Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4699 találat lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 4681-4699
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2012. január 16.

Kolozsvári magyar intézetet akarnak
„Indokolt lenne magyar kulturális intézet nyitása Kolozsváron, de ehhez szükség van a romániai kulturális minisztérium együttműködésére is” – hangzott el L. Simon László író-politikus, a magyar Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága, valamint a Nemzeti Kulturális Alap elnöke, Személyes történelem című esszékötetének bemutatóját követő csütörtök esti beszélgetésen.
L. Simon László a kolozsvári Bulgakov kávéházban szervezett eseményen úgy nyilatkozott: a Kárpát-medencében Kolozsvárnak kell az egyik első helyszínnek lennie, ahol új magyar kulturális intézet nyílik. Hozzátette: véleménye szerint többek között Pekingben is fontos lenne létrehozni az intézetet. L. Simon László beszélgetőtársa, Hatos Pál történész, a Balassi Intézet főigazgatója megerősítette: van igény a bővítésre, a zágrábi és a belgrádi magyar kulturális intézet létrehozása folyamatban van, illetve Kínával is tárgyalnak.
Mint mondta: a bukaresti és a sepsiszentgyörgyi központok mellett Kolozsváron is létre kell hozni egy hasonló intézményt. Az eseményen részt vett Szilágy Mátyás kolozsvári magyar főkonzul is, aki elmondta: a kolozsvári magyar kulturális intézet régi terv, amelynek több szempontból is létjogosultsága van. A főkonzul kifejtette: nemcsak a magyar–magyar viszonylatban lenne haszna az intézetnek, hanem a románság felé is közvetíteni tudná a magyar kultúrát, ugyanis a bukaresti intézet csak a szűk román értelmiségi elitet szolgálja ki.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ezzel kapcsolatban a hétvégén közleményt adott ki, amelyben üdvözli a magyar kormány álláspontját, illetve egyúttal Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi minisztert kérik arra, hogy indítsa el az intézmény létrehozásához szükséges folyamatot. „A leendő kulturális intézet egyedi értéket képviselne, ugyanakkor az alkalom is kedvező: a magyar intézet létrehozása pozitívan befolyásolná a kincses város esélyeit az Európa kulturális fővárosa cím elnyerésében” – indokolja a közlemény az EMNP kérését.
A kultúra mint eszköz
Hatos Pál a csütörtök esti beszélgetésen elmondta: a kultúrpolitika a kultúrát eszközként használja. Mint részletezte, a Balassi Intézet feladata a magyarság jó hírének fenntartása. „A magyar kulturális örökség, identitás pozitív viszonyainak végiggondolása az intézet filozófiája” – jelentette ki Hatos. Mint kifejtette: Németországban vagy az Egyesült Államokban a magyar kultúra bemutatását nem lehet Trianonnal kezdeni. Hozzáfűzte: ha a nagy nemzeteket nem érdekli a magyarság, akkor Közép-Európát, az itteni viszonyokat kell nekik bemutatni.
L. Simon László ugyanakkor arról számolt be, hogy 2 milliárd forinttal növelték a Nemzeti Kulturális Alap forrásait, így több mint 11 milliárd forint lesz év végéig az intézmény költségvetése, a pénz nagy részét pedig a kulturális intézmények viszik el. „Az, hogy én lettem az elnök, garancia arra, hogy erdélyi írók még nagyobb eséllyel pályázhatnak az NKA támogatásaira” – válaszolta a hallgatóságból érkező kérdésre L. Simon László.
Aki szereti a magyar kultúrát, minimum gyanús
A kulturális politikáról szóló eszmecserét megelőzően L. Simon László Személyes történelem című esszékötetét mutatta be Király Zoltán kolozsvári író. A szerző a Mire való a magyar kultúra című esszéjét olvasta fel a hallgatóságnak. Mint részletezte, a könyvben szereplő esszék mind 2004. december 5. után születtek, olyan írásokról van szó, amelyekből egyfajta identitáskeresés köszön viszsza. Korábbi kritikákra reagálva a szerző elmondta: nincs abban semmi feudalista nosztalgia, ha valaki leírja, hogy mi hiányzik neki a régmúltból. „Nincs ellentét a konzervatív és progresszív fogalmak közt, speciális betegség Magyarországon, hogy ha valaki szereti a magyar kultúrát, az minimum gyanús” – fűzte hozzá L. Simon László.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

2012. január 16.

Elhunyt az MVSZ elnökhelyettese
Gyászol a Magyarok Világszövetsége. 2012. január 14-én este hosszú, türelemmel és méltósággal viselt súlyos betegség után elhunyt a Magyarok Világszövetségének elnökhelyettese L. Németh Erzsébet, Babits-díjas költő. Az elhunytat a Magyarok Világszövetsége saját halottjának tekinti. Az MVSZ budapesti székházára kitűzték a gyászlobogót. Hamvasztás után búcsúztatásáról később intézkednek.
Szabadság (Kolozsvár)

2012. január 16.

Arafattól a napi politikáig: felszínen a társadalmi feszültségek
Vasárnapra futótűzszerűen terjedtek az országban az egyre nagyobb tömegeket megmozgató tüntetések, amelyek a múlt héten lemondott Raed Arafat egészségügyi államtitkár-helyettes iránti szolidaritás kifejezéseként kezdődtek, majd az aktuális társadalmi, gazdasági helyzettel és a politikai hatalommal szembeni nagyfokú tiltakozásba torkolltak. A dominóeffektus-szerű megmozdulások hangsúlyos hulláma pénteken este indult: az egészségügyi törvénytervezet visszavonását követően Bukarestben többszázan a Cotroceni-palota elé vonultak, kormány- és államfőellenes rigmusokat skandálva. A tiltakozások szombaton is országszerte folytatódtak. Bukarestben könnygázt is bevetettek a tüntetők ellen, többen megsérültek. Vasárnap estére Kolozsváron mintegy ötszázan vonultak fel a város utcáin, a fővárosban pedig ismét erőteljes összetűzések történtek a demonstrálók és a rendfenntartó erők között, lapzártáig a sérültek számáról nem érkezett hír.
Kolozsvár Főterén szombaton kezdődtek a tiltakozások: mintegy félszázan fejezték ki általános elégedetlenségüket az országban uralkodó állapotok miatt. A megmozdulás eredetileg a Raed Arafat volt egészségügyi államtitkár-helyettes melletti szimpátia-demonstrációként indult – akárcsak az ország többi városában –, de rövidesen szélesebb skálájú sérelmekre is kiterjedt.
A Mátyás-szobor tövében ilyen feliratokat lehetett látni: „Ne bilincseljék meg a demokráciát!”, „Ne ítéljenek bennünket halálra!”, „Az egészségnek nem kell luxuscikké válnia!”, „Hiszek Raed Arafatban”. Vasárnap délben a metsző hidegben ismét összegyűltek a Boc- és Băsescu-ellenes rigmusokat skandáló polgárok, akiknek száma az esti órákra már ötszázra emelkedett.
A kolozsvári vasárnapi tüntetésre kivonult csendőrség szóvivője a sajtónak elmondta: utasítást kaptak arra, hogy csakis incidensek esetén avatkozzanak be. Arra a kérdésre, hogy pontosan mit értenek incidens alatt, nem érkezett válasz. A tüntetők ma átadják követeléseik listáját Florin Stamatiannak, Kolozs megye prefektusának. Igényléseik között szerepel egyebek között Traian Băsescu államfő és a kormány lemondása, az állampolgárok javát szolgáló méltányos egészségügyi rendszer létrehozása, a bérek és nyugdíjak emelése, a tanügy költségvetésének kiegészítése, a verespataki aranykitermelésre irányuló szerződés felbontása, valamint az állami televízió politikától való mentesítése is.
Mint ismeretes, Raed Arafat múlt kedden mondott le egészségügyi államtitkár-helyettesi tisztségéről, miután Traian Băsescu államfő élő adásban bírálta amiatt, hogy nem ért egyet az új egészségügyi kerettörvénynek a sürgősségi ellátásra vonatkozó előírásaival.
Az államelnök pénteken az egészségügyi törvénytervezet visszavonását kérte Emil Boc kormányfőtől a Cotroceni-palotában elhangzott nyilatkozatában. Döntését azzal indokolta, hogy meglátása szerint sem az adófizetők, sem pedig az egészségügyben dolgozók többsége nem óhajtja a rendszer reformját. „Hazugságoknak” minősítette azokat a felvetéseket, hogy a javasolt jogszabály a SMURD magánosításához, felbomlásához vagy előnytelen átalakításához vezetne, a közegészségügyi sürgősségi ellátás színvonala pedig romlana.
Pénteken este Emil Boc kormányfő felkérésére Ritli László egészségügyi miniszter vissza is vonta a közvitáról a törvénytervezetet.
Ugyanaznap este már többszázan vonultak a bukaresti Egyetem térről a Cotroceni-palota elé, kormány- és államfő-ellenes rigmusokat skandálva, illetve Arafat melletti szimpátiatüntetések zajlottak Brassóban, Temesváron és Nagyszebenben is. Marosvásárhelyen már csütörtökön mintegy 1500 személy gyűlt össze a rohammentő-szolgálat és megalapítója iránti támogatásuk kinyilvánítása céljából. Raed Arafat nyilvános felkérést intézett a polgárokhoz, ne vonuljanak az utcákra, és ne engedjék magukat politikai szempontból befolyásolni az interneten vagy az elektronikus médiában terjedő felszólítások vagy egyéb eszközök által.
Mindemellett szombaton az ország több nagyvárosában, így Kolozsváron, Jászvásáron, Ploieşti-en, sőt Galacon is szimpátiatüntetések zajlottak Raed Arafat, a romániai rohammentő-szolgálat megalapítója mellett, az események azonban többnyire Băsescu-, illetve kormányellenes megnyilvánulásokba torkolltak. Bukarestben a rendőrség szombaton már könnygázt vetett be, és letartóztatásokat eszközölt a tüntetők ellen, akik a kormány és Băsescu távozását követelték, a hatalom megszorító intézkedései miatt hangsúlyosan lecsökkent lakossági életszínvonalra hivatkozva. Az AFP, az Associated Press és a Reuters hírügynökség megállapítása szerint 2004-től kezdődően az utóbbi napok eseményei minősíthetők a legjelentősebb romániai tüntetéseknek. Beszámolnak arról is, hogy kilenc személy megsérült a tüntetők és a rendfenntartó szervek közötti összetűzések során, köztük egy televíziós újságíró, illetve néhány csendőr is. Megjegyzik, hogy a rendőrség által feltartóztatott 29 demonstráló között erőszakos megnyilvánulásaikról híres futball-rajongók is voltak. A Mediafax hírügynökség tájékoztatása szerint a Bukarest – Ilfov megyei mentőszolgálat és a SMURD szombaton déli két óra és éjfél között 29 civilt és csendőrt látott el, hat személyt kórházba szállítottak.
Aurel Moise, a román csendőrség közrendészeti és közbiztonsági osztályának vezetője vasárnapi sajtótájékoztatóján közölte: az országban szombaton szervezett tüntetéseken 3–4 ezer ember vett részt, és mintegy ezer csendőr vigyázott a rendre. Mint mondta, Bákó volt az egyetlen város, ahol a tiltakozók engedélyt kértek és kaptak a megmozdulásra.
Aurel Moise szerint január 14-én országos szinten ötven figyelmeztetést vagy bírságot róttak ki, főként súlyos csendháborítás és engedély nélküli gyülekezésekben való részvétel miatt.
Bukarestben az Egyetem téren tegnap is több száz ember tüntetett, a Boc-kormány távozását kérve. A dominóeffektus-szerűen terjedő megmozdulásokból Szatmárnémeti, Brassó, Déva, Vajdahunyad, Resicabánya és Krajova városa sem maradt ki. Kolozsváron vasárnap estére már mintegy ötszáz főre emelkedett a város utcáin demonstráló, a Főtér és az Bocskai (Avram Iancu) tér között felvonuló polgárok száma. A hatósági engedéllyel nem rendelkező tüntetők között a csendőrök röplapokat osztogattak, amelyek arról tájékoztatták őket, hogy bírságot kockáztatnak.
Lapzártakor: Bukarest belvárosát feldúlták, gyújtogattak a tüntetők. Több demonstráló Molotov-koktéllal, kövekkel dobálózott, a csendőrség könnygáz bombákat vetett be.
Emil Boc kormányfő vasárnap bejelentette, hogy a hétfői koalíciós egyeztetésen egy újabb egészségügyi törvénytervezetről tárgyalnak majd, amely nem írja elő a közegészségügyi sürgősségi ellátás magánosítását, sem a SMURD megszüntetését. Az új javaslatot a politikai szereplőkkel és a civil társadalom képviselőivel dolgozzák majd ki – hangsúlyozta. Mint kifejtette, az egészségügyi rendszer reformjára szükség van, a megoldás pedig nem az erőszakos megnyilvánulásokban rejlik. Újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: a kormány sorsát a törvényhozásnak kell eldöntenie, a politikai állandóság pedig kiemelten fontos válság idején.
A Szociál-liberális Szövetség (USL) közleményben jelezte, hogy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kérik a „jelenlegi politikai helyzet és az előzmény nélküli társadalmi feszültségek” megtárgyalása és a megfelelő megoldás kidolgozása érdekében. Mindemellett internetes aláírásgyűjtő kampányt indítanak az államfő lemondatására. Az űrlapot a https://uslonline.ro/petitie/ honlapon tölthetik ki a szándékukkal egyetértő polgárok. Az USL szerint csak az államfő leváltásával, és előrehozott parlamenti választásokkal lehet kilépni a válságból.
Szabadság (Kolozsvár)

2012. január 16.

