Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 
 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
 szűkítés        -        
      találatszám: 3980 találat lapozás: 1-30 ... 1621-1650 | 1651-1680 | 1681-1710 ... 3961-3980
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


  
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2011. május 30.

Antonescu: az RMDSZ Tõkés László követõjévé vált
Az RMDSZ újabb lépést tesz a területi autonomista politika irányába, amelyet egyetlen felelõs politikai erõ sem fogad el - mondta Crin Antonescu liberális (PNL) pártelnök a Székelyföld brüsszeli képviseletére utalva. Az RMDSZ Tõkés László után megy és a román hatóságok cinkos hallgatása mellett újabb lépést tesz a területi autonómiát célzó politika irányába, amelyet azonban minden felelõs politikai erõ elutasít - mondta Antonescu a PNL hétfõi vezetõségi ülése után. A PNL-elnök elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Székelyföldnek képviselete nyíljon Brüsszelben, és azzal vádolta Traian Bãsescu államfõt, Emil Boc miniszterelnököt és Teodor Baconschi külügyminisztert, hogy hallgatólagosan támogatják Tõkés László ezzel kapcsolatos álláspontját.
Antonescu egyébként következetesen arról beszélt, hogy az irodát Tõkés László európai parlamenti alelnök, az RMDSZ színeiben az Európai Parlamentbe bekerült képviselõ kezdeményezésére nyitják meg, holott Tõkés másik két RMDSZ-es képviselõtársával, Sógor Csabával és Winkler Gyulával csupán ünnepélyesen megnyitja az egyébként Hargita és Kovászna megye tanácsa által finanszírozott képviseletet, amely Maros megyét is képviseli majd.
Ha csupán a megyék képviseletérõl, vagy Hargita, Kovászna és Maros megye tanácsának irodájáról lenne szó, nem lenne semmilyen probléma. Amikor azonban Tõkés László olyan entitásról beszél, amely nem létezik, ismét csak a területi autonómia gondolata merül fel, amely számunkra elfogadhatatlan - jelentette ki hétfõn Antonescu.
A PSD hivatalos állásfoglalást sürget az EP-tõl és az EB-tõl a Székelyföld képvisele kapcsán
Folytatta támadásait az USL másik tagja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) is: az alakulat európai parlamenti képviselõi José Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság, valamint Jerzy Buzeknek, az Európai Parlament elnökének címzett levélben gerjesztették tovább a magyarellenes hecckampányt. A levélben hivatalos állásfoglalást kérnek a szerintük Európa-és románellenes kezdeményezés kapcsán. Szerintük a székelyföldi képviselet megnyitása a román állam egységének aláaknázását szolgálja. A PSD is felrója, hogy Tõkés László a PDL és a Fidesz támogatásával lett az EP alelnöke, és emlékeztet: a magyar elnökség kezdetén Magyarország olyan szõnyeget állított ki Brüsszelben, amelyen a Habsburg Birodalom 1848-as térképe is látható volt.
Krónika (Kolozsvár)

2011. május 30.

Szobrot kapott Leöwey Klára Máramarosszigeten
Születésének 190. évfordulója alkalmából szobrot avattak Leöwey Klára tiszteletére a híres pedagógusról, íróról elnevezett máramarosszigeti gimnázium udvarán.
Ez a szobor az elsõ, amelyet Leöwey Klárának állítanak szülõvárosában. A marosvásárhelyi Deák Attila szobrászmûvész alkotta mellszobrot Béres István parlamenti képviselõ, Béres Ildikó igazgató, valamint Vicsay János Máramaros megyei fõtanfelügyelõ-helyettes leplezték le. A mellszobor talapzatán egy Leöwey Klára-idézet, valamint a gimnázium monogramja kapott helyet. Köszöntõbeszédében a fõtanfelügyelõ-helyettes hangsúlyozta a Leöwey Klára elméleti gimnázium eddig elért eredményeit. Ugyanakkor biztatott minden szülõt, hogy bátran merjék magyar iskolába íratni gyermekeiket.
Sajnos ma is sokan vannak olyanok, akik a többségi iskolában nagyobb jövõt látnak, mint az anyanyelvû magyarban. Vannak olyan Máramaros megyei települések, ahol ma újra lehetne indítani a magyar tagozatot. Az lesz a miénk, amit ki tudunk harcolni magunknak - figyelmeztetett Kós Károly szavaival Vicsay János fõtanfelügyelõ-helyettes. Leöwey Klára 1821. március 25-én született Máramarosszigeten. �?letének alakulására a legnagyobb hatást a nõk mûvelõdési egyenjogúságáért küzdõ Teleki Blanka gyakorolta, akinek nyomán Leöwey Klára is a magyar nõnevelés céljainak szentelte életét. Leöwey Klára életének egy tragikus baleset vetett véget. Budapesten 1897. április 8-án egy omnibusz elgázolta, s néhány óra múlva elhunyt. Búcsúztatására a magyar fõvárosban került sor, végsõ nyughelye azonban Máramarosszigeten, a református temetõben van. A most avatott szobron kívül Máramarosszigeten Leöwey Klárára emlékeztet egy múlt század elején állított dombormû is, amely a református templomkertben található.
Máramarosszigeten 2002-ben nyílt meg a róla elnevezett magyar tannyelvû iskola. Ezzel közel hatvan év után indult újra a magyar tannyelvû oktatás a városban. Az elsõ években az iskola épülete gondozatlan volt, teljes felújításra szorult. Mára a máramarosszigeti magyar iskola a város egyik legjobban fölszerelt és rendben tartott tanintézete. Az iskolában jelenleg közel 300 diák tanul óvodától érettségiig. A gimnázium jövõre ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját.
Zahoránszki Brigitta
Krónika (Kolozsvár)

2011. május 30.

Együttmûködés a magyar jövõért
A Székelyföld-szórvány partnerség magyarországi együttmûködéssel egészül ki - a kétéves �?sszetartozunk program kiértékelése mellett errõl szólt az a szórványkonferencia, amely a szombaton kezdõdõ II. Hunyad Megyei Magyar Napok nyitórendezvénye volt.
A dévai Téglás Gábor Iskolaközpontban megszervezett szórványkonferencián hét erdélyi megye mellett Szombathely, Bács-Kiskun, Csongrád, Zala és Békés megye küldöttsége is részt vett.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke elmondta, a partnerség olyan kezdeményezés, amelyre évek óta szükség volt, és amely megteremtette a közeledés útját. Az elmúlt húsz évben a politikai vezetõk gyakran találkoztak, a közösségek, az emberek szintjén viszont erre kevesebb lehetõség adódott. A magyar-magyar együttmûködésnek a kulcskérdése a bizalom, ezt egymás megismerésével lehet megerõsíteni - fogalmazott Kelemen Hunor, kiemelve, hogy ez az együttmûködés akkor lehet teljes, ha a magyarországi közösségek is bekapcsolódnak. Számos olyan kihívás van, amelyet csak közösen tudunk megválaszolni - hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint azért van szükség az �?sszetartozunk programra, hogy megkeressük azokat az emberi kapcsolatokat, amelyek nélkül nem teljes az élet, figyeljünk oda egymásra, segítsünk egymáson. Borboly Csaba külön megköszönte a magyarországi partnereknek a rendezvényen való jelenlétét.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke közölte, itt az ideje, hogy vége legyen a szétszórtságban élõ magyarok bezárkózásának, eljött az ideje a nyílt építkezésnek. Amióta megismertük, hogy milyen a végeken élni, a mieinkre is jobban odafigyelünk - fogalmazta meg tanulságként Tamás Sándor, aki elmondta, januárban felkérték a magyarországi testvérmegyéket, hogy kapcsolódjanak be ebbe a közösségépítõ munkába.
Krónika (Kolozsvár)

2011. május 30.

�?rök nyugalomra helyezték Cs. Gyimesi �?va professzort
Számos hazai és magyarországi tisztelõje, barátja, kollégája kísérte utolsó útjára szombaton a kolozsvári Házsongárdi temetõben Cs. Gyimesi �?va nyelvészt, irodalomtörténészt, ember- és polgárjogi harcost.
A professzor a múlt hét elején hunyt el tragikus körülmények között. Az 1989 elõtti kommunista rendszerben az ellenzéki értelmiség egyik meghatározó alakja volt, az 1989. decemberi változások után közéleti és politikai szerepet is vállalt.
Krónika (Kolozsvár)

2011. május 30.

Eltemették Cs. Gyimesi �?vát
Eltemették szombaton a kolozsvári Házsongárdi temetõben Cs. Gyimesi �?va nyelvészt, irodalomtörténészt, ember- és polgárjogi harcost, aki a hét elején hunyt el tragikus körülmények között. Koporsójánál Jakab Gábor római katolikus pápai káplán imádkozott, és Horváth Levente református lelkipásztor, valamint Berszán István docens, a BBTE Magyar Irodalomtudományi Tanszékének vezetõje mondott búcsúbeszédet. Jakab Gábor felolvasta az elhunyt 1984-ben készített végrendeletét, amelyben leszögezte: semmije nincs, csak a lelkérõl rendelkezhet, végakarata pedig az, hogy a katolikus egyház szertartása szerint temessék el. Berszán István közölte: nemsokára kiadják a tudós 65. születésnapjára készült emlékkötetet. A neves professzort utolsó útjára számtalan barátja, kollégája és tanítványa, továbbá Erdély és Magyarország számos településérõl érkezettek kísérték el.
Szabadság (Kolozsvár)

2011. május 30.

Romániai magyar könyvtárosok találkoztak Kolozsváron
Szombaton zárult le a romániai magyar könyvtárosok nyolcadik vándorgyûlése, amelynek május 26-28. között a kolozsvári Egyetemi Könyvtár adott otthont. A konferencia a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének egyik legfontosabb rendezvénye, idén választott témája a könyvtári szolgáltatások átjárhatósága és hálózata volt. A mintegy 60 résztvevõ, különbözõ erdélyi könyvtárak (közmûvelõdési, oktatási és tudományos, illetve szakkönyvtárak) képviselõi olyan témákat boncolgattak az elõadások során, mint a könyvtári érdekképviselet és fundraising, digitális gyûjtemények fejlesztése, illetve a kutatás és tudománytermelés, valamint közmûvelõdési tevékenységek erdélyi könyvtárakban.
Az idei rendezvényen a hangsúly kifejezetten a problémaközpontú, a mindennapi könyvtári gyakorlat szempontjából kiinduló elõadásokra került, ezért a Hargita Megyei Könyvtár munkatársai (Bedõ Melinda és Berényi Erzsébet) a közkönyvtárak számára beindított Biblionet programról és annak hatásairól, illetve a könyvtárak, könyvtárosok között mûködõ együttmûködési formákról és kapcsolathálóról beszéltek. Bitay Enikõ, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) fõtitkára a könyvtárakban zajló digitális gyûjteményfejlesztés módozatairól, valamint az ehhez kapcsolódó tudományos kutatás formáiról és lehetõségeirõl, Brem Walter, a Codespring informatikus szakembere pedig az átjárható könyvtári rendszerek kiépítéséhez és mûködéséhez szükséges technikai háttér feltételeirõl tartott elõadást.
A résztvevõ könyvtárosoknak lehetõségük nyílt más könyvtári és közmûvelõdési hálózatok sajátosságairól is hallani: Dáné Tibor Kálmán EMKE-elnök az Erdélyben mintegy kulturális autonómia szigetként mûködõ Magyar-Ház láncolatról beszélt, Sorina Stanca, a Kolozs Megyei Könyvtár igazgatója pedig az amerikai gyakorlat kapcsán mutatta be a könyvtárak hálózatba tömörülését, a fenntarthatóság érdekében létrejövõ különbözõ partnerségi viszonyokat.
A rendezvény több fontos újdonsággal szolgált: elkészült a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének honlapja, amelynek végleges formájáról és további tartalmi fejlesztésérõl tárgyaltak a résztvevõk, valamint egy új, könyvtárosok számára meghirdetett díj (a Váczy Leona Emlékérem és Emléklap) megalapításáról is döntés született. A konferencia alatt Könyvtári kavalkád néven poszterkiállítás formájában lehetett ízelítõt nyerni a résztvevõ intézményekben zajló kulturális, közmûvelõdési és más tevékenységekbõl. Az elõadások után a könyvtárosok megismerkedtek a Kolozsváron mûködõ magyar könyvtári hálózat egy részével (a gyakran egyszemélyes könyvtárként vagy egyszemélyben könyvtárként is mûködõ, elsõsorban civil szervezetek által fenntartott kulturális-információs struktúrákkal, illetve a felhasználói igények mentén szervezõdött nyilvános szakkönyvtári hálózattal): szakmai látogatásra és tapasztalatcserére került sor a Szabédi László Emlékházban az ott található hagyatékok feldolgozása kapcsán, a Kolozsvári Állami Magyar Színház Dokumentációs Tárában és a Kriza János Néprajzi Társaság székházában.
A konferencia utolsó napján a résztvevõk tanulmányút keretében látogattak el Bonchidára, hogy a kastély felújítási munkálataival és az ott zajló különbözõ programokkal megismerkedjenek, továbbá Válaszútra, ahol a Kallós Zoltán Alapítvány Szórványkollégiumát, a Kallós Zoltán Múzeumot és Néprajzi Központot látogatták meg.
Kovács Eszter 
Szabadság (Kolozsvár)

2011. május 30.

