|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 3980 találat | lapozás: 1-30 ... 1741-1770 | 1771-1800 | 1801-1830 ... 3961-3980 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2011. június 10.Tõkés: a jövõ a székely autonómiáéPolitikai hisztéria és hecckampány folyik - így reagált Tõkés László, az Európai Parlament alelnöke a Duna Televízió Közbeszéd címû mûsorában arra, hogy Romániában összeesküvés és alkotmányos rend megdöntésére irányuló cselekedet vádjával jelentették fel õt és két EP-képviselõtársát, méghozzá a Székelyföld brüsszeli képviseletének megnyitása miatt. Feljelentõsdi folyik lépten-nyomon a Székelyföld területi autonómiája kapcsán és ürügyén, mert ezzel akarják letörni a nemzeti önrendelkezés ügyét. Lényegében politikai hisztéria és hecckampány folyik, az állampolgárságomat is meg akarják vonni, az alelnökségrõl is le akarnak váltani - nyilatkozta Tõkés László az ellene és képviselõtársai ellen tett legutóbbi feljelentés kapcsán. Kijelentette: nem a feljelentés jogi állagáról van szó, hanem egy politikai hadjáratnak vagyunk tanúi. A kérdésre, hogy mire számít az ügy kapcsán, avagy õ maga milyen lépéseket tervez, Tõkés azt mondta: semmi különös nem várható, mivel ami történt, az anakronizmus az egyesült Európában, a régiók Európájában, ahol Románia schengeni övezetbe való felvételéért megy a küzdelem, és ahol a multikulturalitás, a nyelvek és kultúrák sokszínûsége alapvetõ érték. Egy ilyen Európában azt jelentik ki, hogy a Székelyföld márpedig nem létezik, és románellenességgel vádolnak mindenkit, aki az egységes román nemzetállam dogmájának nem hódol be. Természetesen Európában a jövõ a Székelyföld autonómiájáé. Tovább haladunk töretlenül azon az úton, amelyiken elindultunk, és amelyben a régiók megtalálják helyüket; hogy mindannyian otthon érezhessük magunkat a saját térségünkben, a Székelyföldön vagy a Partiumban, itt, Európában - hangoztatta érveit Tõkés László EP-alelnök. A politikus hozzátette: nem fogy ki a feljelentésekbõl az utóbbi idõben, mivel tavaly a szervezett bûnözést és terrorizmust vizsgáló igazgatóságnál jelentette fel õt egy posztkommunista politikus amiatt is folyik a vizsgálat. Késõbb a vagyongyarapodást vizsgáló ügynökségnél tettek ellene feljelentést, és az is baj volt, hogy tavaly Tusnádfürdõn Traian Bãsescu és Orbán Viktor társaságában a székelyföldi autonómia mellett szólalt fel. A sort folytathatnám, mindenféle színû politikusok feljelentést tettek ellenem Jerzy Buzek EP-elnöknél, Barroso elnöknél, Joseph Daulnál, a néppárti frakcióvezetõnél a székelyföldi képviseleti iroda miatt - mondta Tõkés László. Krónika (Kolozsvár) 2011. június 10.Ballagási ünnepség�?vó- és tanítóképzõ szakon, távoktatáson 25-en végeztek Szatmár megye - A Babeº-Bolyai Tudományegyetem Pszichológiai és Neveléstudományi Kar �?voda- és Iskolapedagógiai Szak Szatmárnémeti Kihelyezett Tagozatának távoktatáson végzett 25 hallgatója a szatmárnémeti Szakszervezetek Mûvelõdési Házban június 10-én tartotta ballagási ünnepségét. Elsõként Végh Balázs Béla igazgató üdvözölte a végzõsöket és a megjelenteket, majd közel másfél órás ünnepi programmal következett. A program természetesen az alma matertõl búcsúzók dalával, a Gaudeamus-szal kezdõdött, majd a II. évfolyamon tanuló diáktársak búcsúmûsorral kedveskedtek végzõs társaiknak. A ballagáson alkalomhoz illõ bohózat, ének, vers, paródia, tánc is szerepelt, az ünnepség keretében a szatmárnémeti 10-es Számú Általános Iskola Fekete gyöngyszemek és Lady Girls mazsorett csapata is fellépett. A mûsor végén Stark Gabriella, pedagógia szakos tanár, évfolyamvezetõ röviden felelevenítette a három éves tanulmányi idõ fontosabb történéseit, megköszönve mindenkinek a szép tanulmányi eredményeket, azt, hogy a nehezebb napokon is kitartottak, majdszerencsét kívánt mindannyiuknak. A ballagási ceremónia zárásaként a jó tanulmányi eredményeket elért hallgatók átvehették az elismerésként járó oklevelet. erdon.ro 2011. június 10.Ballagási ünnepség a PKE-nSzombaton tartották meg a Partiumi Kersztény Egyetem hagyományos ballagási ünnepségét a nagyvárad-újvárosi református templomban. Az alapszakon végzett hallgatók mellett a templom padjaiban a magiszteri képzésben részesült végzõsök is helyet foglaltak. A ballagási ünnepség szombaton a reggeli órákban kezdõdött. A végzõsöket az egyetem épületében szakonként más-más teremben búcsúztatták el, majd 11 órakor a hallgatók tanáraikkal közösen átballagtak az újvárosi templomba. Idén is zsúfolásig megtelt a templom szülõkkel, rokonokkal és barátokkal. A Szózat eléneklése után a ballagókat és az egybegyûlteket Ráksi Lajos egyetemi lelkész köszöntötte. Tõkés László a PKE elnöke Ámos könyvének 9 részében foglalt igerész (Ámos 9, 11-15) alapján hirdetett igét. Ámos az idézett igerészben elmondja mit történik a néppel, mivel letértek a követendõ útról: büntetés helyett az ítélet súlyát feloldó kegyelemrõl szól Ámos próféta. Tõkés László hozzáfûzte, hogy az igerészre a nemzeti összetartozás napján talált rá. Elmondta, hogy ez a nap nem gyásznap kell legyen. Trianon a megmaradásra figyelmeztet minket, nem a gyászra. Trianon siratása helyett, a gyógyításra van szükség, amelyhez a mai napon Isten segítségét kérjük. Ti alanyai lehettek a változásnak, a gyógyulásnak. A végzõs hallgatók Partium, Erdély és Székelyföld örökségét hozták magukkal, és ez az örökség kötelez-emelte ki Tõkés László. A továbbiakban az emigráció okozta problémákra hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy nem kell máshova idegennek menni, ha Isten adott hazát nekünk. �?nnepi köszöntések Az igehirdetést követõen dr. János-Szatmári Szabolcs, a PKE rektora tartotta meg ünnepi évzáró beszédét. Elmondta, hogy a ballagók igazolják azt, hogy az egyetem munkája nem hiábavaló. Legyen a mai nap az ünnepé, egy sikeres év lezárásának ünnepe-tette hozzá. A továbbiakban értékelte az egyetem elmúlt évi munkáját, ismertette az elért eredményeket, az induló mesteri szakokat, az újonnan akkreditált szakokat. Az ünnepi köszöntések során dr. Fábián István, a Debreceni Egyetem rektora is megosztotta jókívánságait a végzõsökkel: Ne a diplomának, hanem a megszerzett tudásnak örüljenek. A továbbiakban Bakos István, a Partiumi Egyetem Alapítvány kuratóriumának elnöke osztotta meg ünnepi gondolatait. A beszédeket követõen sor került az érdemoklevelek átadására, majd a végzõsök képviselõi átadták az egyetem jelképes kulcsát és a Váradi Biblia mását a következõ, jövõre végzõ évfolyamnak. A Partiumi Keresztény Egyetem Kórusa színvonalas szolgálattal járult hozzá a tanévzáróhoz, amely a Himnusz eléneklésével zárult. Az ünnepség után a hozzátartozók és a barátok virággal és ajándékokkal halmozták el a ballagókat. Nagy Noémi erdon.ro 2011. június 10.�?rtelmiségképzésünk állapotáról - a tehetségváró TemesváronTemesköz (ma Bánság, Bánát) magyarsága, egy rövid ideig - a kiegyezéstõl az I. világháborúig - tartó számbeli gyarapodást követõen, napjainkra aggasztóan megfogyatkozott. A még Ceauºescu által bevezetett adminisztratív beosztás szerint ezen a területen két teljes megye, Temes (Temesvár székhellyel) és Krassó-Szörény (Resicabánya székhellyel), valamint az ó-romániai Mehedinþi megyéhez csatolt Kazán-szoros, Vaskapu vidéke található. Utóbbiak: Karánsebes, Herkulesfürdõ, Orsova városaiban magyar ajkú csak elvétve, mutatóban akad. Temes megyében azonban az utolsó, 2002-es népszámlálás adatai szerint még 51.412 magyar élt, azaz 6,78 százaléka a 677.744-es összélekszámnak. Temesvár 317.651 fõs lakosságából ugyanakkor 25.131 magyart említenek, vagyis 7,91 százalékot. Itt a magyarság tíz év alatt, az elõzõ népszámlálás óta, körülbelül hatezerrel csökkent, az 1992-es adat még 31.788 fõvel (9,51 százalékkal) számolt. Ennek egyik következményeként a 2004-es helyhatósági választások után megszakadt a magyarság addigi három-négy fõs jelenléte a megyei önkormányzatban, bár 2008-ban, a városi önkormányzatba sikerült egy képviselõt bejuttatni. A többi Temes megyei város, amelyekben ezer fõ felett él(t) magyar: Lugos (Teller Ede szüleinek városa) 4.262 (9,56 százalék), Zsombolya 1.649 (14,84 százalék), Nagyszentmiklós (Bartók Béla szülõvárosa) 1.224 (9,46 százalék), Detta 1.143 (17,80 százalék). Oktatás magyarul Magyar nyelvû középiskola, ami elõfeltétele a magyar értelmiségiképzésnek, egyedül Temesváron található: a római katolikus Szt. Gellért egy osztállyal, valamint a világi Bartók Béla Gimnázium évfolyamonként két-három párhuzamos osztállyal. Ezek állandó létszámhiánnyal küzdenek, a magyar szülõk egy része nem érzi elégé motiváltnak magát ahhoz, hogy gyereküket magyar iskolába írassa. Idéntõl a Szt. Gellért Gimnázium meghirdette a beiratkozást magyar tannyelvû elemi I. osztályba. Ez a tanintézet a római katolikus egyháznak néhány éve visszaszolgáltatott nagy múltú Piarista Gimnázium épületében mûködik. Kérdés, hogy lesz-e jelentkezõ. Az új tanügyi törvény a szórvány számára kedvezõtlen rendelkezései miatt két kerületi, általános iskolai magyar tagozatot a Bartók Béla Gimnáziumba vontak össze. Temesvár magyarsága igen elszórtan lakik a városban, így még jobban megnehezült a megnövekedett távolságok miatt fõleg a kisebbek magyar iskolába járatása. A tehetséggondozás intézménye jelen van a Bartók Béla Gimnázium tevékenységében: regisztrálták a tehetségpont-hálózatba, ahol pályázatokat nyert, gyakorlati természettudományos tábort indított, Játszóházat tart fenn. Indul az idei Tálentum e-tanulásos verseny, illetve az idei tábor szervezése is folyamatban van. A középiskolai osztályokban tehetségicsoportok beindításával próbálkoznak; különbözõ területeken azonos érdeklõdésû, bár különbözõ életkorú és különbözõ típusú osztályokban tanuló gyerekek bevonásával. A szórvány körülményeinek megfelelõen a cél nem néhány rendkívüli adottságokkal rendelkezõ tanuló szerepeltetése, hanem a jó képességû középréteg minél magasabb színvonalra történõ felemelése. �?rtelmiséggé válás A vázolt helyzetbõl emelkedhet ki a régió magyarsága az értelmiségivé válás felé. �?rtelmiségiekrõl, mint a köztudat által többé-kevésbé elfogadott réteghez tartozókról a továbbiakban, vagyis a felsõfokú diplomásokról beszélek, bár valójában nem minden ilyen személy érdemli meg ezt a besorolást. Diplomát Temesváron négy nagy állami egyetemen lehet szerezni: a tudomány-, a mûszaki-, az orvosi- és a mezõgazdasági egyetemen, valamint két-három magánegyetemen. Temesközben, illetve a peremén található még a resicabányai-, a petrozsényi, az aradi, a vajdahunyadi egyetem, valamint a lugosi magánegyetem, az itt diplomázottak egy része a temesvári értelmiséget gyarapítja. Az egyetemi hallgatók nagyobb hányada nem temesvári illetõségû, és ez igaz a magyar hallgatókra is. A négy temesvári állami egyetemen körülbelül 40 ezren tanulnak, ebbõl - a Temesvári Magyar Diákszervezet (TMD) becslése szerint - körülbelül 500-600 magyar anyanyelvû, azaz 1,25-1,5 százaléka a hallgatóknak. A Mûszaki Egyetem A továbbiakban a mûszaki egyetemre szorítkozom, onnan sikerült adatokat szereznem. Magyarország második mûszaki egyetemének megnyitását már az 1877-ben megalapított Temes-vidéki Magyar Mérnök- és �?pítészegylet a kétnyelvû közlönyében szorgalmazta, megszerezve a városvezetés támogatását is. Kérvényezés, elemzések, jóváhagyások sora után, alig 1917. november 23-án került sor a városvezetés és Apponyi Albert oktatási miniszter találkozására. Sajnos impériumváltás következik. A román értelmiségiek egyetem-alapítási közbenjárása már hamarabb hozza a sikert, és Ferdinánd király jóváhagyja Románia második mûszaki egyetemének beindítását Temesváron, 1920. november 15-tõl. Ilyenformán az akkori magyar idõhúzás miatt az egyetem kezdettõl fogva román nyelvûként mûködött, lehetetlenné téve a magyarság számára a kolozsvári Ferencz József, késõbbi Bolyai Tudományegyetem mintájára megfogalmazható visszaállítási igényeket. Jelenleg a mûszaki egyetem kilenc karán a 13.380 egyetemi hallgatót 764 oktató - ezekbõl körülbelül 150 a professzor - tanítja csak nappali, látogatásos tagozaton (ezen belül, a Villamosmérnöki és Villamosenergetika Karon: 885 hallgató, 42 oktató). A magyar középiskolát végzettek kérhetik, hogy magyarul felvételizzenek, de ezzel elenyészõen kevesen élnek - abból a téves meggondolásból kiindulva, hogy így kisebb a bejutási valószínûségük. Felsõfokú vagy doktori képzés, sajnos magyar nyelven nincs! Pillanatnyilag több mint 800 doktorandus van. Mi a helyzet magyar részvétel szempontjából? Mivel a nyilvántartásokban semmiféle nemzetiségi lebontás nem létezik, a telefonkönyv-módszert alkalmazva (azaz sorra véve a tanszékek személyzetének listáját és kiválasztva a magyar hangzású nevûeket, azokon kívül, akikrõl tudtam, hogy a nevük ellenére nem tartják magyarnak magukat), 37 oktatót (4,8 százalék), ezen belül 12 professzort (8 százalék) és még három látogatásos doktoranduszt azonosítottam. Mivel az oktatók temesvári lakosok, arányaikat össze lehet hasonlítani a temesvári lakosságnál említettekével (7,91 százalék). Bár a professzorok aránya csak kevéssel különbözik ettõl, az összes oktatóé annál inkább, a doktoranduszokról, vagyis a jövõ kutató generációjáról, nem is beszélve! Figyelembe véve a mûszaki egyetemen tanuló, ismét a TMD becslése szerinti 100-150 fõs (0,74-1,12 százaléknyi) alacsony hallgatói számot, magyar értelmiségképzés szempontjából a helyzet nem megnyugtató. Egyébként a mûszaki egyetem nem zárkózik el az egyéni kezdeményezésû hivatalos magyarországi kapcsolatoktól. Doktoranduszi képzésre a Gödöllõi Egyetemmel, partnerségre a Veszprémi, a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi-, a Debreceni Egyetemmel, az �?budai Egyetemmel, a Szegedi Akadémiai Bizottsággal, valamint Ceepus, Socrates/Erasmus, Erasmus-Proguc programokban való részvétellel. A felsoroltakban alkalmanként egy oktató és két hallgató vett átlagban részt, ami viszont nem sok. Az egyetem vezetõsége ez idáig okvetetlenkedés nélkül jóváhagyta a tudományos diákkonferenciák (TDK) lebonyolításához szükséges elõadótermeket, menzát, kollégiumi szállást, fizetség ellenében. �?nszervezõdés - támogatás Mit tesz ez az arányaiban kicsiny oktatói-hallgatói csoport önszervezõdés szempontjából, hogy elõsegítse a magyar értelmiségképzést, identitástudatunk megtartását? Az 1990-ben megalakult Temesvári Magyar Diákszövetségnek jelenleg a Temesváron tanuló magyar hallgatók egyharmada a tagja, azaz