû - szövegét világosan és érthetõen kell megfogalmazni és megírni úgy, hogy a felhasználó megfelelõen tudja alkalmazni, arra is kitér, hogy az elõírás nem korlátozza a prospektus többnyelvûségét. A rendelkezés egyetlen feltételt szab: az öszszes más nyelven tartalmilag ugyanazoknak az információknak kell szerepelniük a prospektuson, mint románul. A hazai gyógyszergyártók teljesen figyelmen kívül hagyják a 2006/95-ös törvény ajánlását. Ugyanakkor az Országos Gyógyszerügynökség cinkosságát élvezve fittyet hánynak a Románia által is ratifikált Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájára. A Románia által 2007-ben elfogadott nemzetközi rendelkezés aláírói számos, a kisebbségeket érintõ jogokat tartalmazó kötelezettséget vállaltak. Gazdasági és társadalmi téren (13. cikkely) például megfelelõ módon gondoskodnak a biztonsági felhívások regionális vagy kisebbségi nyelveken történõ megfogalmazásáról. Ugyanakkor kötelezik magukat arra, hogy a regionális vagy kisebbségi nyelveken is hozzáférhetõvé tegyék a fogyasztók jogait érintõ, az illetékes hatóságok által adott információkat. Ami a finn és svéd nyelvû betegtájékoztatókat kiadó finnországi gyáraknak teljesen természetes, az Romániában még a magyar cégek számára is elképzelhetetlen. Idén New Yorkban a világ vezetõ öt gyógyszergyártó cége közös nyilatkozatban vállalta, hogy ezentúl hatnyelvû prospektusokon tájékoztatja a betegeket. Nálunk meg olyan egynyelvû tájékoztatókat fogalmaznak meg, amiket, sok esetben, még a román ajkú páciensek sem értenek - mondja Koncsag-Szász Elõd. �?rtesüléseink szerint Erdélyben olyan gyógyszergyártók is vannak, amelyek vezetõi inkább anyagi támogatást ígértek a Studium fordítói csapatának, csak ne feszegessék a cég többnyelvû betegtájékoztatóinak a hiányát. Kérdésünkre, hogy miért nem fordítanak nagyobb hangsúlyt a Románia által is felvállalt nemzetközi normák betartására, illetve miért nem viszonyulnak nagyobb empátiával a magyar anyanyelvû vásárlóikhoz, a magyarországi Richter Gedeon gyógyszergyár marosvásárhelyi leányvállalata írásban válaszolt. Kelemen László, a Gedeon Richter Románia Rt. marketing-és kereskedelmi igazgatója szerint a vásárhelyi gyár a hazai és a nemzetközi követelményeknek megfelelõen mûködik. Betartjuk a gyógyszergyártás szigorú szabályait, a betegtájékoztatóra vonatkozó elõírásokat, amelyek természetesen a megfelelõ szakmai és állami szervek jóváhagyásával kerülnek a felhasználókhoz. Mindezek mellett fontosnak tartjuk, hogy a lakosság számára a meghatározó terápiás területeken korszerû és elérhetõ árú készítményeket kínáljunk, hozzájárulva ezáltal az életminõség javulásához - áll a közleményben, amely tulajdonképpen nem ad választ lapunk kérdésére. A minisztérium is óvatoskodik Hiába az uniós charta, az egyértelmû törvényszöveg vagy a magyar egészségügyi miniszter, a szaktárca sem hajlandó érvényt szerezni a rendelkezésnek. Vass Levente, Cseke Attila egészségügyi miniszter tanácsosa - aki egyben a Studium Alapítvány ügyvezetõ alelnöke is - lapunk kérdésére beismerte: õ nincs tisztában az ügy jogi hátterével. Jó lenne, ha a minisztérium lépne, s legalább az interneten elérhetõvé tenné a betegtájékoztatók magyar fordításait. De nem tudom, hogy máshol van-e még kétnyelvû prospektus, olyan, amelyben a második nyelv nem az angol, hanem egy adott kisebbség nyelve - adott hangot kétségeinek Vass, aki valószínûleg nem láthatta a studiumos kollégája által bemutatott finn-svéd példát. Nem tudott a hatályos törvényekrõl Sipos Emese, Cseke Attila másik tanácsosa sem. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem dékánhelyettese is némi fenntartással viszonyult a kérdéshez. Ha már fordításra kerül sor, akkor az nem egyszerû, mert nagyon pontosnak, hitelesnek kell lennie - mondta. A gyógyszerésznõ mindemellett nagyon jónak és hasznosnak tartja az ötletet, fõleg a vidéken élõ idõsebb betegek szempontjából. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) 2011. május 4.Az RMDSZ nem foglalkozik többé a magyar igazolványok ügyintézésévelA magyar kormány május 2-án tájékoztatta az RMDSZ Fõtitkárságán mûködõ Központi Tájékoztató Irodát, hogy május 9-i határidõvel nem jogosult ellátni a magyar igazolvány és a magyar hozzátartozói igazolvány ügyintézésével kapcsolatos feladatát - közölte kedden az RMDSZ. Kovács Péter, RMDSZ-fõtitkár egyben tájékoztatja az érdeklõdõket, hogy a továbbiakban a szervezetnek nem áll módjában ellátni a magyar igazolvány megszerzésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat, az érdeklõdõk forduljanak a magyar fõkonzulátusokhoz. A státustörvény romániai alkalmazását a román és a magyar kormány közötti megállapodás teszi lehetõvé. Ennek értelmében az RMDSZ javaslatára létrejött egy olyan szolgáltató rendszer, mely feloldotta a két ország közötti jogszabály alkalmazásával kapcsolatos ellentéteket, és biztosította közel tíz éven át a rendszer mûködését, gyakorlatilag hibamentesen - írja Kovács Péter. A fõtitkár szerint az irodahálózat mûködését, ennek adminisztrációs, koordinációs és munkáltatói feladatait, szorosan együttmûködve a magyar kormányzati hatóságokkal, az RMDSZ javaslatára a Progress Alapítvány látta el, teljes mértékben megfelelve a megállapodás elõírásainak. Az évek során az irodák több mint 540.000 személynek nyújtottak teljes körû szolgáltatást. Idõvel csökkent a magyar igazolványt igénylõk száma, ám az e téren kifejtett tevékenység és az ezzel járó dologi kiadások mértéke is csökkent valamelyest, de nem szûnt meg! - állítja Kovács. Mint mondja: továbbra is létezik egy jól bejáratott és kifogástalanul mûködõ rendszer, amely ma is ellátja minden jogosult személy ügyintézését. Kovács Péter azt is megjegyzi: a magyar fél annak ellenére szüntette be az együttmûködést, hogy ezt illetõen érvényes román-magyar kormányközi megállapodás van életben, illetve a magyar igazolvány és a magyar hozzátartozói igazolvány ügyintézésének rendszere is kifogástalanul mûködik. Krónika (Kolozsvár) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