Nem ismerik el a Székelyföldet
A román külügyminisztérium sajnálatosnak nevezte, hogy Brüsszelben nem létezõ, mindenféle alkotmányos és törvényes alap nélküli közigazgatási-területi egység számára hoznak létre képviseletet.
A tárca közleménye annak nyomán látott napvilágot, hogy az RMDSZ színeiben mandátumot szerzett EP-képviselõk holnap megnyitják Brüsszelben a székelyföldi megyék uniós képviseletét.
A külügyi közlemény szerint az európai uniós gyakorlatnak megfelelõen a tagállamok elismert területi-közigazgatási egységei valóban nyithatnak érdekképviseleti irodát Brüsszelben. Románia maga is bátorítja, hogy a törvényesen létrehozott közigazgatási egységek a romániai törvényes keretek között, tevékenyen képviseltessék magukat európai szinten is, mivel ez értéktöbbletet jelent az európai integráció elmélyítésének terén. Csakhogy a külügyminisztériumi állásfoglalásból egyértelmûen kiderül: Bukarest nem ismeri el Székelyföldet ilyen önálló területi-közigazgatási egységnek.
Bejáratott út
Ezzel szemben Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke hisztériának nevezte a román részrõl érkezõ reakciókat, emlékeztetve, hogy jelenleg Brüsszelben több ezer lobbiiroda mûködik, többek között megyék, régiók és népcsoportok számára. Így van képviseleti irodája Dél-Tirolnak, a belgiumi németeknek, magyarországi fejlesztési régióknak, a Romániai Megyei Jogú Városok Egyesületének, illetve a megyei tanácsok szövetségének is.
Az elmúlt években több romániai megyének, köztük Máramaros vagy Kolozs megyéknek is volt brüsszeli képviselete. Ilyen alapon a háromszéki önkormányzat még 2008 decemberében hozott végleges tanácshatározatot a brüsszeli képviseleti iroda létesítésére, a Hargita Megyei Tanács pedig idén tavasszal döntött errõl. Tamás Sándor szerint a régiók Európájában az is megszokott dolog, hogy különbözõ jogi személyek és társulások nyitnak képviseleti irodát.
Székelyföld mint történelmi régió
Tamás Sándor szerint a román politikusok vehemenciáját valójában a Kovászna és Hargita megyei közös iroda nevében szereplõ Székelyföld szó váltotta ki, bár a román jogrendben használatos a történelmi régiók megnevezése, sõt létezik olyan errõl szóló kormányhatározat is, amelyet éppen Adrian Nãstase PSD-s miniszterelnök írt alá.
A történelmi régiók megnevezését használják turisztikai kiállításokon, és különbözõ leírásokban is. Székelyföld is ilyen, hiszen önálló régió volt, az emberek, akik itt élnek a kultúrájuk, hagyományaik, mentalitásuk, érzéseik által Székelyföldhöz tartoznak - mondta Tamás Sándor, aki hangsúlyozta, hogy jogilag nem támadható a Székelyföld kifejezés használta.
A román kormány állandó gyakorlata, hogy a kormányzati döntésekben olyan kifejezéseket használ, amelyek általánosan határoznak meg egy földrajzi, történelmi tájegységet. Következésképpen, a vidék ország vagy föld kifejezések - melyeknek ugyanaz a szerepe, mint a fent felsorolt kormányrendeletekben - használata törvényes, mondta a háromszéki tanácselnök, aki szerint a belügyminisztérium egyik egységét, a Brassó megyei sürgõsségi helyezetek felügyelõségét Barcaságnak hívják.
Az összetartozás kifejezése
�?dvözöljük, hogy Hargita, Kovászna és Maros megyék önkormányzati vezetõi - legitim módon - közös európai képviselet mellett döntöttek, mert ezáltal egységes arculattal, egységes stratégiával tudják bemutatni a székelyföldi régiót. A közös iroda létrehozása kifejezi a három megye lakosságának összetartozását - olvasható abban a közleményben, amelyet Tõkés László, Sógor Csaba és Winkler Gyula erdélyi magyar EP-képviselõk juttattak el szerkesztõségünkbe.
Az aláírók aggasztónak tartják, hogy egy régiót promováló iroda létrehozása, amelynek közintézmények képviseleteként nincsenek és nem is lehetnek politikai célkitûzései, szélsõséges-nacionalista indulatokat gerjeszt.
Kovács Zsolt
�?j Magyar Szó (Bukarest)

2011. május 30.

Tõkés László: a volt államfõ Trianon gyógyítását hirdette
Mádl Ferenc kimondva-kimondatlanul, jelenlétével és szavával Trianon gyógyítását hirdette - írta Tõkés László, az Európai Parlament (EP) alelnöke a volt államfõ halálával kapcsolatban kiadott, az MTI-hez hétfõn eljuttatott közleményében.
 Az EP alelnökének, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének kommünikéje szerint a volt köztársasági elnök oly idõben állott a nemzet élén, amikor fokozott éberségre és bölcsességre volt szükség a nemzet szolgálatában amikor a Kárpát-medencei magyarságnak éppen olyan nagy szívû és széles látókörû emberre volt szüksége, mint Mádl Ferenc. Olyan emberre - tette hozzá -, akit nem kötnek (...) és nem korlátoznak a - valamikor - mesterséges módon megvont államhatárok aki tudós emberként a szûk pártérdekeken fölülemelkedve az értékek mentén vállalt meghatározó közéleti szerepet és akit nem a magas rangja minõsített, hanem akinek személyisége minõsítette azt a rangot, amelyet a közbizalom révén elnyert.
 Mádl Ferenc akadémikus, Magyarország volt köztársasági elnöke vasárnap, 81. életévében hunyt el.
MTI

2011. május 31.

Pengeváltás Romániával
Délután bekérette Románia nagykövetét Németh Zsolt külügyi államtitkár a kolozsvári Mátyás-szobor ügyében. Délelõtt a magyar nagykövet járt a bukaresti külügyminisztériumban, kevéssé baráti beszélgetésen.
Az államtitkár a kolozsvári Mátyás-szoborra elhelyezett román felirat és zászló, valamint a bukaresti magyar nagykövet feltartóztatásának ügyét említette a diplomatának, s elmondta: ezek az események ellentétben állnak a két ország egyezményeivel, és ártanak a jószomszédi együttmûködésnek. Múlt hétfõn jelent meg a tavaly restaurált Mátyás-szoborcsoport elõtt egy olyan bronztábla, amely a magyarok számára sértõ, és ezért vitatott idézetet tartalmaz Nicolae Iorga román történésztõl, amely a következõ: A csatában gyõzedelmes volt, csak saját nemzetétõl szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a gyõzhetetlen Moldva ellen indult. Elõször 1932-ben került fel a szoborra ez az idézet, amelyet 1940-ben, �?szak-Erdély Magyarországhoz kerülése után eltávolítottak, majd Gheorghe Funar nacionalista volt kolozsvári polgármester helyeztette el ismét a táblát a szobor talapzatára 1992-ben, törvénytelenül. A kolozsvári polgármesteri hivatal szerint törvényesen helyezték ki a táblát, Kelemen Hunor román mûvelõdési miniszter szerint azonban a most elhelyezett feliratot nem hagyta jóvá az országos mûemlékvédelmi bizottság, ezért törvénytelenül járt el a kolozsvári polgármesteri hivatal.
Kedden a román külügyminisztériumba kérették a magyar nagykövetet, hogy tájékoztatást kérjenek tõle arról, miért ad otthont a brüsszeli Magyar Régiók Háza a székelyföldi irodának. A Hargita és Kovászna megyei önkormányzatok kezdeményezéseként megalakuló képviseleti irodát kedden nyitják meg.
fn.hu/MTI 
Erdély.ma

2011. május 31.

Bekérették a bukaresti magyar nagykövetet a brüsszeli iroda miatt
Bekérették a román külügyminisztériumba Magyarország bukaresti nagykövetét, hogy tájékoztatást kérjenek tõle arról, miért ad otthont a brüsszeli Magyar Régiók Háza a székelyföldi irodának.
A dokumentum szerint a találkozón a román fél aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a brüsszeli székelyföldi képviseleti irodának a Magyar Régiók Háza ad otthont. A közlemény szerint a minisztériumban közölték: Bukarest a két ország stratégiai partnerségére való tekintettel elvárja, hogy egyetlen magyarországi hivatalos személy se vegyen részt a keddi megnyitón.
A Hargita és Kovászna megyei önkormányzatok kezdeményezéseként megalakuló képviseleti irodát kedden nyitják meg. Létrehozását Winkler Gyula, Sógor Csaba és Tõkés László romániai magyar európai parlamenti képviselõk is támogatják, amit élesen bírált számos román politikus az elmúlt napokban.
A román külügyminisztérium már pénteken kiadott egy közleményt, amelyben sajnálatosnak nevezte, hogy Brüsszelben egy szerinte nem létezõ, mindenféle alkotmányos és törvényes alap nélküli közigazgatási-területi egység számára hoznak létre képviseletet. MTI 
Erdély.ma

2011. május 31.

Kisebbségi törvény határidõre
Az RMDSZ számára a következõ egy hónap legfontosabb célkitûzése a kisebbségi törvény elfogadása lesz - szögezte le tegnap Kelemen Hunor szövetségi elnök. Emlékeztetett: a koalíciós partnerekkel februárban kötött megállapodásban jól meghatározott határidõhöz kötötték a tervezet elfogadását. A jogszabály június végéig történõ elfogadását a Demokrata Liberális Párt is támogatja, de míg az RMDSZ a kormány felelõsségvállalását tartja járható útnak, koalíciós partnereik egyelõre elutasítják ezt a lehetõséget, szerintük nincs szükség a parlamenti vita megkerülésére.
A kisebbségi törvény elfogadása része volt annak az együttmûködési megállapodásnak, amelyet a koalíciós alakulatok februárban kötöttek, és amely szerint a tavaszi ülésszak végéig meg kell szavazni a jogszabályt - fejtette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök. Minthogy a tervezet már hat éve hever a parlamentben, mindenki elmondhatta róla véleményét, így jelenleg sem az ellenzéknek, sem a kormánynak nem lehet semmiféle új érvelése, kifogása a törvény ellen - vélekedett a politikus, emlékeztetve: a dokumentum a Nemzeti Liberális Párt kormányzása alatt került a képviselõk elé, és akkor a liberálisok is támogatták. Nem tartom helyesnek, hogy a kisebbségvédelem kérdése a kormánypárt és az ellenzék közötti csatározás témája legyen - szögezte le. Szerinte parlamenti vitára nincs már idõ, viszont teljes mértékben alkotmányos módszer a felelõsségvállalás a kisebbségi törvény esetében is. A koalíciós együttmûködésrõl Kelemen Hunor elmondta: szükség van a többségre és a fegyelemre a parlamentben, ellenkezõ esetben politikai válság alakulhat ki, ami viszont negatívan befolyásolja a gazdasági életet. Látszólag nincs véleménykülönbség a koalíciós partnerek között a kisebbségi törvény ügyében, nyilatkozatok szintjén legalábbis a Demokrata Liberális Párt is elkötelezte magát a tervezet elfogadása mellett. Gheorghe Flutur, az alakulat alelnöke tegnap leszögezte: a kormánykoalíció a júniusban véget érõ tavaszi parlamenti ülésszak végéig akarja elfogadtatni a képviselõházban a jogszabályt. Az elfogadás módjában azonban, úgy tûnik, nincs egyetértés a hatalmon levõk körében. Flutur ugyanis úgy véli, nem merül fel a parlamenti vita megkerülésével járó felelõsségvállalás procedúrája, hiszen van még idõ a szokványos eljárásra, és a jelenlegi koalíció képes mozgósítani sorait. Flutur tegnap elmondta: munkacsoportot alakítanak, amely megvizsgálja, hogy a törvénytervezet vitáját elölrõl kezdik, vagy onnan folytatják, ahol évekkel ezelõtt elakadt. Flutur közölte: a demokrata-liberálisok munkacsoportja - Roberta Anastase, Ioan Oltean és Daniel Buda - a koalíció képviselõivel együtt szabja meg az elfogadás menetrendjét, illetve döntik el, hogy újrakezdik-e a tervezet vitáját, vagy onnan folytatják, ahol abbamaradt. A munkacsoport a napokban ül össze, hogy elemezze a kérdést - fûzte hozzá.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. május 31.