Tüntetések országszerte, utcai harcok Bukarestben
Tiltakozó megmozdulások zajlottak a hétvégén az ország nagyvárosaiban az egészségügyi törvénytervezet, a Boc-kormány és Traian Băsescu államfő ellen, illetve Raed Arafat, a szaktárca napokban lemondott államtitkár-helyettese mellett. A szombat és vasárnap esti bukaresti tüntetések erőszakba torkolltak, a résztvevők – futballszurkolók, valamint a szélsőségesen nacionalista Noua Dreaptă szimpatizánsai – összecsaptak a csendőrökkel, utóbbiak közül többen súlyosan megsérültek, mintegy harminc tüntetőt előállítottak. Băsescu utasítására Ritli László egészségügyi miniszter visszavonta a közvitára bocsátott jogszabályt.
Bukarestben a csendőrséget is utcára vezényelték az incidensekkel tarkított tüntetés idejére
Erőszakba torkolltak az egészségügy részleges magánosítása ellen, valamint Raed Arafat, a SMURD rohammentő-szolgálat megalapítója iránti szolidaritásból Bukarestben rendezett tüntetések. A nemrég közvitára bocsátott egészségügyi törvénytervezettel szembeni elégedetlenség miatt több nagyvárosban – elsősorban Marosvásárhelyen és Kolozsváron – már csütörtök este utcai megmozdulást rendeztek, az akciók az ország más régióira is átterjedtek. Nem csillapította a kedélyeket az sem, hogy péntek este Traian Băsescu államfő utasítására Ritli László egészségügyi miniszter visszavonta az egészségügyi jogszabályt: szombaton még nagyobbra duzzadt a rohammentő-szolgálat és az egészségbiztosítás privatizációját is lehetővé tévő elképzelések ellen tiltakozók száma.
Erőszakba torkollt a tüntetés
Miközben vidéken mindenütt békésen zajlottak a megmozdulások, a fővárosban a tüntetők szombaton és vasárnap este összecsaptak a kezdetben kis létszámban kivezényelt csendőrökkel, majd a rohamrendőrökkel is. Engedély nélküli demonstrációjuk során a bukaresti tüntetők – a rendvédelmi szervek becslése szerint több mint ezren – előbb az 1990 tavaszán a posztkommunista Iliescu-rezsim ellen tartott megmozdulások helyszínén, az Egyetem téren gyülekeztek.
Itt azonban már nemcsak az egészségügyi tárca államtitkár-helyettesi posztjáról a múlt héten távozó Raed Arafatot éltették, hanem bírálták a 2010-ben foganatosított megszorító intézkedéseket, ugyanakkor távozásra szólították az Emil Boc vezette kormányt és Traian Băsescu államfőt. A tüntetők a nap folyamán elvonultak az államelnöki hivatalnak otthont adó Cotroceni-palota elé is, majd visszatértek az Egyetem térre, ahol a kora este folyamán torkollt erőszakba a demonstráció. A résztvevők először megpróbálták áttörni a rendfenntartó erők által létesített kordont, később többen kövekkel, üvegekkel dobálták a csendőröket, akik könnygázzal válaszoltak. Három csendőr súlyos sérüléseket szenvedett, valamennyiüket kórházban ápolják.
Törtek, zúztak a „demonstrálók”
Többen megsérültek a tiltakozók közül is, őket a helyszínen a SMURD rohammentő-szolgálat munkatársai látták el, akiket a tömeg nagy ovációval fogadott. A hatóságok a demonstrálók között azonosították a bukaresti Steaua és Dinamo klubcsapat szurkolótáborának tucatnyi tagját és vezetőjét is, Aurel Moise, a csendőrség rendvédelmi szervének parancsnoka szerint ők tehetők felelőssé az összecsapások kiprovokálásáért. Georgian Enache, a csendőrség szóvivője közölte, a szombati incidensek során harminc személyt állítottak elő és bírságoltak meg engedély nélküli tüntetésen való részvétel, közrendháborítás, valamint különböző erőszakos cselekedetek, például a rendfenntartók dobálása miatt.
A bukaresti demonstráción nagy számban vettek részt a szélsőségesen nacionalista Noua Dreaptă (Új Jobboldal) szimpatizánsai is. Az utcai harcok vasárnap este megismétlődtek: az Egyetem teret elfoglalni kívánó tüntetők egy része kövekkel, üvegekkel, sőt Molotov-koktélokkal dobálta a csendőröket, akik ismét könnygázt vetettek be.
A tüntetők törtek, zúztak, több üzlethelyiség ablakait betörték, hirdetőtáblákat tettek tönkre, kerítéseket döntöttek ki. Egy mobiltelefon-boltot teljesen kifosztottak, újságosbódékat vertek szét, szemeteskukákat gyújtottak fel.
A csendőrség mintegy 40 tüntetőt állított elő és kísért be.
Arafat felhívása a tüntetőkhöz
Raed Arafat egyébként felhívást intézett a tüntetőkhöz, amelyben a demonstrációk berekesztésére szólított, és arra kérte az egészségügyi törvénytervezet ellenzőit, ne engedjék magukat „politikailag manipulálni”. Az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) vezetői szolidaritásukról biztosították a tüntetőket, túlzottnak nevezték a rendvédelmi szervek beavatkozását, egyúttal a parlament rendkívüli ülésszakának összehívását követelték az „ország politikai helyzetének megvitatása és a társadalmi feszültségek enyhítése” érdekében.
Az államelnöki hivatal hallgat
Egyébként az államelnöki hivatal nem foglalt állást a tüntetések ügyében azóta, hogy Traian Băsescu viszszavonatta a sokat vitatott egészségügyi törvénytervezetet. Az államfő péntek este szólította fel Emil Boc miniszterelnököt az államelnöki hivatal egészségügyi szakbizottsága által kidolgozott jogszabály társadalmi vitájának leállítására, amit Ritli László miniszter aznap este végre is hajtott. Băsescu csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a szakma és a lakosság egy része is ellenzi az egészségügy reformját, holott szerinte a jelenlegi rendszer rosszul működik, „virágzik a korrupció”.
„A fiatal orvosokon kívül sem a kórházak, sem a háziorvosok, sem a rohammentő-szolgálat nem támogatja az ágazatban tervezett változásokat, és ahogy az elmúlt napokban tapasztaltam, a nyilvánosság egy része is elégedett a jelenlegi egészségügyi rendszerrel” – állapította meg az államfő, aki egy héttel ezelőtt „kiprovokálta” a mentőszolgálat magánosítását hevesen ellenző Arafat lemondását egy televíziós vita során. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök helyesnek nevezte a törvény visszahívását, szerinte ugyanis „erőszakkal nem lehet változást kieszközölni”.
Emil Boc: új egészségügyi törvény jön
Emil Boc – miután a Floreasca kórházban meglátogatta a szombati tüntetés során megsérült Virgil Coroboianu csendőr őrmestert – tegnap bejelentette: a koalíció már ma egyeztetni fog egy új egészségügyi jogszabály kidolgozásáról, amelyben nem lesz szó a SMURD megszüntetéséről vagy a sürgősségi mentőszolgálat magánosításáról. A kormányfő egyúttal nyugalomra és párbeszédre intett az ágazati reformról szóló közvita kapcsán, szerinte ugyanis az erőszak, a „téglák jobbra-balra hajigálása” nem jelent megoldást.
(Békés demonstrációk az ország több városában. A hétvége folyamán az ország számos városában – Kolozsváron, Nagyszebenben, Gyulafehérváron és Jászvásáron – zajlottak hasonló szimpátiatüntetések, incidenseket azonban Bukaresttel ellentétben sehol sem jegyeztek. Ezek valamennyi esetben a Traian Băsescuval és a kormánnyal szembeni megmozdulássá fajultak: Kolozsváron például a tüntetők vasárnap követeléslistát állítottak össze, amelyben az államfő és a Boc-kabinet lemondásán kívül szorgalmazták többek között a bérek és nyugdíjak 25 százalékos emelését, a Verespatakra tervezett aranybánya elutasítását, a helyhatósági és parlamenti választások összevonásáról szóló törvény visszavonását.)
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

2012. január 16.

A magyar kultúra közösséegt teremt
Szombaton volt „A magyar kultúra ünnepe” elnevezésű rendezvénysorozat nyitóeseménye a váradi Ady Endre Líceum dísztermében. A részvevőket a rendezvénysorozat két alapítója, főszervező köszöntötte. Először Fleisz János, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) elnöke mondott üdvözlőbeszédet. Mint mondta: ez a tizenkettedik rendezvénysorozat a magyar kultúra ünnepének jegyében. A BINCISZ mindig a berettyóújfalui civil szférával szervezi közösen az egyhetessé terebélyesedett ünnepélyt. A idén több hajdú-bihari település civil szférája is csatlakozott hozzájuk: így például a csökmőiek, a derecskeiek, a földesiek, a biharkeresztesiek. A január 25-ig tartó ünnepségsorozat keretében 18 rendezvény lesz, ezek egynegyede Váradon zajlik majd. A fiatalokat is igyekszenek bevonni az ünneplésbe. Fleisz hangsúlyozta: „A magyar kultúra élő kultúra. Közösséget teremt, és a közösség teremti a kultúrát.” Ezután Porkoláb Lajos, a Hajdú-Bihar Megyei Népfőiskolai Egyesület elnöke vette át a szót. Kifejtette: fontos, hogy a váradi magyar közösség elvigye kultúráját a kisebbik testvérnek, „kis Biharnak”. A magyar kultúra nemzeti megmaradásunk legfontosabb záloga.
A köszöntők után a Csökmői Ifjúsági Fúvószenekar koncertezett Döge Csaba karmester vezényletével. Szép muzsikával örvendeztették meg a közönséget. A csökmői Faluház, Könyvtár és Alapfokú Művészeti Iskola 1996-ban alakult fúvósegyüttese szép sikereket ért el az utóbbi években mind a hazájukban, mind pedig külföldön. A hangverseny Erkel Ferenc Hunyadi-indulójával kezdődött. Aztán elhangzott többek között Müller József Fehérvári indulója, Jacob de Haan Variációk hangulatra című alkotása, Alfred Bösendorfer Kis magyar rapszódiája. A koncert Máté Péter-dalok feldolgozásaiból összeállított egyveleggel zárult.
Tóth Hajnal
Reggeli Újság (Nagyvárad)

2012. január 16.

Az időt húzza a MOGYE?
Továbbra sem hajlandó eleget tenni a tanügyi törvény előírásainak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE): a korábbi minisztériumi felszólítások ellenére a hétvégi szenátusi ülésén sem módosítottak a chartán úgy, hogy lehetővé tegyék a magyar intézetek létrehozását a felsőoktatási intézményben.
A charta módosítása nem is szerepelt az ülés napirendjén.
Copotoiu: nem a magyar főtanszékekre
Amint arról lapunkban már beszámoltunk, az új tanügyi törvény szerint magyar intézeteket kell létrehozni a multikulturális egyetemeken. A jogszabály három ilyen hazai felsőoktatási intézményt nevez meg, a MOGYE-n kívül a BBTE-t és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemet. A MOGYE román többségű szenátusa már kétszer utasította el a magyar intézetek megalapítását az egyetemi autonómiára hivatkozva. Az oktatási minisztérium emiatt visszadobta az egyetem chartáját.
A MOGYE magyar tanszékeinek megalapítása mellett tavaly több tüntetést is szerveztek Marosvásárhelyen
A magyar oktatók döntő többsége a múlt év végén nem jelöltette magát az orvosi egyetem belső választásain, így tiltakozva a magyar intézetekkel kapcsolatos elutasító döntés ellen. A MOGYE rektora, Constantin Copotoiu elmondása szerint az intézmény már válaszolt az oktatási minisztérium magyar intézetek létrehozását sürgető két átiratára, most pedig várják, hogy a szaktárca elfogadja-e vagy pedig ismét elutasítja az egyetemi chartát. Állítása szerint a magyar intézeteket azért nem lehet létrehozni, mert a magyar nyelvű oktatás nincs külön akkreditálva, és nincsenek is meg az ehhez szükséges feltételek.
Király: ketyeg az óra
„Hiába okoskodik a MOGYE szenátusa, az általános orvosi kar akkreditálva van, ott minden további nélkül létre lehet hozni a magyar főtanszéket. A fogorvosin és a gyógyszerészetin valóban nincs magyar nyelvű előadás, de a Romániai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóságtól lehet kérni a jóváhagyást” – mondott ellent Copotoiu kijelentésének Király András. Az Új Magyar Szónak nyilatkozó oktatási államtitkár szerint egyértelmű Copotoiu időhúzási szándéka, ugyanis az egész szenátus arra játszik, hogy lejárjon a mandátuma. „Copotoiu úr pontosan tudja azt, hogy az egyetemi autonómiára hivatkozva úgy játszhat, ahogy a rétestésztát nyújtják. Nincsenek határidők, módosítanak egy-két mondatot, mi újra visszaküldjük a levelet, majd arrébb tesznek két vesszőt és így tovább” – magyarázta az ÚMSZ-nek Király. Hozzátette, ennek ellenére „ketyeg az a bizonyos óra, és legfeljebb hat hónap alatt lefut ez a történet”. Magyar kar kormányhatározattal?
Amint arról lapunkban már beszámoltunk, Markó Béla miniszterelnök-helyettes az ETV Többszemközt című műsorában egy héttel ezelőtt kijelentette: a kormány még megvárja az egyetem szenátusának következő ülését, és amennyiben akkor sem tesz eleget a magyar kar létrehozására vonatkozó minisztériumi felszólításnak, akkor életbe lép a B-terv. „A kabinet szankciókat alkalmazhat, és akár arra is sor kerülhet, hogy valamilyen módon, kormányhatározattal hozzuk létre a magyar intézeteket, vagy az önálló magyar kart” – mondta akkor Markó. A miniszterelnök-helyettes leszögezte: fontos az egyetemi autonómia, és mindeddig a kormány nem is szólt bele ebbe, de az elfogadhatatlan, hogy az egyetem vezetősége ne tartsa tiszteletben az alkotmány és törvény által garantált magyar oktatási jogokat.
Hantz Péter: plágium a MOGYE-n
Lemondásra szólította fel pénteken tartott internetes sajtótájékoztatóján Hantz Péter dr. Constantin Copotoiut, a MOGYE rektorát és dr. Klara Brînzaniucot, az intézmény rektorhelyettesét, mivel nyugat-európai egyetemek professzorainak munkáját másolták le azokban a tanulmányokban, amelyeket a két oktató doktoranduszai publikáltak. „A tudományos dolgozatok szakmai irányítói felelősek a dolgozatban leírtakért” – hangsúlyozta a romániai magyar felsőfokú oktatás önállóságáért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság ügyvivő alelnöke. Constantin Copotoiu az MTI-nek elmondta: a Wendy Kelder Phd-dolgozatához kapcsolható romániai tanulmánynak a szerzője az ő egyik doktorandusza, aki úgy tüntette fel az ő és a rektorhelyettes nevét a dolgozaton, hogy nem szólt nekik. Copotoiu szerint csak a folyóirat közlése nyomán szereztek tudomást a dolgozatról. Hozzátette: a rektorhelyettessel együtt tavaly augusztusban az egyetem etikai bizottságához fordultak, amely kivizsgálta az esetet.
Farkas István
Új Magyar Szó (Bukarest)

2012. január 16.