mintegy 200 fõ. Rendszeresen küld Magyarországra nyári egyetemi vagy diplomamunkához szükséges részképzésre hallgatókat. Szervezi, idén tizenharmadik éve, a magyar mûszakis TDK-t Kárpát-medencei részvétellel. Másik ilyen irányú tevékenységet is lebonyolító szervezet, a magyar egyetemi oktatók és tudományos kutatók Techné Egyesülete (2000). Célja egymás megismerése, részvétel magyar nyelvû szakmai rendezvényeken, együttmûködés a magyar egyetemi hallgatókkal, a magyar nyelvû szakmai képzés, oktatás, könyvkiadás támogatása. A 2011. június 11.Zászlódíszbe öltözve fogadta a Székely gyorsot NagyváradAz Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezésében ma délelõtt a nagyváradi vasútállomás zászlódíszbe öltözött. �?s nem is akármilyen zászlók voltak, hanem a számunkra kedves magyar lobogók. Megbecsülni sem tudom hányan vártuk a magyar címerrel ékesített tûzpiros Nohab mozdonyt és a vonaton utazó magyar testvéreinket, csak az biztos, hogy nagyon sokan voltunk. Rengeteg virág, magyar lobogók, magyar zene és ének. Az állomáson elég különös látvány lehettünk. Hát még, amikor nagyváradi zenész barátainkkal elkezdtük az Ott, ahol zúg az a négy folyó címû éneket. Teli torokból énekelni ezt fényes délben a nagyváradi vasútállomáson, nem mindennapi élmény. A vonat fél órát késett. Ez alatt a tömeg magyar énekekkel harsogta a péntek déli nagyváradi zsibongásba, hogy ebben a városban van magyar élet, bármilyen is legyen jelenleg a lobogó a polgármesteri hivatalon. Végre megérkezett a vonat. Kedvünket az sem vette el, hogy a román vasutas testvérek egy kék, koszos, olajos, poros vonatot fogtak a Nohab mozdony elé. Hatalmas üdvrivalgás, taps, könnyes szemek fogadták a vonattal érkezõket. Elmondani, leírni nem lehet, milyen látvány és érzés volt, amikor nyolcvanéves néni csókolta, simogatta meg a gyönyörûen hímzett magyar lobogót, amikor a vonatból integetõk és a peronon állók szólni sem tudtak könnyeiktõl. �?s a vonat meg is állt. Most elõször, hiszen tavaly, tavalyelõtt átrobogott az állomáson a vonat. A tömeg egy nagy közös érzés és egy gondolat volt: összetartozunk, itthon vagyunk, otthon vagyunk! Többszáz torokból zúgott a Vesszen Trianon! és a Ria-Ria-Hungária! biztatás. A virágokat, a magyar nemzetiszín szalaggal ékesített friss kalácsot átadtuk a vonaton érkezõknek, akik között nem volt olyan férfi és nõ, aki ne zokogott volna. Elképesztõ volt az érzések hullámzása, a fényképek, filmek, amik a helyszínen készültek, talán valamit visszaadhatnak ebbõl, de csak az tudja milyen érzés volt magyarnak lenni Nagyváradon, aki részt vett benne. �?s itt rögtön le kell szögezni. Bár rendkívül fontos a vallási töltet, ami a Csíksomlyóra igyekvõ zarándokokat, a pünkösdi ünnepet körüllengi, de a nagyváradi állomáson elõbb mindenki magyar volt és csak azután pünkösdi zarándok. Mindenki nemzetét, Kárpát-medencei magyar hazáját, honfitársait köszöntötte az állomáson! A székely és a magyar himnuszt már tényleg nem lehetett könnyek nélkül végigharsogni. Végül a vonat, néhány perc várakozás után, a jelen lévõk tapsától és jókívánságaitól kísérve elindult az erdélyi zarándoklatra. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei szervezete nevében megköszöntük a jelenlévõknek, hogy eljöttek, majd mindenki elindult, nemzeti érzésekkel feltöltekezve, hétköznapi munkáját folytatni. Nagyváradon ma délben mindenki megtapasztalhatta azt, amit az EMNT jelmondatául tûzött ki: Magyarnak lenni jó! Nagy József Barna az EMNT megyei ügyvezetõ elnöke Erdély.ma 2011. június 11.Elfogadhatatlan a régióátszervezés (Kilépéssel fenyegetõzik az RMDSZ)Elfogadhatatlannak tartja az RMDSZ háromszéki területi szervezete a Demokrata Liberális Párt által elõterjesztett, Románia közigazgatási felosztására vonatkozó javaslatot. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a kormányból való kilépés lehetõségét is felvetette, ha koalíciós partnereik ragaszkodnak a nyolc megyérõl szóló elképzelésükhöz. Az RMDSZ háromszéki területi szervezetének állásfoglalása szerint elfogadhatatlan a nyolc megyérõl szóló javaslat. Szükséges ugyan a közigazgatási reform, de azt tárgyalásoknak, széles körû társadalmi konzultációnak kell megelõznie. Emlékeztetnek: az RMDSZ által a parlament elé terjesztett törvény a régiók történelmi, kulturális, szociális és gazdasági sajátosságait figyelembe véve javasolja az átszervezést. A DLP tervét azért tartják elfogadhatatlannak, mert az gyakorlatilag a jelentõs magyar lakossággal rendelkezõ megyék beolvasztását jelentené. Az egyetlen elfogadható változatnak azt tartják, hogy Dél-Tirolhoz hasonlóan Székelyföld különleges státussal rendelkezõ régiót alkosson, és különálló entitás legyen a Szilágyság és a Partium is. Nemzetpolitikai kérdésrõl lévén szó, felkérnek minden székelyföldi politikai és civil szervezetet, csatlakozzék az állásfoglaláshoz, és a következõ idõszakban egységesen lépjenek fel. Elutasítja a nyolc megamegye ötletét az RMDSZ országos vezetõsége is. Kelemen Hunor elnök a háromszéki önkormányzati vezetõkkel tartott ojtozi találkozóján leszögezte: visszautasítják a demokrata-liberálisok azon szándékát, hogy a kisebbségi törvényhez csatolt áruként hozzáteszik a közigazgatási felosztás tervezetét. Ezt a közigazgatási reformot az RMDSZ nem tudja felvállalni, ha a koalíciós partnereink ehhez ragaszkodnak, akkor nekünk újra kell gondolnunk a közös kormányzás jövõjét. Mi csak olyan felosztást látunk elképzelhetõnek, amelyben Kovászna, Hargita és Maros megye, valamint a Partium és a Szilágyság megyéi egységet alkotnak - fogalmazott a szövetségi elnök. Farcádi Botond Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. június 11.RMDSZ-esek ellenõrzik az EMNP aláíróitAz RMDSZ tisztségviselõi vizsgálták át az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzési dokumentumait, aláírási íveit. A Háromszékhez eljutott dokumentumokból kitetszik, a pártbejegyzést megóvó magánszemély, Adrian Drãghici közjegyzõnél hatalmazta fel Novák Leventét, Kelemen Hunor mûvelõdési miniszter és RMDSZ-elnök miniszteri tanácsadóját és Budai Richárdot, a szövetség bukaresti szervezetének elnökét a dokumentumok tanulmányozására. A hivatalos meghatalmazásban az is szerepel, hogy nemcsak tanulmányozni, de fénymásolni is joguk van a bukaresti törvényszéknél iktatott 2011/3/32654-es iratcsomót, és átvizsgálhatják a támogató aláírásokat is. A két érintett nem tagadta, hogy járt a törvényszéken, és megvizsgálta az EMNP bejegyzési iratcsomóját. Novák Levente elmondta, azért kérte ügyvédkollégája, Adrian Drãghici felhatalmazását, mert testvérét Nyárádszeredában megvezették, azt hitte, más dokumentumot ír alá, amikor kézjegyét adta az új párt bejegyzéséhez. A testvéremet a barátja kérte, írja alá az ívet, azt hitte, így azt támogatja, hogy az illetõ megõrizheti állását a Demokrácia Központban. Félrevezették, és õ jóhiszemûen aláírta. Ezt akartam ellenõrizni, és valóban ott volt a kézjegye - mondta el Novák Levente. Kétszer is bent járt két-három héttel ezelõtt, de tagadta, hogy másolatot készítettek volna az ívekrõl. Novák Levente megkerülte a választ arra a kérdésre, hogyan került kapcsolatba Drãghici-csel, ki kit keresett meg. Budai Richárd, az RMDSZ bukaresti elnöke elmondta, õt a kíváncsiság vezette Drãghici-hez, gyakran járt a bukaresti magyarok közé templomba, a Petõfi-házba, iskolába, de aláírásgyûjtésrõl nem hallott, ezért akarta látni, kik támogatták az új pártot. Megkereste ügyvédkollégáját, és meghatalmazást kért tõle - mondta el a Háromszék érdeklõdésére -, kétszer is bement a törvényszékre, fõleg a bukaresti aláírásokat tanulmányozta, és azt állapította meg, hogy alig akad magyar a támogatók között, no meg véleménye szerint a kézjegyek is eléggé egyezõek. Fénymásolatot a párt alapszabályzatáról, programjáról készített, az aláírásokról nem, de azt nem is tehette, mert a törvény nem engedi - mondotta. Meg is feddtek fentrõl, hogy miért kellett nekem odamennem, de felnõtt ember vagyok, és szabad akaratom van. Kíváncsi voltam, ezért néztem meg a dokumentumokat, és ez szerintem természetes - magyarázta, igaz, nem akarta pontosítani, milyen fentrõl és ki feddte meg. Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezetõ elnöke - aki megbízottként irányítja az új párt bejegyzését - megdöbbenéssel értesült arról, hogy a jelek szerint az RMDSZ-nek mégis köze van az EMNP elleni óvásokhoz. Szerettük volna elhinni, amit Kelemen Hunor, Borbély László és Kovács Péter nyilatkozott, hogy nincs közük ehhez - mondta el Toró megkeresésünkre. Kiemelte, elemzik a helyzetet, látni kívánják a dokumentumokat, és azt követõen állást foglalnak az ügyben. Az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését június 16-án tárgyalja érdemben a bukaresti törvényszék. Hárman, két párt és Adrian Drãghici magánszemélyként nyújtott be óvást, akkor mutathatják be bizonyítékaikat. A jogi személyként be nem jegyzett Demokratikus Szolidaritás az Esélyegyenlõség és Egy Jobb Társadalomért Pártja az Európa Tanács alapjogi chartájának elõírásait kérte számon az EMNP-tõl. A Néppárt (Partidul Popular) azt kéri, hogy az új magyar párt nevében ne szerepeljen a Nép (Popular) szó. Múlt héten már felröppent a hír, hogy RMDSZ-esek próbálják aláírásuk visszavonására biztatni a párt támogatóit, ám a szövetség legfelsõbb vezetõi akkor tagadták a vádakat, elhangzott, nem állt módjukban hozzáférni az aláírási ívekhez. Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. június 11.Nem a PDL álláspontja?Markó Béla kormányfõhelyettes pénteken közölte a Mediafax tudósítójával, hogy tárgyalt Emil Boc kormányfõvel Ioan Oltean adminisztratív átszervezéssel kapcsolatos nyilatkozatáról, és megtudta, hogy az nem a PDL álláspontját tükrözi, valószínûleg Oltean javaslata. Markó Béla azt mondta, megkérdezte Emil Boc miniszterelnöktõl, hogy a PDL egyeztetett-e az ország átszervezési tervezetérõl, amelyet a PDL fõtitkára, Ioan Oltean ismertetett a nyilvánosság elõtt, és amely nyolc régióról szól. Velünk nem konzultáltak, megkérdeztem Emil Boc kormányfõt, hogy egyeztetett-e a PDL. Megtudtam, hogy nem a PDL álláspontjáról van szó, Oltean úr valószínûleg saját javaslatát közölte. A koalícióban nem egyeztettünk, a PDL-nél sem tudnak ilyen koncepcióról. Létezik a szándék, amellyel egyetértünk, hogy Románia jelenlegi adminisztratív felosztását meg kell változtatni, hogy új szervezési formára van szükség. Egyelõre meg kell vitatnunk a dolgokat, hogy kikristályosodjék bizonyos koncepció - mondta Markó. Az RMDSZ képviselõi azt a javaslatot támogatják, mely 16 adminisztratív egység létesítését tervezi - hangsúlyozta Markó, hozzátéve, hogy pillanatnyilag nem létezik jól átgondolt és egyeztetett tervezet errõl. A felelõsségvállalás csak abban az esetben lehetséges, ha a koalícióban erre a következtetésre jutunk. Egyelõre nincs errõl döntés. Ha a koalíció által jól átgondolt és egyeztetett tervezetünk lenne, megfontolhatnánk a felelõsségvállalás lehetõségét. Nem merül fel a kormányzásból való kilépés, nincs konfliktus az RDMSZ és a PDL között. Némelyek javaslatokat tesznek, nekünk is vannak javaslataink. Csak közösen fogadhatunk el bármilyen tervezetet - hangsúlyozta Markó Béla, és megjegyezte, a kormányfõvel nem tárgyalt az Oltean ellen hozandó esetleges intézkedésekrõl. Ioan Oltean pénteki sajtóértekezletén elmondta, a mai kormányzat által javasolt változat 41 helyett nyolc megyére osztaná az országot, ami megfelel az európai irányzatoknak, és lehetõvé teszi az uniós alapok ütemesebb felhasználását, sokkal hatékonyabb értékesítését. Kérdésre válaszolva közölte, hogy a nyolc megyeszékhely Kolozsvár, Brassó, Temesvár, Craiova, Konstanca, Iaºi, Ploieºti és Bukarest lesz. Ioan Oltean pénteken azt is bejelentette, hogy a kormány felelõsségvállalással készül elfogadni az ország nyolc megyére való felosztását elõíró jogszabályt, megjegyezve, hogy a 2012-es helyhatósági választásokat már az új törvény szerint szeretnék lebonyolítani. Mediafax Nyugati Jelen (Arad) 2011. június 11.Hadjárat a Szent Kamill Szociális Otthon ellen?Egy évtizede végzi feladatát az intézmény, az õt ért vádak ellenére Botrányt keltõ cikket közölt a Szent Kamill Szociális Otthonról május 29-én a Gazeta de Cluj hetilap, amelyben egy korábbi alkalmazott, Varga Ernõ embertelen tettekrõl számol be: az intézet vezetõje, vitéz Tokay Rozália Anna kisemmizi a beutaltakat, és aki oda bekerül, élve nehezen jut ki - állítja. Megkerestük az otthon igazgatóját - aki alapítója és elnöke a Magyar Mozgáskorlátozottak Társulatának -, ugyanakkor megszólaltattuk Varga Ernõt is, és sikerült korábbi alkalmazottakkal, beutaltakkal is felvennünk a kapcsolatot. A vélemények eltérõek: akik hosszú idõt töltöttek el a Szent Kamillban, vagy jelenleg is az otthonban élnek/dolgoznak, azok általában jó véleménnyel szolgáltak, de akik rövid ideig tartózkodtak az intézetben, azok keserû emlékeket õrizgetnek. Sokan inkább nem nyilatkoznak, mások úgy érzik, túljártak az eszükön. Sokan tisztelik az intézményvezetõt, mások fondorlatossággal vádolják. Vitéz Tokay Rozália Anna teljes mértékben cáfolja a hetilapban közölteket, és felháborítónak tartja a román kiadvány hozzáállását: Határozottan kijelenthetem, hogy egy betû sem igaz, a teljes cikk hazugságon alapul. Azt hittem - bármilyen rosszindulatú lapról is legyen szó - lehetetlen ilyen hangvételû cikk közlése az intézmény felkeresése vagy az én megkérdezésem nélkül. A hetilap újságírója, Sabin Ripan - aki a sajtókiadvány honlapja szerint elsõsorban bírósági ügyekkel foglalkozik - kizárólag Varga Ernõ terapeuta szavaira hivatkozik, aki annak idején a mobilizálás (tolószékek tologatása, betegek és terhek emelése), esetenként etetés feladatkörét látta el. �?t évvel ezelõtt, 2006-ban mindössze néhány hónapig dolgozott az intézetben, és mindamellett, hogy - Tokay Rozália szerint - nem szakember (és így nem juthatott a közölt információk birtokába), az igazgató véleménye alapján nem is beszámítható: �?gy tûnt, hogy értelmileg zavaros, sérült ember, akit anyagi javakért könnyedén felhasználhattak arra, hogy valótlan információkat szerezzenek tõle. Neki fogalma sem lehetett arról, hogy az anyagiak hogyan gyûlnek össze. Sajtótájékoztató süket fülekkel, egészségügyi ellenõrzéssel Tokay Rozália elmondta, hogy ezen az eseten nem lehetett átlépni, mert nemcsak õt rágalmazták, hanem az ott dolgozókat, sõt az egyházat is. Saját és az általa vezetett