�?pül a harmadik pillér azaz Székelyföld-Szórvány Partnerség
A Székelyföld-Szórvány Partnerség magyarországi együttmûködéssel egészül ki - a kétéves �?sszetartozunk program kiértékelése mellett errõl szólt szombaton a II. Hunyad Megyei Magyar Napok nyitórendezvényeként szervezett szórványkonferencia. Ugyanakkor a székely-szórvány kapcsolat is bõvült, pénteken Szeben és Kovászna megye képviselõi írtak alá együttmûködési szerzõdést. A Hunyad megyei RMDSZ által szervezett �?sszetartozunk konferencián Kelemen Hunor szövetségi elnök régóta szükséges kezdeményezésként értékelte a Hargita és Kovászna megye által két éve útjára indított szórványprogramot, kiemelve, az együttmûködés akkor lehet teljes, ha a magyarországi közösségek is bekapcsolódnak. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke emlékeztetett, januárban felkérték Háromszék és Hargita testvérmegyéit, kapcsolódjanak be a közösségépítõ programba, mert itt az ideje, hogy vége legyen a szétszórtságban élõ magyarok bezárkózásának, eljött az ideje a nyílt építkezésnek. Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke elmondta, húsz évvel ezelõtt Déván szervezte meg az RMDSZ az elsõ szórványtalálkozót, amelyen kidolgozták a szövetség szórványstratégiájának alapjait, és ha ezt ma sikerül kiegészítenünk a magyarországi partnerekkel, úgymond háromszögesíteni, akkor munkánk nem volt hiábavaló.
A dévai Téglás Gábor Iskolaközpontban megszervezett szórványkonferenciára hét erdélyi megyébõl és Magyarországról érkeztek vendégek, a résztvevõk zárónyilatkozatot fogadtak el, amelyben felkérik a magyarországi testvérközösségeket, legyenek partnereink a romániai magyarság megmaradása szempontjából legnehezebb helyzetben lévõ szórvány megtartásában és megerõsítésében. A romániai magyar nemzeti közösség megmaradásának záloga az egymásra figyelés, az együtt dolgozás és egymás támogatása. A székely-szórvány együttmûködés eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy még a nyelvi és kulturális szempontból nehéz körülmények között élõ magyar közösségeket is sikerült megszólítani és aktivizálni. Meggyõzõdésünk, hogy ezt a stratégiát folytatni kell, magyar jövõt teremtve a szórványban.
Váry O. Péter
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. május 31.

Erõpróba és erõfitogtatás
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megjelenése, az Erdélyi Magyar Néppárt születése a politikai porondon szerfölött megélénkítette a hazai magyar közéletet, és serkentette a román politikai csoportosulások, az új nemzetpolitikával jelentkezõ magyar kormányzat reakcióit is. Ez így rendjén való, amióta nyelvünkre vehettük és gondolatainkba égethettük a langyosokat kiköpi az Isten szállóigévé vált verssort.
Aki akár közelebbrõl, akár nagyobb távolságból figyeli közéletünk alakulását, illetve ennek átrendezõdését, az érzékelheti, micsoda erõk és indulatok, minõ emberi gyengeségek ütköznek, micsoda szóerupciók lövellnek politikai port a magasba. A hazai és Kárpát-medencei politikai átrendezõdéseket figyelve fontos folyamatok sodorvonala érzékelhetõ. Elõször is kiépült az erõs szervezeti struktúrával és parlamenti, kormányzati kapcsolatokkal rendelkezõ, pillanatnyilag a kormányzati mérleg nyelveként szereplõ, de az erre-arra lengés képességét is talonban tartó RMDSZ. Most a szövetség a két évtized alatt kiépített érdek-képviseleti monopóliumát látja a hazai és magyarországi térfélen is veszélyeztetve. Képviselõi agresszív megnyilvánulásainak eredõjét, a politikai élet rejtett aknáit legtöbbször itt kell erre alkalmas detektorral keresni.
Máris markáns - és ártalmas - szembenállás erõvonala alakult ki az RMDSZ némely képviselõi és a magyar kormányzat új nemzetpolitikáját megjelenítõ politikusai között. Az elmarasztaló szemrehányások a Fidesz ellen, miszerint az RMDSZ-nek szembe kell néznie azzal, hogy Magyarország és a magyar kormány részérõl barátságtalan üzenetek, rossz, szelektív szimpátiák, valamint ellenszenvek alapján meghozott döntések születnek (Markó Béla). Túlzott mértékben negligálják egy erõs magyar képviselet súlyát és jelentõségét a szövetség által is felvállalt (vagy nem errõl van szó?) alapvetõ kérdések, a régiók újraszabása, az autonómia, a kisebbségi törvény összehozásában. Az úgynevezett kiszorítási kísérleteket - nincs más mód - tudomásul kell venni. A demokrácia központok kiépítése, a státustörvény alkalmazásával járó feladatkör átruházása, az oktatási támogatást kezelõ, az RMDSZ által mûködtetett Iskola Alapítvány kisemmizése és a feladatkörnek a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) hatáskörébe való átutalása világosan jelzi, hogy az új magyar nemzetpolitika képviselõi valóban a kialakult RMDSZ hatalmi monopóliumát óhajtják a civil szervezetek bevonásával korlátozni.
Ennek oka nem az RMDSZ bukaresti, illetve parlamenti és kormányzati szerepvállalásában, hanem a két évtized során ide-oda, hol a liberális jobb-, hol a balliberális oldal, hol a szocialisták felhajtó- erejének áramlásával sodródó politikában keresendõ. Ugyanez volt tapasztalható a magyarországi kapcsolatokban is. A pártoktól való egyenlõ távolságtartás elve és gyakorlata a határon kívül rekedt magyar nemzetrészek kirekesztésének elfogadását eredményezte. Kitagadtak bennünket a nemzetbõl, de együtt koccintgattak a nagy nemzeti ünnepségeken kitagadóinkkal.
�?szre kellene venni, hogy ez a politikai kétlakiság és kétkulacsosság milyen morális károkat okozott és okoz ma is a magyar érdekképviseletnek. Oda kellene figyelni a közvélekedésre is, ehelyett viszont újabb politikai preferenciák körvonalazódnak. Adrian Nãstase jól érzékeli, hogy az RMDSZ romló viszonya a magyar nemzetpolitika képviselõivel, s a hazai magyar kormányzati szerepvállalás közötti magyar vergõdés jó alkalom egyrészt arra, hogy a mérleg nyelvének szerepkörét betöltõ RMDSZ kormányzatból való kilépése a kormány várva várt biztos bukását eredményezze, és politikai ide-oda csapódása a szövetség jó hírnevét hívei körében is további erózió alá fogja.
Csapdahelyzet ez, mert például a tanügyi törvény kikezdésének minõsíthetetlen politikai manõvere, a kisebbségi törvény elfogadásának toszogatása - és, ha elfogadják, milyen is lesz ez, mit hoz a konyhára? -, szóval, ha a kormányzatból kilép az RMDSZ, a mai ellenzék politikai mellékvágányai felé sodródik, s tömegbázisának lemorzsolódása miatt a következõ választások alkalmával esetleg a parlamenti bejutási küszöböt sem éri el.
Eme sodorvonal áramlásának felerõsödését hajtja az MPP-s hátszél, amely csak az erdélyi jobboldali pártokkal képzel el választási koalíciót, s úgy tûnik, mindenik szekértáborban immár elég sokan érzékelik, hogy alapvetõ kérdésekben együttes fellépésre, választási koalícióra, közös jelöltállításra van szükség, de újfent felerõsödnek - lásd Marosvásárhelyt és Kolozsvárt - a csak a mi jelöltünket támogatjuk önpusztító botorságok.
Ennek így nem lesz jó vége.
Sylvester Lajos
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. május 31.

Egységes és élõ Kárpát-medencei magyar oktatást!
A Kárpát-medencei magyar nyelvû oktatás fontosságát hangsúlyozta Semjén Zsolt hétfõn Budapesten, az �?budai Egyetemen. A magyar miniszterelnök-helyettes bejelentette: már kilencvenezer állampolgársági kérelem érkezett.
A kormányfõ kereszténydemokrata helyettese a Kárpát-medencei felsõoktatás magyar képviselõinek részvételével tartott EU-Ped 2011 pedagógusnapi ünnepségen azt mondta: minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték; senki nem adhatja az egyetemes emberiségnek azt az értékgazdagságot, amit a magyar nyelv, a magyar kultúra és történelem. Semjén Zsolt hangsúlyozta: nekünk, magyaroknak az egyetemes emberiséggel szembeni kötelességünk a saját magyarságunk megõrzése, ezért fontos, hogy a Kárpát-medencei magyar oktatás ne elszigetelt, atomisztikus darabokból álljon, hanem egységes és élõ legyen. Kitért arra is, hogy a történelem viharai szétszaggathatták a nemzetet, de ettõl még nyelvileg, kulturálisan, szellemileg egy valóság vagyunk.
A miniszterelnök-helyet-tes az egyszerûsített honosításról szóló jogszabály megalkotását felidézve bejelentette: jelenleg a 90 ezredik állampolgársági kérelemnél tartanak.
Mint mondta, a Szent István-i örökség lényege az országépítés, de ez nem fog úgy menni, ha csak a parlament meg a kormány építi az országot. Csak akkor mûködik, ha minden nemzetrész, minden kisebb- nagyobb közösség kis Szent Istvánként építkezik - tette hozzá Semjén Zsolt.
Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia fõtitkára köszöntõjében arról szólt: azon munkálkodnak, hogy a Felvidéken és Kárpátalján is legyen egy-egy akadémiai bizottságuk. Ha nincsenek tanárok, nincsen jól képzett ifjúság - hangsúlyozta.
Rudas Imre, az egyetem rektora kiemelte: tiszteletadás ez a nap, tiszteletadás a Kárpát-medencei magyar nyelvû felsõoktatásnak és a magyar nyelvû oktatásban részt vevõknek.
Népújság (Marosvásárhely)

2011. május 31.

A kormány tanulmányozza a Iorga-idézetes tábla törvényességét
Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete hétfõn azt nyilatkozta, hogy biztosítékot kapott a román kormánytól, hogy kivizsgálják a kolozsvári Mátyás-szoborra kitett, Nicolae Iorga-idézetes, a magyarság megalázását célzó tábla törvényességét.
Füzes hétfõn Kolozsváron mondta el, hogy a Mátyás-szoborra kitett táblának semmi értelme sincs, és reméli, hogy hamarosan eltávolítják. Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári fõkonzulja aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a kolozsvári Mátyás-szoborra elhelyezett, Iorga-idézetet tartalmazó tábla etnikumközi feszültségeket gerjeszthet a városban, és kérte a helyzet rendezését, a tábla eltávolítását. Szilágyi pénteken elmondta: a téma kapcsán egyeztetés zajlik a magyar nagykövetség és a bukaresti külügyminisztérium között. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) pénteken büntetõjogi feljelentést tett a kolozsvári ügyészségen azok ellen akik engedély nélkül helyezték el a Nicolae Iorga-idézetes táblát a Mátyás-szobor talapzatán.
Népújság (Marosvásárhely)

2011. május 31.

Virággal tiltakozott (volna) a magyar nagykövet
A Iorga-idézetét tartalmazó, törvénytelenül kitett táblára, de a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal közösségi rendõre, aki õrzi a táblát, magyar nyelven közölte a diplomatával, hogy nem fedheti el a feliratot a csokorral, a virágot csak melléje teheti.
A nagykövet a botrány elkerülése végett a néhány méterre lévõ Márton Áron-szoborhoz vitte a virágcsokrot. Korábban az interneten terjedt az a felhívás, amely arra buzdította az embereket, hogy helyezzenek virágot a Iorga-idézetes táblára, így tiltakozva annak törvénytelen kihelyezéséért. Füzes Oszkár úgy nyilatkozott, hogy biztosították õt arról: a román kormány kivizsgálja a táblaelhelyezés törvényességét, az ügyben pedig baráti megbeszélést folytatott a román külügyminiszterrel is.
Szabadság (Kolozsvár)

2011. május 31.

Nyilvános levél Kolozsvár Polgármesterének
Tisztelt Apostu �?r,
Döbbenettel szereztünk tudomást arról, hogy a Kolozsvár határán elhelyezett, magyar nyelvû üdvözlést is tartalmazó táblák eltûntek; ez egy újabb támadás a magyar kisebbség ellen; a magyar nyelven történõ információközlés ugyanis alapjognak számít.
Ugyanakkor tudomást szereztünk arról is, hogy az üdvözlõtáblák eltûnésével egy idõben, egy, a magyar kisebbségre nézve sértõ tartalmú tábla került elhelyezésre, ennek a közösségnek a szimbólumánál, a Mátyás-szobornál. Ez a közösség a világháborút követõ idõszakban nagymértékû etnikai tisztogatást élt túl, és a város magyar lakosságának részaránya e sötét idõszak során 50%-ról 20% alá csökkent.
A 2007-es Európai Unióhoz való csatlakozás számunkra a reményt is jelentette, hogy �?n szakítani fog elõdjének, G. Funarnak a nacionalista és sovén praktikáival, és ezek a politikai eszközök örökre eltûnnek Kolozsvárról. Kolozsvár hivatalos weboldalán �?n azt is állítja, hogy az �?n által vezetett város egy multikulturális és nyitott város (http://www.primariaclujnapoca.ro/en/).
Ezért is nyomatékosan kérjük �?nt arra, hogy határolódjon el ezektõl a diszkriminatív megnyilvánulásoktól, és gondoskodjon a magyar kisebbség jogainak a betartásáról, úgy ahogyan azt Románia az európai egyezmények aláírásával vállalta.
Személyes meggyõzõdésünk, hogy a magyarokat ért nacionalista támadások nemcsak a magyar közösségnek ártanak, hanem egész Kolozsvárnak és annak összes lakosának.
Szívesen meghívom �?nt Hollandiába, hogy megtapasztalhassa azt, hogy Hollandia miként óvja fríz kisebbségét, és tartja tiszteletben a fríz közösségnek a kisebbségi jogait.
Tisztelettel,
Dr. Marácz László elnök, Drs. Landman Gábor pénztáros
European Committee Human Rights Hungarians Central Europe Amszterdam, 2011.05.25
Szabadság (Kolozsvár)

2011. május 31.

