Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 
 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
 szűkítés        -        
      találatszám: 3980 találat lapozás: 1-30 ... 1711-1740 | 1741-1770 | 1771-1800 ... 3961-3980
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


  
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2011. június 7.

Szélsõségesnek minõsített több csíki szervezetet a Krónika - tiltakoznak
Több csíki szervezet nevében írt - és juttatott el a sajtóhoz - tiltakozó levelet az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) csíkszéki szervezetének elnöksége, amelyben azt kifogásolják, hogy a vasárnapi megemlékezésekrõl készült anyagában szélsõségeseknek titulálta õket a Krónika.
Mély megdöbbenéssel vettük tudomásul, hogy június 6-án az �?nnep és gyász Erdélyben és a Partiumban címû cikkében az �?nök lapja a szélsõséges jelzõvel illette a június 4-ei megemlékezésen és az ennek részét képezõ felvonuláson résztvevõ szervezeteket - írja a levélben.
Az EMI elnöksége nem csak a saját részére találja sértõnek a jelzõaggatást, de az eseményen részt vevõ Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Mátyás-Huszár Egyesület és a Vitézi rend nevû szervezetek számára is.
A közleményben végül azt kérik a napilaptól, hogy határozza meg, szerinte ki számít szélsõségesnek és ki nem, mivel az említett szervezetek a tavaly is részt vettek a megemlékezésen, és akkor a lap nem használta rájuk a szélsõséges jelzõt.
Kovács Csaba P. 
Erdély.ma

2011. június 7.

Sógor Csaba a romániai magyarellenességrõl beszélt az EP-ben
Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselõ (EP) Strasbourgban, az intézmény plenáris ülésének elsõ napján, napirenden kívül, a közelmúltban Romániában észlelt magyarellenes megnyilvánulások ellen emelt szót. A június 6-i, hétfõ esti beszédében az erdélyi magyar képviselõ utalt a Székelyföld Brüsszeli Képviseletének megnyitása kapcsán Romániában észlelt ellenséges megnyilvánulásokra, de kitért a Trianon emléke és fontossága elõtt tisztelgõ, hazai, békés akciókat ért támadásokra is.
Az erdélyi magyar képviselõ felszólalásának szövege alább olvasható:
A multikulturalitás azt feltételezi, hogy az egymás mellett élõ népek kölcsönösen ismerjék egymás múltját, kultúráját és nyelvét. Ennek a kölcsönösségnek a hiányával magyarázható az a hisztériakeltés, amelynek a napokban tanúi voltunk Romániában.
Két romániai megye képviselete irodát nyitott Brüsszelben. Az egyik fõvárosi riporter véleménye szerint csupán az a gond, hogy a két megye lakossága túlnyomórészt más etnikumú, mint az országos többség. Gond ez ma Európában? 
Hasonlóan furcsa az a gondolkodás is, amely megtiltaná a szomszédnak, hogy megemlékezzen a napról, amikor elvesztette vagyonát, földjét, esetleg családtagjait. Erre is volt példa a napokban, amikor az elsõ világháborút lezáró trianoni békeszerzõdésre emlékeztünk június 4-én.
Egy kirekesztõ, elnémító, múltat és történelmet letagadó, egy régió fejlõdését megtiltani akaró gondolkodásra van ellenszer: egy nyitott, befogadó, kulturális értékeket megbecsülõ, a kisebbség jogait tiszteletben, tartó erõs Európa.
Erdély.ma

2011. június 7.

Székelyföldi címerek Európa fõvárosában
Címerkiállítással nyílt meg tulajdonképpen Székelyföld brüsszeli képviseleti irodája. Miután az Európai Parlamentben képviselõink figyelemfelkeltõ fogadást adtak, másnap, június 1-jén a Magyar Régiók Háza dísztermében zajlott a hivatalos megnyitó.
Az üdvözlõbeszédek után a közönség, élén Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettessel átvonult az egyelõre még bútorozatlan irodahelyiségbe, melynek falait Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikus, a Háromszék munkatársa által tervezett székelyföldi közigazgatási címerek díszítették. Megnyitóbeszédében a heraldikus kiemelte: a Székelyföld területén levõ közigazgatási egységek mai címerei az erdélyi címertani hagyományokon alapulva egyszerûségükkel tûnnek ki a többi romániai címer közül. Míg amazok túlzsúfoltak, általában négy-öt mezõre osztottak, addig a mieink osztatlan, esetleg két mezõbõl álló pajzsba szerkesztettek, s kevés címerképet tartalmaznak. Egyszerûek, mint a székely ember - fûzte hozzá. Szekeres Attila kiemelt néhányat a jelképek közül, mint a régi címeren alapuló Kovászna megyei, sepsiszentgyörgyi, berecki, s a híressé vált illyefalvi, melynek leírásában elõször jelent meg a Székelyföld kifejezés Románia Hivatalos Közlönyében, továbbá a nemesi vagy fõnemesi címer felhasználásával készült zabolai, árkosi, sepsibodoki, torjai, uzoni, gidófalvi vagy a névcímerként szolgáló mezõmadarasi (Maros megye), farkaslaki (Hargita megye) címer, illetve a XIII. századi értékes mûemlék templomra utaló címerképekkel díszített gelencei jelkép.
Bartók Emese
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. június 7.

A rossz döntés
A 91 évvel ezelõtti trianoni döntésrõl sokszor elhangzott, hogy igazságtalan, rossz volt. �?s valóban. Mert a nagyhatalmaknak nem ilyen békét kellett volna ráerõszakolniuk a kisebbekre. Sokkal jobb lett volna, ha Magyarországból nem hagynak meg semmit, hanem szõröstül-bõröstül odaadják az utódállamoknak. Azok meg becsületesen felosztották volna maguk között.
Akkor minden szomszéd mondhatná, hogy nem csak Székelyföld, hanem Magyarország sem létezik. Aztán az elsõ világháború után nem lett volna, aki visszaköveteljen alig ezer esztendõs országrészeket. A kisantant országai egymásnak lettek volna szomszédai, így valóban megvalósult volna a jószomszédi viszony a Magyarországgal szembeni jószomszédi iszonnyal szemben.
�?jabb esély lett volna Magyarország feloszlatására a második világháború után, sajnos, csak Csehszlovákiának ajándékoztak néhány falut Pozsonnyal szemben a Dunán innenrõl. Pedig milyen jól meg lehetett volna kavarni a népességet a Duna-medencében. Ha Magyarországot megszüntetik, és a magyaroknak nem tetszett volna valamelyik új hazában, akkor nagyszerû lakosságcseréket lehetett volna végrehajtani. Mondjuk a romániai magyarokat áttelepítették volna Csehszlovákiába, lehetõleg a cseh részekre. �?k viszont kitelepítették volna a magyarokat a Duna-deltába vagy Koszovóba. Az õslakosok helyett meg Székelyföldre még több regátit kellett volna költöztetni. Ezek az országok aztán nem tiltakoznának, mint most Szlovákia vagy Ukrajna a kettõs állampolgárság ellen. Miért is tiltakoznának az ellen, ha egy szlovák állampolgárságú magyar ukrán állampolgár akarna lenni, vagy fordítva? A második világégés után is alig volt egy rövid ideig csend, amikor Kádár elvtárs a szomszéd elvtársakkal jól egyezett, és odahaza is olyan jó politikát folytatott, hogy az õ magyarjai lehetõleg meg ne tudják, rajtuk kívül más magyar is él a Kárpát-medencében. Sajnos, ezek a régi szép idõk lejártak.
Aztán jött még egy jó, de rövid idõszak, amikor Gyurcsányék megszavaztatták azt, hogy ne legyünk magyar állampolgárok.
De ha egyszer rossz döntés születik, az elõbb-utóbb megbosszulja magát. Most nem elég, hogy van Magyarország, az erdélyi magyarok elkezdték, hogy létezik Székelyföld is. �?s hiába tiltották meg azt, hogy Magyarország képviseltesse magát a székelyföldi képviselet brüsszeli megnyitóján, oda mégis elment Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes. Ráadásul itt most mindenféle autonómiát is emlegetünk. �?s ezért olyan nagy harc folyik nálunk a magyarok között is, hogy - ha összejön -, háromféle lesz belõle. Csak azt kell eldöntenünk, ki melyikhez akar tartozni. Ráadásul Magyarország még szavazati jogot is akar adni nekünk. Még csak ez hiányzik, amikor most már olyan nagy a felhozatal nemcsak román, hanem magyar pártokból is, hogy azt sem tudjuk, kire szavazzunk.
Kuti János
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. június 7.

Varga E. Árpád, a nagy tudós emlékére
Idõnként tudomásul kell vennünk, hogy a tudósnak, aki nem fényözönben, tévékamerák, netán nagyszámú közönség elõtt, hanem szobája magányában vagy könyvtárban, oklevéltárban, csendben, hangyaszorgalommal dolgozik, a halála is csendes.
Ez történt Varga E. Árpáddal is. Bár naponta figyelem a rádió, a tévé híradásait, elhunytáról mégis hetekkel késõbb értesültem.
1952. április 11-én született Budapesten. Tanulmányait Szombathelyt végezte, utána 1973-tól könyvtárosként dolgozott. 1971-ben, fõiskolás korában jött elsõ ízben Erdélybe. Ezt követõen látogatásai rendszeressé váltak, melyeket számtalan felvétel kíséretében, naplójában rögzített. Sok barátja volt itt, akiknek mindig hozott valamit, amire éppen szükségük volt: orvosságot, kávét meg egyebet, továbbá akkoriban hozzáférhetetlen, úgymond veszélyes folyóiratot, könyvet.
Minden bizonnyal ennek a vonzódásnak köszönhetõ, hogy 1985-ben, amint írta, kedvtelésbõl fogott hozzá a jelenkori Erdély területén végzett népszámlálások nemzetiségi kimutatásainak vizsgálatához. Csak adatokra és térképre volt szüksége az erdélyi magyarság területi elhelyezkedésérõl egy nyugat-európai emberjogi fórum számára. A Magyarságkutató Csoport Erdélyt jól ismerõ munkatársaként elvállalta a feladatot. Ernszt családneve mellé akkor, a román politikai rendõrség figyelmét elterelendõ, másikat is választott: írásait édesanyja családnevével, Varga E. Árpádként kezdte közölni.
Már munkája elején megállapította, hogy az elsõ világháború utáni román adatok pontatlanok, hiányosak, a magyarság számát a lehetõ legalacsonyabbra tevõk. Kutatásait a XIX. századi ókirálysági kimutatásokra is kiterjesztette és megállapította, hogy bár 1859-60-ban, az akkori két külön fejedelemségben egyidejûleg végzett népszámlálás Moldva területén a lakosok nemzetiségére is kiterjedt, késõbb, az egyesült fejedelemségek statisztikusai ezt nem vették figyelembe. Az 1899. és 1912. évi népszámláláskor csak a felekezeti hovatartozást és az állampolgárságot kérdezték, a nemzetiség vizsgálatát, a román állam nemzeti egységére és egyöntetûségére hivatkozva, elhárították. Ugyan e megfontolásból szükségtelennek tartották az anyanyelv kimutatását is.
Ebbõl egyenesen következett, hogy 1919-ben, a párizsi béketárgyalásokon elõterjesztett román iratok, amennyire lehetett, hasonló módszerrel készültek. A nagy területgyarapodást követõen Románia nem zárkózhatott el a lakosság nemzetiségi megoszlásának számbavétele elõl. De a gyarapodás igazolására, a nemzetiségi statisztikát úgymond harci eszközként, mind a területi követelések, mind a békeszerzõdés utáni helyzet törvényesítésére használta. Ezzel a békeszerzõdés jogtalanságának elhanyagolhatóvá tétele mellett, az új nemzetállam jogtalanságát ellensúlyozó kisebbségvédelmi elõírásokat is igyekezett elhárítani.
Az 1919-ben elõterjesztett emlékiratban: 1. a székelyt a magyartól, nyelvi szempontból is, különálló népként tüntették föl. 2. a magyar statisztika szerint felekezetnek tekintett zsidókat, a 142 212 magyar anyanyelvû mellett az 51 092 német (jiddis) anyanyelvût is, levonták a magyarság számából. 3. a rutének és szerbek kivételével, minden görögkeletit és görög katolikust románnak minõsítettek, noha jelentõs részük, 29 039, illetõleg 110 653 magyar volt. 4. ezzel a módszerrel a Románia által követelt 4 854 297 lakosságú területen a magyarok számát 2 012 090-rõl 1 664 986-ra, a németekét 322 383-ról 295 133-ra csökkentették, miközben a más csoportba soroltakét 173 346-ról 365 295-re, a románokét pedig 2 346 478-ról 2 519 215-re növelték.
Ezt az eljárást alkalmazták a késõbbiekben is. Így 1919-ben, az erdélyi Kormányzótanács népösszeírásakor. Ekkor a magyarság 1 378 189-es lélekszáma papíron legalább 220 000 magyar anyanyelvût tüntetett el. Ebbõl 120 000-ret izraelita felekezete miatt zsidó nemzetiségûnek soroltak. További 100 000-ret vagy ennél is több magyar anyanyelvût görög katolikus, illetõleg görögkeleti vallása miatt fõleg románnak minõsítettek. Az illetékesek ezzel a módszerrel dolgoztak 1920 decemberében Erdélyben és a kapcsolt területeken, továbbá az 1923. évi népszámlálás helyetti népszámítgatás, az 1927. évi belügyminisztériumi népszámlálás során is.
Talán az 1930. évi román népszámlálás adatait tekinthetjük megbízhatóknak. �?s az 1948. évi elsõ népi demokratikus népszámlálás kimutatásait. A továbbiakban a népszámlálást ismét harci eszközként használta a hatalom. Az 1992. és a 2002. évi alkalmával is, amikor a nemzetiségi adatokat a számlálóbiztosoknak ceruzával kellett lejegyezniük. Mily nagyszerû tetszõleges adatok véglegesítésére nyújtott ez lehetõséget!
Munkájához egész emberre volt szükség. �?s õ ekként dolgozott. Megállás nélkül. 1987-ben az 1806-os Lipszky-térkép erdélyi szelvényeihez kötetnyi történeti helynévmutatót készített. 1988-ban és 1989-ben, a falurombolással összefüggõen, �?szak-Erdély magyar többségû vidékeinek nemzetiségi viszonyaival foglalkozott. Megírta az erdélyi városok elrománosítását. Kidolgozta azt a tudományos módszert, amely életmûvének alapja, s amelyre hihetetlen mennyiségû adatait építette: a magyar és román népszámlálások anyanyelvi, nemzetiségi és felekezeti adatait a mai közigazgatási beosztásnak megfelelõen, településenként, idõrendben tette közzé, számította ki a mostani Erdély területén.
Hatalmas mûvének elsõ, az 1850?1992 közötti erdélyi népszámlálások adatait tartalmazó része, Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Népszámlálási adatok 1850-1992 között, 2001-re, öt nagyszabású kötetben öltött testet. Ezt hatodik kötetként terjedelmes történeti helységnévtár egészít ki. Mindezt a 2002-es népszámlálás adataival kiegészítve, a világhálóra is föltette. Hetedik kötete a Nyárády R. Károly hagyatékából gondosan szerkesztett és megfelelõ jegyzetekkel ellátott Erdély népesedéstörténete, 2003-ban látott napvilágot. Alapjában véve, ez is az õ munkája.
A hét, 5000 oldalnyi kötet példátlan, egyedülálló munka eredménye. De mindezzel egyidejûleg több ezer oldalnyi elemzõ-értelmezõ tanulmányt is írt. Ezekbõl jelentõs válogatás a Fejezetek a jelenkori Erdély népesedéstörténetébõl, mely 1998-ban jelent meg. Fáradhatatlan munkája elismeréseként a Központi Statisztikai Hivatal 2002 tavaszán a Fényes Elek Emlékéremmel tüntette ki. Ebben, intézeten kívüli kutatóként, addig egyedül õ részesült.
2001 õszén súlyos beteg lett. Megmûtötték, de tovább dolgozott, mint azelõtt. Munkahelyére, a Kulturális Innovációs Alapítvány könyvtárába, naponta bejárt. Mi több, újabb, hatalmas munkához látott: a II. József korabeli, 1785. évi összeírások erdélyi népesedési adatainak feldolgozásán kezdett dolgozni. Súlyosbodó betegsége közben, ezt a munkáját is befejezte. Annak ellenére, hogy ez sokkal nagyobb volt, mint az elõzõ. Sajtó alá rendezése azonban munkatársaira vár. Amint több ízben is megjegyezte, ez a munka meg fogja változtatni a XVIII. századi erdélyi népesedési viszonyokról kialakított képet.
Lenyûgözõ, örökérvényû mûvét ránk hagyva, 2011. május elsején hunyt el. Embersége, kitartása, alapossága, tudós mivolta legyen mindannyiunk példaképe. Nyugodjék békében!
ASZTALOS LAJOS Szabadság (Kolozsvár)

