|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 3980 találat | lapozás: 1-30 ... 1351-1380 | 1381-1410 | 1411-1440 ... 3961-3980 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2011. május 9.X. Aradi magyar majálisUnokától nagyszülõig mindenki jól szórakozott Az aradi RMDSZ szombaton tízedik alkalommal szervezte meg az Aradi magyar majálist. A városligeti gokart pályán az arad-kerületi szervezetek vitték a prímet, de a már hagyományosan visszatérõ megyei és magyarországi vendégek sem hiányoztak, sõt újak is jöttek. A már megszokott vetélkedõk - generációk ügyességi sportversenye, kerületek röplabdabajnoksága, gulyásfõzõ, sörivó, kötélhúzó, hulahopp verseny - egymás után, sõt egymással párhuzamos is zajlottak, és a merészebbek mikrofont is a kezükbe vehettek. Az elhúzódó gazdasági válság nem ártott a jó hangulatnak, még azzal sem, hogy ezúttal a résztvevõknek kicsit mélyebben kellett a zsebükbe nyúlniuk ahhoz, hogy, például, a gulyásfõzõ versenyen részt vehessenek. Erre különben nem mindegyik társaság nevezett be, sokan az együtt kedvéért jöttek ki ezen a szombaton, és a gulyást amolyan mellékesként fõzték meg. Többen még ezzel sem fáradoztak, hiszen a lacikonyhák egész nap rendelkezésre álltak. A program - Erdélyi Kinga irányításával - egy latin bemelegítéssel kezdõdött, amelyen az unokák szülõkkel és a nagyszülõkkel együtt hajlongtak, ugráltak. Aztán beindultak a különbözõ ügyességi és sportvetélkedõk, a bográcsokba is sorra bekerültek a hozzávalók, s alájuk is gyújtottak, hogy a finomságok szép, lassú tûzön készülhessenek el. Az aktív résztvevõkön kívül elkezdett szállingózni az érdeklõdni, csak szórakozni vágyó közönség is. Ismerõsök, barátok üdvözölték egymást, sokan rég nem találkoztak. Az Aradi Máltai Segélyszolgálat sátrában sütötték a palacsintát, tombolatárgyakat árultak. A lacikonyhák kínálatán kívül lehetett finom szalámikat, édességet, ropogtatni valót, hûsítõt kapni, no meg mérték a bort és a sört is. A gulyásfõzõ társaság közül idén a sertéshúst választották a legtöbben, receptje titkát azonban egyik szakács sem volt hajlandó elárulni. Beszélgetés közben kóstolhattam vaddisznó- és szarvasszalámit - a szamarat kihagytam! A majláthfalviak meghívására érkezett tiszafürediek stílszerûen keszeg alaplében pontyból készítettek halászlét, és keszeget sütöttek. Elõször jöttek ki az ONCOROM elnevezésû, a rákbetegeket támogató alapítvány képviselõi a majálisra, tombolatárgyaik révén ezúttal adományokat gyûjtöttek egy kemoterápiás szék megvásárlásához az aradi városi kórház onkológiai részlegére. A tiszafürediek azonban nemcsak a halételekben jeleskedtek, kézmûves foglalkozást is szerveztek, ami igencsak nagy népszerûségnek örvendett a gyerekek körében: elõre elkészített, egyszerûbb és bonyolultabb fehér gipszmintákat - virágot, gépkocsit, szív alakú gyertyatartót, sõt magyar címert - kellett kifesteni, ez utóbbihoz segítségként részletes írásos útmutató is rendelkezésre állt. Az adományként elfogadott pénzt az Aurel Vlaicu Általános iskola népitánc-csoportjai számára ajánlották fel, ruhavásárlásra. Az idei majálisra különben Arad megyébõl Majláthfalváról érkezett a legnagyobb csapat, Zimándújfaluból érkezett még egy kisebb, annál többen jöttek az anyaországból: a már említett Tiszafüredrõl, aztán Battonyáról, Gyuláról, Méhkerékrõl és Szegedrõl. Nem hiányozhatott Kreszta Traján sem, a Magyarországi Románok Országos �?nkormányzatának elnöke, battonyai alpolgármester. A Szabó Mihály ügyvezetõ elnök mellett a szervezésben ezúttal is oroszlánrészt vállaló Bognár Levente aradi alpolgármestert egy kis idõre elszólította a hivatali kötelesség, egy esketést kellett ugyanis lebonyolítania. Mindez azonban nem befolyásolta a dolgokat, ugyanis idejében megrendeztek mindent szépen. Ahogy telt az idõ, a bográcsosok is elkészültek, és a Király András tanügyi államtitkár, megyei RMDSZ-elnök, Kreszta Traján és Bognár Levente összetételû zsûri munkához láthatott. Tizenhat versenymûvet kellett elbírálniuk, ami alaposan próbára tette nemcsak ízlelõ-, hanem valószínûleg más szerveiket is. A döntésüket senki sem kérdõjelezte meg, így jogosnak tekinthetjük az újaradiaknak (fõszakács Herling Géza), a Mosócy-telepieknek (Csipkár �?va Laura) és a gájiaknak (Khell Levente) odaítélt arany-, ezüst- és bronzfakanalat, az azzal járó díszoklevéllel és palack borral együtt. Ezen kívül különdíjak - a legmagyarosabb ízért, no meg a halászléért és sült halért - is gazdára találtak. A különbözõ versenyek befejeztével összesítették a kerületek közti vetélkedõ pontjait: elsõ helyen végzett a Mosóczy-telep, a másodikon �?jarad, a harmadikon Gáj-Buzsák-Kakasváros csapata. Mivel ez utóbbi harmadszor lett dobogós, végleg elnyerte az eddigi vándorserleget, a mostani elsõk újat kaptak. Miközben fogytak az utolsó falatok, és összepakolták a bográcsokat, a színpadon elfoglalta helyét elõbb a Meteor, majd a Party Mix együttes, ez utóbbi Stadler Andrea szólistával. Az egész nap tartó idei magyar majális este 11 órakor zárult, mindenféle incidens nélkül, ezúttal is alkalmat adva a civilizált, tartalmas szórakozásra, az együttlétre. Még a hirtelen jött néhány perces szélvihar sem okozott különösebb gondot. Köszönet érte a szervezõknek, a támogatóknak - megyei RMDSZ, polgármesteri hivatal, Szabadság-szobor Egyesület és egyéb szponzorok -, valamint minden aktív résztvevõnek! Sportvetélkedõk Bár a korábbi években már 10 óra tájban nagyban folyt a reggeli torna, ezúttal Erdei Kinga és három segítõje 11 óra tájt a latinos bemelegítõvel vonzoitta a színpad elé a kicsiket és nagyokat. A generációk ügyességi sportversenyére a nyolc kerület közül csupán négyen neveztek, a sportesemények szervezõi, Jázbinscky Gábor és Erdei Emese ezúttal is szórakoztató feladatokat talált ki a csapatok számára, bár a rúdcipelésnél az újaradiak nagypapája a célvonal elõtt nagyot hasalt, amit a csapat ideje bánt, no meg a nagypapa nadrágja és könyöke, de szerencsére nem történt súlyos sérülés. A gyerekek hagyományos bicikliversenyébõl a legérdekesebbnek a legkisebbek futama bizonyult, ahol a kétéves Vida Roland pedál nélküli járgányán nagyokat megszégyenítõ gyorsasággal száguldott végig a körpályán. Idén a lábtenisz és asztalitenisz verseny elmaradt, ezúttal csak a Jarco Simion által levezényelt röplabdatornára került sor. A benevezett hat csapat közül �?jarad, Mosóczy-telep és Pernyáva jutott a hármas döntõbe. �?jarad sima 2:0-ra verte Pernyávát, és miután ez utóbbiak Mosócztól is hasonló arányban kaptak ki, az �?jarad-Mosócz összecsapás igazi nagydöntõ lett. A Mészár Gabriella és Sándor, Vida Mihály, Gog István, Cserneczky Árpád fémjelezte �?jarad csapata 2:0-ra is vezetett a Mosóczy-telepiek ellen, azonban a végén a mosócziak örülhettek: 3:2-re sikerült fordítaniuk. A mosócziak a Spier Tünde és Mihály, Mészáros Mónika, Csipkár Laura és István, Bedõ Tibor és Timoty Sebastian összetételben nyerték meg a röplabdatornát. A sportrendezvények a kötélhúzással értek véget, amelynek döntõjében Gáj és Mosócz mérkõzött meg, és utóbbiak találtattak könnyebbnek, s hogy miért, azt Khell Levente, a gáji csapat vezetõje ekképp sommázta: Ha kötélhúzásról van szó, a gájiak verhetetlenek!. Berki Fláviusz, Kiss Károly Nyugati Jelen (Arad) 2011. május 9.KAV-díjkiosztás a temesvári DiákházbanDicséretes, hogy egy maroknyi szórványközösség ennyire össze tud fogni egy jó ügy érdekében A hét végén a Magyar Nyelv Napjai és ezen belül a Kõrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedõ (KAV) házigazdája volt a Bartók Béla Elméleti Líceum. Három korosztályban - negyedikesek, V.-VIII. osztályosok és középiskolások - az ország nyolc megyéjébõl, tizenkilenc erdélyi településrõl érkezett harminc, egyenként háromtagú csapat mérte össze magyar nyelvtudását és leleményességét a játékos, szórakoztató nyelvi vetélkedõk során. Két napig a vetélkedõk és a vendégfogadás lázában égett a Bartók Béla Líceum, a pedagógusok és a diákság. A rangos esemény tiszteletére a Juventus diáklap KAV-nak szentelt különkiadását is megjelentették, amely naprakészen az anyanyelvi vetélkedõ díjazottainak listáját is közzéteszi! A KAV ünnepélyes díjkiosztó ünnepségére szombaton délután került sor a Bartók Líceummal szomszédos Diákmûvelõdési Ház nagytermében. A negyedik osztályosok versenyét, amely Zsigmond Emese, a Napsugár fõszerkesztõje vezetésével zajlott le, a gyulakutai Fûszál csapat (Bálint Róbert, Dósa Eszter és Gáll Botond) nyerte, Bethlen bajnokait (Székelyudvarhely) és a Nyelvkukacokat (Kézdivásárhely) megelõzve. Ebben a korosztályban régiónkból a Temesvári vitézek (Bartók Béla Líceum) és az aradi Csigabiga (Aurel Vlaicu Iskola) vett részt a verseny döntõjén. Az általános iskolások versenyét a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum Szokoták csapata (�?ltes Rita, Albert Antónia, Müller Henriette-Annemarie) nyerte, a Nomen est omen (Balánbánya) és a Névvadászok (Székelyudvarhely) csapatok elõtt. A Bartók Béla Líceum Csillagszem csapata (Franka Noémi, Szabó Anita, Szabó Nóra), felkészítõ tanár Molnos Ildikó, dicséretben részesült. A középiskolások korosztályban a másik nagymúltú sepsiszentgyörgyi iskola, a Székely Mikó Kollégium Rabonbán csapata (Boér Ilka, Kovács Gellért Pál, Márton-Simon Anna) diadalmasokodott, második helyen a Csilengi Dásza (Marosvásárhely), harmadik az Esthajnal (Nagyvárad). A verseny tapasztalatairól, a versenyzõk teljesítményérõl dr. Váradi Izaabella (Oktatásügyi Minisztérium) az alábbiakat nyilatkozta lapunknak: Idén a versenyzõk jelentkezése elmaradt a várakozásunktól, valami miatt kevés csapat jelentkezett a KAV-ra. Errõl szólt a korábbi tanácskozásunk, hogyan próbáljuk kezelni ezt a problémát. Találtunk is rá megoldásokat, de a gyermekek felkészültségén ez szerencsére nem volt észrevehetõ. Olyan diákok jöttek el Temesvárra, akik foglalkoztak ezzel a tematikával, a nevekkel, nagyon szépek az eredmények, kicsi a pontszámkülönbség a gyõztesek között. A temesvári KAV-döntõ szervezõirõl, a Bartók Béla Elméleti Líceumról elismerõ szavakkal beszélt dr. Váradi Izabella: �?riási dolog egy országos KAV versenyt megszervezni! Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége szándéka szerint olyan közösségeket érintenek meg a versennyel, amelyeket építeni szeretnének. Tény, hogy van a versenyszervezésnek építõ hatása is. Ilyenkor egy közössségnek össsze kell fognia, át kell gondolnia saját múltját, identitását, a magyarság mentén kell felfûznie olyan programokat, amelyekkel a vendégeit fogadja. �?gy gondolom, hogy ez a temesváriaknak fantasztikusan jól sikerült, kitettek magukért! Végig éreztük, hogy odafigyelnek ránk, alternativ programok vannak, színházba, városnézésre vitték a résztvevõket és nagyon jók a vissszajelzések, a saját diákjaimat (a nagybányai csapat - szerk. megj.) is megkérdeztem. Kirándulásra vitték a gyermekeket, akik azt mondták, olyan sulit láttak - ez az újszentesi iskola -, amelyikbe õk is szívesen járnának! Dicséretes, hogy egy maroknyi szórványközössség ennyire össsze tud fogni egy jó ügy érdekében! Pataki Zoltán Nyugati Jelen (Arad) 2011. május 9.PC-alelnök: Romániában nincs helyük az etnikai pártoknakRomániában nincs helyük az etnikai pártoknak - véli Bogdan Diaconu, a szélsõséges Konzervatív Párt (PC) alelnöke, aki szerint a kisebbségeknek legfeljebb civil szervezetekben, alapítványokban kellene tömörülniük. A közvélemény-kutatások alapján alig két százalékos támogatottsággal rendelkezõ, ám az ellenzéki pártokkal - elõbb a Szociáldemokrata Párttal, jelenleg pedig a Nemzeti Liberális Párttal - megkötött választási szövetség nyomán mégis parlamenti párként tevékenykedõ alakulat alelnöke egyúttal úgy véli: a magyar pártok és politikai szervezetek nemzetbiztonsági fenyegetést jelentenek. Bogdan Diaconu közleményben fejtette ki véleményét, miszerint a kisebbségek helye nem pártokban, hanem civil szervezetekben van. A kommüniké szerint a politikus úgy véli, a bejegyzés elõtt álló Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) - az RMDSZ-hez és a Magyar Polgári Párthoz (MPP) hasonlóan - a szélsõséges politizáláshoz való jog hivatalos elismerését szeretné. Diaconu úgy véli, az EMNP Románia egy részének elrablására törekszik, ezért fölteszi a kérdést: milyen jogalappal lehet törvényesíteni egy olyan párt bejegyzését, amely hivatalosan alkotmánysértésre, valamint Románia szuverenitására és területi integritására tör. Romániában egyetlen etnikai pártnak sem kellene léteznie. A kisebbségek helye a civil szervezetekben, alapítványokban és egyesületekben van, nem a politikában, mivel ezen a területen az elsõdleges feltétel a román állampolgárság, az, hogy tiszteletben tartsák az állam alaptörvényét. Az EMNP ennek nyomán az RMDSZ-hez és az MPP-hez hasonlóan újabb fenyegetést jelent a romániai alkotmányos rendre nézve. A szélsõséges magyar pártok romániai inflációja sajnos annak a bizonyítéka, hogy a román állam sánta és vak, tehetetlenségét és bénultságát pedig kihasználják az ország ellenségei - állítja a szélsõséges politikus. Egy normális és erõs állam semmilyen módon nem pénzelne, és nem melengetne a keblén viperákat, amelyek szégyentelenül belemarnak, kihasználva a román toleranciát és engedékenységet - fogalmaz Bogdan Diaconu. Krónika (Kolozsvár) 2011. május 9.RMDSZ, MPP - nem akarnak elõválasztásokatElutasítják az erdélyi magyar politikai szervezetek vezetõi Tõkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének azon javaslatát, hogy az erdélyi magyar politikai préri résztvevõi közös elõválasztásokon döntsenek a jövõ évi önkormányzati választások jelöltjeirõl. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök egyenesen komolytalannak minõsítette az EP-alelnök lapunknak adott nyilatkozatát, míg Szász Jenõ, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke úgy nyilatkozott, értelmetlen és tét nélküli az elõválasztás. Kelemen Hunor a Krónikának úgy nyilatkozott, nem foglalkoznak azzal, amit az EMNT képviselõi a sajtón keresztül üzennek, hiszen az komolytalan. Az RMDSZ 2008-ig rendszeresen szervezett belsõ általános és elektoros elõválasztásokat, van ebben gyakorlatunk, sok esetben hasznosnak bizonyult, azonban amikor 2008-ban megjelent Szász Jenõ versenypártja, már nem láttuk értelmét - emlékeztetett a szövetségi elnök. Hozzáfûzte, nem hisz az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) képviselõinek, szerinte ugyanis Tõkés László javaslata és a bejegyzés elõtt álló párt képviselõinek nyilatkozatai ellentmondanak egymásnak. Amikor új pártot jegyeznek be és képviselõik hangoztatják, hogy megméretik magukat az önkormányzati választásokon, nem tudom eldönteni, hogy nekik higgyek vagy a vezetõjüknek - nyilatkozta Kelemen Hunor. Kovács Péter, az RMDSZ fõtitkára eközben úgy véli, Tõkés László javaslata csak kommunikációs trükk, szerinte az EMNT elnöke nem akar elõválasztásokat. Szerinte a javaslat komolytalanságát az is jelzi, hogy korábban a Tõkés vezette politikai platformok nem voltak hajlandók részt venni az RMDSZ szervezte belsõ elõválasztásokon. Az erdélyi magyar elõválasztás ötletéért Szász Jenõ MPP-elnök sem rajong. Nem látom értelmét az önkormányzati választásokat megelõzõ elõválasztásoknak, tét nélkülinek érzem, ezzel nem lehet motiválni a választókat - nyilatkozta a Krónikának a polgári alakulat vezetõje. Hozzátette: az elõválasztásokat önmagában nem tartja rossz ötletnek, de szerinte erre nem az önkormányzati, hanem a parlamenti választások elõtt lenne szükség. A MPP elnöke szerint azonban ebben az esetben sem kell külön elõválasztásokat tartani, hanem az önkormányzati választásokat kell a parlamenti választások elõválasztásának tekinteni. Az önkormányzati választásokon kétpólusú rendszert látok jónak, ahol az RMDSZ a baloldali párt, és vele szemben indul a Magyar Polgári Pártból, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsból és a Székely Nemzeti Tanácsból álló nemzeti alternatíva. Nem hagynám annyiban az RMDSZ húszéves csõdpolitikáját - nyilatkozta Szász. Hozzáfûzte, akkor lenne teljes az erdélyi magyar rendszerváltozás ha a nemzeti oldal képviselõi a gyõztes önkormányzati választásokat követõen a parlamentbe is bejutnának. Krónika (Kolozsvár) 2011. május 9.Elhunyt Hubay Miklós író�?letének 94. évében elhunyt Hubay Miklós Kossuth-díjas drámaíró, mûfordító, esszéista. Hubay Miklós 1918-ban született Nagyváradon. Már elsõ darabja a Magyar Nemzeti Színház repertoárjában szerepelt. 1946-ban a genfi Magyar Tájékoztató Könyvtár kinevezett igazgatója lett, segítségével sok magyar író, képzõmûvész és muzsikus kapott genfi ösztöndíjat. Hazatérése után a budapesti Színház- és Filmmûvészeti Fõiskolán tanított, valamint a Nemzeti Színház dramaturgjaként dolgozott. Mindkét állásából egy napon bocsátották el. �?vekig fõként filmgyári forgatókönyveket írt és fordított. 1956. október 27. és 1956. november 2. között a Szabad Magyar Rádió Irodalmi adását vezette a Parlamentben. Nevéhez fûzõdik az elsõ magyar musical, az Egy szerelem három éjszakája,amelynek szerzõtársai Vas István és Ránki György voltak.A hosszantartó hazai állástalanság után Hubay Miklós pályafutása 1974-1988 között Firenzéhez kötõdik, ahol a magyar irodalmat rendkívül népszerûvé tette az egyetemen. Közben 1981-tõl öt éven át a Magyar Írószövetség elnöke volt. Kezdeményezésére ünnepeljük a Magyar Dráma Napját. 1987-1996 között a Színház- és Filmmûvészeti Fõiskola tanára, 1991-tõl tíz évig a Magyar PEN Club ügyvezetõje, majd elnöke - ekkor többek közt nemzetközileg elismerteti az önálló magyar PEN Centrumot Romániában. Szabadság (Kolozsvár 2011. május 9.Versengés kényszerhelyzetekkelAz új romániai magyar politikai erõ, az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyeztetése érdekében, a támogató aláírások bírósági benyújtásának pillanata új idõszak kezdetét jelenti a romániai magyar politikában. Olyan új idõszak rajtolt, amelyben, mint még eddig soha, a versengésre tevõdik át a hangsúly. A Tõkés László által alapítandó néppárt hivatalos bejegyzési kísérletének, illetve folyamatának sorsát nehéz megjósolni, de tény, hogy az aláírások összegyûjtése nem jelentett gondot az új párt létrehozásán fáradozóknak. Sõt, némi meglepetésként gördülékenyen, különösebb botrányba torkolló akadályoztatások nélkül szerezték meg a csaknem 30 ezer aláírást - legalábbis az indítványozók nyilatkozatai szerint. Mindez azt vetíti elõre, hogy az RMDSZ nem kívánja nyíltan, közvetlenül megakadályozni az új párt bejegyzését, ugyanis ebbõl a háborúból a szövetség önmaga is vesztesként kerülne ki még akkor is, ha jogi eszközökkel sikeresen meg tudná akadályozni az új párt létrejöttét. Amennyiben valóban talpra állhat és elkezdi mûködését a Tõkés László és a Fidesz által óhajtott új jobboldali erdélyi szatelitpárt, akkor ez bizonyos kényszerhelyzetek megkövesedését jelenti a politikai küzdelemben résztvevõ felek számára. Elsõsorban az RMDSZ-nek kell szembesülnie ilyen kényszerhelyzettel, hiszen az új párt megjelenése arra ítéli az érdekvédelmi szövetséget, hogy a végsõkig kitartson jelenlegi fõ kormányzó partnere, a Demokrata Liberális Párt mellett. Ez azt jelenti, hogy az RMDSZ-nek mindent el kell követnie azért, hogy kormányon maradjon a 2012-es õszi parlamenti választásokig, és ezt lehetõleg úgy kell megtennie, hogy minimálisra csökkentse az ebbõl adódó népszerûségveszteséget. Ilyen veszteségnek a veszélye fõként akkor merül fel, ha a koalíciós partnerek immár sokadszorra megszegik adott szavukat, és a kisebbségi törvénytervezet az idén sem válik hatályos jogszabállyá. Ebben az esetben az RMDSZ-nek olyan, már-már lehetetlen kommunikációs mutatványt kell végrehajtania, hogy választói elõtt elfogadtassa az újabb kudarcot, ugyanakkor olyan remény perspektíváját kell felvázolnia, amely elfogadhatóan megindokolja a kormányon való maradás szükségességét. Az új párt megjelenése esetén az ellenzékbe vonulás egyelõre kész öngyilkosság az RMDSZ számára, amelynek jelenlegi és egyedüli legstabilabb partnere a PDL. Ennek a partnernek az elvesztése most azért kockázatos, mert egyelõre az ellenzéki pártoknak nincs szükségük a koalíciók stabilitásának biztosítására szakosodott RMDSZ-re. Az ellenzéki pártszövetségnek több mint 50 százalékos a támogatottsága a közvélemény-kutatások szerint, így a Szociál-Liberális Unió (USL) nem állna szóba komolyan az RMDSZ-szel az ellenzéki vezérek szirénhangjai dacára sem. Az USL számára jelenleg az RMDSZ pusztán egyetlen cél miatt fontos, éspedig azért, hogy a szövetség buktassa meg a jelenlegi kormányt, viszont ezért a