Nemzetközi konferencia zajlott Nagyváradon, terítéken az identitástípusok
A magasabb iskolai végzettségûek és a városon lakók kevésbé toleránsak a kisebbségekkel szemben, mint a többiek. Egy közösség minél vegyesebb etnikailag, annál toleránsabb.
Az identitástudattal kapcsolatos kérdéskör szerepelt a napirendjén annak a nagyváradi és határon túli kutatók részvételével zajló konferenciának, melyet a határon átnyúló program keretében szervezett a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) a Nagyváradi Egyetemmel, illetve a Debreceni Egyetemmel közösen. A program az Európai, nemzeti és regionális identitás - elmélet és gyakorlat (angol elnevezésébõl eredõ rövidítéssel ENRI) címet kapta. Ennek keretében valósult meg egy évvel ezelõtt a Nagyváradi Egyetemen az ENRI-konferencia, amelyen több mint száz elõadó vett részt a világ minden sarkából.
Nincs szembetûnõ különbség aközött, ahogyan a többségben élõk, tehát Hajdú-Bihar megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye magyarjai, illetve Bihar és Szatmár megye román lakói vélekednek a kisebbségek jogairól, a romániai megyék magyar lakossága viszont messze a legtoleránsabbnak bizonyul - ismertette egy nagyléptékû kérdõíves kutatás eredményét Adrian Hatos, a Nagyváradi Egyetem szociológusa. �?rdekesség, hogy a magasabb iskolai végzettségûek és a városon lakók kevésbé toleránsak a kisebbségekkel szemben, mint a többiek, és egy közösség minél vegyesebb etnikailag, annál toleránsabb, hangzott el az elõadáson.
Az általános bizalom a magyarországi magyarok körében a legnagyobb, és a románoknál a legkisebb mértékû, az itteni magyarok valahol középen állnak, viszont a három kategória közül õk bíznak legkevésbé az állami intézményekben, ami azt mutatja, hogy létezik egyfajta elidegenedés a román intézményrendszertõl - magyarázta Hatos. Kutatásából az is kiderült, hogy a magyarországi fiatalok sokkal kevésbé igénylik a társasági életet, mint a romániai románok és magyarok, míg a negyven éven túli korosztály esetében már nincs különbség. Sergiu Bãlþãtescu, a Nagyváradi Egyetem oktatója szerint csak félig igaz, hogy a magyarok depresszív hajlamúak: igaz, hogy általában sötétebbnek látják a sorsukat, mint a románok, de pontokra lebontva már sokkal boldogabbnak vallották magukat.
A boldogság szempontjából mindhárom csoport számára az életszínvonal s a biztonságérzet a legfontosabb. Ezen a találkozón világossá vált, hogy ez a projekt nemcsak kutatást jelent, hanem közös cselekvést, amely összehozza az embereket - fogalmazott a zárókonferencián Balogh Brigitta projektmenedzser, a PKE filozófia tanszékének oktatója. János-Szatmári Szabolcs, a PKE rektora azt hangsúlyozta, mennyire változó az identitás kérdése, ezért szerinte a most befejezett programot mindenképpen érdemes lesz folytatni. Hozzátette: fontos, hogy a régió három felsõoktatási intézménye partnert lásson egymásban. Barbu ªtefãnescu, a Nagyváradi Egyetem helyettes rektora is az intézetek közötti jó kapcsolatot méltatta, kiemelve: lényeges, hogy egy régió kérdéseit az adott régió kutatói tanulmányozzák, Bujalos István, a Debreceni Egyetem Filozófiai Intézetének igazgatója, aki a projektnek aktív résztvevõje volt, úgy értékelte, a filozófia évezredes alapproblémái, mint amilyen az identitás is, megoldhatatlanok, de semmiképp nem megkerülhetetlenek.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

2011. május 31.

�?j válaszok az identitás kérdésére
Az etnikai viszonyulásokkal, a különféle diszkrimináció-felfogásokkal, az egyéni és közösségi jólét közötti összefüggésekkel, az identitás mibenlétével, a kollektív hatékonysággal stb. foglalkozott az Európai, nemzeti és regionális identitás (ENRI) elnevezésû projekt, amelyben a Debreceni Egyetem, a Partiumi Keresztény Egyetem és a Nagyváradi Egyetem szakemberei vettek részt. A zárókonferenciát tegnap tartották meg Nagyváradon, a PKE dísztermében.
Az Európai Regionális Fejlesztési Alap által finanszírozott projekt 2009 novemberében indult. A tudományos munkában a föntebb említett három egyetem szociológusai és filozófusai vettek részt. A határ menti zónában, négy megyében (Bihar és Hajdú-Bihar, Szatmár és Szabolcs-Szatmár-Bereg) végeztek kvantitatív és kalitatív kutatásokat, végeztek kérdõíves felmérést, tanulmányoztak életutakat, emberi sorsokat, készítettek interjúkat egyénekkel és fókuszcsoportokkal.
A tegnapi zárókonferencián elõször a moderátor szerepét is vállaló Bernáth Krisztina projektasszisztens, a PKE tanára üdvözölte a résztvevõket. Mint mondta: a bõ másfél év alatt nagyon sok érdekes élményben volt részük a kutatóknak. Azt is megemlítette: már beindították az ENRI 2 projektet, remélik, sikeres elbírálásban részesül az újabb projekt.
Balogh Brigitta projektmenedzser, a PKE tanára szólt arról: a projekt olyan közös cselekvés, amely összehozza az embereket. Ez az érzése csak fölerõsödött a márciusi ENRI-konferencián, amelyet szintén Váradon tartottak meg, s amelyre majd' százan jöttek el szerte a nagyvilágból. Sok kutató ismerte meg ennek révén városunkat, régiónkat. Bátor vállalkozás volt a program, melynek során szociológusok, filozófusok dolgozhattak együtt. A kutatómunka során tapasztaltak mind elõrelépéseket, mind megrögzöttségeket. Ez utóbbiba tartozott az, miszerint a szociológusok hajlamosak úgy gondolkodni, hogy a filozófusok elõadásai unalmasabbak, mint az övék - és fordítva. Az elõrelépés pedig azt jelentette: meghallgatták egymást, kérdéseket tettek föl, jókat beszélgettek. Hozzáfûzte: jó kezdet volt, bízik a folytatásban.
János Szatmári Szabolcs, a PKE rektora kifejtette: fontos, hogy térségünkben az itt lévõ tudományos kutatóintézeteinek szakemberei végezzenek régiókutatást. Hangsúlyozta: a három univerzitás valóban partnerként mûködött együtt. Ez volt az egyik legjobban szervezett projektje a PKE-nek, s a kutatást méltónak tartja arra, hogy folytatódjon, hiszen az identitás kérdéseire folyamatosan új válaszokat kell keresni.
Barbu ªtefãnescu, a Nagyváradi Egyetem rektorhelyettese is méltatta a három tanintézet közötti jó kapcsolatot. Javasolta: a jövõben a történészeket is bevonhatnák a kutatásba, hisz kimeríthetetlen terület az identitás.
Bujalos István, a Debreceni Egyetem Filozófiai Intézetének igazgatója megjegyezte: egyszerre örül és szomorkodik. �?rvend, mert a vállaltakat megvalósították: konferenciákat tartottak, kiadványokat jelentettek meg, és élvezték a disputákat. Szomorú is, mert szívesen jött Váradra és várta otthon a vendégeket, és most befejezõdött a projekt.
A továbbiakban az egyetemek neves szakemberei ismertették a kutatási eredményeket.
Tóth Hajnal
Reggeli �?jság (Nagyvárad)

2011. május 31.

Egyesülés, a Prut két oldaláról - Romániában még mindig meglehetõsen erõsen él a Moldovai Köztársasággal való egyesülés gondolata, amelynek azonban a Prut túlsó partján fekvõ oldalán már alig akar híve
Aszimmetrikusan alakultak az évek során Románia és a Moldovai Köztársaság lakosságának kapcsolatai. A testvérnép gondolata az önmagára a nagyobbik testvér szerepkörét kiosztó Romániában még viszonylag széles körökben hódít, a kisebbik testvér státuszára kárhoztatott Moldovai Köztársaságban viszont az önállóság híveinek tábora jócskán megnõtt.
A moldovaiak függetlenednének
A Soros Alapítvány legfrissebb felmérése szerint Romániában a megkérdezettek közel fele az egyesülés nosztalgikusának tekinthetõ: szerintük a két testvérországnak közös államban kell összeolvadnia. Ráadásul 64 százalékának meggyõzõdése, hogy mindez elsõsorban a moldovaiak érdekét szolgálná. A megkérdezett romániaiak meggyõzõdéssel állították, hogy a közös állam megteremtése a moldovaiaknak is a legfõbb vágya.
Mindebbõl a felmérés alapján készült tanulmány szerzõi mindenekelõtt azt a következtetést vonják le, hogy a romániai románok kevéssé ismerik a Pruton túliak gondolat- és érzésvilágát. A Moldovai Köztársaságban ugyanis mindössze a mintacsoport tagjainak három százaléka állította, hogy kívánatosnak tartaná a két ország egyesülését. Ennél jóval többen, 46 százalék a függetlenségben látja országa jövõjét, a Romániával való nagy találkozást pedig legfeljebb az Európai Unió keretében tudná elképzelni.
Az egyesülés híveinek kemény magvát egyébként mindkét országban az 51 éven felüli, közepes felkészülési szinttel rendelkezõ, nõs férfiak alkotják. Emellett 25 százalék véleményének megfelelõen az egyesülésnek mindenáron meg kell történnie.
Realista önjellemzés
Paradox módon, jóllehet Románia lakosságának jelentõs hányada tartja elképzelhetõnek és fontosnak az uniót a Moldovai Köztársasággal, több mint fele voltaképpen teljes közönnyel viszonyul a szomszédos országban zajló eseményekhez, folyamatokhoz. A megkérdezettek alig 11 százaléka állította azt, hogy tisztában van a Moldovai Köztársaság történéseivel, ezzel szemben több mint két harmada ismerte be, hogy egyáltalán nem vagy csak igen kismértékben érdekli, milyen politikát folytat Bukarest a Chiºinãuval fenntartott kapcsolataiban.
Némileg ellentmondásos az az adat is, miszerint - bár a romániaiak közel fele az uniót kívánja - a megkérdezettek csaknem háromnegyede azt vallja, hogy a Moldovai Köztársaságnak az Európai Unió tagállamává kell válnia. A Moldovai Köztársaságban élõ román lakosság román állampolgárságának gyors és kivételezett módon történõ megadását 62 százalék támogatja.
A tanulmány szerint a Moldovai Köztársaság szimbolikus jelentõségû a romániai románok számára, akik azonban - amint az a felmérés adataiból ugyancsak kiderül - csak kis számban látogatnak el a Pruton túli második román államba. Míg a romániai románok közel egyharmada járt már külföldön, addig a más államot felkeresõk alig nyolc százaléka látogatott el a Moldovai Köztársaságba.
A két ország hivatalos nyelvének megnevezése kapcsán nagyjából megegyezik mindkét mintacsoport tagjainak véleménye: egyaránt 74-74 százalék állítja, hogy nem létezik önálló moldovai nyelv, az megegyezik a románnal. Ennek ellenkezõjét mindössze 13 vallja.
Viszonylag realista módon jellemzik önmagukat a megkérdezettek a Prut mindkét partján: legrosszabb tulajdonságaik között említik a megosztottságot, a saját erejükben való bizalom hiányát, majd a lustaságot és az intoleranciát említik negatív vonásaikként. Erényeik között a szorgalmat, a vendégszeretetet és a béketûrést sorolják az elsõ helyeken.
Fehér folt
Egy nem egészen egy esztendõvel, a moldovai CBS-AXA ügynökség által végzett felmérés tanúsága szerint a moldovaiak egynegyede viseltetett ellenérzéssel a romániai románokkal szemben, mintegy 50 százalékuk pedig úgy vélte, országukban túl nagy a demokrácia. A felmérést végzõk mindezt annak tudták be, hogy a szovjet uralom esztendeiben Romániát, illetve a romániai tõkés-földesúri rendszert kiáltották ki a Moldovai Köztársaság legfõbb ellenségének.
A romángyûlölethez hozzájárult az a körülmény is, hogy 2001 és 2009 között, a Moldovai Kommunista Párt hatalma idején a románellenességet állampolitikai rangra emelték. Ezzel magyarázható nagyjából az a számadat is, miszerint a megkérdezettek 14 százaléka tartott az ország függetlenségének elveszítésétõl, de az is, hogy a mintacsoport 48 százaléka oroszbarát külpolitikát sürgetett. A Romániával való egyesülésnek a felmérés szerint is mindössze háromszázalékos tábora volt.
Besszarábia és Románia egyesülését 1918. március 27-én szavazta meg a moldovai Országtanács. Ekkor 86 képviselõ voksolt igennel, 3 ellenezte az uniót, 36 pedig tartózkodott. A moldovai lakosság kezdetben üdvözölte az egyesülést, hamarosan azonban kiábrándult a nagy testvérbõl. A románok ugyanis - akárcsak az Erdélybe 1940-ben bevonuló magyarok - saját, anyaországból hozott embereikkel töltötték be a legjövedelmezõbb állásokat, a kulcsfontosságú tisztségeket. Mindez úgyszintén nyomot hagyott a két ország testvéri kapcsolatain.
A Soros Alapítvány felmérése kapcsán a Moldovai Köztársaság bukaresti nagykövete, Iurie Reniþã nem kis keserûséggel állapította meg a valóságtól nem túl messze esõ igazságot, miszerint országa nemcsak Latin-Amerikában, de Romániában is amolyan fehér foltnak számít. A Külpolitikai Egyesület ügyvezetõ igazgatója, Victor Chirilã pedig leszögezte: jóllehet a két ország egyesülésének gondolata idõrõl idõre a jövõben is elõtérbe kerül majd, politikai szempontból az unió megvalósíthatatlan.
Bogdán Tibor
�?j Magyar Szó (Bukarest)