2011. június 7.

Nem lájkolják a románok Sógor Csaba ánlájkját
Kisebb felhördülést keltett a román politikai életben, hogy a hétvégén Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti (EP) képviselõ Trianon ánlájk címmel írt posztot Facebook-oldalára, amelyen az évforduló alkalmával a nem tetszik (unlike) opciót magyarul, fonetikusan leírva, ellenérzésének adott hangot a 91 évvel korábbi békediktátummal szemben.
�?n június 4-én erre emlékezem. Mert a közös múltunkból, a történelem tanulságaiból meríthetjük az erõt jövõnk megalapozásához. Ha Te is így érzed, tedd ki a profilképed mellé a magyar zászlót, hogy mindenki láthassa, nem felejtjük június 4-ét! - állt a közösségi portálra föltöltött üzenetben. A politikus kifejtette, hogy tájékoztató jelleggel azt is megírta, mekkora veszteségek érték Magyarországot az 1920. június 4-én aláírt diktátum nyomán. Az utóbbi idõben egyre szélsõségesebben magyarellenes retorikát alkalmazó ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) ifjúsági szervezetének elnöke, Nicolae Bãnicioiu egy sajtótájékoztató keretében aberránsnak nevezte a bejegyzést, ostobaságnak minõsítve az abban foglaltakat, és felszólította az RMDSZ-szel koalícióban kormányzó Demokrata-Liberális Pártot (PDL), követelje az RMDSZ-tõl, hogy foganatosítson szankciókat Sógor ellen.
Szerinte az utóbbi idõben a magyar politikusok nyilatkozatai egyre harciasabbak ami azt jelzi, hogy Emil Boc kormányfõ immár bármit hajlandó eltûrni. Alexandru Petru Frãtean, a PSD Maros megyei szervezetének elnöke kijelentette: nem tiszteli Sógor álláspontját, és õ is RMDSZ-en belüli szankciókat szorgalmazott ellene. Mint ismeretes, az elmúlt héten szélsõséges nacionalista támadásözön zúdult a romániai magyarokra, annak nyomán, hogy a két székely megye önkormányzata megnyitotta a Székelyföld brüsszeli lobbiképviseletét.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

2011. június 7.

Magyar nyelvû útjelzõ tábla Moldvában
Magyar nyelvû útjelzõ táblát avatott vasárnap délután Gyimesbükkön a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége.
Gyimesi-szoros elõtti utolsó telken, a Rákóczi-vár Kempingben felállított táblán hat moldvai magyar település - Magyarfalu, Szabófalva, Rekecsin, Klézse és Pusztina - neve, illetve a szorostól való távolságuk szerepel. A budapesti magánkezdeményezésre indult táblaállítás célja, hogy az ezeréves határhoz látogató turisták újabb kirándulásokhoz kapjanak kedvet, és több idõt töltsenek a Csángóföldön.
Krónika (Kolozsvár)

2011. június 7.

Tamás Sándor: tizenhat régió kellene
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke szerint - az európai standardokat figyelembe véve - nem lehetséges a 8 megyére vagy régióra történõ közigazgatási újraosztás, az optimális 16 közigazgatási egység lenne.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke hétfõn elmondta: szerinte nem megvalósítható az a közigazgatási átszervezésrõl szóló javaslat, hogy csak 8 megye legyen, úgy véli, az ideális 16 közigazgatási egység lenne.
Tamás Sándor emlékeztetett, az RMDSZ kidolgozott már egy törvénytervezetet a fejlesztési régiók átszervezésérõl, oly módon, hogy 16 fejlesztési régió legyen, az egyik tömörítené Kovászna, Hargita és Maros megyéket.
A Kovászna megyei tanács elnöke hangsúlyozta: függetlenül attól, hogy fejlesztési régiókról vagy megyékrõl van szó, az RMDSZ Kovászna, Hargita és Maros megyék csoportosítását támogatja.
Tamás Sándor hozzáfûzte: nem lenne gond számára, ha a közigazgatási újraosztás nyomán felszámolnák a jelenlegi prefektúrákat és megyei tanácsokat.
Ha arról beszélünk, hogy Kovászna, Hargita és Maros megye egy régióba kerül, illetve ugyanabba a régióba, akkor semmi kifogásom egy-egy intézmény felszámolása ellen mondta a tanácselnök, aki a háromszéki RMDSZ elnöke is.
Hétfõn reggel a Demokrata Liberális Párt (PDL) országos állandó tanácsa felhatalmazta a párt vezetõségét, hogy tárgyaljon a koalíciós partnerekkel egy olyan jogszabály kidolgozásáról, amely az ország területi-közigazgatási átszervezésérõl szól - jelentette be Gheorghe Flutur alelnök.
Pártbeli források szerint a PDL vezetõségének a szándéka az, hogy a kormány még a héten véglegesítse az ország közigazgatási átszervezésérõl szóló tervezetet. Ha a törvényt a Traian Bãsescu és a PDL által támogatott formában fogadják el, Romániában 8 régió lesz majd, amelyeket továbbra is megyéknek neveznek. Ugyanakkor felszámolják a megyei tanácsokat és a prefektúrákat, mert megyénként csak egy közigazgatási struktúra lesz.
Nyugati Jelen (Arad)

2011. június 7.

Másik nemzetpolitikát kell építeni
Ma délután a Jelen Házban jó félszáz aradi - néhány vidékrõl érkezett is - hallgatta meg dr. Szabó Pál Csaba történész, a várpalotai Trianon Múzeum igazgatója, szegedi egyetemi oktató A magyar nemzeti közösség reorganizációja a Kárpát-medencében címû elõadását.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezte összejövetel elején Murvai Miklós összeállítását vetítették Trianonról, Gárdián Gábor szegedi gordonkamûvész a magyar himnuszt játszotta el, majd Borbély Zsolt Attila, az EMNT jegyzõje az elõadás bevezetõjeként arról beszélt, hogy Trianon ott van mindennapi sorsunkban, hozzátéve: valamivel jobb helyzetben vagyunk, mint húsz évvel ezelõtt, mert most legalább eldönthetjük, hogyan viszonyulunk saját történelmünkhöz.
Szabó Pál Csaba elõadását néhány, a magyar közösség 2011-es állapotára vonatkozó tévhit cáfolatával kezdve kifejtette: a liberalizmus, a liberális világkép az utóbbi 200 évben azt állítja, hogy a világban fejlõdés van, ennek szintjei mechanikusan, determinált módon összekapcsolódnak, s e szakaszolásnak határozott iránya van. Az elõadó szerint ez a felfogás a világot egyszerûsíti, a problémákat felszínessé teszi, relativizálja. Ehelyett - a mai magyar nemzetpolitikával párhuzamosan - más megközelítést javasolt, nevezetesen azt, hogy találni kell néhány olyan területet, amelyeken biztosítva legyen a növekedés élménye a magyar fejekben - 1944 óta elõször -, majd azt fejtegette, hogyan lehet a visszaszorulást, hátrányt elõnyre változtatni. Mindehhez, hangsúlyozta, össze kell kötni a magyarokat a Kárpát-medencében, a szegedit az aradival és a szabadkaival. A továbbiakban szólt a Trianon Múzeum néhány kezdeményezésérõl (egyebek közt a Jávor Pál cigányzenekarról, arról, hogy több nyelven Kárpát-medencei útikönyvet akarnak kiadni stb). Az elõadó végül, mielõtt a hallgatói kérdésekre válaszolt, kijelentette: a magyar kultúrát, nyelvet nagyon sok nemzedék tartotta fenn, nem lehet lemondani róla. 
Jámbor Gyula
Nyugati Jelen (Arad)

2011. június 7.

Tõkés nem mond igazat - EVZ: magyar közpénzekbõl finanszírozzák az EMNT demokráciaközpontjait
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által mûködtetett demokrácia-központok nem az egész erdélyi magyar közösségnek szánt közpénzekbõl mûködnek, következésképpen elszámolással csak és kizárólag jószándékú támogatóinknak tartozunk - írta április 6-án keltezett közleményében Tõkés László. Az Evenimentul zilei azonban tegnap kiderítette, az EMNT elnöke valótlanságokat hozott a közvélemény tudomására.
Tényfeltáró anyagában a lap arról írt, hogy Tõkés Lászlóék az elmúlt hónapokban összesen 2,2 milló lejt, azaz félmillió eurót kaptak magyarországi közpénzekbõl a demokrácia-központok mûködtetésére.
A cikk szerint a pénzek a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz tartozó egyik alapítványtól (vélhetõen az egyik magyarországi közalapítványtól - szerk. megj.) érkeztek, több részletben az Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalom nevû civil szervezet számlájára. Mint ismert, Tõkés Lászlóék tavaly júliusban ezen a néven jegyezték be a bíróságon az EMNT. A támogatást a magyar állampolgárságot igénylõ romániai magyarok tájékoztatása kapcsán felmerülõ költségek fedezésére kapták a demokrácia-központok.
Az Evenimentul zilei kolozsvári tudósítója, Mihai ªoica szerint az összegekre több romániai intézmény ellenõrzési akciói során derült fény. A szerzõ nem nevezte meg ezeket az intézményeket, ám vélhetõen közéjük tartozik a pénzügyõrség is, amelynek ellenõrei néhány hete vizsgálódtak a demokrácia-központoknál.
A lap szerint az EMNT eddig két részletben kapott pénzt a magyar államtól. Az elsõ, 50 millió forintos - 775 ezer lejes - részlet tavaly októberben érkezett meg az EMNT-hez. Idén májusban további összegek érkeztek: egy 95 millió forintot, vagyis 1,5 millió lejt kitevõ támogatás folyt be az EMNT számlájára.
Ezereurós fizetések?
A demokrácia-központoknak több mint száz alkalmazottja van. Az Evenimentul zilei szerint az alkalmazottak listáján mind Tõkés László EMNT-elnök, mind Toró T. Tibor ügyvezetõ elnök rokonai, illetve a bejegyzés alatt álló Erdélyi Magyar Néppárt vezetõségi tagjainak neve is szerepel.
A legnagyobb - havi 4100 lejes - fizetésben Gergely Balázs, az EMNT közép-erdélyi régiójának elnöke részesül. Papp Elõd, az EMNT alelnöke, az EMNP ideiglenes vezetõségének tagja havi 4000 lejt keres. Az ideiglenes vezetõség egy másik tagja, Zatykó Gyula, illetve Kovács Csaba újságíró ugyancsak 4000 lejt kap. Juhász Péter területi EMNT-vezetõ 3400 lejt keres. A demokrácia-központok alkalmazottai 921 lej és 1500 lej közötti fizetésben részesülnek.
Gergely: megdolgoztunk a pénzért
Tegnapi megkeresésünkkor Gergely Balázs a tárgyban írt Facebook-bejegyzését ajánlotta figyelmünkbe. Ebben az EMNT régióelnöke emlékeztetett arra, hogy már korábban lemondott a demokráciaközpont-hálózat koordinátori tisztségérõl. Gergely ugyanakkor elismerte, hogy a cikkben felsorolt személyek munkájukért javadalmazást kaptak, ám szerinte korántsem akkorát, mint amekkora összegrõl a román lap beszámol.
Ironikus hangnemben megírt bejegyzésében a politikus arra hívja fel a figyelmet, hogy pénzükért a javadalmazottak megdolgoztak. Kedves bukaresti jóakaróink, tény, hogy ennek a >szörnyû< rendszernek a mintegy százfõs csapata húszezer-háromszáztizenhat honosítási dossziét állított össze öt hónap leforgása alatt. 20.316 dosszié, ami több mint negyvenezer embert érint, és igencsak sok munkával jár! - reagált a cikkre Gergely Balázs.
Toró: pontatlanok az információk
A Transindexnek tegnap sikerült elérnie Toró T. Tibort, az EMNT ügyvezetõ elnökét is. A portálnak a politikus kijelentette, több helyen pontatlan az EVZ által közzétett információ, mely szerint az EMNT 2,25 millió lejt kapott a magyar kormánytól. Toró azonban nem részletezte, hogy milyen pontatlanságokra utalt, hanem közölte, hogy hamarosan közleményben reagálnak a lapban megjelentekre.
Toró egyébként az EVZ-nek beismerte, hogy az összegek egy része - pályázatok révén - Magyarországról érkezik, azonban azt nyilatkozta, nem tudja, hogy melyik minisztériumtól. Elmondta, nem tudja, ki küldte ki az ellenõröket, vagy hogy ezek pontosan mit keresnek, de azt biztosan tudja, hogy mindent rendben fognak találni.
A magyar kormány tavaly novemberben írt alá együttmûködési megállapodást az EMNT-vel a demokrácia-központok mûködtetésérõl. A szerzõdésben nem szerepel az, hogy a magyar állam anyagi segítséget nyújt az irodák tevékenységéhez.
�?j Magyar Szó (Bukarest)

2011. június 7.