szolgálatáért túl keveset ajánlana, hiszen az ellenzék koalíciója egyelõre stabil, és esetleges kormányra kerülésük esetében semmi szükségük nincs még egy újabb partnerre, hiszen már az USL alkotta három párt viszonya sem felhõtlen. Az RMDSZ kényszerhelyzetébõl eredõ mozgástér szélessége tehát elsõsorban a kisebbségi törvénytervezet elfogadásától függ, valamint attól, hogy a román belpolitikában miként alakulnak az erõviszonyok. Nem kizárt ugyanis, hogy újabb román pártok is megalakulnak a közeljövõben, ami a szavazatok felaprózódásához vezet, ebben az esetben az RMDSZ szerepe ismét felértékelõdhet. Az Erdélyi Magyar Néppárt lehetõségeit korlátozza, hogy az új párt körül egyelõre olyan politikusok sürögnek-forognak, akik korábban már szerepet vállaltak a romániai magyar közéletben. Arcukat jól ismerik a választók, akik azt is tudják, hogy mit tettek le az asztalra, vagy éppen mit mulasztottak el megtenni. Így a néppárt elõnyt kovácsolhat új politikai erõ mivoltából, és friss lendülettel indulhat neki a küzdelemnek, de az eddig látható politikusoknak a politikai értelemben vett elhasználódottsága egyelõre alaposan megkérdõjelezi sikerüket. A néppárt tehát csak akkor fog tudni nagyot robbantani a romániai magyar belpolitikában, ha olyan új személyeket lesz képes felmutatni, akik valóban ismeretlenek, ám kiemelkedõ tehetségük meg erõs vágyuk képessé teszi õket a politikai pálya bejárására. Egyelõre nagy kérdés, hogy a Fidesz támogatása elégséges-e ahhoz, hogy eddig rejtõzködõ fiatal tehetséges erdélyi magyar politikai elit bukkanjon fel a néppárt kötelékében, ha egyáltalán létezik ilyen. Az új párt megjelenésével legtöbbet a Magyar Polgári Párt (MPP) fog veszíteni, hiszen ez az alakulat a jelenlegi vezetésével a névtelenségbe süllyedhet, és az önkormányzati választásokon féltucatnyi településpárttá töpörödhet, elveszítve a mostani, székelyföldi regionális párti nimbuszát, ami egyelõre még figyelemre méltó partnerré teszi. Az önkormányzati választások elõtt kevésbé valószínû, hogy a három fél szövetkezzen egymással. Sem a Tõkés László által javasolt elõválasztások, sem a Szász Jenõ által indítványozott nemzeti alternatíva mögött nincs olyan kölcsönös, közös érdektér a politikai logika szerint, ami valós kovásza lehetne valamilyen fajta együttmûködés kialakulásának. Így a jövõ nyári önkormányzati választásokig kegyetlen és kemény versengésre számíthatunk, amennyiben valóban új szereplõvel gazdagodik a romániai magyar pártpaletta. BORB�?LY TAMÁS Szabadság (Kolozsvár) 2011. május 9.Felekezeti oktatás, fókuszbanAz új oktatási törvénynek a felekezeti oktatásra vonatkozó vetületeirõl tanácskoztak a hét végén Kolozsváron az erdélyi magyar történelmi egyházak és az RMDSZ képviselõi. A házigazda Bálint Benczédi József unitárius püspök annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a közös álláspont kialakítása fontos az erdélyi magyar történelmi egyházak számára. 2010-ben a kisebbségi jogok területén végzett munkánk egyik legnagyobb eredménye az oktatási törvény elfogadása volt. A jogszabály kidolgozásakor is egyeztetett a szövetség az egyházak képviselõivel, most, amikor ennek konkrét alkalmazásáról van szó, ismét szükségessé vált a párbeszéd - fogalmazott Kelemen Hunor szövetségi elnök a rendezvényen. Markó Béla miniszterelnök-helyettes elmondta, a szaktárca hamarosan létrehoz egy bizottságot, amely minden püspökséggel külön-külön tárgyal a felekezeti oktatásról. Az erdélyi magyar egyházak képviselõi üdvözölték az oktatási törvény azon elõírását, melynek értelmében a vallásóra bekerült a kötelezõ törzsanyagba, ugyanakkor számos kérdést fogalmaztak meg a felekezeti, egyházi iskolák és óvodák létrehozásáról, felmerült továbbá az egyházi népiskolák létrehozásának szükségessége is, amelyek leginkább a szórványvidéken mûködhetnének sikeresen. �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. május 9.Kinek a lelkiismerete?Pár napja Szatmárnémetiben is mûködik Jobbik-iroda. Néhány bakancsost leszámítva ennek nem sokan örülnek, hisz Szatmár megyében már hosszabb ideje az országosnál jobb a magyar és román közösség együttmûködése, a hétköznapi kapcsolatokban is kevesebb a barátságtalan hang. A jog szerint nincs akadálya egy ilyen irodanyitásnak, mi mégis attól tartunk, hogy a Jobbik jelenléte felhozza a helyi szélsõséget, ami nem kívánatos sem a magyaroknak, sem a románoknak! - mondta lapunknak Csehi Árpád, a megyei RMDSZ és a megyei tanács elnöke. Szegedi Csanád jobbikos EP-képviselõ azzal indokolta irodájának megnyitását (Marosvásárhely után), hogy a jelenleginél harciasabban akarják képviselni a magyarság érdekeit. Az fel sem merült benne, hogy a máshonnan ideplántált harciasság netán ütközik az itteni jogrendszerrel, és Szatmárnémeti utcáin mégsem lehet úgy masírozni, mint Gyöngyöspatán. Ennél is felháborítóbb, hogy Szegedi és vele tartó képviselõtársa, Morvai Krisztina úgy tett, mintha Szatmárnémeti önkormányzatában nem volnának képviselve a magyarok, arról meg talán nem is hallottak, hogy Ilyés Gyula személyében a polgármester is magyar. Így hát majd õk, néhány bakancsos szatmári hívükkel, megoldják az itteni magyarok problémáit! Minõ naivság azt gondolni, hogy a román hatóságok velük és nem Csehi Árpádékkal tárgyalnak ezekrõl a problémákról. S minõ olcsó politikai fogás azt a látszatot kelteni, hogy õk és nem Csehiék az illetékesek. Nem az a baj, hogy törõdnek velünk az anyaországi pártok, hanem az, hogy inkább politikai érdekbõl, mint lelkiismeretbõl, az itteni realitásokat felrúgva, vágyálmaik szerint cselekednek, és úgy tesznek, mintha nekünk semmiféle képviseletünk nem volna sem a helyi, sem a központi hatalomban. Gyakran az erdélyi magyarság számára hiteltelen, perifériára szorult emberekkel tárgyalnak, nem veszik figyelembe: mindig az a fél tud többet tenni értünk, aki helyzetben, ha úgy tetszik, a hatalomban van. Erre célozva kérdeztem a nemrég Szatmárnémetiben járt Kövér László házelnököt: mivel az RMDSZ ellenében egy újabb párt létrehozását segítik, nem lesz lelkiismeret-furdalásuk, ha úgy megosztanak bennünket, hogy a legközelebbi választás után nem leszünk ott a román parlamentben? Azt válaszolta: lelkiismerete tiszta, ám azoké ne legyen tiszta, akik húsz év alatt alulképviselték az erdélyi magyarságot. Csakhogy ezt a választók, az itteni magyar adófizetõk hivatottak eldönteni, nem mások, akik csak vágyaikban élnek Erdélyben, mert Pesten laknak, és ott fizetnek adót! Sike Lajos �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. május 9.Székelyföldi visszatérésMinden magyar küldetése, hogy saját nemzeti örökségét kimunkálja, tudatosítsa és felmutassa - mondta Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes tegnap a bukovinai székelyek hazatérésének 70. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen, a budavári Mátyás templomban. A KDNP-s politikus elmondta: ha végignézünk az európai gondolkodáson, akkor azt lehet látni, hogy a nemzettudattal kapcsolatban olyan vélemény is van, amely nem tekinti értéknek a nemzetközösséget, a bukovinai székelység története azonban elõzménye annak a nemzetegyesítésnek, ami a mai magyar kormány célja. A Lehet Más a Politika (LMP) is, amely támogatja Székelyföld területi autonómiájának megszerzését. Errõl Schiffer András, a párt frakcióvezetõje beszélt pénteken, Izsák Balázzsal, a Székely Nemzeti Tanács elnökével folytatott budapesti tárgyalása után. Az LMP parlamenti képviselõcsoportjának vezetõje szerint Székelyföld területi autonómiája példa lehet arra, hogyan érvényesíthetõ erõszakmentesen a nemzeti közösségek önrendelkezési szabadsága. �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. május 9.A kocka el van vetveA történelmi vétek: a romániai magyarság végzetes megosztása, politikai képviseletének, becsületes, áldozatos és eredményes munkájának lerombolása döntõ szakaszába érkezett. Az új romániai magyar néppárt bejegyzése után következhet a kísérlet az RMDSZ jogi kiiktatására, de legalábbis leültetésére mivel úgymond nincs pártként bejegyezve. (Egy nemrég elbocsátott államelnöki tanácsos alkalmasint már dolgozik is ezen, vélhetõen magas néppárti körök támogatásával.) Beteljesülhet tehát a Bãsescu-Orbán-Tõkés-vezérkar, a BOT-kormány fõ célja: az RMDSZ, voltaképpen a hazai magyarság anyagi és szellemi javainak, erkölcsi tekintélyének, a választók által igazolt húszéves munkájának, eredményeinek elorzása, kisajátítása. Hisz itt minden a hatalomra, végeredményben a pénzre megy ki, a többi altatás, kenetteljes, populista, nemzetieskedõ duma. Vagy pedig - a másik oldalról - önáltatás, naiv remény, hogy a BOT mégsem sújt le megsemmisítõen. Nos, lesújt. Az RMDSZ nem most került szorítóba a koalíciós társ (annak vezére) meg a magyarországi kormánypárt (annak vezére) között, már több betartás és nyílt hadüzenet, félreérthetetlen fenyegetés érte. Most viszont oda jutott, hogy a létéért kell küzdenie. Akik az RMDSZ-t satuba szorították: a politikai patológia ránk szakadt esetei. A demokrácia és a jogállamiság elleni merényletek itt és ott mindennaposak. Magyarországon a hatalmi dölyf és a bosszúállás démona már-már követhetetlenül rombol mindent, ami útjába kerül; Romániában a kormány reformkészsége megkésett, sikerét meghiúsítja az erkölcsi és intézményi válság, a szervi korrupció. Közösségi céljai elérése érdekében, politikai kényszerbõl, ígéretekért cserében, az RMDSZ nemegyszer tett engedményeket, hunyt szemet problematikus ügyek fölött, kísérte fogcsikorgatva a pokolba vezetõ úton koalíciós társát. Mától, a gyökeresen megváltozott helyzetben ez a konstrukció az ellene mûködõknek kedvez. Az új vezetési stílus, a regionális önkormányzatiság, a fiatalok mozgósítása, a választók megszólítása új lendületet hozhat és eredményes lehet a szövetség számára - ha van idõ. Ha nem túl késõ máris átállni a következõ választások utáni többség oldalára, amely majd biztosítja a - demokratikus, pluralista, egészséges! - kétharmados parlamenti többséget, lehetõvé téve az ország kormányzását az RMDSZ részvételével. Tudatában vagyunk a nehézségeknek, a bonyolult egyéni és közösségi érdekviszonyoknak - de legalább mostantól (még teljesebben a PD-L-ben végbemenõ tisztújítástól) az RMDSZ-t erkölcsileg már nem kötelezi semmire senki és semmi, az pedig, hogy a konzultáció során a választók zömükben a szövetség kormányból való kilépését fogják tanácsolni, borítékolható. Meg kell vizsgálni, és ha szükséges, gyökeresen át kell értékelni az Európai Néppárthoz fûzõdõ viszonyt is; tétlensége, amellyel végignézi az RMDSZ megaláztatását, már bûnös. A kilépés a legkeményebb, olykor önagressziót is feltételezõ válasz. De a provokáció még keményebb! Ágoston Hugó �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. május 9.16/Nincs magyar történelem a Felvidék, Erdély, a Délvidék nélkülMinden magyar küldetése, hogy saját nemzeti örökségét kimunkálja, tudatosítsa és felmutassa - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vasárnap a bukovinai székelyek hazatérésének 70. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen, a budavári Mátyás-templomban. A KDNP-s politikus elmondta: ha végignézünk az európai gondolkodáson, akkor azt lehet látni, hogy a nemzettudattal kapcsolatban van olyan vélemény, amely nem tekinti értéknek a nemzetközösséget, és azt mondja, az európai embernek már nincs igazi nemzete. Semjén Zsolt ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy a világ sokkal szegényebb lenne ezen fogalom nélkül. Ez olyan gazdagság, amit csak a nemzet adhat az egyetemes emberiségnek - tette hozzá. �?ppen ezért minden nemzet az egyetemes emberiséggel szembeni elsõdleges kötelessége, saját maga megõrzése, kimunkálása és felfuttatása, mert ez az a gazdagság, amit csak mi adhatunk az egyetemes emberiségnek - hangsúlyozta. A mi gazdagságunk a magyarság gazdagsága - tette hozzá a bukovinai székelyekhez intézve szavait. Viszont nincsen általában vett magyar történelem és kultúra, hiszen a magyarság esetében ez csak a részek figyelembevételével értelmezhetõ: nincs magyar történelem a Felvidék, Erdély, a Délvidék nélkül, sem akkor, ha bármelyik részt levágjuk az egészrõl - mondta Semjén Zsolt. A bukovinai székelység története bizonyos értelemben az elõzménye annak a nemzetegyesítésnek, ami a mai magyar kormány célja. Amit megtehetünk, hogy az állampolgárság biztosításával elérhetjük, minden magyar - bárhol legyen a világban - közjogi értelemben is a magyar nemzet része legyen - fogalmazott a miniszterelnök-helyettes. Hende Csaba honvédelmi miniszter a budai Várban, Hadik András szobra elõtt elmondott beszédében azt hangsúlyozta: a hazatérés ünnepe arra figyelmeztet bennünket, hogy mi az ára az összetartozásunknak, mi a tétje a magyarságunknak. A sorsunk közös - hangoztatta a miniszter. Mint elmondta: Hadik András az egyik legnagyobb magyar katona volt; a mádéfalvi veszedelem után neki jutott a feladat, hogy megbékítse a koronával a bujdosó székelyeket - tette hozzá. Arról beszél ez a történet, hogy érdemes kitartanunk az összetartozás mellett, még akkor is, ha ez nagyon-nagyon sokba kerül - mondta Hende Csaba. A bukovinai székelyek a budai várban hálaadó szentmisével, koszorúzással, folklórmûsorral ünnepelték vasárnap hazatérésük 70. évfordulóját. A népcsoport tagjai arra emlékeznek, hogy 1941-ben magyar-román kormányegyezmény alapján az akkori határokon belülre, a Bácskába telepítették a Bukovinában élõ székelyeket. Az évfordulón a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége Emelt fõvel címmel egész éves programsorozatot hirdetett. Csibi Krisztina, a hagyományõrzõ egyesületeket, összesen 2200 tagot számláló szövetség elnöke a korábban elmondta: a vasárnapi ünnepség helyszíne jelképes, arra utal, hogy a bukovinai székelyek 1941. augusztus 20-án a budai várban vonultak fel. Most is a várban mutathatjuk meg magunkat, így adunk hálát az akkori kormánynak azért, hogy hazatelepített bennünket - tette hozzá. A bukovinai székelyek áttelepítése 1941 májusában kezdõdött el, júniusra 13 800-an kerültek az akkor visszacsatolt Bácska kiürített, szerb telepes falvaiba. 1944 októberében körülbelül ennyien menekültek el a II. világháború hadi eseményei elõl Magyarországra, végül Tolna, Baranya és Bács-Kiskun megyében, a kitelepített svábság falvaiban találtak új otthonra. (MTI) Magyar Nemzet 2011. május 10.Az EMNP bejegyzését véleményezik a romániai magyar pártokHivatalosan is elindította a bejegyzési procedúrát az Erdélyi Magyar Néppárt. Ha a bukaresti törvényszék nem talál kivetnivalót az új párt alapító dokumentumaiban a 2012-es választási évben várhatóan három magyar párt fog versengeni az erdélyi magyarok szavazataiért. Alacsony költségvetésû, emberközeli, hatékony néppártot kívánunk létrehozni, amelynek célja az erdélyi magyar közösség különbözõ autonómia formáinak az elérése. - így mutatta be az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) Bukarestben az ideiglenes elnök. A pártalapításról a Tõkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács döntött decemberi országos küldött gyûlésén. A kezdeményezõ bizottság két hónap alatt gyûjtött össze ehhez 30.000 támogató aláírást az ország 19 megyéjébõl és Bukarestbõl, túlteljesítve a szigorú magyar párttörvény szigorú aláírásait. Az EMNP székhelye Kolozsváron lesz és azokat akarja megszólítani, akiket nyerészkedõ, hataloméhes politikusok fordítottak el a közélettõl. Az EMNP védnöke Tõkés László azt javasolja, hogy az õszi népszámlálást kihasználva készítsék el az erdélyi magyarság saját választói névjegyzékét, amelynek alapján megszervezhetik a belsõ választásokat, így támogatottságuk ismeretében már a helyhatósági választásokon is közös listát indíthatnak a magyar pártok. Tõkés László szerint ugyanis a pluralizmus és az összefogás nem zárja ki egymást, mindkettõre szüksége van az erdélyi magyarságnak ahhoz, hogy szülõföldjén megmaradjon és jövõt építhessen. Duna Tv, Heti Hírmondó Erdély.ma 2011. május 10.Határon túli politikusok a magyar alkotmányrólPásztor István a VMSZ szombati tisztújító közgyûlésén óriási többséggel újraválasztott elnöke nyilatkozott az új magyar alaptörvényrõl. Kiemelte, hogy bizakodással és megnyugvással tekint az alkotmányra, mert azzal a határon túli magyarok közjogi értelemben is részei a magyar nemzetnek. Ezt követõen Szlovéniában, Szlovákiában, Ukrajnában és Romániában élõ magyar politikusok mondták el véleményüket az új magyar alaptörvényrõl. Székely gondolkodásmód: Várjuk ki a végét! Egyesek szerint még mindig nem biztos, hogy az új magyar alkotmány javulást hoz a határon túli magyarok életében. Az ellenzéki szociáldemokrata párt választó és választhatósági jogát kifogásolja. Severin Georgica, szociáldemokrata politikus szerint a szavazati jog megadása diszkriminatív módon, csak etnikai alapon az európai alapelvek megsértését, az uniós csatlakozáskor aláírt szerzõdés be nem tartását jelenti. A Magyar Polgári Párt elnöke szerint az új alkotmány a nemzet felemelkedésének mérföldköve. Azt mondja, hogy az alaptörvény lényeges eleme, hogy a nemzeti kisebbségeket, nemzetalkotó közösségként határozza meg. Romániában is meghaladottnak tekinthetõ az alaptörvény. Románia alkotmánya szerint nemzetállam. A romániai magyar társadalom régi igénye, hogy államalkotó tényezõként tekintsék a kisebbségeket, köztük a magyarságot. Jakab Endre, Szikszai Olivér, Fancsali Levente Duna Tv, Térkép Erdély.ma 2011. május 10.Szavakból katedrálist építeniKözel nyolcszáz diák szavalta el közösen Ady Endre Kocsi-út az éjszakában címû versét tegnap koradélután a nagyváradi színház elõtt. A versmondást Jordán Tamás Kossuth-díjas színmûvész irányította, vezényelte le. A jelenlévõk meghitt, különleges pillanatokat élhettek meg. Az akció része volt A 12 legszebb magyar vers elnevezésû programnak. Második alkalommal tartottak közös versmondást határon túli városban. Erdélyben és a Partiumban a váradi esemény premier volt. Délelõtt konferenciáztak az Ady Endre Líceumban: az iskola névadójának költészetével foglalkozó elõadások hangzottak el. Délután három órára lett meghirdetve A Nagy Versmondás. Az eseményeket a Magyar Irodalomtörténeti Társaság szervezte az Ady-líceummal és a Szent László Gimnáziummal közösen. A színház elõtt fél három után már javában gyülekeztek a diákok, tanárok és persze az érdeklõdõk. Az ember nem is gondolná, milyen rengetegen elférnek a teátrum lépcsõin. A nyolcadikos és középiskolás diákok szépen rendezett, tömött sorokban várakoztak. �?rkeztek fiatalok Szentesrõl, Nagykárolyból, Szatmárnémetibõl. Az Ady-líceumból háromszázan, a Szent László Gimnáziumból százan vettek részt A Nagy Versmondásban. Csatlakoztak a város és a megye más magyar tagozatos tanintézeteibõl is szavalók. Az eseményrõl a Magyar Televízió stábja is felvételt készített. Nem sokkal 15 óra után megkezdõdött a versünnep. Elõször Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere köszöntötte a több száz résztvevõt. Hangsúlyozta: Adyval együtt gondolkodni jó. Ady a mienk, valamennyi magyar emberé. �?gy lehet igazán a mienk, ha verseit égetjük bele emlékezetünkbe, lelkünkbe. Az elöljáró utalt a Kocsi-út az éjszakában egyik verssorára is (Minden láng csak részekben lobban), hangsúlyozván: a lángnak lobognia kell - részben vagy egészben. Ezután Fûzfa Balázs irodalomprofesszor, A 12 legszebb magyar vers programvezetõje arról szólt: a szó ereje összetart bennünket. Végül következhetett maga a versmondás. Jordán Tamás nagyon tudta buzdítani, lelkesíteni az egybegyûlt ifjakat. A Kossuth-díjas színész a diákokkal szemben állt meg, hogy levezényelje az együttes szavalást. Mellette felsorakozott fiatalok tartották a jókora pannókat, amelyeken láthatók voltak nagy, jól olvasható betûkkel a kiválasztott Ady-vers sorai. Néhány próbát is tartottak, Jordán megértéssel, humorral hangolta rá a diáksereget a versre. Amikor õ intett, akkor kellett elmondani a következõ verssort. A színész megjegyezte: nagy élmény és szerencse, hogy részt vehetnek egy ilyen jellegû programban. Hozzáfûzte: itt most szavakból építünk egy katedrálist. Magával ragadó élmény volt, ahogy mintegy nyolcszázan egyszerre, nagy odafigyeléssel és fegyelmezettséggel mondták el a strófákat. Jordán Tamás megköszönte a diákoknak a szavalást, megjegyezte, hogy legyen a felújított színház a város szellemi életének központja, majd búcsúzóul elmondta József Attila A számokról címû versét. Az esemény után mind Jordán Tamás, mind Fûzfa Balázs azt nyilatkozta: a határon túl az együttes versmondás mindig megindítóbb, mint az anyaországban megtartott