2011. június folyamán

Szeresd ezt a fölrdet, Erdélyt, és képes legyél érte áldozatot hozni. Beszélgetés Kovács Kuruc János zilahi helytörténész-tanárral
Kovács Kuruc János helytörténész a Szilágysággal szomszédos tájegység, Kalotaszeg szülöttje. Körösfõhöz kapcsolódik gazdag helytörténészi munkássága, helyismerete szilágyságivá nemesítette. Családtagjaival együtt ragaszkodik választott hazájához, amit a Szilágyságban végzett munkássága, az elismerések hitelesítenek. Felsoroljuk - a teljesség igénye nélkül - azokat a munkákat, elismeréseket, amelyeket zilahi éveiben szerzett. 1990-tõl a Szilágy megyei Tanfelügyelõség szakmai irányítója kisebbségi és egyetemes történelembõl, a Szilágy megyei történelemtanárok Konzultatív Tanácsának tagja. Szakmai, társadalmi, kulturális és politikai tevékenységéért számos kitüntetést, oklevelet és emlékérmet kapott: Szilágysági Magyarok (Báthory István Alapítvány - 2002); Vasvári Pál-díj (Körösfõ - 2003); �?letmûdíj (Pro Zilah - 2006); Diplomã de Excelen?ã (Történelmi és Mûvészeti Múzeum, Zilah - 2006); EMKE-díj (2008); Körösfõ díszpolgára (2010).
Tagja a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének; a Romániai Történelemtanárok Társaságának; a Pro Körösfõ Baráti Társaságnak; a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesületnek; a Zilahi Református Kollégium Baráti Társaságának; a Báthory István Alapítványnak; a Tövishát Kulturális Társaságnak; a Pro Zilah Egyesületnek és a Katz Pál alapította Holocaust Társaságnak; az 1990-ben újraindított Erdélyi Múzeum-Egyesületnek, melynek keretében 2003-tól az EME Zilah és Vidéke fiókszervezet megalapítója és alelnöke lett. Alapító tagja a 2002 januárjában beindított Hepehupa mûvelõdési folyóiratnak. Szakmai és közérdekû cikkeket és tanulmányokat közöl folyamatosan a Mûvelõdés, a Hepehupa, a Limes, a Caiete Silvane, a Gazeta de Duminicã, a ?coala Noastrã, a Romániai Magyar Szó, a Szabadság, a Kalotaszeg, a Szilágysági Szó, a Kraszna, a Szilágyság, a Sarmasági Hírmondó, a Szilágysági Vidéki Napló, az Árkád folyóiratokban, valamint a Nemzetiségi Fesztivál Füzetekben (1991-2000).
Fejér Lászlóval és Kovács Sándorral együtt kiadta Fazakas Ferenc: �?letemet elmesélem címû könyvét (Kriterion, 1998); A grundtól az olimpiáig helytörténeti füzetet (Zilah, 2001), több kollégával közösen Körösfõ képes monográfiáját (2001). Egyik legjelentõsebb alkotása a Szilágysági magyarok címû monográfia munkaközösségének megszervezése (Kriterion, 1999), amelynek második kötete kiadóra vár.
- Mindenekelõtt arra kérlek, mutatkozzál be néhány mondatban olvasóinknak: mikor és hol születtél, hol jártál iskolába, milyen intelmekkel tarisznyáltak fel szüleid, amikor útnak indítottak, hogy keresd és megtaláld helyedet a világban?
- Kezdhetném hagyományosan: a kalotaszegi Körösfõn születtem 1951. március 13-án, kézmûves-háziiparos családban. Négyen voltunk testvérek, közülünk sajnos az egyik kishúgom orvosi mûhiba miatt nyolcvanegy napos korában tüdõgyulladásban meghalt. A négygyermekes család megszokott volt körösfõi viszonylatban akkor, az egykézés nem volt jellemzõ még Felszegen, mint a nádasmenti falvakban. �?desanyámék családjához képest viszont visszalépés volt, mivel õk a Nagy Péntekek famíliájából nyolcan érték meg a felnõtt kort.
A második világháború utáni Körösfõn elég nehéz világba születtem és nevelkedtem. Sok család siratta elhunyt vagy eltûnt szeretteit. Emlékszem, hogy dédnagyanyám haláláig (1966) nem nyugodott bele, hogy az elsõ világégésben férjét elvesztette. Férje, Mihály János Cika a galíciai front elsõ csatájának elsõ áldozatai közt halt hõsi halált Halics mellett 1914. szeptember 31-én, nagyon fiatalon, és három árvát hagyott maga után. Dédapámról még csak annyit, hogy tehetséges fafaragó volt, és részt vett abban a csapatban, amely Bartók Bélának készítette a híres kalotaszegi hímes bútorát.
A második világégés sem kegyelmezett családunknak, két nagybátyám pusztult el, amihez hozzáadható a falunk létét megrendítõ esemény, amikor 1944. október 11-én, a front átvonulása után a szomszédos hegyi lakosok (fõleg a hitványabb bedecsiek vezetésével) irgalmatlanul kirabolták Körösfõt. Állatok, szekerek, élelem, ruha, kályha és lábbeli nélkül hagyták a háborútól amúgy is sokat szenvedett, férfiak nélkül maradt, védtelen, kétségbeesett asszonyokat. A 15 éves édesanyámnak Bungar Iosif rángatta le erõszakkal egyetlen pár csizmáját, mezítláb indítván neki a télnek. Kuruc Pisti bátyánkat, a Hangya Szövetkezet raktárosát félholtra verték és két napig vallatták a hideg vizes hordóban eldugott kincseket keresve rajta. Hasonló dolgok történtek a környezõ magyar falvakban is. Feleségem nagyapjának mondta egyik román szomszédja: magyarok vagytok, szenvedjetek, örüljetek, ha a gúnyátok megmarad rajtatok. Aztán végig kellett néznie, amint román szolgája szekérre felrak minden értékes holmit és élelmet, majd indulás elõtt köszönetképpen ostorával végigvágott egykori kenyéradója hátán.
Falunkat a teljes pusztulástól az orosz hadsereg egyik tisztje mentette meg, az elsõ világháborút megjárt oroszul még tudó öregek könyörgésére. Elképzelhetõ, milyen lehetett a Völgyön szekéren közeledõ rablóbanda meglepetése, mikor gépfegyvertûz fogadta õket a Kuruc oldalról. Errõl tanúskodik a református egyház elsõ Családkönyve: Ezt a családkönyvet megmentettem az elpusztulástól 1944. október 12-én, amikor megszállták az oroszok Körösfõt. (Péntek Márton Piszkiri presbiter).
A nehéz világ tovább hitványodott, mert szovjet mintára megkezdték a közös gazdaságok szervezését, elõször társulásokba, majd termelõszövetkezetekbe való csalogatással, végül a legdurvább erõszakkal. A túléléshez, a mindennapi elõteremtéséhez a gyenge lábakon tipegõ háziipar nyújtott megoldást, ami hatalmas áldozatot követelt a vállalkozó szellemû emberektõl. �?desanyámat idõs koráig sosem láttam éjfél elõtt ágyba térni, aztán korán, a tehéncsorda kihajtása elõtt már a mûhelyben görnyedve, az eszterga elõtt vagy az asztalnál fûzögetve találta a hajnal. Így sikerült lábra állniuk, házat építeniük, minket iskolába járatniuk, hiszen esküvõjükön nagyapám egy rendes pár csizmát sem biztosított kisebbik fiának. Korán, már ötödikes tanuló koromban, fejlett fizikumomnak köszönhetõen, rendesen tudtam esztergálni (a vésõt fogni), annyira megszerettem, hogy vakációimat egyetemista és tanár koromban is édesapám 2001-ben bekövetkezett haláláig mindig otthon, a mûhelyben esztergálva töltöttem.
- Milyen hangulata volt gyermekkorodban szülõfaludnak, mi változott azóta? Mit jelentett Kalotaszegen körösfõi magyar gyermeknek, fiatalnak lenni? Volt részed ezért hátrányos megkülönböztetésben, az iskolában, egyetemen vagy késõbb a katonaságnál, bárhol?
- Körösfõ lakosságának száma sosem haladta meg a másfél ezret (mára már ezren alig élnek a faluban), gyerekáldás azért bõven volt, hiszen pajtásaimmal harmincan szorongtunk a régi, egykori felekezeti iskola egyik osztályában. Az új, emeletes iskolában az 1952-ben születettek végeztek legelõször. Nagy öröm és megtiszteltetés volt számunkra, hogy 2010-ben Antal István ifjú igazgató meghívására részt vehettünk az iskola Kós Károly névre való keresztelésének ünnepén, s újra találkozhattunk kedves tanító néninkkel s még élõ tanárainkkal: Szabó T. E. Attilával, Mártonné Tõrös Ilonkával és Mihályné Tóth Annával, Fekete Károllyal és Fekete Ernõvel. Aránylag jó magaviseletû gyereknek számítottam, azért én is belekóstoltam párszor a körmös, a tenyeres, vagy a kukoricaszemen való térdepelés, a nádpálca és a nadrágszíj élményeibe. Alig vártuk a hétvégét, amikor sorjában kipróbáltuk az egyetlen, a háborúból maradt Eska típusú biciklit (10 banit fizettünk egy fordulóért). Vasárnap délutánonként darabjaira rúgtuk a rongylabdákat. A villany bevezetéséig mozikaraván járt filmeket vetíteni a kultúrház falára. Visszaemlékszem az 1954-es foci világbajnokságra is, amikor apró gyerekként lábatlankodtam a nagybátyám, Cika Gyuri telepes rádióját hallgató és a magyar válogatottnak - Puskásnak, Kocsisnak, Grosicsnak - szurkoló falubeliek között. Ugyanúgy emlékszem az 1956-os eseményekre, s most is látom a megdöbbent arcokat, a kétségbeesést a megtorlások és a véres események hallatán.
A román nyelv elsajátítása számomra könnyûnek tûnt, mivel sok ro

2011. június 1.

Székelyföld Napok - Kerekasztal-beszélgetés a székely megyék tanácselnökeivel
Székelyföld egységes, értékes és erõs - ezt hangsúlyozzák manapság egyre gyakrabban a székelyföldi megyék vezetõi. Azt állítják, hogy versengés helyett összefogással lehet csak megteremteni a sikeres Székelyföldet.
A közös fejlesztési stratégia része a három székelyföldi megye gazdasági és kulturális értékeit, adottságait felsorakoztató, szombaton kezdõdõ egyhetes Székelyföld Napok rendezvénysorozat is. A Duna Televízió Térkép címû mûsorának május 31-i adásában a három székelyföldi megye tanácselnökei most elõször egy asztalnál értékelték Hargita, Maros és Kovászna megye összefogásának konkrét célját, az együttdolgozáshoz fûzött reményeket.
Lokodi Edit Emõke Maros megyei tanácselnök szerint a Székelyföld Napok rendezvénysorozat lehetõséget ad az Erdélybe látogatóknak, fõként a magyarországi turistáknak, hogy akár több napot is eltöltsenek a régióban, megismerjék Székelyföld kulturális hagyományait, értékeit. Tulajdonképpen az egy hetes rendezvénycsomaggal nagyon jó idõtöltést, gazdag turistacsomagot tudunk biztosítani az ide látogatóknak - tette hozzá az elnökasszony.
A rendezvény legfontosabb erõssége, hogy azt - idén elõször- közösen szervezi a három székelyföldi megye, így együtt mutathatjuk meg igazi értékeinket. Ezt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke tartotta fontosnak kiemelni, szerinte a június 3-10. között zajló rendezvénysorozat esetében az idõpontválasztás sem véletlen, hiszen a Pünkösd elõtti idõszakban nagyon sokan látogatnak haza Székelyföldre.
Elhangzott egy kulcsszó: hazalátogatók. Nem csak turistáknak, hanem az Erdélybõl, Székelyföldrõl elszármazottakra is számítunk - kapcsolódott be a beszélgetésbe a Kovászna megyei tanácselnök. Tamás Sándor hangsúlyozta: azt szeretnénk, hogy ne csak rokoni látogatásokra térjenek haza az innen elszármazottak, hanem közösségi élményekben is részük lehessen. Kiderült az is, hogy a július 30-ra, a maksai �?riás Pincetetõre meghirdetett Székely vágta a budapesti hagyományos Nemzeti Vágta hivatalos elõfutama lesz. �?gy indulunk neki, hogy a Székely vágta nyertesét benevezzük a Nemzeti Vágtára és megnyerjük a versenyt - mondta Tamás Sándor.
Arra a kérdésre, hogy miért együtt fogtak össze, miért nem erõsebb, gazdagabb megyékkel szövetkezik a három székelyföldi megye szintén Tamás Sándor reagált. Határozottan kijelentette, hogy Székelyföld nem szegény régió, és az infrastrukturális fejlõdés is szemmel látható. Mindössze szemléletváltásra van szükség és arról a szemléletrõl, hogy merjünk szegényül gondolkodni, merjünk kicsik lenni, át kell térni arra a szemléletre, hogy van erõnk, vannak ötleteink, vannak programjaink, eszünk is van, a pénzügyi forrásokat pedig bukaresti és Európai Uniós forrásokból a három megye közösen elõ tudja teremteni - szögezte le a Kovászna megyei elõjáró. A gondolatsort Borboly Csaba folytatta: Hargita, Maros és Kovászna megye összefogásának eredménye egyértelmûen látszik, a számok is azt mutatják, hogy a központi régióból a három megye tudta lehívni a legtöbb unió pénzforrást.
Egyetértésének adott hangot Lokodi Edit Emõke Maros megyei tanácselnök is, mert szerinte Székelyföld igazi értékeit, hagyományait, a történelem adta gazdasági lehetõségeit a korábbi országos önkormányzati tanácsban nehézkes volt megvalósítani, ezért jó ötlet a regionális önkormányzati tanácsok megalakítása, hiszen közös stratégiában gondolkodva eredményesebb lehet az önkormányzati munka is.
Erdély.ma