Tõkés László privát nyomora
Az elmúlt években nyomorba taszított erdélyi magyarok nevében követelte nemrégiben Tõkés László egyik, a tõle megszokottnál is harsányabb hangvételû sajtóközleményében azt, hogy az RMDSZ a román költségvetésbõl a magyar nemzeti közösségnek járó adólejekkel (...) ne csupán a Román Állami Számvevõszék felé, hanem az erdélyi magyar közösség, saját választóik, vagyis a romániai adófizetõk felé is számoljon el.
Az elmúlt években nyomorba taszított erdélyi magyarok nevében követelte nemrégiben Tõkés László egyik, a tõle megszokottnál is harsányabb hangvételû sajtóközleményében azt, hogy az RMDSZ a román költségvetésbõl a magyar nemzeti közösségnek járó adólejekkel (...) ne csupán a Román Állami Számvevõszék felé, hanem az erdélyi magyar közösség, saját választóik, vagyis a romániai adófizetõk felé is számoljon el.
Már akkor sejteni lehetett, hogy az RMDSZ által európai parlamenti képviselõi székbe, majd a Fidesz által egyenesen az EP alelnöki tisztségébe röpített volt püspök ezzel a néhány hónappal ezelõtti kirohanásával elejét akarja venni a neki és klikkjének a magyar államkasszából juttatott, a mai körülmények között csillagászatinak nevezhetõ összegek firtatásának. A Ha megdobnak kõvel, dobj vissza kenyérrel krisztusi tanítás helyett
A legjobb védekezés a támadás nem éppen bibliai bölcsességét követõ egykori egyházi ember úgy vélhette: ha túlharsogja a demokrácia-központok pénzügyei felõl érdeklõdõ újságírók egyre kellemetlenebbé váló kérdezõsködéseit, ha eltereli a figyelmet arról, hogy pártépítés folyik közpénzbõl - és pártlegitimálás a magyar állampolgársággal kapcsolatos tájékoztatás révén -, akkor megúszhatja a számonkérést.
Nos, akár önkritikának is tekinthetõ az, amit most mondani fogok. Nem az erdélyi magyar sajtó volt az, amelyik kiderítette, hogy Tõkés László nem mondott igazat, amikor azt állította - egy másik, hasonlóan agresszív hangvételû közleményében -, hogy az úgynevezett demokrácia-központokat nem közpénzbõl, hanem jószándékú támogatók pénzébõl gründolták össze. Nem a Tõkés László tönkretételén munkálkodó romániai magyar pártsajtó ahogyan elõszeretettel nevezi a volt püspök a neki nem tetszõ, neki nem hódoló újságokat, köztük lapunkat is, hanem egy - történetesen a román kormánypárthoz közel állónak tartott - központi lap.
Amely arra is fényt derít, hogy a magyar adófizetõk pénzét határon túli klienseinek nagyvonalúan osztogató budapesti kormány juttatásaiból a demokrácia-központok egyszerû munkatársainak nagy része minimálbért alig meghaladó összegû béreket kap, miközben a nagymenõk - Tõkés, Toró és családtagjaik - miniszteri fizetésnél alább nemigen adják.
A cikkünk elején idézett Tõkés-közlemény szavaival élve: gondjuk volt arra, hogy õk maguk ne osztozzanak az elmúlt években nyomorba taszított erdélyi magyarok sorsában.
Salamon Márton László
�?j Magyar Szó (Bukarest)

2011. június 8.

Felelõsségvállalás és kisebbségi törvény - Bizalmatlansági indítványt szül
Bizalmatlansági indítvánnyal fenyeget az ellenzék, amennyiben a kormány felelõsséget vállal a kisebbségi törvényért. Az ellenzék úgy véli, további vitákra van szükség. Az RMDSz viszont rámutatott: a vita tulajdonképpen már évekkel ezelõtt lezajlott. A törvényt jelenlegi változatában a Nemzeti-Liberális Párt is támogatta.
A Koalíciós megállapodás keretében a kormánypártok kötelezték magukat, hogy még ebben a parlamenti ülésszakban, vagyis hónap végéig elfogadják a kisebbségi törvényt. 
Marosvásárhelyi Rádió
Erdély.ma

2011. június 8.

Különleges státuszt Székelyföldnek (Románia közigazgatási átszervezése)
Az RMDSZ ragaszkodik ahhoz, hogy a három székelyföldi megyének, Kovásznának, Hargitának és Marosnak különleges státusza legyen, bármilyen regionális vagy közigazgatási átszervezésnek szerez érvényt a román kormány - mondta el a Háromszék kérdésére Borbély László környezetvédelmi miniszter, az RMDSZ politikai alelnöke. A tárgyalások folynak, a Demokrata Liberális Párt már a héten megoldást kíván, de koalíciós partnerük, az RMDSZ kitart a kisebbségi törvény sürgõs elfogadása mellett is - hangsúlyozta Borbély.
A szövetségnek megvan a saját regionális átszervezési javaslata, amelynek értelmében tizenhat régióra osztanák Romániát, és ebben külön régiót alkotnának a székelyföldi megyék. A magyarság szempontjából sem a nyolc-, sem a tizenkét régiós változat nem megfelelõ, egyetlen térségben sem lenne többségünk, és esélyünk sem az irányításba való beleszólásra - fejtette ki Borbély László, aki elmondta, csak abban az esetben fogadhatja el az RMDSZ a nagyobbik kormánypárt javaslatát, ha különleges státuszt biztosítanak a három székelyföldi megyének. Borbély László elismerte, hogy az átszervezésre szükség van, és lehet vitatkozni ennek módjáról, akár arról is, hogy a megyék hatásköreinek egy része átkerüljön a régió hatáskörébe. Ugyanakkor kiemelte: igaz, a politika a kompromisszumok játéka, de a magyarság számára elõnytelen megoldást nem hajlandóak elfogadni. Tisztában vannak azzal is, hogy az idõ sürget, a DLP-vel még ezen a héten igyekeznek közösen elfogadható megoldást találni. Az RMDSZ politikai alelnöke azt is kiemelte, a kisebbségi törvény továbbra is elsõdleges, ragaszkodnak ahhoz, hogy még ebben a parlamenti szesszióban elfogadják azt. A legnagyobb kormánypárt hétfõn jelentette be, hogy még a héten véglegesíti az új területi-közigazgatási átszervezési elképzelést, nyolc, legfeljebb tizenkét régióra osztanák Romániát, a miniszterelnök szerint ez feltétlenül szükséges, hogy az ország 2013 után ne kockáztassa az európai pénzek lehívását. A román sajtó értesülései szerint Emil Boc az államfõtõl kapta feladatul az ország adminisztratív átszervezését, és két mintát vesznek alapul: vagy a lengyel vajdaságok mintájára 3-4 millió lakosú mamutrégiókat hoznak létre, vagy megmaradnának a jelenlegi megyék, de a döntéshozatal jelentõs része átkerülne regionális szintre, a kormánynak alárendelt prefektusok kezébe. Bukaresti források szerint a miniszterelnök felelõsségvállalással szeretné elfogadtatni az új felosztásról szóló törvényt, ám ehhez a koalíció minden tagjának támogatására szüksége lesz.
MPP-s tiltakozás
A Magyar Polgári Párt közleményben jelezte, a programjában is szereplõ aszimmetrikus regionalizmust tekinti Románia számára a legmegfelelõbbnek, és a következõ régiókat tartja elfogadhatónak: �?szak-Moldva-Bukovina, Dél-Moldva, Munténia, Olténia, Dobrudzsa, Bánság, Partium (Körös-vidék), �?szak-Erdély, Máramaros, Dél-Erdély, Bukarest és Székelyföld. Az MPP felszólítja a kormánykoalícióban részt vevõ, illetve a parlamenti többséget biztosító RMDSZ-t, hogy ne járuljon hozzá a kormány által tervezett átszervezéshez, véleményük szerint ugyanis annak katasztrofális következményei lehetnek az erdélyi magyarság jövõjét illetõen. Ne tetézzék eddigi nemzetsorvasztó, megalkuvó politikai tevékenységüket, és az utolsó utáni órában próbáljanak meg felülemelkedni szûk csoport- és pártérdekeiken!- áll az MPP dokumentumában.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. június 8.