akciók. Várad lehetett egyébiránt a második határon túli helyszín, az elsõ Szabadka volt. Tóth Hajnal, Reggeli �?jság Erdély.ma 2011. május 10.Lupényi magyarok SepsiszentgyörgyönA Hunyad megyével hivatalosan is létezõ testvérkapcsolatot sikerült személyessé, emberibbé tenni a hét végén: a Szent György-napok vendégseregében negyvenfõs lupényi magyar küldöttség is szerepelt. Könnyû itt magyarnak lenni, annál nehezebb a szórványban, nálunk nehéz megtartani azt, ami a miénk - mondják, s ha kérdezik õket, hosszasan mesélnek Zsil-völgyi életükrõl, az ottani morzsolódó magyarságról. Otthon akkor fordulok meg az utcán, amikor magyar szót hallok, itt meg akkor, ha mellettem románul beszélnek - mondja egy bányában dolgozó férfi. A mostani látogatás a lupény-vulkáni és a sepsiszentgyörgyi unitárius egyházközség közötti kapcsolatnak köszönhetõ, a Zsil-völgyi vendégek szentgyörgyi családoknál szálltak meg, ezt baráti kézfogásnak tekintik. Számunkra elsõdleges cél a testvérkapcsolat, másodlagos a Szent György-napokon való részvétel - magyarázza Koppándi Zoltán lupényi unitárius lelkész, hozzáfûzve, hogy a mintegy harmincezres bányászvárosban 3000-3500 magyar él. Azért is jöttünk, fürödjünk meg egy kicsit az itteni magyar közösségben, mert fontosnak érezzük, hogy mélyüljön az emberek közötti barátság - tette hozzá. Mózes László Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. május 10.FelhívásDr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke Az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöksége aggodalommal veszi tudomásul, hogy az õszi népszámlálást elõkészítõ szimulációt bejelentõ sajtótájékoztatón a fõispánság képviselõje félrevezetés alapos gyanúját keltve arra biztatja Maros megye magyar lakosait, hogy a népszámlálás során vallják magukat bátran székely vagy csángó nemzetiségûnek, illetve székely anyanyelvûnek. Megítélésünk szerint ez a megnyilvánulás rossz szándékú megosztási kísérletnek minõsül, melynek következményei beláthatatlanok kisebbségi helyzetünket illetõen, ugyanis ha az erdélyi magyarságot úgynevezett magyarokra, székelyekre és csángókra osztva számlálják, statisztikai aránymutatóink jelentõsen megváltozhatnak, melyek olyan diszkriminatív esetekre adhatnak okot, mint a minapi dicsõszentmártoni polgármesteri intézkedés, mely nyelvhasználati jogaink gyakorlását obstruálja. Ezúton felkérjük Maros megye magyar nemzetiségû polgárait, hogy ne engedjenek az alattomos megtévesztésnek, vállalják bátran és öntudatosan magyar identitásukat, illetve magyar anyanyelvüket! Erdélyben csakis erõs magyar közösségként tudunk mind a Székelyföldért, mind a csángó térségekért hathatósan harcolni! A népszámlálás kihívás elé állít minket: legyünk sokan magyarok, hogy fenntarthassuk a Székelyföldet, és megõrizhessük sajátos kultúránkat a Csángóföldön is! Népújság (Marosvásárhely) 2011. május 10.�?telek neves szülöttére emlékezettKothay Nándor (1921-2000) óteleki származású szobrászmûvészre emlékezett a falu apraja-nagyja a község Mûvelõdési Házának nagytermében vasárnap este a Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozat keretében. Bár maga az alkotó csupán gyermekkorát töltötte a településen, nagyszülei és szülei révén máig vannak õt számon tartó földijei a Béga mentén és a Temesközben. A temesvári kõmûves inasiskoláját követõen a mûvészi pályára vágyó fiatal Magyarországra szökött, de ott csak a második világháború és négy év orosz hadifogság és kényszermunka után végezhette el a Képzõmûvészeti Fõiskola szobrász szakát Budapesten. Errõl a küzdelmes életútról és az 1953-1990 között kibontakozó mûvészpályáról Mihály Árpád szobrászmûvész tartott vetített képes elõadást. Az alkotót jól ismerõ pályatárs Agyagból asszonyt... kõbõl katonát, fémbõl figurát címû ismertetõ füzetében is népszerûsítette Kothay Nándor alkotásait: térszobrait és kõbõl faragott portréit. Ez a nyomtatvány alapját képezi egy most készülõ, nagyobb terjedelmû könyvnek. Az elõadásból a közönség ízelítõt kapott Kothay Nándor közérthetõ és természetelvû alkotómûvészetébõl. Megcsodálhatta az aradi tizenhármak egyikének, Dessewffy Arisztid honvédtábornoknak margonyai (Szlovákia) sírjára készített szép dombormûvét, Petõfi Sándor, Béres Ferenc, Mihály Árpád, Kaffka Margit portréját (amit e témában a legszebb mûnek tartanak), több egészalakos szobrát: A didergõt, A pályamunkást, A táncoló Afrikát. A rendezvényt kezdeményezõ szegedi �?tágú Síp Kulturális Egyesület és a helyi polgármester távlati terveket is szövögetnek. Kothay Nándor térszobrainak, portréinak, felkutatásra váró szép kisplasztikáinak fotóiból állandó kiállítást létesítenek �?teleken, emlékszobát, amely újabb emlékezõ és köztudatformáló rendezvények ihletõje lehetne. Valami reményteljes dolog elindult �?teleken, s az eseményt követõ kötetlen beszélgetések során újabb rendezvények lehetõségei körvonalazódtak. Szekernyés Irén Nyugati Jelen (Arad) 2011. május 10.Régi fényében pompázik a váradi színházBefejezõdött a nagyváradi színház épületének helyreállítása. A régi fényében pompázó épületet tegnap vette át a helyi és megyei önkormányzat. Eközben az intézmény helyzete még mindig bizonytalan: bár a prefektúra kétszer is megvétózta az önálló magyar teátrum létrehozására irányuló törekvéseket, az átadáson a román és a magyar intézmény kijelölt vezetõi igazgatói minõségükben voltak jelen. A 19. század utolsó esztendejében, alig több mint egy év alatt felépült, eklektikus stílusú teátrumot kívülrõl 2006-ban kezdték el felújítani, a belsõ munkálatok 2008 tavaszán kezdõdtek, és anyagi, illetve adminisztratív problémák miatt az eredetileg tervezett 2009-es átadási határidõ egészen mostanáig csúszott. Süppedõs bársonyszõnyegeken lépdelhet, vadonatúj, az eredetieknek megfelelõ székeken ülhet és a teljes egészében restaurált, újrafestett díszítõelemeket csodálhatja az, aki betér a nagyváradi színház helyreállított épületébe. Tegnap a városi és a megyei tanács hivatalosságai, illetve a tervezõ és kivitelezõ cégek képviselõi hívták meg a sajtót a szintén megújult színpadra, hogy megmutassák, milyen formában várja a színház a váradi publikumot a következõ évadtól. �?veket csúszott az átadás A restaurálás három szakaszban történt, ezek közül az elsõt még nemcsak finanszírozta, hanem meg is szervezte a Bihar Megyei Tanács - idézte fel a felújítás kezdeteit Biró Rozália nagyváradi alpolgármester. 2009-ben, miután kiderült, az évszázados épület teljes helyreállításához még több idõre és pénzre van szükség, a megyei önkormányzat egy csavarral oldotta meg a problémát: mivel másképpen nem finanszírozhatta volna a munkálatot, a restaurálás befejezéséig átadta a színház kezelését a városi önkormányzatnak, és így abból a pénzbõl, amit a helyi önkormányzatoknak juttathat, sikerült a színházat érintõ beruházásokat állni. A második szakaszban a szalárdi Constructorul, illetve a magyarországi Amandinus Kft. folytatta a munkát: az idõk során megkopott díszítõelemeket restaurálták, a rokokó stílusú színházbelsõben az aranyozást mindenütt felfrissítették, a jellegzetes, méretes csillárt helyreállították, a megrongálódott szellõzõrendszert újra mûködõképessé tették. A második etap 2009 szeptemberében fejezõdött be, ezután több hónapos szünet következett, mivel a közbeszerzés eredményét többször is megóvták - emlékeztetett az elöljáró. Végül tavaly nyáron kezdhette el az utolsó simítások elvégzését az elõzõ fázist is végzõ csapat. Pafka Ernõ építész, a tervezõ cég képviselõje elmondta: amit csak lehetett, helyreállítva megõriztek, más elemeket pedig újakkal helyettesítettek. �?rdekesség, hogy az 1900-ban felszerelt fûtésrendszer vezetékei évtizedekig használhatatlanok voltak, most ezeket kitisztították, és modern vezérléssel mûködtetik - korszerû klímaberendezést adva hozzá. A nézõtér székeit kicserélték - mintaként a budapesti Vígszínház székeit használták, ugyanis az épületet is az a Fellner & Helmer cég tervezte, amely a váradit, két év eltéréssel. A fény- és hangtechnika teljesen megújult, korszerû reflektorok és egyéb mûszaki felszerelések szolgálják a mûvészeket az új évadban. A munkálatok összesen 15,5 millió lejbe kerültek, az összeget teljes egészében a megyei tanács állta - hangsúlyozta Radu �?îrle megyei tanácselnök és Kiss Sándor alelnök. Van magyar színház, vagy nincs? Bár az épület elkészült, a benne mûködõ intézmények sorsa továbbra is kérdéses. Mint arról beszámoltunk, az intézményt kezelõ Bihar Megyei Tanács az RMDSZ-frakció kezdeményezésére az elmúlt hónapokban két olyan döntést is hozott, amelyek alapján az eddig Nagyváradi Magyar Színház néven mûködõ jogi entitás román és magyar társulata külön intézményként önállósodik. A megyei kormányhivatal azonban sorban mindkettõt megtámadta, és ezzel a határozatok a közigazgatási bíróság döntéséig hatályukat vesztették. A Nagyváradi Magyar Színház azonban más a véleménye: az épület tegnapi átadásán úgy tûnt, hogy a második döntés értelmében létrejött két intézmény nagyon is létezik. Így a tegnapi átadáson a Nagyváradi Állami Színház - egyelõre ideiglenes - igazgatója, Daniel Vulcu, illetve az abból kivált és önállósult Nagyváradi Magyar Színház direktora, Czvikker Katalin is igazgatóként köszöntötte a megjelenteket. Utóbbi azt is hangsúlyozta, hogy közös akarat volt mind a magyar, mind a román fél részérõl a különválás, és reméli, hogy a két színház mûködésében semmilyen problémát nem fog okozni a prefektus akadékoskodása vagy akár a közelmúltban a - román - közvéleményben tapasztalt ellenállás. Néhány tucatnyi váradi román lakos ugyanis gyertyás tüntetést szervezett az intézmény elõtt, így tiltakozva az általuk etnikai szegregációnak minõsített döntések ellen. Nagy Orsolya Krónika (Kolozsvár) 2011. május 10.