2011. június 1.

Rémhír vagy gáncsoskodás? (Bejegyzés elõtt az EMNP)
Kommandós csapatok járják a Kárpátokon túli megyéket, ahol támogatták az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését, felkeresik azokat, akik nevükkel, aláírásukkal járultak hozzá az új magyar párt létrehozatalához, szép szóval, fenyegetéssel próbálják meggyõzni arról, mondják azt, hamisították kézjegyüket, vagy kényszerítették az aláírásra.
Ilyen hírek érkeztek szerkesztõségünkbe, s az információk eljutottak az érintettekhez is. Toró T. Tibor, az EMNT pártbejegyzéssel megbízott ügyvezetõ elnöke elmondta, értesüléseik szerint az RMDSZ, konkrétan Seres Dénes képviselõ áll a vizsgálódás mögött. A Szilágy megyei honatya a Háromszék kérdésére cáfolta a híreket, bár annyit elismert, érdekelné, a megyei RMDSZ-szervezet tagjai közül ki írta alá, s ha nyilvánosságra kerülnek a listák, számba veszik, ki támogatta az új párt bejegyzését. Semmi ilyesmivel nem foglalkozom - mondotta, s kiemelte, nem is tehetné, hiszen nem áll rendelkezésükre az aláírók jegyzéke. Szerettük volna azt hinni, hogy 2011-ben ilyesmire nem kerülhet sor, a jogállamiság eljutott arra a szintre, amikor nem kell hasonló megfélemlítésektõl tartanunk, és az erdélyi magyar politikai kultúra is fejlõdött annyira, hogy egymás meggyõzésével és ne hatalmi erõvel próbáljunk bármit elérni - fejtette ki a Háromszék megkeresésére Toró T. Tibor. �?rthetetlennek tartja, hogyan jutottak el bárkihez az aláírási listák, hiszen ezekhez csak a bírák és ügyészek férhetnek hozzá, magánszemély csak alapos indoklással kérheti ki, és ha kiadták valakinek, annak nyoma lenne a dokumentumokban. A csütörtöki bukaresti tárgyaláson nem találkoztak ilyen bejegyzéssel. Igaz, már akkor furcsállták, hogy a párt bejegyzését megtámadó magánszemély, Adrian Drãghici az aláírások hamisságára hivatkozott, ezt pedig csak akkor tudhatja, ha látta a dokumentumokat. Toró T. Tibor azt is elmondta, nem adott volna hitelt a mostani híreszteléseknek, de volt már precedens hasonló eljárásra, 2004-ben a Magyar Polgári Szövetség bejegyzési kísérletekor az RMDSZ mindent megtett, hogy ezt megakadályozza, Temes megyében például rokonait is megfenyegették. Hangsúlyozta, nem tartanak a vizsgálatoktól, nagyon alaposan ellenõriztek minden aláírást, több ember hetekig dolgozott ezen, pont azért, hogy elejét vegyék a majdani akadékoskodásnak. A szükségesnél több megyében a minimálisnál több aláírást gyûjtöttek össze - hangsúlyozta Toró. Aggódnak azonban azért, hogy riogathatják, megfenyegethetik, megfélemlíthetik azokat a jóhiszemû, egyszerû embereket, akik nevüket adták az új magyar párt életre hívásához. Az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését június 16-án tárgyalja érdemben a bukaresti törvényszék. Hárman, két párt s a már említett magánszemély nyújtott be óvást, akkor mutathatják be bizonyítékaikat. A jogi személyként be nem jegyzett Demokratikus Szolidaritás az Esélyegyenlõség és Egy Jobb Társadalomért Pártja az Európa Tanács alapjogi Chartájának elõírásait kérte számon az EMNP-n. A Néppárt (Partidul Popular) azt kéri, hogy az új magyar párt nevében ne szerepeljen a Nép (Popular) szó.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. június 1.

Trikolór szalag a Mátyás-szobron
Egy nyugdíjas férfi tegnap román nemzetiszín szalagot ragasztott a kolozsvári Mátyás király-szoborcsoport talapzatára, ám két órával késõbb a kolozsvári köztisztasági vállalat alkalmazottjai eltávolították azt. A férfi a román és a magyar állam által közösen restaurált szobornál a kolozsvári városháza által az emlékmû õrzésére kirendelt közösségi rendõr jelenléte ellenére felragasztotta a talapzatra a román nemzetiszín szalagot.
Az utóbbin olvasható szöveg arra emlékeztet, hogy Mátyás király vereséget szenvedett 1467-ben Moldvabányánál a középkori Moldva fejedelemség akkori uralkodójától, ªtefan cel Maretól. Erre utal a Nicolae Iorga-idézet is, amely azon a táblán olvasható, amelyet egy héttel ezelõtt helyeztek el a kolozsvári polgármesteri hivatal tudomásával a szoborcsoport elé. Magyarország a tábla eltávolítását kérte a román külügyminisztériumnál, ugyanis Budapest szerint ez feszültséget gerjeszt a magyarság és a románság kapcsolatában. Egy nappal korábban Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete csatlakozott a kolozsvári magyarok interneten meghirdetett akciójához, amelynek kezdeményezõi arra kérték a lakosságot, hogy aki nem ért egyet a tábla elhelyezésével, virággal takarja el a vitatott feliratot. A kolozsvári polgármesteri hivatal szerint törvényesen helyezték ki a táblát. Kelemen Hunor mûvelõdési miniszter azonban leszögezte: a feliratot nem hagyta jóvá az országos mûemlékvédelmi bizottság, ezért törvénytelenül járt el a hivatal.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. június 1.

Borbély: Bölöni László jó megoldás lenne 2012-re
E pillanatban nem szerencsés dolog egy együttmûködési szerzõdés aláírása
Hónapok óta folynak a tárgyalások az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete és a többi magyar szervezet között arról, hogy közös polgármesterjelöltet állítsanak a jövõ évi helyhatósági választásokon. Pár nappal ezelõtt azonban nem sikerült megegyezni és együttmûködési szerzõdést aláírni. A történtekre Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke reagált, aki egy héttel korábban bejelentette, nem kíván újból indulni a megmérettetésen.
- Miért nem vállalja a jelölést?
- Régebb eldöntöttem ezt, és eljött az ideje, hogy bejelentsem, látva a szárnyra kelt spekulációkat. Nem bánom, hogy 2008-ban vállalkoztam, egyedi élmény volt számomra, bár nem térnék ki arra, mi volt az oka, hogy nem tudtuk visszaszerezni Marosvásárhelyt. De továbbra is drukkolok, és mindent megteszek, hogy visszaszerezzük Marosvásárhelyt, s egy olyan személyiséget jelöljünk, aki nemcsak a magyarok, hanem a románok érdekeit is képviseli, mert a mostani egy áldatlan állapot, tizenkét éve tart, a város érdeke, hogy a mostani polgármestert leváltsa, és egy olyan ember jöjjön a helyébe, aki tesz a városért. �?n nem vállalom, az RMDSZ számára a legnagyobb kihívás, hogy megjelölje azt a személyt, aki sikeres lesz.
- Folynak már ebben a témában a tárgyalások az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács között. Az elmúlt napokban kísérlet is történt egy együttmûködési megállapodás aláírására, amelybõl az RMDSZ végül kihátrált.
- A jó szándék biztos megvan azokban, akik tárgyaltak, de sem taktikailag, sem idõpont szempontjából nem lett volna szerencsés az aláírás. Elmondanám, hogy világos legyen mindenki számára: a Magyar Polgári Párt annyit ért el 2008-ban, hogy egy tanácsossal kevesebb jutott be az RMDSZ részérõl mind a városi, mind a megyei tanácsba. �?k maguk gyakorlatilag nem jutottak be sehová: egy polgármesterük van a megyében és néhány tanácsosuk. Az RMDSZ-nek 39 polgármestere és több mint 500 tanácsosa, tehát ilyen szempontból az MPP egy pártocska, amely nem tudott bizonyítani 2008-ban. De mindenkivel tárgyalni kell, a dialógust fenn kell tartani. Azonkívül van egy másik szervezet, amely pártot akar létrehozni, de még nincs bejegyezve. Tehát ebben a pillanatban véleményem szerint nem szerencsés taktikailag sem egy együttmûködési szerzõdést vagy akár szándéknyilatkozatot aláírni. Ezt megbeszéltük a városi szervezettel, és nem írtuk alá. Errõl tárgyalt az állandó tanács, ezért született a nyilatkozatunk, amely kimondja: az RMDSZ tárgyalóbizottságot nevez ki. Tényleg összefogásra van szükség, de megvan mindennek a pontosan felépített forgatókönyve. Az alapszabályzat szerint a municípiumok esetében a polgármester személyét a városi szervezet a megyei szervezettel közösen dönti el.
- A tárgyalásokra visszatérve: az MPP kategorikusan kijelentette, hogy RMDSZ-jelöltet semmiképp sem támogat. Véleményük szerint pártsemleges, közismert, köztiszteletben álló személynek kell lennie. Ilyen összefüggésben Bölöni László nevét említették.
- �?ppen ezért nem aktuális a szerzõdés aláírása, mert ha van egy olyan személyiség, aki nemcsak a magyarság bizalmát élvezi, de a románokét is - akit akár közvélemény-kutatás, akár tárgyalások alapján kell kijelölni - az akár RMDSZ-es, akár független jelölt lehet, de a lényeg, hogy nem kikötésekkel kezdjük a tárgyalásokat. Milyen tárgyalás az ilyen?
Bölöni Lászlóval kapcsolatban viszont kellene tisztázni néhány dolgot: 2008-ban tényleg felröppentették a nevét. �?n azonnal felhívtam, hiszen jó barátok vagyunk, megkérdeztem, valóban akar-e indulni. Elmondtam neki, ha úgy gondolja, hogy ez segít Marosvásárhelynek, és élvezi a magyar szervezetek bizalmát, én visszalépek, és õt támogatom. �? döntött úgy végül, hogy nem indul. Azt is megemlíteném, hogy 2008-ban nem volt más magyar jelölt.
- Szász Jenõ szerint ön és Frunda György beszélte le Bölöni Lászlót a jelöltségrõl.
- Ez nem igaz, az viszont igaz, hogy a tavaly õsszel személyesen beszéltem vele, s megkértem, gondolkozzon azon, hogy 2012-ben induljon a választásokon. �?n mellszélességgel támogatnám, hogy õ legyen a marosvásárhelyiek jelöltje. Azt mondta, ha megszületik az összefogás, akkor gondolkozik ezen. Azóta kétszer találkoztunk, legutóbb ezelõtt két héttel, és valószínû, hamarosan választ ad. Amikor arról lesz szó, hogy vállalja, leülünk, tárgyalunk errõl a szervezetekkel, mert Bölöni László valóban jó megoldás lenne 2012-re.
M�?ZES EDITH
Népújság (Marosvásárhely)

2011. június 1.