intézmény nevében ezért bírósági pert készít elõ, és a vádakat a tervek szerint ezen a héten be is nyújtja. A jogi útra terelés elõtt azonban sajtótájékoztatót tartott, amelyet az elmúlt péntekre hirdetett meg. Az eseményen a román sajtó egyáltalán nem képviseltette magát, a román újságírókkal ellentétben azonban egészségügyi ellenõrök tisztelték meg látogatásukkal az intézményt: Reggel 9 óra után néhány perccel ellenõrök jelentek meg, akik ellenünk benyújtott súlyos panaszok miatt jöttek. Nem árulták el, ki vagy kik nyújtották be a panaszt - nyilatkozta lapunknak Tokayné. Mûködésünk tíz éve alatt sosem adtunk pénzbírságolásra való okot. Minden, az újságban megjelent problémát kivizsgáltak, és azonnal nagy baj lett volna, ha az újságcikkben megfogalmazottakkal találkoznak. Csupán apróságokba kötöttek bele a létesítmény irányítója szerint, mint például a román nyelvû kiírások hiányára. Ez azonban magyar intézmény - hangsúlyozta Tokayné -, amely a beutaltakat és az alkalmazottakat segíti. Ha diszkriminálnánk a román idõseket, akkor már régen kiabált volna a világ! De ez nem így van! Legelsõsorban keresztényi emberként viszonyulunk egymáshoz. A Szent Kamill-otthon azért jött létre, hogy a környékbeli idõs emberek életét könnyítse, méltó körülményeket biztosítson életük alkonyára, ahol azt a nyelvet és azt a vallást gyakorolhatja mindenki, amelyet az �?r elrendelt számára. Kevés a román beutalt, de hozzá is felmehet a görög katolikus vagy az ortodox pap, és végtisztességet vehet tõle - részletezte Tokayné. Az öregotthonban nagy hangsúlyt fektetnek a vallásosságra. Katolikus tanokat hirdetnek, de - mint már említettük - nem zárnak ki más felekezetûeket. Az emberek az otthoni lakásukban nem akarnak kibékülni azzal a gondolattal, hogy most már lassan-lassan készülni kell az örök hazába. Mi - erõszak nélkül - próbáljuk tudtukra adni, hogy nem kell félniük a haláltól. Felkészítjük õket. Az iratcsomó összeállítása folyamatban van, hamarosan benyújtják, és elindítják a rágalmazási pert a Gazeta de Cluj, Sabin Ripan újságíró, illetve a forrás, Varga Ernõ ellen. Tokay Rozália a reformátusok pártfogására is számít: Elvárnám, hogy a reformátusok is - akik vasárnaponként istentiszteletet tartanak a bentlakók és a környékbeliek számára - tiltakozzanak két szóban, mert ennyit megérdemelnénk. Sok protestáns él az intézetben. Isten nem az erszények után szeret A Szent Kamill Szociális Otthon több mint 30 dolgozót foglalkoztat. Köztük találunk portást, konyhai és mosodai személyzetet, karbantartót, takarítót, ápolót, egészségügyi asszisztenst, orvost, szociális munkást, gyógytornászt, irodást. Szociális otthonként és panzióként egyaránt szolgál: 50 beteg és ugyanennyi vendég befogadására alkalmas az intézet. Pillanatnyilag 46 beteget szolgálnak ki, de további négyet hamarosan átszállítanak a kórházból, így mondhatni teltház van. Idén alacsonyabb volt a vendégek szállásigénylésének aránya, ez pedig csökkentette az anyagi bevételeinket - jelezte az elnök. Az intézmény kevés támogatást kap: többnyire a beutaltak és a vendégek hozzájárulásaiból, illetve adományokból tartja el magát. A városi tanács támogatása hasznos, de háromhavi gázszámlára sem elegendõ. Amit lehet, értékesítenek: így például az adományokból származó ruházati cikkeket monostori használtruha-boltban árusítják. Tokay Rozália elmondja, hogy az intézmény vezetése mellett fafaragó mûvész. Az alkotásai értékesítésébõl származó bevételbõl indította el a mozgássérültek szervezetét, majd ugyanebbõl a forrásból létesítette a Szent Kamill-otthont. A Szent Kamill felépítésébe nem kevés pénzt fektetett - mondja -, mert a külföldi segítség többsége természetben jött: elsõsorban ágynemûk, edények, bútorok, nem pedig anyagiak képezték az osztrákok támogatását. Mindenki kap egy blúzt, ad egy lejt érte. Sok egy lejbõl lesz valami. A tenger sem lenne, ha nem lenne a sok vízcsepp - vallja az intézmény vezetõje, aki a betegek hozzájárulását az esetekhez mérten számítja. Megkérdeztük, mennyit kell fizetnie egy ápoltnak az ellátásért havonta. Isten nem az erszények után szeret! Senki sem tudhatja, hogy ki mennyivel jött be, és ment el - nyilatkozta Tokayné. Ebbõl a gondolatból kiindulva a csúszópénz alkalmazása szigorúan tilos: aki ezt megszegi, annak távoznia kell - mind a beutaltnak, mind az ápolónak. Magas ugyanakkor a kiadások aránya - mutatott rá Tokayné: a beutaltak minõségi ellátásban részesülnek, naponta ötször étkeznek, és fokozottan figyelniük kell rájuk. Az alkalmazottak fizetése mellett az intézmény az államnak is mintegy 15 ezer lejt adózik havonta, illetékek és járulékok formájában. Európa fejlettebb országaiban a szociális otthonok alkalmazottait felvállalja az állam, nem kell százalékot fizetni utánuk - ecsetelte az alapító. A vendéglátás sem jelent állandó bevételt, mert a vendégek adakozó szándékától függ, hogy mennyit hagynak ott: Ha valakinek nincs pénze, elõfordul, hogy nem ad semmit, ha 10 lejt ad, akkor annyinak is örvendek - mondta Tokayné. Ugyanakkor a vendégfogadás ösztönzi, mi több, kötelezi az intézményt arra, hogy tisztaságot, rendet tartson. Tokay Rozália szánalmasnak tartja ilyen tekintetben, hogy bárki is Auschwitz-nak nevezi a Szent Kamillt. Tokay Rozália úgy véli, a rágalmazás ellen vall az is, hogy olyan közismert személyek szavaztak bizalmat az intézménynek, mint az RMDSZ korábbi elnöke, Markó Béla - akinek az anyósa mintegy három évet töltött az otthonban -, vagy a neves operaénekes, Lya Hubic. Mindketten 2006-ban hunytak el, vagyis abban az évben, amikor Varga Ernõ ott dolgozott. Az Auschwitz-ügy nem az elsõ hadjárat A Szent Kamill szociális otthont már annak építése óta támadások érik - közölte Tokayné. Próbálkoztak a személyzet bánt 2011. június 11.Szemet szúró a magyar plakát KolozsváronPénzbírsággal sújtotta a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal azt a reklámcéget, amely az RMDSZ-szel kötött szerzõdést a szövetség által lebonyolított Erdélyi Konzultáció nevû országos kampány óriáspannókon való népszerûsítése érdekében. Kolozsváron két ilyen, a konzultációt népszerûsítõ óriáspannót helyeztek el. A polgármesteri hivatal szóvivõje, Oana Buzatu azt nyilatkozta: a pannó törvénytelen helyen volt kiállítva, majd egy törvényre hivatkozott, miszerint tilos csak idegen nyelvû feliratos pannókat elhelyezni. Kovács Péter, az RMDSZ fõtitkára szerkesztõségünkbe eljuttatott tiltakozó közleményében kifejti: a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal újabb magyarellenes megnyilvánulásának lehetünk tanúi. A hivatal jogi kiskapukat keresve, képzelt vádak megfogalmazása által, a magyar nyelvû hirdetések eltávolítására törekedik. - A kolozsvári polgármester attól fél, hogy az RMDSZ közvetlen kapcsolatot tart fenn a magyar családokkal, a magyar közösség tagjaival! Veszélyt lát abban, hogy ezáltal megerõsödik nemzeti közösségünk, folyamatos párbeszéd alakul ki a magyar családok és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség között! Meg akarja akadályozni, hogy az erdélyi, romániai magyar emberek sajátos gondjai, elvárásai, céljai a politika napirendjén szerepeljenek! Gáncsoskodik, amikor az RMDSZ választott tisztségviselõi, munkatársai, önkéntesei 250 000 magyar emberrel kívánnak közvetlen párbeszédet folytatni! Mit tett a polgármesteri hivatal, illetve a város polgármestere a Mátyás-szobor elé bizonyítottan törvénytelenül elhelyezett Iorga-tábla eltávolítása érdekében? Ebben az esetben miért huny szemet az egyértelmû törvénytelenség fölött? A város határában elhelyezett számtalan, kizárólag angol nyelvû hirdetés miért nem szúrja a hivatalosságok szemét? Ezekért miért nem aggódik senki? Végezetül a legnagyobb tisztelettel felkérjük a polgármester urat, hogy ne pufogtassa üres szlogenként a multikulturalitás fogalmát, hiszen egyértelmû, hogy nehezen tud beilleszkedni egy többkultúrájú közösségbe - áll Kovács Péter közleményében, aki lapunknak az ügy kapcsán azt is elmondta: az RMDSZ a pannók elhelyezése érdekében szerzõdést kötött az Amprenta Advertising reklámügynökséggel, amely jelentõs szakmai tapasztalattal rendelkezik e téren. Nem tehetünk egyebet, minthogy tiltakozzunk, hiszen a 148/2000-es romániai reklámtörvény nem tartalmaz semmilyen megszorítást a reklámanyagok nyelvére vonatkozólag - összegzett Kovács Péter. Román vagyok, de nem zavar a magyar szöveg Az Amprenta Advertising reklámcég képviselõje megkeresésünkre elmondta: igaz, hogy a pannót törvénytelenül állították fel, de ezért vállalják a felelõsséget. - A városban elhelyezett reklámpannók 90 százaléka törvénytelenül van ott, ahol van. A polgármesteri hivatal ugyanis annak és ott ad engedélyt reklámpannó elhelyezésére, ahol és akinek akar. Az említett pénzbírságról szóló értesítést még nem kaptuk kézhez, de ahogy ez megtörténik, tanácskozunk a cég ügyvédjével. Cégünk elhelyezett már a város területén kizárólag angol és német nyelvû pannókat is, de ezért soha nem volt semmi gond. Kíváncsi vagyok, milyen törvény alapján mondja a városháza azt, hogy törvénytelen a nem román nyelvû pannó elhelyezése? �?n román nemzetiségû vagyok, de akkor sem értem: a városvezetést miért zavarja ez a magyar nyelvû pannó? - nyilatkozta a reklámcég egyik vezetõ beosztású munkatársa, aki szerint az is elképzelhetõ, hogy beperelik a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalt. A városháza a magyarokat is képviseli? Tiltakozásának adott hangot a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) kolozsvári szervezete is. Piros lapot küldünk a mai nap folyamán Sorin Apostu polgármesternek, ugyanis a tegnap a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal szóvivõje, Oana Buzatu azt nyilatkozta, hogy megbüntetik az RMDSZ-t, illetve az RMDSZ megbízásából óriásplakátokat elhelyezõ céget, mivel magyar nyelvû plakátokat helyezett ki Kolozsvárt, annak ellenére, hogy a Polgármesteri Hivatal nem ad engedélyt, csak idegen nyelvû szövegeket tartalmazó plakátokra. Biztos vannak, akik emlékeznek, hogy Gheorghe Funar egykori polgármesternek is 1992-ben az elsõ intézkedései között volt megbüntetni az Apáczai Csere János Líceumot és a belvárosi Római Katolikus Plébániát, amelyek magyarul is kiírták az intézmény megnevezését. Az utóbbi hetek történései, illetve a Polgármesteri Hivatal tevékenysége súlyosan sértik a kolozsvári magyar közösséget, amely továbbra is megdöbbenéssel figyeli, hogy az a város, amely 2020-ban az Európai Kulturális Fõváros címre pályázik, néhány hét alatt feltámasztotta a funári idõk légkörét és hangulatát. Három hete eltüntették a város határain az �?dvözöljük Kolozsvárt! feliratot is tartalmazó táblákat; újra kihelyezték - Sorin Apostu elõbb hallgatólagos, majd nyílt támogatásával - a Iorga-idézetet a Mátyás szoborcsoportnál; a Városnapok alatt a nemrég felújított Mátyás király szoborcsoportot a városi rendõrök szeme láttára használták folyamatosan kilátóként, játszótérként a polgárok; a magyar énekesek fellépésének programját pedig az utolsó pillanatban megváltoztatva ékelték be az U szurkolótábor ünnepségét is a Fõtérre. Ez azért nem vezetett nagyobb problémához, mivel az egészet elmosta az esõ. Felhívjuk a kolozsvári Polgármesteri Hivatal figyelmét, hogy ez az intézmény nem csak a 79%-os román közösségnek a képviselete, hanem az itt élõ magyar közösségé is, amely igen is használja a magyar nyelvet, plakátokon, üzletekben, utcán és otthon is. Errõl a jogárról pedig nem fog lemondani! Egyben elvárja a Polgármesteri Hivataltól, hogy ne tekintse a magyar nyelvet idegen nyelvnek, illetve tetteiben és nyilatkozataiban vegye figyelembe, hogy a város több nemzetiségû és több kultúrájú település. Ezen felül felszólítjuk Sorin Apostut, hogy mihamarabb tegyen meg minden lépést a helyzet rendezésére, és a választási év elõtt ne gerjesszen mesterséges etnikai súrlódásokat politikai célból a kincses városban! - olvasható a KIFOR sajtóosztálya által kibocsátott közleményben. (N.-H.D.) Szabadság (Kolozsvár) 2011. június 11.Négy nap a kisebbségi törvénytervezetreEgy hét áll a kormánykoalíció rendelkezésére, hogy megszavazza a képviselõház emberjogi szakbizottságában a kisebbségi törvénytervezetrõl szóló jelentést. A vita az évekkel ezelõtt félbeszakadt cikkelytõl folytatódik kedden. Már februárban megállapodtak a kormánykoalíciót alkotó pártok a kisebbségi törvénytervezet elfogadásáról, mostanig azonban érdemi elõrelépés nem történt. Az utolsó órában próbálják menteni a helyzetet, és meglehetõsen szûk határidõt szabtak maguknak arra, hogy átvigyék a tervezetet a szakbizottságon. A vita kedden folytatódik attól a cikkelytõl, amelynél évekkel ezelõtt félbeszakadtak a tárgyalások. Az utolsó pillanatban a nemzeti kisebbségek frakciója is elõállt módosító javaslatokkal, ami kissé meglepte az RMDSZ-t, de végül a felek megállapodásra jutottak, és most már a szakbizottságban dõl el, hogy van-e kellõ akarat a koalícióban a tervezet elfogadására, vagy nincs. A jelentésnek péntekig kell megszületnie. Ezt követõen már csak felelõsségvállalással fogadható el a tervezet a parlamentben az ülésszak végéig. Az ellenzék részérõl a kormány szinte biztos, hogy nem számíthat segítségre. A demokraták sem kedvelik a tervezetet, hiszen 2006-ban és 2007-ben õk voltak annak egyik legfõbb ellenzõi. Szabadság (Kolozsvár) 2011. június 11.Poszler György nyolcvanévesA köztiszteletnek örvendõ irodalomtörténészt, a Kolozsvárt 1931. június 12-én született, az egykori piarista gimnáziumban tanult Poszler György akadémikust a budapesti Illyés Archívumban köszöntötték tisztelõi, barátai. A Kolozsvár könyvekkel köszönti a nyolcvanéves Poszler Györgyöt cím alatt szervezett rendezvény kezdeményezõje a Kolozsvár Társaság és a Korunk Baráti Társaság volt. A budapesti könyvhét keretében, június 4-én megtartott találkozónak a házigazdája, az Archívum vezetõje, Pomogáts Béla köszöntötte az ünnepeltet, majd Kántor Lajos és Demény Péter beszélt Poszler György munkásságáról. A továbbiakban élete meghatározó, kolozsvári gyermekkori emlékeit elevenítette fel az ünnepelt, azután került sor a könyvek átadására, köztük a Cseh Gusztáv tizenegy fõemberi rézkarcát és kilenc öregdiáki szöveget tartalmazó díszes kis kötet, a Kolozsvári köszöntõ ismertetésére. Mikes, Szerb Antal, Kosztolányi Mindjárt fél évszázada lesz, hogy magamban azt kérdeztem: ki az a Poszler György? Egyáltalán: fiatal õ is, vagy öregebb nálam? (Merthogy ki Szerb