Nem egyezik a román és a magyar elképzelés a régiók átszervezésérõl
Romániának legkevesebb nyolc, legtöbb tizenkét régiója lesz - jelentette ki tegnap a Radio France Internationale-nak (RFI) Sulfina Barbu demokrata-liberális képviselõ, aki szerint az átszervezés nyomán nyolc régió bõven elég lenne. A régiótérkép átrajzolásának kérdése azt követõen lett ismét a közbeszéd témája, hogy a PDL állandó bizottsága hétfõn felhatalmazta az alakulat vezetõségét, hogy a kormánykoalícióban dolgozzák ki az ország közigazgatási-területi átszervezésére vonatkozó törvénytervezetet. PDL-s források szerint az alakulat vezetõsége azt szeretné, ha ez a jogszabályjavaslat már a héten elkészülne.
Gândul információi szerint Traian Bãsescu államfõ vasárnap este magához hívatta Emil Boc kormányfõt, és a régióátszervezés témájában egyeztettek. A hírportál újságírója úgy tudja, úgymond szupermegyék jönnének létre. Közlése szerint ezek kialakítására két munkaverzió létezik. Az egyik a lengyel vajdaságokat venné példának, amelyekben egyenként 3-4 millió lakos élne, s amelynek közvetlen fennhatósága alá tartoznának a megyei jogú városok, városok, községek. A másik verzió szerint a leendõ régiók keretében megmaradnának a jelenlegi megyék, a régiókat a prefektus vezetné, s ezen a felsõ szinten születnének a nagyobb döntések.
Sulfina Barbu tegnap annyit árult el, hogy a tervezet megalkotásában jó kiindulópontot jelent a jelenlegi régiós felosztás. A legnagyobb kormánypárt képviselõje azonban leszögezte, kihívás lesz a koalícióban elfogadtatni ezt az elképzelést.
Kelemen: ez nem járható út
A koalíciós partnerek hivatalosan nem mutattak be semmilyen, Románia regionális átszervezésére vonatkozó tervet. Ez a téma fel sem merült a hétfõi koalíciós egyeztetésen - szögezte le a Krónika megkeresésére Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke elmondta, a sajtóba kiszivárogtatott fél vagy negyed tervezetrõl nehéz véleményt nyilvánítani, ezt szerinte csak akkor lehet érdemben megtenni, ha a koalíciós partnereik hivatalos tervezettel rukkolnak elõ. Romániában szükség van a közigazgatási reformra, ezt mindenki elismeri, és ez lehet a tárgyalásokhoz a kiindulási alap. Az RMDSZ benyújtotta saját közigazgatási átszervezésre vonatkozó tervezetét, amely a régiók történelmi-kulturális-társadalmi-szociális sajátosságait figyelembe véve javasolja az újrafelosztást. Ez a tervezet szenvedhet árnyalatnyi módosításokat, de például a romániai közéletben nem folytattak még nyilvános vitát a megyék megszüntetésérõl vagy egy harmadik közigazgatási szint beiktatásáról - részletezte Kelemen Hunor.
Szerinte ezeket a módosításokat alaposan meg kell fontolni, és errõl még nem voltak egyeztetések. A szövetségi elnök szerint azonban a kiszivárgott felosztástervezet az RMDSZ számára nem járható út. Az RMDSZ számára nagyon fontos, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye egy régióba, vagy Dél-Tirolhoz hasonlóan egy alrégióba tartozzon, és a Partium is egy entitás legyen. A magyar közösség érdekeit a helyi közigazgatásban kell érvényesíteni, ám ha a helyi közigazgatásban megszûnik a magyar többség, ellehetetlenül az érdekérvényesítés - fogalmazta meg Kelemen. A szövetségi elnök elmondta, a koalíciós megállapodás szerint a régióátszervezésnek legkésõbb a jövõ év tavaszi ülésszaka alatt kell napirendre kerülnie. Ez egy tartható határidõ, de fel is gyorsítható - összegzett a szövetség elnöke.
Mint ismeretes, Csutak István, az RMDSZ regionális politikai szakértõje a szövetség felkérésére készítette el a szövetség régióátszervezési törvénytervezetét. Ennek alapján az országot fejlesztési és makrorégiókra osztanák fel. Így a jelenlegi nyolc helyett 16 fejlesztési régió jönne létre, valamint öt makrorégió. Hargita, Kovászna és Maros megye egy fejlesztési régiót alkotna, és Bihar, Szatmár, Szilágy, Kolozs, Máramaros, illetve Beszterce-Naszód megyével együtt alkotnák az ötös számú makrorégiót. A felosztás tervezete az Európai Unió által kidolgozott NUTS-rendszeren alapszik (Nomenclature of Territorial Units for Statistics - Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája).
Ez makro- (NUTS 1), közepes (NUTS 2) és kisrégiókra (ezek nálunk a megyék - NUTS 3) osztja fel az Unió országainak területét. Az RMDSZ által javasolt új regionális felosztás a NUTS 2, a makrorégiók pedig a NUTS 1 felosztást tükrözik. Az RMDSZ szerint mindez azért szükséges, mert a jelenlegi régiós felosztás nem tartja tiszteletben a hagyományos, tájegységekkel is azonosítható, térségi hasonlóságokat és ellentéteket. A régiókat alkotó megyék gazdasági, környezeti, méretbeli és nem utolsósorban kulturális különbözõsége anynyira heterogén régiókat eredményezett, hogy lehetetlen a területi és tematikus koncentráció elvét követõ, összefüggõ, következetes fejlesztési elképzeléseket kidolgozni. Csutak István, a hatástanulmány egyik kidolgozója szerint a régiók jelenlegi, 2004-ben elfogadott felosztása épp ellenkezõ hatást váltott ki, mint ami a célja lett volna, a gyengébben fejlett megyék felzárkóztatása a gazdaságilag erõs megyék mellé nem sikerült. Infrastruktúra, beruházások, pályázati hatékonyság szempontjából ezek nemhogy erõsödtek volna, de gyengültek.
Az MPP aggódik
A történelmi régiók visszaállítását szorgalmazza a Magyar Polgári Párt is. Kiss István országos alelnök szerint a Székelyföldet sem megosztani, sem máshova csatolni nem szabad. Mint tegnapi marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján elmondta, Hargita és Kovászna megye összevonásával, négy Brassó és 26 Maros megyei település hozzácsatolásával kellene újjárajzolni a régiótérképet. Az MPP-s politikus azt is fontosnak tartja, hogy a leendõ régió fõvárosa - akárcsak az 1968-ban megszüntetett Magyar Autonóm Tartományé - Marosvásárhely legyen. A régiókat politikai egyeztetéssel, népszavazások útján történõ konzultációval, a létezõ történelmi, kulturális és kisebbségi identitások tiszteletben tartásával és az Európai Unió regionalizmusának, valamint regionális politikáinak figyelembevételével kell kialakítani. Az MPP a következõ régiókat tartja elfogadhatónak: �?szak-Moldva-Bukovina, Dél-Moldva, Munténia, Olténia, Dobrudzsa, Bánság, Partium (Körösvidék), �?szak-Erdély, Máramaros, Dél-Erdély, Bukarest és Székelyföld - áll a párt tegnap kiadott közleményében.
A székelyföldi régió megalakulásával Lokodi Edit Emõke, a Maros megyei önkormányzat RMDSZ-es elnöke is egyetért. A polgáriak mégis attól tartanak, hogy a Kelemen Hunor által vezetett szövetség nem áll ki a székelység akarata mellett. �?ppen ezért az MPP a tegnap felszólította az RMDSZ-t mint a kormánykoalíció tagját és a parlamenti többséget biztosító pártot, hogy ne járuljon hozzá egy, az erdélyi magyarság és fõként a székelység számára elfogadhatatlannak bizonyuló átszervezéshez. Egy ilyen lépésnek katasztrofális következményei lehetnek az erdélyi magyarság jövõjét illetõen, vélik a polgáriak. Ne tetézzék eddigi nemzetsorvasztó, megalkuvó politikai tevékenységüket, és az utolsó utáni órában próbáljanak meg felülemelkedni szûk csoport- és pártérdekeiken - hívják fel a nagyobbik erdélyi magyar párt vezetõségének figyelmét. Az MPP vezetõi úgy tudják, hogy PDL tervei szerint a három székelyföldi megye további hét erdélyi megyével együtt alkotná az úgynevezett Erdély régiót, amely az etnikai arányok teljes felborulásához vezetne.
Kérdésünkre, hogy a Demokrata-Liberális Párt országos alelnökeként mi a véleménye arról, hogy amennyiben mégis a magyarság akarata érvényesül, rövid idõn belül a régió fõvárosának, Marosvásárhelynek a polgármestere lehet, a város elöljárója, Dorin Florea nem adott választ. Kifejtette: elõbb pártbeli kollégáival tanakodik, s csak azután hozza nyilvánosságra álláspontját. Ezzel szemben Cornel Briºcaru, a Szociáldemokrata Párt Maros megyei ügyvezetõje kijelentette, hogy a Székelyföld esetleges egységesítése ezer évvel vetné vissza a régiót. Szerinte Maros megyének Kolozzsal és Beszterce-Naszóddal kellene társulnia.
Arad prefektusa is változtatna
Nem ért egyet a jelenlegi régiókon alapuló újratervezéssel Cãlin Bibarþ, Arad megye prefektusa sem. Szerinte jobb lenne, ha Arad Temes és Bihar megyével kerülne egy területi egységbe, amelynek neve Bánság-Körösvidék lehetne, fõvárosa ped

2011. június 8.

Feljelentést tettek Tõkés, Sógor és Winkler ellen
Az Állampolgárok Állami Visszaélések ellen Védelmezõ Alapítvány (FACIAS) kedden egy bûnvádi feljelentést tett le a Legfelsõbb �?gyészségen Sógor Csaba, Tõkés László és Winkler Gyula EP-képviselõk ellen, akik támogatták a brüsszeli Székelyföld iroda megnyitását.
A FACIAS képviselõi szerint a három EP-képviselõ vétkes az alkotmányos rend elleni akcióban és összeesküvésben, és ezeket a tetteket a Büntetõ Törvénykönyv bünteti.
A FACIAS sajtóközleményes szerint, az EU-s gyakorlat értelmében, Brüsszelben csak az elismert területi-közigazgatási egységek nyithatnak képviseletet, hogy érdekeiket európai szinten érvényesítsék.
Mivel a Hargita, Kovászna és Maros megyét magába foglaló Székelyföldet nem ismerik el a román hatóságok, egy mesterséges csoportosulás, helyi támogatottság nélkül, egyértelmû a kezdeményezés törvénytelen és alkotmányellenes jellege. Mi több, ezt a képviseletet a Magyar Régiók Házában nyitották, a magyar kormány támogatásával, a magyar miniszterelnök-helyettes és nagykövet jelenlétében. Következtetésképpen a létrehozatal alapkritériuma etnikai volt és nem gazdasági, ahogy Sógor Csaba, Tõkés László és Winkler Gyula állította. A román hatóságok nem léptek, és ennek azonnali következményeként június 4-én Csíkszeredában megemlékezést tartottak az 1920. június 4-én aláírt Trianoni békeszerzõdés ellen, amelyen azt állították >Székelyföld nem Románia< - állítják a FACIAS képviselõi.
A szervezet kéri a Legfelsõbb Semmítõ- és Ítélõszék melletti ügyészséget, indítsa meg a bûnvádi nyomozást, és kezdje el a tettesek felelõsségre vonását, valamint a három EP-képviselõ mentelmi jogának felfüggesztését is.
(Mediafax
Nyugati Jelen (Arad)

2011. június 8.

Sógor Csaba felszólalt a hisztériakeltés ellen
Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselõ (EP) Strasbourgban, az intézmény plenáris ülésének elsõ napján, napirenden kívül, a közelmúltban, Romániában észlelt magyarellenes megnyilvánulások ellen emelt szót. Hétfõ esti beszédében az erdélyi magyar képviselõ utalt a Székelyföld brüsszeli képviseletének megnyitása kapcsán Romániában észlelt ellenséges megnyilvánulásokra, de kitért a Trianon emléke és fontossága elõtt tisztelgõ, hazai, békés akciókat ért támadásokra is.
A multikulturalitás azt feltételezi, hogy az egymás mellett élõ népek kölcsönösen ismerjék egymás múltját, kultúráját és nyelvét. Ennek a kölcsönösségnek a hiányával magyarázható az a hisztériakeltés, amelynek a napokban tanúi voltunk Romániában. Két romániai megye képviselete irodát nyitott Brüsszelben. Az egyik fõvárosi riporter véleménye szerint csupán az a gond, hogy a két megye lakossága túlnyomórészt más etnikumú, mint az országos többség. Gond ez ma Európában? - tette fel a kérdést a politikus.
Ugyanakkor leszögezte: hasonlóan furcsa az a gondolkodás is, amely megtiltaná a szomszédnak, hogy megemlékezzen a napról, amikor elvesztette vagyonát, földjét, esetleg családtagjait. Erre is volt példa a napokban, amikor az elsõ világháborút lezáró trianoni békeszerzõdésre emlékeztünk június 4-én.
Kirekesztõ, elnémító, múltat és történelmet letagadó, egy régió fejlõdését megtiltani akaró gondolkodásra van ellenszer: nyitott, befogadó, kulturális értékeket megbecsülõ, a kisebbség jogait tiszteletben tartó erõs Európa.
Egyébként Cãtãlin Ivan szociáldemokrata parlamenti képviselõ Tõkés Lászlónak az EP-alelnöki tisztségrõl való lemondását követelte.
Szabadság (Kolozsvár)

2011. június 8.

Lapszemle
(Virgil Lazãr, Ziua de Cluj) 
Kolozsváriak harca Corvin Mátyással
Magyarország nagy királyának, Corvin Mátyásnak, vagyis szimbólumának, az õ kolozsvári lovasszobrának Baia után is sok harcot kellett folytatnia a kolozsvári szélsõségesekkel, akik sovinizmusuktól túlfûtve, nem tekintették õt a románokénak is.
Tették ezt annak ellenére, hogy köztudott, apja a nagy vitézparancsnok és Erdély vajdája (1441), Hunyadi János volt. Nem tartották Corvin Mátyást egy-városbelinek, polgártársnak velünk, kolozsváriakkal, annak ellenére, hogy közismerten ennek a városnak a köldökében jelenleg a Képzõmûvészeti Egyetem részlegének helyet adó egykori fogadóban született. Mint ahogy meg sem kíséreltek büszkék lenni Fadrusznak erre a remekére, amelyet a XX. század elején a Párizsi Világkiállításon nagydíjjal tüntettek ki. A szoborcsoport ma is elismerten tökéletesen illeszkedik bele a történelmi valóságba, még ha ªtefan cel Mare, korának hozzáértõ diplomatája vazallusának szegõdött, s ezért Corvin Mátyás csapatokkal segítette õt egyes, törökök elleni harcokban. Tetszik, nem tetszik, közös történelem. Mátyást bölcs királynak tartották, aminek köszönhetõen több mint 30 évig uralkodhatott, és ez sokat elárul az õ személyiségérõl.
De egyes kolozsvári politikusok túlságos szegényes szellemmel voltak megáldva ahhoz, hogy az igazi történelem elõtt fejet hajtsanak. Mert ha ezt megtették volna, olyan részletet ismerhettek volna meg, amely ostoba gõgjüket csiklandozta volna. Megtudták volna azt, hogy egy alkalommal, amikor Kolozsvárra látogatott, Corvin Mátyás nagyon megdühödött, amiért szülõvárosának csupán 5000 lakója van. �?s akkor parancsot adott, hogy bárki bebocsátást nyerjen a vár kapuin át, aki hajlandó az összes állami adót befizetni. Ezáltal sikerült egyes románoknak is bejutni ebbe a városba.
De íme, rögtön 1989 után, a Corvin Mátyással való lovasszobor-háború kiváló szavazat-szerzési alkalomnak bizonyult, egy frissen megválasztott polgármester körüli nacionalisták számára. Egy közénk, erdélyiek közé tévedt polgármesterrõl van szó, aki Nagyszentmiklósról jött, abból a bánsági városból, ahol a környék román népdalait nagy tehetséggel és odaadással személyesen begyûjtõ és feldolgozó etnográfus és zeneszerzõ Bartók Béla szobrát állították fel, teljesen megérdemelten. Ebben az esetben megállsz, és kérdezed magadtól: honnan ez az ellenséges magatartás a szoborral szemben? Vajon tényleg igaz, hogy az ostobaságra nincs gyógyszer?! Mert most ez az alak a tartalmánál fogva éppen a fasiszta ideológiából merített szöveget közöl, nem többet és nem kevesebbet, mint azt, hogy a zsidók holokausztot készítenek elõ a románok és Románia számára. (???!!!) Hogyan minõsíthetünk egy ilyen, nyilvánosan elhangzott kijelentést, amelyet utána kötetben megjelentetett, és amit Gh. Funar írt alá?!
De visszatérve egyes kolozsváriaknak a Corvin Mátyással folytatott háborújához idézzük fel a nacionalisták elsõ lépését rögtön az 1989-es választások után, amikor egy értelmiséginek titulált alak a szobornak Vajdahunyad várába való költöztetését javasolta. De nem sikerült nekik: ez a felkelés túlhaladta volna a gatyájuk méretét. Mégis egy régész-történész, lévén halogén elem õ is, felkeltette a reményt a polgármesterben azáltal, hogy engedelmességbõl és opportunizmusból azt javasolta neki: végezzenek ásatásokat a szobor környékén és annak közelében, ami majd annak elköltöztetésére fogja kényszeríteni a helyhatóságot. Mindezt a Napoca vár nyomainak keresése ürügyén. A szót tett követte. Ily módon a Fõtér nagy régészeti kutatóteleppé vált, a lakosságot pedig nagy pannókon világosították fel - természetesen politikai célból - a kutatás magasztosságáról ami a román zöldek számára hozott szavazatokat. Amit az ásatások során találtak, ma is látható a tér közepén felállított vízszintes kirakatban, ahol az apróbetûs fekete-feketén felirat nehezen tájékoztat arról, mirõl is van szó, és micsodák azok a kövek az üveglap alatt. Arról nem beszélve, hogy egyes feliratokat, fõleg amely a mai nevén Mátyás-házként ismert egykori fogadó falán található, annyira meghamisítottak, hogy egyes román történészek kérték a helyesbítést, amely meg is történt.
Mára azonban ismét fellángoltak a kedélyek a Iorga-táblával kapcsolatban, ami - szavamra - nagy történelmi gesztus! Nem értem, hogy ez a nyilvánvaló rosszindulattal készült felirat miért képes annyi kommentárt és állásfoglalást kiváltani, megkísérelve a nagy király személyiségének a beárnyékolását. Kinek használ ez a kampány?! Fõleg, hogy egyes történészek, mint Ioan-Aurel Pop, N. Drãgan és mások, Corvin Mátyás királyról olyan, a nagyközönség által kevésbé ismert adatokat tettek közzé, mint: a korabeli királyság határvidéki várainak egyes parancsnokait apja harcosainak soraiból választották ki, vagy bizonyos alkalmakkor a királyi udvarban románul is beszéltek. Nem lelkesítik mindezek önöket, tisztelt románok?! Ha pedig a történelem csillogó királyként állítja be Corvin Mátyást, az bennünket büszkeséggel kellene, hogy eltöltsön. Egy király, aki több mint 30 évig uralkodott. Olyan király, akinek ªtefan cel Mare, kora leleményes diplomatája, vazallusává vált. Mindezeket ki lehet törölni a történelembõl?! Hatálytalanítható a királynak az a gesztusa, hogy ªtefan cel Marenak éppen itt, Erdély szívében adományozott birtokokat, ahova szükség esetén menekülhessen?!
A táblácskák vitája kapcsán el kell mondanom, hogy egy magyar tanácsos nemrég éppen ebben a lapban nagyon dokumentált és meggyõzõ cikket közölt Corvin Mátyásról, és mindenféle táblácska nélkül feltette az i-re a pontot. Mert akarva, nem akarva, Corvin Mátyás marad a magyaroké, és miénk, a románoké is. Így illik néznünk és megítélnünk ezt a szoborcsoportot, mint a város büszkeségét; mint ahogy büszkesége a nagy szobrász, Butunoiu által megtervezett és elkészített Mihai Viteazul lovasszobor is.
Szabadság (Kolozsvár)