�?sszebútorozott a Jobbik az MPP-velStratégiai partnerség kialakítására törekszik a Jobbik az MPP-vel - jelentette be szatmárnémeti irodájának megnyitóján Szegedi Csanád, a szélsõségesnek tartott magyarországi alakulat EP-képviselõje. Az iroda egyébként a helyi MPP-székházban kapott helyet, az ideiglenes irodavezetõ pedig Hegedûs Pál, az MPP Szatmár megyei szervezetének elnöke. Szombaton Szatmárnémetiben felavatták Szegedi Csanád jobbikos EP-képviselõ második romániai irodáját. A Hám János utca 4. szám alatt megnyílt képviselet irodavezetõi teendõit ideiglenesen Hegedûs Pál, a Magyar Polgári Párt Szatmár megyei szervezetének elnöke látja el. Ugyanez az ingatlan szolgál egyébként az MPP megyei szervezetének székházául is. Szegedi Csanád szerint a Jobbik stratégiai partnerség kialakítására törekszik az MPP-vel, Szász Jenõ, a polgári párt elnöke a Krónikának viszont úgy nyilatkozott: az együttmûködésük feltétele az, hogy a jobbik rendezze a Fideszhez fûzõdõ viszonyát. Az irodanyitón jelen volt Morvai Krisztina európai parlamenti képviselõ is, valamint több Jobbikos országgyûlési képviselõ, illetve a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezet vezetõi. Szegedi Csanád kifejtette: helyben szeretnének határozottabban kiállni a magyarság ügye mellett, legfõbb célkitûzéseiknek pedig az autonómia kivívását, illetve a szabad nyelvhasználati jogok megszerzését tekintik. A képviselõ hangsúlyozta, hogy a Partiumban, ezen belül pedig az �?rmelléken is dolgoznak majd a területi autonómiáért. Nem provokálni akarunk, nem akarjuk megsérteni a román-magyar együttélés szabályait - szögezte le Szegedi. - Az egyszerû embereknek hasonlóak a problémáik, mivel Romániában és Magyarországon egyaránt kihasznált állapotba kerültek az EU-csatlakozást követõen. Tönkretették a mezõgazdaságot és az erre épülõ feldolgozóipart, ez ellen kívánunk fellépni. A képviselõ hozzátette: román nemzetiségûek elõtt is nyitva áll az iroda, õk is kérhetnek bátran segítséget. Szegedi szerint a nemzeti érdekek érvényesítése érdekében készek együttmûködni bármelyik romániai magyar szervezettel. Mint elhangzott, eddig az MPP mutatkozott a leginkább nyitottnak irányukban, a Jobbik és a polgári párt megyei szervezetei pedig már megkezdték az egyeztetést az esetleges közös munka érdekében. Stratégiai partnerséget szeretnénk kialakítani a Magyar Polgári Párttal - jelentette ki az EP-képviselõ. Morvai Krisztina egyetértett képviselõtársával abban, hogy az EU-csatlakozás vesztesei vagyunk. Ideje lenne komolyan venni és alkalmazni az EU-s normákat, különösképpen az emberi jogokra vonatkozókat - hangsúlyozta. - Nemcsak az Európai Unió alapszabályában, de az ENSZ-ében is kiemelt helyen szerepel a nemzetek önrendelkezéshez való joga, ezeket akarjuk érvényesíteni. A jogszabályok szerint például súlyos jogsértésnek számít az etnikai arányok megváltoztatása betelepítések révén, amit Erdélyben, illetve a Partiumban nagymértékben eszközöltek az utóbbi évtizedekben. A Magyar Polgári Párt nem tekinti a Jobbikot politikai közellenségnek, miként az RMDSZ teszi, hanem egy radikális nemzeti pártnak tartja, amelyet a magyar választópolgárok 17 százaléka legitimizált, és amelynek ennél fogva helye van a magyar politikában - jelentette ki a Krónikának az MPP és a Jobbik partnerségét firtató kérdésére Szász Jenõ MPP-elnök. - Mivel az RMDSZ EP-képviselõi nem képviselik megfelelõen az erdélyi magyar érdekeket Brüsszelben, semmi kivetnivalót nem találunk abban, ha nemzetileg elkötelezett magyarországi EP-képviselõk vagy pártok Erdélyben irodákat nyitnak. Szász ugyanakkor elmondta, az MPP természetes politikai szövetségese a Fidesz, ezért a Jobbiknak elõbb rendeznie kell Magyarországon a viszonyát a Fidesszel, hogy Erdélyben új kapcsolatot tudjon kialakítani az MPP-vel. Amint arról korábban írtunk, Csehi Árpád Szatmár megyei RMDSZ-elnök úgy véli, a Jobbik szatmárnémeti megjelenése nem kívánatos, mivel ez maga után vonja román szélsõséges szervezetek megjelenését. Babos Krisztina Krónika (Kolozsvár) 2011. május 10.Verseny, pártokAz RMDSZ komolyan készül a versenypárti szerepre - bizonyára ennek tudható be, hogy elutasította Tõkés László EMNT-elnök azon javaslatát, hogy a romániai magyar pártok elõválasztásokon mérjék össze erejüket a jövõ évi önkormányzati választások elõtt. Az RMDSZ elutasítása vélhetõen erõdemonstráció - nem hajlandó elfogadni, hogy rajta kívül más diktálja a verseny szabályait, hiszen ezzel magával egyenrangúnak ismerné el ellenfeleit. A szövetség vezetõi azt vetik a közeljövõben megalakítandó Néppárt szemére, hogy jelöltjei korábban nem akartak elindulni az RMDSZ belsõ választásain. Holott a Néppárt alapítói bizonyára pontosan azért döntöttek úgy, hogy külön utat választanak, mert nem látták garantálva azt, hogy az RMDSZ-en belül a jelenlegi doktrína és irányítási stílus mellett érvényesülhetnek a saját szempontjaik - kívülrõl viszont, ha kellõ mértékû választói támogatást szereznek, esély mutatkozhat arra, hogy rákényszerítsék az RMDSZ-t az együttmûködésre és a Néppárt prioritásainak figyelembevételére. Az MPP részérõl érkezett elutasítás sem meglepõ, hiszen a párt legutolsó, sikeresnek mondható lépésének a három évvel ezelõtti önkormányzati választásokon elért képviselõi és polgármesteri címeket mondhatja - miközben a budapesti hátszél is megszûnt, és arra lehet számítani, hogy a magyar kormány támogatását viszont maradéktalanul élvezõ Néppárt a kiábrándult polgári párti szavazókat is magához szeretné csábítani. Az MPP szalonképességét ráadásul komolyan megkérdõjelezi, hogy a jelek szerint egyre szorosabb viszonyt ápol a Jobbikkal - a szélsõséges párt képviselõjének irodanyitása az MPP szatmári székházában a mérsékelt jobboldali szavazókat mindenképpen elriasztja. Tõkés felvetése amúgy vélhetõen jórészt kommunikációs célokat szolgált - ezáltal demonstrálta a Néppárt együttmûködésre való hajlandóságát, ami pozitív színben tünteti fel az elõzetes megmérettetést elutasító riválisokhoz képest, de amúgy kérdéses, hogy ha elfogadták volna a javaslatot, kevesebb mint egy év alatt sikerülne-e mindenütt olyan ismertségre szert tenni, ami legalább részsikereket garantálna az elõválasztásokon. Így a javaslat vélhetõen nem jár eredménnyel - a parlamenti választások elõtti erõviszonyok, a tárgyalási pozíciók várhatóan a jövõ évi önkormányzati választáson elért eredmények alapján alakulnak ki. Balogh Levente Krónika (Kolozsvár) 2011. május 10.Vadim követõiSokan fellélegeztek, amikor a legutóbbi, 2008-ban rendezett parlamenti választások nyomán a Nagy-Románia Párt kihullt a bukaresti törvényhozásból. Többen úgy vélekedtek, hogy C. V. Tudor szélsõséges alakulatával együtt a választópolgárok az intoleranciát, a szélsõségességet, a sovinizmust is kipenderítették a parlament falai közül, ahol a néptribün és csatlósai akár a szónoki emelvényrõl is hódolhattak legfõbb szenvedélyüknek, a magyarok gyalázkodásának. Nos, az öröm korainak bizonyult: a választások óta eltelt idõszak során számtalanszor bebizonyosodott, hogy a törvényhozásban helyet foglaló román képviselõk és szenátorok között szép számban akadnak, akik idegengyûlöletüknél, kisebbségellenességüknél fogva akár nagyromániás frakcióba is tömörülhetnének. (Elég, ha csak a liberálisoknak és a szociáldemokratáknak a magyarországi politikusok márciusi 15-i nyilatkozataival kapcsolatos hõzöngésére emlékszünk vissza.) Akad ugyanakkor egy zsebpárt, amelyet mindig egy nagyobb alakulat cipelt be a hátán a parlamentbe, és amely a magyargyûlölet tekintetében teljes mértékben átvette a PRM szerepét. Mivel népszerûségét sehogy se képes egy százalék fölé tornásznia, a humanistából konzervatívvá vedlett, a bizonyítottan szekus múlttal rendelkezõ Dan Voiculescu médiamogul, szenátusi alelnök irányította PC rendre azáltal próbál ismertségre szert tenni, hogy a magyarveszéllyel riogat. �?kesen bizonyítja ezt az alakulat alelnökének a sztálini idõkre emlékeztetõ eszmefuttatása, miszerint Romániában nem kellene létezzenek etnikai pártok, mivel szerinte a magyar politikai szervezetek veszélyeztetik a román állam alkotmányos berendezkedését. Bogdan Diaconu úgy véli, a kisebbségeknek legfeljebb civil szervezetekben, alapítványokban a helyük. Miközben a Cotroceni-palotából a minap eltávolított Sebastian Lãzãroiu államfõi tanácsos még csak az etnikai pártok létjogosultságát kérdõjelezte meg, Diaconu gyakorlatilag alapvetõ emberi-állampolgári szabadságjogot, a társadalmi szervezetek létrehozására és mûködtetésére vonatkozó egyesülési jogot vonná meg a nemzeti kisebbségektõl. Csak azért, mert nem tartoznak a többségi nemzethez. A PC politikusa vélhetõen úgy fokozná a jogfosztást, hogy az általa viperáknak nevezett magyarokat rezervátumokba zárná, ahol megtanulhatnák, mit jelent jó román állampolgárnak lenni. �?s Vadim jubilál. Rostás Szabolcs Krónika (Kolozsvár) 2011. május 10.Amikor a számok nem hazudnak, nem biztos, hogy mégis igazat mondanak; túl azon, hogy a statisztika és a politikai kalkulus viszonyát már untig ismételt aranyköpések rögzítik és minõsítik, ezúttal számoljunk aktuálisan és a konkrétumhoz minél közelebb:I.Állítja egyik politikusunk, aki éppen versenypárt beiktatásához szükséges dokumentációt szállított a bukaresti törvényszékre, hogy az RMDSZ-rõl az utóbbi 20 esztendõben lemorzsolódott mintegy 600 ezer voksoló. Utal a kilencvenes évek elején szerzett milliónyi szavazatra és a legutóbbi választások eredményére. Csakhogy: azóta a magyar közösség létszáma módosult: megkímélem az olvasót az aprólékos adatolástól, az eredmények nyilvánosak, könnyûszerrel hozzáférhetõk, mindössze a közben lezajlott népszámlálás két mutatójára szorítkoznék: 1992-ben a populáció 7,1 százaléka volt magyar, 2002-ben 6,6 százalék vallotta magát annak. Lefordítva: 193 152 lélekkel kevesebb. Az ország lakossága egy évtized alatt egymillió százezer fõvel csökkent. Az idén õsszel megejtendõ leltár aligha mutat trendfordulást. A szövetség parlamenti képviselete 1990-ben 41, a legutóbbi 2008-as választás után 31 fõs. Akárhogyan számolom, kerekítem, ez a több mint félmilliós voksvesztés nem arányos a jelenlegi mandátumok mennyiségével. II.Politikusunk nem akarja elfogadni, hogy vannak, lesznek örökös távolmaradók, a közélettõl elfordulók. Egyesek vallási meggyõzõdésbõl, mások egyéb, szintén belsõ indíttatásból. �?k nem gerjednek be a kampányokkor, az ilyen állampolgárt a voks napján sem tudja a szomszéd rávenni, hogy elsétáljon az urnáig. A startvonalhoz álló új alakulat nem számolhat az eddig román pártokra szavazó magyarokkal. Arányuk csekély, ezt igazolja, hogy a vegyes, ún. billegõ körzetekben a többségi pártok éppen csak szimbolikus módon üzentek a magyar közösség felé (egy-egy magyar jelölt állításával, minimális propagandaanyaggal). Amivel számolhat a