Antal, azt azért már tudtam.) Be kell vallanom, némi felháborodottság bújt meg (csendes) kérdésemben, ugyanis már évek óta esedékes volt az akadémiai kiadású Irodalomtörténet füzetekben az eredetileg államvizsga-dolgozatnak készült tanulmány, a Százéves harc Az ember tragédiájá-értmegjelenése (végül az 53-as számú lett) - és most valaki megint elém kerül, Szerb Antal pályakezdésével(51.füzet). A korábbi sorozatszerkesztõ, a Madách-ügyekben igencsak otthonos Horváth Károly biztató üzeneteit, leveleit megkapva, sõt elõtte egyszer még (az akadémikus Moravcsik Gyula, apám Eötvös Collegium-beli barátja közvetítését követõen) Szauder Józseffel is beszélve (igaz, csak telefonon), tudtam már Bodnár György pozitív véleményérõl. Akkor most mi van? Kiss Ferencnek a Babits, Juhász és Kosztolányi ifjúkori barátságáról szóló könyve elõzéséttermészetesnek vettem, és nyilván nem lehetett kifogásom Komlós Aladár elõbbre sorolása ellen sem. De ki az a Poszler? Az elmúlt évtizedek alatt bõven megkaptam a választ. Nem tagadom, hogy ebbe a személyes ismeretség jócskán besegített. Van annak jó pár (közel húsz?) éve, hogy Kolozsvár fõterén, teljesen véletlenül, találkoztunk, és azóta eléggé sûrûn adódtak az újabb alkalmak, Korunk-ügyekben, a Kolozsvár Társaságnál, Kalotaszentkirályon (a malomban, Csiki Lacival együtt), Budapesten, (az öt éven át élt) Magyar Irodalmi Díj zsûrijében, a Kosztolányi Dezsõ tér 5. ötödik emeletén, Poszler György dolgozószobájában, egy pohár whisky mellett, vagy az Illyés Archívumban és a Bem-moziban (akkor még Kántor Laci birodalmában), nem utolsósorban az Akadémián (Szabédi-könyvem vitáján õ volt a hivatalos bíráló). Csupa szép emlék, némelyiket fénykép is õrzi, például a 2002-es Szabédi Napok végén nálunk itthon, a Mikes Kelemen 15-ben, a szecessziós kályha elõtt készült felvétel több mint gondosan õrzendõ családi érték, már csak azért is, mert megismételhetetlen: Domokos Mátyás is rajta van, a hölgyek, Poszler Gyuri, Pomogáts Béla és a két Gálfalvi meg szerénységem mellett. (A kapuban, mármint a családregény-vázlatban sikerült reprodukálni.) A Korunk kulcsának átadása Poszler Györgynek pedig szintén egyszeri, budai alkalom volt, 2009-ben (László fiam fényképein megõrizve - Csiki Laci már csak mint a portréfilm kérdezõje lehetett ott az ünneplõk között). A történet közös mozzanatai - anélkül, hogy tudtunk volna róla - jóval korábbiak. A kezdet, mint mindennek a kezdete ugye a mi Kolozsvárunkon, a Farkas utca. Az utolsó erdélyi fejedelmek, a két Apafi 1942-es újratemetése idején én ugyan még nem töltöttem be ötödik évemet, de a 9. számú ház földszintjérõl, az állami gimnázium igazgatói lakásának ablakából végig-ámultam az ágyútalpas, díszegyenruhás ceremóniát, pontosabban a vonulást, ugyanúgy, mint a már nagyobb refes Benkõ Samu és a nála kisebb piarista diák Poszler György, akik az utca alsó, illetve felsõ részén kint állhattak a járdán. Valamivel késõbb nekem a belvárosi református elemihez, majd a Református Kollégiumhoz (és utódjához) kötõdött az életem, ám feleségem, aztán a fiaink abban az épületben tanultak (a nõvérem pedig igazgatta éveken át az utód-iskolát), ahol Poszler elkezdte tanulmányait - még aligha számítva arra, hogy a nevelõ skóla büszkeségeinek sorát, a Mikes Kelementõl Kuncz Aladárig és most már tovább gyarapodó sort fogja gazdagítani. Nagyot ugrom az idõben, néhány, a Korunkhoz kapcsolódó mozzanat fölelevenítésével. Az ugye már természetesként adódott, hogy az ezredfordulóra megjelentetett Kolozsvár-könyvünkbe (Kulcsok Kolozsvárhoz) szöveget kérjünk Poszler Györgytõl. �? a Házsongárdi bolyongásokat ajánlotta fel az antológia számára. �?s ugyanígy kértük, vártuk részvételét a Balázs Imre Józseffel közösen szerkesztett, reprezentatív kötetté nõtt ankétunkon, amely a 20. század legszebb magyar verseire kérdezett rá. Tízes listáján, a tíz remekmû megnevezésének, a hozzá fûzött magyarázatnak Nevelõdési regény- dalban elbeszélvecímet adta, három Babits-, két Nemes Nagy Ágnes-, egy-egy Ady-, Illyés Gyula-, Füst Milán-, Kosztolányi- és Dsida-verset nevezve meg. A magát itt naiv olvasónak mondó Poszler György - a magyar és a világirodalom különbözõ korszakaiban kitûnõen tájékozódó akadémikus - hûséges maradt tehát az életre szóló Babits-élményéhez, ugyanakkor a tízekben eltalálta ankétunk nagy nyertesét, Kosztolányi Dezsõt s a Hajnali részegséget. Minthogy pedig szeret együtt ragyogó páros csillagokat komponálni a históriában, a Hajnali részegségpárversét keresi és találja meg Dsida Jenõ Hálóing nélkülcímû versében. Idézek Poszler értelmezésébõl: Két végtelen éjszaka, két mérhetetlen magány a titokzatos ég alatt. De Budán, a Logodi utcában megnyílnak az ég boldog titkai. De Kolozsváron, a Fürdõ utcában zárva maradnak az ég boldogtalan titkai. Hát ez Poszler György, az irodalomtörténész, a naiv a hihetetlenül érzékeny, és ha kell, líraian fogalmazó versértelmezõ. Aki ugyanilyen érzékenységgel olvas prózát. Maradjunk Kosztolányinál - ha már a Kosztolányi Dezsõ térre indítjuk a kerek születésnapra szánt múltidézést. A méretre is hatalmas, legalább két évszázadba bevilágító, 2008-as kiadású gyûjteményes kötetben (Az eltévedt lovas nyomában) találom A homo ludens hõsiességét. A Kosztolányi arcképéhez megtalált öt vonás (Lázadás, Játék, Ellenkultúra, Veszély, Action gratuite) az életmû egészére kiterjed, de elsõsorban az Esti Kornélra meg a regényekre koncentrál, nem hagyva figyelmen kívül persze A szegény kisgyermek panaszait. Az ív hihetetlenül átfogó, de csöppet sem hivalkodó, noha felbukkan benne Hamlet és Don Quijote, Schiller és Huizinga, Baudelaire, Zarathusztra kötéltáncosa, A legyek ura(Golding) - meg Szerb Antal, az Utas és holdvilággal. (Még egy Babitsot bíráló mondatot is megenged magának.) �?s a legjellemzõbb Poszler-mondat, ami egy Kosztolányi-értelmezésben egyébként természetes, tömörségével azonban tanítható: Megvan irodalmi családfája, de letörölhetetlen róla a Szabadkáról és a Nagykörútról származó couleur locale. Azt gondolom, ugyanígy letörölhetetlen az esztétikában, filozófiában egyként elmélyedõ irodalomtörténész Poszler Györgyrõl a Farkas utca és a Kosztolányi Dezsõ tér helyi színe. Illõ tehát, hogy a kolozsvári öregdiákok, ki ahogy teheti - igazán régiek képben (Cseh Gusztáv rézkarcairól), maiak kis csapata szóban - köszöntsék a szülõvárosához mikeskelemeni hûséggel ragaszkodó nyolcvanéves tudóst. A kolozsvári öregdiákot. KÁNTOR LAJOS Szabadság (Kolozsvár) 2011. június 11.Megtisztelõ volt ott lenni, sokaknak játszaniNagy sikerrel vendégszerepelt május folyamán Dél-Koreában a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata; a Daejeonban és Szöulban öt alkalommal játszott III. Richárd címû darabot mintegy 4500 személy tekintette meg. A Dong címû napilap május 24-i számában ezt írta a Tompa Gábor igazgató által rendezett elõadásról: a színészek dikciója annyira tökéletes volt, hogy még így is, hogy színházban voltunk, minden mondatukat tisztán hallottuk, mintha mikrofonon keresztül beszéltek volna. A koreai színészeknek, akik kevés színházi tapasztalattal rendelkeznek, érdemes lenne odafigyelniük erre. A legfigyelemreméltóbb a III. Richárd szerepét játszó Bogdán Zsolt kiváló játéka. A színmûvésszel - a fogadtatás részletei mellett - arról is beszélgettünk, hogy véleménye szerint mi mindent tanulhatnánk a dél-koreaiaktól. - A kolozsvári bemutató óta nagyon sokat alakult, ért az elõadás, de igazából Koreában teljesedett ki. Itthon elég hûvös fogadtatásban részesült, a kritika tett arról, hogy a még éretlen elõadáson - alig több, mint négy hét alatt készült - elverje a port, a közönség pedig, ímmel-ámmal ugyan, de élvezte az elõadást. Rendkívül megtisztelõ volt ott lenni, szeretve, értékelve lenni, sok embernek játszani. Nagyon jó érzés olyan közegbe kerülni, ahol, úgy tûnik, nagyon is értik, amit látnak. Színházszeretõ és -értõ közönségnek volt szerencsénk jatszani, és ez nem is csoda, hiszen a világ legjobb, legnívósabb elõadásait viszik el hozzájuk: többek között Pina Bausch, Peter Brook, Lev Dogyin és Merce Cunningham elõadásait láthatták az elmúlt idõszakban. Az is igaz hogy idehaza kevés embernek - 250-300 - játszottuk az elõadást, ott pedig 700-800, és annál többnek is. Kis tömbben pedig másképp reagál a közönség, mint amikor többen vannak. - Mi volt az, ami leginkább meglepett a dél-koreai közönség viselkedésében? -A nyitottság, ahogyan nézték az elõadást. Kezdetben nem is hittünk a fülünknek, én legalábbis nem. Azt hittem, hogy rosszul hallok, vagy, hogy álmodom, és csak véletlen, hogy nevetnek, hogy élvezik, hogy szeretik az elõadást... Aztán a második, harmadik, negyedik felcsendülõ nevetés után már én is fellélegeztem. - Említetted, hogy a világ színházi felhozatalának legjobb elõadásai jutnak el hozzájuk. Hogyan párosul ez az elvárásaikkal? - Még volt egy III. Richárd pár hónappal elõttünk - koreaiak játszották -, de mint kiderült, az megbukott. Tehát nem egy udvarias, mindenevõ közönségrõl van szó, hanem egy nagyon is értõ, érzõ közönségrõl. Mondta a koreai kollégánk, aki a Senkálszky Bandi bácsi szerepét vette át, hogy ha nem tetszik nekik valami, nem, vagy csak alig tapsolnak, ha pedig nagyon, akkor a fejük fölé emelt kezekkel, füttyel, ujjongással fejezik ki tetszésüket, vagy felállnak. Nekünk jutott mindenbõl. Mondhatni majdnem vesszõre, pontra reagáltak. �?ppen ez a csodálatos benne, ahogyan a Shakespeare-i humor, minden nyelvi nehézség ellenére mûködni tudott. Amikor Glouster megkéri Anna kezét az általa meggyilkolt ellenfél koporsója fölött, és a közönséghez fordulva megkérdi, hogy kértek még asszonyt ilyen hangulatban akkor egyszerre nevette el magát több száz ember, a helyzet abszurditásán, Shakespeare humorán... Nem kellett ehhez különösebb aktuális fordítás, különben sem tudom, milyen Shakespeare-fordításaik lehetnek. - Mennyire sikerült megismerni két hét alatt az országot, belekóstolni az ottani világba? - A kollégáimhoz képest nekem valamivel kevesebb idõm maradt, de azért amikor idõm engedte, én is mentem városnézni. Sokat tanulhatnánk a koreaiaktól. Rendkívül leleményes nép, dolgosak, kedvesek, figyelmesek, segítõkészek, de cseppet sem büszkék, nem gõgösek. Minden talpalatnyi földet megmunkálnak. Ahol nálunk a mart szakad, s az erõnk elfogy, ott õk még nagyobb elszántsággal vetik bele magukat a munkába. Kevés helyen láttam az idõsek iránti tiszteletet olyannak, mint Szöulban. FERENCZ ZSOLT Szabadság (Kolozsvár) 2011. június 11.Felavatták az EME Erdélyi Digitális AdattárátAz Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székhelyén tegnap délelõtt hivatalosan felavatták az Erdélyi Digitális Adattárat (EDA), amely archiváló és szolgáltató intézményként gyûjteményeket hoz létre és gondoz az oktatás és a kutatás szolgálatában. Az adattár fõleg erdélyi tudósok hagyatékainak digitalizációjára támaszkodik, de más gyûjtésekbõl származó levéltári anyagok, kéziratok, könyvek, fotók és audiovizuális anyagok is helyet kapnak benne. A beruházás az EME és az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) együttmûködésébõl született meg. A pénteki ünnepségen részt vett és felszólalt többek között Répás Zsuzsanna, a magyarországi Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára, Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar fõkonzul, Monok István, az egri Eszterházy Károly Fõiskola egyetemi docense, Káldos János, az OSZK különgyûjteményi igazgatója, Tarnóczy Mariann, MTA Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság osztályvezetõje. Megnyitó beszédében Sipos Gábor EME-elnök rég megszületett gyermek kései keresztelõjének nevezte az eseményt, kihangsúlyozva, hogy az adattár számos gyûjteményt fog egybe és tesz könnyebben elérhetõvé. Répás Zsuzsanna azt emelte ki, hogy a 21. századi mûszaki eszközökkel ésszerûen kell megõriznünk és továbbadnunk értékeinket a magyar-magyar kapcsolatok keretében, a versenyképesség és a tudás megtartása érdekében. Szerinte önazonosságunk megõrzése elképzelhetetlen a magyar nyelv nélkül. Szilágyi Mátyás arra emlékeztetett, hogy kormánya minden lehetséges eszközzel támogatja az EME-t a pótolhatatlan értékû elkobzott gyûjteményei, tulajdonai visszaszerzésében - abban, ami egy jogállamban természetes folyamat kellene, hogy legyen. Monok István a fiataloknak az adatokhoz való hozzáférhetõségét hangsúlyozta. A ünnepség második részében Bitay Enikõ fõtitkár vetített képekkel mutatta be az EDA-t, amely jelenleg több mint hatezer tétellel bír (www.eme.ro/edapress). Az adattárban az EME Kutatóintézetében folyó kutatási programok keretében gyûjtött anyagok, tanulmányok találhatók meg, de nyitottak más szakmai csoportok digitális gyûjteményének elhelyezésére, tárolására, hozzáférhetõvé tételére is. A következõ hónapokban az EME arra törekszik, hogy regionális partnerként bekapcsolódjék az európai szintû digitalizálási programokba, és adatait az Europeana portálon is elérhetõvé tegye �?. I. B. Szabadság (Kolozsvár) 2011. június 11.Erdélyi Digitális AdattárErdélyi kulturális és tudományos örökség a világhálón Az Erdélyi Digitális Adattár felavatására kerül sor 2011. június 10-én reggel 10 órától az Erdélyi Múzeum-Egyesület központi székházában (Kolozsvárt, Rhédey-ház, Jókai/Napoca utca 2. szám). Az Erdélyi Digitális Adattárat (EDA) az Erdélyi Múzeum-Egyesület azzal a céllal hozta létre, hogy archiváló és szolgáltató intézményként gyûjteményeket alakítson ki és gondozzon, valamint szolgáltatásokat fejlesszen és üzemeltessen az oktatás és a kutatás elõsegítésére. Az Adattár elsõsorban az erdélyi tudósok hagyatékainak digitalizációjára támaszkodik, de helyet kapnak benne más gyûjtésekbõl származó levéltári anyagok, kéziratok, könyvek, fotók és audiovizuális anyagok. Az anyagok összegyûjtése, rendszerezése és elektronikus feldolgozása mellett az Adattárban speciális szolgáltatások is igénybe vehetõk, melyek elõsegítik a tudományos munkát. Az Adattárban sokoldalú keresési lehetõség mûködik, az érdeklõdésre számot tartó dokumentumok letölthetõk, illetve a saját gyûjtésû kutatási adatok feltölthetõk. Az Adattár révén az erdélyi tudományos munkákat széles körben ismertetni és terjeszteni lehet, illetve az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadványai is könnyebben elérhetõvé és olvashatóvá válnak. Az Adattárban az EME Kutatóintézetében folyó kutatási programok keretében gyûjtött (forrás)anyagok, illetve a