2011. június 8.

Két szobrot avattak a Szent Miklós-hegyi Római Katolikus Plébánián
Június 7-én Gróf Mikes János volt székelyudvarhelyi fõesperes-plébános gipsz és bronz szobrairól hullt le a lepel a III. Székelyudvarhelyi Városnapokon.
Szentmisével kezdõdött a Szent Miklós-hegyi Plébániatemplomban az a centenáriumi ünnepség, melynek folytatásaként két szobrot avattak, majd áldottak meg.
Gróf Mikes János szombathelyi püspök, egykori székelyudvarhelyi fõesperes-plébános szobráról Dr. Hermann Gusztáv Mihály történész méltató szavai után hullt le a lepel. A történész Gróf Mikes székelyudvarhelyi ittlétét vázolta, egészen a városba érkezésétõl: 1906 május 15-én fiatal papként Gyergyóalfaluból érkezett Székelyudvarhelyre és 1911-ig töltötte be fõesperes-plébánosi teendõit - ekkor nevezték ki Szombathely püspökévé. Az innsbrucki tanulmányokkal rendelkezõ fõesperes lobbijának köszönhetõ többek közt a katolikus gimnázium mostani épületének megépítése, de szintén az õ érdemei között tartják számon Palló Imre ösztöndíját is.
A plébániatemplom park-kertjében található, a korai éveiben járó Gróf Mikes Jánost ábrázoló szobor Lázár Imre keze munkáját dicséri, ezt Dr. Jakubinyi György Miklós gyulafehérvári római katolikus érsek áldotta meg. Végezetül Szombathelyrõl, a Tamási Áron Gimnáziumból, Zaboláról, a Polgármesteri Hivatalból és a Szent Miklós Plébániatemplomból érkezõ küldöttek helyezték el az emlékezés koszorúit a bronz alkotáson, ott ahol a Mikes János - saját bevallása szerint - élete legszebb éveit töltötte.
A polgármesteri hivatal közbenjárásával az alkotó a munkadíjnak csupán feléért vállalta az elkészítést - mondta városunk polgármestere, a rendezvény fõvédnöke, Bunta Levente. Az elöljáró hozzátette: örömömre szolgál, hogy egy olyan püspök szobrát avattuk fel, aki jó gazda volt, közéleti személyiség, és egyben a diákokért is tett. Ugyanis az egykori székelyudvarhelyi fõesperes-plébánosnak köszönhetõ a plébániatemplomhoz, illetve a gimnáziumhoz vezetõ út elkészülése, az egyházi épület rendbetétele valamint a gimnázium megépítésében is nagy szerepe volt.
A plébánia emeletén található gipsz alkotást a székelyudvarhelyi Szabó János készítette - errõl is lekerült a lepel, majd megáldották az idõs Gróf Mikes Jánost ábrázoló alkotást.
Bedõházi Attila-Csaba
Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely)

2011. június 9.

Küldöttséggyûlés Székelyföld önrendelkezéséért
Marosvásárhelyen, a múlt hétvégén tartotta küldöttgyûlését a Székely Nemzeti Tanács. A széki küldöttek több határozatot fogadtak el, többek között azt, amely az uniós szintû polgári kezdeményezésre, azaz a Strasbourgi Parlamentet állásfoglalásra kötelezõ aláírásgyûjtésre vonatkozik. A határozat kimondja, a Székely Nemzeti Tanács élni kíván az uniós szintû polgári kezdeményezés lehetõségével, hogy az õshonos nemzeti közösségek önrendelkezését uniós jogszabály ismerje el. Kossuth Rádió
Erdély.ma

2011. június 9.

A Kárpátokon túli magyarság
E sorozatunkban a Kunország, majd az annak felbomlása után alapított havaselvi (1330) és moldvai (1359) román vajdaságok, illetve �?románia (1881) területén élõ magyarság történetébe nyújtunk bepillantást a teljesség igénye nélkül. Így például nem tértünk ki az 1840-es évekig fennálló Parahó völgyi Sãcuieni külön közigazgatási régió ismertetésére, de a moldvai Zekelföld bemutatására sem. Ha egy korábbi írásomban Erdélyrõl azt állítottam - dr. Petru Groza egykori miniszterelnök szavaival -, hogy olyan, mint egy virágoskert, e metafora ráillik a Kárpátokon túli tájegységekre is.
Sokan azt sem tudják, hogy a Kárpátokon túli területeken (is) korábban telepedtek le a magyarok, mint a románok. Ez utóbbiak elsõ nagyobb csoportjai csak 1200 táján jelentek meg a Dunától északra fekvõ területeken. Tömeges letelepedésük a kun nomád állam felbomlása után indult be, amikor a kunok többsége a mongol veszedelem hírére Magyarországra és a Balkán-félszigetre menekült. Ne feledjük el azt sem, hogy Moldva területe szerves része volt a honfoglalás elõtti magyar õshazának, Etelköznek, mert e folyók közti magyar õshaza a Dnyepertõl a Szeret folyóig terjedt.
A Szeret Moldva legszebb magyar elnevezésû folyóneve, jelentése talán azt jelzi, hogy hajdanán a partjain letelepedõ népcsoportok szeretetben, egymás nyelvének, kultúrájának tiszteletben tartása szellemében éltek. Sajnos, a modernkor nacionalizmusa rátelepedett az itt élõkre, és a homogenizálás jegyében gyors igyekezettel törekedtek felszámolni, eltüntetni minden, idegen etnikumokra vonatkozó helyi sajátosságot.
Moldva már a 9. század utolsó harmadában magyarok által lakott régió volt. A magyar jelenlétet a honfoglalás kori régészeti leletek igazolják. Így például a Karácsonykõ (Piatra Neamþ) melletti dombon, a Fejedelemasszony halmán (Bîtca Doamnei) dr. Székely Zoltán régész magyar települést, földvárat és temetõt tárt fel.
E térséget hosszú idõn át a jól szervezett törzsszövetségi jellegû kun állam uralta, majd erõs magyar befolyás alá került. A tizenkettedik-tizenharmadik századfordulón Erdélybõl magyar és német népfölösleg telepedett át a Szörényi bánságba (a mai Olténiába) és Kunországba (Havaselve és Moldva), mert e területek a magyar királyság ellenõrzése alatt álltak. Elképzelhetõ az, ha nem került volna sor az 1241-es nagy mongol támadásra, és nem tizedelik meg Magyarország népességét, akkor a történelmi magyar királyság határai valahol a Duna és a Prut vonalán állapodtak volna meg. Az akkori Európa egyik legnagyobb, legegységesebb és katonailag legütõképesebb állama, a magyar királyság itt is megszervezte volna a közigazgatást, és e térséget benépesítette volna magyarokkal, valamint más etnikumokkal.
Kezdetben a magyar terjeszkedés eszköze a katolikus egyház volt. (Gondoljunk csak arra, hogy jelenleg, a 21. század elején az erdélyi magyarlakta településeken a románosítás egyik legfõbb eszköze az ortodox egyház. Nem véletlen tehát az, hogy az utóbbi évtizedekben egy székely városban, Csíkszeredában missziós feladatokkal megbízott román ortodox püspökség létesült.)
A Kárpátokon túl az elsõ római katolikus püspökség megalapítására (a késõbbi) Moldva déli részén, a Milkó folyó környékén került sor. A milkói vagy a kun püspökséget 1227-ben szervezték meg. Idõközben, 1241-ben, a tatár-mongol betörés miatt megállt a magyar és a német lakosság letelepedése, miközben a kunok többsége elmenekült. Az így keletkezett bizonytalan státusú területeken hirtelen megnõtt a Balkánról vándormozgalommal érkezõ vláhok, késõbb (a 19. század derekától) románoknak nevezett népesség lélekszáma. Kisebb-nagyobb csoportjaik már korábban megtelepedtek Kunország területén, erre utal a pápa Béla magyar herceghez 1234-ben írt levele. Ebben a katolikus egyházfõ megemlíti azt is, hogy némely kunországi régióban a német és a magyar lakosságot bizonyos görög rítusú álpüspök arra kényszeríti, hogy tõlük vegyék fel a szentséget. A kun püspökség népeit az említett pápai levél név szerint sorolja fel, eszerint a kunokon kívül még éltek magyarok, németek és románok. A katolikus hívek papjai a magyar domonkosok közül kerültek ki. A kora középkorban az Olt, a Duna, a Prut és a Kárpátok közötti területeken viszonylag nagyszámú magyar és német lakosság élt, ezt igazolja a toponómia. Domokos Pál Péter csángókutató szavaival: hosszú sor magyar eredetû folyó- és helynév éppen eléggé bizonyítja azt, hogy a folyóvölgyeket a gyér szláv lakosság után, de még a románság elõtt magyarok szállták meg. Helynevek százai õrizték meg a hajdani magyar élet nyomait az egykori Szörényi bánságban, a mai Olténiában. Itt az egyik megye megnevezése, a Mehedinþi is magyar eredetû, mert a Miháld magyar név régies formájából származtatható. De nemcsak a nevek beszélnek, hanem az oklevelek is. Szörény elsõ bánja Pósa erdélyi vajda volt, akit e tisztségben 1233-ban Lukács pohárnok-mester követett. 1247-ben, amikor IV. Béla magyar király újjászervezte a Kárpátokon túli magyar területeket, akkor a János és Farkas kenézségeit a Johannita Lovagrendnek adományozta Szörény földjével együtt. A lovagrend nagymestere, Rembald, ígéretet tett e területek védelmére és benépesítésére.
Kádár Gyula
Erdély.ma

2011. június 9.