Közösségteremtő életek
A Mentor könyvkiadó legújabb kötetét mutatták be a hétvégén Marosvásárhelyen a Bernády Házban
A teremtő életek című kiadvány tizenkilenc szerző munkáját közli olyan, Marosvásárhely életében meghatározó személyiségekről, akik tevékenységükkel a várost szolgálták, a közösségért cselekedtek. Pál-Antal Sándor és Simon Zsolt történészek, a könyv szerkesztői arról beszéltek, hogy 1990 után lehetőség adódott a történészek csoportjának fiatalodására, a kutatásokra, a múlt olyan szeleteinek feltárására, amelyekkel korábban nehézkes volt foglalkozni. „Amikor 1997-ben megalakult az Erdélyi Múzeum-Egyesület marosvásárhelyi fiókja és elnökének választott, arra gondoltam, számunkra a legmegfelelőbb, ha tanulmányköteteket adunk ki” – idézte a közelmúltat Pál-Antal, akinek célja, hogy tanulmánykötetben jelentessék meg a tudományos konferenciákon elhangzottakat. Ez részben sikerült is, hiszen többen is hozzájárultak munkájuk közléséhez, de mások, nem marosvásárhelyiek is éltek a lehetőséggel és nyilvánossá tették Marosvásárhelyre vonatkozó kutatásaik eredményeit.
A most megjelent kötetben egykori marosvásárhelyi orvosok, tanárok, lelkészek,  tudósok, politikusok életpályájáról vagy tevékenységének egy-egy momentumáról olvashatunk. „Egyszer összeszámoltam, kik azok az emberek, akik az utóbbi 200–300 évben Marosvásárhely szellemi, kulturális életét gyarapították. Több mint kétszáz ilyen személyiség nevét írtam össze. A mostani kötet csak a kezdet, a munkát folytatni kell” – mondta Pál-Antal Sándor.
Antal Erika
Új Magyar Szó (Bukarest)

2012. január 16.

Negyedmillió a Reflexre
Idén Sepsiszentgyörgy lesz Székelyföld Ifjúsági és Kulturális Fővárosa, erre a célra 500 ezer lejt különítene el az önkormányzat, jelentette be Antal Árpád
Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint 250 ezer lejjel támogatják a Reflex színházi fesztivált, illetve hasonló összeggel finanszírozzák annak az ifjúsági rendezvénysorozatnak a megszervezését, amellyel Sepsiszentgyörgy pályázott az Európa Ifjúsági Fővárosa címre, amelyet végül nem nyert meg, de érdemesnek tartják, hogy a tervezett programok egy része megvalósuljon. Emellett idén szeretnék befejezni és átadni az új színházi stúdiótermet is, illetve tavasszal elkezdik a városközpont belső magjának átalakítását, és a sétálóutcák kialakítását, de felújítanák a színház homlokzatát is, mondta Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy költségvetés-tervezete tanulmányozható a www.sepsi.ro honlapon, javaslatokat január 25-ig lehet megfogalmazni.
Kovács Zsolt
Új Magyar Szó (Bukarest)

2012. január 16.

Kelemen: az RMDSZ elítéli az erőszakos cselekedeteket
A békés tüntetés normális jelenség egy demokratikus államban, az erőszakos cselekedeteket viszont elítéljük – jelentette ki Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke hétfő délben nyugalomra és megfontoltságra szólította fel a romániai társadalmat bukaresti sajtótájékoztatóján, kiemelve, hogy az állampolgárok biztonsága a legfontosabb tényező, amire a hatóságoknak figyelniük kell. „Egy demokratikus államban teljesen normális dolognak számít a békés, szervezett vagy spontán tüntetés. Az állampolgárok ilyen módon fejezhetik ki elégedetlenségüket bármi iránt. Ám az erőszakos, vandál megnyilvánulásokat elítéljük, a rendfenntartó erőknek pedig közbe kell lépniük annak érdekében, hogy a lakosság biztonságban érezze magát” – jelentette ki Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke hozzátette, függetlenül attól, hogy éppen ki kormányoz, és ki van ellenzékben, a rendfenntartó erőknek elsősorban az állampolgárok biztonságát kell szem előtt tartaniuk. A hétvégén lezajlott tiltakozó akciókat nagyon alaposan elemezni kell, majd levonni a megfelelő következtetéseket. A kiindulópontot egyértelműen az egészségügyi rendszerben készülő változások jelentették a tüntetések kirobbanásakor, ám ezek nagyon gyorsan egy általános, az egész állami rendszer ellen forduló tiltakozássá alakultak át. Romániában az elmúlt két évben számos megszorító intézkedésre került sor, és minden állampolgár közös erőfeszítésének köszönhető, hogy az ország megőrizte gazdasági egyensúlyát, hogy nincsen veszélyben senkinek a nyugdíja és a fizetése – magyarázta a szövetség elnöke. Traian Băsescu államelnök múlt heti bejelentését, mely szerint az egészségügyi törvénytervezet visszavonását kérte a kormányfőtől, az RMDSZ üdvözölte és helyes lépésnek tartotta. Azonban a szövetség továbbra is azon a véleményen van, hogy ez a tény nem oldja meg az egészségügyi ellátás kérdését. Reformra szükség van, ezért a mai koalíciós egyeztetésen Ritli László minisztert egy alapos elemzésre kérték fel – nyilatkozta Kelemen. Hozzátette, Raed Arafat egy olyan szakember, akinek a tudására és tapasztalatára szükség van akkor, amikor a romániai egészségügyi rendszer reformjáról van szó, de ugyanígy további szakemberek véleményét és álláspontját is meg kell hallgatniuk a szaktárca vezetőinek. Az RMDSZ elnöke leszögezte, egyetért az ellenzék azon javaslatával, hogy rendkívüli ülésszakra összehívják a Parlamentet. „Amennyiben az alkotmány és a házszabály előírásai teljesülnek a rendkívüli ülésszak összehívására, az RMDSZ ezt támogatni fogja” – ismertette Kelemen Hunor. A rendkívüli ülésszak összehívásához a honatyák egyharmadának az aláírására van szükség, továbbá pontosan le kell szögezni az ülésszak napirendjét és időtartamát. Az előrehozott választásokkal kapcsolatosan, amely szintén az ellenzéki politikusok javaslata, az RMDSZ elnöke úgy véli, az ország számára egy politikai válság és instabilitás most rendkívül káros lenne, 2012 egyébként is választási év. „Ebben a pillanatban párbeszédre és egyensúlykeresésre van szükség” – összegezte Kelemen Hunor.(hírszerk.)
Transindex.ro

2012. január 17.

Böjte Csaba iránytűje
Farsangi hangulatban mutatta be tegnap a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet székházában Böjte Csaba ferences szerzetes Iránytű a Végtelenhez című legújabb könyvét, ugyanis a csíkszeredai Role zenekar megzenésített Ady-verseket és vallásos dalokat kínált „zenei aláfestésként”.
Az idei év első kulturális rendezvénye kettős bemutatkozó volt, a Böjte Csabáé mellett a Fazekas Mártáé is, aki az intézet új vezetőjeként lépett a bukaresti magyar közönség elé. Amint arról lapunkban már beszámoltunk, Bretter Zoltánnak, a kulturális intézet igazgatójának politikai indíttatású visszahívása után az új igazgató kinevezéséig Fazekas művészeti titkárként irányítja az intézményt. A nemrégiben Európai Polgár díjjal kitüntetett Böjte Csaba Iránytű a Végtelenhez című könyve egy trilógia (Ablak a Végtelenre, Út a Végtelenbe) harmadik része, amely a tízparancsolatról és annak a mindennapjainkban betöltött szerepéről szól. „Isten azt akarja, hogy az általa teremtett világban mindenki jól érezze magát, amihez utat mutat a Tízparancsolat” – fogalmazott a könyvbemutatón a ferences szerzetes, aki elmondása szerint a létezés örömére próbál rávilágítani könyveiben. „Nemcsak létezni, alkotni is jó. Arra születtünk, hogy szeressük azt, amit csinálunk” – magyarázta Böjte Csaba.
Hozzátette: a mai embernek minél előbb vissza kellene adni az alkotás örömét. A szerzetes könyvében a tőle megszokott módon, úgy közelíti meg az isteni parancsokat, hogy azokkal mindennapi problémákra ad közérthető választ. Olyan aktuális kérdésekre válaszol, mint: időszerűek-e még a mózesi időben kőtáblára vésett intelmek? Mit kezdjen a ma embere a szigorú tiltásokkal? „Egyszerű könyveimet elsősorban felnövekvő szép fiaimnak és a hittel ismerkedő, az igazságra szomjas embereknek írom, és az a célom, hogy a titkokat ők is megértsék, a végtelenhez tartó vándorútjukra könnyedén magukkal is vigyék” – fogalmazza meg ars poeticáját Böjte Csaba.
F.I. maszol.ro
Erdély.ma

2012. január 17.

Méltatlanul elfeledett csíki mesemondók emlékezete
Talán nincsen olyan magyar ember szerte a világon, aki ne ismerné el a székelység meghatározó szerepét a magyar folklór, ezen belül is a magyar népmesekutatás területén. Ha „magyar népmesét hallunk, elsőre biztosan Benedek Elek jut eszünkbe, vagy éppen Arany László, akit szintén a Székelyföldön gyűjtött meséi tettek ismertté. De tévedünk, ha azt hisszük, hogy már minden titkát felfedte a székely mesevilág. Amint nemrég egy, a Székelyföld folyóiratban megjelent írásból megtudtuk, egy hihetetlenül értékes és gazdag mesekincs lapul még kiadatlanul Budapesten az ELTE néprajzi archívumában.
Ez az „eltemetett archívum”, melyet a szűk szakmán kívül senki sem ismert eddig, Belatini Braun Olga csíkszentdomokosi gyűjtése a múlt század negyvenes éveiből. A gyűjtésben 17 csíkszentdomokosi mesemondótól mintegy 100 mese szerepel, ezek felét egy Albert András nevű parasztember mesélt el a gyűjtőnek. Hogy Albert András nem csak gazdag, de páratlanul értékes mesekincset hagyott ránk, arról egy szakmai kiadvány (Ortutay Gyula szerkesztésében 1960-ban megjelent Magyar népmesék) a következőképpen vall: „Albert András egyike a legkiválóbb (...) mesemondóinknak. Mesekincse úgyszólván kifogyhatatlan. Figyelemre méltó gazdag teremtő fantáziája, mellyel új meseelemeket alkot (...), valamint fordulatos költői nyelve.
De ki is ez az Albert András, és hogy lehet, hogy kiválósága ellenére sem a szülőfalujában, sem a szakmában nem vált mindmáig széles körben ismertté? Ennek a kérdésnek a megválaszolására és egyúttal a domokosi népi mesemondók ismertetésére indított projektet a Csíkszentdomokosi Községi Könyvtár az IREX könyvtári alapítvány támogatásával.
A tavaly ősszel elkezdett, idén márciusig tartó program során Sándor Edit községi könyvtáros és Gáll Ida tanítónő az interneten közzétették a jelenleg fellelhető domokosi népmeséket (www.meselofalu.eoldal.hu), mesemondó és meseillusztráló versenyt szerveztek iskolásoknak, nagyobb diákok bevonásával pedig gyűjtőmunkába kezdtek, hogy felkutassák a mesemondók ma még fellelhető nyomait a faluban. Ugyanakkor helyi tanítónők készülnek néhány mese dramatizálásával, Gáll Ida pedig kiadásra előkészíti Albert András kéziratban fennmaradt regényes önéletírását.
Ennek a programnak a keretében 2012. január 24-én Csíkszentdomokos vendégül látja Hermann Zoltán budapesti irodalomtörténészt, mesekutatót, aki néprajzkutatókkal együttműködve kiadni készül a Balassi Kiadónál a teljes csíkszentdomokosi meseanyagot. A déli egy órától a Márton Áron Általános Iskolában sorra kerülő beszélgetésen a kutató érdekes részleteket árul el a helyi hallgatóságnak erről a rejtett mesekincsről, a helyiek pedig elmondják neki, amit megtudtak a jósként, feltalálóként, lakodalmi gazdaként és naiv festőként is tevékenykedő, fiatalon elhunyt Albert Andrásról. A program iránt érdeklődőknek készséggel szolgál további tájékoztatással Sándor Edit községi könyvtáros. (E-mail cím: [email protected]; a Községi Könyvtár hétköznap délutánonként elérhető telefonszáma: 0266336758)
Erdély.ma

2012. január 17.

Erdélyi szolidaritás Magyarországgal
Magyarországgal, a magyar kormánnyal szolidarizáló megmozdulásokat tervez a hét végére az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt. A Tőkés László által irányított nemzeti tanács autóbuszokat indít, így segíti az érdekelteket, hogy eljussanak a szombaton Budapestre tervezett Békemenetre, a Szász Jenő vezette párt székelyföldi városokban tart a magyar fővárosival párhuzamos, azt támogató nagygyűléseket.
Az EMNT az az erdélyi magyar politikai-civil szervezet, amely már egy héttel ezelőtt kifejezte szolidaritását a magyar kormánnyal. Úgy döntöttek, a január 21-i, szombati békés demonstrációra a partiumi, a közép-erdélyi és a székelyföldi régióból is indítanak egy-egy autóbuszt. A jelentkezőket a területi EMNT-központokban várják, és arra kérik a résztvevőket, hogy mécsest vagy gyertyát, valamint nemzetiszínű zászlót és helységnévtáblákat vigyenek magukkal. A felvonulás magyarországi idő szerint 16 órakor kezdődik, a Hősök terétől az Országházig tart. Az út részvételi díja 50 lej. Szász Jenő, az MPP elnöke múlt héten jelentette be, hogy a budapesti rendezvénnyel párhuzamosan székelyföldi városokban szerveznek támogató nagygyűléseket. Háromszéken mind a négy magyar város csatlakozott a kezdeményezéshez, szombaton romániai idő szerint 17 órakor Sepsiszentgyörgyön, Kovásznán, Kézdivásárhelyen és Baróton várják mindazokat, akik egyetértenek a Magyarországgal szolidarizáló megmozdulással. A budapesti Békemenetet a Magyar Hírlap és Demokrata hetilapok hirdették meg, a felhívás szerint: “Mi, magyar demokraták, akik hiszünk egy erkölcsös polgári demokráciában, hiszünk a nemzet függetlenségében, hiszünk hazánk jelenében és jövőjében, akik saját akaratunkból választottunk magunknak kormányt, amelytől hazánk felvirágoztatását várjuk és reméljük a kommunizmus és posztkommunizmus lélekölő évtizedei után, egyre növekvő aggodalommal látjuk, hogy a nemzetközi nyilvánosságban megjelenő hazug és elfogult híradások miképpen erősítenek föl egy olyan közhangulatot, amely méltatlan és igazságtalan színben tünteti fel országunkat, s amely egyre nagyobb károkat okoz hazánk gazdaságának és a magyar embereknek.” A rendezvény egyben válasz a január 2-i ellenzéki tüntetésre, amikor Orbán Viktor és kormánya ellen demonstrálva több tízezres tömeg vonult fel. A Magyarországot bíráló nemzetközi hangok az új alaptörvény életbelépése óta erősödtek fel. Az Európai Bizottság szerdán három törvény visszavonását is kérte, és az unió történetében egyedülálló módon a kohéziós alapokhoz való hozzáférés befagyasztását helyezte kilátásba.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. január 17.