frissen porondra lépõ formáció, az a Magyar Polgári Párt és a független magyar jelöltek által megszerzett szavazatok egy része, és az elsõszavazók bizonyos hányada. III.Az új párt beiktatásához szükséges aláírások leadásakor patikamérleg-pontosan közölték a sajtóval: 29 268 támogató szignót gyûjtöttek össze, és politikusunk hozzáteszi, otthon is maradt még elég ív. Akkor most nem világos, mekkora is a támogatólista valójában. Vannak bizonyos kategóriájú, kispados támogatók, akiket csak akkor vallanak be, ha a benyújtott ívek körül gond lenne? IV.Kis költségvetésû párt lesz - hangzott el szintén az ünnepélyes pillanatban. Mit fed az a jelzõ, hogy kis, legalább nagyságrendekben? Ide beszámítódik az EMNT-nek eddig nyújtott támogatás, és ami még jön, vagy marad a kettõs könyvelés? Ha komolyan gondolja magát, közéleti szereplõnk belátja, hogy ezt a pártépítést csupasz lendületbõl nem lehet mûvelni: program, statútum kidolgozása közmunkában még elképzelhetõ, de alakuló kongresszus, szervezetépítés, megyei, kisrégiós koordináció, székházak, aktivisták, piárköltségek, médiajelenlét, kolozsvári központ felszerelése, állománya, nemzetközi kapcsolatteremtés, ez mind ott toporog a várakozó listán. Ehhez tegyük hozzá, hogy a Néppártnak már a bejegyzés hajnalától permanens kampányt kell folytatnia, ha a beágyazott vetélytárs elõnyét mérsékelni szeretné. V.A tiszta emberek pártja lesz a harmadik romániai magyar párt. A tisztséget vállalók vagyonnyilatkozatot tesznek, elszámoltathatók. A hirtelen tollasodó rokonok, barátok, csendestársak ott kibicelnek a partvonalon. Olvassunk Móriczot, Mikszáthot! (�?s itt helyben elõre is megkövetem mindazokat, akik valóban a közjóért vetik le a zakót, és tûrik fel az ingujjat.) VI. A Fidesztõl nem pénzt, tudást igényelnek. A know-how pénz, kemény zseton. Kérdezzék meg a politikai-gazdasági tanácsadásból élõ agytrösztöket. VII.Ha a fenti kijelentéseket nem egy, a számok világában otthonosan mozgó személyiség provokálta volna ki, talán a tavaszi fagykárokról készülõ miniesszémet küldöm el a szerkesztõségbe, de a reáltudományok doktorától a mennyiség- és arányérzék ilyen mértékû hiányát nem állt módomban szó nélkül hagyni. Rostás-Péter István Szabadság (Kolozsvár) 2011. május 10.Kányádi Sándor szavalóversenySzatmár megye - Május 7-9-én a Szilágy megyei Varsolcon tartották meg a Kányádi Sándor szavalóverseny országos szakaszát, melyen az ország 17 megyéjébõl, összesen 40 I-IV. osztályos tanuló mérte össze tudását és tehetségét. A diákok egy Kányádi Sándor, valamint egy XX. századi költõ versét szavalták el, mely produkciókat hét tagú zsûri értékelte, melynek tagjai között ott volt az elemi oktatásért felelõs Szatmár megyei szaktanfelügyelõ, Miclãuº Judit is. erdon.ro 2011. május 10.Orgonát avattak SzentábrahámbanHargita megye - Felújított mûemlék orgonát avattak vasárnap, május 9-én a szentábrahámi unitárius templomban. A hangszert 1848-ban építette Balázs Mózes. A 17 400 lej értékû felújításhoz Hargita Megye Tanácsa 63 00 lejjel járult hozzáegyháztámogatási programja révén. Az ünnepségen Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök mondott prédikációt, avatóbeszédet Lõrinczi Lajos esperes, az orgona történetét pedig Pap Zoltán orgonaépítõ ismertette. Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke ünnepi köszöntõjében örömét fejezte ki, hogy támogathatták a felújítást, és elmondta, hogy több orgona felújítását segítette már a megyeiönkormányzat, mert tudatában vannak, hogy a magyarságnak a több száz éves mûemlék orgonák mekkora értéket jelentenek, ezért fontos a restaurálásuk. Az avatóünnepséget Lászlóffy Árpád orgonamûvész koncertje tette még emelkedettebbé. erdon.ro 2011. május 10.A botrányt keltõ bemutatóA Bihar megyei RMDSZ ügyvezetõ elnöke hétfõn ismertette a sajtó munkatársaival a pénteki fórumra szánt bemutatót. A botrány éppen amiatt pattant ki, hogy a fórumon Szabó �?dön folytatta prezentációjának ismertetését a szervezõk tiltakozása ellenére. A bemutató több csoportra oszlott: az elsõ kategóriába tartoztak azok a felvételek, melyek bizonyítják azt, hogy milyen elõrelépések történtek az anyanyelvhasználat terén, kezdte mondandóját Szabó �?dön a Bihar megyei RMDSZ ügyvezetõ elnöke, aki felidézte Tõkés László EP-képviselõ azon nyilatkoztát, miszerint lépésrõl lépésre hátrafelé haladunk az anyanyelvhasználati jogunk érvényesítése tekintetében. Bemutatónk ezen részével viszont éppen az volt a célunk, hogy bebizonyítsuk: nem hátrafele, hanem elõre haladunk etéren - fogalmazott Szabó A náci vonalvezetés A prezentáció második része képezte az RMDSZ válaszát az ellenük megfogalmazott vádaskodásokra.Szabó �?dön kiragadott a Várad lelke címû kiadványból két mondatot, melyek közül az egyik így hangzik: A munka fõleg az 1940-1944 közötti idõszak utcaelnevezéseivel foglalkozik majd a következõ mondatot idézte: Szándékunk az, hogy mi, mai nagyváradi magyarok az ekkor adott utcaelnevezéseket használjuk. Ezt követõen Szabó jelezte azt, hogy a könyvben van egy nagytérkép is, amely a felirat szerint az 1942-es nagyváradi utcaneveket tartalmazza, és amelyet Csomortányi István rajzolt. Abban az idõben azonban több közterület neve náci vezetõkrõl volt elnevezve, de a térkép készítõje ezek közül a Hitler utcát és a Mussolini teret kijavította �?ri utcára, és Nagyvásártérre, de benne hagyta a Ribbentrop utcát. Szabó szerint ez történészi szempontból pontatlanság, amibõl szerinte arra lehet következtetni, hogy a Várad lelke könyv összeállítói Ribbentrop nevét szeretnék feltüntetni váradi közterületen. Ezt követõen Szabó �?dön hivatkozott a 31/2002 számú kormányrendelet 13. cikkelyére, mely kimondja azt, hogy tilos olyan személyekrõl közterületet elnevezni, akik emberiség és békeelellenes tettek elkövetõi. Mi is éppen erre a cikkelyre hivatkozva tudtuk megváltoztatni az Antonescu utcanevet - mondta Szabó, majd elmondta: Csomortányi István vagy nem tudta azt, hogy létezik egy olyan törvény, mely tiltja azt, hogy emberiség- és békeellenes tettek elkövetõinek neveit közterületen tüntessék fel, és akkor inkompetens, vagy pedig tudott errõl a törvényrõl, ebben az esetben pedig hazudik. Tükröset, vagy sem? Majd az Erdélyi Magyar Ifjak képviselõinek sajtóban megjelent, régebbi nyilatkozataiból tallózott Szabó, mely idézetek tanúsága szerint akkoriban még õk is az utcanevek tükörfordítása mellett kardoskodtak. Most azonban, hogy látják azt, hogy az RMDSZ megmozdult ebben az ügyben, akkor már a történelmi magyar utcaneveket követelik, azt állítva, hogy sosem akartak tülörfordításokat, fejtegette Szabó. Mikor hazudtak az erdélyi magyar ifjak - akkor, vagy most? - kérdezte. Ezt követõen Szabó �?dön megjegyezte, hogy a Sf Ladislau utcaelnevezést 1994-ben szavazta meg a Bihar Megyei Tanács. Akkor az RMDSZ frakció tagja volt Lengyel György is, aki jelenleg az MPP Bihar megyei elnöke. Szabó �?dön hozzátette, hogy a korabeli Bihari Naplóban abban az idõszakban nem talált egyetlen tiltakozó megnyilvánulást sem Tõkés László részérõl. Végezetül Szabó �?dön elmondta, hogy ebben a kérdésben nem az utcanevekrõl van szó, hanem arról, amit Török Sándor sajtótájékoztatón korábban már lenyilatkozott az utcanévügy összefüggésében: a politika nem maradhat tovább az RMDSZ egyeduralma alatt. RMDSZ a betûtulajdonos Szabó �?dön külön kitért arra, hogy mit értett azalatt, hogy az állami színház felirat minden betûje az RMDSZ tulajdonában van. A betûket a nyíregyházi önkormányzat adományozta az RMDSZ-nek. Annak idején Sarkady Zsolt a saját kocsiján csempészte át azokat a határon, árulta el a politikus. Mivel akkoriban a betûk az intézményeken csak bronzból lehettnek, de az RMDSZ észrevette, hogy a román felirat betûi nem bronzból vannak, így a nyíregyházi önkormányzat kiöntötte broznból az összes betût, mely az RMDSZ tulajdonában van, éppen azért, hogy ha valakinek kifogása lesz a magyar felirattal, és ha ezért le akarja venni azokat, akkor a román betûket is le kell vegye - mondta Szabó. Pap István erdon.ro 2011. május 10.Válasz Szabó �?dönnekOlvasom Biró Rozália nagyváradi alpolgármesternek, illetve Szabó �?dön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezetõ elnökének magyarázkodásait a pénteki tulipános botránykommandó kapcsán, és valamire nagyon emlékeztet az egész. Azt ugyan még el tudom képzelni, hogy a gyenge hangú Szabó azért hoz magával minõséget biztosító hangosítást, hogy 15-25 perces elõadása végén - már persze ha hagyják a gonosz szervezõk - mindenki számára érthetõen akar egy bocsánatkérést elrebegni saját hülyeségük miatt. De hogy a háromórás kemény munkával elõkészített power-pointos prezentációhoz minek kellett neki hangosbemondó, azt fel nem foghatom. Személyesen ugyan nem vehettem részt az általunk is társzervezett pénteki utcanév-fórum botrányosabb részén (a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács mártélyi ülésének sajtózása miatt késõn tudtam elindulni), ám útban hazafelé telefonon már jelezték ismerõseim, hogy balhé lesz, mert egy, a helyszínhez közeli vendéglátóipari helyiségben egész kommandó készül a fórumra. �?s most be is ugrott, mire emlékeztet az alaphelyzet: a múlt héten, a cianidalapú bányatechnológia betiltását javasoló EP-határozat megszavazása elõtti vasárnap román környezetvédõk ugyanígy jelezték, hogy figyeljünk oda Brüsszelben, mert száz verespataki köztisztviselõt és helyi lakost utaztatnak ki - az RMGC gyanítható finanszírozásában - a demokrata-liberális EP-képviselõk által szervezett konferenciára. �?gy látszik, a román politizálás bevett eszköze ez a típusú erõbõl való érvelés. Húsz évvel ezelõtt bányászok magyarázták el dorongokkal Bukarestben az Egyetem-téri tüntetõknek, hogy melyik a helyes vélemény, ma már repülõgéppel szállítják az érvkészletet Brüsszelbe, Szabó �?dön meg túlhangosított karaoke-partit rendez egy fórumon. A Dâmbovi?a-parti módihoz sikerült asszimilálódni. Az EMNT-EMI most szombaton kiadott tiltakozó közleményében volt egy fontos mondat, idézném, mert lényegesnek találom: a bihari RMDSZ erõbõl politizál, vita és érvek helyett a túlkiabálás stratégiáját alkalmazza - mintha attól válna valami igazzá, hogy minél hangosabban mondják. Pedig csak annyit kellett volna mondaniuk: bocsánatot kérünk, ezt elrontottuk. Nagyvárad, 