Toró: a Demokrácia Központok a magyar kormány nemzetpolitikai partnerei
A 2005 óta készülõ, a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetrõl, a Demokráciaközpontok mûködésérõl megjelent újságcikkekrõl, valamint a kolozsvári Mátyás-szoborral kapcsolatos legújabb fejleményekrõl számolt be, illetve fejtette ki álláspontját június 8-i sajtótájékoztatóján az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezetõ elnöke, Toró T. Tibor, valamint közép-erdélyi régióelnöke, Gergely Balázs.
Javítani kell a kisebbségi törvénytervezetet
A kisebbségek jogállásáról szóló törvény tervezetérõl Toró T. Tibor elmondta: a jogszabály elfogadása rendkívül fontos, mert megnyugtatóan rendezheti a többség-kisebbség viszonyt. �?gy vélem, most van esély arra, hogy pontot lehessen tenni a történet végére, de a jelek szerint erre nincs tényleges politikai akarat - mondta, majd felvázolta a készülõ jogszabály néhány hiányosságát. Ezek közé sorolta, hogy a törvénytervezet nem fogalmazza meg tisztán a kulturális autonómiát, nem jeleníti meg egyértelmûen a kollektív jogokat, nem rendelkezik a kisebbségi önkormányzatok állami finanszírozásáról, ugyanakkor komoly akadályokat gördít újabb kisebbségi szervezetek létrehozása elé.
Toró T. Tibor elmondta: évekkel ezelõtt az RMDSZ parlamenti frakciójának tagjaként benyújtotta a törvénytervezettel kapcsolatos módosító javaslatait, amelyeket nem veszik figyelembe. Hozzátette: mivel nagyon komoly közösségi érdekrõl van szó, a törvénytervezet ügyében levelet intéztek Kelemen Hunor RMDSZ-elnökhöz, arra kérve õt: tegyék félre a politikai nézeteltéréseket, és egyeztessenek. Ilyen horderejû kérdésekben nem lehet kamarilla-egyezségekkel eredményre jutni, hiszen ez elõbb-utóbb megbosszulja magát. Ha egy tízes skálán osztályoznánk a törvénytervezetet, ez nálunk 4-est érne, vagyis elbukna. �?gy vélem, a jelenlegi politikai konjunktúrában, amikor az RMDSZ-en múlik, hogy áll vagy bukik a kormány, romániai magyar-magyar konszenzussal és közel tíz cikkely módosításával ez a törvény legalább 8-as szintre feljavítható - mondta Toró T. Tibor. Lejárató célú újságcikkek
Az EMNT vezetõi kitértek az Evenimentul zilei, valamint az �?j Magyar Szó címû központi napilapokban az elmúlt napokban megjelent cikkekre is. Emlékeztetõül: a két bukaresti lap az EMNT által létrehozott Demokrácia Központok mûködését és finanszírozását taglalta, a civil intézmény munkatársai bérérõl is közölve adatokat. Toró T. Tibor és Gergely Balázs elmondták: alapos a gyanú, hogy az említett cikkekbe foglalt, részben hiteles, részben eltorzított, de mindenképpen lejáratási szándékkal közölt információk a pénzügyõrségtõl szivárogtak ki, ugyanis e hivatal munkatársai négy héten át vizsgálódtak a Demokrácia Központokban. A pénzügyõrségnek kötelessége vizsgálni a törvényességet, ez ellen nincs kifogásunk, de nincs joga kiadni az információkat. A pénzügyõrség jelenlegi vezetõje az RMDSZ által javasolt személy (Ladányi Árpád - sz. m.), és kérjük tõle, hogy belsõ vizsgálat útján tisztázza, hogyan szivároghatnak ki ezek az adatok - mondta Toró T. Tibor. Hozzátette: az EMNT és az Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalom Egyesület nem állami intézmények, hanem civil szervezetek, tehát belsõ pénzügyeik nem tekinthetõk közérdekû információknak.
Toró T. Tibor elmondta: a Demokrácia Központok magyar állami és egyéb jó szándékú támogatók finanszírozásával mûködnek, de nem a Bethlen Gábor Alapban elkülönített forrásokból. A magyar kormány 500 ezer eurót (2,25 millió lejt) biztosított a Demokrácia Központok mûködésére, miután a magyar kormány nemzetpolitikai prioritásai és a Demokrácia Központok szándékai nagymértékben azonosak. A Romániában jelenleg mûködõ 30 Demokrácia Központban összesen 110 munkaszerzõdéses alkalmazott dolgozik teljes vagy részmunkaidõben; az ügyintézõk bére havi 870-1100 lej, az irodavezetõké, igazgatóké 1200-2000 lej, a hat központi koordinátoré egyenként 2000-2900 lej közé tehetõ. Az eltelt öt hónapban a Demokrácia Központok munkatársai 20 ezer könnyített honosítási iratcsomót állítottak össze, ami 42 ezer személyt jelent, egyben 118 ezer embernek nyújtottak tájékoztatást a magyar állampolgárság igénylése kapcsán.
Gergely Balázs megköszönte az Evenimentul Zilei napilapnak, hogy mintegy harminc százalékos fizetésemelésben részesítette, és bankszámla kivonattal támasztotta alá, hogy a hálózat egykori igazgatójaként havi nettó 2900 lejes jövedelme volt, és nem 4100 lej, amint az Evenimentul Zilei, illetve �?j magyar szó címû lapokban megjelent.
Toró T. Tibor elmondta: a lejárató szándékú cikkekben éppen azok a személyek szerepelnek, akik kezdeményezõi az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozásának és jogi bejegyzésének, az Evenimentul zilei címû lap annak a politikai vállalkozónak az érdekeltségébe tartózik, aki több román politikus mellett állítólag Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tanácsadója; az �?j Magyar Szó pedig RMDSZ-közeli lap.
A Mátyás-szobor mindnyájunké, és nem eladó
Nem vagyunk eladhatók, a szobrok sem adhatók el. Mátyás király szobra mindazoké, akik magukénak érzik - szögezte Gergely Balázs arra a kérdésre válaszolva, hogy mit szól az EMNT Horia Uioreanu kolozsvári liberális párti politikus javaslatához, miszerint Kolozsvár fizesse vissza a magyar kormánynak a Mátyás-szobor restaurálására fordított 400 ezer eurót. Gergely Balázs elmondta: az ilyen javaslatok a zsidóknak és fõleg a szászoknak a Ceauºescu-diktatúrában lezajlott kiárusítására emlékeztetnek. Nagyon téved Horea Uioreanu, ha azt hiszi, hogy az erdélyi magyarság és a magyar kulturális örökség biznisz tárgyát képezheti.
Hozzátette: eddig egyedül az EMNT tett jogi lépést a Mátyás-szobor talapzata elé törvénytelenül elhelyezett, a magyarokat sértõ Iorga-idézetet tartalmazó bronztábla ügyében, amikor ismeretlen elkövetõ ellen feljelentést tett az ügyészségen. Amennyiben a helyzet nem változik, a jövõ héten széleskörû politikai konzultációt tartunk, és az utcai kivonulást sem tartjuk kizártnak a vitatott bronztábla ügyében - mondta Gergely Balázs.
Kolozsvár, 2011. június 8.
EMNT-sajtóiroda 
Erdély.ma

2011. június 9.

Egy régióba külön utakon? 
�?ssze kellene ülniük a három székelyföldi megye önkormányzatainak, és ezen az együttes tanácskozáson a népképviseleti demokrácia elve alapján ki kellene mondaniuk: nem egyeznek bele, hogy Kovászna, Hargita és Maros megyét bármilyen más megyével közös régióba próbálják sorolni - javasolta Fazakas Tibor, az MPP országos alelnöke, a háromszéki megyei testület tagja.
Fazakas felhívással fordult Kelemen Hunorhoz, az RMDSZ elnökéhez is, hogy támogassa az együttes ülés összehívását, és biztassa arra az RMDSZ-es többségû tanácsokat, fogadják el a javaslatot. Emlékeztetett: egy évvel ezelõtt is az egy régióba tartozás akaratának kinyilvánítását javasolta, amikor Kovászna és Hargita megye közös tanácsülését tervezték. Végül a politikai ellentétek miatt az az ülés elmaradt, az RMDSZ az MPP-t, a polgáriak pedig a szövetséget okolták ezért. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a Háromszék kérdésére leszögezte, nem értenek egyet a demokrata-liberálisok javaslatával, ám még nincs végleges képlet arról, pontosan mit és hogyan gondolnak. Azt is hozzáfûzte, nem Fazakas Tibor mondja meg, mit tegyen az RMDSZ. Az a Fazakas Tibor osztogat tanácsokat, akinek a cégénél egyetlen magyar felirat sincs? Kivel fogjunk össze, a baróti polgármesterrel, aki a magyarellenes Dan Suciut veszi maga mellé tanácsadónak? Vagy Kézdivásárhely városvezetõjével, aki csak románul teszi ki az irányjelzõ táblákat? - tette fel a szónokinak szánt kérdést Tamás Sándor. Elmondta, sokszor, sok formában kinyilvánították: egységes, különálló régióban képzelik el a három székelyföldi megyét, és most is megfogalmazták, hogy nem tartanak elfogadhatónak más regionális átszervezési megoldást. Tamás Sándor leszögezte, az RMDSZ foglalkozik a kérdéssel, tegnap Marosvásárhelyen a három tanácselnök találkozóján ez is napirendre került.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. június 9.

Keddtõl pénzt kérnek a vizsgálatért a háziorvosok
Kudarcba fulladtak tegnap a háziorvosok képviselõi és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS), illetve az egészségügyi minisztérium közötti tárgyalások, így az orvosok keddtõl pénzt kérnek a vizsgálatokért. A háziorvosok zöme ugyanis továbbra sem hajlandó aláírni a 2011-re szóló keretszerzõdést a CNAS-val, így az általuk ellátott betegek - hiába fizetik az egészségbiztosítást - nem jogosultak az ingyenes alapellátásra. A tárgyalások kedvezõ kimenetelében bízva, a héten még ingyen látták el a betegeket, tegnap azonban kijelentették, ha június 14-éig nem oldódik meg a helyzet, kénytelenek lesznek pénzt kérni a vizsgálatokra.
Rodica Tãnãsescu, a Háziorvosok Országos Társaságának elnöke elmondta, eredetileg mától vezették volna be a vizitdíjat, és csak azért halasztották keddre, mert azt remélik, addig megoldódik a probléma.
A háziorvosok képviselõi tegnap kora délután az egészségügyi minisztériumban találkoztak Cseke Attila tárcavezetõvel és Lucian Duþã CNAS-elnökkel, akiktõl azt kérték, hogy újabb 200 millió lejjel egészítsék ki a rendelõik fenntartására szánt összeget, a hatóságok azonban azt mondták, erre nincs lehetõségük. Lucian Duþã kifejtette, nem áll módjukban az alapellátásra kiutalt összeg 30 százalékos növelése, hiszen a CNAS így is 2,5-3 milliárd lejes hiánnyal küzd.
Cseke Attila az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban úgy nyilatkozott, ha az állam több pénzt fordít az alapellátásra, azt máshonnan, a kórházaktól vagy a gyógyszerellátástól kell elvenni, így az intézkedésnek szintén a beteg látja kárát. Holott a miniszter szerint õt illeti meg az elsõbbség. A tárcavezetõ szerint a minisztérium megoldottnak tekinti a keretszerzõdés problémáját, hiszen az orvosok kérésére módosították azt. Kifejtette, bár a fejkvóta 4,5 lejrõl három lejre csökkent, a szolgáltatásért járó pontérték 1,8 lejre nõtt, hiszen a betegnek az az érdeke, hogy az orvost az általa nyújtott szolgáltatásért, és ne a páciensek száma alapján fizessék. Míg 2009-ben az orvosok jövedelmük 90 százalékát a páciensek után kapták, júniustól ez csak 50 százalékot tesz ki, a szolgáltatásért kapott összeg növelésével azonban a munka is több lett, figyelmeztetett. Cseke Attila úgy véli, a háziorvosi rendelõk fenntartását az önkormányzatoknak is támogatniuk kellene, hiszen ezek sokszor emelik a bért, tovább nehezítve a szakemberek és az állam dolgát.
Hiába írták alá, nem érvényes
Mint ismeretes, a háziorvosok többsége megtagadta a keretszerzõdés aláírását, miután szerintük 40 százalékkal csökkent az alapellátásra kapott pénz, így június elsejétõl nem írnak recepteket ingyenes és ártámogatott gyógyszerekre, de és beutalót sem adnak. Az orvosok kis hányada - Lucian Duþã CNAS-elnök szerint több mint 2000-en - a szakmai szervezetek tiltakozása ellenére ellátta kézjegyével a dokumentumot.
Láng László, a Szatmár Megyei Háziorvosok Egyesületének alelnöke a Krónikának elmondta: a 178 háziorvos közül tegnapig mindössze 8 írta alá a szerzõdést. �?gy véli azonban, ezek a dokumentumok nem érvényesek, ugyanis lényegében a tavalyi szerzõdések meghosszabbításai. Arról is beszámolt, hogy 15-20 kollégája bíróságon támadta meg a szerzõdést. Az ügyben már volt egy tárgyalás, döntés azonban még nem született. Láng László szerint mivel nem írták alá a keretszerzõdést, lényegében egy hete ingyen dolgoznak. Ennek ellenére eltökélt szándékuk, hogy nem engednek. Ez tulajdonképpen segélykiáltás a részünkrõl, mellyel a román egészségügyi rendszer egyre romló állapotára kívánjuk ráirányítani a figyelmet - fejtette ki Láng. - Míg a többi európai országban a bruttó nemzeti terméknek (GDP) legalább 6 százalékát fordítják az egészségügyi ellátás támogatására, nálunk ez mindössze 3,7 százalék. Hozzátette: mivel egyre kevesebb a pénz, egyre kevesebb beteg jut szakorvosi ellátáshoz, illetve tud mûszeres vizsgálatokat végeztetni. A háziorvosok többek között azt is kifogásolják, hogy megszabták számukra: egy betegség esetén legfennebb három kivizsgálást végezhetnek, jobban mondva ennyit számolhatnak el.
Lucia ªereº, a Kovászna Megyei Háziorvosok Egyesületének elnöke szerint a megyében a 108 háziorvos közül csupán 9 írta alá a tavalyi keretszerzõdés meghosszabbítását, a többség kitart. Elmondta, ha nem teljesítik követeléseiket, kénytelenek lesznek bezárni a rendelõiket, és külföldön keresni munkát. Hiszen ha elfogadják a jelenlegi feltételeket, néhány hónap alatt a háziorvosi rendelõk közel fele csõdbe jut, tette hozzá Kerekes Jenõ háziorvos, az orvoskamara megyei elnöke. Rámutatott, a CNAS évek óta ugyanazt a stratégiát alkalmazza, húzza az idõt, majd utolsó pillanatban ujjal mutogat az orvosokra, hogy miattuk nem mûködik a szolgáltatás. Kerekes Jenõ megalázónak és felháborítónak tartja az ajánlott feltételeket és a bánásmódot.
Kénytelenek kilépni a rendszerbõl
Hargita megyében a háziorvosok 85 százaléka nem kötött szerzõdést a CNAS-val, de Soós Szabó Klára, a Háziorvosok Országos Szövetségének megyei elnöke szerint a fennmaradó 15 százaléknak sem érvényes a szerzõdése, hiszen egy hatályon kívül helyezett szerzõdés kiegészítését akarták aláíratni velük. Remélem, hogy vannak még felelõsen gondolkodó kompetens politikusok, akik a 12. órán túl is képesek lesznek helyes döntést hozni az ügyben - mondta a doktornõ, aki szerint a konfliktus megoldása a biztosító hozzáállásán múlik. Az orvosnak a betegeit kell szolgálni, nem az egészségügyi biztosítót és a minisztériumot - szögezte le a Krónikának Soós Szabó Klára, hozzátéve, ha ezt a szolgálatot nem tudják a rendszeren belül megvalósítani, kénytelenek lesznek azon kívül dolgozni, hiszen a konfliktus válaszút elé állította õket: vagy bezárják rendelõiket, vagy pénzt kérnek a szolgáltatásaikért. Hosszú távon nem vállalhatjuk, hogy ingyen rendeljünk - érvelt, hozzátéve, kénytelenek lesznek azokat a tarifákat alkalmazni a biztosítottakkal is, mint a biztosítást nem fizetõkkel szemben, azaz 35-50 lejt kérni az alaprendelésért.
A háziorvos is vállalkozó
Több mint egy hete saját zsebébõl költ pénzt arra, hogy dolgozhasson - mondta el a Krónikának Kóródi László nagyváradi háziorvos, aki szintén nem írta alá a szerzõdést a CNAS-val. Mint magyarázta, a rendelõt fenn kell tartani, ki kell fizetni a személyzetet, a papírokat, a közköltséget. A minisztériumnak és a biztosítónak is meg kell értenie, hogy a háziorvos is épp olyan vállalkozó, mint bárki más. Senkitõl nem várható el, hogy pénz nélkül dolgozzék - jelentette ki a szakember, aki fõként azt kifogásolja, hogy az új szerzõdés megköti a háziorvosok kezét. Ha egy nap csak húsz beteget láthatok el ingyen, a többitõl pénzt kell kérnem. De naponta harmincöten állnak a rendelõm elõtt, hogyan választom ki, kinek jut és kinek nem? - tette fel a kérdést Kóródi, aki rossznak tartja azt a kitételt is, amely szerint a krónikus betegeknek csak harmadévente egyetlen rendelést és vényt fedez a biztosító. Mint magyarázta, egy magas vérnyomásban szenvedõ páciensnek sokáig akár heti háromszor is meg kell fordulnia a háziorvosánál, amíg az beállítja neki a megfelelõ gyógyszereket.
Aggódnak a betegek
Miközben az orvosok és a biztosító között tovább tart a patthelyzet, a betegek amiatt aggódnak, hogy nem futja majd orvosi rendelésre és gyógyszerekre. A párommal együtt havonta 16-féle gyógyszert íratunk fel rendszeresen, ebbõl mindössze a két legdrágább ártámogatott. Így is több mint 100 lejt fizetünk havonta orvosságra - panaszolta lapunknak Mezei Mária gyergyószentmiklósi nyugdíjas. A két idõs ember nyugdíjának összege alig éri el az ezer lejt, és ha többet kell majd költeniük az orvosi ellátásra és gyógyszerekre, félõ, hogy nem marad pénzük élelemre. G. Gyöngyvér sepsiszentgyörgyi lakos elmondta, édesanyjának a hónap elején felíratta az ártámogatott gyógyszereket, így júniusra megvannak az orvosságok. Saját zsebbõl azonban nem tudná kifizetni az életmentõ készítményeket, hiszen csak a különbözet több mint 200 lejbe kerül havonta. Hozzátette, nem hibáztatja az orvosokat, de úgy véli, minél hamarabb kompromisszumot kell kötni a betegek érdekében.
Babos Krisztina, Bíró Blanka, Jánossy Alíz, Nagy Orsolya, Pap Melin