kutatási eredmények is helyet kapnak. Ugyanakkor az Adattár nyitott más szakmai csoportok által összeállított digitális gyûjtemények elhelyezésére, tárolására és hozzáférhetõvé tételére. Az Erdélyi Digitális Adattár létrehozásának gondolata a 2005 februárjában az Erdélyi Múzeum-Egyesület és az Országos Széchenyi Könyvtár között született együttmûködési megállapodáshoz nyúlik vissza. A digitalizációs munkálatok 2005-tõl elkezdõdtek, az Adattár keretrendszerének kiépítése és az adatok feltöltése két év óta zajlik. Az Adattár archívumában jelenleg több mint hatezer tétel szerepel. A következõ hónapokban az EME arra törekszik, hogy regionális partnerként európai szintû digitalizációs programokba is bekapcsolódjon, és digitalizált adatait az Europeana portálon keresztül is elérhetõvé tegye. Hosszú távon az Erdélyi Múzeum-Egyesület az elkobzott gyûjteményeinek feldolgozását is tervezi, melynek közzététele szintén az Adattár révén valósulhat meg. Az EME elkobzott gyûjteménye az erdélyi magyarság egyik legfontosabb kulturális öröksége, melynek mielõbbi feldolgozása, majd közzététele legalább annyira fontos, mint a tulajdonjog tisztázása. eme.ro 2011. június 11.Borboly válasza FloreánakBorboly Csaba, Hargita megye tanácselnöke Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester Maros, Kovászna és Hargita megye egy régióba csatolása kapcsán tett nyilatkozatára azt válaszolta, lehet a székelyeknek testi fogyatékosságuk, ám csavaros az észjárásuk, az elöljárónak pedig hiányosak az ismeretei. Borboly Csaba pénteken azt nyilatkozta, hogy a székelyeknek csavaros az észjárásuk, s mindez pótolhatná Florea polgármester hiányos ismereteit - tájékoztatott a Mediafax tudósítója. Kicsit szomorúan vettem tudomásul, hogy Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester nem akar velünk, fogyatékos székely megyékkel társulni. �?n ugyanis azt gondolom, hogy jó páros lehetnénk. Lehet ugyanis, hogy nekünk, székelyeknek testi fogyatékosságunk van, ám csavaros az észjárásunk, míg a nagy egészségnek örvendõ Florea úrnak megvan ugyan mind a két keze, van hozzá két lába, s a feje is ott van a nyaka tetején, ám a hiányossága a fejéhez, pontosabban a fejében levõkhöz kötõdik. Így aztán a társulásba mi vihetnénk az észt, õ meg hozhatná az erõt, s így már egymást kiegészítõ pár lehetnénk - nyilatkozta Borboly Csaba. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere, a PDL alelnöke szerdán egy sajtótájékoztatón azt nyilatkozta, hogy nem gondolja, hogy Maros megyét érzelmi alapon Hargita és Kovászna megyéhez kellene csatolni, ahogy azt az RMDSZ fejlesztési régiók átszervezésérõl szóló tervezete elõírja, véleménye szerint ez olyan lenne, mintha valaki két fogyatékossal kezdené felásni a kertet. Kiemelte, szükségesnek tartja az ország közigazgatási átszervezését, és ezt az elmúlt két évben több ízben kérte. Florea azonban ellenzi, hogy egy régiót alkosson Maros, Hargita és Kovászna megye, annak ellenére, hogy ez az RMDSZ folyamatos óhaja. Florea szerint az RMDSZ tervezetét egyetlen délután alatt készítette Borbély ebben az egyik különálló régiót Kovászna, Hargita és Maros megye alkotja, és õ ezzel nem ért egyet, mert azt jelentené, hogy megyéjét két szegényebb megyéhez csatolják. Gondolják, nekem megfelelne, hogy Maros megyét csupán érzelmi érvek miatt két szegény megyéhez csatolják? Azaz, gyerünk, haljunk meg mindannyian. (.) Kulturális szempontból normális, hogy a magyarok ragaszkodnak nemzetükhöz. De ha egy erõs régió fejlesztésérõl van szó, soha nem mondhatod azt: Népújság (Marosvásárhely) 2011. június 11.Emberek a gátraTegnap ballagtak megyénkben az általános iskolák végzõsei. Közel hatezer nyolcadikosnak kell pályát választania abból a kínálatból, ami alig módosult az elmúlt évek során. A román tagozat 3839 végzõs tanulója 132 osztály, a magyar tagozaton végzett 2112 diák 62 osztály között választhat. Az arány, amiért 2009 óta per folyik (immár a legfelsõbb fórumon), nem sokat változott, hisz ma sincs annyi hely a középiskolák magyar tagozatos kilencedik osztályában, ahány nyolcadikos diák végez. De azt is el kell ismernünk, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján sokan, elsõsorban a roma diákok nem folytatják tanulmányaikat, s ma is vannak olyan vidéki családok, ahol lehetetlen az ingázási költségeket elõteremteni. Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy a kínálat a magyar tagozaton elsõsorban humán osztályokkal (a tanítóképzõben, az Egyesülés középiskolában) valamint egy sportosztállyal bõvült. A népszerû szakokat mûködtetõ román tannyelvû középiskolákban továbbra sem gondolnak a nyitásra, ezért a magyar diákok egy része román nyelven tanul tovább. A marosvásárhelyi magyarság nagy mulasztása, hogy a rendszerváltás óta eltelt két évtized alatt nem sikerült egy korszerû magyar tannyelvû, önálló szakközépiskolát létrehozni, a számunkra szükségesnek tartott szakirányokkal, ahogy az erdélyi falvak megmaradása szempontjából annyira fontos középfokú mezõgazdasági oktatás sem került az õt megilletõ helyre a végzõsök szemében. Pedig helyiség lenne, hisz sok helyen iskolaépületeket kaptak vissza az egyházak. De képesek vagyunk-e felhasználni azokat? Miközben korszerû magyar tannyelvû óvodára és általános iskolára is szükség lenne Marosvásárhely belvárosában, a szemünk elõtt megy tönkre, dõl össze az egykori leányiskola épülete, ami nem csak a református egyházközségek, az egész marosvásárhelyi magyarság szégyene is egyben. Ha tervezett felújítása, bõvítése megtörtént volna, mûködhetne már a Göcsi Máté iskola. Az évek során szerkezetében is megroggyant épület azóta sem hoz hasznot, sokkal inkább kárt okoz a tulajdonosoknak. Átgondoltan, jobban ki kellene használni a katolikusok által visszakapott iskolaépületeket is. A Sapientia egyetem példája igazolja, hogy amit nagyon akarunk, és van, aki felvállalja, az elõbb-utóbb megvalósulhat. Ehhez azonban a siránkozás, a nagy szavak s a politikai egymásnak feszülés látványos mutatványai helyett a mindennapi, de a jövõ szempontjából fontos dolgaink megoldására kellenének cselekedni tudó és akaró emberek a gátra. Akiket érdemes és kell is támogatni. Bodolai Gyöngyi Népújság (Marosvásárhely) 2011. június 11.Bethlen Miklós és BethlenszentmiklósHíres emberek, jeles települések Bethlenszentmiklós (románul Sânmiclãuº, németül Betelsdorf) falu Fehér megyében. Közigazgatásilag Szépmezõhöz tartozik. Balázsfalvától 15 km-re északkeletre, a Kis-Küküllõ jobb partján fekszik. Szépmezõtõl 6 km-re északkeletre van. Szász település volt, és egykor a küküllõi vár birtokai közé tartozott. 1309-ben villa Sancti Nicolai néven említik elõször, papját pedig a tizedmegtagadó szász papok közt. 1332-ben Nicolay, Nycolai, 1390-ben Zenthmyklos, 1491-ben Zaz Zenthmyklos, Olah Zent Myklos néven írták. 1332-ben a németül Miklosdorf néven nevezett település már egyházas hely volt, papja a pápai tizedjegyzék szerint ekkor 40 dénár pápai tizedet fizetett. 1390-ben Zsigmond király Bethlen Gergelynek adományozta, és a Bethlen család birtokai közé tartozott a késõbbiekben is. A 16. században Bethlen Farkas várat emelt itt, amely ma már nem látható. Bethlen Miklós (1642-1716), a kiváló államférfi és emlékiratíró velencei emlékeinek hatására, de figyelembe véve a helyi népi építészeti hagyományokat is, itt reneszánsz stílusú kastélyt építtetett. A kastély 1668 és 1683 között épült, jellegzetes, szép alkotása az olasz hatású erdélyi reneszánsz építkezésnek. Bethlen Miklós Udvarhelyszék fõkapitányaként itt is élt. A kastélyt egykor védõfalak és sarokbástyák övezték. 1719-ben itt kötött házasságot Kemény Zsigmond Bethlen Ágnessel. Az 1760-as években tatarozták, és ekkor részben barokk stílusban átépítették. A falunak 1910-ben 1522, többségben magyar lakosa volt, jelentõs román kisebbséggel. A trianoni békeszerzõdésig Kis-Küküllõ vármegye Hosszúaszói járásához tartozott. Ma a falu lakosságának 70%-a magyar. Bethleni gróf Bethlen Miklós (Kisbún, 1642. szeptember 1 - Bécs, 1716. október 27.) Bethlen János kancellár fia, államférfi és emlékíró. Elsõ nevelõje Keresztúri Pál, majd Apáczai Csere János. Németalföldön, Hollandiában, Párizsban tanult. Hazatérve Zrínyi Miklós mellett akarta katonai nevelését tökéletesíteni, de csak keveset lehetett a nagy hõs környezetében annak halála miatt (melynek tanúja volt). Ezután Olaszországba utazott, nyelvet és építészetet tanult. Visszatérve Udvarhelyszék fõkapitányi tisztségét látta el. Az általa épített bethlenszentmiklósi kastély az erdélyi reneszánsz építészet egyik legszebb kastélya. Kemény János és Apafi bizalmi embere volt. Meggondolatlanul belekeveredett Béldi Pál összeesküvésébe, s 1676-ban Fogarason bebörtönözték. Szabadulása után Kõvár és Máramaros kapitánya lett. 1690-ben Bécsbe került, ahol közremûködött a Diploma Leopoldinum megalkotásában. Teleki Mihály, nagy politikai ellenfelének halála után, 1691-ben Erdély kancellárjává nevezték ki; 1691-1704 között volt ebben a funkcióban. Egy Hollandiában kiadott, Erdély szomorú sorsáról szóló könyve miatt Rabutin élete végéig bécsi fogságban tartotta. Rabságában alkotta élete fõmûvét (�?néletírásom), amelyet gyermekeinek írt okulásul, magyar nyelven. Elsõ felesége, Kun Ilona fiatalon elhunyt; második felesége Rhédey Júlia, aki templomoknak készített úrasztali terítõirõl lett híres. * Forrás: Wikipédia Bölöni Domokos Népújság (Marosvásárhely) 2011. június 11.Gyimesi �?va: A cenzúra a legjobb stilisztaA pannon magyar értelmiségnek Aki az ideológiai normákhoz nem tud alkalmazkodni, az fogalmazzon úgy, hogy ne vevõdjék észre, mert már Goethe megmondta: a cenzúra a legjobb stiliszta. Kitûnõ kollégám és barátom, Láng Gusztáv bírálta így az egyetemi jegyzetemet 1983-ban, egy olyan tanszéki értekezlet keretében, amelyrõl minden bizonnyal egy másik kéztõl származó, menetrendszerû beszámoló is ment az ilyen ideológiai ügyekben illetékes szervekhez. Ha nekem nem is, de kollégámnak éppenséggel akkor nagyon vigyáznia kellett, hogy megfelel-e az elvárásoknak, mert másképpen nem kap kivándorlási útlevelet. Elhangzott mástól is ilyen irányú kritika, az viszont már kielégítette az állítólag Goethétõl származó szentencia imperatívuszát, mert az elméletekben jártas másik férfiú idevágó mondatában az öncenzúra ügyesen mûködött, valahogy így: A szóban forgó irodalomelméleti jegyzetben a sajátos szellem fénye idõnként nem a legmegfelelõbb helyeken villan fel. Csodák csodája, minden óvatoskodó változtatás nélkül jelent meg aztán nyomtatásban a kézirat Teremtett világ címmel a Kriterionnál, valószínûleg azért, mert a közvetlen szerkesztõt (Szilágyi N. Sándor kollégát) kivéve a szolgálatos fülek közül senki nem értette, cenzorunk pedig meg se parittyázta az ontológiai, ismeretelméleti, esztétikai és nyelvfilozófiai hátteret, ami a marxista esztétikákkal szemben villant fel a könyvben, eléggé következetesen. Elnézést, hogy ezzel a személyes emlékkel hozakodom elõ, de még sorolhatnám azokat a filozófiai és elméleti tárgyú könyveket, amelyek akkoriban szintén átcsúsztak a szigorú réseken: Tamás Gáspár Miklós, Egyed Péter, Molnár Gusztáv, Ágoston Vilmos, Szilágyi N. Sándor tanulmányaira gondolok legfõképpen, a Bretter-iskola markáns csoportjára. Számba véve, milyen kompromisszumokra kényszerítettek egykor a publikálási körülmények, a nyilvánosság folytonos állami kontrollja, és újraolvasva különbözõ mûfajú szövegeinket, úgy gondolom, minden múltbeli gondolatunkat és kifejezésünket nyugodtan vállalhatjuk. Most nem beszélek olyan nyilvánvaló veszteségekrõl, amelyekben többünknek része volt, mint például a letiltottság állapota, mondjuk, 1986-ban, vagy egy-egy kézirat kiadásának idõbeli eltolódása, ami nem más, mint a kéziratok évekig tartó veszteglése a fiókokban, esetenként a Securitate általi elkobzása is a házkutatások törvénytelen aktusai során, mert nem siránkozni, hanem bátorítani akarok. Közben nálunk igazi kunszt lett úgy megírni a mondanivalót, hogy a folyóiratokban, heti- és napilapokban kötelezõ, zsarnokunkhoz intézett dicshimnuszok túloldalán lehessen valami olvasnivaló is azok számára, akik nem a címlapon megjelenõ ideológiai szószra voltak kíváncsiak. Az ilyesmikért felelõs szerkesztõkkel olykor alkuk is köttettek, hogy például Láng Gusztáv távozása után, nagy sikerû sorozata, a Kiskatedra megszûntével, az õ mûfajához hasonló, legszûkebben szakmaira redukált, önkorlátozó stílusú rovat jelenjék meg Bölcsészkedjünk címmel. �?s mindezt az ember nem úgy mûvelte már, hogy közben a Reményik Sándor képviselte Ahogy lehet rezignációját éreztük és éreztettük folytonosan az olvasókkal is, hanem olykor a cirkuszi mutatványos mosolyával, amint hajlékonyan átbújik azon a bizonyos karikán. Nem tartom becstelen dolognak, hogy rendszeresen publikáltunk egy olyan rezsimben, amikor jogos lett volna minden tiltakozás, de az a sztrájk, amit a fogalmazni és publikálni képes erdélyi értelmiség vezetett volna be, ha nyíltan ellenáll, az erdélyi magyar nyelvhasználat és irodalmi vagy tudományos értékteremtés mindennapi kis tetteinek teljes feladását jelentette volna, a szellemi táplálék megvonását azoktól, akik mégis csak megtanulhattak anyanyelvükön olvasni. Nos, ha úgy tetszik, a beszédmód, a stílus, a szellemi színvonal kérdése ez az egész. Nem néztem utána, hol is állította volt a szellemóriás német író ezt a ragyogó jellemzését a hatalom egyik eszközének, legtöbbször eléggé iskolázatlan lakájának, vagyis a cenzúrának, sokkal jobban bízom egykori kollégám, Láng Gusztáv memóriájában, mert ez a gondolat megér... Egy meditációt, testvéreim. (Az írást nem sokkal halála elõtt küldte szerkesztõségünkbe Gyimesi �?va.) �?let és Irodalom, 2011. június 11.Grecsó Krisztián: Hungarian Shakespeare(Adjátok vissza a hegyeimet!, M1) Rékasi Károlynak van hordozható dévédélejátszója és felvétele önmagáról. Ezt nézi Koltay Gábor új dokumentumfilmjében, tükörben tükrözõdõ tükör. Rékasi faragott tölgyasztalnál ül, és fürkészve, kíváncsian nézi Rékasit, közelebb húzza a monitort, mert valamit nem ért. Totálban megy tovább a régi felvétel, néhány éves ihletett szavalat, Adjátok vissza a hegyeimet! Kisvártatva kiderül: ezzel a 2004-es gödöllõi versmondással kezdõdött Rékasi kanosszája. A játék túlmutatott önmagán, az alanyi narrátor elmondja, némelyek meghatódtak, mások meg nem hatódtak meg. A hatás meglepte a mûvészt, ezért egy szellemi és valódi utazásra indult Erdélybe, hogy