2010. május 10. Demeter Szilárd Tõkés László EP-képviselõ Központi Irodájának vezetõje erdon.ro 2011. május 10.Hab a narancstortánAz alakulóban levõ politikai szervezet két fõ szövetségesét nevezte meg az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzésére a napokban Bukarestbe érkezett Toró T. Tibor (volt RMDSZ-es parlamenti képviselõ): az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot és a Fideszt. A hazai politikai porondon tehát Tõkés László szövetségese Tõkés László, míg az országhatárokon kívül - Orbán Viktor. Az EMNP-EMNT szövetségrõl sok szót ejteni nem érdemes. Tudvalevõ, hogy a leendõ (?) erdélyi néppártot ugyanazok az emberek bütykölgetik, akik annakidején Tõkés László óhajára a nemzeti tanácsot is összehozták, és akik azelõtt jobbára az RMDSZ belsõ ellenzékeként a néhai Reform Tömörülés platform hangadói voltak. �?s még azt megelõzõen a MISZSZ ifjúsági szervezet kereteiben tevékenykedtek. Most ugyanazok az emberek - tíz-tizenöt-húsz év többé-kevésbé aktív politizálás, közéleti ténykedés után - ismét tiszta lappal indulnának: a tiszta emberek pártját kívánják létrehozni. Amire a román nyelvben van egy igen találó - szójátékra alapozott, tehát lefordíthatatlan - mondás: La vremuri noi, tot noi. (Szó szerinti fordításban: �?j idõkben ugyancsak mi.) Ami a határon túli partnert, a Fideszt illeti: Toróék nem pénzt, hanem tudást kérnek Budapesttõl. Nos: az nehezen mérhetõ, hogy tudásból mennyit sikerült átcsempészniük Tõkéshez Orbánéknak, de pénzbõl jutott jócskán, még ha kéretlenül is. Hogy nyolcszázezer (természetesen euróban), vagy több? Esetleg kevesebb? Csak találgathatjuk, hiszen nagy a titkolózás: az RMDSZ-t elszámoltató Tõkés Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsa által mûködtetett úgynevezett demokrácia-központok finanszírozását teljes homály fedi. (Hab a tortán, hogy - a romániai párttörvényt megszegve - a leendõ erdélyi néppárt létrehozását is a magyar állam pénzeli. Alapos ugyanis a gyanú: az aláírásgyûjtésben részt vevõ önkéntesek penzumától kezdve a majdan pártszékházakká alakuló demokráciaközpontok mûködési költségéig a csekket a magyar adófizetõk állják.) S hogy még több hab legyen azon a bizonyos tortán: az alanyi jogon járó, titkos összegû normatív támogatás mellett Tõkésék az erdélyi magyar közösséget megilletõ anyaországi pénzekre is szemet vetettek, és szorgalmasan orozzák is el azokat olyan alapítványoktól, szervezetektõl, amelyek hosszú évek óta foglalkoznak a támogatások elosztásával. �?s amelyekrõl hirtelen kiderült hogy alkalmatlanok erre a feladatra. Még jó, hogy vannak valakik Erdélyben, aki bármilyen feladatra, bármilyen tisztségre alkalmasak. Akik mindig tiszta lappal indulnak. Salamon Márton László �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. május 10.Kárpát-medencei magyar iskolatalálkozó LaskónLaskó - Immár másodszor volt házigazdája a laskói általános iskola a Kárpát-medencei Magyar Iskolatalálkozónak, amelyre május 5. és 8. között került sor. A találkozó abból a célból jött létre, hogy a különbözõ országokban élõ magyar gyerekek barátkozzanak, megismerjék egymást, tanuljanak egymástól, és betekintést nyerjenek a különbözõ országok szokásaiba. A nagyszabású rendezvényre öt régióból, iskolából közel 60 vendég érkezett. A piliscsabai Ward Mária Iskola 2000-ben indította a Kárpát-medencei iskola-találkozókat, amely azóta hat országban körbejár, és mindenütt nagyon népszerû. - A millennium évében született meg az ötlet, hogy össze kellene fogni, és a magyarság összetartozását megjeleníteni egy iskolatalálkozó révén, hogy a résztvevõk egy nagy család részeinek érezzék magukat. Elõször öt iskola részvételében gondolkodtunk: a kárpátaljai, aklihegyi iskolával a kapcsolatunk már megvolt, hasonlóan a felvidéki, révkomáromi iskolával is. Erdélyben is kerestünk egy iskolát, egy ismerõsünk révén vettük föl a kapcsolatot Etéddel. A kupuszinai iskola pedig a 2005-ös laskói találkozón csatlakozott hozzánk. A mostani házigazdákkal egy véletlennek köszönhetõen vettük föl a kapcsolatot - nyilatkozta lapunknak a rendezvény megálmodója, kezdeményezõje, a piliscsabai iskola tanára, Mocsáry Dezsõ. Második alkalommal házigazda a laskói iskola A rendezvény célja, hogy a különbözõ országokban élõ magyar gyerekek barátkozzanak, megismerjék egymást, tanuljanak egymástól, és betekintést nyerjenek a különféle országok szokásaiba, megismerjék a vidék nevezetességeit. A laskói iskola, mint házigazda, sokszínû programmal készült. - Iskolánk tíz éve vesz részt rendszeresen ezeken a találkozókon, és most vagyunk másodízben házigazdák. Igyekeztünk egy mozgalmas és változatos programot összeállítani a vendég diákok és kísérõtanáraik számára. Megmutattuk nekik Eszéket, jártunk a kiskõszegi szépkilátónál, Karancson, részt vettünk egy hajókiránduláson a Kopácsi-rétben - mondta Lisztovits Attila, a laskói iskola igazgatója. Minden találkozón sor kerül egy vetélkedõre is, ami most azért volt rendhagyó, mert nem elõre, otthon készültek fel rá a diákok, hanem a Kopácsi-rétben tett látogatáson kellett jól figyelniük, hogy aztán az iskola zsibongójában 15 kérdésre válaszolni tudjanak. Gálaest a várdaróci kultúrotthonban A rendezvény a várdaróci kultúrotthonban gálamûsorral zárult, ahol minden iskola csoportja bemutatkozott. - Nagyon örülök annak, hogy a gálamûsorra el tudtak jönni azok a volt diákjaink is, akik a korábbi években részt vettek ezeken a találkozókon. Egy alkalmi zenekart is összehoztunk, valamint a laskói Petõfi Sándor Kultúregyesület tánccsoportja is bemutatkozott, amely szintén volt diákokból áll, aztán péntek este a Csárdás táncegyüttes is mûsort adott, ahol ugyancsak táncolnak olyanok, akik egykor résztvevõi voltak valamelyik találkozónak. A résztvevõk megtekinthették Valkai Réka fotókiállítását is, amelyet a Bellyei járás magyar kisebbségi önkormányzatának a támogatásából valósítottunk meg - mondta Kettõs Zsuzsanna tanárnõ, aki évek óta kíséri a gyerekeket a Kárpát-medencei iskolatalálkozókra. A szervezõk ezúttal is úgy nyilatkoztak, hogy a rendezvény célját sikerült elérniük, és hogy számítanak a folytatásra. A találkozó végén Lisztovits Attila a vándorzászlót az etédieknek nyújtotta át, mivel ott kerül majd sor a 13. találkozóra. A laskói iskola vezetõsége ezúton mond köszönetet azoknak a szülõknek, akik vendégeket fogadtak, valamint azoknak a szervezeteknek, vállalkozóknak, akik támogatták a rendezvényt: a Kováts, a Kollár, a Szabó, a Majorics, az �?jhelyi és a Gerstmajer pincészeteknek, a HMDK várdaróci alapszervezetének, a várdaróci Citadella étteremnek, Kettõs Imrének, valamint a HMDK országos szervezetének. Micheli Tünde �?j Magyar Képes �?jság (Eszék) 2011. május 11.Letölthető Word dokumentum (DOCX)Népszámlálás itthon: a magyarság egységét rombolják Alig kezdõdött meg az októberre esedékes népszámlálás fõpróbája Romániában, máris konfliktusok bontakoznak ki a felmérés körül: a Maros megyei prefektus, Marius Paºcan arra szólította fel a vidék lakosait, vallják magukat székelynek vagy éppen csángónak - lelkiismeretüknek megfelelõen. Kovács Péter, az RMDSZ fõtitkára az �?j Magyar Szónak azt nyilatkozta, nem véletlen, hogy már most megkezdõdött a hangulatkeltés, ebbõl látszik, hogy tétje van a statisztikai adatok gyûjtésének. A politikus szerint több forró pontja is van Erdélynek, ahol a magyar közösség egységét különbözõ eszközökkel megpróbálják megbontani, az RMDSZ arra készül, hogy az októberi népszámlálás közeledtével sokasodnak a konfliktusok. Régi csel A Maros megyei RMDSZ nyilatkozatban reagált a prefektus jó tanácsaira. A szervezet elnöke, Kelemen Atilla szerint Paºcan félrevezeti az embereket. Ez nyilvánvalóan rossz szándékú kísérlet, aminek a célja a megosztás, a következményei beláthatatlanok lehetnek. Ha az erdélyi magyarságot úgynevezett magyarokra, székelyekre és csángókra osztva számlálják, statisztikai aránymutatóink jelentõsen megváltozhatnak - hangsúlyozta Kelemen, aki arra kéri a megye magyar nemzetiségû polgárait, hogy ne engedjenek az alattomos megtévesztésnek, vállalják bátran és öntudatosan magyar identitásukat, illetve magyar anyanyelvüket. [.] Lesznek meglepetések Háromszéken a Maros megyeinél nyugodtabb körülmények között zajlik a próbanépszámlálás. Erdély András, a Kovászna megyei prefektúra szóvivõje elmondta: a 61 kérdést tartalmazó kérdõív jelentõs része az épületre, lakásra, családra és személyekre vonatkozó adatokat összesíti, de újdonságokat is tartalmaz a dokumentum a tíz évvel korábbihoz képest. Ezek közé tartozik például a megkérdezett memória-, vagy látási zavarait tisztázó kérdés. Lõrinczi Ferenc, a Kovászna megyei statisztikai hivatal szakembere hangsúlyozta, ezek az adatok nem kerülnek feldolgozásra, vagyis azokat is felkeresik majd õsszel, akikrõl most is begyûjtötték az adatokat. Erdély.ma, 2011. máj. 11. Magyarok vagy székelyek? Az õszre tervezett népszámlálási kérdõívek kijavítására szólítja fel az RMDSZ-t Szász Jenõ, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke. Ezekben a napokban országszerte próbanépszámlálás zajlik, amelynek kérdõívein az erdélyi magyarságot három kategóriában határozzák meg, magyarnak, székelynek vagy csángónak. Szász Jenõ szerint eközben a románságot nem osztják földrajzi népességekre, így mócokra, oltyánokra, moldvaiakra, havasiakra stb. Az MPP elnöke arra kéri az RMDSZ józan politikusait kormányon belül hassanak oda, hogy az õszi népszámláláson a magyarság egy kategóriaként jelenjen meg a kérdõívekben. �?j Magyar Szó, Erdély.ma 2011. május 11.Magyarok vagy székelyek?Az õszre tervezett népszámlálási kérdõívek kijavítására szólítja fel az RMDSZ-t Szász Jenõ, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke. Ezekben a napokban országszerte próbanépszámlálás zajlik, amelynek kérdõívein az erdélyi magyarságot három kategóriában határozzák meg, magyarnak, székelynek vagy csángónak. Szász Jenõ szerint eközben a románságot nem osztják földrajzi népességekre, így mócokra, oltyánokra, moldvaiakra, havasiakra stb. Az MPP elnöke arra kéri az RMDSZ józan politikusait kormányon belül hassanak oda, hogy az õszi népszámláláson a magyarság egy kategóriaként jelenjen meg a kérdõívekben. �?j Magyar Szó Erdély.ma (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