2011. június 9.

Bãsescu nyolc megyét akar, Florea fogyatékosokhoz hasonlította Hargitát és Kovásznát
Arra kérte a tegnapi kormányülésen Traian Bãsescu államfõ a Boc-kabinet tagjait, vizsgálják meg annak a lehetõségét, hogy a régióátszervezés nyomán nyolc megye vagy hét megye és önálló státussal Bukarest maradjon a jelenlegi negyvenegy helyett. Az államelnök szerint az 1968-ban kijelölt megyék nem tudnak hatékonyan hozzájutni az európai uniós pénzalapokhoz, s ezek ugyanakkor meglátásában a korrupció melegágyai.
Bãsescu leszögezte, a kevesebb megye lehetõvé tenné a bürokrácia visszaszorítását, és felgyorsítaná a decentralizáció folyamatát. Nem lehet racionális fejlõdésre számítani ilyen apró közigazgatási egységekkel, az pedig ahogyan az uniós pénzeket a megyék kis projektjeire felhasználják, nem hatékony - véli az államfõ. A bürokráciát meglátásában azzal lehetne visszaszorítani, hogy a kevesebb megyében kevesebb intézményre lenne szükség, hiszen - mint mondta - jelenleg 41 megyei rendõr-fõkapitányság, 41 mezõgazdasági igazgatóság, 41 közegészségügyi hatóság, 41 területi adóhatóság van, ezek helyett pedig csak hét vagy nyolc maradna.
Az államelnök a kormányülés kezdetén ugyanakkor arról is beszélt, tudatában van annak, hogy a pártokat érzékenyen érinti a közigazgatási rendszer átalakítása, mivel valamennyien azt hiszik, hogy ha az õk pártjuk adta a megyei önkormányzat elnökét, akkor õk uralják a megyét. Bãsescu szerint a megyékben eluralkodott a korrupció, pártokon átívelõ családok jöttek létre. Hozzátette: az elkövetkezõ napokban jelenik majd meg egy olyan jelentés, amelybõl kiderül, hogyan használták fel a megyék a lehívott európai uniós pénzeket.
Amint arról tegnapi lapszámunkban beszámoltunk, hivatalos kormányverzió még nincs. A nyolc megyérõl szóló PDL-javaslat kapcsán azonban kedden Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke lapunknak azt mondta, hogy ez nem járható út. Az RMDSZ benyújtotta saját közigazgatási átszervezésre vonatkozó tervezetét - fogalmazott Kelemen Hunor. - A szövetség számára nagyon fontos, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye egy régióba, vagy Dél-Tirolhoz hasonlóan egy alrégióba tartozzon, és a Partium is egy entitás legyen. A magyar közösség érdekeit a helyi közigazgatásban kell érvényesíteni, ám ha a helyi közigazgatásban megszûnik a magyar többség, ellehetetlenül az érdekérvényesítés.
Floreának nem kellenek a magyar szomszédok
Nem támogatja Dorin Florea azt, hogy egy régióba tömörüljön Hargita, Kovászna és Maros megye. Marosvásárhely polgármestere szerint a két megyével együvé tartozni olyan, mintha úgy látnál hozzá a munkához, hogy két fogyatékost odatennél, hogy felássa a kertet. Tegnapi sajtótájékoztatóján az elöljáró leszögezte, szerinte is szükséges a közigazgatási térkép újrarajzolása, azonban szerinte ebben a kérdésben a kormánynak nem szabadna felelõsséget vállalnia a parlament elõtt.
A székelyek kitartanak
A háromszéki MPP újra elõrukkolt eközben tegnap tavalyi javaslatával, hogy a három székely megye önkormányzata együttesen ülésen mondja ki, hogy ragaszkodnak a Kovászna, Hargita és Maros megyéket magában foglaló Székelyföld régióhoz. Fazakas Tibor, az MPP országos alelnöke Sepsiszentgyörgyön úgy nyilatkozott, az önkormányzati képviselõket szavazataikkal hatalmazták fel a döntésre a választópolgárok, ezen elv alapján kinyilváníthatják akaratukat, hogy egy régióhoz akarnak tartozni, és nem fogadnak el semmilyen más változatot. Fazakas Tibor felkérte a három megye tanácselnökét, hogy szervezzék meg az együttes ülést, és Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt is arra kérte, támogassa ezt a kezdeményezést. Fazakas Tibor tavaly már levélben is elküldte javaslatát a Kovászna megyei közgyûlésnek, hogy a három megye együttes ülésen fogalmazza meg, hogy egy fejlesztési régióba kívánnak tartozni. Akkor azt a választ kapta, hogy törvény szabályozza, mirõl dönthet a tanács, és politikai döntéseket nem hozhat. Az MPP-s politikus kifejtette, az alakulatban aggodalommal figyelik, hogy a nagyobbik kormánypárt megpróbálja ellehetetleníteni a székelyföld régió létrehozását. Ha a Székelyföldi magyarokat kisebbségbe taszító nagyrégió megalakul, a felelõsség az RMDSZ-t terheli, mert évekkel ezelõtt megszavazta a jelenlegi fejlesztési régiók megalakulását - szögezte le Fazakas Tibor.
Krónika (Kolozsvár)

2011. június 9.

M�?RE: nem etikus Szepessy panasza a Krónika ellen
Felmentette a Magyar �?jságírók Romániai Egyesülete (M�?RE) etikai bizottsága a Krónika vezetõ szerkesztõjét a Szepessy Elõd, az Erdélyi Magyar Televízió ügyvezetõ igazgatója által megfogalmazott vádak alól. A marosvásárhelyi székhelyû csatorna ügyvezetõje annak megállapítására kérte a M�?RE becsületbíróságát, hogy összeegyeztethetõk-e az �?jságírói Etikai Kódex elõírásaival Rostás Szabolcs március 31-én megjelent, Monopolpénzek címû vezércikkében, valamint április 8-án a Szepessy közleményére írt válaszában a televízióval kapcsolatban megfogalmazott állítások és sugalmazások.
A M�?RE döntése itt olvasható.
Az indoklás szerint a Monopolpénzek címû írás olyan publicisztika, amelyben a szerzõ elmondja véleményét és kételyeit, anélkül, hogy ténynek állítaná be. Az újságírónak a sajtószabadság és -etika szellemében joga van véleményét elmondani, még akkor is, ha az érintettek ezt nehezményezik, vagy nem értenek vele egyet.
Az újságíró, és különösen a felelõs újságíró dolga a kételyek és vélemények nyilvánosságra hozása. Mivel a replika jogán a Krónika helyt adott Szepessy Elõd sajtóközleményének, ezzel teljesítette az Etikai Kódex elõírásait. Ugyanakkor azt is meg kell állapítanunk, hogy a Rostás-cikk az Erdélyi Tévét csak mellékesen említi - szerepel a határozatban, amely emlékezteti az érintetteket a következõ közös etikai alapelvekre is: �?rizni kell a sajtó szabadságát, az újságírói függetlenséget és pártatlanságot a tulajdonossal szemben is, akár magántulajdonosokról, akár közösségi tulajdonosokról van szó. A tömegtájékoztatási eszköz árucikk, de a benne közölt, újságírótól származó információ nem az informátor, nem az újságíró, nem a tömegtájékoztatási eszközt birtoklók tulajdona, hanem része az állampolgárok alapvetõ jogainak.
Az etikai bizottság a továbbiakban megállapítja azt is: Szepessy Elõd személyes érintettség okán tett panaszt, ami a testület szerint nem nevezhetõ etikusnak.
Közügyekbõl nem lehet hiúsági kérdést kreálni, mert sajtóetika mezében saját személyes érzékenységet közügyként feltüntetni, ellenkezik a sajtóetikával - szögezi le a bizottság.
A felek a kézhezvételtõl számított tizenöt napon belül halasztó hatályú fellebbezéssel élhetnek, ellenkezõ esetben a M�?RE alapfokú határozata jogerõssé válik.
Kapcsolódó cikkek
Monopolpénzek
.
Sajtóközlemény: Azonnali közlésre!
.
Válasz Szepessy Elõdnek: A hír szent, a vélemény szabad
.
Az Erdély Tv feljelentette a Krónikát a M�?RE becsületbíróságánál
Krónika (Kolozsvár)

2011. június 9.