összerakja a kirakót, és történészek, irodalmárok segítségével, temetõt, hegyet járva megértse, ki volt Wass Albert. Most lajstromba vehetném a fikcióba oltott dokumentumfilm epizódjait, a párhuzamosan futó szálakat, a kis Wasstól az öreg Wassig. Vagy attól a pillanattól, hogy Rékasi átautózik a határon, odáig, hogy fürdõnadrágban áll a patak közepén, és ellenfényben az arcára csurgatja a hûs vizet. Gyáva dolog lenne, a probléma elodázása. Mert ez a film alapos munka, ha szabad ilyet mondani, állatorvosi ló. Minden gyötrelmes oktalanság, szorongás, fájdalom és harag megvan benne, ami megüli a magyar lelket. �?s mint ilyen, komolyságot követel, mert kordokumentum, forrásanyag, afféle, bocsánat a párhuzamért, Szabad-ötletek jegyzéke. Kétségbeejtõen szomorú, depressziós és hosszú. Így emlékezik a magyar szellem: végletes kegyetlenséggel, egyoldalúan, ködös gyûlölettel; legyen szó egy közösség mítoszairól vagy egy család személyes történeteirõl. Izzadságszagú igyekezettel dolgozik az átemlékezõ gép, nincs a magyar lélekben kíváncsiság, de legfõképpen önvizsgálat és megbocsátás nincs benne. Nem tudjuk megérteni az emberi esendõséget, a gyarlóságot, nem akarunk okulni belõle. Wass ebben a filmben kikezdhetetlen háborús hõs, páratlan közéleti szellem, írói és emberi nagyság - szent idol. �?s mint kifogástalan keresztény karakter, tökéletes, nincs emberi gyöngéje, soha nem tört meg, nem hibázott, nem imádta és habzsolta a nõket, nem volt szónokias és hirtelen haragú vagy nehéz természetû õrült, aki még az elsõ, õt a haláláig imádó feleségét is úgy hagyta el, hogy összemosta Európa és az asszony vélt bûnét. Azt írta neki, ti [mármint Európa és a nõ] löktetek ki magatok közül. Ha Koltay szereti a hõsét, miért nem próbálja megérteni, elfogadni? Ha nagyra tartja munkásságát, nem kell valamiféle szentséggel hitelesítenie, mert a mûveket nem kezdi ki, ha írójuk megtört. Még az sem, hogy öngyilkos lett. De hiába, a kör itt már ördögi: a vallásos demagógia nem ismer kegyelmet, rendre megalázza az emberi elkeseredettséget, meg sem próbál okokat keresni, vagy ami a dolga lenne: megbocsátani. Wass itt nem volt antiszemita, csak antikommunista, és bár szerinte szinte minden kommunista zsidó volt, azért a film megengedõ: akadtak kivételek. �?des istenem. Valakit hazátlanná, senkivé tett egy politikai rendszer, és kétségbeesett gyûlölete mindent és mindenkit sújtott. Talán meg lehetne próbálni a kort és az embert nem külön kezelni. De megint nincs vágy a megértésre. Wass nem zsidózott, bizonyítják tételesen az értõ szakemberek, aztán szépen adagolva hozzáteszik, hogy a nemzetközi összeesküvés miatt nehéz ezt a bélyeget lemosni. Tiszta beszéd, értettük. De mi történt volna, ha azt mondja a film, hogy ez a komor és kizsigerelt ember hibázott, de próbáljuk meg megérteni, mi motiválta, mit látott, mi fájt neki! Végre megkísérelhetnénk bocsánatot kérni, megkövetni egymást és magunkat. Hiszen hibázni soha sem tanulság nélkül való: megismerünk belõle egy világot, egy korszakot. I'am the hungarian Shakespeare mondja magáról Wass a háborús menekülés közben az õt igazoltató amerikai katonáknak. Még nem tud angolul, így vágja ki magát. Koltay és az õt támogató irodalomtörténészi kar, sokan vannak, nem sorolom föl, kétségbeejtõen komolyan veszi a viszonylatot. Karakterformálás, tájfestés, Nobel-díj-jelölés, még a románokról is olyan szépen, ahogyan azok magukról soha. Ízlésen nem illik vitatkozni, én akárhol kezdtem bele, mindig dagálytól és giccstõl puffadt, önmaga paródiájává váló szöveghelyeket találtam, de talán nem volt szerencsém. �?s különben is, a lektûrsablonokkal dolgozó váteszi romantika is lehet valakinek kedvére való. De ami a képalkotást illeti, tanácstalan vagyok. Nem úgy volt, hogy Arany János a magyar nyelv? Idollá tehetõ egy dilettáns, akitõl Koltay sem nagyon talál olyan mondatot, melyben ne lenne képzavar? Azon a pályán játszhat, melyen Kányádi Sándor vagy Szilágyi István? Sárbogárdi Jolán zsenijét idézõ allegóriái vannak, nem hiszem el, hogy ezt ne látnák az értõ olvasók. Nem érzik annak a felelõsségét, hogyha Wass Albertet pajzsra emelik, akkor kigúnyolják, megalázzák a fentiek életmûvét? Mégis, a leggyötrõbb az volt ebben a bõ másfél órában, hogy megpróbáltam megérteni, mit akar a rendezõ. Biztosan nem rosszat. De mit szeretne, mit érezzen egy gimnazista, ha megnézi ezt a filmet? Fájdalmat, depressziót, tehetetlenséget, gyûlöletet? Ha nem azt, akkor mit? Mit szeretne üzenni a film, minek a példázata a wassi életpálya és -mû? Mit tegyen az érzõ szívû magyar nézõ: foglalja vissza Erdélyt? Vagy tudjon róla, hogy a rezervátumlakó mai magyarok csak a hûség letéteményesei, azért vannak ott, hogy székely harisnyában sirassák a régi udvarházat, és gyûlöljék a többségi nemzetet? Mi meg majd néha meglátogatjuk õket, és olyankor adunk cukorkát. Jó magyarok, hát még mindig magukra lehet hagyni a határon túli testvéreinket? Még mindig van nekünk egy fölösleges századunk, amit önsajnálattól bénán el lehet tékozolni? �?let és Irodalom 2011. június 12.Spányi Antal: felelõsséget kell vállalni egymásért, a nemzetértFélmillió magyar zarándok érkezett az idén a Csíksomlyói búcsúba. A szabadtéri szentmisén Spányi Antal székesfehérvári püspök a hit melletti kiállásra, áldozatvállalásra és erkölcsi megújulásra buzdította a búcsú résztvevõit. �?gy fogalmazott: felelõsséget kell vállalni egymásért, a nemzetért, a hitért és az egyházért. A püspök beszédében kitért az új magyar alkotmányra. Elmondta: a magyar nép nem kíván beleszólni más nép életébe, de a magyar nép is tudja, mit akar, és õ sem szorul arra, hogy mások kényszerítsék rá vágyaikat, akaratukat, akár félelmeiket. Így alkottuk meg a magyar alkotmányt, amelyben ki mertük mondani a házasság Istentõl rendelt törvényét és az élet védelmét. Nem szabad félnünk, megijednünk, mert tiszta a szándékunk, nemes és jó az akarat - mondta Spányi Antal. Rámutatott: az utódoknak törekedniük kell arra, hogy méltók legyenek az olyan nagy elõdökhöz, mint például Szent István, Szent Imre és Szent László, és akárcsak ez utóbbiaknak, a mai embereknek is szembe kell szállniuk azzal, ami tûnhet modernnek, lehet hangzatosan csábító, de végül ártalmas, és nem az épülésükre, hanem romlásukra szolgál. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az emberek emeljék fel tekintetüket a világból Jézusra és Máriára, hiszen csak azok igazán boldogok, akik tudnak még felfele nézni, és tudják, hol keressék életükre, gondjaikra a megoldást. A püspök arra buzdította a résztvevõket, hogy ápolják a családi kötelékeket, örömmel fogadják a gyermeket, és óvják az életet a fogantatástól a természetes halálig. Hozzátette: fel kell ismerni, és el kell fogadni, hogy felelõsek vagyunk sorsunkért, jelenünkért, jövõnkért. Nincs idõ a sajnálkozásnak, tehetetlenségnek, a panaszkodásnak, hiszen lehetõségek nyíltak elõttünk, amelyekkel élni kötelességünk - jelentette ki. A ma lehetõsége, az összefogás ereje képes új irányba állítani a magyarság sorsát, és megteremtheti annak lehetõségét, hogy a következõ nemzedékeknek úgy adjuk át azt az örökséget, amit kaptunk, hogy õk többre jussanak. De ehhez el kell vetni az önzést - mondta a püspök -, és vállalni kell a felelõs gondolkodásból fakadó áldozatot. Spányi Antal hangsúlyozta: a felemelkedés feltétele az erkölcsi megújulás, ennek útját kell járniuk kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A szertartáson félmillió zarándok vett részt, akik a Kárpát-medencébõl és a világ számos pontjáról érkeztek. A prédikáció közben az idén is eleredt az esõ, de a résztvevõk a helyükön maradtak, példásan hallgatták végig a szentmisét. MTI Erdély.ma 2011. június 12.444. Csíksomlyói búcsúA hit mellett való kiállásra, az áldozatvállalásra és az erkölcsi megújulásra buzdította a csíksomlyói búcsú résztvevõit Spányi Antal székesfehérvári püspök a pünkösdszombati szentmise prédikációjában. A Csíksomlyó mellett lévõ Kis-Somlyó és Nagy-Somlyó hegy közötti nyeregben zajló szertartás keretében a szónok kifejtette, hogy felelõsséget kell vállalni egymásért, a nemzetért, a hitért és az egyházért. A püspök beszédében kitért az új magyar alkotmányra. Elmondta: a magyar nép nem kíván beleszólni más nép életébe, de a magyar nép is tudja, mit akar, és õ sem szorul arra, hogy mások kényszerítsék rá vágyaikat, akaratukat, akár félelmeiket. Így alkottuk meg a magyar alkotmányt, amelyben ki mertük mondani a házasság Istentõl rendelt törvényét és az élet védelmét. Nem szabad félnünk, megijednünk, mert tiszta a szándékunk, nemes és jó az akarat - mondta a püspök. Rámutatott: az utódoknak törekedniük kell arra, hogy méltók legyenek az olyan nagy elõdökhöz, mint például Szent István, Szent Imre és Szent László, és akárcsak ez utóbbiaknak, a mai embereknek is szembe kell szállniuk azzal, ami tûnhet modernnek, lehet hangzatosan csábító, de végül ártalmas, és nem az épülésükre, hanem romlásukra szolgál. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az emberek emeljék fel tekintetüket a világból Jézusra és Máriára, hiszen csak azok igazán boldogok, akik tudnak még felfele nézni, és tudják, hol keressék életükre, gondjaikra a megoldást. A püspök arra buzdította a résztvevõket, hogy ápolják a családi kötelékeket, örömmel fogadják a gyermeket, és óvják az életet fogantatástól a természetes halálig. Hozzátette: fel kell ismerni, és el kell fogadni, hogy felelõsek vagyunk sorsunkért, jelenünkért, jövõnkért. Nincs idõ a sajnálkozásnak, tehetetlenségnek, a panaszkodásnak, hiszen lehetõségek nyíltak elõttünk, amelyekkel élni kötelességünk - mondta a szónok. Rámutatott: a ma lehetõsége, az összefogás ereje képes új irányba állítani a magyarság sorsát, és megteremtheti annak lehetõségét, hogy a következõ nemzedékeknek úgy adjuk át azt az örökséget, amit kaptunk, hogy õk többre jussanak. De ehhez el kell vetni az önzést - mondta a püspök -, és vállalni kell a felelõs gondolkodásból fakadó áldozatot. Spányi szerint a felemelkedés feltétele az erkölcsi megújulás, ennek útját kell járniuk kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A szertartáson több százezer zarándok vett részt, akik a Kárpát-medencébõl és a világ számos pontjáról érkeztek. Az idén is eleredt az esõ a szertartás közben, de a zarándokok így is végighallgatták a szentmisét. erdon.ro 2011. június 12.Hõssé, vértanúvá, Isten bajnokává lettA Hám János Római Katolikus Iskolaközpont dísztermében tartották a Scheffler Jánosról szóló, könyv- és filmbemutatóval egybekötött szimpóziumot. Nm. Ft. Schönberger Jenõ szatmári- és Nm. Ft. Böcskei László nagyváradi megyéspüspök, Ft. Johann Dirschl temesvári általános helynök, Nt. Kovács Sándor szatmári református esperes, a szatmári egyházmegye papsága, megyei és városi elöljárók, valamint a hívek jelenlétében tartották szombaton délelõtt tizenegy órától a Scheffler János vértanú püspökrõl szóló szimpóziumot. A rendezvény két most elkészült könyv, valamint egy, a püspökrõl szóló film bemutatására is lehetõséget adott. A szimpózium kezdéseként Schönberger Jenõ püspök köszöntötte az egybegyûlteket és emlékezett nagy elõdjére. Mint elmondta, kimondhatatlan nagy öröm és büszkeség, hogy olyan valakire emlékezhetünk, akit a világegyház méltónak talált arra, hogy a boldogok sorába iktassa és példaképként állítsa a huszonegyedik század keresztényei elé. Isten Szolgája Dr. Scheffler János, Szatmár vértanú püspöke és Nagyvárad apostoli kormányzója rendkívül nehéz idõben volt egyházmegyénk rendkívüli adottságokkal megáldott püspöke. Nagy tehetség, hatalmas munkabírás, következetesség, szilárd jellem, imádságos hit, és az Isten iránti feltétlen hûség, bizalom és engedelmesség jellemezte. (.) Háború, deportálás, ínség, üldözés volt a mindennapi gondja, pedig többre lett volna hivatott. De õ éppen ezek között tudott a legnagyobbá lenni: hõssé, vértanúvá, Isten bajnokává. A rendezvényen Dr. Bura László tartott elõadást Scheffler János életérõl, mártíromságáról. Ebben, a vértanúság tudatos vállalását emelte ki: A szabadságától hitéért, a hitéhez való hûségéért fosztották meg. Tudatosan vállalta a kényszerlakhelyen, majd a börtönben elszenvedett fizikai és lelki szenvedéseket. A börtön embertelen körülményei között bekövetkezett halálát az egyház vérontás nélkül elszenvedett vértanúságnak tekintette. (.) János püspök nem alkudozott, álláspontját világosan, tömören közölte: ,Szívesen feláldozom az életem is, de a hitemet nem adom.' Kényszerlakhelyre internálták, eltiltották az emberekkel való minden kapcsolattól, majd letartóztatták, s a politikai rendõrség hónapokon keresztül vallatta, szövögetve a zsarolását, megtörését célzó koncepciós pert. Párt- és állami vezetõk próbálták meggyõzni, azonnali kiszabadulását ígérték, ha elvállalja a gyulafehérvári püspöki hivatalt és olyan egyházat vezet, amilyet a hatalom kíván. Türelemmel, alázatos fejhajtással fogadta és viselte el a szenvedéseket. Isten pedig elfogadta áldozatát, megkapta cserében a legnagyobb adományt, az egészen elégõ áldozattá válás, a vértanúság adományát. Az elõadást követõen Ft. Ilyés Csaba ugocsai esperes mutatta be a két újonnan megjelent könyvet, így a Dr. Bura László által írt Boldog Scheffler János címû könyvet és a püspök utazásainak élményeit rögzítõ Szatmártól Chicagóig - Barangolásaim a szatmári svábok õshazájában címû útirajzot. Visszaemlékezett az eddig megjelent, Scheffler János által írt és róla szóló könyvekre, majd az újak jelentõségét tárgyalta. Mint mondta, a Boldog Scheffler János címû könyv folytatja a 2004-ben megjelent könyv gondolatszerkesztését, többször idéz a leendõ boldog soraiból, külön kiemeli, hogy Scheffler János folytonosan Isten akaratának megismerését kereste életében. A könyv rámutat: vértanúságát tudatosan vállalta, hogy életáldozata a hithez és a Szentszékhez kitartó hûségre és bátorságra ösztönözze a híveket és a papságot. Reméljük, hogy a könyv eléri célját, minél ismertebbé teszi Scheffer püspök életét, lelkiségét és tanítását. A Szatmártól Chicagóig - Barangolásaim a szatmári svábok õshazájában címû, Scheffler János által írt útirajzzal kapcsolatban kiemelte, ez két különbözõ írásnak egy kötetben való megjelentetése. Scheffler püspök úr a nemzetközi eukarisztikus kongresszus rendszeres résztvevõje volt, így jelen volt Chicagoban, Bécsben, Chartagoban, Dublinban, Budapesten. A most megjelent könyv amerikai útjának a beszámolója, illetve a