Akkreditálták az EME kiadóját
A romániai tudományos kutatásokért felelős országos tanács tavaly új módszert dolgozott ki a humán tudományok területén tevékeny kiadók és folyóiratok rangsorolására vonatkozóan.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) kiadója megkapta az elismervényt művészettörténet, kultúratudományok, kulturális emlékezet és hagyomány, valamint kulturális örökség kategóriában. Az egyetemi rendszerben ez a történelem és kultúratudományok kategóriának felel meg. Ugyanakkor az Erdélyi Tudományos Füzetek akkreditált sorozat lett a következő kategóriában: történetírás, történetelmélet és a történetírás módszertana; eszmetörténet, értelmiségtörténet. Továbbá kollektív emlékezet, identitás, az emlékezet helyei, elbeszélt történelem, illetve genealógia, heraldika és pecséttan. Az egyetemi rendszerben ez szintén a Történelem és kultúratudományok kategóriának felel meg. Az Erdélyi Múzeum folyóirat az alábbi kategóriákban kapta meg az akkreditációt: filozófia és filozófiatörténet, episztemológia, logika és tudománytörténet; etika és bioetika; idegen nyelvű irodalmak és nyelvészet, valamint etnográfia. A kiadók és a folyóiratok akkreditációja elsősorban a román egyetemi hálózat oktatói és doktorandusai, valamint a román pályázatokban részt vevő kutatók számára fontos. Az új rendszer szerint csak azok a publikációk érnek pontot, amelyek akkreditált kiadónál vagy pedig akkreditált folyóiratban jelennek meg.
Krónika (Kolozsvár)

2012. január 17.

Az interneten is megtekinthető az udvarhelyi könyvtár kínálata
Jövő hónaptól már az interneten is megnézhetjük, hogy milyen köteteket kínál olvasóinak a székelyudvarhelyi városi könyvtár, továbbá azt is otthonról ellenőrizhetjük, hogy az általunk kiszemelt könyv éppen kölcsönözhető-e.
Az újítás a székelyudvarhelyi városi önkormányzat finanszírozásával megvásárolt szervernek és igen drága programnak köszönhető, melyre egy sikeres pályázat révén kapott támogatást az intézmény, és amely a továbbiakban a könyvtár mindennapi tevékenységét is jelentősen megkönnyíti.
„A HunTéka könyvtárkezelő programot a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. kiírásán nyert pályázat révén sikerült megvásárolni, ennek értéke 1 millió 800 ezer forint” – mondta el a Krónikának Szabó Károly, a könyvtár igazgatója. Hozzátette: időszerűvé vált a régi könyvtárkezelő lecserélésére, az elektronikus alap segítségével ezentúl pillanatok alatt minden adat láthatóvá válik, anélkül, hogy hosszú perceket kellene eltölteni az adatlapok kikeresésével, például, hogy az illető mikor kölcsönözte ki a könyvet, milyen tartozásai vannak, és hasonló fontos információk.
A könyvtár munkatársait január utolsó hetében Szegedről érkező szakembercsoport tanítja be az új rendszer kezelésére, s bár azt tervezik, hogy február elejétől már az új programmal fognak dolgozni, idő kell, amíg a könyveket és az olvasók kártyáját is vonalkóddal látják el. A könyvtár munkatársai addig sem ülnek tétlenül, hisz jelenleg is a tavalyi év folyamán adományba kapott, több ezer könyv rendszerezésén dolgoznak azért, hogy bővítsék a 180 ezer példányt tartalmazó könyvállományt, hogy minél több új könyv kerülhessen az olvasók elé.
Dénes Emese
Krónika (Kolozsvár)

2012. január 17.

Nem külön kórházakat, csak a törvény betartását
Január 13-i ülésükön a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar oktatói nyílt levelet intéztek román kollégáikhoz.
Ebben emlékeztetnek a 2011. évi 1-es számú tanügyi törvény 363-as cikkelyére, amely előírja, hogy mindazok a felsőoktatási intézmények, amelyekben a törvény életbe lépésekor a kisebbségek nyelvén is folyt oktatás, multikulturális egyetemi státust nyernek; a kolozsvári Babes–Bolyai és a marosvásárhelyi Művészeti Egyetem mellett a MOGYE is.
A nemzeti kisebbségekre vonatkozó 135-ös cikkely szerint a multikulturális egyetemeken szakok, tanítási vonalak alakulnak a kisebbségek nyelvén folyó oktatás céljából. A tanítási vonal a többnyelvű multikulturális egyetemeken főtanszékekbe szerveződik. Az oktatási vonal keretében dolgozó egyetemi oktatók hat hónapon belül saját működési szabályzatot dolgoznak ki és fogadnak el, amely meghatározza a választások lebonyolítását és az oktatási vonal egyéb sajátos aspektusait is az egyetemi chartának megfelelően.
Az említett (135-ös) cikkely 3. bekezdése szerint a tagozat olyan kisebbségi nyelven működő oktatási forma, amely mind az egyetem, mind pedig egy fakultás keretén belül önálló intézményt alkothat az adott szak főtanszékére alapozva, amely önálló tantervet és szervezési kereteket dolgoz ki. A szakokon folyó oktatási tevékenységet az egyetemi autonómia szellemében kell megszervezzék.
A 4. bekezdés szerint a kisebbségek nyelvén történő oktatást minden szinten biztosítani kell: az első ciklusban, a mesteri, a doktori képzésben és az egyetem utáni oktatásban is.
A főtanszékeket az egyetemi karok javaslatára a szenátus döntése alapján lehet megszervezni, felosztani, összevonni vagy felszámolni (133/3).
A jogszabály 121-es cikkelye szerint az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztérium az a közhatóság, amely a felsőoktatás területére érvényes törvényes előírások végrehajtását és betartását hivatott követni, ellenőrizni és indokolt esetben büntetni, ha nem tartják be azokat. Hasonlóképpen a szóban forgó minisztérium ellenőrzi az egyetemi autonómia érvényre juttatását, gyakorolja általános és sajátos feladatát és a közügyekért vállalt felelősséget is.
A magyar oktatók kérik a törvény által előírt szerkezetek létrehozását (a román tagozaton megalakult főtanszékekkel egyenlő jogállású főtanszékeket, amelyek a tanügyi törvény 135/b pontja értelmében lehetővé teszik az anyanyelvű oktatást. Véleményük szerint ezt a jogot a törvény biztosítja és nem a rosszul értelmezett egyetemi autonómia függvénye, ahogy azt a MOGYE szenátusa a 133/3. törvénycikkelyre hivatkozva állítja. A szenátus összetételétől függenek a főtanszékek megalapításának részletkérdései is.
Nyílt levelükben a magyar oktatók kérik a magyar nyelv bevezetését a gyakorlati oktatásba, anélkül, hogy az a román nyelvű szakmai felkészítés elhanyagolását jelentené. A klinikai munkában a román páciensekkel román nyelven történik a párbeszéd, román nyelven íródnak a hivatalos dokumentumok és román nyelven folyik a párbeszéd a román kollégákkal is. A román szaknyelv elsajátítása kötelező marad, ahogy azt a tanügyi törvény megfogalmazza (46/11).
”Határozottan visszautasítjuk egyes politikusok vagy a MOGYE Diákligája által a sajtóban közzétett vádakat. Pontosítjuk, hogy nem akarunk külön kórházakat, külön laboratóriumokat, külön kutatóközpontot, nem akarjuk, hogy a magyar diákok kizárólag csak magyar nyelven tanulják az orvostudományt, nem akarjuk, hogy román nyelvismeret hiányában képtelenek legyenek Romániában gyakorolni a mesterségüket. Visszautasítunk az egyetemi életre gyakorolt bármilyen politikai befolyást. Azt kérjük csupán, hogy a tanügyi törvény előírásait tartsák be. A törvény 121-es cikkelye alapján az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztérium az egyetlen felhatalmazott szerv, hogy a felsőoktatásban a vonatkozó törvényes előírások gyakorlatba ültetését és betartását, illetve az egyetemi autonómiának a felsőoktatási intézmények általi gyakorlását ellenőrizze. Kérjük a minisztériumot, hogy teljesítse ezt a feladatát.
Egyetemünk chartáját a szaktárca arra hivatkozva utasította el, hogy az nem tesz eleget a törvény előírásainak. A magyar tagozat főtanszékei a mai napig sem alakultak meg, holott az egyetem szerkezete a charta szerves részét képezi, tehát nem tekinthetjük törvényesnek a jelenlegi szerkezetet. Emiatt nem veszünk részt az egyetem vezetőségének megválasztásában addig, amíg a MOGYE nem az érvényes törvény alapján működik” – olvasható a január 13-án írt nyílt levélben.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)

2012. január 17.