Markó a Székelyföld-irodáról - Ha befektetésejet vonz, miért ne? Mi a probléma?
Markó Béla miniszterelnök-helyettes az RFI-nek azt mondta: a Brüsszelben kedden hivatalosan megnyitandó iroda nem tesz csodákat, de valószínûleg hozzájárul e térség gazdasági potenciáljának érvényesítéséhez ugyanakkor figyelmeztetett a magyarellenes hangvétel újraéledésére.
Az európai néppárti frakció - melynek politikai családjához az RMDSZ is tartozik - bejelentette, hogy nincs köze a brüsszeli Székelyföld-képviselet megnyitásához. Markó Béla megerõsítette e hírt, mondván, hogy az RMDSZ-es EP-képviselõk nyújtottak segédkezet az iroda megnyitásához.
A kormányfõhelyettes meggyõzõdése, hogy a Székelyföld értékeit népszerûsíteni kell.
Szerintem fel sem merül a kérdés, hogy az Európai Parlamentnek köze lenne ehhez. A mi EP-képviselõink nyújtottak ott segédkezet az iroda megnyitásához, illetve avatásához. �?n nem értek egyet azzal, hogy az irodával kapcsolatosan politikai színezete lenne a dolgoknak. Véleményem szerint általában az ország, Székelyföld vagy Erdély egészének gazdasági érdekeit kell népszerûsíteni, mert eddig nem sikerült befektetõket vonzanunk a Székelyföldre, és a térség gazdasági, turisztikai potenciálját sem tudtuk érvényesíteni. Ha egy ilyen iroda ebben segíteni fog, miért ne? Mi a probléma ezzel? - mondta Markó Béla.
A Székelyföld brüsszeli képviselete nem tesz csodákat - véli az RMDSZ-szenátor, ám hozzásegítene a befektetõk vonzásához. Nem mondhatom azt, hogy ez az iroda valóban csodákat fog tenni, és nem is hiszem ezt, de bizonyára segíteni fog a térség gazdasági potenciáljának láthatóbbá tételében, mert igen komoly problémák vannak ott. Különben egész Erdélyben nagyon komolyak a problémák a befektetõk jelenlétét illetõen.
Markó Béla figyelmeztetett ugyanakkor a magyarellenes hangvétel újraéledésére. Az etnikumközi kapcsolatokat illetõen: még mindig lehetséges bizonyos mértékû érvényesülés vagy népszerûség elérése a magyarellenes, illetve nagyon nacionalista hangvétellel, és ezt némelyek azonnal észrevették - magyarázta a miniszterelnök-helyettes.
A Székelyföld brüsszeli képviseletének megnyitását a román EP-képviselõk többsége bírálta, a PDL-s képviselõk is, akikkel együtt az RMDSZ kormányon van.
Joseph Daul, az EP néppárti frakciójának elnöke kijelentette, hogy frakciója semmilyen formában nem vett részt a Székelyföld brüsszeli képviselete keddi megnyitásának megszervezésében.
Az Európai Néppárt közleményében Daul leszögezi, a frakciónak semmi köze a keddi eseményhez. A szervezõk az egyedüli felelõsek mindenért - mutat rá a közlemény.
Mircea Geoanã, a szenátus elnöke hétfõn levélben fordult az Európai Parlament elnökéhez, arra kérve Jerzy Buzeket, hogy ne ismerje el a Székelyföld képviseleti irodáját az EU törvényhozó testületének hivatalos és intézményes partnereként.
Marian Jean Marinescu PDL-s EP-képviselõ csütörtökön azt mondta a MEDIAFAX-nak, hogy Székelyföld brüsszeli képviseletének megnyitását arculatépítõ eseményként próbálják beállítani, de nem fogja elérni célját és törvényes következményei sem lesznek,csak fölösleges provokáció.
A külügyminisztérium tisztázni fogja a Székelyföld brüsszeli képviseleti irodájával kapcsolatos helyzetet, és sajnálatosnak véli a Romániában nem létezõ, úgynevezett területi-adminisztratív egység képviseletének felavatását.
A PSD EP-küldöttsége levélben kért hivatalos állásfoglalást az Európa Tanács elnökétõl, José Manuel Barrosótól, az EU magyar elnökségétõl, valamint az EP elnökétõl, Jerzy Buzektõl a Székelyföld tervezett brüsszeli képviseletérõl, valamint e témakörben az EU-törvénykezés teljes tiszteletben tartásáról.
A Székelyföld brüsszeli irodájának jogi megnevezése: Kovászna és Hargita megye képviselete - mondta pénteken a MEDIAFAX-nak Sógor Csaba, rámutatva, hogy a székely megnevezés régebbi, mint a Brüsszelben nemrég díjazott százéves hárs.
Arra a felvetésre pedig, hogy Brüsszelben csak az illetõ ország törvényei által elismert területi-adminisztratív egységek nyithatnak képviseletet, márpedig a Székelyföld nem tartozik ebbe a kategóriába, Sógor Csaba kifejtette, hogy a lobbi-iroda jogi megnevezése Kovászna és Hargita megye képviselete lesz.
�?gy mûködik, mint a kereskedelmi társaságoknál, például ha ön céget létesít, egy üzletet nyit, és bejegyezteti mondjuk azon a néven, hogy IMPEX Kft., azért a bejárat fölött állhat a Monica felirat - magyarázta Sógor.
Demeter János, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke április 13-án közölte a MEDIAFAX tudósítójával, hogy május 31-én és június 1-jén hivatalosan megnyitják Kovászna és Hargita megye brüsszeli képviseletét, hozzáfûzve, hogy az iroda Maros megye érdekeit is képviseli.
Demeter János hozzátette, hogy a képviselet a Magyar Régiók Házaként ismert épületben kap helyet.
Az idézett forrás szerint Sógor Csaba, Tõkés László és Winkler Gyula EP-képviselõ az alkalomból május 31-én fogadást ad az Európai Parlamentben, és június elsején hivatalosan megnyitják a képviseletet.
A kezdeményezõk szerint a brüsszeli képviseleti iroda fõ célja: információkat gyûjteni, feldolgozni és továbbítani az EU politikájáról és intézményes kérdéseirõl, tájékoztatni a területi-adminisztratív egységeket az EP, az EB, illetve a Régiók Bizottságának és az EU más szerveinek döntéseirõl, támogatni a közösségi projektek megszerzését és a helyi érdekeltségû projektekhez való hozzájutást.
A kezdeményezés célja ugyanakkor a három megye hangsúlyosabb érdekképviselete az európai projektek elérhetõbbé tételéért, az uniós intézményekkel való kapcsolattartásban, az uniós regionális partnerség kialakításában, a hálózati és lobbitevékenység területén.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)

2011. június 1.

Két harang vár a gáji református templomban
Körülbelül kilencezer lejre lenne szükségünk ahhoz, hogy a toronyban helyére kerüljön a két harangunk - mondta a Nyugati Jelennek a nt. Czégé Imre, az arad-gáji református templom lelkipásztora.
A két harang a templomban várja, hogy összegyûljön a szükséges összeg a szereléshez, és a szükséges eszközökre.
Mindkét harang története felér egy izgalmas regénnyel. A nagyobbikat a szilágysági Galgóból hozták, miután ott egy fõre csökkent a gyülekezet, és a templom, lévén egy útkeresztezõdésben zavarta a kommunista hatóságokat, s ultimátumot adtak az egyháznak, vagy lebontják, vagy felújítják. Bodor László, akkori gáji lelkész 1974-ben kérvényezte a galgói templom Gájba telepítését, a költöztetésre 1974-ben került sor, s az építõanyagokkal, nyílászárókkal stb. együtt természetesen a harangot is Aradra szállították, majd a régi imaház udvarán haranglábra helyezték, de építési engedélyt már nem kaptak. A harang egyik oldalán egy Joó Imre-idézet áll: �?rökké él a magyar, élteti hite, szíve, karja, ezt hirdeti szava - 1940-1941 emlékére, másik oldalán pedig, hogy tebenned bíztunk eleitõl fogva. A harangot Szlezák László, Magyarország aranykoszorús mestere öntötte.
A másik, kisebbik harangot, szintén Bodor László kezdeményezésére Erdõhegyrõl vásárolta meg a gyülekezet. A harang egykoron a nagyszintyei református templom tornyában állt, s a gyülekezet megszûnése után Erdõhegyen õrizték. Rajta ez olvasható: �?ntötték a nagyszintyei református hívek közadományából Molnár Gábor gondnoksága idején - 1925. A harangöntõ az aradi Hõnig Frigyes volt.
Tehát a két harang helyére kerülésének egyetlen akadálya a pénzforrás hiánya, a gáji gyülekezet ezúton is felkér mindenkit, aki tud, segítsen, hogy mihamarabb összegyûjthessék a szükséges pénzösszeget.
Irházi János
Nyugati Jelen (Arad)

2011. június 1.

Hecckampány, botrány, gyûlölködés.
Minden jóban van kevés rossz, ugyanakkor minden rosszban is van kevés jó, tartja a mondás. Esetünkben hozzátehetjük, amennyiben jónak nevezhetjük azt, amirõl az alábbiakban szó lesz.
A Mátyás-szobor talapzata elé utólag, törvénytelenül elhelyezett Iorga-szöveges bronztábla körül meglehetõsen botrányos helyzet alakult ki. Amint az a sajtóban is megjelent, a szobornak a Mûvelõdési Minisztérium és az Országos Mûemlékvédelmi Hatóság által engedélyezett, aláírt helyreállítási tervébõl kiderül, Fadrusz mûalkotásának eredeti állapotába kell visszakerülnie. A Iorga-idézetes tábláról ebben nincs szó. Tehát nem tartozik hozzá, s mint ilyen, nem odavaló.
A helyzet elfajulása, botrányossá válása egyértelmûen azoknak köszönhetõ, akik a Iorga-idézetet mindenáron, akár mindennemû engedély nélkül, törvénytelenül odahelyeztették a szobor talapzata elé. �?s mindezek után törvényességrõl beszélnek. �?gy tesznek, mintha a lehetõ legszabályosabban jártak volna el.
Amire az elején utaltunk, ebben a rosszban is van valami jó. Mégpedig az, hogy ismét világossá vált, a néha elhangzó szép szavak spanyolfala mögött, a mélyben, ma is ott rotyog a féktelen, engesztelhetetlen, beteges magyargyûlölet. Az a dák-római mítoszon, az egységes nemzetállam alaptalan tételén nyugvó, bennünket lenézõ, velünk szemben felsõbbrendûséget hirdetõ, gyûlölködõ, szélsõséges nacionalizmus, egyszóval sovinizmus, amit - az évtizedekig sulykolt ostoba, kommunista felfogásnak megfelelõen - nagyon sokan ma is nacionalizmusnak neveznek. Holott utóbbi nem a más nemzetek elleni uszítás, gyûlölet, hanem a nemzeti azonosságtudatot erõsítõ, erre törekvõ magatartás.
Mindez a kolozsvári NCN tévé május 27-i, esti, a Iorga-idézetes tábla visszahelyezését boncolgató adásából derült ki. Csoma Botond RMDSZ-es városi tanácsos két beszélgetõ társa - ha egyáltalán beszélgetõknek lehet nevezni õket - elsõ pillanattól azt állította, hogy a Iorga-szöveges tábla körüli felhajtást az RMDSZ választási érdekbõl kezdeményezte. Ezzel akarja meggyõzni elpártolt választóit, hogy a jövõre esedékes választásokon ismét a szövetségre szavazzanak. Ezt, mondhatni gombnyomásra mûködõ robotokként, egyfolytában fújták. Csoma Botond bármit is mondott, egyik fülükön be, a másikon ki, újra és újra ehhez kanyarodtak vissza.
Szóba került a multikulturalizmus, amit a polgármesterhez hasonlóan, fölöttébb sajátosan úgy értelmeztek, hogy semmi szükség a város nevének magyar nyelvû kiírására. Mert azt mondja, Kolozsvárnak csak egyetlen neve van, tehát csakis ezt kell föltüntetni. Különben is ezen ismerik világszerte. Ráadásul, ha ne adj isten e mellett a Kolozsvár is megjelenne, az ellentmondana a törvényes elõírásoknak. Mert ezt csak abban az esetben lehetne megtenni, ha a városbeli magyarság aránya elérné a 20 százalékot. Csoma Botondnak azt a megjegyzését, hogy ebben az esetben kötelezõ kiírni, de 20 százalék alatt a törvény nem tiltja, eleresztették a fülük mellett. Egyikük, aki mint mondta, sokfelé járt Európában, azt állította, hogy mindenütt csak az illetõ ország hivatalos nyelvén írják ki a települések nevét. Más nevet õ sehol sem vett észre.
Csodálatos, világot látott, mûvelt személyhez illõ kijelentése arról gyõz meg bennünket, hogy ott vagyunk, ahol húsz évvel ezelõtt. Amikor Petre Roman akkori miniszterelnök kijelentette, nincs is olyan ország, ahol a kisebbségeknek saját egyetemük van.
A két úgynevezett beszélgetõtárs azzal is elõhozakodott, hogy az RMDSZ egyebet sem tesz, mint idõnként efféle bajkeverõ, a közvéleményt nyugtalanító, háborgató kérdésekkel jön elõ. De az országot foglalkoztató komoly ügyeket, mint a gazdaság, a válság meg egyebek, soha föl nem vet. Csoma Botond állta a sarat, ám bármit hozott föl az általuk bedobottak cáfolatára, úgy tettek, mintha nem hallották volna.
Aztán jöttek a nézõk hozzászólásai. Eleinte még volt egy-két hozzászóló, aki fölöslegesnek tartotta a Iorga-idézet visszahelyezését, aki még tárgyilagos, vagy legalább viszonylag tárgyilagos volt. De aztán mindinkább elszabadult a pokol. Parlamenti képviselõ alapos ismereteirõl téve tanúságot, kijelentette, a táblára igenis szükség van, mert Mátyás se Romániát, se Moldvát soha nem gyõzte le. Képzeljük el a XV. században a XIX. század vége felé létrejött országot.
A hozzászólók mind jobban vérszemet kaptak. Volt, aki azt mondta Csoma Botondnak, hogy szégyellje magát, hogy kérjen bocsánatot, amiért jóformán szót mer emelni a 20 százalék alatti kolozsvári magyarságért, mert ugye, akkor mi lesz a 80 százaléknyi románság tiszteletével? Meg aztán miket beszél, elfelejti, hogy román kenyeret eszik? Meg aztán, ha nem tetszik itt, menjen Budapestre. Egy másik: ha õ románként Budapesten élne, akkor Budapest nevét talán kiírnák románul?
A beszélgetõtársak egyike is fölvetette: most szabadon lehet utazni, ha Csoma Botondnak nem tetszik Kolozsvárt, akarom mondani Cluj-Napocán, szabadon távozhat, ahova éppen tetszik, ebben senki sem fogja megakadályozni.
A mûsorvezetõ egyetlen alkalommal sem intette le a gyûlölködõ hozzászólókat. Amikor viszont egy vegyes családból származó hölgy beszólt, hogy példátlan, felháborító ez a sok mocskolódás, beszédét azonnal megszakították, s a képernyõrõl is eltüntették a számot, amit hívni lehetett.
Határozott helytállásáért minden elismerésünk Csoma Botondé.
Hát így állunk. Nesze neked XXI. század, nesze neked Európai Unió, egyenlõ jogok, másság, türelmesség!
A Iorga-idézetes táblát illetõen pedig: nesze neked törvényesség. Ott vagyunk, ahol évtizedekkel ezelõtt. Kicsi is elég ahhoz, hogy a mélybõl elõtörjön az agyakat elborító, beteges gyûlölet. Hála az efféle törvénytelen tábla-elhelyezésnek, a magyarság és nyelve elemi ismerete hiányának, a sikeres elszigetelésnek, az efféle hecckampányoknak.
Mindezek kiküszöbölésére, megelõzésére most is égetõ szükség van egy általunk írt román nyelvû lapra, egy olyanra, mint amilyen a Puntea volt az 1990-es évek elején. Továbbá égetõ szükség lenne arra, hogy ott, ahol kisebbségiek élnek, a román gyermekek számára az iskolában kötelezõ legyen az illetõ kisebbség nyelve mellett annak rövid és igaz történetének oktatása. Mert a románok nem ismernek bennünket, és e nélkül továbbra sem fognak ismerni.
Asztalos Lajos
Szabadság (Kolozsvár)