sváb õshazában tett látogatásának az emlékeit örökíti meg. Ezen utak csaknem száz évvel ezelõtt voltak, 1926-ban és 1927-ben, a kiadványnak mégis van idõszerûsége, hiszen az olvasó megtapasztalja boldogemlékû püspökünk írói képességét, közvetlenségét és hitéletét. Ilyés Csaba kiemelte, a most megjelent könyvek is rámutatnak, hogy vannak a mi korunknak, városunknak és egyházmegyénknek is szentjei, mártírjai. Hiszen nem csak Scheffler püspök egykori nagyságát mutatják be, hanem a vele kapcsolatban levõ paptársai, sõt hívei helytállását, emberi nagyságukat. A püspök nagysága nem csupán a meghurcoltatások bátor vállalásában mutatkozik meg, hanem a tõle származó írásokból sokszor sugárzó közvetlenségébõl is. A könyvek bemutatása után vetítették le a Püspökség megrendelésére 2011-ben forgatott Estote perfecti, Estote perfectores címû filmet. A Lakatos Attila, Balla Tünde, Villányi Zoltán és Kirsch Norbert által készített kétórás dokumentumfilm Scheffler János életének bemutatásán túl lelkigyakorlataiból, leveleibõl is idéz. Alakjának megjelentetése mellett feltárja a püspök gondolatait, szándékát, hogy papjait és híveit a tökéletesség - Isten keresésére vezesse. Nm. Ft. Schönberger Jenõ püspök a filmbemutató után szólt újra a jelenlevõkhöz, amikor a közelgõ Pünkösd aktualitásában tekintett Scheffler püspökre: Pünkösd a Szentlélek �?risten kiáradása, ami annak a csodának a megtörténését eredményezte, hogy Krisztus már nem olyan formában van köztünk, mint annak idején életében. Isten a Lelke által tesz alkalmassá embereket, a hozzá hasonlóvá válásra, valamint annak bizonyítására, hogy Jézus köztünk él. Így vált Scheffler püspök is Jézushoz hasonlóvá. erdon.ro 2011. június 13.Gyimesbükk 2011 - �?nnep az ezeréves határonNagy hatalma van az Istennek, hogy megmentette nekünk ezt az õrházat - így fogalmazott egy helybéli idõs férfi három évvel ezelõtt, a gyimesbükki kis bakterház megmentését ünneplõ, csodaként emlegetett esemény után. Június 12-én, Pünkösd vasárnap bebizonyosodott, hogy a csoda azóta is tart, és a jó Isten hatalma minden nap megmutatkozik a gyimesbükkiek tenni akarásában, a terveik, álmaik megvalósítását segítõ határtalan összefogásban. Zarándokhely lett az ezeréves határként emlegetett Gyimesbükk, és különösen Pünkösd idején érkeznek sokan a történelmi Erdély legkeletibb településére. Pünkösd vasárnapján nagy ünnep volt Gyimesbükkön, ezrek zarándokoltak el a hajdani román-magyar határ mellett álló Rákóczy-vár romjaihoz, a kontumáci kápolnához, és az egykori Magyar Királyi Államvasutak nemzeti összefogással felújított õrházához. A Budapestrõl és Sopronból a csíksomlyói búcsúra érkezett különvonatok a déli órákban futottak be a gyimesbükki állomásra, a zarándokokat csángó népviseletbe öltözött helybéliek várták zenével, énekkel, friss pogácsával. Hosszú idõ, egészen pontosan 64 éven át tartó szünet után, három évvel ezelõtt gördült be újra magyar címeres mozdony a gyimesbükki állomásra. Azóta minden Pünkösdkor mozdonykürttõl hangos a Gyimes- völgye, idén a Székely Gyors után egy másik, szintén magyarországi zarándokokat szállító szerelvény, a Csíksomlyó Expressz is befutott az állomásra, a két vonat összesen 1500 zarándokkal érkezett az ezer éves határhoz. A vendégeket Deáky András nyugalmazott iskolaigazgató, vállalkozó és Görbe Vilmos polgármester köszöntötte. A házigazdák arra kérték a zarándokokat, hogy vegyenek részt a település történelmi jelképeinek helyszínein szervezett ünnepi programokon. A kontumáci kápolna mellett felállított színpadon 11 órakor kezdõdött a gyimesfelsõloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium és a gyimesbükki Dani Gergely Általános Iskola zenés-táncos elõadása Antal Tibor karvezetõ és Sára Ferenc néptánc oktató irányításával. A gyimesbükki iskola igazgatónõje elmondta, hogy jól halad az intézmény tetõszerkezetének felújítása. A tavaly leégett iskolarész újjáépítésében oroszlánrészt vállat a Budakeszi Kultúra Alapítvány is. Korábban az alapítvány kuratórium tagjai és támogatói segítették a kontumáci kápolna és a néhai Magyar Királyi Államvasutak 30-as számú õrházának felújítását, idén pedig a Tatros folyón átívelõ, szegecselt fémszerkezetû híd rendbetételét támogatták. A déli harangszót követõen szabadtéri szentmise kezdõdött a kontumáci kápolnánál, amelyet Salamon József atya, gyimesbükki plébános celebrált. A gyimesi szorosra tekintõ kápolna elõtti romok között egy kereszt és több fekete gránittábla õrzi a háborúk és forradalmak gyimesbükki áldozatainak emlékét. Vasárnap itt helyezett el koszorút és mondott beszédet Hende Csaba, Magyarország honvédelmi minisztere. Hende Csaba a közösség erejének fontosságáról beszélve kiemelte: megragadta õt a Böjte atya nevéhez fûzõdõ Szent István-tervben rejlõ lehetõségek, és arra kért mindenkit, hogy támogassák ezt a kezdeményezést, vegyenek részt minden olyan közösségi munkában, amely a környezet, az öreg porták, parkok megõrzésére irányulnak. Kiemelte: a magyarság jövõjét nem a múltjából, hanem a jelenébõl kell építeni. A katonai emlékhelynél tartott beszédek után felavatták a Tatros folyón átívelõ, a 20. század elején épült, mára gyimesbükki és magyarországi összefogással felújított hidat. A megszépült átkelõt a község elõjárói adták át további szolgálatra. Idõközben vonatkürtök hangja töltötte be a gyimesi-szorost, az õrházhoz befutott mindkét zarándokvonat, a magyar címeres Székely Gyors és a Liszt Ferenc emlékév tiszteletére, a zeneszerzõ portréjával díszített Csíksomlyó Express mozdonya is. A zarándokok a Székely Himnusszal, Antal Tibor zenetanár pedig csángó dalokkal köszöntötte a díszes mozdonyokat. A világ számos pontjáról érkezett zarándokok közül többen is így foglalták össze élményeiket: történelembõl életre szóló leckét, közösségi összefogásból erõt, hitéhez pedig további kitartást kaphat mindenki, aki valaha is Gyimsbükkbe zarándokol. A gyimesbükki ünnepségrõl két órás összeállítást készített a Duna Tv székelyföldi stúdiója, amely június 18-án, 10 óra 40 perctõl kerül a képernyõre. Erdély.ma 2011. június 13.Hende Csaba: A nemzet közös örökség, közös jelen, közös jövendõ!A magyarság jövõjét nem a múltja dönti el, hanem az, hogy itt és most mit teszünk meg egymásért - hangsúlyozta dr. Hende Csaba az 1000 éves határnál, a kontumáci hõsi emlékmûnél megtartott ünnepségen. A honvédelmi miniszter a Pünkösdi zarándokúton vett részt Erdélyben. Hende Csaba honvédelmi minisztert Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet és Sándor Mátyás alezredes, bukaresti magyar katonai attasé fogadta a határon. A tárcavezetõ szombat este érkezett Csíksomlyóra, ahol másnap részt vett a pünkösdi szentmisén. Ezt követõen ellátogatott a Fodor házba, ahol a Magyar Mûvészetért Árpád-díját adta át Gergely István plébánosnak, a Csibész Alapítvány vezetõjének. A szervezet célja, hogy befogadja az árva fiatalokat, keresztény nevelésben részesítse õket, segítse a társadalomba való beilleszkedésüket. A honvédelmi miniszter Pünkösd vasárnap az 1000 éves határnál, a kontumáci hõsi emlékmûnél megtartott ünnepségen mondott beszédet. Az ünnepség végén Hende Csaba koszorút helyezett el az emlékmû bronz dombormûves falánál, majd a résztvevõkkel együtt az õrházhoz látogatott el. A honvedelem.hu a gyimesbükki eseményeket követõen telefonos interjút készített Hende Csabával. A miniszter elmondta: az erdélyi magyarság nagy szeretettel fogadta a csíksomlyói búcsúra érkezett magyarokat, köztük a kormánytagokat is. Ma már világos, hogy a csíksomlyói búcsú nemcsak hatalmas vallási esemény, hanem a magyarság lelki újraegyesítésének kiemelkedõ színtere is - fogalmazott a tárcavezetõ. Kiemelte, hogy a csíksomlyói búcsú másnapján, a zarándokok többsége az I. és II. világháborúban elesett több ezer magyar katona gyimesbükki emlékhelyén is megjelent, szentmise és koszorúzás keretében fejet hajtva a hõsök emléke elõtt. Végtelen megtiszteltetés volt számomra, hogy sok évtized után, az elsõ magyar politikusként mondhattam beszédet az emlékhelyen - fogalmazott a honvédelmi miniszter. Hozzátette: az esemény elõkészítése és lebonyolítása jól példázza a kitûnõ magyar-román kapcsolatokat, hiszen a román fél rendkívüli együttmûködésrõl tett tanúbizonyságot. Hende Csaba erdélyi programja során a Magyar Mûvészetért Árpád-díját adta át Gergely Istvánnak, a Csibész Alapítvány vezetõjének. A honvedelem.hu kérdésére elmondta: a kuratórium nagyra értékeli Gergely atya árva magyar gyerekekért folytatott tevékenységét, amely hosszú távon jelentõsen hozzájárul a nemzet egységének megteremtéséhez. A honvédelmi miniszter Gyimesbükkön, a kontumáci hõsi emlékmûnél megtartott ünnepségen mondott beszédének rövidített változatát itt tekintheti meg. honvedelem.hu Erdély.ma 2011. június 13.Megalakult a Csíki Vállalkozók EgyesületeA hét végén tartotta alakuló ülését a Csíki Vállalkozók Egyesülete. A Gyerkó László szenátor kezdeményezésére összehívott tanácskozás résztvevõi valamennyien egyetértettek az egyesület létrehozásának szükségességében, hangsúlyozva, hogy a csíki térség, a Székelyföld felemelkedésének alapfeltétele a gazdasági vállalkozások fejlesztése, ugyanis ezek biztosíthatnak munkahelyet, megélhetõségi lehetõséget. Gyerkó László kiemelte a vállalkozói réteg összefogásának fontosságát, hangsúlyozva, hogy közösen eredményesebben tudnak fellépni sajátos gondjaik orvoslása érdekében, érdekeik megjelenítéséért és érvényesítéséért. Az alakuló ülésen jelen volt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, aki az általa vezetett intézmény gazdaságélénkítõ programjait ismertette és támogatásáról biztosította a vállalkozói réteget, bátorítva a szervezõdés létrejöttét. A jelenlévõ vállalkozók három tagú vezetõtestületet választottak a civil szervezet élére. Bulbuk Márton elnök, Kozma István alelnök és Benkõ Sándor titkár látja el a szervezet bejegyzésével, felépítésével járó feladatokat. A szervezetnek tagjai lehetnek vállalkozók, vállalkozások, valamint civil szervezetek is. Erdély.ma 2011. június 13.Szalacs újabb nevezetessége: tájházat avattakBihar megye - A szalacsi Kisburga utca 400. szám alatt szombat óta egy XIX. századi zsellérporta várja a népi kultúra iránt érdeklõdõket. A tájház avatóját sok érdeklõdõ és szakértõ részvételével tartották meg. A szalacsi tájház létrehozásának elõzményeirõl, az ott zajlott munkákról nemrégiben részletesen tájékoztattuk olvasóinkat. Az elmúlt szombaton, a település központjában tartott cserkészavató ünnepség után, a cserkészek zászlós vezetésével vonultak az érdeklõdõk a nap második ünnepi eseményének színhelyére, a tájház megnyitójára. A kis parasztporta udvarát benépesítõket Orosz Erzsébet tanárnõ, az esemény moderátora köszöntötte, ismertetve, hogy az �?rmelléki Turisztikai Társaság 2005-ben kezdte el a tájház rendbetételét (ez gyakorlatilag dr. Kéri Gáspár székelyhídi fogorvos anyagi áldozatát, és munkáját jelenti - a szerz.megj.), amihez a Megyei Tanács járult hozzá. Mint elhangzott - és ezt a továbbiakban többen is felemlítették - mások mellett a legtöbb köszönet a létrehozó feleségét, dr. Kéri Ildikót illeti, aki nem csak helyettesítette férjét munkahelyén, de mindenben támogatta is. �?jabb nevezetesség A méltatók sorát Porsztner Sarolta polgármester nyitotta, aki még egy 1970-es évekbeli álom megvalósulásának mondta a tájház létrejöttét. Dr. Bereczki Ibolya, a magyarországi Tájház Szövetség elnöke a szõlõ- és borkultúra, és a négylyukú híd után Szalacs legújabb nevezetességének mondta a tájházat. Dr. Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékének professzora úgy vélte, a legszerencsésebb, ha népi kultúránk értékeit saját helyükön tudjuk megõrizni, és nem skanzen-szerûen gyûjtjük egybe. Dr. Kéri Gáspárnak azt kívánta, évek múltán is annyi támogatója legyen, mint manapság, és megígérte: kollégáival, tanítványaival néprajzi gyûjtésbe kezdenek az �?rmelléken. Kulturális aranybánya Jantyik Zsolt, a Hajdú-Bihar megyei közgyûlés szakbizottsági elnöke, Derecske alpolgármestere szerint nagy, egyelõre kihasználatlan turisztikai potenciál lakozik Szalacsban, a tájház léte pedig akkor érheti el célját, ha azt a helyiek magukénak érzik. Szabó �?dön, az RMDSZ megyei ügyvezetõ elnöke példának állította dr. Kéri Gáspárt: nem másokra várt, hanem maga látott neki terve megvalósításának. Szerinte az �?rmellék népi kultúrája egy olyan aranybánya mely akár gazdasági fellendülést is rejthet. Tanácsolta a régió nevelõinek, pedagógusainak: használják ki a tájházak létét, mutassák meg tanítványaiknak. Birinyi József, a Magyarországi Hungaricum Társaság elnöke a szalacsi székes mesterség méltatása kapcsán kijelentette: a helyi értékek - akár határon túl is - az egyetemes nemezeti értéktár részei. Népdalok, citerazene A tájházra Duma Ferenc római katolikus, illetve Szabó Zsolt református lelkész, továbbá Rákosi Jenõ, az �?rmelléki Református Egyházmegye esperese kért áldást, Gyenge János citerázott, Pintér Vivien és Kertész Viola népdalokat énekelt, de az �?rökzöld Asszonykórus is elénekelte stílszerûen, hogy �?desanyám nádfedeles háza. A kórus tagjai a házban is tüsténkedtek, hiszen az esemény ideje alatt füstölt a szabadkémény, a tûzhelyen készült a lapótya (krumplis béles). A cserkészek tartotta román és magyar nemzeti színû avatószalagokat dr. Kéri Gáspár, dr. Bereczki Ibolya, dr. Pozsony Ferenc, illetve Porsztner Sarolta és Szabó �?dön vágták át. A vendégeket és meghívottakat az avató után terített asztal várta a kertben, de természetesen a tájházban is folyamatosan lehetett nézelõdni. erdon.ro 2011. június 13.Megduplázódhat a hallgatói létszám�?j korszak kezdõdik a PKE életében Akár megkétszerezõdhet a Partiumi Keresztény Egyetem hallgatói létszáma az új alap- és mesterképzési szakok létrehozását, illetve az új székhely felépítését követõen - közölte az oktatási intézmény vezetõsége. �?j korszak kezdõdik a Partiumi Keresztény Egyetem életében, jelentette be Tõkés László, az Európai Parlament alelnöke, a felsõoktatási tanintézmény vezetõje a szombaton tartott ballagási ünnepséget követõ sajtótájékoztatón. Az egyetem, illetve annak jogelõdje, a Sulyok István Fõiskola alapítása óta, ez a harmadik korszak. Az Orbán-kormány hatalomra kerülése túlélést és felszabadulást hozott a magyar költségvetési alapokból mûködõ magánegyetemnek, mutatott rá Tõkés. Az új kezdet nem csak az anyagi válságból való kitörést, hanem új fejlesztéseket is lehetõvé tesz