Valaki hajt a forgalommal szemben”
Mire jó a magyar kultúra címmel került sor arra a múlt heti rendezvényre, amelynek vendégei – L. Simon László író, magyarországi fideszes országgyűlési képviselő, a magyar parlament kulturális- és sajtóbizottságának elnöke, a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának elnöke és Hatos Pál történész, a Balassi Intézet főigazgatója – „történelemről, kultúráról, borról és politikáról” beszélgettek a kolozsvári Bulgakov Irodalmi Kávéházban. Az est moderátora Lakatos Mihály, a Sepsiszentgyörgyön működő, Magyar Kulturális és Koordinációs Központ igazgatója volt. L. Simon László Személyes történelem című esszékötetét Király Zoltán költő, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának ügyvezetője mutatta be.
A kötet bemutatása előtt Király Zoltán arra kérte a szerzőt, hogy olvassa fel a Mire jó a magyar kultúra című írását, majd ezt követően méltatásában – Valaki hajt a forgalommal szemben címmel – kifejtette: az egykori „avantgárd költő, borász és parlamenti képviselő, képzőművész és tanár, néhai civil harcos és szervező az X-faktorizált magyar trenddel, az »ahol élek az a hazám« világpolgár szindrómával” hajt szembe, s közben olyanokról ír, „mint haza és hazaszeretet, barátság, libává változott dédapa és nagyanyák, szülőföld, szőlő és bor, nemzet, és a városi ember gyomrát felfordító, törköllyel bőven öntözött disznóvágás”. Mindeközben pedig a szerzőt „hol vígan zsidózzák, mert megnézett, sőt, horribile dictu, végigült egy Alföldi Róbert-előadást a Nemzetiben, más fórumokon meg médiadiktátor-fasisztaként emlegetik a magyar országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága elnökeként”. Az esszékötetet olvasva kezdjük nem érteni a diskurzust, fejtette ki Király Zoltán, ugyanis a szerző – a forgalommal szembehajtva, „pozitív jövőképet ábrázol, teszi mindezt a múlt tanulságaiból táplálkozva. Az író-politikus L. Simon megengedi magának és olvasóinak, amit gyakorló Kárpát-medencei magyar politikus nem, mégpedig azt, hogy nem akar meggyőzni igazmondása felől. Újra mondom tehát, valaki jó irányban hajt a forgalommal szemben”, fejezte be méltatását Király.
A moderátor kérdésére, hogy hogyan állt össze a 2011-ben megjelent könyv, L. Simon László kifejtette: körülbelül kétkötetnyi írása hever kiadatlanul, ebbe a mostaniba kifejezetten azokat az írásokat válogatta össze, amelyek valamilyen identitáskeresést vagy identitásproblémát tükröznek vissza. Hozzáfűzte: úgy tűnik, nemsokára megjelennek majd a képzőművészeti tárgyú esszéi. Az országgyűlési képviselő elmondta: „Nagyon sok hülyeséget csináltam életemben, a politikai riválisaim most keresik és kutatják, és szeretik a régi verseimet is előszedni, azokból idézgetni, amelyekre azt mondhatják, hogy értelmetlen zagyvaság”. Hozzáfűzte azonban: soha semmiért nem szégyellte igazán magát, a hülyeségeiért sem, de 2004. december 5-én, és azután egy jó darabig nagyon szégyellte magát. Úgy érzi, talán ezért is kezdte el írni azokat az esszéket, amelyek bekerültek a kötetbe. „Nem képverseket készítettem már, meg nem obszcén verseket írtam, amelyekkel most utólag támadnak – nem voltak obszcének azok a versek, csak vannak benne olyan szövegek, amelyeket nem értenek a művelt vagy a félművelt olvasók –, és teljesen más irányba haladt az érdeklődésem irodalmi szempontból is. Hát ennek a lenyomatai ezek az írások”.
Lakatos Mihály felvetésére, hogy személy szerint jó ideig úgy érezte, minthogyha szégyen lenne a szülőföldről, a hazafiságról beszélni, de mintha ez a trend mostanság kezdene megfordulni, L. Simon válaszában kifejtette: „Egyáltalán nem látszik megfordulni ez a trend, csak most mi kormányzunk, és ez egy kicsit más színt ad a dolgoknak, különben ugyanannyian fenik a késüket, és ugyanannyian gondolják ezeket, mint eddig”. A képviselő úgy vélte továbbá, hogy „óriási bajban vagyunk, mert ez a nemzet egyáltalán nem tud dolgok mellé úgy fölállni, mint ahogy a lengyelek képesek például. Vannak közös ügyek, értékek, amelyeket senki nem kérdőjelez meg náluk, a kommunista ugyanúgy büszke rá, mint a kereszténydemokrata. A magyarnak pedig az a speciális betegsége, hogy mindig mindent tagadni akar”. Az, amit Lakatos Mihály trendként érzékel, „csak és kizárólag a mi pillanatnyi politikai előretörésünknek köszönhető jelenség. Ahhoz, hogy ebben változás legyen, arra van szükség, hogy legalább három évtizedig konzervatív politika irányítsa Magyarországot, és hogy okos ösztöndíjprogramokkal, megfelelő felsőoktatás-politikával, remek kultúratámogatással – ezek most mind hiányoznak – segítsük hozzá az utánunk jövő nemzedékek sorát ahhoz, hogy ne szégyelljék azt, hogy magyarok, hogy olyan értékekhez ragaszkodnak, amelyeknek a vállalása ma ciki.”
Milyen elképzelések léteznek a magyar kultúrpolitika terén, tette fel a kérdést a moderátor, tekintve, hogy L. Simon László három hónappal ezelőtt vette át a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) irányítását, ezen kívül pedig ő a parlament kulturális bizottságának az elnöke. Az író-politikus kifejtette: Minőség a kultúrában címmel két évvel a választások előtt dolgozták ki azt a kultúrpolitikai koncepciót, amellyel – egyebek mellett – a Fidesz-KDNP kétharmados többséggel megnyerte a választást. Ez a koncepció – amelyet egyébként nem sokan olvastak el, mondta, de letölthető pdf-formátumban –, most is vállalható. Amikor feladatként megkapta az NKA irányítását, hogy tegye rendbe a kultúra legközvetlenebb finanszírozását, másfél hónap alatt a 17 kuratóriumot lecsökkentették kilencre, a 152 kurátor helyett 72 végzi a munkát, mindemellett pedig körülbelül 2 milliárd forinttal növelték a forrásaikat, ami óriási mozgásteret jelent a jelenlegi, igen szűkös gazdasági helyzetben, fűzte hozzá. „Az, hogy én lettem az NKA elnöke, garancia arra, hogy a határon túli magyar művészek, írók, a határon túli magyar kulturális élet szereplői még nagyobb eséllyel pályázhatnak az NKA-nál”, hangsúlyozta a politikus.
Ezt követően a moderátor Hatos Pált, a Balassi Intézet főigazgatóját (2010 augusztusában vette át az intézet vezetését) arra kérte, beszéljen az elképzelésekről, stratégiai célkitűzésekről. A főigazgató úgy vélte, mindenütt a világon csökken a kultúrafinanszírozás, és sok helyütt csak az a lényeges, ami eladható. „2010-ben úgy határoztuk meg, az intézet célja eljuttatni a nemzetek közösségébe a magyarság jó hírnevét. Ez nagyon patetikus mondat, de szándékos. Mi magyarok igenis nagyon érzékenyek vagyunk arra, hogy hogyan vélekednek rólunk a nagyvilágban. Paradox módon, nem teszünk meg mindent azért, hogy meghalljuk a híreket. Az idegennyelv-tudásunk az utolsó előtti az Európai Unióban – az utolsó Nagy-Britannia, de ők ezt valahogy megengedhetik maguknak. Tehát a jó hírnév nekünk nagyon fontos, és mivel nincsen kőolajunk, leginkább a kulturális teljesítményben van az erőnk. Mi azért elég régóta hozunk létre kulturális teljesítményt, régi kultúra vagyunk, ezt nem árt nem elfeledni. A Balassi Intézet feladata tehát, hogy a magyarság jó hírnevét ne terjessze, hanem fenntartsa, működtesse”, magyarázta Hatos Pál. Hozzátette: ha azonban vendégségbe megyünk, akkor alkalmazkodni kell, „tehát, ha Németországba, Franciaországba, az Egyesült Államokba visszük a kultúránkat, történelmünket, nem kezdhetjük rögtön a trianoni katasztrófával. Nem azért, mert a magyar nemzet nem szenvedett volna annyit, hanem azért, mert igenis azt kell bemutatnunk, hogy ezer év írott kultúra áll mögöttünk, nem kell rögtön panaszkodni, és nem kell az áldozati szerepet hangsúlyozni. Ezért a Balassi Intézetnek a filozófiája a magyar kulturális örökségnek vagy általában véve a magyar identitásnak pozitív viszonyulási pontok mentén történő végiggondolása”. Mint mondta, 19 magyar kulturális intézet van a világon, a magyar kulturális diplomácia egyik feladata pedig még mindig az: kimenni külföldre, ahogy kimentek Apáczaiék, Misztótfalusiék okosodni, és onnan hazahozni valamit. Persze ennek megvan a veszélye, hogy sokan kint is maradnak, és ott gazdagítják az illető országokat mindazzal, amit tanultak, „de ettől függetlenül nem adhatjuk fel”. Véleménye szerint a Balassi Intézet hivatása nem az, hogy kirakatként megmutassa magát egy estére, nem bemutatni, hanem teremteni kell. Felhívta a figyelmet arra, hogy „ha a nagy nemzeteket önmagában nem érdekli a magyarok világa, akkor be kell mutatni Közép-Európa világát, és be kell mutatni azt a fajta Közép-Európát, amelyben Kolozsvár az egyik középpont, vagy Eperjes, Budapest, Prága, és mindig azt kell mutatni, hogy hogyan viszonyulunk egymáshoz”.
A beszélgetés eme részénél Király Zoltán felvetette: látnak-e a meghívottak esélyt arra, hogy Kolozsváron is nyíljon magyar kulturális központ. Hatos Pál elmondta: az említett 19 intézetből 16 Európában működik – ebből kettő Románia területén, Bukarestben és Sepsiszentgyörgyön. Európán kívül New Yorkban, Kairóban és Delhiben létezik magyar kulturális központ. „Van igény a bővítésre, nagyon jó lenne, ha lehetne intézeteket nyitni Zágrábban, Belgrádban, ezek előkészület alatt is vannak, de létezik egy miniszterelnöki megállapodás Kína és Magyarország között is. A munka tehát zajlik, kicsit azonban közbeszólt a világgazdasági válság. Ám az is feladat, hogy fenntartsuk azt, ami megvan. Akkor jó, ha élettel tudjuk ezeket megtölteni. Ez ugyanúgy vonatkozik a bukaresti magyar intézetre is, ahol nemrégen változás történt, de ennek csupán az volt az oka, hogy azt gondoltuk, intenzívebb életet kell oda varázsolni, ugyanis ezek épületek, de épületekből hellyé kell lenniük”. A főigazgató úgy vélte, a magyar kulturális diplomácia, a magyar kulturális export – nem a politika jóvoltából, hanem az igen erős és folyamatos kortárs magyar kultúratermelés miatt – továbbra is élénk, erőteljes és számontartott. „Persze nem kerülöm meg a kérdést, de kénytelen vagyok egy diplomáciailag értelmezhető választ adni, mégpedig azt, hogy egy kulturális intézethez két szereplő kell: az egyik fél az Románia, és Romániában a kulturális tárca. Tehát, ha a román kulturális tárca, illetve az azt képviselő miniszter, úgy döntenek, hogy Kolozsváron legyen ilyen intézet, akkor mi teljesen nyitottak vagyunk. De attól is boldogok vagyunk, hogy Erdélyben megszülethetett egy. Természetesen mindenki tisztában van azzal, hogy nagyon sok fontos szellemi központ van Erdélyben, de kincses Kolozsvár mégiscsak Erdély fővárosa”.
A témához L. Simon László hozzáfűzte: ő politikus, neki nem kell annyira árnyaltan fogalmazni, ennek megfelelően tehát azt gondolja: „Magyarországnak nagyon jó lenne, ha Kolozsváron lenne kulturális központja, lenne bázisa. A kulturális intézetek a magyar államnak az intézményei. Pekingben is erről tárgyaltunk, mert ma Magyarország számára minden szempontból fontosak a kínai–magyar kulturális és gazdasági kapcsolatok erősítése. De hogyha nemzetstratégiai célokat fogalmazunk meg, akkor valóban fontos, hogy Kolozsváron legyen a magyar államnak, a konzulátuson túl, kulturális intézményi formában is egy erőteljes alapja, ezért mindent meg kell tenni. Szerintem a romániai magyar politikai erőknek ez óriási felelősségük, hogy emellé állnak-e, ezt a maguk országában kezdeményezik-e, a maguk kormányzati pozícióit fölhasználva erősítik-e”, hangsúlyozta a politikus.
A beszélgetés végén lehetőség nyílt kérdések felvetésére a közönség részéről is. Mindenki egyenlő eséllyel pályázhat-e, és kizárólag szakmai szempontból hoznak-e döntést a pályázatok elbírálásakor, kérdeztem L. Simon Lászlótól, mivel a beszélgetés alatt hangsúlyozta, hogy személye „garancia arra, hogy a határon túli magyar művészek, írók, a határon túli magyar kulturális élet szereplői még nagyobb eséllyel pályázhatnak az NKA-nál”. „Nem is értem a kérdését”, hangzott a válasz. „Elfogadhatatlan, hogy egy olyan szerv, amely a magyar állam legnagyobb kulturális mecenatúra szerve, amely több mint 11 milliárd forintos költségvetési összeggel gazdálkodik; amely 2012-ben több mint ötmilliárd forintot fog szétosztani a magyar kulturális szereplők között, és még további többmilliárd forintos tartalékkal rendelkezik; amelynek a 72 fős kuratóriumi testületét ötven százalékban a szakmai szervezetek delegálták, a szakma kiválóságai közül, ötven százalékban pedig, az ő javaslataikat figyelembe véve, a miniszter; amely kuratóriumokban a magyar tudományos és szellemi élet kiválóságai ülnek, hogy ne szakmai alapon döntenének, hogy ne lenne esélyegyenlőség. Nem is értem tehát a kérdést”, fogalmazott válaszában L. Simon László.
KÖLLŐ KATALIN
Szabadság (Kolozsvár)

2012. január 17.

Antal: álprobléma a táblaper
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester álproblémának nevezte azt, hogy Valentin Ionaşcu alprefektus beperelte az önkormányzatot, amiért a városháza bejáratánál egy táblán a magyar felirat a román fölött helyezkedik el.
Az elöljáró felhívta a figyelmet arra, hogy a kifogásolt táblák már tíz éve ott vannak az intézmény bejáratánál, gyakorlatilag egyik oldalon a magyar felirat van a román fölött, a másik oldalon pedig a román szerepel a magyar előtt. „Úgy tűnik a Kovászna megyei prefektúrán nincs elég munka, ha ilyen álproblémákkal foglalkoznak” – fogalmazott Antal Árpád. Amint arról lapunkban már beszámoltunk, Valentin Ionaşcu alprefektus múlt héten perelte be a sepsiszentgyörgyi és sepsibodoki önkormányzatokat, mert meglátása szerint nem tartják be a kétnyelvű táblákra vonatkozó előírásokat. Az alprefektus közölte: már több alkalommal is felszólította a sepsiszentgyörgyi városházát, cseréljék meg a táblák sorrendjét. Hangsúlyozta: az alkotmány és a helyi közigazgatási törvény szerint a román nyelvnek elsőbbsége van Romániában. „A közintézményeken első a román nyelvű tábla” – jelentette ki az alprefektus.
Ionaşcu hasonló okok miatt perelte be a sepsibodoki polgármesteri hivatalt is, mivel ott a helységnévtáblán, a kultúrotthon és a sportcsarnok épületén elhelyezett táblákon először magyarul, és csak alatta jelenik meg román nyelven a felirat.
K. Zs.
Új Magyar Szó (Bukarest)

2012. január 17.