2011. június 1.

Kötõ József felszólalt a tábla-ügyben
A Ceauºescu-korszakra jellemzõ politikai kétarcúság jelensége újra megjelenik a napi politikában - mondta keddi napirend elõtti felszólalásában Kötõ József képviselõ a kolozsvári Mátyás-szobor körül zajló eseményekre utalva. Hangsúlyozta: Európa felé, a demokratikus jogállam szerepében tetszelegve úgy teszünk, mintha törvénykezésünk és kormányzási programjaink révén esélyegyenlõséget biztosítanánk valamennyi közösség számára, viszont döntõ pillanatokban, végrehajtó hatóságaink által durván megsértjük a békés együttélés szabályait.
A román és a magyar kormány közös erõfeszítéseinek eredményeként restaurált Mátyás-szoborcsoport körül kulturális háború dúl - figyelmeztet a képviselõ, rámutatva arra, hogy az emlékmû a jó értelemben vett multikulturalizmus és tolerancia, illetve a demokratikus intézményrendszer megerõsítésének próbaköve lett.
Fadrusz János 1902-ben felavatott mestermûvén a huszadik század során olyan feliratok jelentek meg, amelyek a kultúrát emberellenes ideológiák szolgálatába állították - emlékeztetett Kötõ József, majd hozzátette: a szobor idei, eredeti formájában való felavatását éppen ezért a normalitás, az európai szellemiség gyõzelmének tekintettük.
A képviselõ tájékoztatott: a mitizált történelmi vízió hívei azonban mindenfajta mûemlékvédelmi szabály ellenére jóváhagyták egy tábla elhelyezését a mûemlékhez tartozó övezetben, amely konflikust szít a román és magyar közösségek között. Mindezt annak ellenére tették, hogy az építkezési engedélyben nincs jóváhagyva a tábla elhelyezése. A helyzetet súlyosbítja, hogy minden a helyi PD-L - az RMDSZ koalíciós partnere - jóváhagyása mellett történik. A helyi önkormányzat gesztusa ebben az értelemben a kolozsvári közéletet egy meghaladott történelmi korba veti vissza.
Felszólítjuk a helyi hatóságokat, tartsák tiszteletben a hatályos jogszabályokat, s figyelmeztetjük az érintett központi hatóságokat, követeljék meg a törvényesség visszaállítását. Ellenkezõ esetben a jelenlegi helyzet esetleges következményeiért a felelõsség teljes egészében ezekre a szervekre hárul, veszélybe sodorva ezzel a koalíciós partnerek közös kormányzását is - összegezte a képviselõ.
Szabadság (Kolozsvár)

2011. június 1.

Román-magyar diplomáciai csörte
Miközben tegnap délután az EU fõvárosában állófogadást adtak az erdélyi magyar európai parlamenti (EP) képviselõk a székelyföldi képviselet mai megnyitója alkalmából, diplomáciai szintre jutott a tömbmagyar régió brüsszeli lobbiképviseletének létrehozása körül a román politikum és a sajtó által generált hisztériakampány: bekérették tegnap a román külügyminisztériumba Füzes Oszkár magyar nagykövetet, hogy magyarázatot kérjenek az ügyben. Bukarest legfõbb kifogása az, hogy az iroda a Magyar Régiók Házában kap helyet. A hecckampány ellenére a székely iroda megnyitása elõtt egy nappal megtartott állófogadás sikeresen lezajlott.
A Hargita és a Kovászna megyei tanács által finanszírozott, Maros megye képviseletét is ellátó iroda megnyitása alkalmából tegnap délután a három erdélyi magyar európai parlamenti (EP) képviselõ, Tõkés László, Sógor Csaba és Winkler Gyula tartott fogadást az EP-ben, ám a román fél mindezt úgy próbálja beállítani, mintha egy nem létezõ régió képviseletének megnyitásáról lenne szó, ami szerintük illegális, és támadás az ország egysége ellen.
A tegnap késõ délutáni fogadáson a megyei tanácsok küldöttségei élén Borboly Csaba Hargita és Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök is ott volt, és Tánczos Barna mezõgazdasági államtitkárt is a belga fõvárosba várták. A fogadáson beszédek hangzottak el az EP-képviselõk és a tanácselnökök részérõl, majd a Hargita táncegyüttes elõadását tekinthették meg. Az Európai Unió tagjaként Románia és Magyarország is büszke lehet a Székelyföldre - hangoztatta a rendezvényen Tõkés László, az Európai Parlament alelnöke. Emlékeztetett arra, hogy a képviseleti iroda létesítése politikai vihart kavart Romániában és az EP-ben, de úgy vélte, a mesterséges, nacionalista hisztériakeltésnek kimondottan pártpolitikai okai vannak. Bár a román sajtó tegnap délután arról cikkezett, hogy a magyar EP-képviselõk távol kívántak maradni az eseménytõl, Sógor Csabától, a három erdélyi magyar EP-honatya egyikétõl tegnap este, a fogadást követõen megtudtuk: a rendezvényen többek között Gál Kinga, Tabajdi Csaba, Glattfelder Béla és Bauer Edit is jelen volt, sõt finn és észt európai parlamenti képviselõk is ott voltak a fogadáson, amelyen összesen mintegy 80-100 vendég vett részt. Most már minden azon múlik, hogy az iroda mûködtetõi hogyan végzik a dolgukat, hiszen az jórészt háttérmunkáról és egyeztetésekrõl szól - ecsetelte lapunknak Sógor.
Román külügy: ki a Magyar Régiók Házából
A román külügy közleménye szerint a bekéretett Füzes Oszkárral folytatott megbeszélésen aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a képviselet Brüsszelben a Magyar Régiók Házában nyitja meg kapuit, és további információt kértek a magyar hatóságoktól. Egyúttal kijelentették, a stratégiai partnerség szellemében azt várják, hogy a képviselet megnyitóján egyetlen magyar hivatalosság se legyen jelen. Teodor Baconshi román külügyminiszter tegnap kijelentette: Románia azt akarja, hogy a képviselet ne a Magyar Régiók Házában kapjon helyet, és hogy az elnevezése is feleljen meg a közigazgatási helyzetnek. �?gy vélte, arról van szó, hogy egy népelnevezést jogellenes módon próbálnak egy régió megnevezéseként használni.
Polner Gergely, a brüsszeli magyar állandó képviselet szóvivõje mindezek kapcsán leszögezte: a magyar uniós elnökség nem képviselteti magát hivatalosan az eseményen, mivel nem általa szervezett rendezvényrõl van szó. Az Európai Néppárt (EPP) - ezen pártcsaládba tartozik az RMDSZ is - nevében Joseph Daul frakcióvezetõ jelezte: az EPP-nek nincs köze az iroda megnyitásához. A mai hivatalos megnyitóra viszont várják Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelõs magyar miniszterelnök-helyettest.
Sógor Csaba a román külügyminiszter aggodalmai kapcsán a Krónikának kijelentette: a romániai központi fejlesztési régió egy ideig a bajor képviselet ingyenes irodahasználati felajánlását élvezve tarthatta fenn képviseletét Brüsszelben. Biztos vagyok benne, hogy ha Tulcea és Konstanca megye Dobrudzsa néven kívánna képviseletet nyitni, a Magyar Régiók Háza azt is szívesen befogadná - mutatott rá a képviselõ. Hozzátette: az ország föderalizálásától tartó román képviselõk panaszaikkal csak nevetségesekké teszik magukat például a német képviselõk elõtt, akik szövetségi államból érkeztek. A székely iroda gazdasági és turisztikai lobbit próbál végezni, hiszen érdekeltté kell tenni Európát abban, hogy szeressenek, ne folyton síró kisebbség legyünk, hanem olyan, amellyel Európa együttmûködhet - ecsetelte.
Magyar érvek, román támadás
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ korábbi elnöke mindezek kapcsán tegnap a Radio France Internationale-nak (RFI) elmondta: a székelyföldi képviselet nem eredményez majd csodákat, de valószínûleg segít ráirányítani a figyelmet a vidék gazdasági potenciáljára. A politikus egyúttal bírálta a magyarellenes diskurzus visszatérését. Markó Béla kijelentette, az RMDSZ-es EP-képviselõk csupán közremûködtek az iroda megnyitásában. Nem értek egyet azzal, hogy megpróbálják átpolitizálni az iroda megnyitását. Szerintem szükséges az ország általános gazdasági érdekeinek népszerûsítése, hogy befektetõket vonzzunk a Székelyföldre, és hogy megismertessük a régió gazdasági és idegenforgalmi potenciálját. Ha ebben segíthet egy ilyen iroda, akkor miért ne jöjjön létre? Mi a probléma? - tette fela kérdést Markó. A politikus reményét fejezte ki, hogy a képviselet segít felhívni a figyelmet a régió gazdasági lehetõségeire, mivel ott jelenleg jelentõs problémák tapasztalhatók - akárcsak Erdély egésszében.
A Brüsszelben tartózkodó Borboly Csaba szerint a képviselet mai megnyitása azért fontos, mert a három székely megye így könynyebben hozzáfér majd a regionális társulások számára kiírt pályázatokhoz, és megismertetheti magát Európában. Fontosnak nevezte, hogy így nem csupán Bukaresten vagy a fejlesztési régió központján, Gyulafehérváron keresztül, hanem közvetlenül Brüsszelben is hozzáférnek majd a fejlesztési forrásokhoz. A diplomáciai botrány kapcsán kifejtette: azt várja a román külügytõl, hogy az ország schengeni csatlakozásáért és az Egyesült Államok által fenntartott vízumkötelezettség megszûnéséért küzdjön, mivel a magyar adófizetõk pénzébõl is mûködik, így elvárhatják, hogy támogassa õket. Tamás Sándor kovásznai tanácselnök még korábban elmondta, hogy a megnyitóval egy idõben címerkiállítás is nyílik, a képviseletre pedig kitûzik a román és a székely zászlót is.
Az ellenzék egyébként tegnap is folytatta a hadjáratot az iroda ellen: a PSD felkérte a román EP-képviselõket, hogy írják alá azt a levelet, amelyet egy nappal korábban címeztek Jerzy Buzekhez, az EP lengyel elnökéhez, és amelyben azt kérik: az uniós törvényhozás ne ismerje el a székely képviselet törvényességét.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

lapozás: 1-30 ... 1621-1650 | 1651-1680 | 1681-1710 ... 3961-3980




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

  
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998