Magyar-magyar konszenzus kell a kisebbségi törvény kapcsán
Torz és valós adatok a Demokrácia Központok anyagi helyzetérõl
A nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény elfogadásával kapcsolatos álláspontjukról és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által létrehozott Demokrácia Központok finanszírozásáról tájékoztatta tegnap Kolozsváron a sajtó képviselõit Toró T. Tibor ügyvezetõ alelnök és Gergely Balázs közép-erdélyi régió-elnök. Toró T. Tibor a kisebbségi törvény kapcsán - amelynek megszavazását még ebben az ülésszakban meg kellene ejteni az RMDSZ és a PD-L közti megállapodás értelmében - úgy vélekedett: meg kell teremteni a magyar-magyar konszenzust a jogszabályt illetõen. Ugyanakkor Gergely Balázsal együtt reagáltak arra az Evenimentul zilei román napilapban megjelenõ írásra, amely a Demokrácia Központok anyagi helyzetét, illetve munkatársainak jövedelmét firtatja. Az EMNT képviselõi konkrét adatokkal cáfolták meg a cikkben megjelenõ egyes valótlan adatokat. Továbbá tiltakoztak az ellen, hogy a pénzügyõrség magánjellegûnek számító információkat szolgáltat ki a sajtónak.
A kisebbségek jogállásáról szóló törvény kapcsán Toró T. Tibor elmondta: a jogszabály elfogadása nagyon fontos a romániai magyar közösség számára. Az EMNT ügyvezetõ elnöke emlékeztetett arra, hogy a törvénytervezet 2005-tõl szerepel a parlament és a közbeszéd napirendjén, idõnként elõkerül, s politikai bokszmeccsek témájává válik.
�?gy vélem, most van esély arra, hogy pontot lehessen tenni a történet végére, de csakis akkor, ha erre tényleges politikai akarat létezik - mondta Toró T. Tibor, aki azonban kételyeinek adott hangot ezzel kapcsolatban.
Véleménye szerint a kisebbségi törvény elfogadásának a kérdése egyrészt a román-magyar kapcsolatokat terheli, másrészt pedig mindmáig nem sikerült magyar-magyar konszenzust kialakítani az ügyben.
A kamarilla egyezségek nem jelentenek megoldást
Ilyen horderejû kérdésekben nem lehet kamarilla-egyezségekkel eredményre jutni, hiszen ez elõbb-utóbb megbosszulja magát - hangsúlyozta Toró T. Tibor.
Az EMNT ügyvezetõ elnöke elmondta, hogy az RMDSZ parlamenti frakciójának a tagjaként módosító javaslatokat nyújtott be a tervezet kapcsán, amelyek ott vannak ugyan a törvényhozás asztalán, de azokat nincsen, aki képviselje.
Toró felhívta a figyelmet a jogszabály néhány kitételére, amelyek szerinte változtatásokat igényelnének. Egyebek mellett ilyen például a kisebbségi politikai szervezetek státusára vonatkozó rész, amely szerinte kétszeresen is diszkriminatív. Egyrészt azért, mert a többség meg próbál akadályokat gördíteni a kisebbségi szervezetek létrehozása ellen, másrészt pedig a jelenleg létezõ parlamenti képviselettel rendelkezõ szervezetek nem akarnak maguknak konkurenciát, s letörnek minden olyan kísérletet, amely az õ monopolhelyzetüket veszélyeztetné.
Ez a román politikai elitnek is érdeke lehet, hiszen ha kialakít egy klientúra-rendszert valamilyen szervezettel, akkor annak az érdekeit próbálja védeni. Itt találkozik a román politikai elitnek az érdeke a jelenleg parlamentben lévõ kisebbségi szervezetekével. Akik fent vannak a fán, felhúzták a létrát, s nem engednek mást felmászni a fára, ami kedvez az etnobiznisz jelenségének - mondta.
Körülbelül négyest adnék a kisebbségi tervezetre
Toró T. Tibor hangsúlyozta: kisebb módosításokkal elfogadhatóbbá lehet tenni a törvényt, ehhez körülbelül tíz cikkelyt kellene módosítani.
Ha egy tízes skálán kellene osztályozni a tervezetet, nálunk elbukik, körülbelül 4-est adnék rá. Kis erõfeszítéssel és egyeztetéssel azonban ez 7-8-ra feltornázható. �?gy vélem, a jelenlegi politikai konjunktúrában, amikor az RMDSZ-en múlik, hogy áll vagy bukik ez a kormány, akkor az érdekvédelmi szövetségnek legalább 8-asra fel kellene emelnie a törvényt ahhoz, hogy meglegyen mögötte a szükséges magyar-magyar konszenzus - fejtette ki a politikus.
Elmondása szerint levélben fordultak Kelemen Hunorhoz, az RMDSZ elnökéhez, amelyben egyeztetést szorgalmaztak az ügyben. Toró úgy véli, kõkemény közösségi érdekrõl van szó, ezért egyebek mellett a kisebbségi törvény kérdését politikamentessé kell tenni, s egyezségre kell jutni.
A pénzügyõrségtõl származhatnak az adatok
Az EMNT vezetõi kitértek az Evenimentul zilei címû központi román napilapban a hét elején megjelenõ írásra is, amely az EMNT által létrehozott Demokrácia Központok mûködését és anyagi hátterét taglalja, illetve adatokat közöl az intézmény munkatársainak a jövedelmérõl.
Toró T. Tibor és Gergely Balázs az ügy kapcsán kifejtették: alapos a gyanú, hogy a cikkben foglalt számok a pénzügyõrségtõl szivárogtak ki, ugyanis a hivatal munkatársai az elmúlt idõszakban négy héten keresztül napi rendszerességgel a vendégeik voltak. Alig fejezõdött be az ellenõrzés, és az információk - amelyek közül bizonyos adatok hitelesek, mások viszont torzak - máris napvilágot láttak.
Amúgy a pénzügyõrség jelenlegi vezetõje az RMDSZ képviselõje (Ladányi Árpád - szerk. megj.), akitõl kérjük, hogy folytasson belsõ vizsgálatot az ügyben, s nézzen utána, hogyan szivároghattak ki egy jogállamban ilyen adatok - mondta Toró T. Tibor.
Közölte: az EMNT és az Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalom Egyesület nem állami intézmény, hanem civil szervezet, tehát belsõ pénzügyei nem tekinthetõk közérdekû információknak.
A törvény szerint a pénzügyõrségnek joga van kutakodni, és szívesen is láttuk õket, de ahhoz nincs, hogy magánjellegû adatokat szivárogtasson ki - szögezte le az EMNT ügyvezetõ elnöke.
Kifejtette: a Demokrácia Központok magyar állami és egyéb jó szándékú támogatók finanszírozásával mûködnek, amely összegek azonban nem a Bethlen Gábor Alapban elkülönített pénzekbõl származnak. Elmondása szerint megfelel a valóságnak az az adat, amely szerint 2,25 millió lejt biztosítottak a Demokrácia Központok mûködésére.
Száztíz szerzõdéses alkalmazott van
Toró T. Tibor tájékoztatott, hogy a 30 Demokrácia Központban 110 munkaszerzõdéses alkalmazott dolgozik. Az ügyintézõk bére 870-1100 lej, az irodavezetõk, igazgatók fizetése 1200-2000 lej, a központi koordinátoroké (6 személyrõl van szó) pedig 2000-2900 lej közé tehetõ.
Köszönöm szépen az Evenimentul zileinek, hogy 30 százalékos fizetésemelésben részesített- mondta Gergely Balázs, aki bankszámla kivonattal támasztotta alá, hogy a hálózat igazgatójaként nettó havi 2900 lejes jövedelme volt, és nem 4100 lej, amint az a cikkben megjelent.
Szerintem vállalható, hogy mint a rendszer igazgatója, ennyi volt a fizetésem. Nyugodtan össze lehet vetni akár más - magán, üzleti és politikai - szférában nyújtott fizetéssel - mondta Gergely Balázs.
Közlése szerint az eltelt öt hónap alatt a Demokrácia Központok munkatársai 20 ezer könnyített honosítási iratcsomót állítottak össze, ami 42 ezer személyt jelent. Ugyanakkor 118 ezer embernek nyújtottak tájékoztatást a magyar állampolgárság igénylése kapcsán.
Csak három rokoni kapcsolat létezik
Toró T. Tibor cáfolta, hogy Tamás nevû fia a Demokrácia Központ munkatársa lenne. Az egész rendszeren belül három esetben fordul elõ, hogy az illetõ alkalmazott az EMNT-hez közel álló valamely személy rokona. Egyikük közülük Gergely Balázs, aki Tõkés László unokaöccse, de aki nem ilyen jogon kapta a fizetését, hanem mint aki az egész hálózatot létrehozta, és irányította - mondta Toró.
Az EMNT ügyvezetõ elnöke szerint a cikk az új magyar párt bejegyzésével hozható kapcsolatba, ugyanis nem véletlenül emelték ki az írásban azokat a személyeket, akik a leendõ politikai alakulatban szerepet játszanának.
PAPP ANNAMÁRIA 
Szabadság (Kolozsvár)

2011. június 9.

Átadták az Orbán Balázs-díjakat
A II. Székelyföld Napok keretében Hargita, Kovászna és Maros Megye Tanácsa elsõ ízben adományozza az önkéntesség jegyében az Orbán Balázs-díjat azoknak a személyiségeknek, akik a Székelyföld fejlõdéséért tevékenykedtek.
Az elismerést a kitüntetettek a június 8-án, szerdán 17 órakor kezdõdõ ünnepi eseményen vették át a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. Az Orbán Balázs-díjat olyan személyiségeknek ítélték oda, akik elévülhetetlen érdemeket szereztek az egységesSzékelyföld-kép kialakításában, a térség sajátos hagyományaira alapozott modernizációjában.
Orbán Balázs-díjat kaptak
Így Hargita megye díjazottja Kovács Piroska nyugalmazott pedagógus, a székelykapuk felújításának kezdeményezõje és lelkes szorgalmazója, Kovászna megye Váncsa György önkéntes tûzoltóparancsnokot, Maros megye pedig Simon Juditot, a HIFA Egyesület vezetõjének ítélte oda az Orbán Balázs-díjat.
erdon.ro

2011. június 9.

MaNDA, a kultúrkincsért
Megalakult a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA), amelynek legfontosabb feladata az lesz, hogy a magyar kultúrkincs valamennyi alkotását digitális formában rögzítse és egy központi felületen elérhetõvé tegye.
Az Országgyûlés hétfõn fogadta el a filmtörvény és a múzeumi törvény módosítását, így a Magyar Nemzeti Filmarchívum átalakulásával létrejöhet a MaNDA, teljes nevén Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet - jelentette be hétfõn Budapesten Szõcs Géza.
A Nemzeti Erõforrás Minisztérium (NEFMI) kultúráért felelõs államtitkára hangsúlyozta: a napjainkban zajló digitális forradalom hasonló jelentõségû a korábbi kommunikációs paradigmaváltásokhoz: a nyelvek kialakulásához, az írás elterjedéséhez vagy a nyomtatás térhódításához. Nagy kihívás elõtt állunk, hogy megelõzzük a változásokat, követjük õket vagy leszakadunk - mutatott rá.
Mint Szõcs Géza kiemelte, az elmúlt években a hazai közgyûjtemények jelentõs mennyiségû kulturális tartalmat digitalizáltak állami támogatásból, a dokumentumok többsége azonban jelenleg a nagyközönség számára elérhetetlen, zárt rendszerekben található, melyek ráadásul többnyire nem is kompatibilisek egymással. A MaNDA feladata ezért az lesz, hogy ezeket a tartalmakat egy gazdag és szórakoztatva informáló központi felületen keresztül elérhetõvé tegye, tárolja, és a frissen keletkezõ vagy még nem rögzített alkotásokat digitalizálja - sorolta.
Az államtitkár beszámolója szerint a jogdíjakkal nem terhelt mûvek esetén a hozzáférés ingyenes lesz, a többi tartalomnál pedig lehetõség nyílik majd az online fizetésre. Fontos feladat lesz, hogy a közös európai kulturális adatbázisba, az Europeanába is minél több magyar tartalom kerüljön fel, hiszen a jelenleg ott található 14 millió dokumentumnak csak 9 ezreléke magyar - közölte Szõcs Géza. Mint a fõigazgatói pályázat kiírásáig a MaNDÁ-t miniszteri biztosként irányító Lovas Lajos, a NEFMI Digitális Archívum Fõosztályának vezetõje elmondta, a központi internetes felület béta-verziója 2011 második félévében készül el.
Elmondása szerint a MaNDA-projekt elsõ lépése egy nemzeti digitális kataszter létrehozása, majd egy intelligens metaadat-keresõ kifejlesztése, amely képes lesz a különbözõ adatbázisokban keresni, és a találatokat a központi felületen megjeleníteni. A MaNDA a jövõben módszertani központként is mûködik, így létrejönnek majd a digitalizáció egységes sztenderdjei.
�?j Magyar Szó (Bukarest)

2011. június 10.

�?jabb csángó faluban indult magyar nyelvû oktatás
Immár a Szõlõhegy községhez tartozó Bahánán is anyanyelvükön tanulhatnak a diákok, az 500 lelkes településen hetente két alkalommal tartanak magyarórát. A foglalkozásokon mintegy 30-an vesznek részt.
Egyelõre a szomszédos Szitás tanítónõje oktatja õket, de remélik, hogy õsztõl külön pedagógus foglalkozik majd velük. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége a mostani 16 mellett további 40 településen szeretné, ha állami keretek között oktatni a magyar nyelvet, városon pedig kétnyelvû napközi otthonokat, míg a falvakban magyar magánóvodákat létesítenének.
bukarestiradio.ro 
Erdély.ma

2011. június 10.

Kis Szlovákia lett Kolozsvár - A magyarellenesség tetõfoka
A Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) piros lapot küld ma Sorin Apostu polgármesternek. Ugyanis a tegnap a kolozsvári Polgármesteri Hivatal szóvivõje, Oana Buzatu azt nyilatkozta az egyik kolozsvári napilapnak, hogy megbüntetik az RMDSZ-t, illetve az RMDSZ megbízásából óriásplakátokat elhelyezõ céget, mivel magyar nyelvû plakátokat helyezett ki Kolozsváron, annak ellenére, hogy a Polgármesteri Hivatal nem ad engedélyt kizárólag idegen nyelvû szövegeket tartalmazó plakátokra.
- Az utóbbi hetek történései, illetve a Polgármesteri Hivatal tevékenysége súlyosan sértik a kolozsvári magyar közösséget, amely továbbra is megdöbbenéssel figyeli, hogy az a város, amely 2020-ban az Európai Kulturális Fõváros címre pályázik pár hét alatt feltámasztotta a Funar-i idõk légkörét és hangulatát. Három hete levágták a város határain az �?dvözöljük Kolozsvárt! feliratot is tartalmazó táblákat; újra kihelyezték Sorin Apostu eleinte hallgatólagos, majd nyílt támogatásával a Iorga-táblát a Mátyás szoborcsoportnál; a Városnapok alatt a nemrég felújított Mátyás király szoborcsoportot a városi rendõrök szeme láttára használták folyamatosan kilátóként, játszótérként a lakósok; a magyar énekesek fellépésének programját pedig az utolsó pillanatban megváltoztatva beékelték az U szurkolótábor ünnepségét is, amely azért nem vezetett nagyobb problémához, mivel az egészet elmosta az esõ - áll a KIFOR közleményében.
A Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum felhívja a kolozsvári Polgármesteri Hivatal figyelmét, hogy ez az intézmény nem csak a 79%-os román közösségnek a képviselete, hanem az itt élõ magyar közösségé is, aki igen is használja a magyar nyelvet, plakátokon, üzletekben, utcán és otthon is. Errõl a jogárról pedig nem fog lemondani! Egyben elvárja a Polgármesteri Hivataltól, hogy ne tekintse a magyar nyelvet idegen nyelvnek, illetve tetteiben és nyilatkozataiban vegye figyelembe, hogy a város több nemzetiségû és több kultúrájú település. Ezen felül felszólítják Sorin Apostut, hogy mihamarabb tegyen meg minden lépést a helyzet rendezésére és a választási év elõtt ne gerjesszen mesterséges etnikai súrlódásokat politikai célból a kincses városban.
Erdély.ma

lapozás: 1-30 ... 1711-1740 | 1741-1770 | 1771-1800 ... 3961-3980




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

  
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998