Nemzeti színű ferdítések
Gabriel Catalan
A szerző két, 1990 után kiadott történelemkönyvet elemez, amelyben hemzsegnek a bizonyítékok arra, hogy a tankönyvírók továbbra is a nemzeti-kommunista szemlélet szerint tálalják a románok történetét, és tovább folytatják a történelemhamisító manipulációkat, kárt okozva vele a végre lehetővé váló román–magyar megbékélésnek.
Azokat a hűbéri szerződéseket, amelyeket az erdélyi fejedelem Ştefan Răzvannal, valamint a  Mihai által küldött munténiai bojárok küldöttségével kötött, a tankönyvírók „Báthori Zsigmond által készítettek”-nek minősítik, és  „megalázó kikötéseket” tartalmaznak. Mi több, Havasalföld esetében „a bojárok összeesküvéséről” van szó, azokéról, akik az szerették volna elérni, hogy a Mihai hatalma csökkenjen, és hogy újabb „jogokat és kiváltságokat” szerezzenek (helyeket az országgyűlésben, egyházi gyarapodást az Ungrovalahiai [Havasalföldi] Érsekségnek, gazdasági és politikai előjogokat), és e tekintetben Mihai szavaira hivatkoznak, arra, amit egyik lengyelországi vendégének mondott: „Orcátlanul becsaptak”, a bojárok „saját akaratuk szerint cselekedtek”. Tekintetbe véve Mihai vendégének kilétét, valamint azt, hogy híre sincs a megtorlásnak Eftimie érsekkel, a püspökökkel, illetve „az áruló” bojárokkal szemben, vagy annak, hogy a sértett uralkodó felmondta volna az említett szerződést, mindössze arra következtethetünk, hogy Mihai amolyan diplomáciai nyilatkozatott tett azért, hogy Lengyelország gyanakvását csökkentse, a lengyelek ugyanis időközben, 1995 augusztusában, Moldvában Ştefan Răzvan helyett Ieremia Movilát ültették trónra, a törökellenes politika ellenzőjét és a lengyel érdekek hűséges kiszolgálóját.
A létrehozott hűbéri viszony működőképességének legfőbb bizonyítéka az, hogy a szerződő felek 1594 és 1599 között kölcsönös katonai támogatásban részesítették egymást a törökök elleni harcban. A tankönyvek részletesen foglalkoznak vele, bár nem minősítik ezt a tényt valóságos értékének és jelentőségének megfelelően. Így Báthori Zsigmond már a Mihai törökellenes fellépésének kezdetén (1594. november 13-án Bukarestben) „2000 katonát küldött”, segítségként. Velük találkozhatunk – „Király Albert parancsnoksága alatt” – az 1595-ös harcokról, beleértve a călugăreni-i csatáról (1595. aug. 23.) szóló leírásokban is. Azt viszont a szerzők nem tisztázzák kétséget kizáróan, hogy Mihai (akárcsak számos elődje) magyar hűbérura segítségével szerzi vissza a törökök által elvett országát és trónját, annak ellenére, hogy megemlítik: „Mihai 1595. szeptember 12-én Bran mellett, a Dâmboviţa menti Stoeneşti-en várta a segítség érkezését szövetségeseitől”, valamint azt, hogy „Zsigmond átkelt a hegyeken mintegy 23 000 katonával, közöttük 13 000 zsoldossal, a székely csapatokkal, Ştefan Răzvan kis hadával és a toscanai segédcsapattal (a Silvio Piccolomini vezénylete alatt álló 300 katonával)”. A katonai együttműködés további példái: Mihai és Zsigmond 1596-ban és 1598-ban összehangolta a támadó és a védelmi hadműveleteket [jóllehet a havasalföldi vajda időközben, 1598 márciusában békét kötött a törökökkel], vagy „a Habsburg Rudolffal (1598-ban a Dealu kolostorban) megkötött barátsági és katonai szövetségi szerződés, amely által, miközben Zsigmond első ízben lemondott a trónról, Mihai egykori hűbérura hűbérurának a vazallusa lett, vagyis II. Rudolf német császáré, aki egyben a magyar királyi címet is birtokolta. Erről az alárendeltségi viszonyról hallgat a tankönyv, csupán azt említi, hogy a Báthori Zsigmonddal szembeni „kierőszakolt vazallusság ettől kezdve végképp megszűnt”.
Ezután Mihai „személyes kezdeményezésének” eszméjét bizonygatják, amely már az 1596–1597 közötti időszakkal kapcsolatban is felmerült, miszerint Mihai „a hegyeken túli hadjárat mellett döntött, amelynek tökéletes megszervezése arra vall, hogy e hadjárat gondolata őt régóta foglalkoztatta”. Csakis azért, veszi fel Mihai „a császári tanácsos és helytartó címet (…) valamint a császári hadak főparancsnoka” címet, hogy a II. Rudolf császár gyanúját eloszlassa.
Ugyanezt a nézetet vallják Moldva meghódítása esetében is, amely ugyancsak alkalmat adott Mihainak, hogy a függetlenségét éreztesse: „Egyrészt az, hogy állandóan megtagadta azoknak a területeknek az átadását, amelyeket a császár kardjával szerzett, valamint az, hogy Erdélyben teljesen független politikát folytatott, újabb merész lépésre kötelezte őt.”
Annak ellenére, hogy Mihai Târgoviştébe és Iaşi-ba helytartókat iktatott be (fejedelmi helytartókat; uralkodót nevezett ki Moldvába, akárcsak korábban Havasalföldre), váltig bizonygatják, hogy „1600-ban politikai egyesülés történt” (ami mindössze öt hónapig, májustól szeptemberig tatott). A szerzők szerint a politikai egyesülést bizonyítja  Mihai rangcíme (amelyet az 1600. május 27-én kibocsátott okirat szerint használt) és a „jól ismert pecsét, amelyen megjelenik a három román testvérállam”. „Hosszas tárgyalások nyomán sikerült kicsikarnia azt, hogy a Habsburg Birodalom elismerje őt Havasalföld és Moldva uralkodójának, valamint Erdély fejedelem rangú kormányzójának.”
Ennél súlyosabb ferdítés az, hogy Mihai tetteihez nemzeti célokat társítanak, a nemzeti egység és öntudat eszméjének meglétét mind a fejedelem, mind pedig a román népesség esetében. Néhány kivételt (A.D. Xenopolt, P.P. Panaitescut) leszámítva, a nemzeti motiváció állandó jellemzőként jelenik meg a román történetírásban. A tankönyvek lemondanak az egyik hamis beállításról, miszerint „Havasalföld, Moldva és Erdély – együtt, amire úgy vágytunk”, de kitartanak a másik, a „dák eszme” mellett: „A dák terv – minden román egyesítése egy energikus hatalom révén – az egyetlen út számunkra a függetlenség felé a minket leigázni kívánó hatalmi érdekekkel szemben, az Ottomán Birodalomtól kezdve Lengyelországig és a Habsburg Birodalomig”, más szóval „a Román Országok egyesítésének a szükségszerűsége”. „Tudva azt, hogy az ottománellenes koalíció széthullik, Mihai rájött arra, hogy ilyen veszedelmes politikai körülmények között csakis a Román Országok egyetlen vezetés alatt történő egyesülése mentheti meg az olyan nagy áldozatok árán elnyert függetlenséget.”
A szerzők e felfogásnak megfelelően eltúlozzák azokat a proromán intézkedéseket, amelyeket Mihai Viteazul vezetett be Erdély kormányzása idején: havasalföldi bojárokat ültetett be a fejedelmi tanácsba (a munténiai főurak nagyrésze nem is volt román származású, hanem görög vagy levantei); az erdélyi várakba bizalmi emberei közül nevezett ki várkapitányokat (akik közül sokan balkáni származásúak voltak); bevezette a román nyelv használatát egyes kancelláriai iratok készítésekor (kevés ilyen irat készült, s azok is cirill betűs írással); adományokat nyújtott román nemeseknek (amellett hogy e nemesek etnikai hovatartozása meglehetősen vitatható, a szerzők megfeledkeznek arról, hogy Mihai Viteazul adományban részesített magyar és székely nemeseket is); a jobbágy parasztoknak kisebb engedményeket kaptak tőle: legeltetési jogot, megtiltotta a kínzásukat, felmentetette őket az ortodox papok javára való robot végzésétől (az erdélyi parasztmegmozdulások miatt volt kénytelen ilyen engedményeket tenni; ezzel szemben Havasalföldön egészen más intézkedéseket hozott: törvényerőre emelte például a parasztok földhöz kötését, 1595-ben és 1596-ban megtiltotta a munténiai jobbágyok számára a költözködést).
A tankönyvírók különösképpen eltúlozták Mihai Viteazul vallási politikáját. Mihai, ortodox lévén, görögkeleti templomot alapított Gyulafehérváron. De ne feledjük, hogy a tismanai rendházfőnöknek, Serghiének a  kinevezését máramarosi püspökké, vagy a Neagoslav papét Brassóban a bolgárszegi ortodox templom élére, akárcsak egyes Kárpátokon túli szerzetesek áttelepítését a gyulafehérvári kolostorba Eftimie érsek határozta el, az egyházi hatóságokkal együtt – ők a fejedelemmel szemben autonómiával rendelkeztek minden egyházi kérdésben. Különben Eftimie érsek 1595 óta rendelkezett a fent említett jogokkal, attól kezdve, hogy május 20-án Gyulafehérváron a havasalföldi küldöttség vezetőjeként aláírta a Báthori Zsigmonddal, az akkori erdélyi fejedelemmel szembeni vazallusi szerződést (lehetséges, hogy Báthori András uralkodása alatt visszavont egyet-mást e szerződés előírásaiból).
Alaptalan az az állítás, miszerint Erdélyben: „az ortodox vallás hivatalosan elfogadott vallássá vált, és [Mihai]  Gyulafehérváron megalapította  az Erdélyi Ortodox Érsekséget”, ugyanis ő nem alapított ilyen érsekséget, hanem abban az időben Eftimie havasalföldi érsek ellátta az erdélyi ortodox püspök szerepét is (ami különben a tankönyvből is kiderül, amikor a gyulafehérvári püspöki székről ír, amely a Mihai Viteazul által 1597-ben alapított templomban található).
Tehát egyáltalán nem nyilvánvaló Mihai Viteazul politikájának „a központosító és egyesítő jellege” sem általános külpolitikai aspektusát tekintve, sem pedig annak alapján, ahogyan Erdélyt kormányozta, jóllehet mindkét tankönyvben azt állítják, hogy „Mihai Viteazul megpróbált uralkodásához társadalmi alapot, különösképpen román társadalmi alapot teremteni. Mihai Viteazulnak az a próbálkozása, hogy román közigazgatást vezessen be, akárcsak általában az ő politikája, elégedetlenséget váltott ki a nemesek körében, s megrontotta a császárral való kapcsolatot”; „Bár szándékainak véghezviteléhez nem volt elég idő, Mihai Viteazul az egyesülés legfőbb szavatolójaként tevékenykedett, ő volt a legfontosabb politikai és katonai döntéseket hozó tényező a Kárpátok, a Duna és a Fekete-tenger közötti egész térségben.”
Ezzel szemben viszont a tankönyvek elismerik: „Mihai Viteazul kötelezettséget vállalt arra, hogy érintetlenül hagyja az erdélyi kiváltságosok érdekeit”;  „megerősítette a székelyek régi szabadságjogait, mint olyanokét, »akik a keresztény közösség javáért harcoltak«, vagyis a törökök ellen”. Továbbá tényként állapítják meg, hogy 1600 szeptemberében a tordai országgyűlésen „az erdélyi kiváltságos rendek (...) fellázadtak Mihai ellen »a rájuk rótt szokatlan terhek«, valamint »az erejüket gyengítő« kötelezettségek miatt”, nem pedig etnikai megfontolásokból (Székely Mózes székelyei kitartottak Mihai Viteazul mellett, hálából a régi kiváltságaik visszaállításáért), illetve a románok feltételezett előnyben részesítése miatti elégedetlenségből.
(Folytatjuk)
Új Magyar Szó (Bukarest)

2012. január 18.

Meggyalázták a Mátyás-szobrot
Kedden este, a kolozsvári Főtéren lezajlott tüntetés után magyarellenes, sértő és gyalázkodó felirat jelent meg a Mátyás szobor talapzatán. A rendőrök azonosítottak és őrizetbe vettek négy fiatal férfit, akiket a vandál tett elkövetésével gyanúsítanak. Az ügyben kivizsgálás kezdődött.
Az esettel kapcsolatosan Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elmondta: „beszéltem a belügyminiszterrel, arra kértem, hogy határozottan lépjenek fel a huligánok ellen, és büntessék meg őket. Ezúton is szeretném hangsúlyozni, hogy a békés, civilizált tüntetéseknek helyet kell adni, de nem engedhetjük meg, hogy ezek a tiltakozások magyarellenes uszításokba torkolljanak”.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is közleményben reagált a provokációra: „Az EMNP határozottan elítéli, és diverziókeltő provokációnak minősíti a kolozsvári Mátyás-szobrot meggyalázó akciót, melynek célja nem más, mint a figyelem elterelése az utóbbi napokban kirobbant, régóta lappangó országos feszültségekről. Megalapozott a gyanú, hogy a tegnap esti kormányellenes tüntetésen történt szoborgyalázás csakis a rendőrség és csendőrség hallgatólagos hozzájárulásával történhetett meg, hiszen a rendfenntartó erők rég nem látott jelenléttel „biztosították” a tüntetést.
Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a kormányzattal szemben felgyülemlett elégedetlenségnek, valamint a kormány és ellenzéke között zajló állóháborúnak az erdélyi magyar közösség legyen a bűnbakja, egyetemes értékű műemlékeink pedig csatamezővé váljanak!” – írja közleményében Gergely Balázs alelnök.
Erdély.ma

2012. január 18.

ISMÉT MEGGYALÁZTÁK A MÁTYÁS-SZOBORCSOPORTOT (FEJLEMÉNYEKKEL)
A kedd esti államfő- és kormányellenes tüntetés során meggyalázták a Mátyás-szoborcsoportot. Az ismeretlen tettes(ek) az RMDSZ-t szidalmazó trágár szavakat írt(ak) a Fadrusz János alkotásának talapzatára. A helyszínen levő csendőrök négy személyt előállítottak, és átadták őket a rendőrségnek. A kékruhások a gyanúsítottakat az 1-es számú rendőrőrsre szállították.
Amint arról beszámoltunk, tavaly ilyenkor szintén ismeretlen tettesek műanyagot égettek el a talapzatnak a Szent Mihály templom felőli oldalán.
A sajtó és a közvélemény nyomására a helyhatóság illetékesei eltávolították a nyomokat.
László Attila kolozsvári RMDSZ-es alpolgármesternek éjjel SMS-üzenetben jeleztük az incidenst, de mindeddig (szerda reggel) nem érkezett válasz.
09:35 – Máté András a képviselőház RMDSZ-es frakciójának a vezetője, az érdekvédelmi szervezet Kolozs megyei szervezetének elnöke a Szabadság hírportálnak elmondta: mélységesen elítéli a cselekedetet. – Egyetértek a békés tüntetéssel, ugyanis ez a demokrácia velejárója. Azt viszont a leghatározottabban elítélem, hogy a demonstráció nacionalista felhangú megnyilvánulássá fajult. El tudom fogadni, mi több meg is értem, hogy a szociális vagy társadalmi gondok miatt a polgárok az utcára vonulnak és tüntetnek, de elfogadhatatlannak tartom a vandalizmust is – nyilatkozta a politikus. Tájékoztatott, hogy ma reggel megkereste Marcel Bonţidean kolozsvári rendőrfő-parancsnokot, akitől magyarázatot kért a történtekre.
- A tetteseket kihallgatták. Négy személy nevére kihágási jegyzőkönyvet állítottak ki. A rendfenntartó erők képviselői nem láthatták, amikor a tettesek felfújták a gyalázkodó szöveget, ugyanis egy molinó mögé rejtőzködve hajtották végre az akciót – közölte Máté András.
 09:47 – Információink szerint ezekben a percekben a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal hatáskörébe tartozó egyik közüzem alkalmazottai takarítják a Mátyás-szoborcsoport talapzatát.
10:25 – A városházáról származó információink szerint László Attila kolozsvári alpolgármester folyamatosan egyeztetett Marcel Bonţidean kolozsvári rendőrfőparancsnokkal a Mátyás-szobor meggyalázása ügyében.
 10:28 – A Facebook közösségi oldalon az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács adatlapján megjelenő szöveg a következő: „El a kezekkel a Mátyás-szobortól! A kormány vétkeiért nem Mátyás király a felelős! Nem tagja és nem üzenőfala sem az RMDSZ-nek, sem a román kormánynak!
10:29 – Az RDMSZ honlapján a következő közlemény olvasható:
”A Romániai Magyar Demokrata Szövetség határozottan elítéli a január 17-én, kedden este történt vandál tetteket, amelyeknek célpontja ezúttal az erdélyi magyarok jelképe, Kolozsvár szimbóluma, a Mátyás király szobor volt.
A tiltakozásnak, a tüntetésnek helye van, és helye kell legyen egy demokratikus országban. A politikusok és a politikai pártok ellen irányuló kritikának is helye van a társadalmunkban. Nincs helye viszont annak, hogy felelőtlen emberek köztéri szobron, féltve őrzött műemléken töltsék ki bosszújúkat. Nincs helye annak, hogy egyesek békés tiltakozást használjanak fel arra, hogy megalázzanak egy egész nemzeti közösséget.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség határozottan elítéli az ilyen és ehhez hasonló, aljas tetteket.  Kelemen Hunor szövetségi elnök elmondta: „beszéltem a belügyminiszterrel, arra kértem, hogy határozottan lépjenek fel a huligánok ellen, és büntessék meg őket. Ezúton is szeretném hangsúlyozni, hogy a békés, civilizált tüntetéseknek helyet kell adni, de nem engedhetjük meg, hogy ezek a tiltakozások magyarellenes uszításokba torkolljanak” – nyilatkozta az RMDSZ elnöke. Kedden este, a kolozsvári Főtéren lezajlott tüntetés után magyarellenes, sértő és gyalázkodó felirat jelent meg a Mátyás szobor talapzatán. A rendőrök azonosítottak és őrizetbe vettek négy fiatal férfit, akiket a vandál tett elkövetésével gyanúsítanak. Az ügyben kivizsgálás kezdődött.”
Kiss Olivér
Előzmény:
Szabadság (Kolozsvár), 2011. jan. 17.
MEGGYALÁZTÁK MÁTYÁS KIRÁLY SZOBRÁNAK A TALAPZATÁT
Ismeretlen tettesek műanyagot égettek el Fadrusz János nemrég restaurált alkotásának a talapzatán.
Szabadság (Kolozsvár)

2012. január 18.

Nem vonta vissza a pert a prefektus, folytatódik a nyárádszeredai telekvita
Mégsem vonta vissza a nyárádszeredai önkormányzati képviselők ellen indított közigazgatási perét Maros megye prefektusa, Marius Paşcan. A kormány képviselője tegnap lapunk érdeklődésére elmondta, ő mindössze arról értesítette a testületet, hogy a szeredai tanácsosok eleget tettek a felszólításának.
„A bíróság dolga dönteni” – tette hozzá Paşcan. Amint arról beszámoltunk, a prefektus az elmúlt év végén azért perelte be a nyárádszeredai önkormányzati képviselőket, mert azok nem voltak hajlandók kivenni a város köztulajdonából azt a főtéri telket, melyet 1990 után, különböző jogi machinációk következtében, az ortodox egyház a maga nevére telekkönyveztetett. Mint ismeretes, a görögkeletiek a színmagyar városka főterének felső felébe hagymakupolás templomot szeretnének építeni.
Maros megye prefektusa most azt szeretné elérni, hogy a polgármesteri hivatal vagy bocsássa ki az építkezési engedélyt, vagy biztosítson egy másik, szintén központi fekvésű telket. „Nem tartom helyesnek, hogy ha valakinek van egy telke, még egy takarót sem teríthet le oda, mert a helyi tanács nem engedélyezi. Ha semmiként nem akarnak ortodox templomot a park felső részében, akkor adjanak helyette más telket” – fejtette ki Marius Paşcan. Arra a kérdésre, hogy a kormány képviselőjeként miért avatkozik ilyen ügyekbe, és miért viselkedik az ortodox egyház képviselőjeként, a prefektus úgy reagált, hogy neki kötelességében áll a magán-, illetve az egyházi vagyont védeni.
„Ha olyan könnyen menne, hogy itt az eladó telek, vásárolják meg, mi lennénk a legboldogabbak” – jelentette ki a Krónikának Tóth Sándor, Nyárádszereda alpolgármestere. Az elöljáró azonban szomorúan nyugtázta, hogy a görögkeleti felekezet gyulafehérvári vagy marosvásárhelyi vezetői nem tettek efféle ajánlatot. Ettől függetlenül a szeredaiak bíznak a több évszázados piactér megmenekülésében. „Bármit is mond a prefektus, a zöldövezetek törvénye és a városrendezési szabályok mellettünk szólnak. Sem az ortodox egyház, sem más ne számítson arra, hogy valaha is építkezési engedélyt kaphat a főtéri parkra” – szögezte le Tóth.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

2012. január 18.