az intézményben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a megfelelõ stratégiai szintû lépések meghozatala után megkétszerezõdhet a hallgatói létszám, közölte az intézetalapító, majd hozzátette: Fontos, hogy ne csak materiális, hanem spirituális értelemben is fejlõdjünk. A Partiumi Keresztény Egyetem a következõ tanévtõl több új szak indítását tervezi úgy az alap, mint a mesteri szakokon. Az akkreditációs bizottság a közelmúltban hagyta jóvá a Vallástudományok mesteri képzés iratcsomóját, ugyanakkor a Bank és pénzügy elnevezésû alapszak akkreditálása is folyamatban van. Tervek között szerepel Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája (Tanítóképzõ) alapszak, továbbá a Vállalkozások fejlesztésének menedzsmentje, Zenemûvészet az audiovizuális kultúrában, a Képzõmûvészet - grafika - vizuális kommunikáció mesteri képzések beindítása is. �?jrainduló tanítóképzés Tõkés László kifejezte arra irányuló örömét, hogy Nagyváradon újra beindulhat a tanítóképzés, melyet egyoldalúan szüntetett be annak idején a román kormány. Megtudhattuk, hogy a közelmúltban több nemzetközi projektbe is részt vett az egyetem a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttmûködési Program 2007-2013 keretein belül. Ilyen az Európai, nemzeti és regionális identitás - elmélet és gyakorlat címû projekt, vagy a leginkább CEPEVIT-ként ismert, a debreceni MODEM-el közösen indított projekt. Tolnay István, a Vezetõtanács megbízott ügyvezetõ elnöke arról tájékoztatta a sajtó képviselõit, hogy az új oktatási törvény nem kedvez az egyházi oktatásnak. A törvény centralizáló jellegû, az állami egyetemek sémájára épülõ szövegében meg kell találnunk azokat a fogódzkodókat, amelyek a jövõben is biztosítják az egyetemalapítók jogkörét, egyházi alapítású egyetemünk keresztény szellemiségét - hangzott el. �?ppen ezért szükség van az egyetemi charta érdemi módosítására. Arra az újságírói kérdésre, hogy milyen konkrét változások lesznek az alapító okiratban, melyek érezhetõ változást hoznak a hallgatók szempontjából, Dr. Horváth Gizella rektorhelyettes elmondta, hogy inkább az oktatók fogják ezt megérezni, ugyanis szigorodik a rájuk vonatkozó követelményrendszer. Tolnay István közölte azt is, hogy szeretnék hangsúlyosabbá tenni az egyetem keresztény szellemiségét. Végül arról értesülhettünk az intézetvezetõktõl, hogy a következõ tanévben ingatlan-felújításra és az új épület építésének megkezdésére is sor kerülhet. Mészáros Tímea erdon.ro 2011. június 13.Az ellopott CsíksomlyóHaknizó politikusok, statisztává visszaminõsített helyiek, szereptévesztõk és kullancskampányolók. Székelyföld, a térség, amit kivetkõztettek önmagából. Megyenapok, városnapok, Gyere haza program, székelyföldi panorámakép, ilyen-olyan adatbázisok, székelykapu-rehabilitáció, kolbásztöltés, emlékkönyv, népi termékek vására - vég nélkül sorolhatnám azokat a programokat, amelyeknek a célja a térségi öntudat, az egységes székelyföldi közösségi kép kialakítása. Vannak jópofa, és vannak elviselhetetlenül giccses kezdeményezések, de el kell ismerni: komoly energiákat mozgósítanak a helyi és a megyei önkormányzatok a fent jelzett cél elérése érdekében. Tegyük zárójelbe azt a kérdést (de ne felejtsük el), hogy van-e értelme az 'egységes Székelyföld' ideológiának. (Lehet, hogy Maros megyének inkább Kolozs megyére kellene összpontosítania, mint Hargita megyére, mert hogy gazdasági, infrastrukturális szempontból ezt diktálja az elemi logika. Ugyanígy Sepsiszentgyörgy esélye és végzete Brassó, nem pedig Csíkszereda.) Fogadjuk el, hogy egy nagyon is heterogén övezet önmagát egységben képzeli el, és Székelyföldként határozza meg. Ennek az egységnek az egyik és elengedhetetlen feltétele, hogy legyen kulturális, közösségi elõzménye, hagyománya. A hagyományteremtés ugyanis nem annyiból áll, hogy idén ökröt sütünk, jövõre is ökröt sütünk, és akkor már elmondhatjuk, hogy immár hagyományosan ökröt sütünk. Ha nincs praktikus haszna a közösségi gyakorlatnak, ha a szimbolikus jelentéseknek nincs konkrét tartalma, akkor nincs az a költségvetési pénz, amivel életben lehet tartani a hagyományt. Ha az ember nem éhes, akkor még a nyárson sütött ökör sem csúszik. A csíksomlyói búcsú intézménye a tökéletes bizonyíték arra, hogy valamiféle térségi összefogás hosszú ideje mûködik. Biztos, hogy ennek a térségi összefogásnak a határai nem esnek egybe a mai ideológiák által elképzelt Székelyfölddel, de az is biztos, hogy az egyik legjobban kitalált és felépített brand ami valaha mûködött errefelé. Olyan egyázi, társadalmi intézmény, amelyet ma már a térség visszavonhatatlanul elveszített. Tudatosítsuk, hogyan történt ez, és hogyan kerülhetõek el a hasonló veszteségek. Az elsõ és legnagyobb bûn, amit a csíksomlyói tradíció ellen elkövettek, az az, hogy kivették a kisközösségek kezébõl. Mindaddig, amíg a búcsújárás személyes és közösségi felelõsség volt, amíg megvolt ennek a lokális intimitása, addig mindenki a magáénak érezte, és igyekezett érvényes tartalommal feltölteni. Nem a tévébõl tudta meg, hogy ez számára miért fontos, és nem azért ment el, hogy a tévében lássa önmagát mint búcsújárót. Tanulság: hiába a nagy térségi ideológia, ha az nem helyben fogan és szökik szárba, akkor nem lesz életképes. A második hiba az volt, hogy miután a kisközösségek kiszorultak a saját hagyományaikból, statisztává váltak, elfeledkeztek saját céljaikról, mondanivalójukról, egymáshoz való viszonyukról, egy új ideológiát is rájuk kényszerítettek. Csíksomlyó akkor vesztette el erejét, tartalmát, amikor valaki - Csíksomlyótól távol - kitalálta, hogy ez az esemény a nemzeti összetartozás jelképe. Korszerû fogalommal úgy mondhatnánk: globalizálták - de legalábbis a nagy magyar kulturális, sajtó- és turisztikai piacra vitték - az eseményt. Miért baj ez? Végülis egyre többen jönnek, egyre nagyobb a bevétel, egyre összetartóbb a nemzet. Azért baj, mert mindezek a pozitívumok látszatok. Csíksomlyón most nem a helyi szellemiség, nem a régiós identitás mûködik. Fanchise rendszerben lezajlik egy vándorcirkusz, aminek vajmi kevés köze van ahhoz a helyhez és idõhöz, ahol tulajdonképpen történik. Ha kellõképpen a térség sajátja lenne ez a búcsú, akkor egész évre kisugárzó esemény lenne. A fõeseménynek egyre több leágazása lehetne, fejleszthetõnek bizonyulna. Most azonban mi történik? Egy évben egy hétvége erejéig elözönlik a tájat messzirõl jött emberek, majd messzire mennek, és lehetõleg vissza sem néznek. A helyiek egyetlen haszna, hogy három napon át eladhatják portékáikat és szálláshelyeiket. Tökéletes szimbóluma ez annak, hogy miért tiszavirágéletû a Székelyföld-fejlesztés. Idegen ideológiákat, kulturális vagy politikai mintákat nem érdemes átvenni, mert az soha nem lesz a helyiek sajátja. �?s ha igen, akkor többé már nem mondhatják helyinek önmagukat. Nagyon esemény-idegen fogalmakba sûrítve: a fenti struktúrában másé a copyright, és másé a haszon is. Mégis kinek a hagyományait éljük és gyakoroljuk? A nagy Székelyföld sem jön létre, ha a térségi kapcsolatok faluról falura, sõt kapuról kapura nem erõsödnek. A lokális viszonyokat jól jellemzi a harmadik hiba: nem tisztázottak a közösségi szerepek, közösségi felelõsségek. Ez a buli a katolikus egyáz bulija. (Reméljük, ezt legalább a katolikus egyház tudja. De amíg a püspök az egyházi eseményen a szekuláris állam alkotmányáról tart beszédet, addig kételkednünk kell.) Ezt tiszteletben kéne tartani. A katolikus egyház minden évben ki is ad egy közleményt, amelyben kéri a búcsúra látogatókat, hogy tartsák tiszteletben az esemény vallási jellegét, de erre a kérésre az éppen aktuális (magyarországi) hatalom - most éppen a keresztény-demokraták - nagy ívben tesznek. Túl csábító, hogy annyi ezer ember elõtt villogtathatják a politikusok és politikai aktivisták nemzeti elkötelezettségüket. A helyi önkormányzatok vezetõi között sincs elég karakán és erõs ember, aki azt mondaná a csíksomlyói búcsúsnak álcázott politikai busójáróknak, hogy most az egyszer maradjanak észrevétlenek, és ne akarják lefölözni a nem nekik szóló nyilvánosságot. Pedig ha a gyors lejáratú politikai szövetségek és behódolások hasznát nézzük, akkor jól belátható: ezek a kullancs-kampányok nem fordíthatóak tartós közösségépítésre. A KDNP-hakniból nem lesz egységes székelyföldi identitás. Ha azonban a helyi politikai erõk, egyházak, civil szervezetek helyben meg tudnának egyezni a hosszú távú együttmûködésrõl, a közös érdekképviseletrõl, ha tiszteletben tartanák egymás kompetenciáját, és támogatnák is azokat, ha mindenki tisztában lenne azzal, hol a helye, és mi a szerepe: akkor a közösségépítés több lábra állna - és így jobban is haladna. Parászka Boróka Manna.ro 2011. június 14.Toró: az RMDSZ kérjen bocsánatot az EMNP támogatóitól!Az ország új területi felosztásáról, az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzésérõl, valamint a Házsongárdi temetõben elkövetett sírgyalázásokról fejtette ki álláspontját június 14-i sajtótájékoztatóján az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezetõ elnöke, Toró T. Tibor, valamint közép-erdélyi régióelnöke, Gergely Balázs. A közigazgatási átszervezés alapos elõkészítést kíván Az új közigazgatási felosztás kapcsán Toró T. Tibor elmondta: Románia mindig sokszínû, és egymástól eltérõ sajátosságokkal bíró régiókból állt, mint például a Bánság, a Partium, Máramaros, Közép-Erdély, a Székelyföld, Moldva, Havasalföld, Dobrudzsa vagy Olténia. Sokévi homogenizációs törekvések ellenére a regionális identitástudat él, tehát az új közigazgatási felosztás csakis a természetes régiók szerint képzelhetõ el. Az 1968-ban kialakított mai megyerendszer mesterséges képzõdmény, nem lehet az akkori mintát követve több mai megyét összerakosgatni. Még szerencse, hogy a kormánynak nincs ereje elképzelését keresztülvinni. Toró T. Tibor hozzátette: a területi átszervezést csak több lépésben lehet megtenni. Mindenekelõtt hatástanulmányokat kell készíteni, ezek nyomán nem csak a gazdasági, hanem a kulturális, történelmi, földrajzi és a nemzetiségi szempontokat is figyelembe véve kell megtervezni az új megyehatárokat, amelyeket minden érdekelt bevonásával közvitára kell bocsátani, majd népszavazással kell azokat megerõsíteni. A parlament csak ezeket a lépéseket követõen készítheti el az új közigazgatási felosztásról szóló törvénytervezetet, amelyben a magyarlakta térségek sajátos jogállását is szeretnénk látni - szögezte le Toró T. Tibor, aki a spanyolországi, olaszországi és franciaországi regionális sokszínûséget tartja figyelemre méltónak. Az RMDSZ kérjen bocsánatot az EMNP támogatóitól Az Erdélyi Magyar Néppárt jogi bejegyzése kapcsán Toró T. Tibor elmondta: elegendõ bizonyíték van arra, hogy az RMDSZ áll az EMNP jogi bejegyzése elé gördített akadályok egyike mögött. Bár az RMDSZ csúcsvezetése, Kelemen Hunor elnök, Borbély László politikai alelnök és Kovács Péter fõtitkár mindannyian tagadták, hogy az RMDSZ-nek köze lenne az EMNP bejegyzésének akadályozásához, ma már egyértelmû, hogy a pártbejegyzést megóvó Adrian Drãghici bukaresti lakos az RMDSZ bukaresti elnökétõl, Budai Richárdtól, valamint Kelemen Hunor szövetségi elnök és mûvelõdésügyi miniszter tanácsadójától, Novák Leventétõl kapta ehhez az állítólagos bizonyítékokat. Nehezen hihetõ, hogy a beosztottak a fõnökök tudta, vagy rábólintása nélkül léptek volna - magyarázta Toró T. Tibor. A sajtótájékoztatón kiosztották Adrian Drãghici óvását, az általa Budai Richárd és Novák Levente nevére kiállított felhatalmazást a Bukaresti Törvényszékhez benyújtott pártbejegyzési iratok és támogató aláírások tanulmányozására és lefényképezésére, valamint utóbbiaknak a törvényszék elnökéhez benyújtott, erre irányuló kérvényét. Ez az eset a hazug ember és a sánta kutya esete. Kelemen Hunornak és kollégáinak egy lehetõsége van kimászni abból a hazugságból, illetve csõbõl, amelybe saját embereik húzták bele: a következõ június 16-i tárgyaláson vonassák vissza az EMNP bejegyzése elleni óvást, az EMNP bejegyzését támogató 30 000 embertõl kérjenek bocsánatot, és vegyék tudomásul, hogy az EMNP létezik. Ha pedig van egy kis eszük, lépjenek velünk szövetségre, mert az összefogás például éppen olyan kérdésben szükséges, mint az ország új közigazgatási felosztása - foglalta össze Toró T. Tibor. Az EMNT ügyvezetõ elnöke jelezte: még május 10-én levelet írt Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek, arra kérve õt, hogy hívják össze az Erdélyi Magyar Egyeztetõ Fórumot, és érdemben tárgyaljanak az erdélyi magyarság nemzeti kataszterének összeállításáról, a belsõ választások megszervezésérõl, valamint azokról a kérdésekrõl, amelyeket nem szabad pártpolitikai csatározások tárgyává tenni. Bár bõ egy hónap telt el azóta, semmilyen válasz nem érkezett, ezért is kerül most ezúton a nyilvánosság elé. Az ajánlat a tárgyalások elkezdésére még mindig áll, az egyeztetésre váró kérdések sora pedig azóta folyamatosan bõvül. Nemzetközi szintre emelni a Házsongárd ügyét Házsongárd nem csak kolozsvári, hanem nemzeti ügy. Ezt Gergely Balázs fogalmazta meg annak kapcsán, hogy a kolozsvári hatóságok semmit sem tesznek a sorozatos sírgyalázások megállításáért, valamint a vétkesek felelõsségre vonásáért. Elmondta: pünkösdkor az Iktári Bánffy család sírkertjében elhelyezett két, 19. századi tumbát, valamint Nagy Gyula néhai erdélyi református püspök sírkövét öntötték le fáradt olajjal ismeretlen tettesek. A Házsongárd Alapítvány munkatársait a temetõ alkalmazottai és vezetõi folyamatosan zaklatják, s ha a Mátyás-szoborra elhelyezett Iorga-tábla, valamint a város bejáratainál eltávolított ötnyelvû feliratok ügyét is beleszámítjuk, elmondhatjuk, hogy Kolozsvár mára valóban egyfajta Kis-Szlovákia - mondta Gergely Balázs. Hozzátette: Halottaink nem tudják megvédeni magukat, nekünk kell megvédenünk õket. Minden eszközbõl kifogytunk, éppen ezért a héten az egyházak és civil szervezetek vezetõivel fogjuk megbeszélni, milyen konkrét lépéseket tegyünk, nem zárva ki az utcára vonulást sem. Gergely Balázs bejelentette: a kolozsvári törvénysértéseket és magyarellenes bûntetteket a nemzetközi sajtó és a nemzetközi politika szintjére kell emelni, éppen ezért nemzetközi sajtóértekezletet, valamint az Európai Parlament néhány képviselõjének meghívásával városnézést terveznek. Kolozsvár, 2011. június 14. az EMNT sajtóirodája Erdély.ma (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