Rokonszenvtüntetések Székelyföldön
Székelyföld több városában is rokonszenvtüntetést tart a Magyar Polgári Párt (MPP) január 21-én, szombaton, egy időben a budapesti Hősök terére tervezett megmozdulással – olvasható a Szász Jenő pártelnök által kiadott, az MTI-hez eljuttatott közleményben. „Növekvő aggodalommal figyeljük Erdélyből és Székelyföldről, hogy a nemzetközi nyilvánosságban megjelenő hazug és elfogult híradások miképpen erősítenek föl egy olyan közhangulatot, amely méltatlan és igazságtalan színben tünteti föl Magyarországot – hangzik a dokumentum. – Csatlakozunk anyaországi testvéreink felhívásához, hisz a Kárpát-medencében minden, magát magyarnak valló ember számára fontos a magyar nemzet függetlensége és fölemelkedése.” Eközben a Délvidéki Civil Portálon felhívás jelent meg, amely azt szorgalmazza, hogy mivel „Délvidékről az idő rövidsége miatt szervezett autóbuszok nem indulnak..., aki teheti, az saját szervezésben legyen jelen a (budapesti) megmozduláson.”
Szabadság (Kolozsvár)

2012. január 18.

EMNP Marosvásárhelyen is
Január 17-én, kedden sajtótájékoztatón mutatkozott be az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) hétfő este megalakult szervezetének vezetősége.
Az elnök Portik Vilmos, eddig a Maros megyei EMNT közkapcsolatokért felelős elnökségi tagja volt, alelnökök: Kali István jogász és Angi Balázs informatikus, elnökségi tagok: Hollanda Dénes nyugalmazott egyetemi tanár és Mátyás Attila technikus.
Hollanda Dénes elmondta, amikor úgy döntött, hogy beáll a pártba és vezetői szerepet vállal, azért tette, mert úgy gondolja, csak akkor lehet az erdélyi, marosvásárhelyi magyarságot visszatéríteni arra az útra, amelyen a ’90-es évek elején elindult, ha erkölcsileg tiszta, a régi rendszert nem kiszolgáló, nem zsarolható emberek vállalnak politikai szerepet. “Ezek a fiatalok nem voltak a régi rendszer kiszolgálói, én magam soha nem fogadtam el egy cigaretta értékű csúszópénzt sem. Ez a vezetőség tiszta lappal indul, remélem, elérik, hogy a vásárhelyi magyarság melléjük álljon” – jelentette ki.
Kali István emlékeztetett a decemberben az RMDSZ-szel közösen megtartott sajtótájékoztatóra, amelyen bemutatták az RMDSZ és az EMNT közös polgármesterjelöltjét, és amelyen bejelentették, hogy a közös koalíciós szerződést a párt fogja aláírni. Reményét fejezte ki, hogy minél hamarabb sor kerül rá.
A tagságuk meghívásos alapon bővül, tudtuk meg továbbá, illetve azt is, hogy szombaton részt vesznek az MPP által szervezett, a magyar kormánnyal szolidarizáló mítingen.
(mózes)
Népújság (Marosvásárhely)

2012. január 18.

52 helységben 13 ezer tüntető
A Román Csendőrség közbiztonságért és -rendért felelős igazgatóságának vezetője, Aurel Moise ma azt nyilatkozta, hogy előző nap, azaz hétfőn az ország 52 helységében tartottak tiltakozásokat, amelyeken mintegy 13 000 tüntető vett részt. Közülük a csendőrség 150 embert előállított. 
A hétfői bukaresti tüntetéseken 22 bűncselekményt állapítottak meg. Moise elmondta, kedden hét megyében (Brăila, Krassó-Szörény, Constanţa, Galaţi, Szeben, Temes és Vrancea) lesz engedélyezett tüntetés. A tüntetések ma régiónkban Aradon, Déván, Temesváron folytatódtak.
Mediafax
Nyugati Jelen (Arad)

2012. január 18.

A Mátyás szobor megrongálása gyáva vandalizmus
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség határozottan elítéli a január 17-én, kedden este történt vandál tetteket, amelyeknek célpontja ezúttal az erdélyi magyarok jelképe, Kolozsvár szimbóluma, a Mátyás király szobor volt.
A tiltakozásnak, a tüntetésnek helye van, és helye kell legyen egy demokratikus országban. A politikusok és a politikai pártok ellen irányuló kritikának is helye van a társadalmunkban. Nincs helye viszont annak, hogy felelőtlen emberek köztéri szobron, féltve őrzött műemléken töltsék ki bosszújúkat. Nincs helye annak, hogy egyesek békés tiltakozást használjanak fel arra, hogy megalázzanak egy egész nemzeti közösséget.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség határozottan elítéli az ilyen és ehhez hasonló, aljas tetteket.
Kelemen Hunor szövetségi elnök elmondta: „beszéltem a belügyminiszterrel, arra kértem, hogy határozottan lépjenek fel a huligánok ellen, és büntessék meg őket. Ezúton is szeretném hangsúlyozni, hogy a békés, civilizált tüntetéseknek helyet kell adni, de nem engedhetjük meg, hogy ezek a tiltakozások magyarellenes uszításokba torkolljanak” – nyilatkozta az RMDSZ elnöke.
Kedden este, a kolozsvári Főtéren lezajlott tüntetés után magyarellenes, sértő és gyalázkodó felirat jelent meg a Mátyás szobor talapzatán. A rendőrök azonosítottak és őrizetbe vettek négy fiatal férfit, akiket a vandál tett elkövetésével gyanúsítanak. Az ügyben kivizsgálás kezdődött.
erdon.ro

2012. január 18.

Füzetek a nagyváradi várról
Nagyvárad- A Várszövetség irányelveként, illetve munkájaként határozta meg, hogy azt javasolja a Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítványnak: jelenjenek meg a várral kapcsolatos információs füzetek.
A Várszövetség idei terveiről az RMDSZ Sas-palotabeli székházában tartott szerda délelőtt sajtótájékoztatót Péter I. Zoltán helytörténész és Sárközi Zoltán önkormányzati képviselő, a Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítvány soros elnöke.
Péter I. Zoltán kifejtette: a Várszövetség célkitűzései közt szerepel, hogy A5-ös méretben a várral kapcsolatos, körülbelül 20-25 oldalas információs füzetek jelenjenek meg, hiánypótló szándékkal. Eddig három kézirat készült el, melyeknek egyaránt ő a szerzője, és az építészettel kapcsolatosak. Az első a kezdetektől a gótikáig bezárólag, a második a reneszánsztól a 20. század hajnaláig tárgyalja a várépítészet történetét, a harmadik pedig a valószínűleg elpusztult várbeli királyszobrokra vonatkozó tudnivalókat foglalja össze. Mint ismert, utóbbiak a Kolozsvári-testvérek alkotásai: Szent István, Szent Imre és Szent László állószobrai, illetve a lovagkirály lovasszobra. A felsorolt kiadványok tehát elméleti, vagyis főleg levéltárakban történő kutatások eredményeit ismertetnék, ezért ezeket kiegészítené egy negyedik, a gyakorlati feltárásokat bemutató könyvecske, mely Mihálka Nándor és Porsztner Kitti régészek munkáját mutatná be. A tervek közt szerepel még egy történelmi füzet, illetve egyéb témájú kiadványok is. A sorozat első része május környékén látna napvilágot, román nyelvre is lefordíttatnák és párhuzamosan forgalmaznák az egyéb várbeli promociós anyagokkal együtt. A címről még nem döntöttek, de olyat szeretnének, ami egyértelmű és románra is könnyen lefordítható.
Nyomdamúzeum
Sárközi Zoltán arról számolt be, hogy a Voiticsek-nyomdász-házaspár levelet küldött a Várszövetségnek, melyben azt kezdeményezték, hogy a várban létesüljön egy nyomdamúzeum. A kérést a megszólított entitás az idén megvalósítandó projektjei közé iktatta. A vallási turizmusra is gondolva, a tanácsos köszönetet mondott a katolikus püspökségnek, illetve Böcskei László megyés püspöknek, amiért úgy döntött, hogy havonta egyszer magyar nyelvű szentmisék legyenek a vártemplomban. A köszönetből a Közterület-fenntartó Zrt.-nek is jutott amiatt, hogy a volt olaszi temetőben felszínre került emberi maradványokat szakszerű módon akarják kezelni.
A Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítvány soros elnöke arról is beszélt, túl van második összejövetelén az a szakbizottság, melynek feladata Nagyvárad statutumának kidolgozása. A testületet Ionel Villa, a Polgármesteri Hivatal jegyzője koordonálja, a liberális pártot Dorel Tifor, dr. Ion Zaina és Gabriel Moisa, az RMDSZ-t pedig dr. Fleisz János, Sárközi Zoltán, Dukrét Géza és Péter I. Zoltán képviselik. Az eddigi két tanácskozás jó hangulatban telt, bár az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az elején megegyeztek abban, hogy a történelmi részt az utolsó találkozó során vitatják meg. A remélhetően tárgyszerű és objektív alapdokumentum szövege várhatóan február első hetében nyeri el „konyhakész” formáját.
Végezetül Sárközi Zoltán hangsúlyozta: azt szeretnék, hogy legalább annyi nagyváradi „turista” látogasson a várba, mint külföldi, hiszen jelenleg inkább az jellemző, hogy a határ túloldaláról érkeznek érdeklődők. Tudomása szerint csupán két váradi tanintézet szokott kihelyezett órákat tartani a létesítményben, ebből a szempontból kiemelendő Kecse Gabriella tanárnő tevékenysége. Történik mindez annak ellenére, hogy az idegenvezetés többnyelvű és ingyenes, s egyeztetést követően csoportok számára hétvégenként is igénybe vehető.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

2012. január 18.

Gyarapodás és összetartozás
Beszélgetés Répás Zsuzsannával, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárával
  2011 novemberében a Magyar Állandó Értekezlet elfogadta a magyar nemzetpolitikai stratégia kereteit tartalmazó dokumentumot, melynek alapvető célja, hogy a nemzet gyarapodó közösség legyen. Az okmány megfogalmazói a számbeli, szellemi, jogi és gazdasági gyarapodásra egyaránt gondoltak. Erről a jövőbemutató elképzelésről kérdeztük Répás Zsuzsannát, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárát, aki Zentán a Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezett Kárpát-medencei Kulturális Fórum rendezvényén vett részt.     – Beszéljünk először a számbeli gyarapodásról! Tudjuk, hogy egész Európára jellemző a demográfiai fogyatkozás, a kisebbségi közösségeket viszont ez mindig súlyosabban érinti, hiszen esetükben az alacsony születésszám mellett az asszimilációt és az elvándorlást is számításba kell venni. Ezek a problémák azonban eltérően érintik az egyes határon túli közösségeket. Míg például a Felvidéken erőteljes az asszimiláció, elvándorlás pedig gyakorlatilag nincs, addig Vajdaságban az utóbbi okoz nagy problémát. Szeretnénk megállítani a csökkenést, megtalálni azokat a módokat, hogy jó legyen magyarnak lenni, hogy az emberek büszkén vállalják az identitásukat, de ehhez a többi említett tényező is szükséges. Nagyon fontos a szellemi gyarapodás, amelyhez az ilyen rendezvények is hozzájárulnak, amelyet itt tartottak ma Zentán. Ki kell emelni, hogy a Kárpát-medence minden részéből érkeztek küldöttek. Ezek azok az események, amelyeken együtt tudjuk átélni a magyarságunkat, másrészt megláthatjuk, hogy a többi közösségben is szinte ugyanazokkal a problémákkal szembesülnek, akkor is, ha mások a körülményeik. Tudnunk kell egymásról, mert ez az összetartozás alapja.     A jogi gyarapodást azért emelnék ki, mert létfontosságú, hogy a kisebbségi jogokat minél jobban kiterjesszük, és minél több jogi garanciát állítsunk a megmaradás és a gyarapodás szolgálatába. Ezen a téren a Kárpát-medencéből talán a vajdasági magyar közösség ért el a legtöbbet, hiszen törvényben rögzítették a kulturális autonómiát. Lehetőség volt arra, hogy létrejöjjön egy olyan belső magyar parlament, amely az itteni magyarságot érintő legfontosabb ügyekről hozhat döntéseket. Nagyon remélem, hogy a többi magyar közösség esetében is ebbe az irányba haladhatunk.     ” A szülőföldön maradás egyik legsarkalatosabb kérdése a megélhetés, a gazdasági fellendülés, ami minden bizonnyal csökkentené a fiatalok elvándorlását is.     – Természetesen annak az eszközeit is meg kell találnunk, hogy a közösségek gazdaságilag is gyarapodjanak, különösen a mostani időkben, amikor a válság nem kedvez a különböző támogatásoknak. Éppen ezért fontos észrevenni az új formákat, például az európai uniós pályázatokat, és mindenképpen ki kell használni a határ menti együttműködésben rejlő lehetőségeket. Az előadásomban szóltam arról az új, kultúrát támogató tervezetről, a Kreatív Európa Programról, amely majd a 2014-2020 közötti európai uniós költségvetési tervezési időszakban lesz elérhető, és az uniós tagállamok, valamint a csatlakozásra várók egyaránt igénybe vehetik.     Olyan projektumokat kell megvalósítani, amelyek valóban szolgálhatják a helyben maradást, gazdasági lehetőségeket nyitnak, segítenek, hogy az emberek a szülőföldjükön boldoguljanak. Terveinkben szerepel a vállalkozókat, a kis- és középvállalkozásokat támogató programok újraindítása is.     ” A nemzetpolitikai stratégia túlmutat a Kárpát-medencén, hiszen a diaszpórában élő magyarokkal is foglalkozik.     – A diaszpóra egészen a legutóbbi időkig a nemzetpolitikának egy méltatlanul háttérbe szorított és elhanyagolt területe volt. Az elmúlt húsz évben akadtak ugyan próbálkozások a megszólításukra, de vagy elhaltak, vagy sikertelennek bizonyultak. Tavaly, november közepén nagy élmény volt számomra a Magyar Diaszpóra Tanács megalakulása, amelyre ötven magyar szervezetet hívtunk meg a világ számos tájáról. Mintha egy kicsit tartózkodva jöttek volna, hiszen korábban nem létezett velük az az élő párbeszéd, ami a Kárpát-medencei magyarokkal, de jó volt látni a tartózkodásuk oldódását, az egymásra való kölcsönös odafigyelést. Azóta is keresnek minket a különböző ötletekkel, közös tervekkel, javaslatokkal. Egyébként a Magyar Állandó Értekezlet ülésén mostantól a Magyar Diaszpóra Tanács küldöttei is ott lesznek, vagyis olyan fórummá vált, amelynek a munkájában a világ összmagyarságának a képviselői vesznek részt.     ” Megkezdődött a nemzetpolitikai stratégia megvalósításához szükséges háttérintézmények kiépítése is, mint például a Magyarság Háza.     – A Magyarság Háza hiánypótló intézmény, hiszen egy olyan komplex kulturális, tudományos, továbbképző, szórakoztató központot szeretnénk létrehozni, amely méltó módon mutathatja be a magyarságot, a magyar kultúrát, a magyar szellem teljesítményeit részben saját magunknak és a fiataljainknak, részben a Magyarországra látogató külföldieknek. Állandó kiállítást tervezünk, amelynek témája a Kárpát-medencében, sőt az egész világon élő magyar közösségek. Ez nem hagyományos értelemben vett múzeum lesz, hanem olyan interaktív összeállítás, amely a fiatalok érdeklődésére is számot tart. Kapcsolódik a Határtalanul! programhoz is, amellyel azt szeretnénk elérni, hogy a magyarországi diákok legalább egyszer egy osztálykirándulás keretében ellátogassanak a határon túlra. Olyan rendezvényekkel igyekszünk megtölteni a Magyarság Házát, amelyek bemutatják az ezerszínű magyar kultúrát. Hetente-kéthetente szeretnénk új programmal jelentkezni, hogy élő központ legyen, ahova jó betérni.     ” A válság és a belső ügyek rendezésén kívül lesz-e ereje a jelenlegi kormányzatnak arra, hogy a határon túli magyarsággal is kellőképpen törődjön?     – Nyilván mindenhol arról a támadássorozatról hallani, amelyet Magyarország ellen indítottak. Én ezt próbatételnek tekintem, melyen túl kell lennünk, és nagyon fontos, hogy a problémák között is megőrizzük azt a szilárd elhatározást, amellyel nekiláttunk a kormányzásnak. Ennek az alapja és fő célja, hogy minden tekintetben megerősítsük Magyarországot. Nehéz úton indultunk el, és nehéz nemzetközi környezetben vagyunk, a válság mellett azt is tapasztalhatjuk, hogy vannak olyan erők, amelyek nem nekünk szurkolnak. Éppen ezért nagyon fontos az összetartás, ami azt feltételezi, hogy odafigyelünk egymásra, mert csak közösen tudunk eredményeket elérni. Magyarország figyelme továbbra is ott lesz a határon túli közösségeken, nemcsak erkölcsi, hanem anyagi értelemben is számíthatnak a segítségünkre. A határon túli támogatások volumene az idei évben nem csökken, és ez a gazdaság mostani helyzetét tekintve nagy eredménynek számít.
TÓTH Lívia
Hét Nap (Szabadka)

2012. január 18.

Erdely.ma: idegen tollak
Más lapok tollaival ékeskedik és szerez olvasókat magának tíz év óta az Erdely.ma honlap, amely általában élő linkkel való hivatkozás nélkül (sok esetben bármiféle hivatkozás nélkül is) vesz át anyagokat más médiumoktól.
A Román Sajtóklub Becsületbizottsága 2005. november 5-én, a honlapok „elburjánzásakor” szembesült először az internetes tartalmak szerzői jogi kérdéseivel. Akkor leszögezték: „szövegeket csak maximum 500 jel terjedelemben lehet átvenni, de csak akkor, ha ez kevesebb, mint az átvett cikk fele. Minden átvételkor kötelező feltüntetni az adatok forrását, hogy az olvasó az adott honlapon keressen rá arra a tartalomra, amely érdekli”.
Olvasó mellett pénzt lopnak
„Úgy gondolom, akinek nem tetszik, ha tőle veszünk át anyagokat, az szóljon” – érvelt lapunknak Kovács P. Csaba, az erdely.ma főszerkesztője. Elmondása szerint korábban „az egyik nagy hátterű internetes rádió egyenesen az ügyvéddel kerestette meg a szerkesztőséget”. „A források többségének megfelel, ha egyértelműen hivatkozunk rájuk. Akiknek nem, azok elmondják, hogy ők hogy szeretnék, és általában megtaláljuk a mindkét fél számára megfelelő megoldást” – magyarázta a főszerkesztő.
„Egyébként ki nem vesz át anyagot a másiktól a mai világban?” – adott magyarázatot az erdely.ma stratégiájára Kovács. Mint mondja, van olyan nyomtatott lap, amelyik lapzárta után átküldi a honlapnak a cikkeit, ők a médiapartnerek, akikre élő linkkel hivatkoznak, és a logójukat is feltüntetik az oldalon.
„Teljes terjedelmében átvett anyag esetén kevés, ha pusztán forrásként, link nélkül említik meg az újságot, mert ezzel nem csupán olvasókat lopnak, hanem pénzt is. A potenciális reklámozókat ugyanis nem a weboldal tartalma, hanem annak látogatottsága érdekli” – magyarázta az Új Magyar Szó internetes felületéért, a Maszol.ro-ért felelős Vásárhelyi-Nyemec Réka. A webszerkesztő szerint el kell dönteni, hogy valaki lapszemléző portált működtet, és vállalja az azzal járó arculatot, mint például a Hirkereso.ro, vagy pedig saját tartalommal áll elő. Az erdely.ma ugyanis úgy tesz, mintha hírportál lenne, így „adja el magát”, pedig nem egyéb lapszemleoldalnál.
MÚRE: szabályra van szükség
„Engem is zavar, hogy a Népújság cikkei, szelektálva, rámutató link nélkül jelennek meg az Erdely.ma honlapján” – jelentette ki az üggyel kapcsolatban megkeresésünkre Karácsony Zsigmond, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, aki „civilben” a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztő-helyettese. „Szükségesnek tartom, hogy az újságírószervezet – a honlapok szerkesztőivel, főszerkesztőivel együtt – rövid időn belül kidolgozzon egy olyan szabályzatot, amely összhangban van a szerzői jogok védelmével, hogy az ilyen eseteket megelőzhessük” – szögezte le Karácsonyi. Hozzátette: a lehető legjobb megoldás egyébként az lenne ebben az esetben, ha azok a honlapok, amelyek teljes egészében vesznek át más anyagokat, egy összefoglaló után beillesztenék az adott cikkre mutató linket. „A link beillesztése azért bír különös fontossággal, mert az ilyen átvételeknek jelentős gazdasági vonzata is van, ugyanis a reklámozó annak függvényében köt szerződést, hogy az adott oldalnak milyen a látogatottsága” – hangsúlyozta Karácsonyi Zsigmond is.
F. I.
Új Magyar Szó (Bukarest)

2012. január 18.

Európa kísértete
Múlt héten szélsőjobboldaliak – akik tudatták szervezetük nevét, címét, telefonszámát is – uszító tartalmú plakátokat ragasztottak a Brassó főterén található Bem-emléktáblára. Ki a magyarokkal a román jégkorongsportból! Ez állt a papírlapokon. Mivel félő, hogy a közeljövőben így alakulhat a plakátok szövege: Ki a magyarokkal Romániából!, s mert akár atrocitások is érhetnek nemzetiségük miatt gyerekeket, időseket, az elkövetőket büntetni kellene.
Lehetne akár uszításért, akár engedély nélküli plakátolásért, esetleg emlékmű gyalázásáért. (A hatnyelvű Bem-tábla azt a helyet jelöli, ahonnan a 48-as tábornok elmondta máig megfontolandó beszédét: „Magyarok, szászok, románok nyújtsatok egymásnak kezet!” ) A helyi rendőrség vezetőit is kérdőre kell vonni: hol voltak a rend őrei, amíg az elvakult fiatalok végigragasztották a Kapu utcát? Az RMDSZ városi tanácsosai ezt meg is teszik!
Mert a szélsőjobboldal veszélyét pillanatig sem szabad lebecsülni. Az ordas eszmék terjednek az iskolában, a sportpályákon és a művelődési otthonokban is. Gyerekeim néha elképesztő butaságokkal térnek onnan haza, megbélyegző véleményt mondanak egyik vagy másik népcsoportról. Igyekszem, de vajon sikerül-e lenyesegetnem e vadhajtásokat, büszkeséggé tompítani a nemzeti gőgöt, elfogadássá változtatni a kirekesztést? Csak egy családapa aggodalmának tűnik ez, noha a keresztény, a toleráns Európa fennmaradásának nagy kérdése ez.
A gazdasági válság önmagában is súlyos kihívást jelent Európa számára. „Sok szó esik az Európával szembeni befektetői bizalom visszaállításának szükségességéről. Valójában ennél is fontosabb lenne a fiatal nemzedékek bizalmának visszanyerése” – írja a svéd Anders Lindberg annak apropóján, hogy a brit Demos agytröszt kutatói közzétették A digitális populizmus új arcai című tanulmányukat. A társadalomkutatók tizenegy európai országban vizsgálták az egyre erősödő radikális szélsőjobboldali pártok aktivistáit. Kiderült, a szélsőjobboldal híveinek kétharmada harminc évesnél fiatalabb, s nem gazdasági megfontolásból fordultak a szélsőjobbhoz, hanem mert félnek a nemzeti identitásuk elvesztésétől. Miközben szeretnének nagy magyarok, nagy románok, nagy szlovákok, frankó frankok, übermenschek lenni, érzik, hogy haszontalan senkik, akikről a nemzeti kultúra nem úgy hull le, mint másról a ruha a boldog szerelemben, hanem mint rozzant házról a vakolat… Bizalmatlanok a demokratikus politikai intézményekkel szemben, és ellenzik a szerintük a nemzeti identitást romboló EU-integrációt. Az átlagnál jóval nagyobb arányban tartják elfogadhatónak az erőszak alkalmazását. Sokkal jobban kihasználják az online média lehetőségeit, mint a mérsékelt pártok tagjai vagy választói. Bár a szélsőséges pártoknak kevés tagjuk van, szimpatizánsaikat könnyen elérik – alkalomadtán könnyen mozgósítják is – a közösségi oldalak segítségével. A felmérés szerint az aktívan internetező radikális hívek az offline közéletben is aktívabbak: nagyobb arányban vesznek részt demonstrációkon (ott voltak a bukaresti utcai harcok frontvonalában is a szélsőjobbosok, akárcsak néhány évvel ezelőtt Budapesten), sőt a választási hajlandóságuk is magasabb.
„Azt gondolhatnánk, hogy Európa elég tapasztalatot szerzett már a háborúról és a népirtásról, ezért immunis a nacionalizmussal szemben. Úgy tűnik, nem ez a helyzet” – értékeli helyesen Anders Lindberg a felmérést.
Akkor is közel jár az igazsághoz, amikor a radikálisok térnyeréséért az európai elitet teszi felelőssé. Azokat, akik az egyensúlyteremtést és a kiadáscsökkentést bármi áron meg akarják valósítani. Hogy ennek mi a következménye, azt a demokrácia kitalálói már megtapasztalhatták: négyszázezer görög vesztette el a munkahelyét, Hellász lakosságának negyede a létminimum alatt él.
„Iskolapéldáját láthatjuk annak, hogyan kell olyan szociális katasztrófát előidézni, amely előcsalogatja a radikális szélsőségeseket” – kesereg a svéd újságíró, s vele együtt mi is, hogy lám, az iskolapéldákból senki sem tanul. Terjed a görög tűz, s nyomában liheg, tarkónkon liheg Európa kísértete.
Ambrus Attila
Új Magyar Szó (Bukarest)

2012. január 19.

Kevesebb magyar osztály indul Marosvásárhelyen
Kevesebb magyar kilencedikes osztály indul a következő tanévtől Marosvásárhelyen. A megyei tanfelügyelőség ugyanis két középiskolában tervezi csökkenteni a jövőtől induló magyar osztályok számát. Egyelőre még dolgoznak a 2012-13-as tanév beiskolázási tervén, és ezt pénteken a minisztérium elé viszik. Ha Bukarestben elfogadják a tervet, akkor kevesebb magyar osztályba iratkozhatnak a Maros megyei gyerekek.
Maros megyében ez az egyetlen sport líceum, ide jönnek magyar és román gyerekek a megye minden pontjáról. Évente legalább két magyar kilencedik osztály indul, de jövőre csak egyet engedélyezne a tanfelügyelőség.
Csíki Zsolt igazgató, Szász Albert Sportlíceum
„A magyar osztályokban például, eddig két magyar osztályom volt, nekem. Az azt jelenti, hogy hatvan gyermek. Na most Vásárhely szinten nagyon nagy az érdeklődés, de ugyanúgy a Nyárádmentéről rengeteg magyar gyerek jelentkezik a sportiskolába. A felmérés a nyolcadikos gyerekeknél, az 84 gyerek volt, aki jelentkezne a román szakra és 65 vagy 68 gyerek a magyar szakra.” Tehát, legalább két magyar osztálynyi jelentkező lenne jövőre. A zavaró az, hogy ott csökkentik az osztályok számát, ahol igény lenne, mondja az igazgató. A tanfelügyelőség azzal magyarázza az osztályok számának csökkentését, hogy problémás ez a megye, mert kevés a gyerek.
Raluca Marian kommunikációs felelős, Maros Megyei Tanfelügyelőség
„A kilencedikes osztályok esetében kevesebbre kell számítani, azért, mert kevesebb diák van. Tavaly 5900 nyolcadikos volt, most alig több mint 5100. Így akármennyire is szeretnének több osztályt az igazgatók, meg kell érteniük, hogy nem lehet, mert nincsenek diákok.”
Márpedig a Sport Líceumba lenne jelentkező, sőt a következő tanévet a tavaly életbe lépett oktatási törvény szerint tervezik meg. Ez azt jelenti, hogy jövőtől már 25 diákkal is meg lehet alkotni egy osztályt, nem szükséges 30, mint eddig. Ennek ellenére, mégis egyelőre úgy tűnik, a tanfelügyelőség terve szerint a marosvásárhelyi Sport Líceumban és az Unirea Líceumban egy-egy magyar osztállyal kevesebbet indítanak ősszel.
Székely Varga Edina
Erdély TV
Erdély.ma



lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 4681-4699




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998